urbanisztika

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőKözigazgatási Urbanisztika I.urbanisztika

A Kárpát-medence településfejlQdési története az Qskortól az ország 3 részre szakadásáig

település: az emeberiséggel egyidQs
Rudabánya: vasbánya ; Rudapithecus Hungaricus
100 ezer év: Homo Neanderthalesis, Homo Sapien
300 ezer év: Homo Erectus
500 ezer év: Homo Habilis
2 millió év: Australopithecus Robostus, Australopithecus Africanus
15 millió év: Rudapithecus Hungaricus, Ramapithecus, Kenyapithecus, Piliopithecus

PSKOR-PALEOLITHICUM (Kr.e. 30000  8000)
VértesszQlQs: Homo Erectus Paleohungaricus
mozgó települések, tanyák
Bodrogkeresztúr, bükki barlangok- Szeleta, Subalyuk, IstállóskQ
Szob, Tata, Érd, Lovas
eszközöket gyártanak vulkáni kQzetekbQl (andezit,riolit)
késeket, lándzsákat obszidiánból
Willendorf: település -tqzhely, eltemetett csontok, willendorfi kulusz(Vénusz)
mészkQhegységek barlangjait menedékhelyként

ÚJKPKOR-NEOLITHICUM (Kr.e. 8000  200)
kultúrák: lengyeli-, bicskei-, kQrösi-
Bicskei-kultúra: Bicske, Aszód
KQrösi-kultúra: Öcsöd, VésztQ, HódmezQvásárhely
egy idQbQl származó kézmqves mqvek egy kultúrába tartoznak!
állatbQrbQl ruha
Aggtelek
település: 3 feltétele van, ha ott laknak, dolgoznak és szolgáltatásokat biztosítanak

BRONZKOR-RÉZKOR (Kr.e. 2000-800)
Bodrogkeresztúr, Pécel, Hatvan, Tószeg, Nagyrév
a Duna-Tisza-köze mocsaras ezért nem lakható  késQbb homokos, sok belvízzel
badeni kultúra  cserépedények
kialakul a kereskedelem, egy sávban  Füzesabony-Hatvan-Pécel

VASKOR (Kr.e. 800-10)
vaseszközök váltják fel a fát - vasfegyverek
megjelenik a földmqvelés  helyhez köti a településeket
megszqnik a nomád életmód
kerítéssel védik a tanyáikat, falakkal településeiket
a rómaiak megjelenéséig tart
halstadti kultúra
kereskedelmi csoportok  transzkontinentális utak ( a kereskedelem intézményesített formája)
borostyánút  Trieszt-Alpok-Kárpát-medence
földvárakat építenek – hegyek találkozásánál, folyók mellett, mocsarakban (védelem)
kelta identitástudat megjelenése: Pannónia, pannonok

RÓMAI KOR (Kr.e. 10-Kr.u.400)
Pannónia: Dunántúlon, Erdély (Traianustól), Dacia
erdélyi arany-ezüst-sóbányák --> Erdély feljlettsge, 150 évi uralom
településhálózat/közigazgatás nagyon fejlett
tartós, strapabíró utak
vezetékes víz, fqtés
pannonia superior  felsQ Pannónia: Dunántúl nyugat fele, fQváros: Carnuntum
pannonia inferior  alsó Pannónia: Dunántúl keleti fele, fQváros: Aquincum
pannonia prima  elsQ Pannónia: Savaria (Szombathely)
pannonia savia  Sisica (Sziszék)
pannonia valeria  Sophiane (Pécs)
pannonia secunda  Sirmium (Szávaszentdemeter)
4 településtípus:
Castrum: katonaváros  katonák+családjuk, szabályos településszerkezet, falak
Colonia: polgárváros  sakktáblaszerq, vízvezeték, fejlett, civilek lakták
Municipium: polgárváros  Qslakosok városaira épült (kelták,pannonok), nem volt szabályos, településrendezés
Civitas: nem alakítottak rajta, csak uralmuk alá vonták, erQs önkormányzatok
nincsenek tipikus falvak
monokultúrális farmgazdálkodás (ld. USA)
tanyák: Villa
Villa rustica: mezQgazdasági település, falusias, munkahely, majorság tárolókkal
Villa suburban: városon kívql-rekreációs település, üdülQkkel, fürdQhelyek (Balaton)
Római települések:
Scarbantia: Sopron
Savaria: Szombathely
Arrabona: GyQr
Gorsium: Tác
Aquincum: Óbuda
Matrica: Százhalombatta
Mursa: Eszék
Alisca: Szekszárd
Vindobona: Bécs

RÓMAI KOR UTÁN (Honfoglalásig)
Hun Birodalom:
Attila tört be K-rQl
nomád nép, mozgó települések
Tisza-Maros találkozásánál vertek tábort
Gót korszak:
gepidák: Erdélyben
Bizánciak
Bolgár hódítás:
Marosig terjedt
Nándorfehérvár (nádor=bolgár  Belgrád)
az avarok visszaszorították
Avar korszak:
nomád nép
hunok utódállama, gótokat kergetik el
fQváros: avar kagán sátra (Csepel)
Frankok
avar vonal mellett (védQvonal)
Morvák

HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896)
7 törzs
Kürtgyarmat: Kond vezér, kalandozásokban (Botond, Bulcsú), végrehajtók
Nyék: ElQd vezér, Balatontól É-ra
Kér: Huba vezér
Kende: Árpád vezér, törvényhozó hatalom, Csepel
JenQ: Tas vezér, kalandozásokban (Lehel)
Tarján: Ond vezér
Kabarok: Töhötöm vezér, Felvidék, másodrendqek
Gyula: végrehajtó hatalom, saját külpolitika
honfoglalás kori települések: szláv környezetben  szokások átvétele, állandósult települések
legfejlettebb területek: Erdély, egykori Róma
TERÜLETI ÁLLAMSZERVEZÉS: egyházi alapon
püspökségek: István, Eger-Gyulafehérvár-Csanád-Várad
Székesfehérvár (Páneurópai és BorostyánkQ útvonal keresztezQdésében)
vallási alapon
német, bizánci hatások
védelmi funkció  település generáló (Nándorfehérvár, Mosonmagyaróvár)
kereskedelmi funkcó 
Páneurópai útvonal: Német fejedelemségek-Bizánc
Duna folyását követte
kihagyta Esztergomot
BorostyánkQ útvonal: Dalmácia-Balti-tenger
Dunántúl, Alföld érintésével
királyi vármegyék létrehozása: szabad királyi városok, mezQvárosok
VÉDELMI FUNKCIÓK FEJLESZTÉSE:
Tatárjárás után
mélységi védelmi funkció: minden 10 falunak várat kellett építenie, várfalak!
betelepítési hullám: a megcsappant népesség pótlására, új-nyugatias betelepülQk
autonómia: kunok, jászok, székelye ( cserébe: katonai szolgálat; székelyek: kereskedelem
királyi székhely Budára kerül
kiskirályi központok megjelenése, ellensúlyozták Budát ( Tapolca, KQszeg)


















2.A Kárpát-medence településfejlQdési története az ország 3 részre szakadásától a trianoni békeszerzQdésig

TÖRÖK KOR
az ország három részre szakad
Királyi Magyarország
Erdélyi Fejedelemség - Partium
Török Hódoltság
török közigazgatás:
központja: Buda
vilajetekre tagolódó  élén: pasa
a vilajetek szandzsákból álltak (élükön: bég)
nahie: falu, élén: szpáhi
khász városok: szultán tulajonában: segítik a kereskedelmet, kézmqipart, vallásszabadság ( a Királyi Magyarországon nincs (vallásháborúk)
a bégek egyszerre voltak katonai és közigazgatási vezetQk
a Királyi Magyarország ekkor manifesztálódik a legjobban
fontos városok: Szigetvár, Érsekújvár, KQszeg, Munkács

FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS: Mária Terézia, II. József
török után az Alföld üres,csak a khász városok léteznek
második nagy betelepítési hullám: Temesközbe ( rácok, szlávok, svábok)
új területek megjelenése miatt: kirajzás
árvízmentesítési munkálatok
tanyavilág megjelenése
Helyhatóság megszervezése
humán infrastruktúra fejlesztése: temetQ a városszélére, iskola, templom, bíróságok
nagy városok: 100 ezer fQ felett ( Budapest, Szeged, Újpest, Debrecen, Arad, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Miskolc)
Mária Terézia alkalmazott elQször tudatos településpolitikát

ÚJKOR - Ipari forradalom
mezQgazdaság gépesítése
urbanizáció
nemzetiségi problémák
a kiegyezés után elindul a fejlQdés
Budapest: az ország fQváros, poltikai-fölrajzi központja, hatalmas léptékq fejlQdés
mezQgazdasági tevékenységek: Tisza-szabályozás
országban mezQgazdasági központok (nagyvárosok)
OMM: Magyarország és örökös tartományok
Prága, Bécs, Budapest
1887: Szeged: árvíz, teljes újjáépítés: körutas szerkezet

TRIANON ( 1919-tQl)
gyarmatbirodalmak elosztása (Anglia, Fr.o.) ( hegemónia
Németország:
szétdarabolt nemzet
késQn jött létre a német egység, ami gyors fejlQdésnek indult, de nem volt kijárata a világra
angolok tervezték a határokat a Wilsoni-elveket figyelmen kívül hagyták
a legfejletteb részek szétdarabolása (instabillá válik)
mindenhol kisebbségben hagyni a magyarokat ( nem tudnak egyesülni
megbénították a magyar településszerkezetet
városokat kettévágják, belezavarnak a vasúti közlekedésbe
a megmaradt Bp. aránytalanul nagy, túlsúlyban volt
vasút-körvasút (Nyíregyháza, Szeged,Pécs) ( felszedték
nagyvárosok perifériára kerültek ( nem tudtak fejlQdni (Szeged, Pécs, Debrecen)
megyei jogú városokká váltak!








































3.Településszerkezet (falu, településszerkezet, határ, szegregáció, tanya)

település: idQben, térben állandóan változó arculattal rendelkezik, csak rendszerben létezik, tartalom és forma egysége
településsel foglalkozó tudományok: Mendöl Tibor, Enyedi György
történelem
statisztika
szociológia, szociográfia
közgazdaságtan
földrajz
közigazgatás-tudomány
építészet
3 funkciót kell betölteni: lakhely, munkahely, szolgáltató hely( ha valamelyik nem teljesül nem településrQl van szó (romváros, katonai bázis)
szegregáció: az emberek a településen való elkülönülése munkahely, lakás, szolgáltatás szerint. (Kor, jövedelem szerint is lehet szegregáció)
település felosztása:
mozgó települések: nomád életforma, könnyen elbontható (jurta)
állandó települések:
magányos: szórvány vagy halmaz települések, osztatlan- TANYA, a 3 funkció térben együtt
csoportos: falu vagy város, osztott
falu: halmaz településekbQl sqrqsödik
város: faluból, spontán városiasodás
SZÓRVÁNY( HALMAZ( FALU( VÁROS
gazdasági alapon is osztályozható: bánya-, ipar-, kultúrvárosok

A TELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI TÍPUSAI (a településfejlQdés a gazdaság fejlQdését követi)
Primer: agrár, mezQgazdasági, külszíni fejtésq bányavárosok
Szekunder: ipari városok, mély kifejtésq bányavárosok
Tercier: szolgáltatások, egészségügy, alapellátások, oktatás, üdülés, kereskedelem- nyugati nagyvárosok
Kvaterner: felsQoktatás, tudományos kutatás, mqvészet, kultúra
FEJLETT VÁROSOK: ha a lakosság többsége a tercier-kvaterner szektorban dolgozik

A TELEPÜLÉSEK FUNKCIÓI
Alap funkciók: alapvetQ szolgáltatások; falusi bolt, általános iskola, alapfokú orvosi ellátás, mindennapi használati dolgok (áram, víz)
Központi funkciók: városi , nem mindennapi szükségletek kielégítése, felsQoktatás, nemzetközi repülQtér, klinika; meghatározza a város vonzáskörzetét

TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA
helyi energiák: (természetföldrajzi) tájhatárok (Milánó), tájközpont (Madrid), kikötQhely (New York), átkelQhely
helyzeti energiák: ( társadalommal összefüggQ jelenségek) zarándokhely (Mekka), vásárhely, védelmi hely, központi hely, munkahely, telephely, piac + nyersanyag, ásvány, víz (szükségfüggQ: van-e rá kereslet)

TELEPÜLÉSFEJLPDÉS TÉNYEZPI
természeti adottságok: településrendszer,
társadalmi adottságok: politika, igazgatás,
gazdasági adottságok: technika

TELEPÜLÉSI SZEGREGÁCIÓ (elkülönülés)
víz- és szintkülönbség: felsQváros vs. alsóváros
korkülönbség: óváros vs. újváros
vagyon alapján: Ferencváros vs. Rózsadomb
foglalkoztatás alapján
nyelvi különbség
vallási különbség
nemzetiségi különbség

TELEPÜLÉSEK SZERKEZETE
magányos települések:
szórvány:
szórt tanya
hegyi szállás
szQlQhegyi tanya
halmaz:
sortanya
bokortanya
majorság
szeg, szer ( védelmi funkció
csoportos:
falvak:
szabálytalan: kusza-, rostos-, sugaras halmaz
átmeneti: kör, orsós
szabályos: tervezett: sakktábla, mértani (körútak)
városok:
körkörös: London, Chicago
city: városközpont, belsQ üzleti negyed, legmagasabb rendq munkahely
elsQ lakóhelyi övezet: régi épületek, belváros
második munkahely: területigényes munkahelyek (Pu., gyárak)
második lakóhely: kertvárosok, lakótelepek
harmadik munkahely: nagy helyigényes, repülQterek, logisztika, raktárak
többpólusú
szektoros

TELEPÜLÉSHATÁR SZERKEZETE
lakóhely, belterüet
kert
belsQ legelQ
szántó, kaszáló
külsQ legelQ
határtelek (kápolnák, tavak)





4.Beépítési típusok, skanzenek

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Szabadon álló  SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Oldalhatáron álló

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Oldalhatáron álló, elQkertes  SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Fésqs

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( ElQkertes, fésqs  SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Fqrészfogas

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Hézagosan zárt sorú  SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Zártsorú


 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Emeletes, elQkertes

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Többszintes zártsorú bérházas belsQ udvaros

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Csatlakozó udvaros

 SHAPE \* MERGEFORMAT  ( Sávházas; Toronyházas, Emeletes szabadon álló
SKANZENEK  szabadtéri néprajzi múzeumok
konzerválják a korai településeket
Göcseji (Zalaegerszeg)
Szentendre  felsQ tiszavidéki falut építettek
Sóstó (Nyíregyháza mellett)
Szombathely  Alpokalja-népi település
Kaposvár  Szenna, Somogy megyei település
Ópusztaszer  Nemzeti Történeti Emlékpark
HollókQ  világkultúrális örökség része, funkcionáló lakóházak









































5.Az urbanizáció történelmi korszakai, városok a múltban és ma

városodás: a városok számának növekedés
városiasodás: a szolgáltatások mértéke mennyire illeszkedik az igényekhez
város: olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentQségénél fogva különleges, az emberi településformák legmagasabb szervezQdési szintje, olyan hely, ami meglehetQsen nagy , sqrqn lakott, és ipari, kereskedelmi és lakóövezetekkel jellemezhetQ
Ókori nagyvárosok: mediterrán környéken, szélsQséges helyen nem, csak északon
Mezopotámia: Babilon, Úr, Ninive
Egyiptom: Memphis, Théba, Karnak
Hellász: Mükéné, Athén, Spárta, Théba
Római Birodalom: Róma, Alexandria, Karthagó
Indiai Királyságok: Delhi
Kínai Birodalom: Lo-Yang
Japán – Kioto
Azték Birodalom: Cusco
Mai világ nagyvárosai: Sao Paolo, Mexico City, New York, Szöul, Tokió, Sanghaj, Kairo, Moszkva, Los Angeles, Rio de Janeiro, Bombay, Jakarta, Peking, Buenos Aires, Calcutta, Teherán, Isztambul, Bangkok, Chicago, Párizs, London

URBANIZÁCIÓ KORSZAKAI
Birodalmi: ókori; inka, azték, maja városok, Róma
Európai típusú urbanizáció
Észak-Amerikai urbanizáció: legteljesebb, feudalizmustól mentes
Globalizációs: robbanásszerq; nem tudja követni a lakosság növekedését, külsQ erQforrásokra épül (pl.: Internet)

EURÓPAI TÍPUSÚ URBANIZÁCIÓ
állandóságra való törekvés
változó környezet
földrajzi tagoltság
társadalmi munkamegosztás
árutermelés piacra
polgáriasodás
Nagy földrajzi felfedezések=eredeti tQkefelhalmozás
ipari forradalom  Leeds, Manchaster, Köln, Frankfurt,
gyarmatok kifosztása
világuralom
Lille, Gent, Velence, Firenze, Genova













6.Az urbanizáció szakaszai

városnövekedés:
tervezett: sakktáblaszerq (Lipótváros)
spontán: halmazfalu besqrqsödése, középkori alaprajzú városrész (belváros)
tervszerqen kialakított sakktábla+sugaras-körutas városszerkezet
agglomeráció: városok összenövése, egyesülése ( pl. Bp. vonzásában nagyvárosok vannak, területi munkamegosztás, lakásszolgáltatás az agglomerációban, munkahely Budapesten
várospárok: Tatabánya-Tata, Békéscsaba-Gyula
városhármas: Cegléd-Kecskemét-NagykQrös
urbanizációs tengely: Bécs-Buda, Budapest-Miskolc
agglomerációs térség: Balaton, Miskolc és környéke
konurbanizáció  városok összenövése

AZ URBANIZÁCIÓ SZAKASZAI
klasszikus urbanizáció  abszolút dekoncentráció
vonzáskörzettQl befelé munka és tQkeerQ
tágabb környéktQl befelé munka és tQkeerQ
a szolgáltatások befelé javulnak
szuburbanizáció
vonzáskörzetbQl és a tágabb környékbQl befelé igyekszik mindenki
de: megindul egy másik folyamat is: a kiköltözés a zöld övezetbe (zsúfoltság, szennyezés)
szuburbanizációs öv: a város alatti terület - megjelennek a szolgáltatások
klasszikus szuburbanizáció:
a szuburbanizációs övezet annyira vonzóvá válik, hogy a tágabb környékrQl is ideáramlanak be
növekszik a szuburbanizációs övezet gazdasági ereje
metropolisz nagyság csökken
dezurbanizáció:
abszolút dekoncentrációt jelent
megindul a tágabb környékre való kiáramlás
kifejlett dezurbanizáció:
csak kifelé mutat
a szuburbanizációs övezet is megtelik (bqnözés)
a tágabb környék lesz a vonzó hely
reurbanizáció, revitalizáció:
a szuburbanizációs övezetbQl menekül mindenki
befelé mennek
lakóparkok (pl.:Óbuda)
lepusztult belsQ városrészek helyett vonzó rész











7-8-9.Regionalitás: területfejlQdés- és fejlesztés, területi politikai alapelvek és követelmények

A régiót meghatározza, hogy a vonzáskörzet hogyan terjed ki.

Homogenitás: egy régión belül a települések azonosak
földrajzi adottságokban
nemzetiségi összetételben
szociális összetételben
Funkcionalitás: egy régión belül egy funkció
gazdasági tevékenységek
humán szolgáltatás
technikai szolgáltatás
Közös identitás:
kultúra
történelem
hagyományok
Vonzáskörzet:
a területi munkamegosztás alakítja ki: szolgáltatások, munkalehetQség igénybevétele
a központi vonzás erQssége lehet: attól függ hány % ingázik
erQs
közepes
gyenge
a vonzáskörzet formáját meghatározza:
közlekedés
település sqrqsége
népesség
jövedelem
munkaerQ
a vonzáskörzet számítása településre:
igazgatás
egészségügy
kereskedelem
oktatás
szervezés
Régiók fajtái:
kontinens
kontinentális régió
országcsoport
ország
nagyrégió
eurorégió
megye
agglomeráció
mikrorégió
település
Régiók létrejöttének oka:
gazdasági-társadalmi különbségek
erQforrások egyenlQtlen eloszlása
politika
népesség
Regionalitás kialakulása és fejlQdése:
a régiók kialakulásában szerepe van: természet, társadalom, irányítás és gazdaság!
fejlQdése lehet:
lassú-gyors
követQ-párhuzamos
ciklikus-idQben egyenletes
egyenlQtlen-térben egyenletes
természet és gazdaság metszete: ipari forradalom
Fordizmus feltételei valósulnak meg
nemzetgazdaság
materiális értékrend
direkt állami beavatkozás
faluból ( városba
gazdaság és társadalom metszete: információs forradalom
Posztfordizmus
minQségi termelés
globalizáció
immateriális értékrend
indirekt állami beavatkozás
városból ( faluba
A regionális politika alapelvei és követelményei:
szolidaritás
szubszidiaritás: a döntést arra a szintre kell vinni, ahol a legtöbb információ áll a rendelkezésre (központi, regionális, megyei, kistérségi, helyi szintek)
partnerség: „papírsárkány-elve”: vállalkozások más önkormányzatokkal, civil-, egyházi szervezetekkel
decentralizáció
transzparencia: a döntés átlátható a polgárok számára



















11. Magyarországi regionális alapismeretek: Magyarország földrajzi településpontjai, társadalmi adatai, etnikumai, természeti, társadalmi adottságai

Magyarország:
Hol: Kelet-Közép-Európa, Kárpát-medence
Területe: 93.031 km2
Lakosság: 10.027.000 fQ (2004.)
Felszíne: 73% síkság + 20% dombság + 7% hegyvidék, amely fQleg középhegység (Dunántúl; Északi-khg.)
Pontjai: legészakibb: Nagy Milic hegy (északi szélesség 48°35 )
legdélibb: Kásád (északi szélesség 45°45 )
legnyugatibb: FelsQszölnök (keleti hosszúság 16°05 )
legkeletibb: Garbolc (keleti hosszúság 22°55 )
legmagasabb pont: KékestetQ (1015 m)
legalacsonyabb pont: Szeged déli határa (77-78 m)
6 nagytája, 33 középtája és 230 kistája van.
Alföld: az ország területének több mint felét elfoglalja (FQleg a Dunától keletre)
nagyobb részei: Nyírség; Duna-Tisza köze
Kisalföld: csapadékosabb, mint az elQzQ, ezért növényzete is dúsabb
Nyugat-magyarországi peremvidék
Dunántúli-dombság: Balaton-medence; KülsQ- és BelsQ-Somogy; Mecsek; Tolna-Baranyai dombvidék
felszíne változatos
ásványi kincsekben gazdag
Dunántúli-középhegység: Bakony; Vértes-Velencei- és Dunazug hegyvidék
Északi középhegység: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység

Magyarország fennállása során mindig is különbözQ nemzetiségek otthona volt, Trianon után azonban ez részben megváltozott, az ország nemzetállammá, homogén etnikumúvá vált. Ezt fokozták a II. világháború utáni lakosságcserék és kitelepítések. A megmaradt nemzeti kisebbségek jelentQs része pedig beolvadt a Kádár-korszak idején, ez különösen a svábok és szlovákok esetében volt jelentQs. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek). Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot.

Magyarország nemzetiségei: (etnikumai)
bolgárok
cigányok/romák: (É-Mo., D-Dunántúl, Mária T. is próbálta beilleszteni Qket, máig sikertelen)
görögök
horvátok
lengyelek
németek
örmények
románok
ruszinok
szerbek
szlovákok
szlovének
ukránok




Magyarország társadalmi adatai: (demográfia)
Népesség: 10 035 000 fQ (2008. szeptember).
Népsqrqség: 108 fQ/km2
Teljes népességnövekedés: kb.  10 000 fQ/év (A népesség csökkenésének az oka elsQsorban a magas halálozás, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma.)
Születéskor várható élettartam: 69,19 év férfiak esetén és 77,34 év nQk esetén
Korfa: A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. Magyarországon férfitöbblet van 30-35 éves korig, onnantól nQtöbblet.

Magyarország természeti adottságai:
Domborzat: Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit SzegedtQl délre mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevq csúcsán található. Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható. Ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.
Éghajlat: Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; idQjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull. Az északnyugati szél az uralkodó hazánkban.
Vízrajz: A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyqjtQ területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sQt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége.
ÉlQvilág, természetvédelem: Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya- SzendrQ alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre. Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdQ, hegy, tó, folyószakasz, vizes élQhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint: Budapesten a Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Pál- völgyi-cseppkQbarlang. A Dunántúlon a világörökséghez tartozó FertQ tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang. Észak-Magyarországon (Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok). Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.






















12.Magyarország természeti, társadalmi és gazdasági adottságai

JelentQs változások az elmúlt években, az EU-hoz való közeledés miatt új piacgazdasági feltételek válnak jellemzQvé. Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülQ szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítQ OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tQkeintenzív ágazatok fejlQdnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkezQ emberek körében magas a strukturális jellegq munkanélküliség, és jelentQs a szegénység is. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehetQ. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentQs behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

Magyarország gazdasági adottságai:
Külkereskedelem: Az import 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország. A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármq követ.
MezQgazdaság: A mezQgazdasági termelést mindig is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezQgazdasági termékeibQl - fQként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentQs mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. Magyarország területének közel 70 %-a alkalmas mezQgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termQképességq talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében jó eredményeket tesznek lehetQvé. A kedvezQ adottságoknak köszönhetQen az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.
Idegenforgalom: Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földrQl felkeresik. LegfQbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és ²L
t
ž
J
Š
Œ
„ † rt>–˜8hÀÖå)*VWn(*LRÂÄæìXZv|ÄÆâè
0PvÒân~¼öëçãçãçãçãßãßãßÚßÚßÏÇßÏßÏßϾµ­Ï¾µ­Ï¾µ­¢¾µ­—µ­µ­‹­‹­hìk h–S®:CJaJ h–S®h{ øCJaJ h{ øh–S®CJaJ h–S®CJaJh–S®:CJaJh{ ø:CJaJ h{ øCJaJ h{ øh{ øCJaJ h{ ø:h{ øhJ»hÖ.{ h–NhÖ.{CJ aJ hÖ.{hÖ.{5>*3²´üZ ¸ ì
¦
L
N

ö
*

ª

Ø

J
Œ
, „ † Ô "`Àôïçßßßßßßïï××××××××ïïÏÏÏ
&
FgdJ»
&
FgdÖ.{
&
FgdÖ.{
&
FgdÖ.{gdÖ.{
$
&
Fa$gdÖ.{ŠÄœÄýýÀ8Zl\¼V”>˜ < ¨ â À
_”•³÷÷÷÷òòêêêêòòââââââââââÝ× $gdxxügd{ ø
&
F gdJ»
&
FgdJ»gdJ»
&
FgdJ»³å*Wo*ÄZÆ
P®ÒnÞxªüºd-Š-°-Ú-÷÷÷ïïïïçïççßçççç×××ÏÏ×ÏÏ
&
Fgd” B
&
Fgd” B
&
Fgd–S®
&
Fgd–S®
&
Fgd{ ø
&
Fgd{ ø¼ÜÞî4ºÚb z | *$B$`$x$î$ø$2%:%R%^%²%¾%&&(&8&†&Þ&à&²(Î(Ð(Ò(ˆ)¦)*<*D*h*ú* +,J,L,î-ð-(/*/øðäøðäøäøäøÜøÜÔÜÈÜÈÜÈÜÈÜÈÜÈÜÈÜÔÜԼԴԨԨԜԜԴԴŽ´ƒ h{ øh/ÖCJaJ jàðh/Öh/ÖCJaJh/Öh$vo6CJaJh/Öh$vo>*CJaJ h/ÖCJaJh/Öh$vo:CJaJh/Öhìk 6CJaJ h$voCJaJ hìk CJaJhìk h” B:CJaJ h–S®CJaJ h” BCJaJ3Ú-ø- 2 b | À  !!H!‚!Ô!î! "("J"j"º"ò" #"#n#´#Æ#$÷÷÷÷÷÷÷òòêâââêââêâââêâââêâ
&
F gdìk
&
F gdìk gdìk
&
Fgd” B$$ $P$`$î$2%R%²%&(&†&à&œ'ø'H(²(<)Z)ˆ)*D*÷òìäÜÜÜÜÜÜÜÔÔÔÔÌÌÄÄÄÄ
&
F
gd$vo
&
F
gd$vo
&
F
gd$vo
&
F
gdìk
&
F
gdìk @&gd÷(4gdìk
&
F gdìk D*¤*Ð*ú*P+Š+,L,l,-¨-Z.–.*/,/./0/2/4/6/8/:/ &
F
gd/Ö
&
F
gd/Ö
&
F
gd/Ö
&
F
gd$vo
&
F
gd$vo
&
F
gd$vo*/,/0/N/"0à0þ01Î2Ð24‚4„4À4ô4ò89ˆ9Î9Ð9¨<ª<À='>(>‹>Œ>e?f?“?@š@è@|A€A C!CDfDhDøGúGõñíãíßíßØßÔßÔÈÔÀÔ¼Ô¼µ¼±¼±ª±ª±ª±¦œ¦‘ƒ‘x‘xj jàðh–NhcCJ aJ h–NhcCJ aJ jàðh–Nhá6@CJ aJ h–Nhá6@CJ aJ há6@há6@5>*há6@

jàðhƒ2‡hƒ2‡

jàðhØ-hØ-hØ-hP%7;hP%7hP%76CJaJhP%7

jàðhýgIhýgIh/Öh/Ö5>*h/Öh{ ø h{ øh{ øCJaJ)/@/B/D/F/H/J/L/N/$0&0<0x0¢0à01(1H1Œ1è1203úúúúúúúúúòòéÞÓÓÓȽ½½½½
$
&
F
a$gdýgI
$
&
F
a$gdýgI
$
&
F
a$gd/Ö
$
&
F

a$gd/Ö $@&a$gd÷(4 $a$gd/Ögd{ ø03¤34„4†4ô4d5ò5D6|6ª6Þ6†7f8à8â8 9D9\9ˆ9Ð9x:Ö:6;ôôôìãØØØØØØØØØìãÍÍÍÍÍÍÍ
$
&
Fa$gdP%7
$
&
F a$gdP%7 $@&a$gd÷(4 $a$gdP%7
$
&
F
a$gdýgI6;†;²;&<(`>¢>Î>?;?r?\@˜@ôéÞÖÖËËÀÀµªªªªªªªª
$
&
Fa$gdƒ2‡
$
&
Fa$gdƒ2‡
$
&
Fa$gdØ-
$
&
Fa$gdØ- $a$gdØ-
$
&
Fa$gdØ-
$
&
Fa$gdØ-
$
&
Fa$gdP%7˜@š@œ@ž@ @¢@¤@¦@¨@ª@¬@®@°@²@´@¶@¸@º@¼@¾@À@Â@Ä@Æ@È@Ê@Ì@Î@Ð@÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdƒ2‡Ð@Ò@Ô@Ö@Ø@Ú@Ü@Þ@à@â@ä@æ@è@~A€A8BxBƒBB©B¸BÁB×BáBhD„E÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïääÙÙÙÙÙÙÙää
$
&
Fa$gdá6@
$
&
Fa$gdá6@ $a$gdá6@ $a$gdƒ2‡„E°E.FXFGRGžGèG$H¤H¦HLIÄI0JK~KL LNL÷ïïççßß××ÒÒʺ²ª¥Ÿ@&gd÷(4gd–N
&
F gd–N
&
Fgd–N
&
Fgd–N
&
Fgd–N
&
Fgd–Ngdc
&
Fgdc
&
Fgdc
&
Fgdc
&
Fgdc
&
FgdcúGH
H HH¤H¦HæHJILIZIÄIØI.J0J@JKK~KžKNLjLdMˆMÄN¤O¦O–RüSþS~TvUxUÀUøUdYdZhZ Z¢Z¤Z¦ZÔZõçõçõãßÔÉÁßÁßãÁßÁߵ߭߭ߩߩ¥©¥¡š¡–¡–Œ‚~wokhQ
%jhQ
%U

h÷evh÷evh÷evh÷evh÷ev5>*h÷evhúF[5>*húF[

jàðhtR &
FgdàS
&
Fgdÿ8gdÿ8
&
Fgd–N@&gd÷(4gd–N

&
F
ÆÐgdÏ !~TªTÀTØTôTU&U8UNU`UšU°UÀUVFV¬VÀVôV~WÜWTXªX:YPYdYfY÷ïçççïçççç÷ïçççïçßßßßßççÚgdúF[
&
FgdtR<
&
FgdtR<
&
FgdtR<
&
FgdtR %gdúF[
&
FgdúF[@&gd÷(4ÔZÖZØZÜZÞZàZ[[6[8[:[<[>[@[B[j[l[š[œ[ž[ [¢[¤[¦[è[ê[\\\\ \"\$\4\6\d\f\h\j\l\n\p\š\œ\Ê\Ì\Î\Ð\Ò\Ô\Ö\ò\ô\"]$]&](]*],].]`]b]]’]”]–]÷é÷åÞå÷å÷éÖ÷åÞå÷å÷éÎ÷åÞå÷å÷éÆ÷åÞå÷å÷é¾÷åÞå÷å÷é¶÷åÞå÷å÷é®÷åÞå÷å÷é¦jðhQ
%Uj`hQ
%UjÐhQ
%Uj@hQ
%Uj°hQ
%Uj hQ
%UjhQ
%U

jàðhQ
%hQ
%jhQ
%UmHnHujhQ
%UA–]˜]š]œ]´]¶]ä]æ]è]ê]ì]î]ð]^^L^N^P^R^T^V^X^´^¶^ä^æ^è^ê^ì^î^ð^"_$_R_T_V_X_Z_\_^_¼_

` `xaza|aºa¼aàb\c^c`cDdYi÷óìó÷ó÷ÞÖ÷óìó÷ó÷ÞÎ÷óìó÷ó÷ÞÆ÷óìó÷ó÷Þ¾÷óìóºóº¶º¶º¶¬¢ž“ˆ h98h98CJ aJ h98h¾;±CJ aJ h¾;±h¾;±h¼*s5>*h¾;±h¾;±5>*h¼*sh“o”j0hQ
%Uj hQ
%UjhQ
%Uj€hQ
%UjhQ
%UmHnHu

jàðhQ
%hQ
%jhQ
%U5^²^´^__¼_ `T`‚`à`afa¼abŽbb’b”b–b˜bšbœbžb b¢bööííèâÚÚÚÚÚÚÚÚÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕgd¼*s
&
Fgd“o”@&gd÷(4gdQ
%„h^„hgdàS„h^„hgdQ
%¢b¤b¦b¨bªb¬b®b°b²b´b¶b¸bºb¼b¾bÀbÂbÄbÆbÈbÊbÌbÎbÐbÒbÔbÖbØbÚbÜbúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd¼*sÜbÞbàb^c`c°cDdxf gVg˜gägh8hQh_hvhYiZipi¢i½iýiúúúúòêâÚÒÒÒÒÒÒÒÒÚÍÇ¿¿¿
&
F#gd98@&gd÷(4gd98
&
F-gd98
&
F-gd98
&
F gd98
&
F!gd98
&
F"gd98gd¼*sýiÜjÞj kJknk–kÊkðk

ltläl m&mrmtmvmxmzm|m~m€m‚m„m†m÷òìäääääääÜÜÜÜÓÓÓÓÓÓÓÓÓӄh^„hgdàS
&
F$gdÖ«
&
F$gd98@&gd÷(4gd98
&
F#gd98Yi

lrmvmŒmÀmÂm¦o¨oªo pxq®q°q2r^r`r”rörÜsüsÌuv^wzw xHxyJyTzjzlztz,{.{0{¬{Æ{U|d|Ä|üøôðæðÛÐÂÐÛÐÛк¯«£Ÿ—Ÿ—Ÿ—Ÿ—Ÿ—Ÿ“‰‚‰{tphphph°oæhwtS6hwtS

hwtS5>*

h`%5>*

hŽ
F5>*h`%h`%5>*h`%hýUŒhy:hyhýUŒh1$j:h1$j h1$jh1$jCJ aJ h÷CJ aJ jàðhs5h½,¼CJ aJ hs5h½,¼CJ aJ hs5hUaGCJ aJ hUaGhUaG5>*hUaGhQ
%hÖ«h98(†mˆmŠmŒmÂmÄmæm4nÊnLo¢püpLq°qr`rbr”rörFsšsÜsööñññéáááéééééÙÔÎƾ¾¾
&
F&gdy
&
F&gd1$j@&gd÷(4gd1$j
&
F%gd1$j
&
F%gdUaG
&
F%gdUaGgdUaG„h^„hgdàSÜsüs€t4uÌuv¾v&w^w~w¾w xHxlxÌxyNyªyÆyôyTzVzXzZz\z^z`zbz÷ïïï÷ïïï÷ïï÷ïïï÷ïïïïêêêêêêêgd`%
&
F&gdy
&
F&gdybzdzfzhzjz.{0{ª{¬{
|#|=|U|‚|š|­|Ä|Õ|Ý|è|ô|}Z~Ò~Þ~î~úúúúúúôúìäääìäääìäääìääÜÜ
&
F'gdwtS
&
F'gdwtS
&
F'gdwtS@&gd÷(4gd`%Ä|Õ|ô|}~Z~ž~Ò~Ü~Þ~ì~î~ú~ü~HJ^`„†–˜ª¬¼¾€
€€€4€6€N€P€^€`€r€t€€’€¤€¦€Ì€Î€è€ê€ö€ø€


 *,DFZ\np¢¤äæ(‚*‚:‚<‚L‚÷óëóàóÕóàóàóàÍÁóàóàóàóàóàÍÁóàóàóàóàóàëµóàóàóàóàóàóàóàóàóàóàëµóàóàóàóh°oæhwtS:CJ aJ hÃN5hwtS6CJ aJ hÃN5hwtS6 hÃN5hwtSCJ aJ hwtShwtSCJ aJ h°oæhwtS:hwtSh°oæhwtS6Dî~ü~J`†˜¬¾
€€6€P€`€t€’€¦€Î€ê€ø€

 ,F\p¤æ÷ï÷÷÷÷÷ï÷÷÷÷÷çïïïïïïïïïïçï
&
F'gdwtS
&
F'gdwtS
&
F'gdwtSæ*‚<‚N‚œ‚Bƒfƒ~ƒ¢ƒØƒ „v„¾„Ü„…:…^…Î…ì…††,†H†Z†Œ†™†7‡÷÷÷ïççßßßßçßßßßßçßßßßßßïçç
&
F'gd°oæ
&
F'gd°oæ
&
F'gd°oæ
&
F'gdwtSL‚N‚š‚œ‚@ƒBƒdƒfƒ|ƒ~ƒ ƒ¢ƒÖƒØƒ„ „t„v„¼„¾„Ú„Ü„……8…:…J…L…\…^…Ì…Î…ê…ì… †† ††+†,†G†H†Q†R†Y†Z†‹†Œ†˜†™†ý†7‡›‡œ‡«‡¬‡á‡â‡ô‡õ‡‰ ‰õíáÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝËÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝÒÝËÝÒíáÝÒÝÒÝÒÝÃݸ´°¦Ÿ

hŽ
F5>*hŽ
FhŽ
F5>*hù8hŽ
F hŽ
Fh°oæCJ aJ h°oæCJ aJ

jàðh°oæ h°oæh°oæCJ aJ h°oæhê]Ùh°oæ:CJ aJ hê]Ùh°oæ: h°oæhwtSCJ aJ =7‡œ‡¬‡â‡ã‡ä‡å‡æ‡ç‡è‡é‡ê‡ë‡ì‡í‡î‡ï‡ð‡ñ‡ò‡ó‡ô‡õ‡ ‰‰2‰‚‰÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòêá„Ð^„ÐgdŽ-
&
F;gdŽ-gdŽ
F
&
F'gd°oæ ‰‰2‰¨‰¬‰ÌŠÖŠ<‹B‹”‹ ‹Œ
Œ`ŒjŒ¬Œ¼Œ$Jš¸>nÊÔôŽ‘‘’‘º’Þ’¾”••D•X•~•9–P–Ø–ñ–.—/—0—J—ùíâÖâÊâÊâÊâÊâÊâÊâ¿â¿â¿â´â´â°¥™¥™¥™¥™¥‹¥‹¥€|thsdhÄ25hÄ2 hÄ2h2$CJ aJ hÄ2hÄ26CJ ]aJ hÄ2hÄ25CJ aJ hÄ2hÄ2CJ aJ hù8 hŽ-ha[µCJ aJ hŽ-hÄ2CJ aJ hŽ-hÅò>*CJ aJ hŽ-hÅòCJ H*aJ hŽ-hÅòCJ aJ hŽ-hÅò5CJ aJ

hÅòhÅò,‚‰¬‰ì‰´Š4‹Œ‹ø‹XŒ¤Œ
d
Ž\ŽäŽ$Þ>òéÜòÏÏϹ¹°¹¹£––

„ô
„0ý^„ô
`„0ýgdÅò

„ô
„Üö^„ô
`„ÜögdŽ-„8`„8gdÅò„Ð`„ÐgdŽ-

„„„´^„„`„´gdÅò

„h„Ð^„h`„ÐgdÅò

„„„Lÿ^„„`„LÿgdŽ-„Ð^„ÐgdŽ-

„h„h^„h`„hgdŽ->Ê‘’‘/—0—W—`—š˜ª˜¼˜Ð˜à˜ò˜™ ™òòåÝÔÌļ´¬¤œ”Œ„
&
F4gdsd
&
F3gdsd
&
F2gdsd
&
F1gdsd
&
F0gdsd
&
F/gdsd
&
F.gdsd
&
F-gdsd
&
F,gdsd
&
F6gdÒAã„h^„hgdÄ2
&
F(gdÄ2

„8„0ý^„8`„0ýgdÅò

„8„˜þ^„8`„˜þgdŽ-J—V—W—n—˜˜˜Z™^™d™¼™¾™Ò™ šš,š@šBšDštšœšØ›Ú›œ,œ:œbœhœxœ„œ†œèêì4žHžJžrž°ž6ŸPŸ 2 úòîêßîÛÔÌÛĽêÄ긽Äêß½Äê½ê½êÄêß±­¥­’†’~’wl h'NÐh'NÐCJ aJ

h'NÐh'NÐ h'NÐCJ aJ h'NÐhŽ-5CJ aJ h'NÐhŽ-CJ aJ h'NÐhŽ-6h'NÐhŽ-5hŽ-

hŽ-hÒAã hÒAãH*

hÒAãhÒAãhÒAãhÒAã6hÒAãhÒAã5

hŽ-hŽ-hmNß hÒAãhÒAãCJ aJ hÒAãhÄ2hsdhÄ25 hmNß5* ™$™8™L™\™^™`™b™d™¾™šDšÚ›xœêì4ž¾ ž£0¥÷ïçßÚÕÕÕÍÅÅÅŽյ­­­
&
F:gdÅò
&
F8gdŽ-
&
F9gdŽ-
&
F)gdÒAã
&
F7gdÒAãgdŽ-gdmNß
&
F)gdmNß
&
F*gdsd
&
F+gdsd
&
F5gdsd2 ? K R X \ e j s w ˆ Œ ¢ ¦ ¼ ½ ¾ Ç È Õ ô ¢Z¢b¢€¢Š¢¾¢À¢Ê¢L£p£œ£ž£®£°£¤<¤ª¤¾¤.¥0¥f¥h¥
¦Þ¦‚§¨§ª§.¨¸¨©.©0©H©L©d©h©óëàóàóàóàóàóàóàÙÔÐàóàóàóàóàóàóàëÔëàóàóàëËø¬¸¬ à à à•Ã•Ã hy2h'NÐCJ aJ hy2h'NÐ5CJ aJ hy2hy25CJ aJ h'NÐhy2CJ aJ hy2CJ aJ hy26h'NÐ h'NÐ6

h'NÐhù8 h'NÐh'NÐCJ aJ h'NÐCJ aJ h'NÐh'NÐ5CJ aJ 8h©œ©ž© ©î©þ©ªªª$ª%ª*ª1ª3ªIªNªPªTªVª`ªbª‹ªªŽªœª¦ªÀªÅªÇªÎªèªñªòªóªôªûª «G«¬X¬Z¬è¬ê¬à¯â¯õêâêÖêÖêËêâÀâêËêËêËê´êâê´ê´êËêË꬧¢ž”žŒ„Œ}r} hJ=hJ=CJ aJ

hJ=hJ= hJ=CJ aJ h@Y‰CJ aJ h@Y‰h@Y‰5>*h@Y‰ h@Y‰6 ho9.6 h'NÐCJ aJ ho9.h'NÐ5CJ aJ h'NÐhy2CJ aJ hy2h'NÐCJ aJ hy2h'NÐ5CJ aJ hy2CJ aJ h'NÐh'NÐCJ aJ hy2hy2CJ aJ ,0¥óªôªõªöª÷ªøªùªúªûªüªýªþªÿª««««««« «« «H«I«Èµ÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòê
&
F(gd@Y‰gd@Y‰
&
F=gd@Y‰â¯ö¯:°ž°¤°B³D³ž´ ´ÆµÈµÊµ ¶¶2¶d·f·€·‚·¨·Â·Æ¹È¹d»»º¼¼¼Ú¼Ü¼Ò½â½ê½ø½¾(<>@¶¸°²8DõíõíõæõæõÛõÖÎÆõÎÁíõ¹õ¹õ¹õí´¹©›©›©™©›©¹©Žƒ{ƒ{©¹ hänÔCJ aJ hänÔhänÔCJ aJ hänÔh_ÊCJ aJ Uh_Êh_Ê5CJ \aJ h_Êh_ÊCJ aJ h_Ê6 h_ÊCJ aJ hJ=6hJ=hJ=6 h@Y‰CJ aJ h@Y‰5 hJ=h@Y‰CJ aJ

hJ=hJ= hJ=CJ aJ hJ=hJ=CJ aJ .ȵʵ¶f·¼¼:r°ÀÚ0BDFHJLNPRúòêââÚÚÚÚÚÚÚÚÚÑÑÑÑÑÑÑȄh^„hgd_ʄˆ^„ˆgd_Ê
&
F>gd_Ê
&
F>gd_Ê
&
F>gd@Y‰
&
F Budapest - Közép-Duna-vidék
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Balaton
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
Tisza-tó














13. Az Európai Unió kialakulásának története, alapszerzQdései

Európai integrációs folyamat:
integráció: összefonódás
szabadkereskedelem, szabadversenyes kapitalizmus megvalósítása
protekcionizmus:
gazdaság irányítása poltikai eszközökkel
saját piac védelme (embargók, vámok)

Az integráció kialakulásának folyamata:
Preferenciális vámövezet: vám kedvezmények
Szabadkereskedelmi övezet: azonos vámpolitika a külsQ államokkal szemben
Vámunió: közös külsQ és belsQ vámpolitika
Közös piac: termeléshez és értékesítéshez szükséges tényezQk szabad áramlása, a 4 alapszabadság: tQke, munkaerQ, szolgáltatás, áru.
Gazdasági unió: közös gazdaságpolitika, közös eladás, közös pénz (euró)
Politikai unió: közös jogszabályrendszer, SENGEN mindenhol

Az EU története:
1951: ESZAK szerzQdés (Párizsi-szerzQdés)  Benelux, NSZK, Olaszo, Fr.o.
1957. március 25.: Római-szerzQdés  EGK és Euratom létrejön
1965: EGK + Euratom egyesülési szerzQdése
1967: EK (Európai Közösségek)
1968: Vámunió életbelépése (közös külsQ vámhatár)
1972. április 10.: valutakígyó létrehozása  ECU (közös váltási rendszer)
1973: EU 9 (Nagy-Britannia, Dánia, Írország)
1979: EMS (Európai Monetáris Rendszer)
1981: EU 10 (Görögország)
1986: EU 12 (Spanyolország, Portugália)
1986. február 1.: Európai Egységes Okmány ( közös piac létrehozása 1992-ig
1990: Rendszerváltás ( Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
1990. június 19.: Schengeni-egyezmény (határövezetek teljes felszámolása)
1992. február 7.: Maastrichti-szerzQdés (EU, gazdasági és monetáris unió a cél, regionális politika fejlesztése)
1993. január 1.: egységes piac bevezetése
1994: Magyarország csatlakozási kérelme
1995: EU 15 (Ausztria, Svédország, Finnország)
1997: AGENDA 2000 benyújtása
1999: Amszterdami-szerzQdés (emberi jogok védelme, alkotmány)
2001. február 28.: Nizzai-szerzQdés (radikális, a régi tagállamoknak sok lemondással jár)
2002. január 1.: EURO
2004. május 1.: EU 25 (Ciprus, Magyaro., Szlovákia, Szlovénia, Málta, Lengyelo., Letto., Litvánia, Észto., Cseho.)
2007: EU 27 (Bulgária, Románia)

Az EU legfontosabb szerzQdései:
Párizsi-szerzQdés (1951): ESZAK
Római-szerzQdés (1957): EGK, EURATOM, 4 alapszabadság biztosítása
Maastrichti-szerzQdés (1992): EU, 3 pillér, új gazdaságpolitika, szubszidiaritás
Amszterdami-szerzQdés (1997): foglalkoztatás politika, Europol
Nizzai-szerzQdés (2001): közös kül- és biztonságpolitika, intézményi reform














































14. Az Európai Unió fQ pillérei; a közös és közösségi politikák


Közös piac: egységes piac, 4 alapszabadság (tQke, munkaerQ, szolgáltatás, áru), gazdasági és monetáris unió, közösségi jogrendszer
Közös politika: tagállam nem rendelkezhet róla, közösségi döntés kizárólagos
Közösségi politika: foglalkoztatás, szociális, oktatás, kultúra, környezet, fejlesztés, fogyasztóvédelem ( megosztott döntés a tagállam és a közösség között!
Közös Kereskedelmi Politika: 1968-ra megvalósul
külsQ országokkal szemben közös vámrendszer
liberalizációs törekvések egységesítése: vasút, áram közút ( KÖZBESZERZÉS
Közös MezQgazdasági Politika:
cél: mezQgazdaság termelékenységének növelése
mezQgazdaságban dolgozók életszínvonalának növelése
piacok stabilizálása
ellátás folyamatos biztosítása
elfogadható árak
egységes piac
közösségi referencia
pénzügyi szolidaritás ( agrár problémák fennállásakor
Közös Közlekedési Politika:
transzeurópai hálózat (Maastricht)
vízi hálózat (Duna)
meglévQk felújítása
perifériák bevonása
telekommunikáció, áram, gáz mindenhova
Közös Monetáris Politika:
közös pénzügy  közös valuta
közös kereskedelem
konvergencia kritériumok:
EURO
4 költségvetési kritérium: árstabilitás, kamatok konvergenciája, stabil árfolyamok, stabil kormányzati pénzügyi pozíciók
12 tagállamban 2001-ben
EUROZÓNA: 2009-re 14 tagállam















































15. Az Európai Unió regionális politikájának fejlQdése; a lisszaboni és a göteborgi stratégiák

1958: Római szerzQdések: ESZA és EMOGA megalakítása
1975: ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) ( redisztribúció-elve: újraelosztás
1986: Egységes Európai Okmány ( közös piac bevezetése
1988: PROGRAMOZÁS-ELVE: tervek alapján finanszíroz
1992: kohéziós alap: nagy beruházásokat támogat (infrastrukturális, környezetvédelmi) ( autópályák
1994-1999: az elsQ 5 éves tervezési periódus, a Halászati Pénzügyi Alap felállítása
2000-2006: AGENDA 2000: elsQ nemzeti fejlesztési terv, elQzQ költségvetési periódus!!!
2005-2007: EMGA (MezQgazdasági Alap) EMVA (Vízfejlesztési Alap)
2007-2013: most futó periódus (Mo.: UMF  Új Magyar Fejlesztési Terv)

Lisszaboni stratégia: 2000. március
cél: az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlQdQ térségévé váljon. ( KMF, innováció, KT = HRI
az európai szociális modell reformja
több és jobb munkahely
foglalkoztatás bQvítése
társadalmi, gazdasági kohézió

Wim Kok jelentés: a lisszaboni stratégia felülvizsgálata 2005-ben
gazdasági növekedés
2010-re 70%-os foglalkoztatottság
nQi munkaerQ 55%-ról 60%-ra
idQsek foglalkoztatottsága 40,2%-ról 50%-ra
évente tagállami beszámolók ( egységes módszertan
a hatékony szektorok közötti kommunikáció

Göteborgi stratégia:
fenntartható fejlQdés megfogalmazása
lisszaboni stratégia környezeti vetületei
célkitqzések átfogóbbak:
környezeti
szociális
gazdasági
















16.A regionális politika tulajdonságai; strukturális problémák az Európai Unióban (célkitqzések, pénzügyi eszközök)


A regionális politika fQ feladata: célok
oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazása és korszerqsítése
térségek közötti (elsQsorban fejlettségi) egyenlQtlenségek mérséklése
hátrányos helyzetq, vagy válságba jutott térségek felzárkóztatása
A regionális politika jellemzQi:
20. századi találmány
szolidaritás ( stabilitásra törekvés ( egység erQsítése ( versenyképesség
a mezQgazdasági politika után a legnagyobb költséget fordítják erre
A regionális fejlettség mérése:
GDP  bruttó hazai össztermék/fQ
GNP  a társadalom és a gazdaság által elQállított érték, illetve annak egy fQre jutó értéke
régió indikátorok:
népességszám
népsqrqség (fQ/km2)
korosztály arány
iskolai végzettség
foglalkoztatási ráta
munkanélküliségi ráta
Az EU regionális térszerkezetének jellemzQi:
centrum-periféria ellentét
kék banán
vöröspolip  BeNeLux autópályák
K-Ny ellentét ( bumeráng-effektus
országon belüli ellentét
európai napfény övezet ( Barcelona, É-Ny-Itália
Strukturális problémák az EU-ban:
nagyvárosi régiók lokális problémái (gettósodás)
rurális térségek helyzete (mezQgazdászok)
halászatból élQ régiók helyzete
szerkezet átalakításon átesni kényszerülQ ipari területek
északon ritkán lakott területek
speciális adottságú térségek (szigetek, magashegységek)
A célok elérését szolgáló pénzügyi eszközök:
minden régiónak kötelezQ tervezetet beadni a programjáról, hogy milyen pénzügyi alapot kérnek
Strukturális Alapok (found):
ERFA (1975)
ESZA
Agrár Alapok
EMGA (2005)
EMVA
EMA
Kohéziós Alapok  környezetvédelmi, közlekedési nagyberuházásokra
elQcsatlakozási alap: PHARE
közösségi kezdeményezések: EQUAL, URBAN, INTERREG















































17.A területfejlesztési politika mqködési mechanizmusa és intézményrendszere

A területfejlesztési politika mqködési mechanizmusa:
helyzetfeltárás  elemzés
területfejlesztési koncepció kialakítása széleskörq társadalmi egyeztetést követQen (csak általános célok)
területfejlesztési program kidolgozás (itt már konkrét tervek!)
a programokat prioritásokra és intézkedésekre felosztva pályázati úton  projekt kidolgozása
a nyertes pályázatok figyelemmel kísérése (monitoring)
értékelés, elemzés
tapasztalatok felhasználása, új ciklus
Az intézményi struktúra elemei I.:
Nemzeti Fejlesztési Terv: NFT
helyzetelemzés, melyet a tagállam készít a célokra és a szükségletekre tekintettel, ebben közli a prioritásait az állam.
Közösségi Támogatási Keret: KTK
ha nem költik el mindet vissza kell adni, olyan dokumentum melyet az alapok adnak ki a tagállamokkal együtt és nem módosítanak rajta.
Támogatás: melyeket az alapok anak
Operatív Program (OP), és ProgramkiegészítQ Dokumentum (PP-DC) ( Mo.-n 5db
EU bizottság hagyja jóvá, egy KTK végrehajtására vonatkozóan, amely több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes készleteit tartalmazza
Prioritás:
prioritáshoz rendelnek hozzá az alapokból és a tagállamok befizetéseibQl
Intézkedés:
olyan eszközök, melyek segítségével egy prioritást megvalósítanak
Az intézményi struktúra elemei II.:
VégsQ kedvezményezett  a mqveletek megbízójaként szerepel, közvetlenül nyújtja a támogatást a célcsoportnak
Irányító Hatóság  teljes felelQsség a pénzek elköltésére
KifizetQ Hatóság  Mo.-n Pénzügyminisztérium
KözremqködQ Szervezet  napi kapcsolat a szervezetekkel
Az alapok hozzájárulásának mértéke függ:
a probléma súlyától
a tagállam pénzügyi kapcsolataitól
a közösség érdekeitQl
az esélyegyenlQség, a környezeti fenntarthatóság biztosításának betarthatóságától
a támogatandó terület országos vagy regionális jelentQségétQl
az elQzetes értékelés megállapításától
a finanszírozási tervek realitásáról









18.A területi szemlélet: a regionális fejlQdés tartalma, tényezQi, jellege, változása

Minden társadalmi jelenség, folyamat térben differenciáltan létezik.
19. századtól a földrajz specializálódik: gazdaságföldrajz, politikai földrajz, természetföldrajz..stb.
Csak a 20. századtól jelent meg a közgazdaságban a hatékonyság térbeli vetülete ( gazdasági optimalizálódás
településtudomány: mqszaki-építészeti megközelítés, elsQsorban településeken belüli jelenségekre, folyamatokra koncentrál. ( településszervezés
A regionális fejlQdés tartalma, tényezQi:
regionális fejlQdés: területek, területcsoportok, országok, településekre jellemzQ változások összesége.
területi fejlQdés tényezQi:
gazdasági
demográfiai
természeti
társadalmi
mqszaki
strukturális
irányítási

Népesség, népességszám:
ember= legfontosabb termelQerQ és fogyasztó ( cél: szükségletek kielégítése
népesség különbözQ összetétele ( különbözQ igényszerkezet
Gazdaság:
teljesítmény-terület között szoros viszony
gazdaság szerkezeti változása
tercier tevékenységek elQtérbe kerülése
Technológiai fejlQdés:
hírközlés új módjai
távolságok áthidalása
termelési és vállalati rendszerek módosítása
Konjunktúrális viszonyok változása ( válsághelyzet, gyors fellendülés
Mqszaki elemek:
természeti tényezQk használata
természet-ember viszonya
építmények: lehetQvé teszik a társadalom és gazdaság mqködését
Szerkezeti változás














19. A település: fogalma, fejlQdésének tényezQi, kategóriái

Település:
történettudomány: idQbeli változást vizsgálja ( Qsember hajléka, falu, város, metropolisz
pl.: Hanza-városok ( merkantilizmus megjelenéséig vezetQ szerep
építészet:
épületek, építmények együttese
építészeti tevékenységektQl függ, hogy a település mqködQképes-e
szociológia:
emberek, emberek csoportja
emberek tevékenysége
ellátási színvonal-ellátási igények közötti kapcsolat
statisztika:
a település jellegérQl végez felméréseket
a településekre vonatkozó mennyiségi ismérveket gyqjti
igazgatástudomány:
a település mqködését
a település szerepét a közigazgatásban
településtudomány:
a települést a társadalom és az emberi tevékenységek mqvi keretének tekinti
kiformált terek, területfelhasználás, infrastruktúra
földrajztudomány:
lakó- és munkahely együttese
a települések sajátosságait, mqködési feltételeit és összefüggéseit vizsgálja
A település az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint mqszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönöse ható tényezQinek történeti és térbeli koncentrációja.
A település kialakulása:
általános települési tényezQk:
természetföldrajzi adottságok: topográfiai fekvés ( HELYI ENERGIA
árvíztQl való védettség
délies lejtQk
talajvíz magassága
forgalmi fekvés: a település kapcsolatot tud létesíteni és fenntartani a környezetével ( HELYZETI ENERGIA
átkelQhelyek
vásárvonalak  vásárvárosok
szorosok, hágók, bejáratok - kapuvárosok
vasúti csomópont
közigazgatásban elfoglalt helye
A településfejlesztés tényezQi:
a tényezQk hatásának intenzitása térben és idQben differenciáltan jelentkezik
természeti
társadalmi
gazdasági
mqszaki-építészeti
szerkezeti
irányítási
A település és a természet:
természet és a társadalom viszonyának filozófiai vizsgálata:
földrajzi determinizmus: Montesquieu ( a földrajzi környezet határozza meg a népek fejlQdését, történelmének jellemzQ eseményeit, fordulópontjait.
földrajzi nihilizmus: a természeti összefüggésekre nem fordítanak figyelmet.
a környezet hatása a települések életére:
domborzat
tengerpartok ( kikötési lehetQség tölcsértorkolatnál
vízrajz ( vízi közlekedés
termálvizek
A település és a társadalom:
a település a társadalomért és a társadalom által létezik
a társadalom tagozódik vagyoni helyzete alapján || a települések is tagozódnak (ellátottság)
településen belül kialakuló szegregáció (különbségek)
természeti hatások
mqszaki infrastruktúra
közlekedési feltételek
történelmileg kialakult elrendezés
jövedelmi viszonyok
A település és gazdaság:
a gazdaság a település motorja
a települések és a gazdaság viszonyát vizsgáló elméletek:
Telephely-elméletek: milyen hatások nyomán kerülnek egyik vagy másik helyre.
Központi helyek-elmélete: mely települések, milyen tevékenységek befogadására a legkedvezQbbek.
AlapvetQ és nem alapvetQ gazdasági tevékenységek-elmélete: a termelés során olyan árukat hozzanak létre, melyeket máshol fogyasztanak majd el.
Stratégiai megközelítés: települések közötti verseny
A település és az építészet:
a forma, a fizikai lét adja azt a keretet, melyben a települési lát megvalósul
az építmények folyamatosan átalakulnak, módosulnak
a felújítás fontos és összetett tevékenység
mqemlékvédelem
a település értékei: úthálózat, terek, település központja, növényzet
A település fejlQdésének szerkezeti tényezQi:
a szerkezet lényegi elemei a központok
a településen belül munkamegosztás jellemzQ
A település fejlQdésének irányítási tényezQi:
legyen kellQen fegyelmezett
tanúsítson tiszteletet a történelmi múltra, a település sajátosságaira
rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges ismeretek
településpolitika: legfQbb átfogó célok és eszközök megfogalmazása
településszervezés: településrendezési tervezés, pénzügyi, társadalmi-gazdasági tervezés ( minden tényezQt egyenrangúan kell hogy kezeljen.











































20.A település osztályozásai funkció szerint: a falu és a város általános ismérvei

szerepkör szerinti osztályozás
társadalmi alapfunkciók minden településen (
a helyben lakók mindennapi igényit szolgálják ki
központi/városi funkciók (
nem csak a helyben lakók szükségletei elégíti ki, hanem a környéken lakóknak is nyújt szolgáltatásokat.
nem mindennapi szolgáltatásokat nyújt
más tevékenységekkel szembeni intenzív területhasználat.
kulturális, oktatási intézmények
kereskedelmi szerep
A falu és város általános ismérvei:
FALU (
alapvetQ településforma
elvándorlás a falvakból
mezQgazdasági jellegq tevékenység
zárt közösség
nem zárt építkezésq
földrajzi környezet által meghatározott méretq és formájú
VÁROS (
sok funkcióval bír
viszonylag sok lakosa van
foglalkoztatottság nem mezQgazdasági túlsúlyt mutat
környezete kisebb
nagyobb településekre vonzást gyakorol
az ország településrendszerének meghatározó elemei
























21.A település osztályozása nagyság szerint: településhálózatok és  rendszerek

terület nagysága alapján:
hektárban, négyzetkilométerben a közigazgatási határok alapján
síkvidéken nagyobb területq települések
domb- és hegyvidékeken kisebbek
lakosság száma alapján:
lakosok száma szoros összefüggésben a település fontosságával
összehasonlításra lehetQség (statisztikák)
település nagysága || az ellátási színvonallal
Településhálózat, településrendszer
egyes települések nem elszigetelten, egymástól függetlenül léteznek, hanem egy együttmqködQ rendszer elemeiként funkcionálnak.
a rendszer bármely elemének megváltozása magával vonja a többi változását.
településhierarchia-elve:
1970-es években
fejlesztési koncepciók elvi alapja
Christaller  hatszögletq rendszer (német)
alá-fölérendeltség, hierarchikus viszonyok felállítása
hátrány: konzisztens és merev ( ez okozta a rendszer csQdjét
szemtávolság-elve:
alföldi nagyhatárú települések
dunántúli, észak-magyarországi aprófalvak
nem számoltak a települések közötti tényleges kapcsolattal
az agglomerációkat nem tudták beilleszteni a rendszerbe


22.Az urbanizáció jellemzQi a világban, az európai urbanizáció ma
23.Az urbanizáció jellemzQi Magyarországon: agglomeráció, agglomerálódás

agglomerálódási folyamat: agglomerációk létrejötte és fejlQdése
agglomeráció ( a területi fejlQdés része, a településrendszer átalakulásának folyamata
szakaszolható
térben és idQben folyó társadalmi jelenség
intenzitása függ: az adott térségben folyó társadalmi-gazdasági folyamatoktól
agglomerációs folyamat:
a hagyományosan kialakult településkapcsolatok megbomlanak
a települések újirányú funkcionális kapcsolatokra tesznek szert
rendszeres napi ingázás a munkahely és lakóhely között
ottani szolgáltatások igénybevétele
jelentQs vonzásközponttá fejlQdik
az agglomeráción belüli munkaerQmozgás többirányú: központtól az agglomerációba és vissza
települések összefonódása, majd összenövése
Budapest, Miskolc, Pécs































24.A területi irányítás fejlQdése Magyarországon: állam és területi elv

Állam és területi elv kapcsolata:
állampolgárok terület szerinti beosztása
LAKOSSÁG+TERÜLET+KÖZHATALOM = ÁLLAM
a közhatalmat területi egységekre osztottan gyakorolja
területileg elkülönül más államoktól
Területi irányítás alapkérdései:
területi egységek határait a gazdasági, kulturális, történelmi adottságok alapján állapítják meg
általános területi egységek: politikai hatalom területi bázisai
speciális területi egységek: hírközlés vízügy, közlekedés
Területi irányítás a kiegyezésig: kezdettQl fogva birodalmi jellegq
Mohács elQtt: anyaország+anyaországot kiegészítQ autonóm részek+meghódított területek+hqbéres országok
Mohács után: 3 rézre szakadás
gyökeres változás Trianonnál
Megyerendszer kialakulása:
I. István: királyi vármegyerendszer ( tizedkerület, századkerület
13. század ( nemesi vármegyék (nemesek önkormányzati törekvései)
15. század ( kialakulnak a járások (végrehajtás, közrend, bíráskodás)
18. század ( parasztvármegyék (jobbágyság önvédelmi szervezete)
Korszerqsítési törekvések az abszolutizmus korában:
I. Lipót ( közigazgatási reformok (nem valósulnak meg)
magyar közig. || örökös tartományok
kancellária jólmqködQvé
három kerületi kormányzóság létrehozása
1723: Dunán innen, Dunán túl, Tiszán innen, Tiszán túl
II. József közigazgatási reformja
szabad királyi városok alárendelése a megyéknek
megyegyqlés csak évente egyszer
országot 10 kerületre osztotta
alispán vezeti a közigazgatást
több megyét egyesített
A reformkor területrendezési törekvései:
voltak, de nem szavazták meg Qket
1848-as törekvések:
a 48-as törvény meghagyta a korábbi igazgatási és területi beosztást
1848. június 24: Buda, Pest és Óbuda ( Szemere
Bach-korszak területrendezése:
5 egyenrangú részre osztották ( koronatartományok
a Magyar Királyságot a Helytartótanács irányította
az ország 43 megyére bomlott
ez a területrendezés ésszerq volt, de a bürokrácia miatt megbukott
1860-ban az Októberi diploma visszaállította a régi rendszert

A kiegyezéstQl az elsQ világháborúig:
A dualizmus korszakának változásai:
OMM - MK: anyaország+társországok+Fiume
feudál-kapitalista közigazgatás
1871: egységes községi szervezet
1872: törvény mondja ki Budapest fQváros
A két világháború közötti idQszak:
Trianoni-békeszerzQdés: terület-népességcsökkenés& stb.
Magyary Zoltán: közigazgatás reformja, Magyar Közig. Intézet
1945 után:
Az új államrendszer
A megyerendszer kiigazítása:
közig. struktúrája megmaradt: ország - megye - járás - község
19 megye  mérsékelt területi aránytalanság
járások számának csökkentése
új megyeszékhelyek
fQváros egyesítése: 22 kerület
megyei jogú városok






























26.A területfejlesztés és területrendezés

FQ célja:
szociális piacgazdaság kiépítése
innováció térbeli terjedésének elQsegítése
fejlett és elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése
esélyegyenlQség megteremtése
válságterületek kialakulásának megakadályozása
ország településrendszerének harmonikus fejlesztése
nemzeti, térségi identitástudat megQrzése
Feladatai:
területrendezések összehangolása az országos célkitqzésekkel
társadalom  gazdaság  környezet egyensúlyának biztosítása
EU regionális politikájába való beilleszkedés
hátrányos helyzetq térségek fejlesztése
Területfejlesztés különösen fontos feladatai:
társadalmi  gazdasági megújulást hozó, térségi erQforrásokat hasznosító politika
elmaradott térségek felzárkóztatása
munkanélküliség mérséklése
innováció térségi terjesztése
Területrendezés különösen fontos feladatai:
környezeti adottságok felmérése
környezeti terhelhetQséget felmérve terület felhasználás
infrastrukturális hálózatok terület szerkezetének, elhelyezésének megállapítása
településrendezési célok összehangolása
























27.NUTS- és az EU régiók általános jellemzése

Szint jellege NUTS-szint Alsó határ FelsQ határ Egység (Mo.) Összesen (Mo.) Regionális NUTS-1 3 millió 7 millió ország 1 NUTS-2 800 ezer 3 millió (nagy)régió 7 NUTS-3 150 ezer 800 ezer megye 19 Helyi NUTS-4 - - kistérség 168 NUTS-5 - - település 3152 / 3175
NUTS = statisztikai területi egységek osztályozásai
célja egyetlen egységes területbeosztási rendszer létrejötte

elemek

Hasonló témájú dokumentumok

Közigazgatási urbanisztika I.

- 2011-02-15 16:56:43

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

18 2. előadás 2008 2008 tavasz 3.óra 8. ady alapfogalmak állampolgári ismeretek állatélettan analízis dolgozat megoldás antroptöri atombomba biológiai vízminősítés dm épterv etzs évszámok fémek fenntartható gazdföci gazdpol helyi társadalom idősorok innováció jövedék kifejtés kivitel különleges épületszerkezetek lorca matek házi 1 megoldások 1 matematika mechanika 2 mechanika3 zh meteo műanyag nemzetközi marketing ökológia őskor pcd pénzügyek prezentáció rezgéstan számvitel i szili szimbólum szte-btk dr. simon józsef termelési tényezők vizsga feladatsor zrínyi