fogalmak

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiSzámvitel Alapjaifogalmak

Számvitel: A gazdálkodási folyamatokkal és állapotokkal kapcsolatban megjelenQ információigények kielégítésének egyik eszköze, amely magában foglalja a megtörtént gazdálkodási események, illetve az azok következtében kialakult állapotok megfigyelését, numerikus leképezését, feljegyzését, értékelését, valamint az adatoknak egy erre a célra létrehozott zárt rendszerében való feldolgozását, bemutatását, végül az így nyert információk korábbi, vagy más rendszerekben elQállított információkkal való összevetését, elemzését.
JellemzQi: információs rendszert alkot, teljességre törekszik, alapvetQ mértékegysége a pénz, bizonylati alátámasztást igényel, külsQ kontrollt feltételez, zárt rendszert alkot, output orientált, retrospektív (visszatekintQ).
Könyvvitel: A gazdasági rendszer keretein belül lezajló, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet megváltoztató eseményekrQl rögzített adatok folyamatos nyilvántartása, kezelése és feldolgozása.
Önköltségszámítás: Mqszaki-technikai folyamatokra is alapozva a gazdálkodás során létrehozott termékek, biztosított szolgáltatások adott egységére jutó költségek meghatározását foglalja magában.
Beszámoló, pénzügyi jelentés: ElQre meghatározott elveknek, információs tartalomnak megfelelQ, adott gazdálkodási idQszakról összeállított, kötött felépítésq számviteli dokumentáció, amely azokat a legfontosabb információkat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó tevékenységét leginkább jellemzik.
Üzleti év: Azt az idQszakot, amelyrQl a beszámoló készül, üzleti évnek nevezzük, a gyakorlatban általában egy naptári év, fordulónapja dec. 31.
KettQs könyvvitel: A vagyonban bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben rögzíti. A vagyont, és annak változásait a megjelenési forma és származás szempontjából közelítve mutatja be. Azt az eljárást, amelynek során egy gazdasági esemény adott idQpontban, a mérlegegyezQséget fenntartó értékek, azonos összegek rögzítése mellett  a mérleg megfelelQ részeit képezQ vagyonelemeket változtató gazdasági mqveletként  legalább két ponton, két tételt érintQen kerül elszámolásra, kettQs könyvvitelnek nevezzük.
Vagyon: Egy adott idQpontban rendelkezésre álló, tényezQkre bontható, forgalomképes részekbQl álló, külsQ megítélés szerint is értékkel bíró elemek halmaza.
Eszközök: A vagyonrészeket, amelyeket a gazdálkodási folyamatban adott idQpontban elfoglalt helyük, betöltött rendeltetésük alapján azonosítjuk és értelmezzük eszközöknek, aktíváknak nevezzük.
Források: A vagyonrészeket, amelyeket eredetük, származásuk szerint azonosítjuk és értelmezzük forrásoknak, passzíváknak nevezzük.
Bekerülési érték: Az adott eszközt, vagy forrást ellentételezQ érték. Az eszközöknél az eszköz megszerzéséhez hozzákapcsolható valamennyi figyelembe vehetQ tétel. Forrásoknál az elismert, a nyilvántartásokba bejegyzett érték.
Értékcsökkenés: A tárgyi eszközök és az immateriális javak több év alatt használódnak el, amelyek szakaszaihoz hozzárendelhetQk az érték csökkenésének konkrét összegei.
Terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció): Az elQrevetített, eredményt csökkentQ tételek összege adja a terv szerinti értékcsökkenés (amortizáció) értékét.
Maradványérték: A használati idQ végén rendelkezésre álló érték, az élettartam végén várható realizálható értéken kerül kimutatásra.
Értékcsökkenési leírás: A terv szerinti értékcsökkenés költségként kerül elszámolásra, az elszámolás mqveletét értékcsökkenési leírásnak nevezzük.
Terven felüli értékcsökkenés: A nem tervezhetQ tételeknél, amelyek az eszköz nyilvántartási és piaci értékének eltérésébQl következQen adódnak, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amely ráfordításként kerül kimutatásra.
Értékvesztés: Akkor kell elszámolni, ha az eszközök nyilvántartás szerinti értéke magasabb, mint a piaci érték, és ez a tendencia tartósan érvényesül, és az eltérés nagyságrendje indokolja a lépés megtételét.
Értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása: Ha a piaci érték tartósan és jelentQsen meghaladja a nyilvántartásokban szereplQ értéket, akkor a terven felüli értékcsökkenést, vagy értékvesztést csökkenteni kell.
Árfolyamváltozás: Devizában, valutában kimutatott mérlegtételek forintra történQ átszámításakor rögzített árfolyamok használatával kell megállapítani az egyes tételek értékét.
Értékhelyesbítés: A nyilvántartási és az attól magasabb piaci érték eltérése, az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék beállítása nem kötelezQ.
Bekerülési érték
Beszerzési ár: Magában foglal minden olyan tételt, amely a beszerzett eszközhöz egyidejqleg is hozzákapcsolható, felmerült, ismertté vált. Átlagár: Súlyozott átlagár: A beszerzések mennyiségi súlyarányainak felhasználásával. Csúsztatott átlagár: minden egyes beszerzés után rendelkezésre áll az aktuális átlagár, így utolsó átlagáron. FIFO módszer: Az állomány csökkentése a legkorábban beszerzett eszközzel történik, így a zárótétel kimutatása az utolsó beszerzés értékén történik. HFO módszer: A legmagasabb beszerzési értékq tételekkel csökkentjük az eszközök értékét, így a zárótételek kimutatása a legalacsonyabb értéken történik. ElQállítási költség: A tervezett, vagy tényleges értéken tartalmazza a termék, illetve szolgáltatás költségeit. Önköltség: Közvetlen önköltség: Azok a tételek, amelyek közvetlenül merülnek fel, amelyek az elQállítással kapcsolatba hozhatók és a tevékenység egységére elszámolhatók, feloszthatók. Könyv szerinti érték: Könyv szerinti érték = bekerülési érték ( korrekció.
Aktuális érték
Eladási ár: A piacon érvényesülQ olyan ár, amennyiért az eszköz értékesítése megtörténhet. Utánpótlási ár: A piacon érvényesülQ olyan ár, amennyiért az eszközhöz mindenben hasonló tétel beszerzése megtörténhet.
Várható érték
Tervezett eladási ár. Tervezett könyv szerint érték.
Értékelési elvek
Realizációs elv: elsQdleges célja az eredmény kimutatása. IdQérték elv: a vagyont és a saját tQkét valós, adott idQpontra értelmezett értékként akarja kimutatni. Üzemgazdasági becsérték elve: a jövQbeni értékváltozások meghatározását célozza. Óvatos becslés elve (tartalékképzés elve): eszközök értékelésénél a legalacsonyabb ár, források értékelésénél a legmagasabb ár. Hozadék értéke elve: célja a saját tQke értékének megállapítása.
Mérlegelméletek
Statikus elmélet: A vagyon bemutatása a cél, nem tartalmaz valós eredményt. Az aktuális árat használja, az idQérték elvnek megfelelQen. FejlQdési információkat nem közöl. Dinamikus elmélet: Az eredmény bemutatása a fQ cél. A bekerülési értéket használja, a realizációs elvnek megfelelQen. FejlQdési információkat közöl. Organikus elmélet: Megpróbálja ötvözni a statikus és a dinamikus elmélet elQnyeit, célja a vagyon és az eredmény bemutatása is, ezért kettQs értékelést alkalmaz. Megpróbálja közelíteni az aktuális és a bekerülési értéket. Megpróbál megfelelni az idQérték és a realizációs elvnek is. A gyakorlatban nem alkalmazható.
Gazdasági esemény: Egy hatást, eseményt, történést akkor tekintünk a számviteli információs rendszer szempontjából gazdasági eseménynek, ha a vagyon állapotát közvetlenül befolyásolja, a vagyonváltozás jelentheti a vagyonrészek összetételének módosulását, arányaik, értékük eltérését, ide értve a vagyont befolyásoló eredménytételek változásait is.
ÖsszesítQ kimutatások
FQkönyvi kivonat: ÖsszesítQ és ellenQrzQ kimutatás, amely magában foglalja az idQszak során megnyitott valamennyi fQkönyvi számla megnevezését, számlaszámát, tartozik és követel fQösszegét, tartozik és követel egyenlegét. Forgalmi kimutatás: ÖsszesítQ kimutatás, amely tartalmazza a fQkönyvi számla megnevezését, számlaszámát, tartozik és követel nyitóegyenlegét, tartozik és követel forgalmat, tartozik és követel záróegyenlegét.
Költség: A feláldozott erQforrások számszerqsített, pénzben kifejezett értéke, amikor azok a tevékenység érdekében kerülnek felhasználásra. A költség a tevékenységhez kapcsolódóan felmerülQ, számszerqsíthetQ, idQben behatárolt szakaszhoz kötQdQ fogalom.
Ráfordítás: A korábbi költség, amely az elQállításhoz kapcsolódó fogalom, az eredmény realizálásához kötQdQ kategória.
Közvetlen költség: EzekrQl már a felmerülésükkor megállapítható, hogy a tevékenység részét képezQ termékelQállítás, vagy szolgáltatás melyik egységéhez köthetQ.
Közvetett költség: EzekrQl a felmerülésükkor nem állapítható meg, hogy milyen tevékenységhez, milyen mértékben kapcsolódnak.
Eredmény: A bevételek és ráfordítások eltérése, különbsége.
Hozam: A már realizálásra került, befolyt, és a realizálható, kiszámlázott, illetve a használatba vett saját teljesítmények értékének összessége.
Bizonylati elv: Minden gazdasági eseményrQl bizonylatot kell kiállítani, minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia, minden bizonylaton szereplQ eseményt el kell könyvelni.
Bizonylat: Hitelt érdemlQ feljegyzés, okmány. Minden olyan vállalkozó által készített, illetve a gazdálkodóval üzleti, vagy egyéb kapcsolatban álló más gazdálkodó által kiállított okmány, amelyet a gazdasági esemény nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik megfelelQ alaki és tartalmi kellékekkel. Tartalmi követelmények: a gazdasági esemény pontos megfogalmazása, a vagyonváltozás megfelelQ bontású részletezése. Alaki, formai követelmények: bizonylat azonosítója, a kiállító gazdálkodó megjelölése, neve, címe, a gazdasági mqvelet végrehajtását igazoló személyek, a gazdálkodó képviseletére jogosult személyek, esetleg ellenQr aláírása, a bizonylat kiállításának idQpontja. További elvárások: magyar nyelven kell kiállítani, ha külföldrQl befogadott, akkor a fontosabb adatokat magyarul is fel kell tüntetni, idQtállónak, áttekinthetQnek kell lennie, minimum két példány szükséges, javítás esetén át kell húzni a téves adatot úgy, hogy látható maradjon, a helyes adatot dátummal, aláírással kell ellátni.
Bizonylati rendszer: a gazdálkodó bizonylatokkal kapcsolatos tevékenységeit, az általa használt bizonylatokat, illetve azok útját foglalja magában.
Bizonylatok csoportosítása: Létrehozásuk idQpontja szerint: elsQdleges, másodlagos. Létrehozásuk helye szerint: külsQ, belsQ. Tartalma szerint: pénztár, banki, vevQk, szállítók, vegyes. ElQállításuk módja szerint: manuálisan kiállított, informatikai rendszerben rögzített. Kezelésük módja szerint: szigorú számadás alá vont, szigorú számadás alá nem vont.
Leltár: A legfontosabb számviteli dokumentumok közé tartozik, a mérleg alátámasztásánál nélkülözhetetlen. A leltár egy jegyzékszerq kimutatás, amely a gazdálkodó eszközeit és forrásait egy adott fordulónapra vonatkozóan, mennyiségben és értékben is tételesen felsorolja.
Leltározás: Az a tevékenység, amelynek során a gazdálkodó tulajdonát képezQ, vagy birtokában lévQ anyagi javakat számba vesszük, a valóságban meglévQ mennyiségüket, állományukat megállapítjuk.
KiegészítQ melléklet
A mérleg és az eredménykimutatás által nyújtott információk kiegészítésére, értékelésére, magyarázására szolgál, a vállalkozásról nyújtandó megbízható összkép eléréséhez. Számszerq adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. Általános rész: A gazdálkodó tevékenységi körének bemutatása. A számviteli politika bemutatása. Az értékelési eljárások bemutatása. Az eltérések összegei, indoklása, hatása a vagyoni, pénzügyi helyzetre és az eredményre. Az amortizációs eljárások bemutatása. A valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelése. Specifikus rész: a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó fontosabb kiegészítések. Tájékoztató jellegq kiegészítések: olyan adatok és információk, amelyek nem köthetQk a mérleghez és az eredménykimutatáshoz, ugyanakkor a gazdálkodó megismeréséhez, értékeléséhez szükségesek. Cash flow: Célja információkat nyújtani a pénzügyi helyzet, illetve a vállalkozás tevékenységéhez kötQdQ pénzeszköz változás folyamatának értékeléséhez. A Cash flow egy kimutatás, amely a pénzbevételeket elQidézQ hozamok, és a pénzkiadást jelentQ ráfordítások különbségét mutatja, alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelQ képességének becslésére, ütemezésére, és biztos voltának bemutatására. Feltárásra kerülnek benne a finanszírozás erQforrásai és az erQforrások felhasználása. Mqködési Cash flow: szokásos tevékenységbQl származó pénzeszközváltozás. Befektetési Cash flow: befektetési tevékenységbQl származó pénzeszközváltozás. Finanszírozási Cash flow: pénzügyi mqveletekbQl származó pénzeszközváltozás.
Üzleti jelentés
Nem része az éves beszámolónak, de azzal egyidejqleg kell elkészíteni, nem vonatkozik rá a letétbe helyezési kötelezettség. Célja, hogy az éves beszámoló adatait ne csak múltbeli, hanem a várható, jövQbeni adatok alapján is bemutassa. ElsQsorban szöveges elemzéseket tartalmaz. Mindenki számára közvetlenül hozzáférhetQen publikál olyan információkat, amelyek elsQsorban a tulajdonosok érdekkörébe tartozó üzleti megfontolások alapját képezhetik. KötelezQ tartalmi elemek: A mérleg fordulónapja után, az üzleti év zárását követQen bekövetkezett lényeges eseményekre, folyamatokra vonatkozó információk. A vállalkozás várható fejlQdésére vonatkozó adatok. A vállalkozó által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatok. A kutatás és kísérleti fejlesztés területének bemutatása. A telephelyre vonatkozó fontosabb információk. A környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepének bemutatása. A környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politika fontosabb elemei.
Könyvvizsgálat intézménye
A könyvvizsgálat egy speciális ellenQrzési forma, mely a társaságok tevékenységének külsQ, független értékelésére irányul. Azt az intézményt, amely szakembereket, törvényeket, standardokat, kamarákat fog össze, könyvvizsgálatnak nevezzük. A vizsgálatot végzQ személy a könyvvizsgáló. Minden olyan vállalkozó, amely éves beszámolót tesz közzé, a mérleg fordulónapja elQtt egy könyvvizsgálót kell megbíznia az éves beszámoló felülvizsgálatával, ugyanis a piac szereplQi csak ekkor fogadják el az éves beszámoló adatait. A könyvvizsgáló csak szakmai köztestülethez, kamarához tartozó, megfelelQ képesítéssel rendelkezQ, a cégtQl független, magánszemély lehet. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által készített éves beszámoló a törvény elQírásai szerint készült, helyes, megbízható adatokat tartalmaz, és megbízható, valós képet nyújt a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetérQl. A beszámolók hitelesítése a könyvvizsgálók legfontosabb feladata. Könyvvizsgálói jelentés, hitelesítés: Ha az éves beszámoló, az eredménykimutatás megfelel a valóságnak, akkor ezeket a könyvvizsgálónak véleményeznie, a mérleget hitelesítenie kell. EllenkezQ esetben, törvénytelenség esetén, elutasító, korlátozó, függQ záradékot állít ki.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

16 2010 3. előadás algebra algoritmus aszalós lászló barta ferenc bce kik bioinformatika biológia csokonai deriválás descartes dimat emission trade építésszervezés i. eredménykimutatás etika eu logisztika fémek fenntartható fizika gazd.töri tétel6 gazdaságföldrajz globalizáció hull illeték infoii információelmélet információs társadalom jegyzőkönyv kivitel középkor kurzusleírás magyar barok méretezés minta motefo munkaerőpiac neveléstörténet példasor v prog.terv szabályzás szénhidrát szervetlen szte vállalat helye vizsga zárthelyi zh feladat