Jogi Alapismeretek NYME

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsment(magyar nyelven)Jogi AlapismeretekJogi Alapismeretek NYME

Jogi alapismeretek

A társadalmi szabályozás és a jog

A szabályozás történetisége: - Szokások
- Fétisek
- Tabuk
Ezek a misztikumok léteztek a kezdetekben.

- Vallási normák
- Hagyomány: Max Weber szerint lényege a megszokottság, nincs késztetQ ereje.
- Konvenció: Weber szerint ez a környezet helyeslése, ahol szintén nincs lelki vagy fizikai kényszer.
- Közerkölcs
- Jog: Weber szerint egyetértésen alapuló norma, melyet egy kényszerítQ gépezet valósít meg.

A formai fejlQdéssel párhuzamosan fejlQdött a jogászi réteg is (pl. a képzésük, stb.).

A jog meghatározása

I. A társadalom egészén belül helyezkedik el, rendeltetése a társadalmi rend védelme: mindezt szabályozó, rendezQ tevékenységgel és sajátos intézményrendszerrel valósítja meg.

II. Történelmi kategória

III. Jogi tevékenység, mely bonyolult szervezetté fejlQdik: többszintq igazságszolgáltatás lesz, külön ügyvédi és ügyészi szakma alakul ki.

IV. Normafajta: - Magatartási szabály
- Döntési alap

V. A jogi norma alkalmazása meghatározott eljárási rend szerint történik: a döntések jogszerqek, fellebbezési lehetQség van, végsQ esetben pedig az ügy jogerQre emelkedik.

VI. Jogi szankció: pl. kártérítés, pénzbüntetés, börtönbüntetés, üzlet bezárása, stb.

VII. Jogalkotás: Meghatározott rend szerint alkotnak jogszabályokat, 1. elfogadottság, 2. önkéntes jogkövetés.

Jogtípus: Tudományos kategória, mely adott társadalmi formációhoz tartozó jogrendszert takar (ázsiai, antik, feudális, modern).

Jogcsalád: A jogrendszer struktúrája, mqködése, jogi technikák, jogértelmezés. Négy jogcsalád létezik: - Kontinentális (germán-római)
- Angolszász
- Szocialista
- Tradícionális, vallási
Jogrendszer: Adott ország joganyaga, állami, nemzeti, kulturális és történeti sajátosságok alapján történQ rendszerezés.

Jogágak: A jogrendszer belsQ tagozódása. Jogágak: - Közjog
- Magánjog
- Vegyes szakjog

A kontinentális jogcsalád jellemzQi: 1. Római jogi hagyományokon alapszik.

2. Az alapvetQ jogforrás az írott jog (pl. törvények). A jogi normák megfogalmazása absztrakt módon történik.

3. A jogalkotás és a jogalkalmazás határozottan elválik egymástól.

4. A jogrendszer jogágakra tagolódik.

5. A jogot meghatározott módon, törvényhozás során változtatják meg.

6. A jogesetek elbírálása a jogi normáknak van alárendelve.

7. A laikusok részvétele kisebb jelentQségq a jogalkalmazásban.

8. A jog alapvetQ tételei az alkotmányban (alaptörvényben) vannak rögzítve, az alkotmánybíróság teljesen különálló szervezet.

9. Újabb kori sajátosság a bírói jog nagyobb térnyerése.

Az angolszász jogcsalád jellemzQi: 1. Az angol történelmi fejlQdés során alakult ki. Az eljárásnak fontos szerepe van, az eljárási formák ismerete a fejlQdés alapja. A jogi oktatás nem egyetemeken zajlik, hanem gyakorlatban, a bírók a legtekintélyesebb ügyvédek közül kerülnek ki. Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában jellemzQ.

2. A jogi anyagot a bírói jog és a szokásjog együttese alkotja, bár mostanában elQtérbe került az írott jog is.

3. AlapvetQ jogforrás a precedens (= esetjog). Bírói döntésekbQl kikövetkeztethetQ jogelv. A szokásjogban megfogalmazott jogelvek kötelezQ jellegqek.

4. Processzuális (=eljárásjogi) szemlélet: az eljárásjogi szabályok vannak elQtérben, nem az anyagi jogi normák.
5. A jogrendszer határai rugalmasak, a bírói jogképzés a jellemzQ.

6. A jogrendszer struktúrája a jogágak szerint, jogintézményeken alapul. Common law = királyi, equity = kancellári, statue law = parlamentáris.

7. A jogalkotásban a laikus részvétel az esküdtszék.

8. USA-beli sajátosság, hogy minden tagállamnak külön jogrendszere van.

9. Központi szerepben az alkotmány van.

10. JelentQs a legfelsQbb bíróság szerepe, az alkotmányvédelem a bíróságok feladata.

A szocialista jogrendszer jellemzQi: 1. Ideológiai kötöttség (Marxista, Leninista felfogás) jellemzQ, a jogszabályok a politikától függnek.

2. A törvények elsQdlegességének háttérbe szorítása  rendeletek, utasítások tartalmazzák az elQírásokat, normákat.

3. A garanciák hiánya.

4. A bírósági tevékenység korlátozása.

A tradícionális, vallási jogrendszer jellemzQi: Léteznek erQsen vallási jellegqek, mint pl. az iszlám és a hindu, illetve világiak, mint pl. kínai, japán, vagy Fekete-afrikai.

A magyar jogrendszer jellemzQi: A magyar jogrendszer a kontinentális jogcsaládba tartozik, bár a korábbi jogrendszer az angolszászhoz hasonlított. Az önálló magyar jogi fejlQdés a Habsburgok uralma alatt elakadt. 1945 után a szocialista jogcsalád volt érvényben, majd 1989 után új alkotmányos rend alakult. Mai jogrendszerünkre hatással van a globalizáció és az EU-integráció.

Jogágak

I. Közjog: - Alkotmányjog
- Közigazgatási jog
- Pénzügyi jog
- BüntetQ-, anyagi- és eljárásjog
- Egyházjog
- A nemzetközi jog egy része

A jogalanyok között alá- fölérendeltségi viszony van.

II. Magánjog (polgári jog): - Vagyonjog
- Családjog
- Örökösödési jog
- Kereskedelmi jog
- Szabadalmi jog

A jogalanyok között mellérendeltségi viszony van.

III. Vegyes szakjog: - Gazdasági jog
- Szociális (TB) jog
- Munkajog
- Környezetjog

A jogalanyok lehetnek alá-fölé- és mellérendelt viszonyban is.

Jogalkotás

Jogalkotás: A jog szabályozó szerepének megvalósítása végett jogi elQírások kifejlesztése, kimunkálása és kinyilvánítása.


Jogalkotás fajtái: Spontán jogalkotás: - Szokásjog (Bevett szokások a jogi döntések alapjává válnak.)
- Jogszokás (Precedens értékq jogelvek szolgálnak a döntések alapjául.

Tudatos jogalkotás: - Törvényalkotás
- Államigazgatási jogalkotás
- Bírói jogalkotás
- Helyi képviseleti szervek (pl. önkormányzatok) jogalkotása
- Népi jogalkotás (népi törvénykezdeményezés)

A jogalkotás folyamata: - A törvény kezdeményezése (kezdeményezQk lehetnek illetékes szervek vagy állampolgárok)
- Törvénytervezet elkészítése
- Törvénytervezet benyújtása
- Törvénytervezet megvitatása (az országgyqlésen)
- Szavazás a törvénytervezetrQl
- Elfogadás esetén a törvény kihirdetése (a jogszabály címzettjeivel tudatni kell az új jogszabályt a Magyar Közlönyben)

A jogalkotás rendezQ elvei: - Jogszabályok hierarchiája: Alacsonyabb rendq jogszabály magasabb rendqt nem sérthet.
- Lex Posteriori Derogat Priori elve: A késQbb hozott jogszabály hatályos a korábbival szemben.
- Jogalkotás alkotmányossága: A szabályozásnak a cselekvés súlyának és társadalmi jelentQségének megfelelQ szinten kell történnie. Az alkotmánybíróság a jogalkotás korrekciójára jogosult, illetve az államfQnek is vétójoga van.
- Törvényességi felügyelet: Közigazgatási és államigazgatási döntések bírósági felügyelete.

Jogforrás

Jogforrás: A jog megjelenési formája, a jogelvek illetve a joganyag, a jogszabályok megismerési helye.

A jogforrások hierarchiája: A jogszabályoknak meghatározott rangsora van, mely utal arra is, hogy az adott jogszabály kibocsátó szerve hol helyezkedik el a jogalkotás rendszerében. Ellentmondás esetében a legmagasabb rendq jogszabály elQírása érvényes és kötelezQ.

1. Alkotmány  átfogó jogelvek: Rögzíti az alapvetQ jogokat és kötelezettségeket, illetve a társadalmi, politikai, hatalmi rendet.
2. Törvények
3. Rendeletek: A kormány, a miniszterelnök, a kormány tagjai és az önkormányzatok vesznek részt meghozatalukban.
4. Utasítások

Törvénykönyvek (kódexek): A meghatározott magatartástípusok rendezésére az összes, vagy a legfQbb jogi elQírásokat tartalmazzák.
PTK  Polgárjogi törvénykönyv
BTK  BüntetQjogi törvénykönyv
CSJT  Családjogi törvénykönyv
MT  Munka törvénykönyve

A jogszabály fogalma, szerkezete, hatálya

A jogszabály fogalma: A jog konkrét megjelenési formája, az elQírások érvényesülését az állami kényszer biztosítja.

A jogszabály szerkezete: 1. Hipotézis (tényállás/feltétel): annak meghatározása, mely körülmények, események azok, melyek bekövetkezte esetén a rendelkezQ rész életbe lép.
2. Diszpozíció (rendelkezés): meghatározza, hogy mely esetek során mi legyen a követendQ magatartás. Fajtái: megengedQ, parancsoló, tiltó.
3. Következmény (szankció): ha a diszpozíciót nem követik, büntetés lép életbe. Fajtái: vagyoni, személyi, érvénytelenségi (a jogszabályellenes viselkedés nem jár a kívánt joghatással  pl. egy szerzQdés, mely teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz, az érvénytelen).

A jogszagbály hatálya: - Területi hatály (mely országra, milyen területekre terjed ki)
- IdQbeli hatály (mikor érvényes a konkrét jogi elQírás  általában a kihirdetés napjától, ha késQbb, akkor fel van tüntetve a konkrét dátum, visszamenQleg nem érvényes a jogszabály)
- Személyi hatály (mely jogalanyokra érvényes)




Az alkotmányjog fogalma

Az alkotmányjog fogalma: Olyan jogszabályok csoportja, melyek meghatározzák az adott államban az elkülönült állam szervezeti hierarchiájának felépítését, az állam és a területén élQ népesség kapcsolatát.

Az alkotmányos állam ismérvei: 1. Biztosítja a törvények uralmát.
2. A hatalommegosztás elve érvényesül.
3. A népképviselet elve érvényesül.
4. Meghatározott a törvényhozó és a végrehajtó hatalom hatásköre és felelQssége.
5. Érvényesül az általános választójog.
6. Az emberi jogok biztosítva vannak.
7. Törvény elQtti egyenlQség van.
8. A bíróságok függetlenek.

Az elsQ magyar alkotmány az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, melyet az 1989. évi XXXI. törvény módosított, azóta ez az alkotmány van érvényben.

Az alkotmány rendszere, felépítése

I. Általános rendelkezések

- Államforma: - Magyarország köztársaság
- független, demokratikus
- jogállam

- A hatalom gyakorlásának módja: Minden hatalom a népé, melyet a választott képviselQk útján, ill. közvetlenül gyakorol.

- A pártok mqködése: Alkotmámyos korlátok között szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek.

- A köztársaság alapvetQ bel- és külpolitikai célkitqzései (pl.): A háború elutasítása, a nemzetközi jog szabályainak elfogadása.

- Az állampolgárok alapvetQ jogainak szabályozása (ezeket csak törvény állapíthatja meg).

- A tulajdonjog rendszere (pl. a kisajátítás szabályai – kisajátítás pl: az önkormányzat valamilyen megindokolt céllal kisajátít egy magánterületen található utat).

II. Az államszervezet felépítése és az egyes szervek feladata, az állampolgárok alapvetQ jogai és kötelezettségei, a választások alapelvei, a Magyar Köztársaság fQvárosa, nemzeti jelképei (himnusz, zászló, címer), záró rendelkezések

Az Országgyqlés: A Magyar Köztársaság népképviseleti szerve.

FQbb feladatai: - A Magyar Köztársaság alkotmányának megalkotása
- Törvényalkotás
- Az ország társadalmi, gazdasági tervének meghatározása
- Döntés a kormányprogramról
- Döntés a megyék területérQl, a fQvárosi kerületekrQl, a községek megyei jogú várossá nyilvánításáról
- Rendkívüli állapot ill. szükségállapot kihirdetése (Rendkívüli állapot: hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye. Szükségállapot: 1. fajta: az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmény. 2. fajta: állampolgárok életét és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetQ fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erQszakos cselekmény.)

Az országgyqlés 386 tagból áll (ebbQl 176 egyéni választókerületbQl, 152 területi listáról, 58 országos listáról kerül be).

Alakuló ülés: A választásokat követQen 1 hónapon belül az államfQ hívja össze és nyitja meg. A korelnök vezeti, a 4 legfiatalabb képviselQ a korjegyzQ.

Az országgyqlés tisztségviselQi: - Elnök (Prködik az országgyqlés tekintélyén, ügyel a házszabály helyes alkalmazására, szervezi a parlament munkáját, összehangolja a bizottságok tevékenységét.)
- Alelnökök (3 fQ)  az elnök és az alelnökök között munkamegosztás van.
- JegyzQk (8 fQ)  Az elnök által megállapított sorrendben egyszerre 2 jegyzQ teljesít szolgálatot, egy kormánypárti és egy ellenzéki.

Az országgyqlés bizottságai: - Állandó (jelenleg 13 db)
- Ideiglenes
- Különbizottság (ezek is állandó bizottságként mqködnek)
- Vizsgálóbizottság

A frakciók: A politikai pártok választási programjukat elsQsorban a frakción keresztül tudják érvényesíteni. A párt és a frakció közti viszony nincs jogszabály által rendezve, ez a pártok hatáskörébe tartozik.

A köztársasági elnök: - Az országgyqlés 5 évre választja.
- Megválasztható minden választójoggal rendelkezQ, magyar állampolgár, aki 35. életévét betöltötte.
- Legfeljebb 1-szer újraválasztható.
- Megbízatása megszqnik a következQ esetekben: 1. Az idQ lejártával. 2. Ha a feladatköre ellátását 90 napon túl lehetetlenné tévQ állapot (pl. betegség) következik be. 3. Összeférhetetlenség kimutatása esetén (Pl. nem lehet egyúttal parlamenti képviselQ is.). 4. Lemondással. 5. Ha megfosztják elnöki tisztségétQl.

A köztársasági elnök hatásköre: - Az országgyqlés és az államfQ között kölcsönös jogi kapcsolat van.
- A törvények kihirdetése (a kézhezvételtQl számított 15 napon belül), aláírása.
- Ha a törvény valamely rendelkezését alkotmányellenesnek véli, jogosult az aláírás elQtt: 1. Az alkotmánybíróságnak véleményezésre megküldeni. 2. Ha az alkotmánybíróság is megállapítja az alkotmányellenességet, visszaküldheti a törvényt a parlamentnek. 3. Ha az alkotmánybíróság nem találja alkotmányellenesnek, akkor köteles 5 napon belül aláírni és kihirdetni.
- A magyar állam képviseletének hatásköre.
- A nagykövetek ill. követek megbízása ill. fogadása.
- Az országgyqlési és helyi önkormányzati választások kitqzése.
- Kinevezi, ill. felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit, az egyetemi tanárokat, rektorokat, a tábornokokat és a bírákat.
- Kitüntetéseket adományoz.
- Egyéni kegyelmezési jogot gyakorol, állampolgársági ügyekben dönthet.

A köztársasági elnök egyes jogköreinek gyakorlásához az illetékes miniszter vagy miniszterelnök ellenjegyzése szükséges (pl. kinevezések, kitüntetések adományozásához, állampolgári ügyekben való döntéshez).

Az államfQ személyi sérthetetlensége: Ha tevékenysége alkotmányos vagy egyéb törvényt sért, akkor a képviselQk legalább 1/5-e indítványozhatja a felelQsségre vonását. Az indítványról szavazást tartanak, melynek elfogadásához 2/3-os többség szükséges. Ha ez megvan, az ügy az alkotmánybírósághoz kerül, s ha megállapítják a jogsértést, akkor az elnököt megfosztják tisztségétQl, sQt, ha cselekedete bqncselekménynek is minQsül, akkor a BüntetQ Törvénykönyv szerinti büntetést szabják ki rá.

Az alkotmánybíróság: Tagjai kiemelkedQ tudású jogászok, ill. legalább 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, minimum 45 évesek, büntetlen elQéletqek. Megbízatásuk 9 évre szól, de egyszer újraválaszthatók.

Az alkotmánybíróság fQbb hatáskörei: - ElQzetes normakontroll (Pk döntenek a köztársasági elnök által visszaküldött törvények elfogadhatóságáról.).
- Utólagos normakontroll (A jogszabály kihirdetését követQen is folytathatnak alkotmányossági vizsgálatot.).
- A jogszabályok nemzetközi szerzQdésbe való ütközésének vizsgálata.
- Alkotmányjogi panaszok megvizsgálása (Bármely állampolgár, ha úgy véli, egy alkotmányellenes jogszabály miatt valamely alapjoga sérült, panasszal fordulhat az alkotmánybírósághoz.).
- Hatásköri összeütközés vizsgálata.
- Az alkotmány értelmezése (láthatatlan alkotmány).

Az alkotmánybíróság mqködése: 11 fQs teljes ülésben vagy 3 fQs tanácsban hallgatják meg a feleket, szükség esetén szakértQket vonhatnak be. Zárt ülésen, szótöbbséggel határoznak, döntésük ellen nincs lehetQség fellebbezésre.

Az állami számvevQszék és az MNB

Az állami számvevQszék: Az országgyqlés pénzügyi, gazdasági ellenQrzQ szerve. Csak az országgyqlésnek és a törvényeknek van alárendelve.

TisztségviselQi: - Elnök
- Elnökhelyettes
- VezetQk
- SzámvevQk
- Ügyviteli és kisegítQ személyzet

Feladatai: - Az államháztartás gazdálkodásának ellenQrzése (pl. a költségvetési tervezet megalapozottságának, a felhasználások szükségességének és célszerqségének vizsgálata, a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzQdések ellenjegyzése)

- Az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadás ellenQrzése

- Az állami és az önkormányzati vagyon kezelésének ellenQrzése

- Az állami tulajdonban lévQ vállalatok és vállalkozások ellenQrzése

Az állami számvevQszék az ellenQrzéseirQl jelentéseket készít, és a munkájáról évente tájékoztatja az országgyqlést. A jelentések nyilvánosságra kerülnek.

Magyar Nemzeti Bank: Az ország legfontosabb pénzintézete. Feladatai: 1. A törvényes fizetQeszköz kibocsátása. 2. A nemzeti fizetQeszköz értékállóságának a védelme. 3. A pénzforgalom szabályozása.
Az MNB elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A bank elnöke évente beszámol az országgyqlésnek.

A kormány

Kormány:&n¨¬¼ÂÐÖàâ: > Z ` t ü
È
Ü
â
ê
J

p

t


Ö

€ $BŒŽèîáØ̾̾̾¶­¶Ÿ¶‘¶Ÿ¶Ÿ¶Ÿ¶„xjbjbjbjbZbj h?õmH sH hG9–mH sH hŠBhG9–56mH sH hh-³CJaJmH sH hh-³5CJaJmH sH hG9–hh-³56mH sH hh-³hh-³56mH sH hh-³5mH sH hh-³mH sH hh-³h?õ56mH sH hh-³h?õ6mH sH h?õ5mH sH h?õ5CJaJmH sH "hG9–hÛ:5>*CJaJmH sH #&(ln8 ˜
š
H

J

r

t

Ô
Ö

"$Žèê÷÷÷÷êêêêêÚÚÒÍÍÍÒÍÀÀ¸¸ $a$gdG9–

„T„¬ù^„T`„¬ùgdG9–gdG9– $a$gdŠB$„ô
„

ô^„ô
`„

ôa$gdh-³

„ô
„

ô^„ô
`„

ôgd?õ $a$gdÛ:^/þèê ˜¸"tvxŠzŽô

èøL^œ¦æò2 KLSs™¹õöfhdfØÚÜ &~€ˆ`-b-P  º!ú!n"Ž"’"Ã"Ä"#
##$ª$¬$®$øêøêøâøâÖâÖâÖâÖâÎâ¹ααααααααÎâιΩ±Î©±©±©±©±©¡±¡±¡±¡©± hÏ8¾mH sH h c|mH sH h„mH sH hŠB5mH sH hŠBhŠB5mH sH hŠBmH sH hŠBhò?*5mH sH hò?*mH sH hŠBhG9–56mH sH hG9–mH sH >ꖘvxxzˆ ô æèšœ2Ls¹öhfÚÜ÷÷÷÷÷÷÷ëããÓÓÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃ$„Ä „<ñ^„Ä `„<ña$gdŠB$„°„Pì^„°`„Pìa$gdò?* $a$gdò?*
$„p^„pa$gdò?* $a$gdG9–Ü€b- ú!Ž"Ä"
#6#¬$®$Æ%°&à&0'2'’(”(Ã*Ä*Ì*Í*ª,ïïïïïïïïïïßßßßß××××ÏÏÂ

„8„Èû^„8`„Èûgd\1; $a$gd\1; $a$gdÏ8¾$„Ä „<ñ^„Ä `„<ña$gdÏ8¾$„ „ðñ^„ `„ðña$gdŠB®$ø$ %Æ%p&à&ð&.'2''”(Ò(A*Â*Ã*Ä*Ë*Í*×*-P-+.?.€.¾.¿.À.Ì.Ø.0¶0Ü0à0†1222Û2Ü2Ý2÷23l4¢4öîæîæîæîöîöîÞîÞÑŹ޹޹ޱޱ¤›±››±…|…±…|n…nh;5hy` 56mH sH hy` 5mH sH hy` mH sH hy` häeI56mH sH häeI5mH sH häeI5CJaJmH sH häeImH sH häeIh\1;5mH sH h\1;CJaJmH sH h\1;5CJaJmH sH h\1;mH sH h„mH sH hÏ8¾mH sH hÏ8¾5mH sH +ª,¬,--î-ð-*.+..€.¿.À.Ë.Ì.Œ0Ž002òòòåØØØ˾¾¾®®©©©™$„¼ „Dø^„¼ `„Døa$gdy` gdäeI$„¼ „Dø^„¼ `„Døa$gdäeI

„¼ „Dø^„¼ `„Døgd\1;

„p„÷^„p`„÷gdäeI

„Œ
„tõ^„Œ
`„tõgd\1;

„@
„Àô^„@
`„ÀôgdäeI

„8„Èû^„8`„Èûgd\1;2Ü2Ý2|6~6V:W:a:b:É:Ê:¦=¨=®>È>ª?Æ?È?Ê@AïïßßÏÏ¿²ªªªªªªªªªªª $a$gd;5

„ô
„

ô^„ô
`„

ôgd;5$„ô
„

ô^„ô
`„

ôa$gd;5$„ô
„

ô^„ô
`„

ôa$gd;5$„Œ
„tõ^„Œ
`„tõa$gdy` $„¼ „Dø^„¼ `„Døa$gdy` ¢4ª4Þ4æ45L5†5Ž5Ú5|6~6¶6º6î6j7´708f8ø9:W:b:m:Ê:æ:¦=È?ü?Ê@´A¶AB
B

BB4B8BøêøêøêâêøâÙâËâËâËâËâ¾ÙâÙⶭ¶¥€wrfrhhThÛ:5mH sH hÛ:5hÛ:5CJaJ-hå>³hå>³5CJaJmH sH hå>³5CJaJmH sH hå>³mH sH hç¥mH sH h
Q?5mH sH h
Q?mH sH h;55CJaJmH sH h;5h;556mH sH h;55mH sH h;5mH sH h;5hy` 56mH sH hy` mH sH $ADA‚A´A¶A
B

BôBöB€G‚GüIþIJJJ4J÷÷÷÷ïçßÚʽ­ $„Õ „+ö^„Õ `„+öa$gd8Qö

„Õ „+ö^„Õ `„+ögd†0f$„Œ
„tõ^„Œ
`„tõa$gd-6{

„@
„Àô^„@
`„Àôgd-6{$„@
„Àô^„@
`„Àôa$gd-6{gdÛ: $a$gd-6{ $a$gdÛ: $a$gdå>³ $a$gd;58BöB&C(C@CBClCLDNDPDlDnDŠDEdEfEhE†EˆEžEÖFzG‚G®G°G´G¶GÄGÆGÒG4H6HBHDHPH€IšIôçÜËôËôÀôËôËôµÀµ¤µ¤µÜµ—Šµ}mµ]µ}mµ]µÀh8Qöh†0f5mHnHsH uh-6{h†0f5mHnHsH uhå>³5mHnHsH uhîMÂ5mHnHsH uh†0f5mHnHsH u!h8Qöh†0f56mHnHsH uh†0fmHnHsH uh-6{mHnHsH u!h8QöhÛ:56mHnHsH uhîMÂmHnHsH uhÛ:5mHnHsH uhÛ:mHnHsH u$šI¢I¤I²I´IÀIþIJ2J6JhJÐKLòL²N´NàO(P^PdPzP|PQôç×̼±Ì Ž±±v±vbRvRGvhX &mHnHsH uhX &hj95mHnHsH u&hX &hj95CJaJmHnHsH uhj9mHnHsH uh-6{5mHnHsH u#h8Qöh8QöCJaJmHnHsH u h8Qö5CJaJmHnHsH uh-6{mHnHsH uh8Qöh8Qö5mHnHsH uh8QömHnHsH uh-6{h-6{5mHnHsH uhå>³5mHnHsH uh†0fmHnHsH u4J6JÎKÐK´N¶NÞOàO&P(P^P`PQQöQøQ®R°R´SòêêÚÚÒÒÊÒÒÒºª¢¢¢¢¢ $a$gd‰p$„ „`ú^„ `„`úa$gdj9$„T„¬ù^„T`„¬ùa$gdX & $a$gdX & $a$gdj9$„\
„¤ò^„\
`„¤òa$gd-6{ $a$gd-6{

„Õ „+ö^„Õ `„+ögd†0fQQQBQÊQôQöQøQúQüQ"R°R²R´R2SºS

T3T4T8TOTšT¥TÙTÚTÜTàTšVˆWŠWŒW¬W°WX(X¼ZÆZñæÖËæËæñæ»æñæ»æ»æ°æ»æ æ°æ»€»uh°uhu]h³DmHnHsH uh›t
5mHnHsH uh›t
mHnHsH uhX &h›t
5mHnHsH uhX &hX &5mHnHsH uh‰ph‰p6mHnHsH uhX &mHnHsH uhX &h‰p5mHnHsH uhj9mHnHsH uhX &hj95mHnHsH uh‰pmHnHsH uh‰ph‰pmHnHsH u$´S¶S5T6TÛTÜTŠWŒWXXB]D]@^p_r_œbžbÈcÊcne÷÷÷÷÷÷÷÷÷çÚÒÒÒ²²ª $a$gd<·$„ô
„

ô^„ô
`„

ôa$gd<·$„\
„¤ò^„\
`„¤òa$gd³D $a$gd³D

„Õ „+ö^„Õ `„+ögd†0f$„T„¬ù^„T`„¬ùa$gd›t
$a$gd‰pÆZ\@]B]<^>^@^\^r_´_¶_º_¼_Æ_ú`þ`a’a¢ašbœbžbØb2cfc¦cÊcâcpeôéÛéП鸫 ~ésbsbséZQIZIZQZ h'TmH sH h<·5mH sH h<·mH sH !h'Th<·56mHnHsH uh<·mHnHsH u!h'Th³D56mHnHsH u!h'Th'T56mHnHsH uh'TmHnHsH uh<·5mHnHsH uh³D5mHnHsH uhÛ:mHnHsH uh†0fmHnHsH uh›t
h›t
mHnHsH uh³DmHnHsH uh›t
mHnHsH uneperitip‚pQqRqÔuÖu|w~w{{Â}Ä}~~÷çç××ÏÏÏÏÏÏ¿¿··¯··· $a$gdX & $a$gdÒP$„”„lî^„”`„lîa$gd]c) $a$gdèm»$„ „ðñ^„ `„ðña$gdèm»$„$ „Üö^„$ `„Üöa$gd<· $a$gd<·pešeœeàeäeæeZgpiriti´i z
z.z¢zöíåÝåÝÕåÕÌÕļļ³«¼«¢«¢«”†«~«~”ph~”p”~”ph hÒPmH sH h°6éhÒP56mH sH h‰SVmH sH h°6éh]c)56mH sH h°6éh‰SV56mH sH h]c)5mH sH h]c)mH sH hèm»5mH sH hèm»mH sH h¸?TmH sH hp+5mH sH hp+mH sH h€B/mH sH h<·mH sH h€B/5mH sH h<·5mH sH (¢zÂzÃzÈzãzèzéz{{{{|<|Ä}~~~8~X~>ªì€€øêÜêøêÜÔøÌÔ¿´£•ƒ¿xm´m`Um`UhX &mHnHsH uh(wð5mHnHsH uh(wðmHnHsH uhåèmHnHsH u#hX &hX &CJaJmHnHsH uhX &hX &mHnHsH u hX &5CJaJmHnHsH uhÒPmHnHsH uhÒP5mHnHsH u h]c)mH sH hÒPmH sH h°6éhÒP56mH sH h°6éh‰SV56mH sH h‰SVmH sH êìցn‚î‚zƒ|ƒ²„´„<† ‡‡$‡&‡þ´µ¤¶¦¶ïïßßßßß××××Ç··¯¯ŸŸ$„Ø „(ö^„Ø `„(öa$gd°6é $a$gd°6é$„ „ðñ^„ `„ðña$gd°6é$„ „ðñ^„ `„ðña$gdp+ $a$gd‰SV$„8„Èû^„8`„Èûa$gd(wð$„T„¬ù^„T`„¬ùa$gd(wð€€`€œÜÞl‚n‚t‚v‚ì‚î‚ô‚ö‚xƒzƒ|ƒ°ƒ´„Þ„

‡ ‡‡&‡6‡´µ.µ2µîÝÒÇîݹÒ¹¨Ò‚wfYWLYLh°6émHnHsH uUh°6é5mHnHsH u h°6é5CJaJmHnHsH uh¸?TmHnHsH uh‰SV5mHnHsH uh‰SVh‰SVmHnHsH uh‰SVmHnHsH u!hX &h‰SV56mHnHsH uhX &56mHnHsH uhX &mHnHsH uh(wðmHnHsH u!hX &h(wð56mHnHsH u!hX &hX &56mHnHsH u A végrehajtó hatalom meghatározó jelentQségq központi szerve. Az állami szervek tevékenységének irányítását, vezetését végzi.

A kormány összetétele: - Miniszterelnök: A köztársasági elnök javaslatára egyszerq szótöbbséggel az országgyqlés választja meg.
- Miniszterek: A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki Qket.

A kormány a miniszterek megválasztásával alakul meg, a megalakulás után esküt tesznek, az országgyqlésnek tartoznak felelQsséggel.



A kormány megbízatása megszqnik: - A mandátum lejártával.
- Ha lemond a miniszterelnök.
- Ha a miniszterelnök meghal, vagy felmentik tisztségébQl.
- Ha összeférhetetlenséget állapítanak meg.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány: A képviselQk 1/5-e nyújthatja be az indítványt a miniszterelnökkel szemben, a miniszterelnöknek jelölt személy megjelölésével. A bizalmatlansági indítvány a többi minisztert is érinti, és ha eredményes, akkor az új javasolt személy lesz a miniszterelnök.

A kormány által elQterjesztett bizalmi szavazás: A kormány a miniszterelnökön keresztül javasolhatja, illetve a miniszterelnök kérheti, hogy a vitára beterjesztett javaslat egyben bizalmi szavazás is legyen. Az indítványról a vitát és a szavazást legkorábban az indítvány beterjesztésétQl számított 3 nap után, de 8 napon belül kell megtartani. Ha az országgyqlés nem szavaz bizalmat a kormánynak, akkor le kell mondania. Az új kormány megalakulásáig korlátozott jogköre van (Pl. nemzetközi szerzQdést nem köthet.). Ha az országgyqlés legalább 4-szer bizalmatlan, akkor a köztársasági elnök az új választások kitqzésével egyidejqleg feloszlatja az országgyqlést.

A kormány ülései: Hetente vannak, a miniszterelnök vezeti Qket, vagy ha Q akadályoztatva van, akkor az általa kijelölt helyettes. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselQk legalább 50%-a jelen van.

A kormány feladatai: 1. Általános feladatok:
- Az alkotmányban megfogalmazott elvek betartása.
- A törvények végrehajtásának biztosítása.
- Az alapjogok védelme és biztosítása.
- A minisztériumok munkájának irányítása.
- A fegyveres erQk és a rendészeti szervek mqködésének irányítása.
- A szociális és az egészségügyi ellátás rendszerének megállapítása.
- Az önkormányzatok törvényes mqködésérQl való gondoskodás.
- A társadalmi, gazdasági, tudományos, és kulturális élettel kapcsolatos tervek kidolgozása és a tervek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.
2. Kivételes feladatok:
- A kivételes feladatok ellátására külön kormányzó bizottságot hozhat létre, az államigazgatás bármely ágát jogosult a felügyelete alá venni.

A kormány hatásköre  jogalkotói hatáskör: Rendeleteket és határozatokat hoz, melyek a törvényekkel nem lehetnek ellentétesek.

Minisztériumok: Valamely nemzetgazdasági ágazat vagy tevékenység irányítását végzik. Létrehozásukról az országgyqlés törvényben határoz. Élükön a miniszterek állnak.

A miniszter jogállása: - A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
- Rendeletet adhat ki, mely nem lehet ellentétes a törvényekkel.

Tárca nélküli miniszter: Jogállása ugyanaz, mint a többi miniszternek, viszont minisztérium (közigazgatási szervezet) nincs neki alárendelve.

Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény)

1. BevezetQ rendelkezések  általános rész

2. Személyekre vonatkozó rendelkezések: - Az ember jogképes/cselekvQképes
- Az állam, mint jogalany
- Jogi személyek

3. Tulajdonjoggal (=dologi jog) kapcsolatos rendelkezések

4. Kötelmi jogi rész: - SzerzQdések
- FelelQsség a szerzQdésen kívül okozott kárért és a jogalap nélküli gazdagodásért
- Egyes szerzQdések

5. Örökösödési jog

6. Záró rendelkezések

Jogképesség: A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek a fogantatásától fogva. Törvényi védelem: az ember a születésétQl visszafele számított 300. naptól kezdve jogképes, a jogképesség megszqnése a halál.

CselekvQképesség: A saját cselekvéseivel az ember jogokat szerez, és kötelezettségeket vállalhat. Alapja a belátási képesség (=elmeállapot), mely képessé teszi saját ügyei vitelére. Minden cselekvQképes ember köthet saját szerzQdést és tehet jognyilatkozatot.

Korlátozott cselekvQképesség: - Kiskorú, aki 14 és 18 év közötti.
- Nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (pl. elmeállapota vagy kóros szenvedélye miatt).

Korlátozottan cselekvQképes ember jognyilatkozatának érvényesítéséhez a törvényes képviselQ (gondnok) hozzájárulása szükséges. Munkával szerzett keresetével rendelkezik, illetve kisebb jelentQségq szerzQdéseket (pl. vesz valamit a boltban) is köthet. Mindenki cselekvQképes, akinek cselekvQképességét a törvény nem zárja ki.

CselekvQképtelenség: - 14 évnél fiatalabb személy
- Nagykorú, akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyez (belátási képessége állandó jelleggel és teljes mértékben hiányzik).

CselekvQképtelen emberek jognyilatkozata semmis, nevükben a törvényes képviselQ jár el, kisebb jelentQségq szerzQdéseket maguk is köthetnek.

A kötelem fogalma és forrásai: Meghatározott személyek között jön létre, akik polgári jogi jogviszonyban vannak egymással, azaz egyenrangúak. A jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely szolgáltatást teljesítsen. Az árucsere folyamatokat szabályozó joganyag a kötelmi jogi kategóriába tartozik.

A kötelem alanyai: - Jogosult: a szolgáltatást követeli.
- Kötelezett: a szolgáltatással tartozik.

A kötelem tárgya: Szolgáltatás, melyet a jogosult és a kötelezett egymás számára teljesít.

A kötelem tartalma: A jogosultat és a kötelezettet megilletQ jogok és kötelezettségek.

A kötelem forrása: - SzerzQdés: Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, egybehangzó akaratnyilatkozata.
- Egyoldalú jogügylet: Csak jogszabályokban meghatározott esetekben (pl. végrendelet) lehetséges.
- Közhatalmi aktus: Jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbQl, szerzQdéskötés nélkül (pl. kisajátításról szóló határozat) valósul meg.
- Károkozás: Lehet jogellenes vagy jogszerq is (pl. szükséghelyzetben jogszerq).
- Jogalap nélküli gazdagodás: Aki szerzQdés nélkül jut vagyoni elQnyhöz, az köteles azt megtéríteni.

A szerzQdéskötés általános szabályai: A szerzQdéskötés akaratnyilatkozatok sorozata, ahol a felek az összes lényeges kérdésben megállapodnak. Míg a szerzQdés érvényes, a felek kötelesek együttmqködni és tájékoztatni egymást minden körülményrQl.

A szerzQdéskötés folyamata: A kezdeményezQ fél ajánlatot tesz, melyet a másik elfogadhat.

Ajánlati kötöttség: Aki az ajánlatot tette, az bizonyos ideig ehhez az ajánlathoz kötve van, kivéve, ha ezt az ajánlatban kizárta. Ha mindkét fél jelenlétében történik az ajánlattétel, akkor a kötöttség addig tart, amíg a másik fél nem dönt az elfogadásáról. Ha távollevQk között történik az ajánlattétel, akkor a válasz megérkezéséig áll fenn a kötöttség, mely, ha késve érkezik, akkor nem jön létre a szerzQdés.

SzerzQdés létrejötte: JelenlévQk között akkor jön létre, mikor elfogadják, távollévQk között akkor, mikor az elfogadási nyilatkozat megérkezik. EltérQ tartalmú ajánlat elfogadását új ajánlatnak kell tekinteni.

SzerzQdés nyilatkozat visszavonása: Szóban tett nyilatkozat esetében a tudomásszerzéssel egyidejqleg válik hatályossá, írásbeli nyilatkozat esetében a visszavonó nyilatkozat megérkeztével. Csak olyan nyilatkozat vonható vissza, mely még nem hatályos.

Biztatási kár, kártérítési kötelezettség: Ha pl. egy utat már elkezdtek építeni, és közben a megrendelQ meggondolja magát, akkor az útépítQnek biztatási kára keletkezik.

SzerzQdés megkötése: Történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással (pl. felszállok egy buszra) is.

SzerzQdéskötés különleges szabályai: - Általános szerzQdéskötési feltételek.
- Biztosítás (A szerzQdés akkor is létrejön, ha a biztosító fél az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.).
- Bizonyos szerzQdések csak írásban köthetQk meg (pl. ingatlanok adásvétele).

SzerzQdések teljesítésének szabályai, a teljesítés helye és ideje

A feleknek a PTK általános szabályaiban található jóhiszemqség és tisztesség követelménye, illetve kölcsönös együttmqködés szerint kell eljárniuk.

A kötelezett teendQi: - Köteles a jogosultat tájékoztatni a teljesítés határidejérQl, idQpontjáról.
- Minden egyéb, az átvételhez vagy a használathoz kapcsolódó információt köteles közölni a jogosulttal.

A jogosult teendQi: - A teljesítéshez szükséges intézkedések megtétele.
- Köteles a szerzQdésszerqen felajánlott szolgáltatást átvenni, illetve részteljesítést is köteles átvenni.
- Köteles nyugtát adni a teljesítésrQl, míg nem ad, addig a kötelezett visszatarthatja az árut.

Kárveszély viselése, visszatartási jog

Kárveszély: Olyan bekövetkezett károk, melyekért senkit nem lehet felelQsségre vonni, és senki nem térít meg. Ha a teljesítés elQtt következik be a kár, akkor a jogosult, ha utána következik be, akkor a kötelezett viseli. Kivétel, ha a jogosult késik az áru átvételével, akkor az Q kára lesz, illetve vállalkozási szerzQdésnél a kár megoszlik a vállalkozó és a megrendelQ között.

Visszatartási jog: A kötelezett bizonyos esetekben megtagadhatja a szolgáltatás teljesítését annak ellenére, hogy a szolgáltatás nyújtásának ideje elérkezett. Általában egyidejq teljesítés esetén a kötelezett felajánlása ellenére a jogosult nem ajánlja fel az ellenszolgáltatást.

Nem létezQ, érvénytelen és hatálytalan szerzQdések

Nem létezQ szerzQdés: Akkor áll fenn, ha a szerzQdés definíciójából a fogalmi elemek nem valósulnak meg.

Érvénytelen szerzQdés: LétezQ szerzQdés, de a törvényben meghatározott valamely okból kifolyólag nem alkalmas joghatás kiváltására. Két fajtája létezik: 1. semmis, 2. megtámadható.

Semmisség Megtámadhatóság Az érvénytelenségi ok már önmagában kiváltja a szerzQdés érvénytelenségét, tehát a szerzQdés már önmagában, feltétel nélkül érvénytelen. Csak megtámadás következtében válik érvénytelenné a szerzQdés, melyet a bíróságon kell érvényteleníteni. Semmisségre bárki, határidQ nélkül hivatkozhat. Megtámadásra jogosult a sérelmezett fél, vagy akinek a szerzQdés megtámadásához törvényes érdeke fqzQdik. A semmisség okára határidQ nélkül lehet hivatkozni. Megtámadni csak 1 éven belül lehet a szerzQdést.

A következQ esetekben semmis, illetve megtámadható egy szerzQdés:

Semmis Megtámadható Akarathiba Színlelés (pl. viccbQl kötnek szerzQdést), fizikai kényszer, korlátozott cselekvQképesség esetén. Tévedés (Pl., ha az egyik fél tévedésben tesz akaratnyilatkozatot, akkor 1 éven belül megtámadhatja a szerzQdést.) esetén. Nyilatkozati hiba Alaki hiba, álképviselet esetén. - A célzott joghatás hibája Lehetetlen szerzQdés, jogellenesen megkötött szerzQdés vagy jó erkölcsbe ütközQ szerzQdés estén. FeltqnQ értékkülönbség esetén.










SzerzQdést biztosító mellékkötelezettségek

A szerzQdést biztosító mellékkötelezettségek: SzerzQdéses biztosítékok, melyek célja a szerzQdés teljesítésének elQsegítése.

SzerzQdésbiztosítékok Teljesítési készséget növelQ biztosítékok Az igény kielégítési alapját (fedezetét) növelQ biztosítékok Dologi Személyi Kötbér Zálogjog Kezesség Jogvesztés kikötése Óvadék Bankgarancia Tartozás elismerése Tulajdonjog fenntartása Foglaló
Foglaló: A szerzQdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adható, bármilyen szerzQdéshez kapcsolódhat, lehet pénz, vagy egyéb dolog, amelyet a szerzQdés megkötésekor át kell adni. Nem elQleg. Ha a foglalót adó fél hibájából a szerzQdés meghiúsul, akkor Q a foglalót elveszíti, ha pedig a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg a szerzQdés, akkor a másik fél a foglaló 2-szeresét kapja vissza.

Kötbér: Bármilyen szerzQdéshez kapcsolható, mindig írásban kell kikötni, alapja a felek megállapodása, mely szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, melyért Q a felelQs, nem teljesít, vagy nem szerzQdésszerqen teljesít. Kötbér után érvényesen kamatot kikötni nem lehet, a kötbér egyfajta kárátalány. A jogosult a kötbéren felüli kárát is érvényesítheti bírósági úton.

Jogvesztés kikötése: Lényege, hogy a szerzQdésszegésért felelQs fél elveszti valamely jogát vagy kedvezményét, amely Qt a szerzQdés alapján megilletné. Írásban kell kikötni.

Tartozás elismerése: A másik félhez intézett, írásbeli nyilatkozattal történik, a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerQt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthetQ vagy a szerzQdés érvénytelen.

Zálogjog: Pénzben meghatározott vagy meghatározható követelések biztosítására köthetQ, tárgya lehet minden birtokba vehetQ dolog, átruházható jog vagy követelés vagy bármely gazdasági társaság vagyona vagy annak egy része. A zálogtárgyból a jogosult más követeléseket megelQzQen kereshet kielégítést. Keletkezése történhet szerzQdés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján. Írásban kell megkötni, ingatlan jelzálogjog esetében szükséges az ingatlannyilvántartást vezetQ földhivatalhoz is benyújtani, ingóságok esetén pedig a Magyar Országos KözjegyzQi Kamaránál vezetett nyilvántartásba kell bejegyeztetni. Megszqnik, ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, vagy ha a zálogjoggal biztosított követelés megszqnik, illetve, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi vagy a zálogtárgy elpusztul.

A zálogjog fajtái: - Jelzálogjog: A zálogjog jogosultját a zálogtárgy birtoklásának joga nem illeti meg.
- Kézi zálogjog: A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, a zálogtárgyat át kell adni a jogosultnak.
- Követelést vagy jogot terhelQ zálogjog: A zálogjog kötelezettje csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, mely a jogosult kielégítési alapját meghiúsítaná, vagy hátrányosan változtatná meg.
- Keretbiztosítéki zálogjog: A felek között valamilyen meghatározott, tartós jogviszonynak kell lennie, s az ebbQl a jogviszonyból keletkezQ követeléseket biztosítják jelzálogjoggal. A bejegyzésnél fel kell tüntetni a tartós jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést nyerhet.

Óvadék (= kaució): Bármilyen szerzQdéshez kapcsolható, kikötése esetén a jogosult bírósági eljárás nélkül az óvadékból a követeléséhez közvetlenül hozzájárulhat, ha a kötelezett nem, vagy nem szerzQdésszerqen teljesít. Lehet pénz, értékpapír vagy takarékbetétkönyv. SzerzQdésszerq teljesítés esetén az óvadék visszajár. Kamatot nem lehet rá kikötni.

Tulajdonjog fenntartása: Az adásvételi szerzQdéseknél a vételár részletekben történQ megfizetése esetén a tulajdonos a vételár teljes kiegyenlítésének idQpontjáig fenntartja tulajdonjogát. A vevQ a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Csak a szerzQdés megkötésekor, írásban lehet kikötni, és a vételár teljes megfizetéséig lehet fenntartani.

Kezesség: Csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A kezes kötelezettsége mindig igazodik ahhoz a kötelezettséghez, amiért kezességet vállal.

Kezesség fajtái: - Egyszerq (sortartó) kezesség: A kezes mindaddig megtagadhatja a jogosultnak a teljesítést, míg a kötelezettség behajtható a kötelezettQl, vagy más olyan kezesektQl, akik Qt megelQzQen, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Ez a sortartási kifogás.
- KészfizetQ kezesség: A készfizetQ kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést elQször a kötelezettQl hajtsa be, hanem a jogosult választása szerint fordulhat közvetlenül a kezes ellen is.

Bankgarancia: A bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek, bizonyos esemény beállta, elmaradása vagy okmányok bemutatása esetében, megszabott határidQn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Rendszerint a bank által kiadott, egyoldalú garanciavállalási okiraton alapul.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

2.előadás 26 adatbázis kezelés aggregált kínálat antropológia arc árupiac biofizika biotermékek corbu éghajlat eloadas etzs évszámok falusi turizmus feudalizmus fizika 1 földrajz gazdinfo integrálás kafka képzőművészet kérdések és válaszok ket kiállítás kis jános korreláció marketing tétel matek jegyzet művelődéstörténet művészettörténet német felvilágosodás nevelés numerikus opkut oscar niemeyer prácser tamás reklámelmélet szabályzás számvitel ii. szerződés szociális jog szövegszerkesztés tudomány valszám vegyes piacgazdaság vezgazd villamos gépek virológia vizsgazárthelyi