vzes segédanyag

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiVizesélőhelyek KezeléseJegyzetekvzes segédanyag

A VIZES ÉLPHELYEK FONTOS FUNKCIÓI
A Világ MegQrzésének Stratégiája, a mintegy 450 kormányzati és nem-kormányzati szervezet közös munkáját reprezentáló 1980-as dokumentum a vizes élQhelyeket kulcsfontosságú, életet támogató rendszerekként határozta meg, melyek segítenek fenntartani bolygónkat. Mi teszi Qket olyan fontossá?
Árvíz visszafogása/Talajvíz újratöltés
Vízvisszatartó képességük miatt a vizes élQhelyek a partmenti területeknél csökkenteni, pufferolni tudják a viharok hatását. Képesek lelassítani az érvizek elQrehaladását is és újratölteni a földalatti víztartalékokat.
Vadvilág és halászat
A vizes élQhelyek sokféle növény- és állatfajt tartanak fenn, beleértve számos ritka és veszélyeztetett fajt. Az Egyesült Államok partjain halászott hal és rák 90 százaléka a nedves élQhelyeken rakja le ikráit. Mint táplálékszerzQ és fészkelQ területek, valamint vándorlás közbeni megállópontok, a vizes élQhelyek fontosak a vízi-, és egyéb madarak számára. Sok prémes és vadászott faj, mint pl. a nyúl, Qz, hód és pézsmapatkány függ a nedves élQhelyektQl táplálék és búvóhely szempontjából.
VízminQség
A vizes élQhelyek a vizet egy növényi életben és mikroorganizmusokban gazdag környezeten keresztül haladó úton lassan végighaladva nyerik. Ez a folyamat segít fenntartani és javítani a víz minQségét. A vizes élQhelyi rendszerek képesek asszimilálni a fölös mennyiség tápanyagokat, úgy mint a mezQgazdasági vízlevezetQkbQl származó nitrogént és foszfort, lehetQvé teszik, hogy a vízbQl leülepedjenek a benne levQ szedimentek, valamint képesek feldolgozni egyes kémiai és szerves hulladékokat.
Klimatikus stabilitás
A vizes élQhelyek módosítják az atmoszféra alsó rétegének hQmérsékletét és nedvességtartalmát. Egyes helyeken lényegesen hozzájárulnak a helyi felhQ-, és csapadékképzQdéshez. Még szélesebben, a vizes élQhelyek a gázok, úgy mint szén, nitrogén, oxigén és metán ciklusaiban betöltött szerepe fontossá teszi azokat a Föld atmoszférikus stabilitása szempontjából.
Oktatás és kutatás
A vizes élQhelyek élQ laboratóriumok jónéhány tudományos kutatási és környezeti oktatási program szempontjából. Ezek a tevékenységek szqken egy speciális növény-, vagy állatfajra összpontosulhatnak, vagy egyes vizes élQhely funkciókra. Vagy szélesebb megközelítést alkalmazhatnak - például kereshetik a kapcsolatot a vizes élQhelyek és a globális klímában bekövetkezett változások között. A vizes élQhelyek ahhoz is helyet biztosítanak, hogy az új fajokat, vagy ismert fajok új alkalmazásait kipróbálhassák.
Pihenés és esztétika
A vizes élQhelyek olyan felüdülést jelentQ lehetQségeket kínálnak, mint vadászat, horgászat, fényképezés, kenuzás és vadfigyelés. Segítenek teljesíteni az emberek nyílt tér, környezeti változatosság, természeti szépség és magány iránti igényét.
Közvetlen gazdasági elQnyök
A vizes élQhelyek forrásainak használatából és betakarításából jelentQs jövedelem származtatható. A források közé tartoznak a turizmus, szabadidQs tevékenységek, kereskedelmi célú halászat, erdQgazdaság, tQzeg-kitermelés, szQrme-kitermelés, vadrizs termesztés, szezonális szénagyqjtés, legeltetés.
A TERMÉSZETES VIZES ÉLPHELYEK ELPNYEI
A vizes élQhelyek ügyének kérdése részben abból fakad, hogy jobban megértjük, a vizes élQhelyek milyen szerepet játszanak életünkben és környezetünkben. Tudjuk, hogy a vizes élQhelyek táplálékszerzQ és telelQ területek vízi-, és partmenti madarak számra. Pótolhatatlan természetes környezetet kínálnak a vadvilág számára, valamint utódnevelQ helyeket, melyek kereskedelmi célú halászatunk gerincét biztosítják. A vizes élQhelyek csökkentik az árvízkárokat, újratöltik ivóvizünk földalatti forrásait és segítenek visszafogni a környezetszennyezést. Gazdag és változatos tájképeik pihenési lehetQségeket és esztétikai élvezetet kínálnak.
Nehéz pénzértékben kifejezni a vizes élQhelyek számtalan "szolgáltatását" és funkcióját. De az, hogy Kanadában a kormán 5-10 milliárd dollárra becsüli éves szinten a vizes élQhelyek hasznát, önmagában erQs érv ahhoz, hogy bölcsen használjuk azokat. Ezek a számok magukban foglalják a vizes élQhelyekkel összefüggQ tevékenységekbQl (úm. vadászat, halászat, prémvadászat, turizmus és pihenés) származó pénzt és felbecslik az olyan természetes funkciók, mint árvízvisszafogás és víztisztítás értékét is.
Az US.Fish and Wildlife Service becslése szerint 1985-ben 141 millió amerikai állampolgát 55 milliárd dollárt költött a vadvilággal valahogyan kapcsolatos pihenésre. Ezen tevékenységek közül sok, úm. vadászat, horgászat, madármegfigyelés, az egészséges vizes élQhelyektQl függ.
Vita kérdése, hogy a vizes élQhelyek egyes funkcióit nem lehet, vagy nem kellene dollár-értékben kifejezni. Például a vizes élQhelyek a felhQképzQdéshez nedvességforrásként jelentkeznek, ezáltal befolyásolva a helyi és regionális idQjárási mintákat. A vizes élQhelyek által szabályozott esQ a víz kulcsforrása lehet a prérik mezQgazdasága számára. Ezen túl a vizes élQhelyek szerepet játszanak a globális klíma szabályozásában: segítenek megfelelQen egyensúlyban tartani az atmoszferikus gázokat azáltal, hogy tárolják a szenet, metánt és semlegesítQ nitorgén-oxidot bocsátanak ki.
Emellett a vizes élQhelyek rendkívüli mértékben produktív ökoszisztémák: egy sekély ingovány több mint nyolcszor hatékonyabb tud lenni, mint egy búzamzezQ a napenergia növényi anyaggá történQ átalakításban. A vizes élQhelyek nagyon változatos növényi és állati életet tartanak fenn. Sok tudós gondolja azt, hogy ez a biológiai sokféleség kritikus a földi élet szempontjából a változó feltételekhez való igazdodást és adaptálódást tekintve.
Így a vizes élQhelyek - mint számos faj otthonai, ideértve a ritka, vagy veszélyeztetettnek ismert fajokat - kritikusak lehetnek a bennünket fenntartó környezet hosszútávú egészségére nézve.
A FÖLD A VÍZ ALATT
A természetes vizes élQhelyek elQzQekben kifejtett értéke nem teljesen árulja el azt, hogy mit érnek. A vizes élQhelyeket "nedvessé" tevQ víz alatt föld van. S az a föld saját joga szerinti értékkel bír.
Egyes esetekben ez az érték magában a földben van. A kertészek számára jBˆ
Ô
Œ

´

Ž¢| ¦ xœ–¾ªà6 € 585d7<:M¦MÜhÞhàhâhähùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõóõëåÝåõÙhvZ ha#CJaJ
ha#CJha#ha#5Uha#

ha#5\Dˆ
Ö
Œ

¶

Ž¤| ¨ xž–Àªâ6 ‚ |%h)–+$0–3 5:5Ô6
?ðAÜH:Múúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgda#ól ismert talajerQsítQ, a tQzeg, a vizes élQhelyekrQl származik. A kutatók a tQzeg üzemanyag-, gyógyszer- és kemikália-forráskénti lehetQségeit tárják fel. 1991-ben a Kanadából származó tQzegtermékek értéke meghaladta a 100 millió kanadai dollárt. TQzegforrás biztosítása mellett a vizes élQhelyek idQnként más források - vasm szén és foszfátok - bányászható üledékei felett terülnek el.
A vizes élQhelyek értéke néha az elhelyezkedésükkel kapcsolatos. Városokban például esetenként csupán a nedves területek maradnak meg elég nagy méretqnek olyan fejlesztési projektekhez, mint irodaépítések, raktározási létesítmények, vagy pihenQterületek építése. A külvárosokban a nedves területek kiváló helyeket kínálnak fejlesztésekhez, vagy bevásároló központokhoz.
A vizes élQhelyek "földjéhez" kapcsolat legáltalánosabb érték azonban vitathatatlanul azok mezQgazdasági használhatósága. Michael Keating, környezeti kérdésekkel foglalkozó riporter emlékeztet arra, hogy "néhány ingoványból kiváló farm válik, miután lecsapolták, s az így felszínre hozott gazdag talaj ideális olyan terményekhez, mint a sárgarépa és a hagyma. A Torontótól északra fekvQ Holland Marsh-ot az 1930-as években csapolták le és ma egyike a leggazdagabb termelQ kerteknek Kanadában." Nem minden vizes élQhelybQl lesz jó gazdasági föld. De az 1950-es évek közepétQl az 1970-es évek közepéig csupán az Egyesült Államokban több mint 11 millió acre (4,4 millió hektár) vizes élQhelyet alakítottak át mezQgazdasági használatra. Kanadában a vizes élQhelyek több mint 85 százaléka veszett el mezQgazdasági csatornázás következtében az európaiak 1800-as évek eleji letelepedése óta.
Egyes vizes élQhelyeket más okok miatt változtattak meg, nem az alattuk levQ szárazföld értéke miatt. Például a Mississippi folyó mentén épült árvízvédelmi gátak a delta vizes élQhelyeit elvágták a folyótól. A parti vizes élQhelyeken a folyó által természetesen lerakott üledékek hiányában azok kezdenek alámerülni és nyíltvizq területekké válni. Más vizes élQhelyek azért száradnak ki, mert vízforrásaik lecsökkentek. Az Államok nyugati részén a nagy tárolók és vízelosztók például képesek elzárni a távolabbi folyamszakaszok vizes élQhelyeihez jutó vizet.
A biodiverzitás nagyléptékq tér- és idQbeli mintázata
(1) Térbeli mintázat
A sarkoktól az egyenlítQig, a szélességi körök szerint egy biodiverzitási gradiens létezik.
A trópusok sokkal fajgazdagabbak, mint a sarkokhoz közelebbi területek. Többféle elképzelés létezik annak magyarázatára, hogy miért oly fajgazdagok a trópusi életközösségek? Néhány ezek közül (Standovár és Primack, 2001):
" Nagy a hozzáférhetQ energiamennyiség
" A fajkeletkezéshez rendelkezésre álló idQ hosszabb mivel nem volt jégkorszak.
" Nagyobb terület ’! nagyobb populációmétretek ’! több ökológiai niche ’!
fajképzQdés felgyorsulása
" A Rapoport szabály (erQsebb specializáció ’! kisebb niche)
" A kedvezQtlen évszak hiánya (szárazság, fagy hiánya)
" Nagyobb parazitanyomás.
" Az önmegtermékenyítés alacsony aránya.
A szélességi körök szerinti gradiensen kívül még számos tényezQ okozhatja a biodiverzitás egyenlQtlen térbeli eloszlását. Azokat a helyeket, ahol kiemelkedQen sok olyan faj fordul elQ, ami máshol nem található meg, a biodiverzitás szempontjából forró pontoknak nevezik. Ezen területek lehatárolása, és kiemelt védelme fontos természetvédelmi prioritás.
Európai viszonylatban a Kárpát-medence is ilyen forró pontnak tekinthetQ. Ennek az az oka, hogy sokféle klimatikus hatás érvényesül, váltakoznak (és váltakoztak) az inkább kontinentális, atlantikus, mediterrán, kárpáti, jellegq periódusok. Ennek hatására váltakozik különbözQ a flóra és faunaelemek beáramlásának iránya, amelyek közül sokan a számukra kedvezQtlen periódusban is képesek refúgiumokban megmaradni
(reliktumok). A medencejelleg miatt pedig elszigetelQdnek, és külön fejlQdési útra térnek (endemikus fajok kialakulása). Ezért itt a Kárpát medencében megtörik a biogeográfiai zónák egyveretqsége, és összetorlódnak a flóra és faunaelemek (Varga 2006).

(2) IdQbeli mintázat
A biodiverzitás (amit most az egyszerqség kedvéért a fajok számával jellemzünk), az evolúció során egyre nagyobb értéket ért el. Jelenleg a tudomány 1,7 millió fajt ismert meg, és nevezett el, azonban az összes létezQ fajok számát 5 és 30 millió közöttire becsülik. Igen különbözQ az egyes rendszertani csoportokban a leírt és a feltételezett létezQ fajok száma és aránya.
Ma Magyarországon 3000 növényfaj, kb. 43 000 gerinctelen és 560 gerinces állatfaj elQfordulásáról van adatunk.
Tengeri állatok fosszilis maradványainak tanulmányozása során azt tapasztalták, hogy eddig az élQvilág történetében öt alkalommal 500, 345, 250, 180 és 65 millió évvel ezelQtt a biodiverzitás viszonylag rövid ideig (néhány millió évig) rohamosan csökkent, majd a csökkenés megállt, és ugyancsak rövid pár millió év alatt elérte a kihalási hullám elQtti szintet. A nagymértékq kihalási periódusok közül egyedül a legutóbbi okairól van elképzelésünk: meteorbecsapódás miatti hirtelen klímaváltozás, ekkor pusztultak ki a dinoszauruszok is.
A fajok átlagos életidejébQl számított ún. háttér kihalási ráta a kihalási hullámok közötti
idQszakokra jellemzQ, ennek alapján 1000 fajból 0.1-1 hal ki egy millió évenként.
Jelenleg ennek a kihalási rátának sokszorosával kell számolnunk, és ez még jelentQsen növekedhet is. Tehát jelenleg a hatodik kihalási hullámban élünk! A jelenlegi kihalások egyértelmq oka az emberi tevékenység.
A korábbi kihalási hullámok menetébQl levonható tanulság szerint a kihalás a kiváltó ok megszqnésekor megáll, és a biodiverzitás gyorsan regenerálódik. Ez igen biztatóan hangzik, azonban ha jelenleg az ember a kiváltó ok, és a gyors regeneráció több millió év, akkor a helyzet több, mint aggasztó&

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 2009. május 21. 4. gyakorlat 4. óra 4.előadás ásványtan balzac bibó biotermékek civilisztika csehov életmód elte ttk érzékelő földtudomány gazdpol génmódosítás házi doga ipar karrier képlékenyalakítás kidolgozott tétel kollokvium környezettechnikai műveletek közigazgatás lengéstan lézer lineáris ma matek házi 1 megoldások 1 mazzag éva műveletterv paulovics pénzügyek political science politológia román rushdie setting prices szervetlen szervezeti szociálpszichológia tájékoztató torlódási hely trendszámítás ttk turizmus vállalat helye villamos gépek vizsga kérdések