Aiszkhülosz trilógiája röviden
Országok listája
HungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarAntik IrodalomJegyzetekAiszkhülosz trilógiája röviden
2009.01.10 12:44:31
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Agamemnón
A darab Agamemnón argoszi palotája elQtti téren játszódik.
FQbb szereplQk:
- Agamemnón a király, valamint felesége
- Klütaimnésztra, a királyné
- Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
- Kasszandra, a trójai királylány
- Pr
- Argoszi vének kara
A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelQtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.
A cselekmények alakulása: Klütaimnésztra utasítására az Qr egy jelre vár, tqzjelre, mely jelzi, hogy a hadjárat sikeres és a sereg elfoglalta Tróját. A tqz kigyulladása után az Qr sietve igyekszik a királynQhöz és közli a jó hírt, de szavaiból hallani lehet, hogy egy súlyos titkot Qriz, melyet nem mondhat el senkinek.
Eközben az argoszi vének csoportja hol a múltról, hol Parisz és Helena bqnös szerelmérQl dalolnak.
A Trója elleni hadjáratban Zeusz egy jósjelet küld a seregnek, melyet a sereg jósa fejt meg. A jósjel: két sasmadár, amelyek felfalnak egy nyulat. A jel szerint a görög sereg lerombolja Tróját, minden kincs az övék lesz, de figyelmeztet a jós, hogy a vadak védQje megharagudhat a nyúl elpusztulása miatt. A seregnek meg kell állnia Auliszban, ahonnan a szélcsend miatt nem tudnak hazaindulni. A jós tanácsára Agamemnón feláldozza egyik leányát, Iphigénát, kiengesztelve ezzel a haragos istennQt, Artemiszt.
Mindeközben a királynQ tájékoztatja a jelenlevQket, hogy a sereg gyQzedelmeskedett, s csak egyet remél, hogy a hQsök nem követnek el semmilyen bqnt.
Megjelenik egy hírnök, aki közli, hogy Agamemnón nemsokára hazatér, a küldetés sikeres volt. Szavaiból azonban kiderül, hogy Menelaosz és a többi hQs nincs Agamemnónnal, így valószínq, hogy hazafelé egy szélvihar miatt a hajóik elsodródtak egymástól.
Harci szekerén hazatérve a királyné, Klütaimnésztra túlzott alázattal fogadja Agamemnónt, s még az isteneknek járó piros szQnyeget is leteríti férje elé. Agamemnón azonban nem üres kézzel jött haza; magával hozta rabszolganQként a trójai királylányt, Kasszandrát. Az argoszi vének azonban mindezt rossz elQjelnek vélik.
Agamemnón visszatér a palotába. Kasszandra önkívületi állapotba kerül, mely során elmondja, hogy borzalmas dolgok fognak történni a palotában. A királyné nemcsak vele, de férjével is végezni fog, és bqntette nem marad következmény nélkül.
Az argoszi vének közben arról szólnak, hogy az emberi sors kiszámíthatatlan. A palotából halálsikoly hallatszik, a vének már betörnék a palota kapuját, mikor a királynQ megjelenik véres ruhájában, s mellette halott férje és a trójai királylány holtteste fekszik. Klütaimnésztra büszke tettére, hiszen férje megérdemelte a halált, mivel a sikeres hadjárat és a hazaút során feláldozta egyik lányukat, s hozzá sem volt hq, hiszen magával hozta Kasszandrát. Ezért a tettért mindkettQnek meg kellett halni mondta.
A mq végén megjelenik Agamemnón unokatestvére, Aigiszthosz, aki valójában apja halálért akar bosszút állni Agamemnónon, de kiderül, hogy az egész gyilkosság az Q terve volt. A vének és Aigiszthosz serege között majdnem összecsapásra kerül a sor, de a királyné közbelép. Az új uralkodópár visszatér a palotába, a vének pedig csak bíznak abban, hogy egyszer hazatér Oresztész, Agamemnón fia, aki apja haláláért bosszút fog állni.
ÁldozatvivQk
A mq Aiszkhülosz Agamemnón c. mqvének folytatása, amelyben Oresztész visszatér.
FQbb szereplQk:
- Oresztész Agamemnón fia
- Püladész
- Elektra Agamemnón leánya
- Dajka
- Klütaimnésztre
- Aigiszthosz
- Szolga
- Az argoszi rabnQk kara
A cselekmény Argoszban, az Agamemnón palotája elQtti téren játszódik.
Tíz év távollét után Phokiszból tér haza Agamemnón fia, Oresztész, Püladésszel, kísérQjével együtt. ElsQ útja apja sírjához vezet, ahol elhelyezi hajfürtjét, de imájában megzavarják a gyászruhát viselQ nQk. Püladésszel úgy döntenek, hogy egyelQre nem fedik fel kilétüket, hanem gyorsan elrejtQznek. A gyászruhát viselQ nQk között felismerik Oresztész testvérét, Elektrát.
Az asszonyokat Klütaimnésztre küldte férje sírjához, mert rémálmok gyötörték, s kérte, hogy az asszonyok idQként menjenek, és férje sírjánál engesztelQ áldozatot mutassanak be. A gyászoló asszonyok azonban azért imádkoznak a mindenkori áldozat bemutatásánál, hogy megérkezzen Agamemnón fia, Oresztész és bosszút áll¬ì!"®"Ì"Ü)0z??$@8@QQøôíôøôíôëôãßØßÔh
hF5\hF hFCJaJU
h¼u5\h¼u h¼uCJaJ ì!""z???QQ÷òí÷òíåàÛàgdFgdF $a$gdFgd¼ugd¼u $a$gd¼u
Qþjon apja haláláért.
Az áldozat bemutatásánál Elektra levág egy tincset hajából, amit a sírra helyez. Ekkor veszi észre, hogy valaki már odatett egy hajfürtöt, s reméli, hogy nem más az illetQ, mint testvére, Oresztész.
Oresztész és Püladész felfedi magát, odamegy a gyászoló asszonyokhoz. Elektra és testvére felismerik egymást, Oresztész pedig elmondja, hogy valójában miért jött haza. Apollón parancsát követi, mely úgy szól, hogy bosszulja meg apja halálát. Elmondja, milyen tervet ötlött ki, s azt is, hogyan akar végezni apja gyilkosaival. Elektra imádkozik testvéréért és terve sikeréért.
Oresztész, kísérQjével együtt a palota kapujához megy, s miután az egyik szolgával kihívatja a királynQt, Klütaimnésztrát, elmondja, hogy Qk Phthiótiszból érkezett vándorok, s azzal a hírrel jöttek, hogy Oresztész meghalt.
A királynQ a férfi lakosztályba kíséri Qket, míg Q maga átmegy a nQi lakosztályba értesíteni Aigiszthoszt. Mindeközben a kar azért imádkozik, hogy sikerüljön Oresztész terve. A királynQ egy dajkát küld Aigiszthoszhoz azzal az üzenettel, hogy Aigiszthosz vigyen magával fegyvereseket. A kar intézkedik, s kéri a dajkát, hogy az üzenetbQl hagyja ki a fegyveresekre vonatkozó részt, s csak maga Aigiszthosz menjen a vendégekhez.
Mikor Aigiszthosz visszatér, Oresztész bosszút áll rajta. A királynQ már csak Aigiszthosz segélykiáltására lesz figyelmes, s fegyvert keresne, de kinyílik az ajtó és ott áll Oresztész, Aigiszthosz holttestével. Klütaimnésztra az életéért könyörög. Figyelmezteti Oresztészt, hogy Q az, aki életet adott neki, mégis csak az anyja és nagyon bánja, hogy aljas módon végzett saját férjével, Agamemnónnal. Püladész azonban felhívja Oresztész figyelmét Apollón parancsára, ezért Oresztész végez édesanyjával is.
A kar boldogan zengi Oresztész gyQzelmét. Ezek után Oresztész Apollón szentélyébe készül Delphoiba, azonban hirtelen rosszul lesz. Rémlátomások törnek elQ, s az anyja kiömlött vérébQl támadt bosszúistenek kezdik gyötörni.
Eumeniszek
A mq Aiszkhülosz Agamemnón és az ÁldozatvívQk címq mqvének folytatása.
SzereplQk:
- Oresztész
- Apollón papnQje
- Apollón
- Athéna
- Klütaimnésztra szelleme
- Erüniszek kara
A cselekmény elsQ fele Delphoiban, Apollón temploma elQtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik.
Apollón papnQje az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve szörnyq kép fogadja Qt: egy vérzQ ifjút lát, aki körül rettenetes nQalakok alszanak. Az ifjú nem más, mint Oresztész, a nQalakok pedig anyja bosszúszellemei, az erünniszek. A papnQ gyorsan elhagyja a templomot.
Megjelenik Apollón, aki idáig is segítette Oresztészt, s az erünniszeket is Q altatta el. Megnyugtatja Oresztészt, majd közli, hogy Athénba kell menjen, mivel ott fognak ítélkezni felette, az úton pedig Hermész fog rá vigyázni.
Apollón és Hermész útra kell, miközben a templomnál megjelenik Klütaimnésztra szelleme, aki dühösen elkezdi ébresztgetni az erünniszeket. Haragszik azért, hogy így elaludtak és nem a bqnöst kínozzák.
A kar az isten szemére veti, hogy egy anyagyilkost vett védelmébe, még akkor is, ha Q csak apja halálát akarta megbosszulni. Az isten úgy gondolja, nagyobb bqn egy férj meggyilkolása.
Oresztész Apollón utasítására elmegy Athénba. Az Akropoliszon áll Athéna szobra, amihez Oresztész futva érkezik, nyomában a bosszúszellemek, kik kínzó dalt énekelnek.
Athénától mind Oresztész, mind a kar azt kéri, tegyen igazságot. Athéna a város legérdemesebb polgáraiból felállít egy esküdtbizottságot, akik ítélkeznek majd Oresztész felett. A bizottság elnöke maga Athéna.
Apollón is megjelenik, és isteni szavával kiáll Oresztész mellett. A védQbeszédet Apollón mondja el. Mindkét fél védQbeszéde után Athéna elrendeli a szavazást. A szavazás azonban nem hoz döntést, mivel ugyanannyian szavaznak Oresztész mellett, mint ellene. A végsQ döntést Athéna hozza meg: Oresztészt felmentik. Az Qsi istenek, az erünneiszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették Qket. Athéna bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az Qsi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban.
Az Qsi istenek elfogadják a javaslatot, a jóindulatú szellemek, az eumeniszek pedig megáldják Athén földjét. Athén városának népe fáklyásmenetben kíséri a védQszellemeket új lakóhelyükre.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
