didaktika

Országok listájaHungaryKaposvári EgyetemCsokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai KaróvodapedagógusDidaktikaJegyzetekdidaktika

1., A pedagógia helye a tudományok rendszerében. Oktatás-nevelés oktatás-képzés összefüggései
MqvelQdéselméleti, ismeretelméleti, szellemtudományi irányzat. Ennek az irányzatnak a középpontjában a mit tanítsunk kérdés áll.
Racionális modell. Az ember racionális lény, akinek a tevékenysége nem érthetQ meg teljesen az állatok vagy a gépek analógiájára.
Információelméleti és kibernetikai irányzat. Ez az elméleti-kutatási irány a skinneri behaviorizmus, az operáns kondicionálás tanuláselméleti alapjain bontakozott ki, szqk tanulásértelmezésétQl az irányzat több képviselQje mind a mai napig nem tudott megszabadulni. Programozott oktatás, az oktatógépek iskolai alkalmazása. Az informatika a XX. Század végi rohamos fejlQdése totálisan megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket az iskolai tanításról és az egyéni tanulásról is.
Tanuláselméleti irányzat középpontjában egyértelmqen a hogyan a milyen eredménnyel a milyen körülmények között és az ehhez hasonló kérdések állnak.
a humán interakciós modellek tanítást az emberi interakció egyik formájának tekintik.
a képesség-módszer interakciós irány középpontjában annak megértése áll, hogy a különbözQképességq tanulók tanulására mikor, hogyan és mely oktatási eljárások, módszerek hatnak elQnyösen.
a lingvisztikai megközelítés. A nyelv, vagy mint eszköz, vagy mint fejlesztendQ képesség van jelen.
OKTATÁS: a nevelés rokonfogalma
A tanítás és a tanulás egymással kölcsönhatásban lezajló, aktív tevékenységét jelenti. Skinner így fogalmaz: az oktatás a tanulás tudomány és az oktatás mqvészete. A tanuló tudatos, aktív munkáját és a pedagógus célirányos eljárásait is magában foglalja.
Az oktatás szoros összefüggésben van a neveléssel. Fináczi ErnQ így ír errQl: A didaktika a pedagógiának az az ága, mely a nevelés három része: a testi, értelmi és erkölcsi nevelés közül az értelmi neveléssel, az oktatással foglalkozik.
JellemzQje: INTENCIONÁLIS szándékos, szándékolt, célra irányuló tevékenység
NEVELÉS lényege: Tudatos személyiségformálás.
A társadalmilag releváns egyéni képességek intenzív fejlesztése
JellemzQi:
Társadalmi jelenség
Történelmi koronként változik, osztályjellegq.
Cél szoros összefüggésben a társadalmi embereszménnyel (filozófiai alapok)
Tudatos tervszerq és szervezett
FejlesztQ hatású
Kétoldalú (bipoláris jellegq)
Közösségben zajlik
Egész életen át tartó folyamat (FelnQttoktatás)
Nagyon sok ellentmondást tartalmaz. (Vannak paradoxoni, fel nem oldható ellentmondásai.)
KÉPZÉS Általános megközelítésben: Egy hivatásra való elQkészítés.
Speciális értelemben: Az általános mqveltségre épülQ speciális mqveltségi tartalmak elsajátítását jelenti, amelynek bizonyos mqveletek elvégzésének képességében jelentkezik a végeredménye.
DIDAKTIKA: A pedagógia azon ága, ami az oktatással foglalkozik.
A képességfejlesztésként értelmezett oktatás
A korszerq eszközrendszerét elvileg meghatározza.
Foglalkozik a mqvelQdési javak kiválasztásával, elrendezésével,
A tanulási stratégiákkal, a tanulási technológia kérdéseivel


2., A nevelhetQség problematikája. Öröklés, érés, tanulás és környezeti hatások, az életkor, és a tanulás összefüggései.
A nevelhetQség problematikája:
Didaktika:
- pedagógia azon ága, mely az értelmi neveléssel foglalkozik.
A pedagógia általában a nevelés három fQ formájáról beszél: testi, erkölcsi, értelmi nevelés. A didaktika ennek a kérdéseivel, fQleg az értelmi neveléssel foglakozik.
Az optimális személyiségfejlesztés hogyan valósítható meg
Mit jelent az oktatáson belül a képzés fejlesztése
Milyen elveket fogalmaz meg a mqvelQdési javak kiválasztásánál
Milyen módon rendezzük ezeket
Milyen stratégiákat alkalmazunk a tanulási folyamatban
Hogyan lehet értékelni a tanulási-tanítási folyamatok eredményességét


NevelhetQség:
(a nevelés az emberi fejlQdés szükségszerq feltétele ? (befogad, elsajátít, normákat követ)
(az ember véletlenszerqen csinálódik ? (csak adaptálódik, megkonstruálja saját tudását)
Mi szól ellene? (Anti pedagógia)
( Veleszületett komponensek dominanciája;
( Családi, szociokulturális háttér dominanciája;
( Radikális iskolakritika (nevelés = felnQttek hatalomgyakorlása)
Kié a nevelés joga?
Állam?
( A jó nevelés egyetlen centrum kezében van
( Ez a centrum határozza meg az általa elfogadott, kívánatos embereszményt
Család?
( Konzervativizmus: családi tradíciók, tekintély
( Liberalizmus: emberi jogok, az állam korlátozása
( A szülQk jogait korlátozni kell?
Pedagógus?
( Semleges szakértQ a szülQ és az állam között?
( P kínálja a választási alternatívákat
( Pedagógiai autonómia: a gyermek morális és deklarált jogaiból fakad
NEVELÉS lényege: Tudatos személyiségformálás.
A társadalmilag releváns egyéni képességek intenzív fejlesztése
JellemzQi:
Társadalmi jelenség
Történelmi koronként változik, osztályjellegq.
Cél szoros összefüggésben a társadalmi embereszménnyel (filozófiai alapok)
Tudatos tervszerq és szervezett
FejlesztQ hatású
Kétoldalú (bipoláris jellegq)
Közösségben zajlik
Egész életen át tartó folyamat (FelnQttoktatás)
Nagyon sok ellentmondást tartalmaz. (Vannak paradoxoni, fel nem oldható ellentmondásai.)
ÖRÖKLÉS:
Az a folyamat, amely során az utódok az elQdökhöz hasonló tulajdonságokkal jönnek a világra. Nem kizárólagos meghatározó a viselkedés alakulásában.
VELESZÜLETETT SAJÁTOSSÁGOK:
A fogamzás és születés idQszakában kialakult jellemzQk.
ADOTTSÁGOK:
Veleszületett diszpozíciók, lehetQségek
KÉPESSÉGEK:
A veleszületett diszpozíciókra épülQ, külsQ hatásra kialakult egyéni pszichikus tulajdonságok, melyek valamely tevékenység elvégzésének feltételei.

BIOLÓGIAI ÉRÉS:
A veleszületett adottságokban rejlQ lehetQségek kibontakozása valamilyen biológiai programozottság alapján. (Testi növekedés, alakváltozás, nemi érés)
Különösebb külsQ hatás nélkül is végbemegy.
PSZICHIKUS ÉRÉS:
A személyiség teljes kibomlása, külsQ feltételek hatására.
FEJLPDÉS:
ElQrehaladó mozgások, változások sorozata, amelyek során addig nem létezQ, minQségileg új, magasabb rendq formák, mqködések jönnek létre.
A FEJLPDÉS FELTÉTELEI:
BelsQ feltételek: adottságok, személyiségvonások, szerzett tapasztalatok
KülsQ feltételek: környezeti tényezQk
NEVELÉS:
Azoknak a társadalmilag releváns egyéni képességeknek az intenzív fejlesztése, amelyek a mindenkori társadalmi lét fenntartásában és továbbfejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak.
TANULÁS:
Az a spontán, vagy szervezett tevékenység, amelynek hatására a tudásban, teljesítményben, viselkedésben, a motivációban, képességekben pozitív irányú változás jön létre.
A tanulás jelenti:
Ismeretek megértését, tanulását
Az ismeretek alkalmazását biztosító mqveletek tanulását
Problémák, problémahelyzetek elemzését
KülönbözQ gyakorlati cselekvések, (pszicho-motoros készségek) tanulását
A gondolkodás eljárásainak tanulását
A társadalmilag kívánatos szociális viszonyulások tanulását.
TANÍTÁS:
A komplex mqvelQdési folyamat egészének meghatározott módon (direkt, indirekt) történQ irányítása.

TANULÁS LEHETSÉGES FORMÁI AZ ÓVODÁBAN
Utánzás, mintakövetés
Spontán játékos tapasztalatszerzés
Gyermeki kérdésekre, válaszokra épített tanulás
Óvodapedagógus által irányított tevékenység
Gyakorlati jellegq probléma megoldása
Kezdeményezések, foglalkozások
Labilis ismeretek jellemzik, csak az 5-6. életévben felel meg nagyjából a valóságnak.
Érzelmi, értelmi szinkretizmus jellemzi a gyermeket.
Tagolatlan, globális jellegq gyermeki szemlélet
Egész preferenciája, részletek önállósodása, vagy elhanyagolása.
Relációk abszolút tulajdonságként kezelése.
Szemléletes gondolkodás
Egyszerre egy nézQpont
Szempontok szerinti ugrálás
Centrális
Szituatív gondolkodás- kezdetleges oksági összefüggések.
Én-tudat kialakult- Test-séma nem teljes
Konstanciák kialakulatlanok: nagyság, alak, szín, idQ, térben a megtett út interiorizálódik, 5. évtQl irányok szerinti tájékozódás.
Mennyiségállandóság- szám, mint a mennyiség kifejezése
4-5 szemlélethez kötött
5-6 visszacsúszások
7 évtQl nem kibillenthetQ
9 évtQl anyagmennyiség-állandóság
Kategóriák kialakulása 6-10 év
Mqveletek- sorba-rendezés
4-5 évig próbálgatással
6. Évben még nem tudja megfordítani
7-8. Konkrét mqveletek
Gondolkodás sajátossága
Szemléletes cselekvQ- konkrét cselekvéshez kötött
Szemléletes képszerq- tárgyakat helyettesítQ jelzésekre, tárgyképekre még szüksége van.
Figyelem sajátos jellemzQi: Könnyen elterelhetQ, szándékosság hiányzik, tartósság rövid idejq, koncentráltság változó
Kevés, labilis ismeret
Egocentrikus beállítottság Sajátos hibák alakulhatnak ki a világképben
Animizmus, (tárgyak élQként kezelése)
Artificializmus, (a természeti jelenségek mqvi elQállításának képzete)
Finalizmus, (a célnak az okkal való magyarázata



3., Tanulással kapcsolatos elképzelések. Tanulási típusok. Az óvodás gyermek tanulásának jellemzQi.
Pedagógia:
a nevelésre vonatkozó elméleti és gyakorlati rendszerét, a neveléstudományt értjük alatta
Nevelés:
lényege hogy tudatos személyiségformálás, azonosítani szokták a képességfejlesztéssel is
Didaktika:
- pedagógia azon ága, mely az értelmi neveléssel foglalkozik.
A pedagógia általában a nevelés három fQ formájáról beszél: testi, erkölcsi, értelmi nevelés. A didaktika ennek a kérdéseivel, fQleg az értelmi neveléssel foglakozik
Oktatás:
a gyermek személyiségének irányított tanulás útján történQ céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése
Képzés:
- egy hivatásra való felkészítést jelent, az általános mqveltségre épülQ speciális mqveltségi tartalmak elsajátítását jelenti
TANULÁS:
Az a spontán, vagy szervezett tevékenység, amelynek hatására a tudásban, teljesítményben, viselkedésben, a motivációban, képességekben pozitív irányú változás jön létre.
A tanulás jelenti:
Ismeretek megértését, tanulását
Az ismeretek alkalmazását biztosító mqveletek tanulását
Problémák, problémahelyzetek elemzését
KülönbözQ gyakorlati cselekvések, (pszicho-motoros készségek) tanulását
A gondolkodás eljárásainak tanulását
A társadalmilag kívánatos szociális viszonyulások tanulását.
Öröklés:
- az a folyamat, mely során az utódok az elQdökhöz hasonló tulajdonságokkal jönnek a világra
A TANULÁS TÍPUSAI (Barkóczi- Putnoky)
Domináns idegrendszeri struktúra szerint

PERCEPTUÁLIS TANULÁS: Szenzoros, vagy érzékszervi
ElsQ jelzQrendszerbeli információk: szín, forma, látvány, íz, illat, dallam.
MOZGÁSOS: (motoros) pszicho motoros mqveletek tanulása.
Beszéd, írás, sorkövetQ, szemösszetartó mozgások, rajzolás, szokáscselekvések,
Testnevelés.
SZOCIÁLIS TANULÁS:
Értékek, rokon, ellenszenvek, attitqdök elsajátítása szociális interakciók révén. Érzelmi lapon történQ azonosulás.
VERBÁLIS: tanulás a második jelzQrendszer szintjén
- Pszicho fiziológiai alapja az asszociáció
- Szükséges feltétele: a megismerési képességek és a gondolkodási mqveletek aktivitásának elérése
Problémamegoldás, felfedezéses tanulás.
AZ ÓVODÁS GYERMEK ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI
Labilis ismeretek jellemzik, csak az 5-6. életévben felel meg nagyjából a valóságnak.
Érzelmi, értelmi szinkretizmus jellemzi a gyermeket.
Tagolatlan, globális jellegq gyermeki szemlélet
Egész preferenciája, részletek önállósodása, vagy elhanyagolása.
Relációk abszolút tulajdonságként kezelése.
Szemléletes gondolkodás
Egyszerre egy nézQpont
Szempontok szerinti ugrálás
Centrális
Szituatív gondolkodás- kezdetleges oksági összefüggések.
Én-tudat kialakult- Test-séma nem teljes
Konstanciák kialakulatlanok: nagyság, alak, szín, idQ, térben a megtett út interiorizálódik, 5. évtQl irányok szerinti tájékozódás.
Mennyiségállandóság- szám, mint a mennyiség kifejezése
4-5 szemlélethez kötött
5-6 visszacsúszások
7 évtQl nem kibillenthetQ
9 évtQl anyagmennyiség-állandóság
Kategóriák kialakulása 6-10 év
Mqveletek- sorba-rendezés
4-5 évig próbálgatással
6. Évben még nem tudja megfordítani
7-8. Konkrét mqveletek
Gondolkodás sajátossága
Szemléletes cselekvQ- konkrét cselekvéshez kötött
Szemléletes képszerq- tárgyakat helyettesítQ jelzésekre, tárgyképekre még szüksége van.
Figyelem sajátos jellemzQi: Könnyen elterelhetQ, szándékosság hiányzik, tartósság rövid idejq, koncentráltság változó
Kevés, labilis ismeret
Egocentrikus beállítottság
Sajátos hibák alakulhatnak ki a világképben
Animizmus, (tárgyak élQként kezelése)
Artificializmus, (a természeti jelenségek mqvi elQállításának képzete)
Finalizmus, (a célnak az okkal való magyarázata

Néhány tanuláselmélet:
Pavlov: klasszikus kondicionálás
Thorndike: konnekcionizmus, vagy operáns kondicionálás
Próbálkozással történQ tanulás: kondicionalizmus- inger-reakció helyett az idegkapcsolatokkal foglalkozik
Hull ( Hall) drive redukció elmélete: szokásalakítás- feszültségcsökkenést eredményez
Skinner operációs elmélete: visszajelzés, megerQsítés fontosságát hangsúlyozza, próba, siker
Alakelmélet Gestalt: hirtelen belátás (Köhler)
Matematikai elméletek: az idegrendszerben végbemenQ át- és visszakódolás eredményeképpen értelmezik a tanulást
Verbális tanulás: a szó átveszi a közvetlen inger szerepét
Látens tanulás
Szociális tanulás: közvetlen modell alapján, eszköze a kommunikáció (utánzás, identifikáció, interiorizáció)
Piaget mqveleti lélektan: a gondolkodás=cselekvési forma, a külsQ, cselekvéses mqveletek belsQ értelmi mqveletekké alakulnak. A tanulás alapja a fizikai tevékenység. TEVÉKENYSÉG
Guthrie (Gütrié) asszociációs elmélete: az emlékezeti funkciók alakulását magyarázó elmélet, a közelség, szomszédság, inger+mozgás egyidejqsége, társítása.
A tanulás szempontjából fontos pszichikus folyamat az emlékezés. Az emlékezés kapcsán a bevésés, megtartás, felidézés kérdéseirQl beszélhetünk. Az emlékezés során az ingerek összetalálkoznak, közöttük különbözQ erQsségq kapcsolatok (asszociációk) alakulnak. A kapcsolat erQssége meghatározza az emlékezetbe vésés hosszát. Ez a kapcsolatképzés az idegrendszerben jön létre.
Asszociáció törvényei:
A hasonló vagy ellentétes, térben, vagy idQben kapcsolódó képzetek felidézik egymást.
Az asszociáció erQsségét növeli az együttes elQfordulás gyakorisága.
Frissesség vagy recencia.
Érzelem.
Caroll mesterfokú tanítás: elQzetes tudás, megértés, szorgalom, tanulási alkalom, tanítás minQsége együttesen befolyásolják a tanulást. SÉMA
Bloom
Információs pszichológia: tanulás=információ felvétele, megtartása, feldolgozása. Ehhez optimális vezérlés szükséges, ami feltételezi a visszacsatolást.. Fontos szerepe van az idQtényezQnek. Az információ rögzítésének az alapja az információ átadása, a feldolgozás és az asszociatív kapcsolatok alakítása.



4., Az oktatás célja. A teljesítményképes tudás rétegei. Ismeret, mqvelet, képesség, attitqd, mint az oktatás eredménye. JellemzQi az óvodában.
OKTATÁS: a nevelés rokonfogalma
A tanítás és a tanulás egymással kölcsönhatásban lezajló, aktív tevékenységét jelenti. Skinner így fogalmaz: az oktatás a tanulás tudomány és az oktatás mqvészete. A tanuló tudatos, aktív munkáját és a pedagógus célirányos eljárásait is magában foglalja.
Az oktatás szoros összefüggésben van a neveléssel. Fináczi ErnQ így ír errQl: A didaktika a pedagógiának az az ága, mely a nevelés három része: a testi, értelmi és erkölcsi nevelés közül az értelmi neveléssel, az oktatással foglalkozik.
JellemzQje: INTENCIONÁLIS szándékos, szándékolt, célra irányuló tevékenység OKTATÁSI CÉL: teljesítményképes tudás kialakítása
Célok hierarchiája:
Nevelési célok: általános, nevelésfilozófiai szint
Taxonómiák: napi pedagógiai tevékenység számára elemzett célok (konkrét cél és feladatok)
Operacionalizált célok: konkrét megfigyelt viselkedésre irányuló célok (mqvelQdési tartalom, tantárgyi cél és feladatrendszer.)
A teljesítményképes tudás rétegei:
Az oktatás meghatározott célok érdekében történik, s e célok elérése a nekik megfelelQ teljesítményeket eredményezi.
Az oktatásnak a tartalmát úgy határozzák meg, hogy az alapvetQ tudást eredményezze.
Az ismeretek, jártasságok és készségek eszközjellegqek a képességek fejlesztése, a magatartás alakítása szempontjából.
Az oktatás és képzés tartalma az ismereteknek, mqveleteknek a rendszere
Másként meghatározva: az oktatás és képzés tartalmán a korszerq mqveltségnek azt a törzsanyagát értjük, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók személyiségének a nevelési célban megjelölt mqveltségi szintjét elérjük.
Az oktatási tartalom valamilyen célfogalom irányába mutat: az oktatás tartalma nem önmagáért van, hanem azért, hogy általa valamilyen oldalról közelítsünk a cselekvQ ember irányába
A tanulási fogalomból a következQ teljesítménytípusok különíthetQk el:
Az ismeretek
A jártasságok és készségek
A képesség
A magatartás
A tudás lényegét képezQ ismeretek s az azok alkalmazását lehetQvé tevQ mqveletek fogalmával kell szembenéznünk.
ISMERETELMÉLETI (filozófiai) megközelítés a megismerés általános törvényszerqségeit vizsgálja. EbbQl a szempontból beszélhetünk a megismerés INDUKTÍV és DEDUKTÍV útjáról.
Az oktatási folyamat ismeretelméleti vonatkozásai:
Az emberi megismerés alapvetQ törvényszerqségei:
A megismerés aktív folyamat-tevékenység eredménye. A valóság tükrözQdése-az objektum és a szubjektum dinamikus kölcsönhatása révén. A gyakorlatból indul ki, céltudatos tárgyi cselekvés és társadalmi interakciók hatására jön létre.
Ismeret a valóságról szerzett közvetlen érzéki tapasztalatokon alapul (érzéki, szenzuális), illetve az elQdök által alkotott fogalmak elsajátítása útján (racionális, absztrakt).
A gyakorlat a megismerés kiindulópontja, célja, igazságának kritériuma
Ismeret, mqvelet, képesség, attitqd, mint az oktatás eredménye
Ismeret (tény, képzet, fogalom, összefüggés, törvény, szabály, elvrendszer, hipofízis)  ráismerés, reprodukció, alkalmazás
Mqvelet (ismeretek felhasználása, feladathelyzetben-, problémahelyzetben) jártasság készség, tanulhatók
Képesség (adottságokra épülQ, környezeti hatásra kialakult maradandó, egyéni pszichés jellemzQk, a tanulás feltételei az ismeretek és a mqveletek segítségével fejleszthetQk) fejleszthetQk
Attitüd (tartós beállítódása környezethez, tanuláshoz, önmagunkhoz való viszonyulásban értelmi, érzelmi, cselekvéses összetevQkbQl áll, környezeti hatásra alakul) Minta alapján
JellemzQi az óvodában:
Utánzás, mintakövetés
Spontán játékos tapasztalatszerzés
Gyermeki kérdésekre, válaszokra épített tanulás
Óvodapedagógus által irányított tevékenység
Gyakorlati jellegq probléma megoldása
Kezdeményezések, foglalkozások


5., A gondolkodás makro-, és mikro-szerkezete. Problémamegoldás, gondolkodási mqveletek.
MAKROSTRUKTÚRA: A tanítási-tanulási folyamat, az ismeretszerzés és alkalmazás ciklikus változása.
MIKROSTRUKTÚRA
Szqkebb értelemben: a tematikus-tervezés, illetve a benne tükrözQdQ tanítási-tanulási tevékenységsorozat az oktatási folyamat legkisebb összefüggQ szakasza.
A tematikus-tervezés tényezQi:
Téma tartalma- logikája, struktúrája
Gyermekcsoport ismerete- differenciálás
Stratégiák átgondolása: cselekvésrendszer, ismeretelmélet, tanuláselmélet, kibernetika szempontjából
Problémamegoldás
- a céltudatos gondolkodás legkülönlegesebb és legjellegzetesebb fajtája. A gondolkodás látható oldala, makro-szerkezete.
Probléma
Világosan megfogalmazott cél, amelynek eléréséhez nincs közvetlenül ismert út. Kicsi, vagy nagy nehézség jellemzi.
Problémaszituáció
A problémát felvetQ helyzet, kérdezési mód.
Problémamegoldás típusai
Próba szerencse (Óvodások) Gyakorlati jellegq problémák megoldására alkalmas.
Inspirált, intuitív, vagy heurisztikus (Lappangás, hirtelen belátás)
Organizált, logikus, vagy algoritmikus (Gondolkodási mqveletek)
Lépései röviden:
Probléma felmerülése
Megoldás elQkészítése
Megoldási hipotézisek kipróbálása
VégsQ ellenQrzés
Gondolkodási mqveletek
a gondolkodás belsQ, láthatatlan elemei, a gondolkodás mikro-szerkezete
Analízis: az egész elmélet, vagy gyakorlat során történQ részekre bontása.
Szintézis: Az elQzQvel ellentétes mqvelet- részeket ténylegesen vagy gondolatban összerakjuk.
Elvonás, absztrahálás: lényeges elemek kiemelése
Összehasonlítás: két vagy több tárgy azonosságainak, különbségeinek feltárása
Összefüggések felfogása: két, vagy több tárgy közötti kapcsolat (Reláció) feltárása
Kiegészítés: Bizonyos relációnak megfelelQ másik tárgy, vagy jelenség megtalálása
Általánosítás: Konkrét adathoz fölérendelt kategória rendelése
Konkretizálás: Általános adathoz alárendelt adat rendelése
Rendezés: Tárgyak, jelenségek csoportjából kiválasztjuk a következQ megfelelQt.
FejlQdési szintek
Reális tárgyakkal végzett reális cselekvések
Szemlélethez kötött képzeleti cselekvés
BelsQ, pszichikus szintre kerülés
Elemi gondolkodási mqveletek
Egyszerqbb logikai mqvelet-rendszerek (Soralkotás, osztályba sorolás) Kisiskoláskor


6., Az oktatás tartalma. A tananyag elrendezésének kérdései. Gyqjteményes, komplex, integrált tartalmak és jellemzQik. Az óvodai nevelés alapprogramjának jellemzQi.
Tartalom:
- a korszerq mqveltség törzsanyaga, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók személyiségének a nevelési célban megjelölt mqveltségi szintjét elérik, a kulturális javak meghatározott rendszere
OKTATÁS: a nevelés rokonfogalma
A tanítás és a tanulás egymással kölcsönhatásban lezajló, aktív tevékenységét jelenti. Skinner így fogalmaz: az oktatás a tanulás tudomány és az oktatás mqvészete. A tanuló tudatos, aktív munkáját és a pedagógus célirányos eljárásait is magában foglalja.
Az oktatás szoros összefüggésben van a neveléssel. Fináczi ErnQ így ír errQl: A didaktika a pedagógiának az az ága, mely a nevelés három része: a testi, értelmi és erkölcsi nevelés közül az értelmi neveléssel, az oktatással foglalkozik.
JellemzQje: INTENCIONÁLIS szándékos, szándékolt, célra irányuló tevékenység
A TANANYAG ELRENDEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI
Az elvszerqen kiválasztott tananyagot meghatározott szempontok szerint el kell rendezni. Fontos szempont, hogy a tanulónak egy egységes valóságot kell megismernie, a környezQ világot a maga összefüggéseiben kell megértenie.
A tananyag elrendezése lehet horizontális és vertikális.

Horizontális megközelítésben: egymás mellé rendelés, tananyag kiválasztásával párhuzamosan: tantárgyak, tudomány és mqvészeti ágak szerint válogatott, vagy integrált, komplex tárgyak
Vertikális megközelítésben: egymásutániság: Koncentrikus, lineáris, teraszos, spirális
Horizont´alis elrendez´es:
A horizontális megközelítés azt jelenti, hogy a tananyag egymás mellé rendelt, és egymással kapcsolatban lévQ nagyobb részei a pedagógiai folyamat irányítása szempontjából a legcélszerqbben milyen tantárgyakba, illetve tantárgy csoportokba sorolható be.
A horizontális elrendezés formái:
" A tananyagot egy adott ´évfolyamra vonatkoztatva tantárgyakba szervezve osztják el. A tantárgyak nem egy tudományág leegyszerqsített, vázlatos kifejtését tartalmazzák, hanem egy vagy több tudományterületrQl pedagógiai céljainknak megfelelQen kiválasztott ´es elrendezett tudásanyagot foglalnak magukban.
" Tantárgyi koncentráció: Egy-egy témával több tantárgyon belül is foglalkoznak. Az iskoláknak törekedni kell arra, hogy a tanulók meglássák az ismeretek kapcsolódásait, felismerjék, hogy azonos vagy ¨összefüggQ jelenségek különbözQ szempontú elemzését végzik el az egyes tantárgyak keretében.
• Tantárgyblokk: A tantárgyblokk esetében az egyes tantárgyak viszonylagos önállósága megmarad, de a tantárgyakon belül az egyes témák tanítása a tantárgyblokk logikájának alárendelve történik.
• Integrált tantárgyak: Integrációról akkor beszélünk, ha a különbözQ tudományterületekrQl vett anyagot egységes egésszé rendezzük, amelyben az egyes alkotóelemek önálló struktúrája feloldódik.
Az integrációt három tantárgytípussal valósíthatjuk meg:
 Integrált tantárgy eset´eben az összekapcsolás alapját a tudományterületek valós összefüggései alkotják. Ilyen pl. a környezetismeret, embertan stb.
– A komplex tantárgy több tudományos ismeretkört foglal magában. Pl. a magyar nyelv és irodalom keretében irodalomtörténeti, irodalomelméleti, filmesztétikai, nyelvészeti ismereteket is tanítanak.
 Az integráló tantárgyak szintézist teremtenek a korábban különbözQ tárgyakban tanult ismeretek között. Ilyen tantárgy pl. a filozófia.
Vertikális elrendezés:
A vertikális megközelítés a tananyag szerkezetében mutatkozó egymásutániságot realizálja. Tehát:


4
6
@
B
P
R
\
^
€
‚
ñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñÕȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻȻh|dh|dOJQJ^Jh|dh 00OJQJ^Jh|dhÙsß5OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dh˜St5OJQJ^JJ¼Â Æ
€ ´`Ø àà ºR®2JrÐf¦ÈøåååååååÜÜÜËÜÜƱ±±±±
&
F
Æ hp „âþ„p]„âþ^„pgd¸§gd¸§ „âþ„Ä„Ä]„âþ^„Ä`„Ägd¸§ „âþ]„âþgd¸§$
&
F
Æ „„^„„a$gd 00 ¤ðgd 00 ÈÝý‚

¢
²
´
¸
º
¼
¾
Ò
Ô
Ø
Ú
à
â
ì
î


2
4
H
J
T
V
ž

¸
º
¼
¾
Ì
Î
Ö
Ø




(

*

,

.

<

>

@

B

D

F

T

V

d

f

n

p

|

~

þ






D
F
|
~
ˆ
Š
¨
ª
¬
®
º
¼
Ð
Ò



8 : < > B D H J Z \ l n r óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóh|dh|dOJQJ^Jh|dh 00OJQJ^J[r t Š Œ ” – ¤ ¦ ´ ¶ ¸ º Æ È Ö Ø â ä î ð ü þ *,24DFHJNP\^`bfhjlŽ”–šœ¤¦¾ÀÖØôöøú&(>@BDfhprxz˜š¢¤¬®°²¾ÀÚÜàóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæÙæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæh|dh¸§OJQJ^Jh|dh 00OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^JVàâèê

"$02@BDFhj‚„’”–¢¤ÆÈÌÎ


$:BDHtvz|„† ª¬®²¶óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæÙæÙóÙæóæóæóæɹɧÙ#h|dh¸§5CJ OJQJ^JaJ h|dh|d5>*OJQJ^Jh|dh¸§5>*OJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^Jh|dh 00OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^J=¶ÀÂÆÞâìîðòöø


&(.08:PR\^hjtvxz ¢¼ÌÎàâðòøú 8 : T V b d f h l n € ‚ Œ Ž ” – ¦ ¨ ª ¬ Â Ä Þ à ñãñÖñÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖñãñÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖ¹h|dh¸§5>*OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dh¸§5OJQJ^JIà ð ò 8:LN\^`bhjtv€’–¢¤¨ª¾Ààâèêôö "$.0DFLNPR\^vx”–žºÈÊäæîòôøú
,.6óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóÖÈóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóºÈºÈºÈóȺȺÈóæóæóæóæóæóæóh|dh|d5OJQJ^Jh|dh¸§5OJQJ^Jh|dh¸§5>*OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^JI68@BLNR\^`bdfŒŽ–˜¢¤¦¨®¸ºÜÞêìôöþ *,@BJLNlntvz|”–ž ¸ºÊÌÒÔæèòôøóæóæóæÖÆÖ¸æóæóæóæóæó檜ªœªœªœªœªœªœªœªæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæh|dh|d5OJQJ^Jh|dh¸§5OJQJ^Jh|dh¸§>*OJQJ^Jh|dh|d5>*OJQJ^Jh|dh¸§5>*OJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^J=øú


02JL†ˆŠŒ¶¸ÀÂÄÆÊÌØÚèêþ


.068DFRTrt‚„´¶.0<>@DFHJLTóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæÖÆÖÆÖ´¤”h|dh¸§56OJQJ^Jh|dh|d56OJQJ^J#h|dh¸§5CJ OJQJ^JaJ h|dh|d5>*OJQJ^Jh|dh¸§5>*OJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^J:È*Š<À\Ü:¤,-¦-š Ø î l!º".#”#êêêêááØØØØÇÀ³³ª¥
&
F)gdãy×gd±r:„Á^„ÁgdÇ$n

„¡
„_ô^„¡
`„_ôgdøa¶ ¤ðgdƒ`Ð „âþ„ˆ„Ä]„âþ^„ˆ`„Ägd„'Á „âþ]„âþgd„'Á „âþ]„âþgd¸§
&
F
Æ hp „âþ„p]„âþ^„pgd¸§TV\fhnprt’”¢¤ª¬®°´¶¸ºâìîôöø *,68@BDFHJVXbdnp”–˜šœž ¢Þàöøüþ

BDPRðàÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓàðà¸ÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆÓÆh|dh¸§5OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^Jh|dh¸§56OJQJ^Jh|dh|d56OJQJ^JHR\r€‚”–¶¸æèðò


46RT^`rt”–ÈÊÐÒÔÖîðúüþ---- -:-<-L-N-R-T-n-p-„-†--’-–-˜-¨-°-Ä-Æ-È-Ê-ä-æ-î-ð-ò-óåØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØËØ彯½¯½¯½¯½h|dh|d5OJQJ^Jh|dh}`5OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh„'ÁOJQJ^Jh|dh„'Á5OJQJ^Jh|dh¸§OJQJ^JEò-ô-ø-ú- $ & > @ P R b d v x | ~ ˆ Š Ž  š ì î ò î!"º"H%J%L%\%^%`%b%d%ñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãñãÓƼ²¨²¨›Ž~n~n~h|dh|d5:OJQJ^Jh|dhøa¶5:OJQJ^Jh±r:5:OJQJ^Jh±r:hãy×OJQJ^Jhãy×OJQJ^Jh±r:OJQJ^JhÇ$nOJQJ^Jh±r:5>*OJQJ^Jh±r:h±r:5>*OJQJ^Jh|dh}`5OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^J*”#$N$¼$H%J%L%j%"&Ü&'t'Ö'Z(‚((ê(‚)÷÷÷÷òååÝÝØͳØئ¦

„Ø
„õ^„Ø
`„õgdøa¶ „t„Vþ¤x^„t`„Vþgdøa¶
„¬¤x`„¬gdøa¶
„s¤x`„sgdøa¶gdøa¶ $a$gdøa¶

„¡
„_ô^„¡
`„_ôgdøa¶gd±r:
&
F)gdãy×d%j%l%z%|%œ%ž% %¢%ª%¬%°%²%¼%¾%È%Ê%ö%ø%ú%ü%
&

&&&"&$&<&>&R&T&\&^&f&h&j&l&r&t&&’&”&–&´&¶&Ä&Æ&Ð&Ò&Ô&Ö&Ü&æ&è&' '' '"'0'2'ñàñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñàñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñ²²˜àñÒ2jh|dhøa¶56OJQJU^JmHnHuh|dh|d56OJQJ^Jh|dhøa¶56OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^J! jØðh|dhøa¶5OJQJ^Jh|dhøa¶5OJQJ^J<2'j'l't'v'€'‚'¢'¤'®'°'´'¶'Ì'Î'Ö'Ø'ä'æ'(((((( (((*(P(R(Z(^(`(p(r(‚(„((’(œ(ž(ª(¬(Ø(Ú(ê(ì(ñãñÒñãñãñãñãñãñÒñãñŸŸŸŸŸŧ–§–§†vÒñãñãñãñÒh|dhøa¶5:OJQJ^Jh|dh|d5:OJQJ^J!h|dh|d56:OJQJ^J!h|dhøa¶56:OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dhøa¶OJQJ^J! jØðh|dhøa¶5OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dhøa¶5OJQJ^J.ì()),).)T)V)X)Z)f)x)z)€)Š)Œ)’)”)–)º)Â)Ä)Ò)Ô)Ø)Ú)ì)î)ô)ö)ø)*6*8*J*L*R*T*Z*\*f*h*j*l*~*†*ñãñãñãñãñÒÁÒ±¡±ñ€ñãñãñãñãññ€ñãñãñãññãñãñ€h|dhøa¶56OJQJ^J! jØðh|dhøa¶5OJQJ^Jh|dh|d5:OJQJ^Jh|dhøa¶5:OJQJ^J!h|dh|d56:OJQJ^J!h|dhøa¶56:OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dhøa¶5OJQJ^J,‚)’)ô)Z* *¶*+f+ò+N,Ò,ê,-p-.F.h.¤.Ê.òãããÞÏϾµµ°›››››››
&
F
Æ hp „âþ„p]„âþ^„pgdƒ`Ðgdƒ`Ð „âþ]„âþgdƒ`Єð„×ì¤x ¤ð^„ð`„×ìgdøa¶ „ „§ø¤x^„ `„§øgdøa¶gdøa¶ „Ø
„Fõ¤x^„Ø
`„Fõgdøa¶

„Ø
„(ò^„Ø
`„(ògdøa¶†*ˆ*’*ž*ª*¬*¶*¸*º*Ô*Ö*Ú*Ü*æ*è*ê*ì*î*ð*ú*ü*+
+

+ +++++ +"+$+&+2+4+6+@+B+X+Z+\+^+f+h+j+t+v+Š+Œ+ðàÒ²¢•Ò‡Ò‡•z•z•z•z•z•z•¢•z•z•z•Ò‡Ò‡Ò‡Ò‡Ò¢•Ò‡Ò‡h|dh|dOJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dhøa¶OJQJ^J jØðh|dhøa¶OJQJ^Jh|dh|d5:OJQJ^Jh|dhøa¶5:OJQJ^Jh|dhøa¶5OJQJ^Jh|dhøa¶56OJQJ^Jh|dh|d56OJQJ^J0Œ+–+ª+°+²+¸+º+¼+À+Ì+Î+Ò+Ô+à+â+ä+ð+ò+ü+þ+,,,,,.,6,8,B,D,F,H,N,X,Z,ñäÖÈÖä»äÖÈÖäÖÈÖ䭝»r»r»r»r»rdVh|dh|d5OJQJ^Jh|dhƒ`Ð5OJQJ^Jh|dhƒ`ÐOJQJ^Jh|dhƒ`Ð>*OJQJ^Jh|dh|d5>*OJQJ^Jh|dhƒ`Ð5>*OJQJ^Jh|dhøa¶:OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh|d6OJQJ^Jh|dhøa¶6OJQJ^Jh|dhøa¶OJQJ^Jh|dhøa¶5OJQJ^J!Z,|,~,Š,Œ,”,–,ž, ,´,¶,Ê,Ì,à,â,ê,ì,î,

- - ----4-6->-@-X-Z-j-l-r-t-†-ˆ-’-”-˜-š-ª-¬-Ð-Ò-ê-ì-&.(.*.,.V.X.`.b.d.f.j.l.x.z.ˆ.Š.ž. .¦.¨.ª.¬.°.².Î.Ð.Ö.Ø.ä.æ.ò.ô./ /ñãñãñãñãñãñãñãñÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉÖÉh|dh|dOJQJ^Jh|dhƒ`ÐOJQJ^Jh|dh|d5OJQJ^Jh|dhƒ`Ð5OJQJ^JO /"/$/T/V/¶/¸/Î/Ð/Ü/Þ/à/â/æ/è/ì/î/0 0.000B0D0F0H0L0N0^0`0t0v0†0ˆ0œ0ž0¶0¸0º0¼0Ô0Ö0Ü0Þ0ô0ö011
1

11"1$181:1B1D1L1óæóæóæóæóÕÄÕÄÕĶóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæ󦖦–¦–¦h|dh|d5OJQJ\^Jh|dh< p5OJQJ\^Jh|dhƒ`Ð>*OJQJ^J!h|dhƒ`Ð5>*OJQJ\^J!h|dh|d5>*OJQJ\^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dhƒ`ÐOJQJ^J8Ê.*/Ü/î/1N1¾1Ö1&2>2f3h3ˆ3 505¦5¼5Ð6þ67Ü7î7êêåÜ×Ê×Ê×ÁÊ×Á׸×Á×ÊÊׄÄ`„Ägd< p„Ä^„Ägd< p

„h„\^„h`„\gd< pgd< p„Ä^„Ägdƒ`Ðgdƒ`Ð
&
F
Æ hp „âþ„p]„âþ^„pgdƒ`ÐL1^1`1d1f1n1p1v1x1€1‚1Š1Œ1¶1¸1¼1Ê1Ì1Ô1â1ä122222222&2(2*22242<2N2P2l2n2r2t2|2~2€2‚2„2†2Œ2Ž2’2”2œ2ž2À2Â2ð2ò2"3$3.303:3<3@3B3D3F3V3X3h3p3r3|3~3€3‚3†3˜3š3óæóæóæóæóæóæóæóÖÆÖóæóæóæóæóæóÖÆÖÆÖóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóÖÆÖÆÖÆÖóæh|dh|d5OJQJ\^Jh|dh< p5OJQJ\^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh< pOJQJ^JNš3´3¶3Ì3Î3Ú3Ü3Þ3à3ü3þ3"4$4H4J4X4Z4p4r4|4~4Ž44˜4š4ª4¬4®4°4¸4º4¼4¾4À4Â4Î4Ð4Ô4Ö4Þ4à4æ4è4ì4î4ú4ü4

5$5&5(5*505<5>5F5H5f5h5r5t5x5z5„5†5˜5š5œ5ž5¦5®5°5²5´5º5À5Â5Ð5Ò5óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóÖÆÖÆÖóæóæóæóæóæóæóæóæóÖÆÖÆÖóæóæh|dh|d5OJQJ\^Jh|dh< p5OJQJ\^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh< pOJQJ^JNÒ5Ü5Þ5ê5ì5ô5ö5(6*6D6F6L6N6X6Z6\6^6j6l6Œ6Ž6˜6š6¢6¤6¦6¨6ª6¬6¶6¸6Ä6Æ6Ð6Ü6Þ6à6â6î6ð6777 7"7.707B7D7L7N7V7X7Ž7’7”7˜7š7¤7¦7°7¶7¸7Ì7Î7Ö7Ø7Ü7æ7óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóÖÆÖÆÖÆÖÆÖÆÖóæóæóæóæóÖÆÖÆÖÆÖóæóæóæóµ!h|dh< p5OJQJ\]^Jh|dh|d5OJQJ\^Jh|dh< p5OJQJ\^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh< pOJQJ^JDæ7è7ì788 8888 8!8%8&86878A8B8\8]8g8h8r8s8t8u8y8z88€8Š8‹8Œ88’8“8•8–8—8˜8¬8­8¶8»8¼8¾8É8Ê8à8á8æ8ç8ö8÷8ø8ù899 9999!9"9/909293999:9>9?9K9L9P9Q9S9T9V9îÝÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÝîÝÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐh|dh|dOJQJ^Jh|dh< pOJQJ^J!h|dh< p5OJQJ\]^J!h|dh|d5OJQJ\]^JMî7¶8¿8i9|9œ9&:t:;N;È;Ú; <¢<î<=`=À=>d>¢>N?º?öñöäÜÜÜÜÜÜñööñÔÔÔÔÔÔÌÌ
&
Fgd< p
&
Fgd< p
&
Fgd< p

„h„\^„h`„\gd< pgd< p„Ä^„Ägd< pV9W9[9\9_9`9c9d9p9q9‰9Š9Œ99Ž99—9˜9™9š9±9²9³9´9¼9½9¾9¿9:::: :":0:2:4:6:F:H:j:l:n:p:v:x:z:|:€:‚:„:†:¬:®:Ü:Þ:ä:æ:ú:ü:þ:;;;&;(;*;,;D;F;H;J;T;V;p;r;t;v;Œ;Ž;¨;ª;¼;¾;À;Â;È;óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæh|dh< pOJQJ^Jh|dh|dOJQJ^JVÈ;Î;Ð;Ò;Ô;Ø;ð;ò;ø;ú;ü;þ;<< <"<6<8
= = ==$=&=,=.=0=2=Z=\=t=v=z=|=Œ=Ž= =îÝîÝîÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃ姵§µ§µ§µ§µÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐÃÐh|dh|d5OJQJ^Jh|dh< p5OJQJ^Jh|dh|dOJQJ^Jh|dh< pOJQJ^J!h|dh|d5OJQJ\]^J!h|dh< p5OJQJ\]^JB =¢=¤=¦=º=¼=À=Â=Ô=Ö=Þ=à=î=ð=ô=ö=>>> >:><>H>J>\>^>p>r>z>|>˜>š>¢>Ä>ö>ø>þ>?(?*?,?.??@?B?L?N?P?`?b?Œ?Ú?Ü?ð?ò?@@@ @&@:@<@@@F@H@X@Z@\@^@b@d@j@l@óæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæóæÖæóæóæóæóæóæóæÖÆÖÆÖæóæóæóæóæ¹ó¹æóæóæóæóæóh|dh°.+OJQJ^Jh|dh|d5OJQJ\^Jh|dh< p5OJQJ\^Jh|dh< pOJQJ^Jh|dh|dOJQJ^JIº?@œ@ô@$ARAŠAžABbBjCØCD0DdD¨DæDEJE’EÀEðETFGòG"H°H÷÷÷ï÷÷÷ïïïï÷÷÷÷ïï÷÷÷ï÷÷ïçç
&
F gd< p
&
Fgd< p
&
Fgd< pl@’@”@¢@¤@¨@ª@º@¼@Ò@Ô@Ø@Ú@ê@ì@ò@þ@A"AžAÈA8BœBhC’CÖCàCDD.D4DbDhD¦DÖDæD"EHENEEšE¾EFRF~FG &
Fgd7Už„Á^„ÁgdÇ$ngdÇ$n
&
FgdÇ$ngdòF‡
&
FgdòF‡gd»$G ¤xgdòF‡gd±r:
&
F gd< p
&
Fgd< p¸JÎJ‚KKFL\L&N8N"O2OPPP-P PTTTÎTÐTðæðæÖÌ¿µ¥µ›Ž{m`VI?2h>Hh>HOJQJ^Jh>HOJQJ^Jh>H5>*OJQJ^Jh»$GOJQJ^Jh|dh»$GOJQJ^Jh|dh»$G>*OJQJ^J$h|dh»$G5>*OJQJ\]^Jh7Užh7UžOJQJ^JhbÎOJQJ^Jh7Užh7Už5>*OJQJ^Jh7UžOJQJ^Jh7Už5>*OJQJ^JhÇ$nOJQJ^JhÇ$nhÇ$n5>*OJQJ^JhòF‡OJQJ^JhòF‡hòF‡5>*OJQJ^JÊPÝPýPbR°R@SŠSTTÐTnUpUÖUvVæV†W WÆW®X YnYòêêêêêØÓÌÇ¿ÇÇÇǶǭÇDŽÄ^„ÄgdÖ¢„Ä`„ÄgdÖ¢ $a$gdÖ¢gdÖ¢ ¤xgd>Hgd>H
&
F„š„›þ ¤ð^„š`„›þgdÖ¢
&
Fgd»$G

„h„\^„h`„\gd»$G ÐTôTnUœUvVèV WÆW®XYVYnYBZiZjZ{Z¿ZßZ$]T]Ð]ú]j^Î^š_Ä_``8`B```f`”`š`Ø`aaTaza€aÂaÌaðaNb„b°b4cnc$dˆdŒdâdðâðâðâðâðâÑâ¾®ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ž‘ƒh|dhcXÖ5OJQJ^Jh|dhcXÖOJQJ^Jh|dhcXÖ5OJQJ\^Jh|dhcXÖ5>*OJQJ^J$h|dhcXÖ5>*OJQJ\]^J!h|dhÖ¢6OJQJ\]^Jh|dhÖ¢OJQJ\^Jh|dhÖ¢5OJQJ\^J3nYZBZjZÀZöZL\Î\&]V]„]¼]Ð]B^”^œ_
`:`b`–`Ú`aLa|aÄaòaöñêââÚÚÚâÚÚÚââââÚÚÚÚââÚÚÚ
&
FgdcXÖ
&
FgdcXÖ¤ðgdcXÖgdÖ¢„Ä^„ÄgdÖ¢òa"b†b6c$dTdŒdäd2eÀe f"fPf’fgÔg€h:i˜ivjìj
k÷ïï÷ççâÚÚÒÍͼ¼¼¼¼¼¼¼¼
&
F
Æ h „ ^„ gdÍþgdÍþ
&
F gdcXÖ
&
FgdcXÖgdcXÖ
&
F gdcXÖ
&
FgdcXÖ
&
FgdcXÖâd f"fPflm–m2ololqšqžv¢v¤v¬vÄwÖwÚwêwxx´xàxzz¤z¶zºz€{Â{Þ{ |;|óæÖæÆæ¸æ¸æ®æž~qqqqaqaqqqh|dh35>*OJQJ^Jh|dh3OJQJ^J#h|dh35CJ OJQJ^JaJ h|dh35OJQJ^Jh|dh35OJQJ\^Jh}OJQJ^Jh|dhÍþ5OJQJ^Jh|dhÍþ56OJQJ^Jh|dhÍþ5>*OJQJ^Jh|dhÍþOJQJ^Jh|dhcXÖOJQJ^J-
käkHm‚nlqšqFrÐrss0t &
F


Æ hË „Ë ^„Ë gd3 „âþ]„âþgd3
„äþ¤ð]„äþgd3gd3gd}
&
FgdÍþgdÍþ
&
F
Æ h „ ^„ gdÍþ ;|H|I|n||>DFZ‡\‡z‡²ˆ‰²‰È‰:¶¸Æ®ŽÀŽ@díÞÑÁѱ¤±—Š|o_o_o|Q|o|oDh|dhmwOJQJ^Jh|dhL™5OJQJ^Jh|dh Y56OJQJ^Jh|dh YOJQJ^Jh|dh Y5OJQJ^Jh|dh˜StOJQJ^Jh|dhL™OJQJ^Jh}5>*OJQJ^Jh|dhL™5>*OJQJ^Jh|dh356OJQJ^Jh|dh3OJQJ^Jh|dh3CJ OJQJ^J#h|dh35CJOJQJ^JaJµ|}F0€Ø€ÆV‚„n…ü…†L†b†|†\‡²ˆ‰z‰H‹îîæÛÛÛÛÛÛÛÐÐÐ붶¶¥
&
F
Æ h$ „$ ^„$ gd Ygd Y$
&
F „Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þa$gd Y
$
&
F
a$gdL™
$
&
F
a$gdL™ $a$gdL™
&
F


Æ hË „Ë ^„Ë gd3H‹¬Œ:¸®Ž~öX’†’²’ø’X“°“ü“:”î”´•Ô• —N—îîåÙÙÙÙÐÈÈÈÈÈÈÁ¼¼¼¼gdJ! ¤ðgdJ!
&
FgdMlí „äþ]„äþgdMlí


&
F „äþ]„äþgd Y „äþ]„äþgdL™
&
F
Æ h$ „$ ^„$ gd Yd|~ôö‘ ‘‘F’V’X’†’<”î”
• •Š•®•´•Ô•ø• —J—Y˜k˜o˜…˜Å˜Ì˜è˜ð˜d™óæØËæ½Ë½Ëóæ¯ó¯Ÿ‘„‘„Ÿ‘„t„c„S„S„S„h|dhJ!5OJQJ\^J!h|dhJ!5>*OJQJ\^Jh|dhJ!56OJQJ^Jh|dhJ!OJQJ^Jh|dhJ!5OJQJ^Jh|dhJ!5>*OJQJ^Jh|dhMlí5OJQJ^Jh|dhmw5OJQJ^Jh|dhmwOJQJ^Jh|dh Y5OJQJ^Jh|dh YOJQJ^Jh|dhMlíOJQJ^J N—˜—è—Y˜k˜è˜ñ˜d™w™Jš|š›¢›"œDœnœšœÞœîî×ÒÒʽµÒ­¥¥¥•••
&
F gdJ!
&
F gdJ!
&
F gdJ!
&
F gdJ!
&
FgdJ!

„ˆ„6^„ˆ`„6gdJ!
&
FgdJ!gdJ!
&
F
Æ h
„
„›þ ¤x^„
`„›þgdJ!
&
F
Æ h
„
^„
gdJ!d™w™Jš|š"œ,PZÆÚ\žržäžæžŸFŸzŸ˜Ÿ H ¾ Ø b¡€¡à¡þ¡V¢j¢ö¢£ì¤î¤6¦8¦J¦L¦N¦Ä§Æ§Ô§ðãðãðãðãðÕðÕðÕðÕðÕðÕðÕðÕðÕðÕðÕȺ¯Ÿ’‡}’mh|dhT
5>*OJQJ^Jh}OJQJ^Jh}5OJQJ^Jh}h}OJQJ^Jh}h}5>*OJQJ^JhT
5OJQJ^Jh|dhT
5OJQJ^Jh|dhT
OJQJ^Jh|dhJ!OJQJ\^Jh|dhJ!OJQJ^Jh|dhJ!5OJQJ\^J'ޜ0Æ\žŸzŸ ¾ b¡à¡V¢ö¢£v£Æ£
¤D¤ì¤8¦L¦Æ§íåàØØØØØØØØØÏÇÇÇÇÇÀ»Àgd} ¤ðgdT

&
FgdJ!„h^„hgdJ!
&
FgdJ!gdJ!
&
F gdJ!
&
F „:
„›þ ¤x^„:
`„›þgdJ!ԧاܧ짨¨¶¨â¨ªª¦ª¸ª¼ª‚«Ä«à« ¬x¬À¬ð®ò®ô® ¯Ä¯ø¯ú¯0°1°;°[°‡°‰°íàÒàÒàÒàÂàÂÒàÒàÒà´£’„´wdTdw´wdwh|dh0i[5OJQJ\^J$h|dh0i[56OJQJ\]^Jh|dh0i[OJQJ^Jh|dhSo5OJQJ^J h|dhSoCJ OJQJ^JaJ h|dhSoCJOJQJ^JaJh|dh0i[5OJQJ^Jh|dhT
5>*OJQJ^Jh|dhT
5OJQJ^Jh|dhT
OJQJ^J#h|dhT
5CJ OJQJ^JaJ -Ƨ¨ªà«x¬À¬€®ò®ô®1°‰°¤°$³h³Ìµ

¸Î¸ »’»`¼%½¿öööëæÝÝæÕúºººººººººº 7$8$H$gd|d
&
F„Ê„›þ ¤x^„Ê`„›þgdI\¤
&
Fgd0i[ 7$8$H$gdSogd0i[
„äþ ¤ð]„äþgd0i[ „âþ]„âþgdT
‰°¤°®°¯°·°¸°»°¼°½°¾°Ç°â°è°é°ó°û°

±±²š²¢²¼²Ê²è²î²ð²³³$³:³J³b³œ³°³´
´P´T´t´¶´º´Xµpµ’µÌµH¶r¶Ž¶¶ ··2·4·L·Ê·Ø· ¸

¸ðßÑßÑßÑßÑßÃßÃßÃßÃßÃßòòòÃßÃßÃß²ÃßÃß²ÃßÃßÃߤߤߤ“ß¤ß¤ß¤ß h|dhCJOJQJ^JaJhCJOJQJ^JaJ h|dh0pDCJOJQJ^JaJh0pDCJOJQJ^JaJh|dCJOJQJ^JaJ h|dh|dCJOJQJ^JaJh|dh|d5>*OJQJ^J9

¸_¸a¸£¸¨¸´¸·¸É¸Î¸ÿ¸ºNºPºîº»»» »^»d»x»’»¼¼K¼`¼œ¼³¼
½½½¾Ž¾¬¾¿¿:¿@¿P¿R¿X¿ü¿þ¿,p,Œ,²,º,¼,È,|-€-š-ª-òáòáòáòáÓáÓáÓÅáÅá·á·á·á·á·á·á·á·á·áªšá·á·á˜·á·á·á·á·áUh*¼h|d5>*OJQJ^Jh*¼5>*OJQJ^Jh*¼CJOJQJ^JaJht[ÈCJOJQJ^JaJhA-¦CJOJQJ^JaJ h|dh|dCJOJQJ^JaJhãnàCJOJQJ^JaJ5¿@¿ª-î-.0l002„2þ2ö3ˆ5Š5¦6€8Ò8R:ˆ:Â:à:;;|<Ø<È=ööööööööööïêêêêêâââêê×Ì
„äþ¤x]„äþgdÄ/

„äþ¤ð]„äþgdMlí
&
Fgd0i[gd0i[ ¤xgd|d 7$8$H$gd|d az elsajátítandó ismeretanyagot nemcsak különbözQ tantárgyakba kell rendezni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy az egyes tantárgyakon belül a különbözQ években tanult ismeretek célszerqen egymásra épüljenek.
Koncentrikus tananyag-elrendezés
Az egyes ismeret- és tevékenységi körök a tanulás magasabb foká bonyolultabb formában megismétlQdnek. Pl. az ókori történelem eseményeirQl hallanak a tanulók az általános iskolában, majd késQbb a középiskolában is. ElQnye, hogy az ismétlés segíti a rögzítést; hátránya, hogy idQigényes.
Lineáris tananyag-elrendezés
Az egyes ismeretkörök sorra követik egymást, ismétlésükre nem térnek vissza. A középiskolában lineárisan (idQrendi sorrendben) tanítják pl. a történelem anyagát. ElQnye a jobb idQkihasználás; hátránya a nagyon kevés ismétlés.
Spirális és teraszos tananyag-elrendezés
A lineáris és koncentrikus elrendezés elQnyeit kombinálják.
A spirális elrendezés lehetQvé teszi, hogy az egyszer már tanult témához újra és újra más-más összefüggésben visszatérjünk.
A teraszos elrendezés lényege, hogy a tananyag egyenletesen rendezQdik el, nyomon lehet követni egy bizonyos fejlQdésvonalat, majd bizonyos csomópontoknál megáll, körültekint, elQre- és visszapillant.

Gyqjteményes tananyag elrendezése a tudományok logikáját követi, a tantárgyak között merev határok vannak, erQs tanári irányítás a jellemzQ.
KOMPLEX TÁRGY (összetett) olyan tantárgy, amelynek tartalma több különbözQ tudományágból, mqveltségterületbQl tevQdik össze. Akkor nevezzük komplexnek, ha ezek a területek egymással szoros tartalmi viszonyban vannak. (környezetismeret)
INTEGRÁLT TÁRGY (összevont, egységesült)
Olyan tantárgy, amely az alapként szolgáló tudományok rendszere helyett különbözQ tudományterületekhez tartozó tartalmakat fog össze, megszüntetve, feloldva az összetevQk önálló struktúráját.
Többfél elvi alapja lehet:
interdiszciplináris tartalom
nevelési célok
a tanulók tevékenységei

Az integráció elvi alapja az óvodai nevelés során a közös nevelési célok és a tevékenységközpontúság érvényesítése. Ez utóbbinak elsQsorban a gyermek életkori jellemzQi adják okát.
Az óvodai nevelés alapprogramjának jellemzQi:
Az Óvodai nevelés országos alap programja az alaptanterv logikájával azonos módon szabályozza az óvodák nevelQmunkáját.
 a korai óvodai neveléstörténet értékeire és a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít,
 a gyermeki jogok figyelembevételével készült,
 a családi nevelést egészíti ki,
 szolgáltatásokat vállal a szülQi nevelési igények kielégítése érdekében.
Az óvodai nevelés programja (1971; 1989) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (1996)  egy nevelési elv  pluralizmus  óvodaközpontú  gyermekközpontú  egységesen köt meg, irányít  csak a gyermek érdekében köt meg  módszertani beszabályozottság  módszertani szabadság  szervezeti megkötöttség  szervezeti sokszínqség  mindkettQ nevelésközpontú  a gyermekek fejlQdési mutatóinak elemzése  esélyegyenlQség,
 az óvodahasználók szociokulturális hátterének vizsgálata  gyermekvédelem,
 a saját óvoda átvilágítása : a tárgyi felszereltség, a személyi feltételek vizsgálata, mire, mennyire vagyunk képesek  pedagógiai önvizsgálat,
 a fenntartói elvárások, kapacitás számbavétele, az óvoda helye a területfejlesztési koncepcióban  teljesíthetQség.


7., A tanítási-tanulási folyamat szerkezete. A játék szerepe az óvodás gyermek tanulásában.
A tanítási-tanulási folyamat szerkezete:
1., Makro struktúra: a tanulási folyamat egésze, az ismeretszerzés, alkalmazás ciklikus váltakozása.
2., Mikrostruktúra: ezek biztosítják:
a., ismeretszerzés
- pszichikus feltételek
- motiválás
- célkitqzés
- ismeretátadás
- elemzés: induktív, deduktív, következtetéseket vonunk le, fogalmakat határozunk meg, elQsegítjük a fogalomalkotást,
- elsQdleges rendszerezés, rögzítés: más összefüggésben is megközelítjük, kellQen reprezentatív legyen, sok infót tartalmazzon, megfelelQ mennyiség, optimálisan elégséges legyen
b., alkalmazás:új ismeret megteremtése kapcsán is beszélhetünk errQl
- feladathelyzetben ez történik, gyakorolhatjuk, készségeket, jártasságot alakíthatunk ki
- reproduktív jellegq, kapcsolatokat erQsíti
- problémahelyzetekben is: produktív mód (pl. matek: szöveges feladat megoldás)
- rendszerezés: alapvetQ tények logikai rendszerbe való illesztése, rögzítés, amely lehet folyamatos és befejezQ, itt már a teljes rendszer elemzése jelenik meg
- ellenQrzés: folyamatba illesztés közben gyQzQdünk meg az ismeretekrQl, célja a gyermeki tevékenység mérése a tanulási folyamat egészében, eredménye megfogalmazható számszerqen és szóban is(1-5 osztály), a teljesítményt mindig azonnal kell dícsérni.

A játék szerepe az óvodás gyermek tanulásában
segíti a gyermeket önmaga megismerésében,
segíti a világ megismerésében,
fejleszti mozgását,
segíti élményei feldolgozásában,
segíti érzései elfogadásában, megjelenítésében,
segíti ismeretei alkalmazásában,
társas szabályok gyakorlásának tere,
elQsegíti a fejlQdést.
A játék fejleszti az egész személyiséget:
képességeket fejleszt,
ismereteket gyarapít, rendszerez,
problémamegoldást fejleszti,
önállóságra nevel,
társkapcsolatot fejleszt,
viselkedési szabályokat alakít.


8., A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése. A motiváció alakítása, motiválás az óvodában.
A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése:
A tanulás az a spontán, vagy szervezett tevékenység, amelynek hatására a tudásban, teljesítményben, viselkedésben, a motivációban, képességekben pozitív irányú változás jön létre.
Motiváció
Kiss Árpád: Motiváción azoknak a különbözQ eredetq indítékoknak együttesét értjük, amelyek a tanulót a tanulásra ráveszik, és a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják.
Kozéki Béla: A motiváció tevékenységre késztetQ belsQ feszültség.
A kellemetlen elkerülésére, a kívánatos elérésére törekszünk.
A pszichológia szerint
Homeosztázis
Szükséglet  Drive (feszültség)  cselekvésre késztetés
Érzelmek GyqjtQfogalma
Vágy  (elQzetes tapasztalat alapján kialakult vonzalom)
MASLOW MOTÍVUMHIERARCHIÁJA

8. Önmegvalósítás
7. Esztétika MAGASABBRENDp
6. Megértés, értelem
5. Tudás
4. Elismerés
3. Valakihez tartozás, szeretet
2. Biztonságérzet ALAPVETP
1. Fiziológiai szükségletek

MOTIVÁLÁS
Az ismeretszerzés pszichikus feltételeinek megteremtését jelenti. Ez teszi lehetQvé az önkéntelen figyelemre építQ feldolgozást.
Óvodáskorban és kisiskolás korban az AFFEKTÍV tényezQk dominanciája jellemzQ a kognitív tényezQkkel szemben.
ALAP: Az egész óvodai életre való motiválás.
Motivációt kiváltó tényezQk:
Jó felnQtt - gyermek kapcsolat
A gyermek kíváncsiságára való építés
Új, váratlan szituációk teremtése
Az önálló tevékenység lehetQségének biztosítása
Szellemi aktivitást kiváltó problémaszituációk teremtése, jó kérdés
Szemléletesség érvényesítése
Óvodában a játékosság biztosítása
A pedagógus kimutatott saját érdeklQdése
Érdekes tárgyak, eszközök.
Rugalmas szervezeti formák
Változatos módszerek
ErQfeszítésre buzdítás, dicséret


9., Az oktatás módszerei. A módszerválasztást befolyásoló tényezQk. Az óvodai tanítási-tanulási folyamat sajátos módszerei.
MÓDSZER:
- egy-egy didaktikai feladat megoldására alkalmas tanári vagy tanulói munkaeljárások összessége
JELLEMZPI:
A tananyag logikájától meghatározott
Céltól, életkortól, csoporttól, tantárgytól függ
Összefüggésbe hozható a tanulás pszichikus törvényszerqségeivel
A nevelQ és a gyermek közös tevékenysége
MEGHATÁROZÓ TÉNYEZPI:
Társadalmi elvárások: önálló tanulás fontosságának növekedése, nevelQ, fejlesztQ funkció erQsödése, tanulás  felfogás, módszertani szabadság
A didaktikai feladat
Tanulók életkora és fejlettségi foka
Tantárgyak eltérQ sajátosságai
NevelQ személyisége.
MÓDSZEREK PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTÚ FELOSZTÁSA:
Szemléletes és képszerq megismeréssel kapcsolatos módszerek
(bemutatás, szemléltetés.)
Szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek
(beszélgetés, elbeszélés, közlés.)
Cselekvéses módszerek
(gyakorlati munkák.)
MÓDSZEREK DIDAKTIKAI SZEMPONTÚ FELOSZTÁSA:
IsmeretközlQ módszerek
(nevelQ ismeretközlQ módszerei, tanulók önálló munkája...)
Gyakorlás, alkalmazás módszerei
(probléma és feladatmegoldások változatos szituációkban...)
EllenQrzés, értékelés módszerei
(felelet, dolgozatírás...)
MÓDSZEREK FAJTÁI:
Ismeretek szóbeli közvetítése:
Magyarázat: összefüggések, szabályok, fogalmak, megértését segíti.
Beszélgetés: kérdés felelet
Szeminárium, vita
Szemléltetés, demonstráció: aktív észlelés biztosítása

Közvetlen Közvetett tapasztatok
Tárgyak képek
Jelenségek rajzok
Folyamatok modellek, makettek
Megfigyelés irányítása
Tanulók önálló munkája
- Önálló megfigyelések: kísérlet
- Gyakorlás módszerei
- Reproduktív, produktív jellegq feladat-helyzetek
EllenQrzés, értékelés:
- Folyamatos információszerzés megfigyeléssel
- Mérés különbözQ eljárásokkal
Az óvodai tanítási-tanulási folyamat sajátos módszerei.
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentQs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szqkül le ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és idQkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvQ aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetQségének biztosítása.
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
- az utánzásos minta és modellkövetés magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása)
- spontán játékos tapasztalatszerzés
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülQ tapasztalatszerzés
- gyakorlati probléma és feladatmegoldás
- az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozáson megvalósuló tanulás


10., Az oktatás eszközei. Az eszközhasználat követelményei. Az óvodai nevelés sajátos eszközei. A nevelési környezet infrastruktúrája.
TANESZKÖZÖK
Komplex tanulási környezet, Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítQ tárgyak
PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK: A tanításhoz-tanuláshoz szükséges információk közvetítésére alkalmas eszközök- információ-hordozók
SCHRAMM FELOSZTÁSA:
ElsQ nemzedék:
Képek, térképek, grafikus ábrák
Kéziratok, kiállítási tárgyak, modellek
Közvetlen megfigyelést tesznek lehetQvé
EgyidQsek az oktatással
Második nemzedék:
Könyvek, nyomtatott tesztek, stb.
Nyomtatással együtt jelentek meg
Harmadik nemzedék:
Fénykép, dia, film, hangfelvétel, TV.
Negyedik nemzedék:
Gép és ember követlen érintkezését lehetQvé tevQ eszközök.
Nyelvi labor, számológép
Ötödik nemzedék: (Szqcs Pál)
Számítógép
MÁS FELOSZTÁSBAN
Nyomtatott taneszközök (Könyvek, munkafüzetek)
Nyomtatott grafikai eszközök
Auditív információhordozók
Vizuális információhordozók
Audiovizuális információhordozók
Tanulói kísérleti eszközök
Tanár demonstrációs eszközei
Oktatócsomag
Oktatástechnikai eszközök
Eszközválasztás szempontjai
Didaktikai feladat
Tartalom
Tanulási stratégia
Szervezeti formák, módszerek
Gyerekek egyéni jellemzQi
Az óvodai nevelés sajátos eszközei
Az óvodákban folyó nevelQmunka. Az óvodába járó 3-7 éves gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérQ fejlQdési ütem figyelembevételével, a családi neveléssel összhangban folyik. Az óvodai nevelés feladata, hogy sajátos óvodai életrendben kielégítse, az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteit. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelése a szocializáció támogatása, irányítása, az értelmi fejlesztés egymásra épülQ és egymásba szövQdQ feladatsorok. Az óvodai nevelés homogén és heterogén kortárscsoportokban, közösségi tevékenységek során valósul meg. A nevelés alapvetQ eszközei a gyermeki tevékenységek, mint a játék, a mesélés, a verselés, az ének, a zene, a dalos játékok, a rajzolás, a mintázás, a kézimunka, a torna, a mozgásos játék, a munka jellegq tevékenységek, a tanulás különbözQ formái, a bábozás, konstrukciós tevékenység stb. Közülük a játék a gyermekek alaptevékenysége, amely elsQdleges és mással nem helyettesíthetQ. A felsorolt tevékenységi formák az óvodai életben nem különülnek el élesen egymástól. Az óvodai nevelés tervszerq és tudatos megvalósítói az óvodapedagógusok, akiknek az óvodai nevelésben a gyermekek érdekeit kell mindenekfelett és mindenekelQtt figyelembe venniük. Az óvodák mqködését 1985 elQtt külön tv-ben, ezt követQen a nevelési-okt.-i intézményrendszer egészére kiterjedQ egységes tv. Keretében szabályozzák
A nevelési környezet infrastruktúrája



11.,A tanítási-tanulási folyamat szervezeti és munkaformái. Az oktatási folyamat tervezése.
Iskolában: tanórarendszer
Óvodában:
- Tervszerq kötetlen foglalkozások
KötelezQ foglalkozások
Játékban való tervszerq fejlesztés
Foglakozásokon kívüli tapasztalatszerzés lehetQségei
A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT SORÁN ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK:
Frontális
Mikro-csoportos
Páros
Egyéni
AZ OKTATÁS FOLYAMATA: tantervben körvonalazott és információtartalma szerint mérlegelt mqvelQdési anyag feldolgozásának menete.
Az oktatás folyamatát három megközelítésben vizsgáljuk:
ISMERETELMÉLETI (filozófiai) megközelítés a megismerés általános törvényszerqségeit vizsgálja. EbbQl a szempontból beszélhetünk a megismerés INDUKTÍV és DEDUKTÍV útjáról.
Az oktatási folyamat ismeretelméleti vonatkozásai:
Az emberi megismerés alapvetQ törvényszerqségei:
A megismerés aktív folyamat-tevékenység eredménye. A valóság tükrözQdése-az objektum és a szubjektum dinamikus kölcsönhatása révén. A gyakorlatból indul ki, céltudatos tárgyi cselekvés és társadalmi interakciók hatására jön létre.
Ismeret a valóságról szerzett közvetlen érzéki tapasztalatokon alapul (érzéki, szenzuális), illetve az elQdök által alkotott fogalmak elsajátítása útján (racionális, absztrakt).
A gyakorlat a megismerés kiindulópontja, célja, igazságának kritériuma
KIBERNETIKAI (rendszerelméleti) megközelítés az ismeretszerzési folyamatot, mint irányító és irányított rendszert vizsgálja, az oktatás irányításának kérdéseivel foglalkozik.


12., A teljesítmény mérése. A pedagógiai értékelés formái, módszerei, szerepe a pedagógus munkájában.
A teljesítmény mérése az értékelés. Minden értékelés érték megállapítás.
A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb./ a nevelés módszerek közé tartozik és külsQ szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlQdésben /fejlesztésben.
Módszereiben változatos szervezett visszacsatolás, érték megállapítás.
Mérés metodológiai követelmények
Objektivitás
Érvényesség /validitás/
Megbízhatóság
ÉrtékelQk felelQssége és az önértékelés segítése.
Fontos a pedagógus saját önértékelQ szerepfelfogásának kialakítása, és a diákok önértékelésének segítése
A pedagógiaértékelés formái:
- diagnosztikus értékelés: helyzetfeltáró, célja az elQzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása, nem célszerq osztályozni, a tervezéskor a döntéshozatalban segít
- fejlesztQ vagy formatív értékelés: célja a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás, itt lehetségesek a nevelQ célzatú osztályzatok, oktatási folyamat közben fordul elQ
- szummatív értékelés vagy lezáró, minQsítQ értékelés, célja az egész folyamatról, tanulókról globális képet nyerni
- szöveges értékelés: ez alkalmas leginkább a személyes hangú, és fejlesztQ javaslatokat is megfogalmazandó értékelésnyújtásra
- megerQsítés: egy választ követQ bármilyen esemény, mely növeli annak valószínqségét, hogy a válasz újra megjelenik, amikor újra azonos helyzet áll fenn
- osztályzás: motiváló eszköz, de nélküle is van tanulás
Módszerek:
- szóbeli felelet
- dolgozatírás
Pedagógiai értékelés szerepe a pedagógus munkájában:
Funkciója: a visszacsatolás a különbözQ pedagógiai jelenségekrQl
KülsQ és belsQ értékelés
ÉrtékelQk személye alapján:
BelsQ értékelés=az adott programban résztvevQk végzik.
KülsQ értékelés=az értékelQ nem vett részt a program megvalósításában
Az értékelés célja alapján:
BelsQ értékelés= a tanulók tudását az Qket tanító tanár elvárásainak megfelelQen mérik.
KülsQ értékelés= a tanulók tudását külsQ, a tantervekben leírt követelmények alapján ítélik meg


13., A gyermekek közötti különbségek jellemzQi és okai. A differenciált fejlesztés pedagógiai kérdései.
Vannak olyan gyerekek, akik alulteljesítenek. Vagyis a tehetség (amit tudna) és a tényleges teljesítmény (amit elér) között különbség van.
Okai:
Biológiai: örökölt tényezQk, fiú-lány különbségek
Szociológiai
Pszichológiai: általános értelmi képességekben (észlelési képesség, érzékelés, emlékezés, bevésés, érdeklQdés, gondolkodás)
ElQzetes tapasztalatok alakulása
A család értékrendszere is befolyásoló
Erkölcsi értékek
Családon belüli érzelmi viszonyok
Családi nyelvi kódrendszer milyensége:
Beszqkült: a társadalmi hierarchián, alacsonyabb szintq családoknál, apa a fQnök, roma családok
Kidolgozott: modern családon belül
Tehetség:
- valamilyen adottságból, képességbQl kiinduló olyan többlet, ami teljesítményben nyilvánul meg.
Célja:
pedagógiailag feldolgozzuk
ne alakuljon ki minQsítés3
mindenkit fejleszteni a képességeihez képest
A differenciált fejlesztés pedagógiai kérdései:
1., kulturális háttér megismerése
2., egészségi állapotok megismerése
3., szociális háttér megismerése
4., gazdasági természetq nehézségek megismerése
5., elQzetes tapasztalatok, tanulási stílus megismerése
A probléma természetének megfelelQ módszerek kiválasztása
A differenciált fejlesztés feltételeinek a megteremtése, különös tekintettel az integrált nevelésnek, mint közoktatás-politikai irányelvnek az érvényesítésére
Eredményes kommunikáció megvalósítása a pedagógiai gyakorlatban
Konfliktuskezelési stratégiák ismerete, alkalmazása
KülönbözQ körökben megjelenQ elQítéletek kezelése (szülQk, gyerekek)
Az elQítéletek kialakulásának megelQzése, kívánatos értékelQ, megismerési minták nyújtásával, a türelem, tolerancia érvényesítésével
A nyitott, autonóm személyiség alakulásához szükséges demokratikus, elfogadó irányítási stílus alkalmazása
A finanszírozási környezet megismerése
Óvoda:
nemcsak szervezett tanulás közben folyik differenciálás
hosszantartó dolgoktól elfáradnak, nem bírják
hagyni kell szabadon játszani


14., Döntés szerepe a pedagógus tevékenységébe
A jó pedagógus a munkája folyamán nemcsak a tanulóknak tesz fel kérdéseket, hanem önmaga is kérdések százaival találja szembe magát. Egyes kutatók szerint a tanítás egyenesen azonosítható a döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamatával tanítás elQtt, alatt és után.
A tanári munka sikere abban áll, hogy képes-e nehéz helyzetekben jó döntéseket hozni. Mivel a az oktatási helyzetek résztvevQi nagyon sok félék lehetnek, így a döntések is eltérnek egymástól attól függQen, hogy mennyi idQ álla a pedagógus rendelkezésére:
- tudatosak-e vagy nem tudatosak
- igényelnek-e azonnali cselekvést vagy nem

Elkülöníthetünk:
1., tervezési
- sok idQ áll rendelkezésre
- többféle szempont mérlegelhetQ a döntéshozatalban
- módosítható, felülvizsgálható
2., azonnali vagy interaktív döntéseket
- azonnali döntést igényel
- leszqkül a mérlegelhetQ szempontok száma
- visszavonhatatlan
Van:
Tudatos döntés: valódi döntés
Nem tudatos döntés: nem fogalmazódik meg valóságos kérdésként
A döntés során mindig legalább két alternatíva között történik választás azzal a szándékkal, hogy a döntés következménye a legtöbb nyereséggel vagy legkevesebb veszteséggel járjon.
Döntéshozatal szempontjai:
objektív elemek: szakmai kompetencia, elvárások, szokások, elQzetes információk
szubjektív elemek: pedagógus személyisége, általában és adott állapota, érzelmek, indulatok, tapasztalatok, megoldási sémák
Az objektív szempontok mindig a szubjektív szempontok szqrQjén vezetnek a döntéshez.
A legtöbb esetben az egyéni esetek bizonyos sémákba sorolja a tanár és az alapján dönt.
Ezek a sémák jellemzQek a pedagógus személyiségére, rutinjára, gondolkodási struktúrájára, amely magába foglalja a tanulók sajátosságainak, az órai események megítéléséhez szükséges ismereteket.


15., A pedagógus szerepe a z oktatás folyamatában. A pedagógus személyével szemben támasztott követelmények.
Óvodáskorban anyapótló. Iskolában is fontos a pedagógus személyisége, Q a vezetQ, Q az egész iskolai élet szabályozója. SerdülQkorban az erkölcsi magatartás mérvadó, így vagy elfogadják, vagy elutasítják személyét. Fontos a pedagógus szaktudása, emberi vonásai.
A pedagógus személyével szemben támasztott társadalmi és pedagógiai elvárások:
A pedagógiai szituáció oldaláról:
- A pedagógus-gyermek kapcsolat sajátosan szabályozott kapcsolat. KülönbözQ törvények, hagyományok szabályozzák. Aszimmetrikus, azaz nem egyenrangú kapcsolat, melyben az irányító szerep a pedagógusé. Minden a gyerekért történik, de minden a pedagógustól függ (egzisztenciált). A pedagógus értékelheti a gyereket. Továbbá ez egy komplementer kapcsolat is, melyet intenzív, affektív (érzelemmel teli) kommunikáció, érzelmi kölcsönösség, emocionális reakció jellemez. A szociális erQ több erQbQl tevQdik össze: szakértelem, személyes varázs. A pedagógus büntethet is. Személyes kisugárzásával, nevelési eljárásokkal hat a gyermekre.
A szerep oldaláról:
A társadalomnak különbözQ elvárásai vannak.
Pedagógus szerep: Langeweld szerint diszharmonikus személyiség van ha:
- a személyiség és a szerep között konfliktus van
Zárkózott = introvertált
Kifelé forduló = extrovertált legyen
Türelmesnek kell lennie
- harmonikus összhangban vannak
Másik fajtája, hogy a szerep elnyomja a pedagógus személyiségét.
A kommunikációjával hat.
A pedagógusnak megfelelQ kommunikációs kompetenciával és szociális percepcióval kell rendelkeznie, megfelelQ viselkedési stratégiával kell rendelkeznie. A hatás a személyes kapcsolatok csatornáján keresztül érvényesül.
- átvesszük a másik ember érzelmeit, óvodás is
- kiválthatók pozitív érzelmek is a megfelelQ mintával
Modell oldaláról:
A pedagógus személyisége kiváltja a gyerek utánzását.
Feltétele: szeretetkapcsolat, biztonságérzet
Átvesz érzelmeket, gesztust, viselkedést, értékrendszert is ha számára szimpatikus.
a., behódolás: önkéntes alávetés (dicséret, büntetés elkerülése)
b., azonosulás, példaképet választ magának
c., interiorizáció: belsQleg is teljesen azonosul a példaképével, belsQvé válás
A struktúra szerves oldaláról: attitqdje szerint
a., Autokrata nevelési stílus:
- kritikusan ellenQriz, fegyelem, negatívan értékel
b., MegengedQ (laisser faire) se pozitívan se negatívan nem értékel, ráhagyó, nem szervezi a csoportot
c., Demokratikus: legyenek normák, szabályok, azokat be kell tartani, tevékenységre motiválja a gyereket, értékeljen a személyiség megértése nélkül
Személyiségvonások oldaláról: nagyon fontos az önkritika és a kudarcok feldolgozása

Hasonló témájú dokumentumok

kidolgozott tételek

- 2009-10-29 18:47:15

Kidolgozott tételek

- 2009-01-11 17:49:37

Kidolgozott tételek

- 2009-05-10 19:44:10

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

... 2.óra alapvizsga andorka anyagismeret 2 atkinson cementálás csavar előadásanyag, mechatronika filozófiai antropológia filozófiatörténet fogaskerék fólia funkcionalizmus gazdasági gazdinfo gazdpol hatalom helyi társadalom idegenforgalom kalkulus kántor anita katalízis képletek kéri bálint kidolgozott kiskérdések kifejtés kötődés kőzet közgazdaságtan közig krúdy külgazdaságtan lemez megoldások mikroökonómia műszaki nemzetközi objektum ppt program szalay luca szamitogep tanári jegyzet tanirodai tartalékidő tudomány vállalatirányítás vizsgazh vizuális antropológia alapfogalmai