ea anyagok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiMunkaügyi Egészségügyi és Szociális SzakigazgatásJegyzetekea anyagok

Munkaügyi szakigazgatás:

Igazgatás fogalma: az igazgatás nem más, mint az emberi együttmqködés során keletkezQ emberi tevékenység, amely megteremti a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és az egyéni tevékenységek összhangját.
Igazgatás fogalmi eleme:CITDÖVKE
Igazgatás alanya: mindig az szervezet aki igazgat
Igazgatás tárgya: akit igazgatnak, aki végzi az igazgatási tevékenységet
Igazgatás tartalma: azaz eszközrendszer, amellyel az alany a tárgyra hat.
Nemzetgazdaság igazgatásának fogalma: össztársadalmi méretq gazdasági CITDÖVKE.

Igazgatás és Nemzetgazdaság általános fogalmak:
-Az emberi közösség igazgatása mindig együttmqködés eredménye.
-Ezen együttmqködés során az életviszonyok differenciálódtak.
-Ennek következménye, hogy különbözQ szakigazgatási területekre bomlott.
-EbbQl következik a szakminisztériumok felállítása. Ilyen a munkaügyi szakig.területe.
Munkaügyi szakignak van alanya, tárgya és tartalma.

Munkaügyi szakigazgatás fogalma és célja:
Össztársadalmi méretq igazgatási tevékenység, amelynek célja:
- a foglalkoztatás elQsegítése ,
- a foglalkoztatás minél magasabb szinten tartása,
- munkanélküliség megelQzése,
- munkanélküliség hátrányos következményei alkalmazásának enyhítése,
- foglalkoztatás minQségének javítása,
- a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának az ellenQrzése.
Mü szakig.fogalmi elemei:CITDÖVKE + hatósági jogalkalmazással egészül ki, nem más mint kényszerítQ eszközök alkalmazása.
Mü szakig területei:
- foglalkoztatás politika: melynek aktív és a passzív eszközei vannak
- képzés ill. szakképzés, ez szolgálja a munkanélküliség megelQzését.
- Munkaügyi ellenQrzés
- Munkavédelem területe
Mü szakig. alanyai:
Alap a -1991. évi IV. tv., ami a foglalkoztatás elQsegítése, munkanélküliek ellátásáról szóló tv.
- 291/2006. Korm. Rendelet az Állami foglalkoztatási szolgálatról
Alanyok:
- Országgyqlés
- Kormány
- Szociális és Munkaügyi Miniszterek
- Helyi önkormányzatok
- Munkaadók és ezek érdekképviseleti szervei
- Mvó-k és ezek érdekképviseleti szervei
-Foglalkoztatási érdekegyeztetési szervezet /FÉSZ/ : a Kormány, Miniszter, M.adó és mvó-k részvételével mqködik:
-Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács/OÉT/,
- MunkaerQ piac irányító testülete/MAIT/,
- Munkaügyi Tanács
-Állami foglalkoztatási szolgálat/ÁFSZ/:
-Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
-Regionális Munkaügyi Központok.
- Munkaügyi FelügyelQség és Munkaügyi felügyelQ
- Munkavédelmi szervek
- KépzQ intézmények
Országgyqlés feladata:
- szabályozza a foglalkoztatáspolitika rendszerét, tv-ben történik a szabályozás
- szabályozza az álláskeresQknek járó juttatásokat,
-szabályozza az állami foglalkoztatási szolgálat rendszerét
Kormány feladata:
- a döntések elQkészítése során figyelembe veszi a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket,
- meghatározza a kormányzati szervek feladatait
- nemzeti foglalkoztatási akciótervet készít
Szociális és munkaügyi miniszter feladata:
-irányítja az állami foglalkoztatási szolgálatot
-kezdeményez munkaerQpiaci programokat
-irányítja a munkaerQ piaci alap felhasználásával kapcsolatos tervezési, beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását.
Helyi önkormányzat feladata:
- közhasznú foglalkoztatást szervez
- helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben való részvétel
- megszervezi a rendsz. szoc. segélyben részesíthetQ aktív korú álláskeresQ személyek foglalk.sát.
Munkaadó feladata:
- érdekképviseleti szervei útján részt vesz az országos érdekegyeztetésben
- illetékes szerv tájékoztatása a munkaerQ igényérQl
- járulékfizetés egyben kötelezettsége is
Munkavállaló feladata:
- együttmqködik az új munkahely felkutatásában, ha álláskeresQ
- képviselQi útján részt vesz országos érdekegyeztetésben
- járulékfizetés
-köteles elfogadni a megfelelQ állást, mint álláskeresQ

Foglalkoztatási érdekegyeztetési szervezet feladata:
Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács/OÉT/ Mt 16-17 szakasz /
OÉT fogalma: a munkaügyi kapcsolatokat és munkaviszonyt érintQ országos jelentQségq kérdésekben a kormány a mvó-k és mtó-k országos érdekképviseleti szervei az OÉT-ben egyeztetnek:
Feladata:A kormány az OÉT egyetértésével:
- meghatározza a csoportos létszámcsökkentés MT-tQl eltérQ szabályait
- dönt a köt. legkisebb minimálbérrQl
- dönt egy adott munkakörhöz szükséges iskolai végzettség szintjétQl függQ garantált bérminimum mértékérQl
- dönt a munkaügyi ellenQrzés szabályairól
- javaslatot tesz a napi munkaidQ leghosszabb mértékének és a munkaszüneti napok meghatározására
- országos bértárgyalásokat kezdeményez a kormány az OÉT-en belül
- a munka minQsége, rendszere is meghatározásra kerül

MunkaerQpiaci Alap Irányító Testület /MAIT/:
a munkaadók, mvó-k és kormány képviselQibQl álló testület, amely a munkaerQpiaci alappal kapcs. jogokat és kötelezettségeket gyakorolja - a Foglalk.Tv. alapján.
Tagok jelölése:
-a munkaadók részérQl az OÉT-ben képviselettel rendelkezQ Orsz. M.adó-i Szövetség jelöl 6 tagot.
-a mvó-k jelölése az Orsz. Mvó -i Szövetség jelöl 6 tagot
-Kormány esetében az illetékes miniszter jelöl 6 tagot
A MAIT tagjainak kinevezés és visszavonás az illetékes miniszter gyakorolja
-a tagok megbízatása 4 évre szól
MAIT összeférhetetlenség szabályai: nem lehet tagja az a személy, aki olyan szervezetnek tulajdonosa v. vezetQ tisztségviselQje v. vezetQ állású mvó-ja, amit a MAIT döntései közvetlenül érintenek.
Munkaügyi Tanács fogalma:
Olyan testület, amely a m.adók és mvó-k, és helyi önkormányzat képviselQibQl áll, továbbá a foglalkoztatási és munkaerQ piaci képzési támogatással és a megv. m.kép. mvó-k rehab.jával kapcsolatos támogatás nyújtásával összefüggQ helyi érdekegyeztetés ellátására létrejött szerv.
Tagok jelölése:
Munkaadó: az OÉT-ben képviselettel rendelkezQ Orsz.Érdekegy-sel rendelkezQ Szövetség
Munkavállaló: OÉT-ben képviselettel rendelkezQ Orsz.Érdekegy-sel rendelkezQ Szövetség
Illetékességi területei : a régió és azok az Orsz. Érdekegy.si Szövetségek jelölnek, akik egy adott régióban tagszervezettel rendelkeznek.
Helyi Önkormányzatok tagjainak jelölése:
- Megyei Kistérségi Fórumok
- Megyei jogú városok
- Regionális Fejlesztési Tanács
Összeférhetetlenségi szabály:
Nem lehet a Munkaügyi Tanács tagja az a személy, aki olyan szervezet tulajdonosa, vezetQ tisztségviselQje, v. vezetQ állású mvó-ja, amely szerv az ÁFSZ által közvetített személy részére rendszeres szolgáltatást nyújt.
Döntés a Munkaügyi Tanácson belül:
A 3 oldal megegyezésével születik, mindegyik oldalnak 1-1 szavazattal rendelkezik, ha nincs megegyezés, akkor a Mü Tanács a MAIT-hoz fordulhat. A MAIT közvetít a felek között és egy KözvetítQ javaslatot tesz a megállapodásra.
Munkaügyi Tanács Feladatai:
- figyelemmel kíséri a munkaerQ piaci alap pénzeszközeinek felhasználását illetékességi területén
- véleményezi az ÁFSZ munkáját

Állami foglalkoztatási Szolgálat/ÁFSZ/:
Irányítja a Szociális és Munkaügyi Miniszter
Szabályozás alapja az Alkotmányon nyugszik: a kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létrehozni.A kormány létrehozta az ÁFSZt Közig. hatósági ügyekben I. fokon Regionális Mü Központok járnak el továbbá minden olyan feladat amely egyetlen szerv hatáskörébe sem tartozik a Reg. Mü Központ hatáskörébe tartoznak.

Foglalkoztatási Szociális Hivatal feladatai:
- foglalkoztatás politikai
- munkaügyi
- szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi, ifjúsági
-rehabilitációs és megv. m.kép. személyek foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok ellátására létrejött központi hivatal, jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
-Székhelye Budapest.
1.Foglalkoztatáspolitikai Körben látja el.
- megállapítja a mü központok belsQ szabályzatainak elveit.
- meghatározza a munkaerQ piaci szolgáltató tevékenység szakmai feladatait
2.Hatósági jogkört gyakorol a Hivatal:
- kényszerítQ eszközök alkalmazása
- Mü Központok központi szervezete által hozott határozatok elleni fellebbezés elbírálója.
- Eljár rehabilitációs akreditációs ügyekben
- Ellátja a mvó-k kölcsönös foglalkoztatásának cseréjével kapcsolatos feladatokat. Erre nemzetközi szerzQdés kötelez bennünket.
3.Nemzetközi feladatai a Hivatalnak:
-Mü Központok nemzetközi kapcsolatait ápolja,
- ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat /EURES / Mo-i rendszere mqködtetésének és fejlesztésének feladatait, a külföldi m.vállalással kapcsolatban tanácsadást végez, nyújt.
-elQsegíti az ILO /Nemzetközi Munkaügyi Szervezet/ tagsággal kapcsolatos feladatok végrehajtását. Székhelye: New York


4.A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkör.
- Két névjegyzéket nyilvántartása:
*Országos Szociálpolitikai SzakértQi névjegyzék,
*Országos Gyermekvédelmi SzakértQi Névjegyzék
- Szociális és Jóléti intézmények nyilvántartása
- Fellebbezés elbírálására jogosult és a felügyeleti szerv a következQ két ügycsoportban:
* Szociális és gyámhivatalok hatósági ügye
*Magyar Államkincstár területi szerveinek hatósági ügyei
A Hivatal szervezetén belül mqködik a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat.

Regionális Munkaügyi Központok:
Két szervezetbQl áll:- Központi szervezetbQl - kirendeltségekbQl/1997.04.01-tQl/.
Élén fQigazgató áll, és a munkáltatói jogokat felette a Szociális és Munkaügyi miniszter gyakorolja. Különbség van a munkáltatói minQség és a munkáltatói jogkör gyakorlója között.
Munkáltató minQség:
- mtó az akinek mvó-i vannak.
-mtó lehet jogképes, természetes személy, jogi személyiségq, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (BT),
-mtó lehet méh magzat is csak részére gondnokot kell kijelölni.
Munkáltatói jogkör gyakorlója: /MT 46 §/:
-jogosult a munkaviszony létrehozására és megszüntetésére
- kártérítés esetén meghozza a kártérítési határozatot
-egyéb jogsértés esetén hátrányos jogkövetkezményeket alkalmaz
Regionális Munkaügyi Központ Központi Szerv feladatai:
- irányítja és ellenQrzi a kirendeltségek tevékenységét
- biztosítja a kirendeltségek mqködéséhez szükséges feltételeket
- elkészíti a Mü Közp.belsQ szabályzatát
- elsQ fokú hatósági jogkört gyakorol:
* a külföldiek Mo-i foglalkoztatásának engedélyezésében
* munkaügyi központ hatáskörébe tartozó nyilvántartásba vétellel kapcsolatban,
* a bérgarancia támogatással kapcsolatban.
Munkaügyi Központ kirendeltségének feladatai:
- álláskeresQk nyilvántartása
- támogatások megállapítása
- szolgáltatások szervezése (információ nyújtás)
- munkaközvetítés
- nyilvántartja a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó bejelentést
Munkaügyi Központ kirendeltsége kirendeltség és szolgáltató központként mqködhet:
- kirendeltség mqködteti a szolgáltatások intézményrendszerét
- Rehabilitációs munkacsoportot mqködtet
- Közremqködik a megv. m.kép. mvó-k foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában.

Észak Mo-i Reg. Mü Központ
Közép Mo-i Reg. Mü Központ
Dél-Alföldi - -
Észak-Alföldi - -
Nyuga-Dunántúli - -
Észak-Dunántúli - -






Egészségügyi szakigazgatás:
Történelmi visszatekintés
Az eü-i szakig. vallási eredetq múltra vezethetQ vissza.
Ókor
Hammurabi tv. oszlopából a 282 §- ból 9 az eü-i szakig- sal foglalkozott.
A kínai orvostudomány óriási sikereket ért el.pl. himlQ elleni védQoltás.
Görög városállamok: Spártában az egészségvédelem érdekében csak az egészséges gyermekeket hagyták életben  a fogyatékkal született gyermekeket Taigetosz hegyérQl a mélybe taszították.
Az athéni egészségvédelem nem volt ilyen drasztikus, híres orvos Hippokratész. Voltak katonaorvosok, magánorvosok és közorvosok.
Rómában nem a gyógyító tevékenység vált kiemelkedQvé, hanem az egészség megQrzése érdekében tett igazgatási intézkedések. Így pl.: szennyvíztisztítás, csatornatisztítás.
Az eü- i igazgatásnak mindig két oldala van:
- közszolgáltatási vonal
- hatósági tevékenység (pl.: ÁNTSZ, háziorvos receptfelírása, a haláleset megállapítása)
Az orvos közszolgáltatási és hatósági feladatot is ellát.
Középkor
Ebben az idQben az egyház vállalta magára a gyógyítási tevékenységet, nincs központi igazgatás. Érdekesség: az elsQ gyógyszertár 254- ben Bagdadban nyitott meg.

A magyar eü- i szakigazgatás története:
1770. Mária Terézia uralkodása alatt megszületik az eü. általános szabályairól szóló tv., ami betekintést enged a korabeli Mo. eü- i állapotának megismerésébe.
A tv I. része: orvosokkal, sebészekkel, bábákkal foglalkozik (jogosítványok, kötelezettségek).
Orvosok: - általános orvos:csak gyógyító tevékenységet végez
- physicus – doctor: aki a hatósági feladatokat látta el:pl. halál megállapítása, védQoltás beadása, vesztegzár elrendelése.
A tv II. része: intézkedéseket és a vesztegzári (járványügyi) intézetekben szolgálatot teljesítQ orvosok és sebészmesterek munkaköri leírásait tartalmazza.
Ezzel a tv.-el szemben, mint általában mindennel, ami a koronától érkezett, nagy volt az ellenállás Mo-on..
1867. Kiegyezés idQszaka:
A bel- kül- hadügy közös terület lett. Az eü. a közös bel- és külügyi politika része lett.
A 6 ezer fQ feletti lakosságszámú településeken orvostartási kötelezettséget írtak elQ.
Több település összefogása esetén, ha a lakosságszám elérte a 6-10 ezer fQt, körorvost lehetett igénybe venni.
Körorvos: gyógyított és hatósági tevékenységet is végzett. P ellenQrizte a lelenceket és fogyatékosokat, halottkém szerepét is betöltötte, himlQ elleni védQoltásokat adott be.
Ezért a tevékenységéért a központi költségvetésbQl kapott fizetést.
P foglalkozott a társadalom azon rétegeivel, akiket más orvosok nem láttak el. Itt jelenik meg a társadalmi szolidaritás, ami a társadalombiztosítás elQdjének tekinthetQ.
Szülészeti ellátás: ezt a bábák látták el általában. Az 1500 lakosságszám feletti településeken bába helyett szakképzett szülésznQ jelenik meg. Szintén a központi költségvetésbQl kapta a fizetését. Ha azonban vagyontalan családot látott el, akkor elQfordulhatott, hogy azért nem kapott fizetést, de kötelessége volt ezen családok ellátása is. Ez szintén társadalmi szolidaritási elem.
1927. XXI. Tv KötelezQ beteg- és balesetbiztosításról
1975. II. tv. Egységes társadalombiztosítási kódex
Az eü-i igazgatás közszolgáltatás, de egybeolvad a hatósági és szolgáltatási tevékenységgel.
1997. CLIV. Tv Az egészségügyrQl

A tv megalkotásának a célja:
1.)Eü- i szolgáltatások általános feltételeinek a biztosítása
2.)Eü- i dolgozók és szolgáltatást nyújtó intézmények védelme
3.)Jogok és kötelezettségek meghatározása

Fogalmak:
Eü- i ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó eü- i tevékenységek összessége.
célja: az eü. szolg. biztosítása.
Eü- i szolgáltatás: jellemzQje:
1.)Eü- i hatóság által kiadott mqködési engedély birtokában végezhetQ
2.)Eü- i ellátások összessége
3.)céljai:- az egyén egészségének védelme, -betegségek korai felismerése,-életveszély elhárítása.
Eü- i szolgáltató: lehet: -egyéni eü-i vállalkozó, -jogi személy, -jogi személyiség nélküli szervezet.
Szintén mqködési engedély birtokában végezhetik tevékenységüket.
Eü- i intézmény: - milyen eü.intézményt különítünk el:
- gyógyintézet, ami járó- és fekvQbeteg szakellátás - állami mentQszolgálat
- állami vérellátó szolgálat - egyéb eü-i hatósági intézet (pl ÁNTSZ, ORSZI)
Az egészségügy részterületei
népegészségügy
környezet- és település-egészségügy
élelmezés és táplálkozás-egészségügy
sugáregészségügy
munkaegészségügy
járványügy
Népegészségügy: a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, egészségmegQrzés és betegségek megelQzése révén.
Részterületei:
- egészségfejlesztés, pl testnevelési órák, egészségnevelés, védQoltások, szqrQvizsgálatok
- család- és nQvédelmi gondozás
- sport eü- i gondozás
Munkaegészségügy:
Céljai: ( kettQs célja van)
1.) munka higiéné: egészségkárosító veszélyek és kockázatok elQrelátása, felismerése a munkakörnyezetben
2.)a foglalkozás-egészségügy: a munkát végzQ eü- i alkalmasságának vizsgálata, a munkából származó megterhelések vizsgálata.

Egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei:
- tárgyi feltételrendszer- személyi feltételrendszer
Tárgyi feltételrendszer: az eü- i szolgáltató tárgyi feltételrendszerének biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket és meg kell felelnie a m.végzésre vonatkozó elQírásoknak.
Személyi feltételrendszer: ki folytathat eü- i szolgáltató tevékenységet?
Aki eü- i szakképesítéssel és felsQfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezik, és
mqködési engedély birtokában van.

Nyilvántartások:-alap és mqködési
Alapnyilvántartás: az ide való bejegyzés kötelezQ, magyar és honosított végzettség esetén is.
Mqködési nyilvántartásba való felvétel csak kérelemre történik.

Képzések: eü- i képzés, szakképzés, továbbképzés intézménye: Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács, amit a miniszter, döntés elQkészítQ, véleményezQ és javaslattevQ testületként mqködtet.

MinQségbiztosítás: Fokozatai:
BelsQ minQségi rendszer, az eü- i szolgáltató alakítja ki saját rendszerén belül.
KülsQ minQségi rendszer, az eü- i szolgáltató mqködési engedélyezésére épül.
Szakmai felügyelet: eü- i szolgáltatók és eü- i szolgáltatások felett mindig eü- i vagy vmilyen eü- i hatóság gyakorol szakmai felügyeletet.
MegfelelQség tanúsítás: az eü- i szolgáltatók minQségügyi rendszerét felülvizsgálja és az ellátások minQségét értékeli.
Az állam felelQssége a lakosság eü- i állapotáért, az eü szervezése és irányítása:
Mi teszi lehetQvé, hogy az állam fölépjen?
Alkotmányi fölhatalmazáson alapul az eü- i igazgatás:
A Kormány az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonhatja.
Eü. minisztérium létrehozása
Az állam kötelezettsége:
Mi képezi az állam kötelezettségét?
-az egészség megQrzése, és az egészségfejlesztés
- az eü- i szolgáltatások szakmai feltételrendszerének biztosítása
- eü- i képzés, szakképzés
- katasztrófa-egészségügyi ellátás
- nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás
Az állam kötelezettségének pénzügyi fedezete a:
- központi költségvetés : Egészségügyi Fejlesztési ElQirányzat
- tb alapok: egészségbiztosítási alap

Mi jár az eügyi alapcsomag részeként, amelyet az államnak biztosítania kell:
járványügyi ellátások: - védQoltás (kötelezQ) - szqrQvizsgálat (járvánnyal kapcsolatosan)
- kötelezQ orvosi vizsgálat- járványügyi elkülönítés- fertQzQ betegek szállítása
mentés
sürgQsségi ellátás (azonnali ellátás)

Az eü szervezésében és irányításában résztvevQ szervek:
OGY
Kormány
eü- i miniszter
eü- i államigazgatási szerv
helyi önkormányzatok
eü- i szolgáltatók fenntartói
egészségbiztosítási szervek
regionális eü- i tanácsok (RET)
szakmai kamarák, köztestületek
szakmai érdekképviseleti szervek

Az OGY feladatai:
tv-t alkot az eü. területén, figyelembe véve a lakosság igényeit
Nemzeti Egészségfejlesztési Program elfogadása (NEP)
NEP: az OGY fogadja el, különbözQ szintjei vannak:
Országos szinten: középtávú fejlesztési és stratégiai tervezés valósul meg.
A NEP tartalma:
- stratégiai jelentQségq a gép és mqszerfejlesztés
- kutatás fejlesztés
- várható eü- i ellátási szükségletek (prognózis)
Region. Eü. Tanács/RET szintjén: egy adott eü- i régió egészségfejlesztési programját a RET a NEP- hez igazítva készíti el.
Elemei: - szükséges felújítások
- a régió egészségi állapotának bemutatása
- az esetleges települési jellemzQk feltüntetésével
Gyógyintézetek szintjén: a gyógyintézet szakmai tervet készít a regionális program alapján.
Elemei: - humánerQforrás fejlesztés - minQségbiztosítás

A Kormány feladatai:
- Gondoskodik a NEP elQkészítésérQl és elkészítésérQl
- Összehangolja az eü- i államigazgatási feladatok végrehajtását
- Katasztrófa esetén biztosítja a veszély elhárításához szükséges feltételeket
RET/Reg.Eü Tanács/:: egy eü- i régióban gondoskodik az egészségpolitika kialakításáról.
Feladatai:
- elkészíti az egészségfejlesztési programot
- eü- i fejlesztési elQirányzat forrásainak biztosítására pályázatok kiírásáról gondoskodik
- mqködési területén beteg-elégedettségi vizsgálatot végez
- regionális egészségpolitika évenkénti értékelésével foglalkozik
- a területi beutalási jogszabályokat vizsgálja

Helyi önkormányzatok feladati:
eü- i alapellátás
- háziorvosi vagy házi-gyermekorvosi ellátás - fogorvosi alapellátás
- alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás - védQnQi ellátás  iskola eü-i ellátás
A települési önk. képviselQtestülete megállapítja és kialakítja az eü-i alapellátások körzetét.
Több település esetén pedig a körzet székhelyét is megállapítja.
A helyi önk. biztosítja a járó beteg szak ellátást, csak a tulajdonában, ill. használatában lévQ szakellátást. Ugyanez vonatkozik a fekvQ beteg szakellátásra is.
Környezet-település eü- i feladatok:
- Köztisztasági és település tisztasági feladatok
- Rovarok és rágcsálók irtása
- Döntenek a gyógyiszap és gyógyforrás termékek kitermelésérQl
- Dönt elismert gyógyvíz palackozásáról, forgalomba hozataláról, ill. engedélyezi ezt a tev.

Eü- i intézményeket fenntartók feladatai, hatásköre:
- alapítói jogok a létesítés, megszüntetés gyakorlása
- az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása
- intézmény vezetQvel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlása
Munkáltatói jogkör gyakorlója:a(Mt 46.paragr. 4 bekezdése) alapján:
- jogosult a m.viszonyt létrehozni, módosítani, megszüntetni- jogosult kártérítési határozat hozatalára - mvó vétkes kötelezettségszegése esetén egyéb hátrányos jogköv. alkalmazására
Egészségügyi fejlesztési elQirányzat/EFE/: a pénzügyi fedezeti rendszer.
Az eü-i tv. szerint a nemzeti fejlesztési tervvel, v.mint a regionális fejlesztési tervekkel összhangban lévQ eü- i fejlesztések támogatását szolgáló fejezeti kezelésq elQirányzat: EFE.
Központi részbQl finanszírozni lehet:
- kormányzati projektek
-strukturális alapokból történQ pályázati pénzek elnyerése esetén az önrész kieg. ebbQl történik
Regionális részbQl lehet finanszírozni:
-önrész kiegészítése pályázatok esetén- esélyegyenlQtlenségeket kiegészítQ fejlesztések pénzügyi támogatása - pl. építkezések-rámpák kialakítására
Eü- i szakértQi tevékenység: eü- i szakismeretet igénylQ tények vagy egyéb körülmények megállapítása, megítélése után szakvélemény adása.
Csak természetes személy végezhet, és csak engedély birtokában.
Elfogultsági szabály érvényesülése: saját v. közeli hozzátartozója ellen adna ki szakvéleményt,
vele szemben tárgyilagos megítélés nem várható el.

Országos hatáskörq szerv:
- OEP- Országos Vérellátó Szolgálat-Orsz. Epidemiológiai Központ-Orsz.Kémiai Biztonsági Közpnt

Országos eü- i szakmai intézet:
- Fog- és Szájbetegségek Országos Intézet
- Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet





Szociális szakigazgatás
I.) Szociális igazgatás és szociálpolitika fejlQdéstörténete Európában
II.)Szociális igazgatás, szociálpolitika
1.)Szociálpolitika fogalma
2.)Szociális jogok jellemzQi
3.)Szociális védQháló rendszer szintjei
4.)Szociális igazgatás területei
5.)FelnQtt védelem szabályozása
6.)Szociális igazgatás szervezete

I.)Szociális igazgatás és szociálpolitika fejlQdéstörténete Európában:
Melyek voltak a fontosabb állomások !!!
-1951- 57-ig
1951 - Párizsi SzerzQdés: ESZAK, EUROATOM létrehozása.
-Szociálpolitika célok még nem fogalmazódtak meg.
1957 Római szerzQdés: létrejön az Európai Gazdasági Közösség /EGK/.
Az EGK gazdasági jellegq közösség, vannak már szociálpolitikai rendelkezések de csak annyiban, amennyiben azok a gazdasági célok elérését segítik. Munkavédelmi intézkedéseket érintettek.
-1961 Európai Szociális Charta megalkotása. A mv-ók jogait rögzítette /Pl. munkához való jog, egészséges munkafeltételekhez való jog, családok védelme, nQk védelme/. Megjelenik az un. szociális biztonsághoz való jog, amely szociális igazgatás szervezésének alapgondolata. Ez nem vált kötelezQ dokumentummá, és Nagy Britania ellenállása miatt nem lett közösségi szintq dokumentum.
-1974 Szociális Akció Program. Egy cselekvési terv a munkafeltételek javítását tqzte ki célul. Irányelv születik a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozóan, a mtó fizetésképtelensége esetén alkalmazandó eljárásról, mtó-i jogutódlásról. Mvó-ók szoc. védelmére irányul.
FelerQsödnek a civil szervezetek az 1970-es évektQl. (Pl.Fogyatékkal élQ emberek határokon átívelQ szervezetei, mvó-kat védQ egyesületek)
-1989 Munkavállalók alapvetQ jogairól szóló Közösségi Charta. Ez erQsebb dokumentum a szociális chartánál. Ez is jogokat rögzített, 11 tagállam volt a tagja. Nem válhatottt kötelezQ dokumentummá a Britek ellenállása miatt.
-1991- 1997-ig a szociálpolitika kettQs állapota volt
-1991 Maastrichti szerzQdés volt 2 kiegészítQ jegyzQkönyve:
-14. sz. jegyzQkönyv: nem volt kötelezQ erejq a Britek ellenállásán megbukott 1997-ben
-Szociálpolitikai megállapodás: Mindenkire kötelezQ volt.
Itt már Ténylegesen szociálpolitikai rendelkezések szerepelnek.
-1997 Amszterdami szerzQdés Megszqnik a kettQs állapot/ a Britek is csatlakoznak/. Elindul a harmonizáció az egységesítés lehetQsége

II.)Szociális igazgatás, szociálpolitika:
1)Szociálpolitika fogalma: /3 féle megközelítési mód létezik/!!!
- pragmatikus megközelítés, amely a szocpolt. az ellátási területek oldaláról közelíti meg.Pl: eü ellátás, oktatásügy, különbözQ szoc. ellátások, támogatási rendszer ill. a segélyezés rendszere.
- Funkcionalista megközelítés amely az ellátásra szoruló személyek köre szempontjából közelíti meg a szocpolt. Pl: öregek, betegek, rokkantak, munkanélküliek, az egyéb rászorultak pl. az özvegyek , árvák esete.
- Strukturális, dinamikus megközelítés, amely a szocpol. fogalmát annak fejlQdéstörténetével közelíti meg. / Lásd a I. pont/

Szociálpolitika és szegénységpolitika különbsége:
Szociálpolitika a szegénység társadalmi okait vizsgálja, oly módon, hogy hátrányos helyzet esetén ellátásokat nyújt.
Szegénységpolitika a szegénységet egyéni problémaként kezeli és létfenntartási szint alatt élQknek nyújt támogatást.
Szociálpolitikát érintQ rendekezés a Magyar Alkotmányban 17. §:
- a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik ez alapján a rászorultsági elv érvényesül.
Ellemtmondás a 70/E. szakasnak:
- a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység és önhibájukon kívül beköv. munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátásra jogosultak. Ezek a felsorolások a megélhetési zavarhelyzetek.
Alanyi jogom van az ellátása.
Rászorultsági elv – alanyi jogosultság : vagy az egyik v. a másik, v. mindkettQ is lehet.

2)Szociális jogok jellemzQi:!!!
- nem univerzális természetqek, azaz nem illetnek meg mindenkit automatikusan.
- Pozitív fellépést igényelnek az államtól
- a szoc. biztonsághoz való jog valamint a szoc. jogok biztosítása állami feladat, de nem alanyi jogosultság.

3)Szociális védQháló rendszere:
A szociálpolitikának szqkebb és tágabb értelmezése van.
Tágabb értelmezés szerint a szociálpolitikának kettQs feladata van:
- szociális krízishelyzetbQl való problémák kezelése
- jóléti állam intézményeinek megteremtése és mqködtetése
Szqkebb értelmezés : szociálpolitika feladata nem más mint a szociális védQháló rendszer mqködtetése, amely 3 szintbQl áll:
- biztosítási szint: életre hívta a biztosítás típusú szociális ellátó rendszert
- rászorultsági szint: életre hívta az un. segélyezési típusú szociális ellátó rendszert
- kompenzációs szint: életre hívta az un. állampolgári jogon járó szociális ellátó rendszerekett

Biztosítási típusú szoc. ellátó rendszer fogalma:
Az érintett személy különleges hozzájárulása alapján a kockázati eset bekövetkeztekor bizonyos szolgáltatásokra jogosult a személyi rászorultságtól függetlenül.
Ennek a jellemzQje: - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás,
- kockázati eset beköv.kor alanyi jogosultsága van az ellátásra (pl.megélhetési zavarhelyzet),
- kötelezQ biztosítást jelent.

Segélyezési típusú szoc. ellátó rendszer fogalma:
Annak az állampolgárnak, aki saját forrásból nem tudja a megélhetéshez szükséges javakat megszerezni az állami költségvetésbQl nyújtanak olyan mértékq támogatást, amelybQl létét képes fenntartani.
Ezek jellemzQi:
- finanszírozása adóeszközökbQl történik
- szubszidiárius (másodlagos) csak akkor kerül alkalmazásra ha más módon nem tud gondoskodni
- individualizáció (egyéniesítik az ellátást) egyén igényeinek megfelelQen nyújtanak ellátást.
- Mindenki beletartozik ebbe a rendszerbe

Állampolgári jogon járó szociális ellátó rendszer:
Meghatározott csoporthoz való tartozás esetén többlet ellátást biztosít.

Szociális igazgatás fogalma:
- a társadalom keretei között végzett állami tevékenység
- amely a szociális rászorulók támogatásához
- a jogi, gazdasági, tárgyi és személyi feltételeket teremti meg
- koordináló tevékenység keretében



4)Szociális igazgatás területei:
AlapvetQ területe:
- Tb bizt.,- felnQtt védelem, - gyermek védelem, - gyámügyi ig,- a családok támogatása.
Természetbeni, pénzbeni és un. Intézményi ellátási formáival találkozunk minden területen.
Társadalombiztosítás: egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás
FelnQtt védelem: szociális tv. rendelkezései az irányadóak. 1993. évi III. tv.
Ellátottak köre: idQskorúak, hajléktalanok, fogyatékkal élQ emberek, pszichiátriai betegek, megv. m.kép. mv-ók.
Gyermek védelem: ellátási és gondoskodási formákról beszélünk.
Ellátási formák: természetbeli, pénzbeli ellátások és személyes gondoskodást nyújtó alap ellátások és szakellátások.
Gondoskodási formák: védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás.
Gyámügyi igazgatás: kiskorú házasságkötésének engedélyezése, családi jogállás rendezése, örökbefogadási ügyek, gyámügyi és gondnoksági ügyek, gyermekvédelmi gondoskodás.

5)FelnQtt védelem szabályozása:
Elvei:
- humánum tiszteletben tartása,
- támogatások másodlagossága/ ill. szubszidiaritása/
- rászorultsági és alanyi jog együttes alkalmazása:
1.csop: rászorultsággal kiegészített alanyi jogosultság, amely a családok támogatásáról szóló 1998. évi 84. Tv-ben foglalt ellátásokat foglalja magában. (gyes, gyet)
2.csop: alanyi joggal kiegészített rászorultság, amely a szociális 1993. III. tv-ben felsoroltakra vonatkozik (rendszeres szociális segély, idQskorúak járadéka, ápolási díj)
3.csop: kizárólag a rászorultsági elv érvényesül, (pl. adósságkezelQ szolgáltatás, lakás fenntartási támogatás)
- önfenntartó képesség helyreállítása és a megelQzése
FelnQtt védelem területén a megosztott felelQsség kérdése:
A szociális feladatok ellátása, a szociális biztonság megteremtése elsQsorban a helyi szervek feladatkörébe tartozik.
Megosztott felelQsség jelentése:
-Az ellátások finanszírozása részben önkormányzati részben központi költségvetésbQl történik.
-A szociális feladatok ellátása a helyi önkormányzat kötelessége, de szükség esetén központi támogatást igényelhet, ilyen a közhasznú foglalkoztatás mqködési és fejlesztési költségei.
FelnQtt védelem egyes ellátásai:
- pénzbeli ellátások :idQskorúak járadéka, rendszeres szoc. segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély
- természetbeli ellátások: 2 csop:
- pénzbeli ellátás helyett nyújtott támogatás , pl. átmeneti segélyt élelmiszerben, lakásfenntartási támogatást tüzelQfában, temetési segély a temetés költségeit átvállalja,
- tényleges természetbeni ellátások: köztemetés, köz gyógyellátás, adóságkezelQ szolgáltatás.
- intézményei ellátások valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások:
- alap ellátások:pl.házi segítség nyújtás, családsegítQ szolgálat mqködtetése,
- szakosított ellátás: pl. intézményi ellátás, ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehab. intézmények, nappali ellátást nyújtó intézmények, lakóotthonok.

6)Szociális igazgatás szervezetei:
- Országgyqlés - Kormány - Illetékes minisztérium
- Helyi és megyei önkormányzatok - Közigazgatási hivatalok

Helyi önkormányzatok feladatainak ellátása átruházható a polgármesterre v. a bizottságra: ha nem ért egyet: fellebbezni lehet a képviselQ testületnél, aki felülbírálja,: ha ezzel sem értünk egyet bírósághoz lehet fordulni. JegyzQ döntése ellen a közigazgatási hivatalhoz lehet fellebbezni.

PAGE 


PAGE 11

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.12-2 14. a munkapiac xii fej0001 18. század alkotmány cementálás definíciók előadás elte ttk frazer gazdaságtan gazdföci gazdpol géptan hallgatoi anyag hrabal humánbiosz gyak ii. jog kéri bálint kivágó lyukasztó szerszám tervezése koncentráció könyv 2 kötelező irodalom követelmények közigazgatási jog kritgyak makro matematika szigorlat mechanika 2 mindennapok kémiája montázs mpiac növényszervezettan oecd oktatói kiadott anyag olasz pedagógia pénzügy prezentáció ptk puska rézsűállékonyság statisztika i. számítógép architektúrák természetvédelmi biológia természetvédelmi mérnök tóth utazás vizsgasor word