védett és védelemre érdemes gyepek

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiErdő- és Mezőgazdálkodás Védett TerületenJegyzetekvédett és védelemre érdemes gyepek

Védett és védelemre érdemes gyepek
A füves területek természetvédelmi kezelése

A védett gyepterületek hálózatának kialakulása
A magyar természetvédelem a kezdeti idQszakában még nem ismerte fel a gyepterületek természetvédelmi jelentQségét
A védetté nyilvánítások az erdQs területekkel kezdQdtek (Kaán Károly tev.)
Füves, pusztai területek védetté nyilvánítása az 1940-es évektQl: (Csévharaszti Qsborókás, GyQrszentiváni legelQ, Pilisszántói sziklagyep, Soproni láprétek) Az ötvenes években: Kis- és Nagyszénás, a bükki NagymezQ, a budai Sashegy)
Az alföldi füves területek természetvédelmi értékének felismerése és a védetté nyilvánítások kezdete a 60-as évek második felétQl (kardoskúti Fehér-tó környéke, Bugaci Qsborókás)
A legjelentQsebb elQrelépés a nemzeti parkok létrehozása (elsQként két pusztai , a Hortobágyi és a Kiskunsági).
Tájvédelmi körzetek és Természetvédelmi Területek kialakítása
Jelenleg a gyepmqvelési ágba tartozó területek mintegy 15%-a áll természetvédelmi oltalom alatt

Természetvédelmi szempontból értékes nem védett gyepterületek
Tágabb értelemben természetvédelmi szempontból szinte valamennyi gyepterület bizonyos fokig értékesnek tekinthetQ
- a mqtrágya- és növényvédQszer- felhasználás általában sokkal kisebb, mint az intenzíven mqvelt mezQgazdasági kultúrákban, ezáltal itt jóval több faj képes megtelepedni és fennmaradni
- a hagyományos gyepgazdálkodási technológiák elQsegítik a kedvezQ életkörülmények kialakulását, illetve fenntartják ezeket
- általában a tájképi értékek is jobban megmaradtak
A kisebb-nagyobb gyepterületek (ma még) Magyarországon olyan kiterjedt hálózatot alkotnak, amelyben az egyes füves élQhelyek ugyan erQsen fragmentáltak, de még túlnyomórészt biztosítható a kapcsolat az egyes területek populációi között.
Ökológiai folyosók!
A védett területek kialakítása mellett legalább olyan fontos a gyepterületek további fogyásának, degradációjának megakadályozása,
az extenzív gyepgazdálkodás, illetve mozaikos földhasználati rendszerek fennmaradásának elQsegítése.

Füves területek természetvédelmi kezelése  általános szempontok
A füves területek kialakulásában, fenntartásában, fennmaradásában a klimatikus és edafikus természeti tényezQk mellett a legmeghatározóbb szerepe az évszázadokon keresztül az ott alkalmazott kezelésnek , a területen folytatott gazdálkodásnak volt.
Az emberi beavatkozás elQtti idQszakban a füves területek a szélsQséges adottságú területekre korlátozódtak (vékony, tápanyagszegény talajok, nagyon száraz, magashegységi vagy sziklás élQhelyek)
A mezQgazdálkodás térhódítása (és az erdQk egyéb célú kitermelése) vezetett a gyepek kiterjedésének az ugrásszerq megnövekedésére
A füves növénytársulás ebben az esetben azonban messze áll a klimax állapottól
hogy fenn maradjon, kezelésben kell részesülnie  ez nem más, mint a területek ember általi további használata  rétként vagy legelQként. Ha ez nem következik be, a szukcessziós folyamatok érvényesülnek (pl.:átalakulás magaskórós társulássá, aztán cserjéssé, majd erdQvé.
A legeltetés, kaszálás, égetés gyakorlata a szukcessziós folyamatok megállítását és az Qshonos gyepalkotó fajok terjeszkedése mellet behurcolt és betelepített fajok megjelenését is eredményezte

A füves területek fenntartása elválaszthatatlan a gyepgazdálkodástól!
Az egyes gyepek fajösszetételében az elmúlt évtizedek, sQt évszázadok gazdálkodási gyakorlata tükrözQdik.
A XX. század második felétQl azonban óriási technológiaváltás,amely megváltoztatta a gyepgazdálkodás gyakorlatát is!
A gazdálkodásban bekövetkezett legfontosabb változások, amelyek természetvédelmi szempontból jelentQsek (és többnyire károsak):
- a kézi kaszálást felváltották a gépi kaszák (és egyre nagyobb teljesítményqek). Következmény (a teljesség igénye nélkül):
- nQtt a táblaméret és csökkent az élQhely diverzitása
- lerövidült kaszálások ideje (kisebb esély a magbeérésre)
- megnQtt a fqben fészkelQ madarak (és fészekaljaik elpusztításának veszélye)
- a nehéz gépek alkalmazása miatti talajkárosodás (következményei)
- szenázskészítés (korábban van mint a kaszálás)
- a mütrágyák és a herbicidek drasztikusan befolyásolják a faji összetételt
- a vízgazdálkodás gépeinek fejlQdése (lecsapolás, öntözés)
könnyebbé vált az ökológiai jellemzQk megváltoztatása

Természetvédelmi célú kezelési módok gyepterületeken
A természetvédelem a gyepek vonatkozásában kettQs kihívással néz szembe:
- egyfelQl biztosítani kell a füves élQhelyek fennmaradását, amihez a megfelelQ mezQgazdasági módszereket is igénybe kell vennie;
- ugyanakkor ki kell küszöbölnie az olyan gazdálkodási módokat, amelyek veszélyesek lehetnek a gyepterületek és a hozzájuk kötQdQ természeti értékekre nézve.
A kezelési módszer kiválasztásakor célszerq a gyep használatának történetét elemezni. Megkülönböztetünk:
- folyamatosan, hagyományos, külterjes módszerrel kezelt gyepeket;
- a tervezett kezelési módszer alkalmazása elQtt más módon hasznosított füves területeket;
- hosszabb ideig felhagyott gyepeket, amelyeken vagy szukcessziós folyamatok indultak meg, vagy egyes ritka/védett fajok tqnhetnek el a kezelés hiánya miatt.

A leggyakrabban alkalmazott kezelések
A természetvédelem igényeinek alárendelt gyeptermesztés és gyephasznosítás (termesztés- és hasznosítástehnológia
Vízgazdálkodás
Tápanyag-gazdálkodás
Vegyszerhasználat
Legeltetés
Kaszálás
Égetés
Egyes fajok állományainak (populációinak) fenntartása/növelése
Be nem avatkozás

GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS)
TeendQk, eljárások, mqveletek a megfelelQ gyeptermés érdekében
A termQhelyi viszonyok kedvezQbbé tétele

Tartós, ill. többéves hatás Évente elvégzendQk
- melioráció - - agrotechnika 

Telkesítési eljárások öntözés
vízrendezés trágyázás
a talajfelszín rendezése gyomirtás
gyepápolás
Talajjavítás, talajvédelem gyepmqvelés
meszezés
vízmosás megkötés
fásítás

Egyebek: fák, bokrok irtása
tuskó, gyökér eltávolítás
kQszedés
szemét eltávolítás

A gyepek vízviszonyai  a gyepgzdálkodás szempontjából
A vízviszonyokat meghatározza:
csapadékellátottság  idQjárás  éghajlat
domborzat
a talajvíz szintje
talajadottságok  a talaj vízgazdálkodása
Hazánkban kevés a jó vízellátottságú gyepterület (üde fekvés)
éghajlat  domborzat  talaj
a vízviszonyok rendezése: vízelvezetés
vízutánpótlás
Mélyfekvésq és ártéri gyepek
magas talajvíz szint és az áradáskori vízborítás okoz problémát
megoldás (lehet?) a vízrendezés
Sík- és dombvidéki gyepterületek
jelentQs a vízhiány
sekély termQréteg  rossz szerkezet és befogadó képesség
nyáron kisül a gyep
víztározás illetve öntözés lehetQségei, korlátai

Vízrendezés  a gazdálkodás szempontjai
Vízelvezetés  talajvízszint sqllyesztés
a vízrendezés több mint vízelvezetés
komplex melioráció  telkesítés
a talajvíz szintjének szabályozása
talajjavítás  tápanyagellátás
a növényállomány alakítása
Helyette inkább ökológiai szempontú
tájrendezés!
Nyíltárkos vízrendezés: szívó árkok  gyqjtQ árkok - vízelv.cs.
Alagcsövezés(esetleg vakonddrénezés):
szívócsQ  gyqjtQcsQ - vízelvezetés
AlapvetQ kérdés:
vízrendezés vagy a
vizes élQhely (természeti terület) megQrzése!

Vízpótlás  a (gazdasági) gyepek öntözése
A tenyészidei öntözQvíz igény:
- alapvetQen a tenyészidQben lehullott csapadéktól
- és a talaj vízgazdálkodási jellemzQitQl függ
Gyepterületen a talajnedvesség szabályozás a talaj 25-50 cm-es mélységére korlátozódik
- ebben a rétegben eleve nem tározódhat több mint 60- 120 mm diszponibilis víz (rossz vízgazdálkodású talajon ez az érték 40-80mm DV

- a napi vízigény átlag 3mm  de lehet 6mm is
Az adott talajrétegben tárolt víz 10-15 nap alatt elfogy  ha közben nem öntözünk  vagy nincs megfelelQ mennyiségq csapadék
Öntözési módok: felületi: árasztó
sávos csörgedeztetQ
tömlQs  gyepre való
esQszerq  esQztetQ:
telepíthetQ, vontatott, önjáró
gyepen az egyszerq, olcsó megoldások jöhetnek számításba


Vízgazdálkodás  természetvédelmi gyepek
A folyamszabályozás és az intenzív csatornázás eredménye- képpen a gyepek vízviszonyai radikálisan megváltoztak.
A legértékesebb, viszonylag kevésbé átalakult(átalakított) füves területek esetében alapvetQ fontosságú a hidrológiai helyzet helyreállítása, legalábbis javítása.
A gyepeken található un. bajuszcsatornák (szívóárkok) mindenképpen visszatöltendQk és a közepes méretqek (gyqjtQárkok) szakaszolásával megakadályozható a víz gyors elfolyása a területrQl.
A nagyobb csatornák visszatöltésére nem igen van reális lehetQség, viszont megfelelQ mqtárgyak használatával öntözésre használhatók (árasztó öntözés)
A természetvédelem álláspontja szerint a füves területek további csatornázását mindenképpen megFž üþR
v
ü
²
Ø
F

L
®
’ ÐJLþ‚F!L!N!Ø!Ú!ô)ö)`* 0¢0î0„1Ô1(3b3€4¶4Æ4Ö45„5 5Ì6Ö688|9~9ü9þ9è?8@:@R@”@ª@ôAVBZBˆBæBC–CöïèÞÖÎïÎïÎïÎïÎïÎÞÖÎÊÖïÖÅÞÖÎÊÖÎÊÖÎïÎÞÎÀζ¯ÎÀΤΤÎÊÞÖÎÞÖÞÎÞÎÞÎÞÎÞÎhSl.hSl.6\]

hSl.5\hSl.hSl.5\ hSl.\ hSl.>*hSl.hSl.hSl.\hSl.hSl.>*hSl.hSl.>*\

hSl.>*\

hSl.hSl.hSl.hSl.5>*@Fž þâ x
H

®
’ ÎÐL.þ‚túþÄ-N!Ú!š#ô)ö)`*H-úúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúúgdSl.Ä£ýH- 0¢0î0Ò1ò12D2^2r2‚23"3(32444|9~9þ9h=f>è?:@Œ@ôAVBæB–CDD˜DúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdSl.–C&DDD–D˜D

L`LR^$^&^p^r^laÎaÐaff~f€fgÂgúgîh"iDjZjªk¬k®kükþk†mÂm„o†oˆoàoâo,p^pvv v vøxúxPyRyŠyzzöz{Œ{Ž{¦{ƒƒ
ƒ

ƒƒôçÝÕÍÕÍËÍÆÝտݵ¿±ÝÕµ¿µ¿µ¿µ¿±¿ÝÕ¿µ¿µ¿ÝÕÍ¿Í¿±¦¿ŸÝÕµ¿µ¿µ±Õ͚ÍÆÕ hSl.\

hSl.5\hSl.hSl.5>*\hSl.hSl.hSl.5\

hSl.hSl. hSl.>*UhSl.hSl.\hSl.hSl.>*hSl.hSl.>*\hSl.hSl.56\]hSl.hSl.6\]<˜DPI

L`LBMNPBQ$^&^r^–^p_ö_B`Ö`$ajalaÒaLd$eúeff€fªk¬k®kúúúòòòòòúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú
&
FgdSl.gdSl. kell akadályozni

Tápanyagellátás  a gyepek trágyázása
Gazdasági gyepek:
A vízellátottság szabta határok között a tápanyag ellátottság javítása a leghatékonyabb termésnövelQ tényezQ
A gyepek alacsony termésének fQ oka a gyenge tápanyag ellátottság.
A trágyázás (elsQsorban mqtrágyázás)
- jelentQsen növeli a termés mennyiségét
- javítja a gyep összetételét
- javítja a minQséget, a beltartalmat
- kiegyenlíti a növedékek hozamát

A természetvédelem szempontjából értékes gyepeken:
a fajgazdag gyepek mqtrágyázása néhány nagy tápanyagigényq faj (elsQsorban fqféle) terjedését segíti elQ, és visszaszorítja a kevésbé kompetitív, ritka fajokat,
ezért ez feltétlenül kerülendQ
- a szerves trágya kijuttatása azokon a gyepeken célszerq, ahol az a hagyományos hasznosítás része volt
- felszíni, egyenletes terítés  a trágya beboronálása kerülendQ mivel megbonthatja a gyep szerkezetét
- legeltetéses használatnál a tápanyag-visszapótlás természetes módon történik (a legelQ állatok szilárd
és híg ürüléke

A gazdasági gyepek gyomirtása
- gyomszabályozás
Cél a gyepállomány kedvezQ összetételének biztosítása hosszú távon ( a jó takarmányértéket képviselQ és megfelelQ termQképességq fajok meghatározó részaránya)

- a termesztés módszereivel:
megfelelQ víz- és tápanyagellátás gyomszabályozás  gyomirtás
gyepápolás  gyepmqvelés

- okszerq hasznosítással: ideális terhelés
optimális idejq hasznosítás
váltó használat
- lényege: a gyep értékes növényei számára kedvezQ állapot biztosítása
a nemkívánatosak visszaszorítása  irtása
igen kényes egyensúly a gyephasználatban


Vegyszeres gyomirtás gazdasági gyepeken
Része lehet a komplex gyepfelújításnak
- a termesztés egyéb feltételeinek javításával együtt

Új gyep létesítésekor az elsQ évben
De nem állandó eleme a gyeptermesztési technológiáknak
A vegyszeres gyomirtás ideje:
az irtandó fQ gyomnövények fejlQdéséhez igazodva,
amikor jól irthatók, sebezhetQk
pl.: tövises iglice, mezei iringó a virágzásuk elején
(május vége, június eleje)
legelQn rendszerint az elsQ növedék letakarítása után

Vegyszerhasználat természetvédelmi területen
A természet védelmérQl szóló törvény (1996.évi LIII. törvény) értelmében a mqtrágyák természeti területen  külön jogszabályban foglaltak szerint  csak indokolt esetben, a talajvizsgálatok eredményeire támaszkodva természetkímélQ módon használhatók fel.
Egyes növényvédQ szerek vagy mqtrágyák használata a biológiai sokféleség fenntartása érdekében a természeti területeken betiltható.
A természetvédelmi terülten és 500 méteres körzetében a szükségessé vált növényvédelmi munkákat úgy kell végrehajtani, hogy emiatt a védett terület jellege kárt ne szenvedjen. Az ilyen munkákat az illetékes természetvédelmi hatóságnak elQzetesen be kell jelenteni
Vegyszeres védekezésnél a vadak riasztásáról mind a termelQ, mind a vadgazdálkodással foglalkozó szervek együttesen kötelesek gondoskodni.

Vegyszer-használat természetvédelmi területen csak rendkívüli esetben!
Kivételes esetben egyes tájidegen, invazív fajok visszaszorítására, közvetlenül az illetQ fajra (pl. ecseteléssel) kijuttatott rövid lebomlási idejq peszticid használata szükséges lehet.
A gyomok és kártevQk visszaszorítására is célszerq mechanikai módszereket (pl. tisztító kaszálást) alkalmazni .

A gyep termésének betakarítása, tartósítása
Gyeptermékek:
legelQfq  a legelQ állat maga végzi a betakarítást
Kaszálást, betakarítást követQen:
friss zöldtakarmány
tartósított takarmányok
széna  laza és tömörített
bálaszenázs
fqszilázs
fqszenázs

Legeltetés
A gyepek kezelésének legelterjedtebb módja. Hatását hosszabb idQn keresztül fejti ki, mint a kaszálás vagy az égetés.
A legeltetés a taposás révén a talaj szerkezetére is hat.
A legelQ állatok szelektívek, ezért a legelQ vegetációja bizonyos mértékig mozaikos jellegq, ami növeli a terület diverzitását
Az állatfaj, fajta , a létszám, a legeltetés technológiájának és idejének megválasztásával, illetve kombinálásával befolyásolni tudjuk a terület térbeli szerkezetét.
A gyakorlatban azonban a rendelkezésre álló lehetQségeket kell a lehetQ legmegfelelQbb módon alkalmazni  elkerülve a túllegeltetést, de az alullegeltetést is.
Az optimális állatlétszám és legeltetési idQszak tervezését az alábbi tényezQk befolyásolják leginkább:
- a legelQ állateltartó képessége
- a területen elQforduló természeti értékek érzékenysége a legeltetéssel járó taposásra és zavarásra
- a legelQ talajának érzékenysége a taposásra



Kaszálás
A legeltetés és a kaszálás teljesen eltérQ élQhelyek kialakulását eredményezik
Természetvédelmi szempontból a kézi kaszálás lenne a legjobb (helyettesítésként a kézi kisgépes kaszálás)
A kaszálók állat és növényfajait a hagyományos kaszálási idQpontok szelektálták
A kaszálás idQpontját illetQen jelentQs az ütközés a gazdasági érdek és a természetvédelem szempontjai között. Kompromisszum, ha a rét területének bizonyos hányadát (rotációban) kaszálatlanul hagyják
A földön fészkelQ madarak (pl. túzok, haris, póling, goda, piroslábú cankó) fészkelésének biztosítása érdekben a kaszálás elhagyandó a költés befejeztéig (általában június közepe)
Olyan kaszálási módszer választása, amely belülrQl kifele szorítja az állatokat, valamint a vadriasztó lánc alkalmazása.

Szénakészítés  réti széna
A gyepen termett zöld fq tartósítása
szárítással
hagyományos  kézi munkaerQn alapul
gépesített  különbözQ fokban és módon gépesítve
- a hagyományos eljárás egyes mqveleteit (pl. kaszálás) géppel végzik
- a folyamatok teljes körq gépesítése  hatékonyság
- a térfogat csökkentés lehetQsége (aprítás, bálázás)
- mesterséges vízelvonás (szárítás) lehetQsége


A gyep termésnek tartósítása erjesztéssel
Silózás  fqszilázs vagy fqszenázs készítése

A gyep termésének silózása
Szilázs: a lábon álló termés közvetlen betakarítása járva szecskázókkal
silózás  tejsavas erjedés biztosítása
Szenázs: a levágott termény elQfonnyasztása
(40-45% nedvességtartalomig)
szecskázva betakarítás
tartósítás erjesztéssel
a jó tömörítés végett rövid szecskahossz (20-30mm)
tárolás: falközi silókba  toronysilókba
precíz gyors töltés - légmentes zárás

Égetés, mint természetvédelmi kezelés
Igen drasztikus beavatkozás, folyamatos alkalmazása egyik gyeptípusnál sem javasolt.
Égetésre az elgyomosodott, igen degradált gyepek helyreállítása folyamán kerülhet sor.
A vegetáción kívül télen kell végezni.
Több, kis kiterjedésq terület leégetése sokkal kedvezQbb egy nagy terület kezelésénél.
A gyepekben keletkezett tüzek oltására az értékes területeken nem javasolt a szántás vagy más, a gyep felszaggatását okozó eljárás.
Kisebb tüzek esetén vízzel vagy tqzcsapóval célszerq beavatkozni.
Amennyiben mégis tqzpászta kialakítására volt szükség, annak eltárcsázását, elegyengetését az oltás után mielQbb el kell végezni.

Egyes fajok állományának (populációinak) fenntartása/növelése
Egyes ritka fajok kipusztulásának (populációi eltqnésének) megakadályozása aktív módszerekkel
- egy kis, már nem életképes populáció egyedszámának növelése
- egy faj visszatelepítése egykori, lényegesen meg nem változott élQhelyére(pl. ha a fajt kigyqjtötték)
- a veszélyeztetett állomány áttelepítése biztonságos, megfelelQ élQhelyre
- az utolsó ismert, megmaradt populáció élQhelyének megsemmisülése elkerülhetetlen, ezért szükség van hasonló élQhelyre való áttelepítésre
Ezen mqveletek kizárólag a természetvédelmí hatóság engedélyével történhetnek.
Példák: ibolyakökörcsin (Pulsatilla patens)
déli sárkányfq (Dracocephalum austriacum)
pompás kosbor (Orchis laxiflóra subsp. elegans)

Be nem avatkozás
Egyes gyeptípusok (pl.sziklagyepek) nem igényelnek kezelést (amennyiben megfelelQ méretq terület áll rendelkezésre, ahol a természetes folyamatok a mozaikosságot fenntartják).
A gyepek kezelésének elhagyása általában jelentQs változásokat idéz elQ.
- elsQsorban az agresszívebb fajok terjedésére vezet
- az elszáradt fq felhalmozódása (filcesedés) a kistermetq növényfajok, illetve a magról szaporodók visszaszorulását okozza, illetve elQnyhöz juttatja a magasabb tápanyagszintet kedvelQ növényeket. A vízháztartás megváltozását is okozza.
- érinti az állatvilágot is: az alacsony növényzetq füves területhez alkalmazkodott fajok visszaszorulnak
A kezelt gyepekben is javasolt kisebb foltokon semmiféle kezelést sem alkalmazni a szukcessziós folyamatok zavartalan lefolyása érdekében. A bokros részek, facsoportok kialakulása jelentQsen hozzájárul a gyep fajgazdagságának növeléséhez.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 11.12-1 adó analízis dolgozat andragógia balázs jános biokémia brit töri cad rajz descartes elméleti kérdések falusi turizmus felvilágosodás filozófiai antropológia flaubert gazdasági gazdaságpszichológia inverz függvény kántor anita kérdések korreláció környezettechnikai műveletek közig közjog kurzusleírás külgazdaságtan madarak mechanika 2 menedzsment minden ami valszám mintavizsga motiváció nemzetközi gazdaságtan nyelvművelés őstörténet pót prezentáció reakció reklám reklámelmélet és gyakorlat rugó sejtbiológia számítás szociolingvisztika tájékoztató tűzvédelem vallás vergilius vízép xls vizsga tételek