mangalica, magyartarka, gén, stb

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiŐshonos Háziállatok TenyésztéseJegyzetekmangalica, magyartarka, gén, stb

A kutya eredete
Háziasítás
A kutya vad Qse a farkas. Számos farkasfajból domesztikálták a kutyát, ezért a háziasítást követQen sok fajta, típus alakult ki, amelyek méretben és használhatóságban is eltérnek egymástól.
Háziasítás
Bonn melletti Oberkasselnél elQkerült sír. Az eltemetett idQs férfi és fiatal nQ mellett egy kutya maradványai feküdtek. Ez a Kr.e. 12000 tájáról származó kutya G. Nobis vizsgálata szerint juhászkutya nagyságú volt.
A 10000 éves bedburg-königshoveni kutya csaknem ép koponyája kistermetq canidae-ra utal. Ez a lelet jó példa a háziasítás okozta anatómiai változások, például a farkas és kutya közötti különbségek megértéséhez.
Kutya és farkas különbségei
 A kutya korai háziasított egyedeinek csontváza összességében kisebb átlagos méretet mutat.
 A koponyacsontok aránya a háziasítás következtében megváltozik, az arcorri rész megrövidül, a premolarisok (elQzápfogak) közelebb szorulnak egymáshoz, a molarisok (zápfogak) aránya változatlan.
 Míg a szájpadláscsont hátsó pereme a farkasnál a fog elQtt vagy mellett van, a kutyánál a fog mögött húzódik.
A háziasítás, és domesztikációs központok
A kutya háziasítása valószínqleg az elejtett szukák kölykeinek felnevelése és a hordához való szoktatása révén történt. KésQbb szaporították, és elsQsorban hústartalékként tartották. Kínában ma is fogyasztják a kutyát (chow chow).
Domesztikációja egymástól függetlenül az eurázsiai, ázsiai, amerikai kontinensen történt. Ausztráliában nem volt sem farkas, sem az ebbQl domesztikált kutya.
A kutya szerepe elsQsorban a vadászatok során volt jelentQs, az elejteni kívánt vad terelésében, illetve élQ hústartalékként is szolgált.
Bizonyosak lehetünk abban, hogy a neolitikum korai földmqves közösségei  a letelepült életmód következtében is  a canis familiarisnak (háziasított kutya) már több helyi fajtájával dicsekedhettek.
ValószínqsíthetQ, hogy ekkortájt kezd feladatukká válni a teherhordás (elsQ szánhúzók!). S természetesen Qrzik az ember szállását, beleértve az elsQ háziasított növényevQket is. Innen vezet az út az elsQ pásztorkutyák kialakulásához. És szükség esetén maguk is az ember táplálékává válnak.
A vezetQ réteg kutyái (elsQsorban vadászebek) viszonylag már korán jól reprezentáltak, a népesség egyre nagyobb részét kitevQ termelQk állatai (például pásztorkutyák) viszont alig, vagy egyáltalán nem ábrázoltak.
Fejlettebb a Szardíniai kultúra. A bronz, szarvasba csimpaszkodó, nyakörves vadászkutya már elQrevetíti az elsQ európai archaikus kultúrák megszületését.
A fajták kialakulása
Mezopotámiai kultúrában Kr. e. 2000 környékén, már ismertek voltak különbözQ célokra tenyésztett fajták. Innen terjedtek el az ázsiai és európai kontinensre az eltérQ fajták, majd azok továbbtenyésztése révén alakultak ki a ma élQ fajták Qsei. EbbQl a legQsibb civilizációból származik a szaluki és a kurd juhászkutya. Ezek a masztiffszerq hatalmas testq kutyák a háborúkban és a háziállatok védelmében játszottak nagy szerepet.
Az ókori kutyák szerepe
A kelták, mint szenvedélyes vadászok, bizonyosan rendelkeztek jó hajtókutyákkal, tudjuk agarakkal is rendelkeztek, s félelmetes harci kutyáik voltak.
Harci kutyáik fQként saját tenyésztQi hozzáértésüket dicsérték, ám valószínqsíthetQ, hogy ezeket a kereskedelem révén hozzájuk került molosszoid fajtákkal tovább javították.
A germán-skandináv népek is több kutyafajta születésénél bábáskodtak. Psi, spicc típusú ebeik a vadászatban, állatok terelésében és Qrzésében egyaránt serénykedhettek.
A hajózó dánok, normannok jellegzetes rövidlábú kutyáik nélkül nem keltek útra. A mai border colliek, a svéd juhászkutya és a szürke rénszarvasvadász kutya e büszke elQdök kései leszármazottainak tekinthetQek.
Görög mitológia
Az egyik legmeghatóbb történet, Argoszé, (Odüsszeusz kutyája) minden más ebet felülmúló. Húsz éven át vár gazdája hazatérésére. Nem tud meghalni, míg a héroszt, aki kölyökként nevelte, újra nem láthatja. A homéroszi történet legmeghatóbb jelenete kettejük találkozása.
Láthatjuk egy Kr. e. VI. századi korinthoszi vázán, amint a vitába mélyedt lakomázó felek asztala alatt elmélyülten dolgozik a lehullott falatok eltakarításán egy „társasági kutya”.
A kutya sorozatos becsmérlQ említésével is találkozhatunk a mitológiában. Achilleusz, Agamemnont kutyafinak , Hektor pedig az Qt legyQzQ Achilleuszt kutyájának titulálja.
Heléna, átérezve az általa okozott háborúban való felelQsségét, önmagát szukának nevezi.
Aiszóposz, (Esopus) a rabszolgából lett mesemondó (Kr. e. 550 körül), az állatmesék nagy mestere, tanulságos történetben beszéli el az egyszeri kutya esetét, aki megugatta a saját tükörképét.
Epidauroszban sebek gyógyítására használták Qket, gyógyító erQt tulajdonítva nyalogatásuknak.
Hérodotosz, a történetírás atyja (Kr. e. 484-425) alapos leírást készített az egyiptomiak kutyatartási szokásairól.
Az ebek megbecsülésüket jelezte Spártában, hogy az áldozati állatok húsával etették Qket.
Zárva a hellén mqvészet kynologiai vonatkozású világával való ismerkedést, vessük tekintetünket a macedon fQváros, Pella egyik szép kavicsmozaikjára. A szarvasvadászat jelenetét Gnószisz készítette Kr.e.: 300 körül.
Mit adtak hát a görögök? Továbbvitték Egyiptom és a Kelet eredményeit, új típusokkal, fajtákkal gazdagították a kutyák világát. Ám, a legfontosabb amit tettek, hétköznapjaik egyenrangú társává, életük részesévé engedték válni a hqséges négylábúakat, s mindezt társadalmi szintq egyetértés és védelem segítette elQ.
Római kor
Számos írásos emlék tesz említést kutyákról. Három csoportra osztották Qket. Eszerint sagacesnek, finomorrúnak mondták a vizslafélék és tacskók, celeresnek, gyorslábúnak az agarak és kopók, fortesnek, erQsnek, bátornak pedig az QrzQ-védQ és harci kutyák Qseit.
Római kor
A római molosszus elsQ osztályú harcos. Vérében utóbb már a kor valamennyi kiváló harci ebének öröksége egyesül. Kategóriájában a tenyésztés csúcsát jelenti.
A celeres-nek nevezett kutyák (celer = sebes, gyors) körébe tartozó agarak és kopók a vadászkutyák azon történelem elQtti alakkörét ölelik fel, melynek alakulását már az Qsi afrikai sziklarajzoktól (Szahara, Tasszili-hegység), Egyiptomon és a görögökön át Rómáig követhettük.
A római világgal kiteljesedett a kutya háziasításának története. Az ezután következendQk már egy másik történet. Bár még nem tudatosul, de lényegét tekintve ez már a sporttenyésztés története.



MENDELI GENETIKA
alkalmazása az állattenyésztésben
Genetika története
Gregor Mendel 1865-ben publikálta eredményeit. A modern genetika 1900-tól kezdQdik Tschermak, Correns, De Vries újra felfedezik a mendeli genetikai törvényszerqségeket.
Hazánkban Fekete Imre (1764-1847) már használja a genetika fogalmát, Festetics Imre állatokon figyeli meg az öröklQdés törvényszerqségeit.
A populációgenetika alapjait Johanssen (1903), Fischer (1918), Wright (1921), és Lush (1937), rakja le, a statisztikai módszerek alkalmazá-sával. A korszerq populációgenetika magalkotói Le Roy, és Pirchner.
-Klasszikus (mendeli) genetika
-Gén fogalma
-Génhatások, fenotípus
-Interallél génkölcsönhatások
-Mendeli törvények
-Ivar és az ivari kromoszómához kapcsolt bélyegek öröklQdése
-ÖröklQdQ rendellenességek
Gén fogalma, génhatások, fenotípus
-Az átöröklés elemi egységét génnek nevezzük (Morgan). A gén mindazoknak a kódoknak az összessége amelyek szükségesek egy adott fehérje-aminosav sorrendjének programozásához (DNS).
-A gén a kromoszóma meghatározott helyén helyezkedik el, ezt a helyet lokusznak nevezzük.
-A gén megnyilvánulása a fén (fenotípus).
-Egy-egy lokuszon az adott génnek számos alternatív változata lehetséges, ezek az allélok.
-Egy adott szervezetben minden génnek legalább két allélja van jelen ezek eredQje a fén. (fenotípus)
-A mendeli genetika foglalkozik az allélok és gének kölcsönhatásaival.
-Morgani genetika
-A morgani genetika írja le, hogy az allélok egy kapcsolódási csoporton belül együtt öröklQdnek.
-Kapcsolt öröklQdés, rekombináció.
-Crossing over:
homológ kromoszómák közötti átkeresztezQdés azaz rekombináció, eredménye a rekombináns (egyed). A rekombinánsok gyakorisága alapján felrajzolható a kromoszómán lévQ gének sorrendje (géntérképezés).

Génhatások, fenotípus
Génhatáson, valamely gének által szabályozott tulajdonságnak a szervezet fenotípusában való megjelenését értjük.
-A fenotípust (F) a genotípus (G) és a paratípus (K) azaz a környezet együttesen alakítja ki.
-Genotípus = a szervezetben meglévQ gének összessége
-Paratípus = a környezeti tényezQk összessége
-A környezet csak modifikáló hatást fejt ki, nem örökletes a hatása.
Környezeti tényezQk
A környezeti tényezQk lehetnek szervezeten belüli és szervezeten kívüliek.
-BelsQ környezet = a sejten belüli tényezQk összessége (citoplazmatikus hatások)
-KülsQ környezet = a sejten kívüli élQ és élettelen tényezQk összessége

Mutáció
A genomban történt megváltozás valamilyen külsQ hatásra, (fizikai, kémiai biológiai) amely öröklQdQ.
Lehet:
spontán mutáció
indukált mutáció
Hatás - kölcsönhatás
Interallél kölcsönhatások
" -Monogénia
-Dominancia
-Dominancia hiánya
-Pleiotrópia
" -Poligénia
-Episztázis
-Kompromisszumhatás

Dominancia
Dominancia esetén a homológ kromoszómák azonos lokuszain elhelyezkedQ allélok hatnak egymásra.
Dominancia(recesszivitás
A teljes dominancia megnyilvánulása Az AA és Aa genotípusok fenotípusa teljesen azonos.
-Pl. a feketetarka szín domináns a vöröstarka szín felett a heterozigóta ivadékok is feketetarkák lesznek.
-Részleges dominancia
Pl. a szavaltság és sutaság nem teljes dominanciával öröklQdik, ezért az állományban átmeneti egyedek is születnek. Oka a génexpresszió, mértéke 0-100% közötti lehet.
Génexpresszió = a génhatás eltérQ fenotípusos megjelenése az utódokon.
Dominancia hiánya
A heterozigóta allélok egyaránt rész vesznek a tulajdonság kialakításában, az ivadékok mindkét szülQtQl eltérQ fenotípust mutatnak (homodinám öröklQdés).
-Formái:
Mozaikhatás: Köztes ivadékok születnek
Pl. a vörös és fehér sorthorn marhák párosítása eredménye a vércse szín
Kompromisszumhatás: a szülQktQl eltérQ, új fenotípus jelenik meg, pl. a fehér és fekete andalúziai tyúk párosításából kékes tollazatú ivadékok jönnek világra.
Co-dominancia: a vércsoportok öröklQdésénél heterozigóta egyedek is kialakulnak, amelyek egyik vércsoport jellegzetességét sem hordozzák, pl. humán viszonylatban az AB vércsoport.
Pleiotrópia
Pleiotrópiának nevezzük, ha egy gén kettQ, vagy több tulajdonság kialakításában is szerepet játszik. Hatása olyan, mintha kapcsolt gének alakítanák ki a tulajdonságokat.
Pl.: svéd hegyi marhák gonád hipopláziája, ami a fehér szín esetében fejletlen nemi szerveket eredményez.

Szarvasmarhák culard (túlizmolt) jellege (fehér kék belga szarvasmarha fajta) nehézellést eredményez.
A pleiotrópia hatására a hipertróf izomzat mellett más hatások is megjelennek.
Poligénia
Episztázis
Egy gén domináns, vagy recesszív allélja teljesen, vagy részlegesen elnyomja ugyanazon, vagy másik kromoszóma lókuszán elhelyezkedQ gén, vagy gének hatását, ezért fenotípusosan ezek nem jelennek meg.
Episztatikus(hiposztatikus gének
" Poligénia
Kompromisszumhatás
Két domináns allél hatására a homozigóta szülQk fenotípusától eltérQ fenotípus alakul ki.
Pl.: rózsataraj x borsótaraj eredménye a diótaraj kialakulása
Kom-pro-misz-szum
Mendeli törvények
-Gaméta tisztaság törvénye
Az ivarsejtben egy allélpárnak csak egy tagja lehet jelen A, vagy a.
Uniformitás törvénye
A homozigóta szülQk ivadékai fenotípusosan egyformák, genotípusosan heterozigóták
Szegregáció szabálya
A heterozigóta szülQk párosításából született utódok között megjelennek a kiinduló (homozigóta) szülQk tulajdonságai
4. Független kombinálódás elve
-A megtermékenyülés során a gaméták szabadon kombinálódhatnak egymással.-
-Eredménye a nemzedékenként eltérQ fenotípusos és genotípusos arány.
-A gaméták tisztasága haploid kromoszóma állományuk következménye.
-SzülQk
-F1 uniform
-F2 hasad, és rekombinálódik
Ivar öröklQdése
-Ivari kromoszómák által szabályozott speciális öröklQdés.
-EmlQsöknél heteromorph kromoszómák (XY) alakítják ki a hímivart, míg a homomorph (XX) kromoszómák a nQivart. Madaraknál az öröklQdés fordított.
-A kromoszómák a haploid ivarsejtek egyesülése után a diploid sejtben (zigóta) alakítják ki az ivart. Állatoknál az ivararány természetes körülmények között 50:50%-os.
-Ivarhoz kötött öröklQdés
-Ha a tulajdonság kialakítását szabályozó gén az ivari kromoszómán helyezkedik el, akkor ivarhoz kötött öröklQdésrQl beszélünk.
-Ilyen öröklQdés a haemophilia, vagy a tyúkfélékben tapasztalt és hasznosított autoszex színalakulás.
-ÖröklQdQ rendellenességek
-Lehetnek letális, subletális és subvitális terheltségek.
-A terheltség lehet domináns és recesszív öröklésmenetq.
-Lokalizálódhatnak autoszomális (testi talajdonságot befolyásoló kromoszómán) és gonoszomális (ivart meghatározó kromoszómán) módon.
-Terheltségek felderítésének módjai
>Ismert hordozóval való célzott párosítás
-Homozigóta nQivarú egyedekkel
-Heterozigóta nQivarú egyedekkel
-Ismert heterozigóták lányaival
-Véletlenszerq párosítás
>Szoros rokontenyésztés
-Saját ivadékaival párosítás
-Testvér párosítás



PSHONOS HÁZIÁLLATAINK SZEREPE ÉS JELENTPSÉGE
Ló : nóniusz, gidrán ,furioso-north star , kisbéri félvér, lipicai, shagya arab, hucul ,magyar hidegvérq
Kutya :komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, rövid szQrq magyar vizsla, drótszQrq magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár
Szarvasmarha :Magyar szürke marha , Magyar tarka fajta*
Juh :hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája ,cikta ,magyar merinó
Baromfi
Magyar tyúkfajták : magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú,
Pulykafajták magyar pulyka, rézpulyka, bronzpulyka,
Gyöngytyúk
Kacsa magyar kacsa
Lúd: magyar lúd, fodrostollú magyar lúd
Mangalica
Magyar parlagi szamár
Magyar óriás nyúl
Kecske
magyar parlagi kecske
nemesített magyar kecske
Bivaly

Törzskönyvezett állatlétszámok változása

1995 2005
Holstein fríz 12157 12963
Magyar tarka 9708 7984
Magyar szürke 2100 5600
Húsmarhafajták 1827 4481
MNF sertés 10671 6784
ML sertés 4704 2413
Mangalica 282 7071
Magyar merinó 12181 81
Német húsmerinó 1142 5597
Hortobágyi racka 3200 5500
Gyimesi racka 800 1850
Cigája 350 2000
Cikta 280 450

Magyarországon védett háziállatfajták (1)

Támogatott lét-szám (nQivar)
gidrán 200
hucul 100
magyar hidegvérq 300
lipicai 300
shagya arab 300
nóniusz 300
kisbéri félvér 300
furioso-north-star 300

magyar szürke 2000

szQke, vörös, fecskehasú mangalica 1200
hortobágyi racka 3000
gyimesi racka 1000
cigája 1000
cikta :500

Nyúl
magyar óriás 200
Kutya
kuvasz 200
komondor 200
mudi 200
puli 200
pumi 200
erdélyi kopó 200
magyar agár 200
drótszQrq és rövidszQrq magyar vizsla 200

Fajok
Fajták
Támogatott létszám (vegyes ivar)
Tyúkfélék
sárga magyar 2200
kendermagos magyar 2000
fehér magyar 700
erdélyi kopasznyakú (fekete, fehér, kendermagos) 2000
Gyöngytyúk
kékesszürke 1500
Lúd
fodrostollú magyar lúd 1000
Pulyka
bronzpulyka 800
rézpulyka 600
Hal
pontyfélék 100/fajta
tokfélék 100/fajta
harcsa 100/fajta
pisztráng (sebes) 100/fajta


A tenyésztésbe vont nQivarú egyedek száma alapján a különbözQ fajtákra meghatározott fenyegetettségi szintek
MezQgazdasági haszonállat A tenyésztésbe vont nQivarú egyedek száma alapján a fajtára meghatározott fenyegetettségi szint kritikus veszélyeztetett megQrzendQ Szarvasmarhafélék 200 alatt 200-1500 1501-7 500 Juh 200 alatt 200-1500 1501-10 000 Kecske 200 alatt 200-1500 1501-10 000 Lófélék 200 alatt 200-1500 1501-5 000 Sertés 200 alatt 200-1500 1501-15 000 Baromfi 500 alatt 500-3000 3001-25 000 Házinyúl 500 alatt 500-3000 3001-15 000
4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet
a védett Qshonos mezQgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták körének megállapításáról
Az  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/allattenyesztes.php" állattenyésztés rQl szóló 1993. évi CXIV.  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/torveny.php" törvény 49. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következQket rendeljük el:
1--§ (1) A védett Qshonos  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajták olyan állatfajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintQen tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. A védett Qshonos  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajták körét e  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/torveny.php" rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A veszélyeztetett  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság 4² Æ Ð

&
\
„ÖØö †ˆz°ØÚ4-b-æ$%%‘&¤/2,2.2:4L4N4Œ5²7¸789<9>9B9b9Î9Ö=> >,>.>\>^>˜>š>¾>À>8?:?n?¶?¸?@‘@ê@ë@ AAoABÈBÊBVCXCzC|CD‚DöïöïöïöïöïöïèïèïèöïèöïöïèïèöïèöïèÞèÞèÞÔÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÍïÅÍïÍïÍïÍïÍïÍï½ÅÍïÍïh»hô{Ü5h»hÊ o5

h»hô{Üh»hô{Ü5\h»h”/á5\

h»h”/á

h»hÊ oh»hÊ o5\J 6² È ~
&
^
¢„ئâö ˆÎz°Ú4-d-’ ð!@#æ$%‘&øøøøøøøøøøøíííøøøíøíøøøøøøí

Æ ¤gd”/á ¤gd”/á‘&H'^)*–+T,<-ò-¤/2.2:4N4Œ5¸7<9>9@9B9¨9Î9 ;6<øøøøøøøøíøíøíííâââÛÍÂÂ

Æäþ ¤gdô{Ü
&
F
Æäþ ¤gdô{Ü ¤gdô{Ü

Æäþ ¤gd”/á

Æ ¤gd”/á ¤gd”/á6<Ô=>,>\>˜>¾>8?n?¶?@ê@ AoAÈBVCzC
Æäþ ¤gdô{܂D„D¢DFF.FŸF FýFþFHTHVHhH°H²H:IbIøIúIšJœJ*K.K>KL LLXL¸L¼LÒLÔLêLìLMM,M0MFMHM`MbMˆMŠM M^NrNtN”N¶NÖNÚNBODOP÷ïèàØÑÊÑÀ¶ÑÀ¶ÑÊÑØèÊÑÊÑàØèʯèاï¯Ñ¯Ñ¯Ñ¯Ñ¯Ñ¯Ñ¯Ø话è“è¯è¯Ñh»hô{Ü5\ jàðh»hkh»hk>*

h»hkh»hÊ o5\h»hØ¡5\

h»hØ¡

h»hÊ oh»hÊ o5h»hØ¡5

h»hô{Üh»hÊ o>*h»hØ¡>*7°H:IbIøIšJ*K.K>KLL6LXL„L¸LÒLêLM,MFM`MˆMŠM M^NNBOøøíøøøøííííæææææææææØæííí
&
F
Æäþ ¤gdô{Ü ¤gdk

Æäþ ¤gdô{Ü ¤gdØ¡BOPDP’Q RDRxSŠSØShT¦UW(W>X¨X©XY^YhYsY[Ò[è[ \Â\>]øøííøøâíííí×íííííøøííøøíí

ÆÐ ¤gdk

Æäþ ¤gdk

Æäþ ¤gdô{Ü ¤gdkPPBPDP RDRvSzSŠS¢ShTŽT¦UÂU

W WW(W¨X©X^YhYrYZ[¨[ª[Ò[Ô[è[

\ \>]X]b]†]ˆ]¼]F^p^ _>_(`d`f`h`ö`ü`„a†aÖaØaìaîa

b bbb4b6bHbRbTbrb’b”b
c

c,d.d|eöìåÞÖåÏÞÅÞÅÞÅÞÅÞÖÞÏÞåìåÞϻ޳ÖìåÞÏåÖ³ÖåÖåÖåÅÞÏåÏÞÏåÏÞÏÞÏåÏåÏåÞÏÞÖÏåÏåÏåh»hk5 jàðh»hkh»hô{Ü5\

h»hkh»hÊ o5

h»hô{Ü

h»hÊ oh»hÊ o5\h»hk5\F>]b]†]¼]F^p^ _>_(`f`ú`„a

bb4brb’b
c,d|e°e°f|g²g&h˜h¢iøøøøøøøøíøøøøøøøøøøøøíøøææ ¤gd?$9

Æäþ ¤gdô{Ü ¤gdk|e~e°e²e°f²f|g~g²g´g&h(h˜hšh¢i¤ièiìi>j@j|j~j¾jÀjþjk0k2k`kbkškœkÀkÂk l(l8l
h»h»

h»hæJ
h»hæJ
5\h»hæJ
5h»h?$95>*h»hÊ o>*h»h?$95

h»h?$9

h»hô{Ü

h»hÊ o

h»hkh»hÊ o5h»hk58¢iêi>j|j¾jþj0k`kškÀkÂkÄkÆk lòläm*nmnvn­nánìno(o2oHoøøøøøøøøøíííââ×××××××××××

Æäþ ¤gd»

Æäþ ¤gdæJ


Æäþ ¤gd”/á ¤gd?$9-nmntn(o2oGoHoYoZo`o‘o—o™ošoÃoÄoÑoÓoîoðop
p#p%p?pApXpZpopqp‡pˆp´pµpípïp
q

q%q'q;q=qOqPqQqzq{qr8r:r
hL/5\

h»5\

h»hæJ
h»h»5h»h»5\

h»h»2HoZoboxo‘o™ošoÃoÄoÓoðo
p%pApZpqpˆpµpïp

q'q=qPqQq{q|qôôôôôéééôôôôôôôôôôôôôôééé

Æäþ ¤gd”/á

Æäþ ¤gd»|q
Æäþ ¤gdL/

Æäþ ¤gd”/á ¤9DgdL/„#„Ýý ¤9D^„#`„ÝýgdL/„ „àý ¤9D^„ `„àýgdL/
d ¤9DgdL/ t ttt&t.t0t2ttëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ª—ëÕ½ª—ëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ½ªëÕ$hL/5KHOJPJQJ\nH tH $h»hL/OJPJQJ^JnH tH .h»hL/5KHOJPJQJ\^JnH tH *h»hL/5KHOJPJQJ\nH tH 'h»hL/KHOJPJQJ\nH tH 8>t@tFtHtJtTtVtptxtzt†tˆt–tžt t²tºt¼tÆtÎtÐtÚtâtätîtötøtuuu4uuŠuu’u”užuðÚǽ²ª ²ª²› ²ª ²ª ²ª ²ª ²ª ²ª ²ª ²“ˆn2hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH hÊ ohL/CJaJh»56\ hL/6hL/hL/6\hL/hL/6hL/hL/56\h»hL/5\$hL/hL/OJPJQJ^JnH tH *h»hL/5KHOJPJQJ\nH tH hL/OJPJQJ^JnH tH %ztˆt t¼tÐtätøtu>u’u”u¢u²uöuvv2vDv{v‡v™vžv»vÃvÔvôôôôôôôôôéÝÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔ ¤9DgdÊ o
¤3$5$9DgdÊ o

Æäþ ¤gdÊ o

Æäþ ¤gdL/žu u¢u®u°u²uòuôuöuvvvvvv,v0v1v2v?vBvCvDvuvyvzv{v†v‡v“v—v˜v™vvžvµv¹vºv»vÂvÃvÏvÒvÓvÔvÞvávâvãvçvèvóvüväͳäͳäͳ͛³ä͛³ä͛³ä͛³äͳ͛³äͳ͛³äͳ„›³ä͛³äͳ͛³,hÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH /hÊ ohÊ oCJKHOJPJQJ\aJnH tH 2hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH ,hÊ ohÊ oCJOJPJQJ^JaJnH tH 6hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\^JaJnH tH 4Ôvãvèvþvw$w@wAwBwÜxÞxyÚyöööööööë؉yy$ ¤$9DIfa$gdÊ oOkd$$If ”êÖpÿD%FÓ%
t öÔ%6öÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ
ÿÿytÊ o$ ¤$3$5$9DIfa$gdÊ o

Æäþ ¤gd» ¤9DgdÊ o

üvývþv wwwww"w#w$w6w?w@wAwBwxØxÚxÜxÞxy yyÖyØyÚyÜyÞyàyâyôyöyä͵›ä͵›ä͵›„Í€i›äÍT›ä͛äÍT›ä͛ä(hÊ ohÊ oCJOJPJQJaJnH tH ,hÊ ohÊ oCJKHOJPJQJaJnH tH hL/,hæJ
5CJKHOJPJQJ\aJnH tH 2hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH /hÊ ohÊ oCJKHOJPJQJ\aJnH tH ,hÊ ohÊ oCJOJPJQJ^JaJnH tH 6hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\^JaJnH tH ÚyÜyâyøyz6z•…………$ ¤$9DIfa$gdÊ oikd†$$If ”uÖ0pÿ9
D%FÉ
F

t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ ÿÿÿÿytÊ oöyøyzzz2z4z6z8z\z^z`ztzvzxzŠzŒzŽz¤z¦z¨zªz²z´z¶zÊzÌzÎzàzâzäzüzþz{{{{ {({*{,{>{@{B{Z{\{^{`{p{r{t{ˆ{Š{Œ{ž{ {¢{¸{º{¼{¾{Ì{Î{éϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳéžÏ³(hÊ ohÊ oCJOJPJQJaJnH tH 6hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\^JaJnH tH 2hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH ,hÊ ohÊ oCJOJPJQJ^JaJnH tH >6z8z`zxzŽz¨zeUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kd1$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ o¨zªz¶zÎzäz{eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kd$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ o{{ {,{B{^{eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kd $$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ o^{`{t{Œ{¢{¼{eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kdò$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ o¼{¾{Ð{è{þ{|eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kdÝ$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ oÎ{Ð{ä{æ{è{ú{ü{þ{||||,|.|0|D|F|H|Z|\|^|v|x|z|||Ž||’|¦|¨|ª|¼|¾|À|Ø|Ú|Ü|Þ|à|8}:}~&~(~œ~ž~¼~éϳéϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳéžÏ³éϳéϳéϳ鞚‰‰~‰~uhÊ ohÊ o0JjhÊ ohÊ oU

hÊ ohÊ ohÊ ohÊ o5\hÊ o(hÊ ohÊ oCJOJPJQJaJnH tH 6hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\^JaJnH tH 2hÊ ohÊ o5CJKHOJPJQJ\aJnH tH ,hÊ ohÊ oCJOJPJQJ^JaJnH tH .||0|H|^|z|eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kdÈ$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ oz|||’|ª|À|Ü|eUUUU$ ¤$9DIfa$gdÊ o™kd³$$If ”Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ oÜ|Þ|à|:} ~.€îȲʴÊeZOOOHOO ¤gdÊ o

Æäþ ¤gdÊ o

Æäþ ¤gd»™kdž $$If ”!Ö\pÿ9
RáD%FÉ
F F
Fc
t öÔ%6ööÖÖÖÖ2ÖH2Ö
4ÖBÖaöpÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿytÊ o¼~¾~ô~ö~Z\jl.€4€b€d€²€´€Ì€Î€$‚&‚t‚v‚Ž‚‚2ƒ4ƒ‚ƒ„ƒœƒžƒÌƒÎƒ2„4„D„F„¶„¸„…… …"…ƖǘÇæÇèÇÈÈ0È2ȖȘȨȪÈLÉNɜɞɶɸɲʴÊÒÊÔÊ"Ë$Ë<Ë>ËdË ÍÍbÍdÍjÍl͚͜ÍôíôíôäôíàíôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôÞíôíôäôíôíôäôíôíôäôíàÖÉÖÉ¿ÉÖíôíôäôíôhÊ ohÊ o0J5jhÊ ohÊ o5UhÊ ohÊ o5UhÊ ohÊ ohÊ o0J

hÊ ohÊ ojhÊ ohÊ oUK i állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselQ, nem Qshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésbQl, ezért a génállományuk megQrzése érdekében szükségessé vált védelmük. A veszélyeztetett  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajták körét e  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/torveny.php" rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A védett Qshonos és a veszélyeztetett  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelQs miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni.

Védett Qshonos  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajtáknak
minQsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj : Fajta
Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke, magyar bivaly
Szamár: magyar parlagi szamár
Sertés: szQke mangalica, fecskehasú mangalica, vörös mangalica
Juh: fehér hortob HYPERLINK "http://www.matracportal.hu/" ágy i racka, fekete hortob HYPERLINK "http://www.matracportal.hu/" ágy i racka, gyimesi racka
cigája , cikta
Kecske: magyar kecske
Tyúk: sárga magyar, kendermagos magyar,fehér magyar,
fogolyszínq magyar, fehér erdélyi kopasznyakú, fekete erdélyi kopasznyakú, kendermagos erdélyi kopasznyakú
Gyöngytyúk: magyar parlagi gyöngytyúk
Lúd: fodrostollú magyar lúd, magyar lúd
Kacsa: tarka magyar kacsa, fehér magyar kacsa
Pulyka: bronzpulyka, rézpulyka
Nyúl: magyar óriás

Veszélyeztetett  HYPERLINK "http://www.agraroldal.hu/" mezQgazdaság i állatfajtáknak minQsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj: Fajta
Szarvasmarha: magyar tarka
Ló: gidrán
hucul
kisbéri félvér
lipicai
furioso-north star
nóniusz
shagya arab
Ponty: nyurga ponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus),
tQponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus)

Hasznosítási lehetQségek és termékek
Állattenyésztési, gazdálkodási szerep
Génrezerv állományok, génmegQrzés
Tájképi funkció
TermQterületek kulturállapot fenntartása
Speciális (kizárólagos) természeti erQforrások hasznosítása
Biodiverzitás megQrzés
MunkaerQhasznosítás, helybentartás
Turisztikai bevételnövelés

Feladataink
Fajta és génvédelem, megQrzés
A közeli jövQben végre kell hajtani, illetve számításba kell venni a következQ szervezési,
kutatási és tenyésztési feladatokat, amelyek elvégzése lehetQséget ad arra, hogy a hazai géntartalékok védelme
továbbra is világszínvonalon maradjon.
a)A különbözQ tenyésztQi egyesületek megalapítása, amelyeknek a fajta tenyésztésén és a tenyésztQk
érdekképviseletén kívül archívumként és szellemi központként is kell mqködnie. (Ezek az egyesületek a magyar szürke marha, a rackajuh, valamint a legtöbb hagyományos lófajtában már megalakultak.)
b) Ki kell dolgozni és leírni a fajtastandardokat. Ezen munkálatok esetenként a géntartalék értéket is növelhetik (pl. ha a magyar cigája állománynak a külföldiektQl eltérQ értékét sikerülne bizonyítani).
c) El kell készíteni minden fajtára a számítógépre alapozott törzskönyvezés és adatfeldolgozás rendszerét, és ezt használni is kell.
d) A megfelelQ bírálati rendszer alkalmazása is elengedhetetlen, de minden osztályozásban helyet kell kapnia annak a szemléletnek, hogy a fenntartható legnagyobb érték a létezQ variancia. Pl. a magyar szürke marha bírálati rendszerében elQször megállapítjuk a fajtán belüli típust, és csak azon belül szabad osztályozni az állatokat.
e) Gyqjteni szükséges az irodalmi és népi, néprajzi adatokat a fajta eredetérQl és múltjáról. Ugyanez vonatkozik a rokon fajtákra is, tehát fel kell venni a kapcsolatot azok tenyésztQivel. (Pl. elengedhetetlenül fontos lenne a Kárpát-medence racka tenyésztQinek együttmqködése.)
f) Be kell tartani a géntartalék védelem szabályait a szelekcióban, a párosításban és a vonalak kialakításában. (Pl. a magyar szürke hortobágyi tenyészetében a jelenleg használt öt vonal már nem alkalmas párosítási segédeszköz gyanánt sem, tehát új vonalak kialakítása indokolt.)
g) Fajonként változóan kell elkezdeni, illetve folytatni az immungenetikai vizsgálatokat.
Tájba illQ állattartás
A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek területén mindenek elQtt a következQ szempontok szigorú figyelembe vétele szükséges:
- a táj eredeti történelmi állattartása,
- a napjainkra megmaradt hagyományok tényei és ezek erQssége,
- a védett terület elQírásai (faj, fajta, géntartalék védelem, tájvédelem, környezetvédelem, természetkímélQ gazdálkodás lehetQségei stb.),
- a tájban élQ emberek igényei és lehetQségei, valamint a régió, az ország és az egyetemes világörökség igényei és lehetQségei.
Az ökológiai gazdálkodás keretei között javasolt maximális állatlétszám 1 ha területen:
Faj és típus Maximális állatlétszám (db/ha) 6 hónapnál idQsebb lófélék 2,0 Borjak hízlalásra 5,0 Egy évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék 5,0 Egy és két év közötti szarvasmarhafélék  hím 3,3 Egy és két év közötti szarvasmarhafélék  nQstény 3,3 Két évnél idQsebb szarvasmarhafélék  hím 2,0 TenyészüszQk 2,5 Hízlalásra szánt üszQk 2,5 TejelQ tehenek 2,0 Selejt tejelQ tehenek 2,0 Egyéb tehenek 2,5 Tenyésznyulak (nQstény) 100,0 Anyajuhok 13,3 Kecskék 13,3 Malacok 74,0 Tenyészkocák 6,5 Hízó sertések 14,0 Egyéb sertések 14,0 Csirkék hízlalásra 580,0 Tojó tyúkok 230,0 Lúd 120,0 Pulyka 80,0 Gyöngytyúk 350,0

MAGYAR TARKA
magyar tarka fajta a XIX. sz. második felében még uralkodó magyar szürke fajtának a szimentáli fajtával végzett fajtaátalakító keresztezésébQl származik. A fajta kialakításában ezenkívül az itt élQ egyéb fajták és tájfajták pl. bozderes, holland lapály stb. is részt vettek. A fajtaátalakítás több évtizedig tartott, és lényegében véve csak az elmúlt évtizedekben fejezQdött be.
A fajtaátalakító keresztezést, ezzel a magyar tarka fajta kialakítását elsQsorban az indokolta, hogy a tejtermeléssel és hústermeléssel szemben támasztott növekvQ igényeket az Qshonos fajta már nem tudta kielégíteni, az igaerQ-hasznosítás jelentQsége pedig a szarvasmarha-tenyésztésben fokozatosan háttérbe szorult.
A magyar tarka fajta nagyfokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti idQben világrekorder tejtermelQ egyedek is kerültek ki a fajtából. (A 171 Dáma tejtermelése 357 nap alatt 19 669 kg tej, 695,5 kg tejzsír, 26 Auguszta éves tejtermelése 12 707 kg tej, 767,5 kg tejzsírral, 6,04 % zsírtartalommal !) A magyar tarka fajta tejelése kevésbé gazdaságos, és iparszerq tejtermeléshez nem alkalmazkodó jellege miatt már az 1950-es években keresztezések kezdQdtek. Ezek között szerepelt 1952-tQl a kosztromaival, a dán vörössel, a borzderessel és más fajtákkal való keresztezés is. Az ezekkel létrehozott tenyészetek szintén csak mérsékelten voltak alkalmasak a szakosított tejtermelésre, ezért többnyire keresztezésre kerültek korszerqbb fajtákkal.
A szakosított tejtermelésben a magyar tarka fajta tejelékenysége, gépi fejhetQsége, lábvégszerkezete, technológiai tqrQképessége és etológiai sajátossága nem kielégítQ.
Közepes tejtermelése (3500-3800 kg tej, 4 % körüli tejzsírtartalom) és kiváló hústermelése révén jellegzetes kettQs hasznosítású fajtánk. A tehenek élQtömege 600-700 kg. Középkorán érQ. Az üszQk 380-420 kg élQtömeg elérésekor, 16-20 hónapos korban vehetQk tenyésztésbe. Ezen túlmenQen fokozottan jellemzQ rá a nagymérvq változékonyság. Ez részben abból adódik, hogy szelekciója mindenkor a többirányú haszonvételt szolgálja.
Küllem
A magyar tarka fajtajellegének kialakítása során általában igyekeztek minél jobban megközelíteni a szimentáli fajtát. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben a fehér mezQk nagyobbak, gyakoribb a csipkézettség, árnyékoltság. Gyakrabban fordul elQ a bQr-, a szaru- és a szQrképletekben a szürke és a fekete pigment. Általában a magyar tarka csontozata finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelQ-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval.
Felhasználás
A magyar tarka fajta kettQs hasznosítású, mivel testarányai és belsQ értékmérQ tulajdonságai a tejtermelQ és a hústermelQ típusra jellemzQ értékek között mozognak. Változékonysága és kiváló alkalmazkodó képessége jó alapot szolgáltat bármely szakosodást célzó keresztezési programhoz. A kettQs hasznosítást megtartva számításba jöhet fajtatiszta továbbtenyésztése is. Új jelenség a fajta felhasználásában a 70-es évektQl, hogy kiváló hústermelése (elsQsorban növekedési erélye, húsformái, vágóértéke) révén a specializált húshasznú állományok kialakításában is részt vesz. A jelenlegi húsmarhaállománynak 40 %-a tartozik a fajtába, de az állomány 90 %-ában található különbözQ génarányban magyar tarka fajta. Szóba kerülhet a haszonállat-elQállító keresztezések apai vonalaként is.
FQként a nagyfokú változékonyság az oka azonban annak is, hogy a fajta ipari rendszerq tartása sok nehézséggel jár. Változékonysága és kiváló alkalmazkodóképessége viszont jó alapot szolgáltat bármely szakosodást célzó keresztezési programhoz.
AZ PSHONOS MAGYAR SERTÉS

A honfoglaló elQdeink által hozott félvad sertések keveredtek a Kárpát-medencében talált római eredetq fajtákkal, s évszázadokon át a belQlük származó bakonyi és szalontai sertések jelentették a magyarság fQ táplálékát. A XIX. század elején elterjedt kolbász- és szalámikészítQ üzemek azonban egyre inkább a zsírral egyenletesen átszQtt érett húst keresték, melyet akkoriban a Balkánon még meglévQ, nagyobb növésq, mediterrán eredetq sertésekbQl nyertek. Milos szerb fejedelem topcsideri tenyésztésébQl 1883-ban zsíros sertések kerültek József fQherceg kisjenQi birtokára, ahol ezeket a régi magyar fajták javítására használták. A XIX. század derekára már csaknem minden tenyészetben volt kisjenQi vér. Így született meg a nemes magyar mangalica, a leghíresebb sertésünk
Egyetlen tisztavérq sertésfajtának sorsa felidézi a magyarság 1100 éves történelmében zajlott vészterhes és sikeres idQket egyaránt. Honfoglaló eleink által magukkal hozott félvad sertések keveredtek a Kárpát-medencében talált római eredetq fajtákkal, s évszázadokon át a belQlük származó bakonyi és szalontai sertések jelentették a magyarság fQ táplálékát. A 19. század elején elterjedt kolbász és szalámi készítQ üzemek azonban egyre inkább a zsírral egyenletesen átszQtt érett húst keresték, melyeket akkoriban a Balkánon még meglévQ nagyobb növésq mediterrán eredetq sertésekbQl nyerték. Tény, hogy 1883-ban 9 zsíros koca és 2 kan került Milos szerb fejedelem topcsideri tenyésztésébQl József fQherceg kisjenQi birtokára, ahol azokat a régi magyar fajták javítására használták. Olyan sikerrel tették ezt, hogy a 19. század végére már csaknem minden tenyészetben volt kisjenQi vér. Így született meg máig leghíresebb sertésünk, a "nemes magyar mangalica". Ez a fajta olyan sikerrel elégítette ki a hazai, majd a külhoni igényeket, hogy a második világháborúig meghatározó szereplQje volt állattenyésztésünknek. Az ország feldarabolását még átvészelte, sQt sikerrel Qrizte vezetQ szerepét a román és szerb utántenyésztések elQtt, de a második világháború pusztításai már alapjaiban rengették meg a fajtát. A szovjet jóvátételi szállítások és az erQltetett tsz-szervezés tovább apasztotta az állományt, de sorsát végül a nagy húsmennyiséget adó fajták államilag támogatott elterjesztése pecsételte meg. Kizárólag néhány génbankban, a Hortobágyon és a Kiskunságban maradt fenn pár száz darab a ’90-es évek elejéig. A rendszerváltás a maradék szövetkezeti génbankokat is elsöpörte, ezért a fajta 1991-re a teljes kihalás stádiumába jutott, a kocalétszám 198 darabra csökkent. Az utolsó pillanatban jelent meg egy olyan piaci igény, amely mára a fajtát a legígéretesebb állattenyésztési termékké emelte. Egy nagy spanyol sonkagyár, a Jamones Segovia Sa felkérésére egy magyar agrármérnök dolgozta ki a Real-Mangalitza Programot, amely a fajta újraszaporítását tqzte ki célul. A grandiózus, évtizedeket átívelQ program elsQ lépéseit a tenyésztQk a Gyulai Húskombináttal közösen tették meg. Az elmúlt 8 év során sikerült létrehozni a húsipari termékek egy új minQségi fokát: a tökéletes összhangot a kiváló alapanyag és a gyártás között.
A mangalica fajta még mindig alacsony egyedszáma és a genetikai bázisok védelme miatt az exkluzív gyulai mangalica termékek korlátozott mennyiségben készülnek a minQségre odafigyelQ igényes fogyasztók részére.
A sertés hagyományos tartását a 19. század végén, századunk elején váltotta fel a belterjes sertéstenyésztés. Ez fajtaváltással járt együtt: az igénytelen, kishasznú fajtákat nagyobb testsúlyú, szaporább fajtákkal váltották fel. A  HYPERLINK "http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/index.php?page=allandokiallitasok_sertestenyesztestortenete_mangalica" mangalica sertés kialakulása a 19. század elejére tehetQ: a bakonyi és szalontai sertést több generáción át szerb sumadia sertéssel keresztezték, majd céltudatos kiválasztás eredményeként kapták a mangalicát. A 19. század végén angol fajtákat (cornwall, berkshire, yorkshire) hoztak be az országba, kimondottan keresztezés céljából. A cornwall-mangalica keresztezés egyedei igen népszerqek voltak a gazdák körében.
A magyarországi  HYPERLINK "http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/index.php?page=allandokiallitasok_sertestenyesztestortenete_allatgyogyaszat" állatgyógyászat kezdetét a köz- és állategészségügyról szóló, 1770. október 4-én kiadott elsQ jogszabálytól számíthatjuk. Az állatorvosi szakoktatás 1787-tQl indult meg. A 19. század második felétQl a tudományos alapokra helyezett állatorvoslás során a betegség meghatározását már kémiai és mikroszkópos vizsgálatokkal végezték. A két világháború alatt és azokat követQen a járványos betegségek féken tartása, a fertQzQ és egyéb betegségek megelQzése volt a fQ cél.
A kiváló hazai sertésfajta, a magyar nagy fehér hússertés kitömött példánya is megtekinthetQ a kiállításban. A századforduló körül alakult ki az angol nagy fehér, a közép nagy fehér, a német nemes és német nemesített sertések keresztezéseivel. Nagy növekedési erélye mellett szaporasága - 9-12 malac - is kedvezQ.
A sertéseket évszázadokig többnyire lábon hajtották a felhasználási, feldolgozási helyekre. Az állatszállítás régebbi eszközeit - szekér, hajó, teherautó, tehervagon - modellek és fotók segítségével mutatjuk be. Napjainkban a sertéseket nagy teljesítményq teherjármqvekkel szállítják
A minQségjavítás, a sikeres tenyésztQi munka elengedhetetlen feltétele a törzskönyvezés, amely nélkül korszerq értelemben vett állattenyésztés nem képzelhetQ el. Ennek során az egyes tenyészállatokról a termelQképességgel kapcsolatos öröklQdQ tulajdonságokat, tenyésztési adatokat, küllemi bírálatokat írnak le és tartanak nyilván.
A sertés mesterséges termékenyítésének bevezetése, gyakorlati alkalmazása az 1930-as évekre tehetQ, és egyben az iparszerqen üzemelQ sertéstelepek fontos fejlQdési állomását jelentette. Az iparszerq sertéstartási rendszer elterjedésével egy idQben, az 1960-as évek második felében Kaposváron kezdQdött a hibridsertések elQállítása. Három igen jelentQs hibridünket (KAHYB, AHIB/HUNGAHIB, TETRA S) preparátum segítségével mutatjuk be.
Napjaink sertéstenyésztési és -hízlalási módszereire sertéstelepmakett és számos, az intenzív takarmányozásban felhasznált premix, táp utal.
Sertéshúsból készült termékeinket, a szegedi Pick és Herz téliszalámit, a gyulai kolbászt, sonkakészítményeket szerte a világban ismerik, fogyasztják.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.