Beugró - kidolgozott

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiÁllatélettanBeugró - kidolgozott

1. A SZIV TOPOGRÁFIÁJA, NUTRITIV ÉS FUNKCIONÁLIS EREI, SZÖVETI SZERKEZETE ÉS BEIDEGZÉSE. TÉTEL

A SZIV
Izmos, kúp alakú , üreges szerv, ami a szivburokba foglalva a középsQ gátorköz alsó részében , a 3  5. Bordaköz magasságában , 3 / 5 részével a középsiktól balra ,a szegycsont alatt helyezkedik el. Alakja összenyomott kúphoz hasonló, dorsalisan találjuk az alapját, ventrálisan a csúcsát. A sziven jobb és bal oldali felületet, ezek találkozásánál domborúan ivelt elülsQ és egyenes hátulsó szélt lehet megkülönböztetni. Helyzetében a belQle kiinduló nagy erek és a szivburokkal összefüggQ gátorlemezek rögzitik. A sziv felületét barázdák tagolják. A körbefutó KOSZORÚS BARÁZDA , a sziv bázisához közelebb halad. BelQle ered a sziv csúcsa felé egy jobb oldali rövidebb és egy bal oldali hosszabb ( HOSSZANTI BARÁZDÁK )barázda. A barázdákban zsirba ágyazva találhatók a koszorúerek .
A szivburok alakja a szivhez hasonló. KülsQ rétege rostos kötQszövetbQl áll, mely hegyénél erQs szalagot képez, ami a szegycsonthoz vagy a rekeszhez ( sertés , húsevQk ) rögziti a burkot ( FALI LEMEZ ). A külsQ réteg dorsalisan a nagy értörzsek külsQ kötQszövetébe megy át. Ugyanitt a belsQ lemez ( ZSIGERI LEMEZ ) visszahajlik a sziv bázisára és a sziv falának külsQ hártyáját alkotja. A két hártya között savós folyadék található.
Az emlQsök és madarak szive négyüregq. A koszorús barázda fölött vannak a pitvarok, alatta a kamrák. A pitvarokat és kamrákat izmos sövény választja el. Ez a sövény tulajdonképpen egy rostos lemez, mely nemcsak az üregeket, hanem a pitvarok és kamrák izomzatát is elválasztják egymástól. Az azonos oldali pitvar  kamra között, tág szájadék van. A bal szivfél oxigénben dús , a jobb vénás jellegq vért keringet.
A sziv falát 3 réteg alkotja ( EPI, MIO és ENDOCARDIUM). Az epicardium a sziv zsigeri lemeze, a miocardium harántcsikolt izomszövetbQl áll, az endocardium, vagy SZIVBELHÁRTYA kibéleli a sziv üregeit. A pitvarok falában FÉSpIZMOK, a kamrák falában pedig HÚSGERENDÁK találhatók. A kamrák felületén SZEMÖLCSIZMOK TALÁLHATÓK, amik inhúrokat biztositanak a pitvar  kamrai szájadékoknál, a visszafolyást megakadályozó ( 3 db. ) VITORLÁS BILLENTYpKNEK. A sziv külsQ rétege a már emlitett savóshártya. A szivizomzat sajátossága, hogy harántcsikolt izomelemei ingerületképzésre és vezetésre is alkalmasak&
A sziv üregei:
A jobb pitvar elQre, a bal hátrafelé tekint. A jobb pitvarba ( tágasabb, mint a bal& ) az ELÜLSP és HÁTULSÓ ÜRES VÉNA torkollik,a bal pitvarba 5  6 TÜDPVÉNA nyilik. A pitvarból a bal kamrába artériás szájadék vezet. A bal kamra nagyobb, mint a jobb, a pitvar  kamrai szájadék mellett centrálisan nyilik belQle a fQér, az AORTA. IdQleges zárását ZSEBES BILLENTYpK végzik. A bal kamra igen, a jobb nem terjed egészen a sziv csúcsáig, hanem még elQtte a sövényhez idomul. A jobb kamra tetején ered a TÜDPARTÉRIA, aminek nyilását a ZSEBES billentyqk zárják. A bal kamra fala kétszer olyan vastag, egymaga képezi a sziv csúcsát. Nyilása az AORTA nyilása. ( Ez csak megerQsitésnek van leirva mégegyszer& )
A szivbillentyqk mqködése a vért a pitvarokból a kamrákba, majd a nagy értörzsekbe ( tüdQartéria , aorta ) irányitja.
A szivet a koszorús artériákból áramló vér táplálja. A jobb és bal koszorús artériák az aorta kezdeti szakaszából erednek és elQbb a koszorús barázdában, majd a hosszanti barázdákban futnak a sziv csúcsa felé. A Co2 -dús vért a SZIVVÉNÁK szedik össze, ezek a jobb szivpitvarba viszik a vért.
A szivmqködés idegrendszeri szabályozása:
A szivmqködést a szimpatikus és a paraszimpatikus bolygóidegideg szabályozzák, melyek a nyúltvelQben levQ szivközponttal vannak kapcsolatban& A bolygóidegi rostok a szinuszcsomóhoz futnak, a szimpatikus rostok az 1  5. Mellkasi szelvénybQl kiindulva térnek a szivhez.. Szabályoznak még:
- A környezethez való alkalmazkodást a környéki idegrendszer szabályozza..
- talamusz -- stresszeközpont
- A hipotalamusz vezérli és az adrenalin is
A sziv ingerületképzQ és vezetQ rendszere:
A jobb pitvar falában 2 csomó van, ezek adják a sziv állandó akciós  potenciált ( Na, K, Cl  ionok  Na  K  pumpa ) okozó tevékenységét.
A SZINUSZCSOMÓ, az elülsQ üresvéna szájadékánál lévQ öbölben van. A pitvarok közötti sövényben van a pitvar  kamrai csomó. A csomóból indul ki , a kamrákat elválasztó sövényeken kettévállt TAWARA  SZÁR, mely a sziv csúcsánál PURKINJE  ROSTOKRA ágazik és behálózza a kamrák egész izomzatát.
( összehúzódás  szisztolé, elernyedés  diasztolé )

2. A NAGYVÉRKÖR TÉTEL

ARTÉRIÁK:
A bal kamrából kiinduló AORTÁVAL kezdQdik. Az aortán, egy kezdeti tágult szakaszt ( a. bulbus ), egy AORTAIVET és egy A. DESCENDEST különböztetünk meg.
A kezdeti tágultabb szakaszból a KOSZORÚSEREK indulnak ki.
Az AORTAIVBPL a nyakat, fejet, elülsQ végtagokat és a mellkas elülsQ részét ellátó KÖZÖS FEJEREK és a KULCCSONT ALATTI ARTÉRIÁK ágaznak le. Ezek az erek , fajonként változó mértékben összeolvadtak , KÖZÖS TÖRZZSEL erednek. EbbQl a közös törzsbQl , ugyancsak egységes törzzsel indulnak ki a KÖZÖS FEJEREK, melyek JOBB és BAL FEJÉRRE oszlanak, miközben apró ágakat fqznek le a nyak izmaihoz, géghez stb& A torkolati barázdában haladnak a fej felé, majd BELSP és KÜLSP FEJARTÉRIÁRA oszlanak. ElQbbi az agyvelQt, utóbbi a fejet látja el vérrel.
A KULCCSONT ALATTI ARTÉRIÁK bal és jobb oldalon erednek a közös törzsbQl. Ezek számos ágat bocsátanak a mellkasi szervekhez és izmokhoz, majd kilépve a mellüregbQl, mint HÓNALJI ARTÉRIÁK látják el vérrel a karok izmait, hámját.. További elágazódásuk : KARARTÉRIÁK  KÖZÉPARTÉRIA  LÁBKÖZÉP  ÚJJARTÉRIA..
A MELLKASI AORTÁBÓL , mely a 6. Csigolyától a rekeszig terjed, ZSIGERI és FALI ÁGAK erednek. Fali ágai közül a BORDAKÖZI és REKESZARTÉRIÁK a jelentQsebbek.. Ezek a tüdQ és nyelQcsQ táplálóerei.
A HASI AORTA a rekesztQl a medenceüregig terjed, ahol elágazik. Lefutása során több páros és páratlan ágat bocsát a has és medenceüreg szerveihez. Ágai:
- HASI ARTÉRIA: Májba, gyomorba, lépbe ,nyelQcsQbe, epésbél kezdeti szakaszába, hasnyálmirigybe bocsát ágakat. ( páratlan )
- ELÜLSP BÉLFODRI ARTÉRIA: Az emésztQcsQ legfontosabb ere. ( páratlan )
- PÁROS VESEÁRTÉRIA
- HÁTULSÓ BÉLFODRI ARTÉRIA: ( páratlan ) A vastagbélszakaszt látja el.
- PÁROS BELSP ONDÓARTÉRIÁK: A herébe, mellékherébe, petefészekbe irányul..
- ÁGYÉKI ARTÉRIÁK: FelsQ és alsó ágakra oszlik, az ágyék és gerincoszlop izmait és a hasizmot látja el vérrel.
- PÁROS CSIPPARTÉRIA: A hátulsó végtagokat látja el vérrel. Lefutása: COMB, TÉRDALJI, ELÜLSP és HÁTULSÓ SIPARTÉRIÁK.
- MEDENCEI ARTÉRIA: Zsigeri ágai a végbél, hugyhólyag, hugyvezetQ, hugycsQ, himvesszQ, tQgy , magzat, fali ágai a medence izmait és a farkot látják el vérrel..
VÉNÁK:
A nagy vérkör artériáinak a vérét a nagy vérkör vénái gyqjtik össze. A vénák ELÜLSP és HÁTULSÓ ÜRES VÉNA formájában nyilnak a sziv jobb pitvarába. A vénák általában kisérik az artériák lefutását. Az elülsQ üres véna a test elülsQ felébQl gyqjti össze a vért, ágai közül fontosabbak a HÓNALJI VÉNÁK, TORKOLATI VÉNÁK ( A külsQ torkolati vénából veszünk vért& ). Az elülsQ üres vénák számos ága homológ az artériákéval..
A hátulsó üres véna az elülsQnél lényegesen hosszabb, lefutása nem kiséri az aortát. Az ágyékcsigolyákig halad, majd elágazik. Fontosabb ágai caudális sorrendben: REKESZVÉNÁK, MÁJVÉNÁK, VESEVÉNÁK, ÁGYÉKI VÉNÁK.  Ezek a névadó szervek vérét gyqjtik össze. A végágak közül a medencei szervek egy részénak vérét a CSIPPVÉNÁK és a MEDENCEI vénák gyqjtik össze.
Az elülsQ és hátulsó BÉLFODRI és a HASI VÉNÁT a VERPCEÉR egyesiti, majd a májkapun át a májba lép, majd a MÁJVÉNÁKON ÁT a hátulsó üres vénába kerül  megállapitható, hogy a máj kettQs vérellátású szerv..

Tehát a vér útja: NAGY VÉRKÖR : BK  AORTA  ARTÉRIÁK  KAPILLÁRISOK ( gázcsere )  VÉNA  JP  KIS VÉRKÖR : JK  TÜDP  VÉNÁK  BP

3. KIS VÉRKÖR TÉTEL

Útja elQbb fönt&
A jobb szivkamrától a tüdQartériával indul ki, mely az aorta bal oldalán haladva , rövid lefutás után a tüdQ gyökeréhez tér, ahol bal és jobb ágra oszlik. Ezek az ágak a hörgQfa mentén hajszálérhálózattá oszlanak, majd a vénák a bal pitvarba vezetQ tüdQvénákban egyesülnek. A kis vérkör erei a tüdQ funkcionális erei, a gázcserében vesznek részt. A tüdQ vérellátása kettQs..

4. A VÉNÁS KERINGÉS TÉTEL

A venulákból mind nagyobb és nagyobb vénák szedik össze, s szállitják a vért a jobb pitvar felé. A szivtQl távolesQ vénák 10  12 Hgmm vérnyomása a sziv felé haladva csökken , a jobb pitvarban 1 Hgmm alatt van. A vénákban , az áramlást létrehozó nyomáskülönbséget a bal szivkamra összehúzódási energiája tartja fenn. A vénás áramlást elQsegitQ tényezQk:
LÉGZÉS: A belégzéskor növekvQ negativ nyomás a mellüregben lévQ negyobb vénákra , valamint az elülsQ és hátulsó üres vénákra szivó hatást gyakorol. A mellüregi negativ nyomás hatására a kis és nagy vénák és a sziv közti nyomáskülönbség fokozódik, ami elQsegiti a vénás vér áramlását a sziv felé. Megnövelve a hasüregben a nyomást , a hasi vénákból a sziv felé préseli a vért.
IZOMMUNKA: Az összehúzódó izmok nyomást gyakorolnak a vénákra.
NEHÉZSÉGI ERP: A fej vénáiban elQsegiti, a végtagok vénáiban gátolja az áramlást.
Ha nem elég, a nagyvérkör vénáit gondolom el lehet még ide pofázni& .

5. A VÉREREK TIPUSAI, SZÖVETI SZERKEZETÜK TÉTEL

Az erek tipusai:
artéria: A szivtQl a periféria felé áramlik benne a vé. Lehetnek izom vagy rugalmas tipusú erek
véna: A sziv felé szállit. Fala vékonyabb, az izom vagy rugalmas elemek benne ritkábbak.
hajszálerek: Az arteriolákat és venulákat a periférián összekötQ erek. Falukban simaizomgyqrqk vannak.
A legtöbb vérér falában 3 réteg különböztethetQ meg. A legbelsQ ENDOTÉL SEJTEKBPL és kevés KÖTPSZÖVETI ROSTBÓL épül föl, a középsQ réteget SIMA IZOM és RUGALMAS KÖTPSZÖVET, a külsQt LAZA ROSTOS KÖTPSZÖVET alkotja.
A nagy artériák falában mindhárom réteg megtalálható , de a szivhez közelebb levQ artériákban a középsQ rétget a RUGALMAS ROST ( ELASZTIKUS EREK ), a távolabbiakéban inkább az izomszövet dominál. Ez utóbbi a mind kisebb ágakra jellemzQ. A hajszálerekben csupán ENDOTÉLSEJTEK és KÖTPSZÖVETI rostok a jellemzQk.
A vénák fala szintén 3 rétegq, noha az egyes rétegek lazább szerkezetqek. A belsQ ENDOTÉL  RÉTEG alatt kevés RUGALMAS ROST van. A középsQ izomréteg gyengébb, jelentQsebb mennyiségq kollagén rostot tartalmaz. A külsQ réteg a legvastagabb és fQként kollagén, de rugalmas rostokból is áll. A vénák endotél  rétege az erek üregébe VÉNABILLENTYpKET bocsát. Ezek vázát kollagén és rugalmas rostok , helyenként sima izom alkotja. Szelepszerqen mqködnek , s csak egyirányú , a sziv felé tartó áramlást tesznek lehetQvé.

6. A LÉGZPKÉSZÜLÉK TOPOGRÁFIÁJA, EGYSÉGEI, EZEK SZÖVETI FELÉPITÉSE TÉTEL

FelsQ légutak:
ORR: Megkülönböztetünk hátát, hegyét, orrnyilásokat és oldalsó tájékát. Az orrüreg az ORRSZÁRNYAKKAL határolt ORRNYILÁSOKON közlekedik a külvilággal. Az orrszárnyak vázát porcok alkotják. Az orr üregét az ORRSÖVÉNYPORC osztja ketté. Oldalsó faláról a FELSP és az ALSÓ orrkagyló emelkedik az orr üregébe, s az 3 ORRJÁRATRA osztja: ( A 3 orrjárat a KÖZÖS ORRJÁRATBAN egyesül.. )
orrnyilások:
FelsQ orrjárat: Nyálkahártya csillós hengerhámmal, szaglóhám ( LevegQ párásitása, szqrése, szaglás ). Az orrüreg boltozata és a felsQ orrkagyló között lévQ szqk rés, mely a rostacsontig terjed, ahol vakon végzQdik.
KözépsQ orrjárat: Nyálkahártyával bélelt& A két orrkagyló közti teret tölti ki, at orr melléköbleivel és a garatüreggel közlekedik..
Alsó orrjárat: A legtágasabb járat. Nyálkahártyája csillós, a HORTYOGÓKON keresztül a LÉGZPGARATBA, majd a GÉGÉBE jut.
Az orrüreg nyálkahártyája orálisan a külsQ bQrbe, aboralisan a garat nyálkahártyájába folytatódik. Szerkezete alapján 3 tájékot lehet rajta megkülönböztetni:
ORRTORNÁC KÖRNYÉKE: A bQr folytatásaként tobbrétegq laphámmal boritott , szQrtüszQt és faggyúmirigyet magába foglaló nyálkahártya fedi.
LÉGZPTÁJÉK: Csillós hengerhám béleli, hátulsó részén helyezkedik el a SZAGLÓTÁJÉK, mely érzékhámsejtekkel boritott nyálkahártya..
MELLÉKÖBLÖK: A koponya lemezei között elhelyezkedQ , nyálkahártyával bélelt páros üregek. Feladatuk a fej súlyának csökkentése és a levegQ melegebbé, páradúsabbá tétele..

Alsó légutak:
Gége: A nyelv és koponyacsonthoz fqzQdQ szerv. Orálisan közlekedik a garatüreggel, aborálisan a gégecsQbe folytatódik. A levegQ átjárására és hangképzésre szolgál és egyben védekezQ szerv is, mivel záródásával megakadályozza a szilárd tápanyag légcsQbe jutását.A gége vázát alkotó porcokat izületek, szalagok és izmok kötik egymáshoz. Vázát 3 páratlan ( PAJZS, GYpRPPORC, GÉGEFEDP ) és egy páros porc ( KANNAPORC ) képezi.
A gége szalagjai közül a hangképzés szempontjából is igen fontosak a gége üregébe kétoldalt beemelkedQ nyálkahártyaredQkben helyet foglaló TASAK és HANGSZALAGOK. A 2 harántirányú nyálkahártyaredQ ( 2 HANGREDP, TASAKREDP )  ( + van még a gége bejáratában kétoldalt a GÉGEFEDP  KANNAPORCI REDPK ), a gégét 3 részre osztják ( TORNÁC, KÖZÉPSP GÉGEpR, KIJÁRAT ).
A gége izmai közül, egyesek a gégét rögzitik környezetéhez, mások gégeporcokat kötnek össze, szqkitik vagy tágitják az üreget. A hangadásban a FELSP  GYpRp  KANNAPORCI izom a legjelentQsebb, mely a kannaporcokat távolitva fesziti a hangszalagokat. A géget szqkitQ izmok közül fontosabb az OLDALSÓ  GYpRpKANNAPORCI  IZOM, mely összehúzódásával a kannaporcok hangnyúlványait közeliti egymáshoz.
LégcsQ:
C - alakú porcok sorozatából áll, kivülrQl laza kötQszövet burkolja. Nyálkahártyája csillós hengerhám, melyben sok nyálkatermelQ KEHELYSEJT található. Simaizomelemeket is tartalmaz. Nyaki és mellkasi szakasza van. Gyqrqporcait üvegporc alkotja. A porcgyqrqket szalagok és kötQszövetes hártya fqzi össze.
TÜDP:
Rugalmas, rostos kötQszövetes sövényekkel tagolt szerv. ( Passziv mozgású szerv, saját izomzata nincs & ) A szervet a mellhártya fali és a tüdQt boritó zsigeri lemeze határolja, a 2 lemez közt savós folyadék található és VÁKUUM& ( EttQl a vákuumtól képes a tüdQ zsigeri lemeze mozogni a fali lemezzel, amit viszont az izmok ( bordaközi és rekeszizom) mozgat.) --- ( Légmell jelenségét tudni .. ) A tüdQ hosszában homorú kúpot formál.. A 2 tüdQszárny egymás felé tekintQ sikban levQ felülete határolja a gátort. Ezen a felületen van a tüdQ gyökere, ahol a fQhörgQk és az erek hatolnak az állományba. A kúp palástját a bordai felület, homorú alapját a rekeszi felület alkotja. A felületek, a gerincoszlop felé tekintQ tompa szélben ventrálisan és caudálisan éles szélben találkoznak. A tüdQszárnyakat bemetszések tagolják , melyek a szervet CSÚCS, KÖZÉPSP, HÁTULSÓ LEBENYRE osztják. A bal tüdQszárnyom a középsQ lebeny hiányzik helyén a sziv benyomata ismerhetQ fel. A zsigeri lemez alatt kötQszöveti tok található, mely benyomul a tüdQ állományába és azt szelvényekre osztja. A szelvényeket elválasztó kötQszövet , a szelvényeket LEBENYKÉKRE osztja. A hörgQknek , aszerint , hogy hol helyezkednek el fajltái vannak . Igy vannak: FPHÖRGPK, LEBENYHÖRGPK, SZELVÉNYI  SZEGMENTHÖRGPK, LEBENYKEHÖRGPK és a lebenykehörgQk végágai, a VALÓDI HÖRGPK. ---- EZ A HÖRGPFA.. A valógi hörgQk LÉGZPHÖRGPCSKÉKRE ágaznak, melyek felületén vannak az ALVELOUSJÁRATOK és vakon végzQdQ zsákocskák ,ALVELOUSOK. Ezek felületén van az un. légzQhám ( kapillárisok ), ahol a gázcsere történik. Belégzésnél ( aktiv folyamat ) az izmok megfeszülnek, a rekeszizom benyomul a hasüregbe.. Kilégzéskor az izmok elernyednek, passziv folyamat zajlik, a levegQ , a tüdQ és az izmok súlyától, a térfogat és nyomásváltozás hatására kiáramlik a tüdQbQl. ( Van erQltetett kilégzés is, de ez a tüdQ hibás mqködését szemlélteti ---- ló kehessége & ) A tüdQbe lépQ fQhörgQk szerkezete még a légcsQéhez hasonló és ugyanilyen a hörgQké is. Az apróbb hörgQkben azonban a porcgyqrqkbQl már csak PORCSZIGETEK maradnak. A nagyobb hörgQk hámja csillós hengerhám, a kisebbeké csillós köbhám.

A tüdQ saját vérellátása: A nagy vérkör táplálja,az erek végigfutnak a hörgQfa felületén, majd az elfolyó vénás vér a páratlan vénába szedQdik össze..
A tüdQ funkcionális vérellátása: A kis vérkör szállit, a tüdQartéria Co2  dús vért szállit, az elágazQ kapillárisok a hörgQfa mentén futnak, majd a tüdQvénába ( BP  ba fut ) torkollanak.
A légzés idegi és hormonális úton van vezérelve. Idegi szabályozóközpontja a nyúlagy, ahol a ki és belégzQközpont van, valamint a híd, ami a nyúltagy központjait regulálja ( Belégzésnél a kilégzQ, kilégzésnél a belégzQközpontot gátolja. ) Az O2 és Co2 észlelése mechano és chemoreceptorokkal történik, az info a szokásos receptor  gerinc  agy  gerinc  szerv útvonalon áramlik. A hormonális szabályozás alatt a szivnél már tárgyalt szimpatikus és paraszimpatikus hatású hormonok értendQk, úgyhogy ezt mégegyszer nem fogom leirni ( adrenalin, inzulin stb…. )…

8. A KIVÁLASZTÓSZERVEK TOPOGRÁFIÁJA, FELÉPITÉSE ÉS SZÖVETI SZERKEZETÜK. TÉTEL

A VESE:
Sertésben, juhban bab, marhában hosszant ovális, lóban sziv alakú barnásvörös , tömör tapintású páros szervek. Kétoldalt, az ágyéktájon helyezkednek el. A jobb vese kissé elQrébb van. KérQdzQkben mindkét vese a jobb oldalon található. A vesék a hashártya fali lemezén foglalnak helyet.
A vesét kötQszöveti tok, majd kivülrQl soha nem eltqnQ zsirtok fedi. A vese dorsalis felülete az ágyékizmokkal szomszédos, ventrális felülete a zsigerek felé tekint. A dorsiventrálisan lapitott vesén felsQ és alsó DOMBORÚ FELÜLET, KÜLSP DOMBORÚ és BELSP HOMORÚ SZÉL, valamint 2 vég különböztethetQ meg. Mediális szélén kúpszerq behúzódás található, ez a VESEKÖLDÖK ( vagy kapu ). A köldök benyomul a vese állományába és a VESEÖBLÖT alakitja ki. A veseöbölben található a VESEMEDENCE. A vesébe a vesekapun lépnek be az erek, és itt lép ki a hugyvezetQ.
A vesét kivülrQl kéreg ( Kívql szemcsés állománya van, ezek a nefronok, beljebb sugaras lefutású képletek, ezek a nefron kanyarulatos csatornácskái.. ), belülrQl velQállomány ( Benne a piramisok alján gyqjtQcsatorna van, melyet a kelyhek vesznek körül. A velQállománynak megkülönböztetünk külsQ zónáját és VESESZEMÖLCSÖT képezQ központi ( centrális ) zónáját. Ezek a gyqjtQcsatornák fognak majd a vesemedencébe , ahol a hugyvezetQbe való ürülés szakaszos.. ) alkotja . A velQállomány kéreg felöli része a HATÁRÁLLOMÁNY. A vese összetett, csöves mirigy. Feladata a kiválasztás és visszaszivás.
Felépitésük alapján megkülönböztetünk:
Összetett vesék: VesécskékbQl épülnek fel, Minden vesécske VELPPIRAMISBÓL és az ezt boritó KÉREGLEBENYBPL áll. A velQpiramis tompa csúcsa a VESESZEMÖLCS, melyet VESEKEHELY vesz körül. A vesekelyhek a vizeletelvezetQ utakba folytatódnak.
Egyszerq vesék: Ilyen tipusú a háziállatok veséje. Lényege, hogy a szomszédos vesécskék egymással összenQttek. 3 féle egyszerq vese létezik:
- sima, egypapillás vese: Ló, juh, nyúl veséje. A vesécskék teljesen összenQttek, közös veseszemölcsöket alkotnak.
- sima, többpapillás vese: Ilyen a sertésé és az emberé. A kéreglebenykék és a velQállomány periférikus részei összenQttek, a velQpiramisok papillái azonban nem.
- barázdált, többpapillás vese: szarvasmarhában.. A kéregállománynak a centrális, a velQnek a periférikus részei nQttek össze.
A vese müködési egységei a nefronok. Malpighi  féle vesetestecskével kezdQdik, mely áll egy arteriális érgomolyagból és egy ezt boritó BOWMAN  TOKBÓL. Ezután következik a vesetestecske kanyarulatos csatornája, mely a kéregállományban helyezkedik el. 3 része van:
Proximalis tubulus: Víz 70 % - a, ionok 70 % - a, glükóz 100 % - ban, karbamid 50 % - ban szivódik vissza.. Na – ionok cserélnek helyet a K – ionokkal..
Henle – féle kacs: A kanyarulatos csatorna ezen szakasza átlép a velQállományba, majd vissza is tér. 15 % víz, karbamid és Na  ionok is szivódnak vissza.
Disztalis tubulus: Rá hat az agyalapi mirigy, vizvisszaszivást serkentQ vazopressin hormonja, és a mellékvesekéreg Na  K szabályozó aldoszteron nevq hormonja.
A gyqjtQcsatornában már csak vizvisszaszivás történik, itt is a vazopressin ADH  hatása érvényesül.. Kialakul a végleges vizelet& ( Az artériális érgomolyag csak a fehérjéket szqri ki, tehát a kezdeti szqrletet alakitja ki.. ) A distalis tubulus után , a csatornácskák egy GYpJTPCSPBEN egyesülnek, majd a SZEMÖLCSVEZETÉKBE torkollanak. Ezutáni folytatása a rendszernek a VESEKEHELY, majd a VESEMEDENCE.
A vesét a veseartéria látja el vérrel. Az erek a vesdekapun lépnek be, majd LEBENYARTÉRIÁKRA elágazva elQször körbefonják a vesepiramisokat, majd a kéregállományban lépnek, ( KÉREG ALATTI ARTÉRIÁK, SUGÁRSZERp ARTÉRIÁK )és itt Qk képzik a Malpighi  testecskék érgomolyagait. Az érgomolyagból ismét artériák lépnek ki, majd ezek mennek át fokozatosan vénákká. A vénák is a vesekapun ( köldök ) lépnek ki.. ( Az érgomolyag és a vesecsatornácskák diffúzióval vagy ozmotikusan, féigáteresztQ hártyaként viselkedve végzik a dolgukat..)

A vesemedence: A veseöbölben helyetfoglaló hártyás falú zsák, melybe a veseszemölcsök vezetékei nyilnak. Innen a hugyvezetQ viszi el a vizeletet.Fala nyálkahártyából, izomrétegbQl és kötQszövetbQl áll..
A hugyvezetQ: Páros, izmos falú, nyálkahártyával bélelt tágulékony csQ. Két szakasza a medencei és a hugyhólyag falában futó szakasz.. HASI, MEDENCEI és IZOMRÉTEG ALATTI SZAKASZA van. Kétrétegq simaizom valamint kötQszöveti rétegbQl áll.
A hugyhólyag: Kerek vagy körte alakú, izmos falú ( sima izom + átmeneti nyálkahártya ), nagyon tágulékony , tömlQszerq szerv. A vizelet befogadására, gyqjtésére, majd kiüritésére szolgál. Megkülönböztetjük elülsQ végét, nyakát, mely a hugycsQbe torkollik és a kettQ között található testét.. A medenceüreg fenekén, a fancsont tájékán helyezkedik el.
A hugycsQ: Férfiaké keskenyebb.. Majd az ivari témánál lesz tárgyalva&

10. A HIM NEMI SZERVEK TOPOGRÁFIÁJA, EGYSÉGEI, AZOK SZÖVETI SZERKEZETE. TÉTEL

Az ivarsejteket a herezacskókban helyet foglaló herék termelik. A mellékhere tárolja
, érleli Qket, majd az ondóvezetQbe továbbitja. Ez utóbbi a hugycsQbe nyilik, mely által a hugy ás nemi szervek közös csatornájává válik. Az ondó folyadékához, a sejteken kívql még a here járulékos mirigyei is hozzájárulnak, melyek szintén a hugycsQbe nyilnak.

HERE:
SejtképzQ és hormontermelQ szerv. Általában tojásdad vagy szilvaalakú, páros szervek, melyek eredetileg a hasüregben, a vesék mögötti hashártyakettQzetben foglalnak helyet, és csak késQbb ereszkednek le a herezacskóba. A here elülsQ végéhez a mellékhere feje, hátulsó végéhez a mellékhere farki része illeszkedik. Morfológiája alapján van külsQ és belsQ DOMBORÚ FELÜLETE, FELSP és ALSÓ SZÉLE, FEJI és FARKI része..
A herét erQs, feszes, rostos tok foglalja be, melybQl kötQszöveti sövények térnek a herébe. Ezek a sövények adják a here vázát és ezek hézagaiban található a here lágy parenchimája. A sövények LEBENYKÉKET különitenek el, melyekben KANYARULATOS CSATORNÁCSKÁK vannak. A csatornácskák, a HIGHMOR – TEST felé haladva abban KÖZBEIKTATOTT CSATORNÁCSKÁK formájában egyesülnek. A testben a csatornácskák újra szétágaznak és HERERECÉT alkotnak. A hererecébQl ismét kiinduló csatornácskák képzik a mellékhere fejét. A csatornácskák csirahámján DAJKASEJTEK ülnek, melyek nyúlványain foglalnak helyet a különbözQ érési stádiumban lévQ spermiumok. EbbQl kivezetQcsövek ágazbak ki, melyek együttesen a mellékhere fejét adják. A here vázában pedig olyan sejteket találunk, melyek a másodlagos nemi jellegekért felelQs hormonokat szekretálják. A here összetett, csöves mirigy, legkivül savóshártya vonja be, alatta pedig rostos hártya található. A rostos hártya, a sövényekkel együtt adja a here támasztó állományát.
A MELLÉKHERE:
Fejét a herébQl kilépQ csövek alkotják, továbbá áll még:
Testi
Farki részbQl, mely az ondóvezetQben folytatódik.
Testi és farki részét a herébQl kilépQ csövek MELLÉKHERECSPBEN való egyesülése képzi. A mellékherecsQ a farok végén visszahajlik és mint ondóvezetQ megy tovább&
AZ ONDÓVEZETP:
Vastag izomzatú szqk csQ, mely a mellékhere farki végébQl indul, athatol a herezacskón, majd a lágyékcsatornán át a hasüregbe tér. Innen az un. ONDÓDOMBON megfordulva, a hugycsQbe nyilik.
E kettQ találkozásánál van az ONDÓZSINÓR, mely magába foglalja az ondóvezetQ kis részét, a here artériáját és vénáját, idegeket és a belsQ herezáró izmot. Az ondóvezetQ végsQ, kiszélesedQ része az AMPULLA, melynek falában AMPULLÁRIS MIRIGYEK találhatók.
JÁRULÉKOS NEMI MIRIGYEK:
DÜLMIRIGY ( PROSZTATA ): Az ondóhólyag mögött, a hugycsQ kezdetén helyezQdik el, 18  25 kivezetQcsöve van, melyek az ondódomb 2 oldalán nyilnak a hugycsQbe.
COWPER  MIRIGYEK: A hugycsQ medencei szakaszának végén, kétoldalt elhelyezkedQ mirigyek.
A 2 ONDÓHÓLYAG: A hugyhólyag nyakán találhatók, kivezetQcsövük közösen nyilik a hugycsQbe.
A járulékos nemi mirigyeket kötQszöveti tok boritja, melybQl sövények húzódnak a mirigy belsejébe. A sövényekben simaizom található, a vázon pedig mirigyhámsejtekkel bélelt csövekbQl és végkamrákból álló mirigyes állomány.

A HUGYCSP:
3 része van:
Medencei rész: Ennek dorsalis falán nyilnak az ondóvezetQ és a járulékos nemi mirigyek kivezetQ járatai. A Cowper  mirigyek tájékán szqkül, s itt a HUGYCSPSZOROST alkotja. Falát nyálkahártyaredQ béleli, melyet a hugycsQ kezdeténél simaizomelemekbQl álló záróizom, majd harántcsikolt izomrostokból álló HUGYCSPZÁRÓIZOM fog körül. Ez utóbbi, egyben a hólyag akaratlagos záróizmát is adja.
HimvesszQben: A himvesszQ ventrális barázdájában halad elQre, merevedQ test veszi körül.
HugycsQnyúlvány: A hugycsQ, lovon és juhfélékben túlterjed a penis fején.
A HIMVESSZP:
Részei: - gyökér
- test
- hegye ( makk  Süvegesen illeszkedQ, idegekkel teli szervrészlet.. )
A húsevQkben peniscsont található benne..
A himvesszQt kollagén és rugalmas rostokban , simaizom elemekben és idegrostokban bQvelkedQ kötQszöveti tok foglalja körül, melybQl hasonló sövények és kötegek térnek a szerv belsejébe, ahol gerendázatot alkot. A gerendák közt találjuk, a vér hatására megdúzzadni képes BARLANGOS TESTEKET ( bennük artériák, vénák ). Az ülQcsontról 2 szárral ered, ezek alkotják a szerv gyökerét.

A HEREZACSKÓ:
BQre sok faggyú és verejtékmirigyet tartalmaz, a középvonalban varrat látható rajta. Alatta HÚSHÁRTYA található, mely kötQszöveti rostokat és simaizom  kötegeket tartalmaz. A húshártya alatt, laza bQr alatti kötQszövet található ( HEREZACSKÓ FELÜLETES PÓLYÁJA, majd a MÉLY PÓLYA ). A herezacskó üregét savóshártya, a KÖZÖS HÜVELYHÁRTYA béleli ki. A herezacslóban lévQ szerveket a SAJÁT HÜVELYHÁRTYA fedi..

A HERE HORMONTERMELÉSE:
A here hormonjai ( szteroidvázad androgének --- LegfQbb képviselQjük a tesztoszteron. ) , a szerv vázát alkotó szövetekbe ágyazódó LEYDIG  SEJTEKBEN termelQdnek. Általános hatásaik:
Serkentik a him nemi szervek és a járulékos nemi mirigyek fejlQdését.
FelelQsek az ivarra jellemzQ szexuális viselkedési formák kialakitásáért ( libidó ).
Hatnak a feromonok termelQdésére. ----- Azaz a másodlagos nemi jellegekért felelQsek..
Az ondó termelése: ondósejt + ondóplazma ( nemi mirigyek ) = ONDÓ
Az ondósejtek tápanya fQleg fruktóz, mely az ondóhólyagból származik. JelentQs az ondóhólyag prosztaglandintermelése is, mely párzáskor a nemi utak simaizomzatának az összehúzódására hat.
A PROSZTATA váladáka enzimeket, foszfátokat, szacharidokat , ásványi anyagokat, citromsavat stb.. juttat a sejtekhez.
A COWPER – FÉLE MIRIGY mucindús váladékot termel, mely megakadályozza az ondó visszafolyását a hüvelybe.

11. A NPI NEMI SZERVEK TOPOGRÁFIÁJA, EGYSÉGEI, AZOK SZÖVETI SZERKEZETE. TÉTEL

A petesejt a petefészekben fejlQdik, növekszik és érik, majd tüszQrepedéskor leválik és a petevezetQbe jut. Itt termékenyül meg, innen a méhbe kerül. A méhhez csatlakozó közösülQ szerv a hüvely és a hüvelytornác. A nQi nemi szervek külsQ nyilása a péraajkak által közrefogott pérarés. A péraajkak közt ventrálisan a csikló helyezkedik el.
PETEFÉSZEK:
IvarsejtképzQ és egyben belsQ elválasztású szerv, mely a hasüregben , az ágyéktájék alatt foglal helyet. Gömbölyded vagy tojásdad , tömött, páros szev. 2 OLDALSÓ FELÜLET, FELSP és ALSÓ SZÉL, ELÜLSP és HÁTULSÓ VÉG különithetQ el rajta.
KivülrQl savóshártyakettQzet boritja és a petefészek FÜGGESZTPSZALAGJA függeszti fel, mely hátrafelé a széles MÉHSZALAGBA megy át Benne haladnak a petefészket ellátó erek és idegek. A petevezetQ FODRÁVAL együtt a PETEFÉSZEK TASAKOT képezi. Az ovulációs felületén CSIRAHÁM boritja. Ezek alatt a petefészek kötQszövetesTOKJA van, mely a szerv belsejébe lépve gerendázatot alkot, s a fészek kötQszövetes vázát adja. Kétféle állománya van:
KÜLSP KÉREGÁLLOMÁNY: Benne a petefészek funkcionális képletei vannak, a PETEFÉSZEKTÜSZPK. 3 féle tüszQtipus van, az elsQ, másod és harmadlagos tüszQk.
BELSP VELPÁLLOMÁNY: Vérerekkel ellátott állomány.
A petesejtek , a fészek tüszQiben érnek, egy tüszQben általában egy petesejt található.

A PETEVEZETP:
Szqk keresztmetszetq, kanyargós lefutású, izmos falú csQ, mely a petefészekbQl kiszabadult petesejtet felveszi ( ovuláció ) és azt a méhbe juttatja.
Hasüregi nyilása széles, a petevezetQ TÖLCSÉRÉBE vezet. A nyálkahártya a tölcsér szélén szabálytalanul fodros. A tölcsér utáni kitágult szakasza , a petevezetQ AMPULLÁJA, majd a SZpKÜLET következik, mely a méhbe szájadzik. Az egyrétegq hengerhámmal boritott nyálkahártya alatt vatag izomzat , kivülrQl pedig savós hártya boritja&

A MÉH:
A magzat védelmére, táplálására, külvilágra juttatására berendezkedett szerv. KülönbözQ méhtipusok léteznek:
- Leggyakoribb a kétszarvú méh, ennek bemutatásával foglalkozunk. Egységes része a méh teste, melybQl a szarvak kiindulnak. A 2 méhszarv közt van a méh FENEKE. A méhszarvak hasüregi végén nyilnak a petevezetQk. A méhszarvaknak van domború nagy és homorú kis GÖRBÜLETÜK. A méhnek a hüvely felöli része a MÉHNYAK, melynek ürege a szqk NYAKCSATORNA. A csatornának a nyilása a belsQ és a külsQ MÉHSZÁJ. A méh és a hüvely üregét a NYAKCSATORNA köti össze. A méhet a széles MÉHSZALAG rögziti.
A méh legnagyobb része a hasüregben, kisebbik része a medenceüregben , a végbél és a hugyhólyag között helyezQdik el. A méh falára savóshártya húzódik, alatta simaizomréteg ( belsQ körkörös és külsQ hosszanti izomréteg, melyek közt erekben dús réteg található ) van, majd a nyálkahártya ( csillós hengerhám ) következik. A méhtestben csöves mirigyek, a méhnyakban pedig kehelysejtek végzik a szervesanyag szekretációt.

A HÜVELY:
CsQ alakú közösülQszerv, mely párzáskor a himvesszQt magábafogadja és hozzájárul a szülQút kialakitásához. Speciális mikroflórája ( tejsavas erjesztQgombák ) és az ebbQl következQ savas Ph, véd a kórokozók ellen. A hüvely izomrétege belsQ körkörös és külsQ hosszanti kötegekbQl áll, a tornác szakaszán csak körkörös. A hüvely külsQ rétegét kötQszövet és savóshártya képezi.
A méh mögött, a végbél alatt, a hugyhólyagon , hugycsövön, fan és ülQcsonton foglal helyet. 2 része van:
VAGINA: Nyálkahártyáját többrétegq laphám fedi, az izomzat fQleg simaizomelemeket tartalmaz.
HÜVELYTORNÁC: A hüvely után caudalisan következQ szerv, itt egyesülnek a hugy és a nemi utak. Nyálkahártyája többrétegq laphám, benne kis és nagy TORNÁCMIRIGYEK találhatók ( Nemi izgalom hatására sikossá teszik a hüvelyt ).
A PÉRA:
A hüvelytornác külsQ végét veszi körül. Két dúzzadó, gyengén szQrözött, faggyúmirigyekben és idegvégzQdéH¾Î 2
R
D h î T¢ÐþÔîHZŒ¢âüâ (68JŠšæð*À*Ò*ð*+
+6+8+H+|+Œ+,ïßïÐÁ¶ª¶ª¶ÐÁ¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶ª¶œ¶ª¶ª¶hYGDhtjí5>*CJaJhYGDhtjí5CJaJ hYGDhtjíCJaJhYGDhtjíCJaJmH sH hYGDhtjíCJOJQJaJ-hYGDhV4 >*CJOJQJaJ-hYGDhtjí>*CJOJQJaJ=¾ÀÎî TB`Þ-Ì #l#°%H&†&à&6'P(ž*+
+6+8+L+|,úøøóîóóóóóóóóóóóóóóáóóóóó
$&dPÆÿa$$a$$a$gdV4 0 š ýý,(,8,R,¾,Ö,ú, -œ-¶-Â-ô-„.¢.:/T/f/Œ/|0²041f1„2¤2(3”3˜3º34<4t4†4Ž4ª4525P6h6H7v7Ø7ú7808Ž8¾8 9$9B9:&:Š:è:ì:

;(<2<Ð<=p>¬>Â@AìAB

BBtB„BBºBC2C DúDüDóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèóèÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙÉÙ-hYGDhtjí5CJaJmH sH hYGDhtjíCJaJmH sH hYGDhtjíCJaJhYGDhtjí5CJaJK|,ô,01”35L6D7Ô7ü7Š8 9þ9è:(<6<|?JBêCìCúDüD$E&EHE6H÷÷÷÷÷îîîîìãããÞÞÞÞÞÑÞÞÞÞÑ
$&dPÆÿa$$a$$„C^„Ca$ $„L^„La$$
&
Fa$üD$E8HlHèJ2K>K$N6N¢N¼NÒO2PS ]$]f]p]~]†]Þ]ò]&^H^´aÊaæaþabbfcŠcxdŒdeîßîßÔÈÔÈÔÈÔºÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔªžÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔÈÔhYGDhtjí>*CJaJ-hYGDhtjí>*CJOJQJaJhYGDhtjí5>*CJaJhYGDhtjí5CJaJ hYGDhtjíCJaJhYGDhtjíCJaJmH sH "hYGDhtjí5>*CJaJmH sH >6H8HlHnH2K$N¢NFOÐOÒO2P4PXPQÌQšRHT¸V¼Z¾ZP[R[p[b^€^0`úúúúòòòåúúúúÝÝÝúúåúÛúúúúÝ$
&
Fa$
$&dPÆÿa$$
&
Fa$$a$0`8a(bfcxd|eÒfÔfðf@jm,p $&dPÆÿa$$a$$
&
Fa$ee|e’eðføf¶iêij*jVk`khk€kÐkökVlŒlÊlm0ndnXošo,p8p*CJaJ-hYGDhtjí5CJaJmH sH hYGDhtjíCJaJmH sH hYGDhtjíCJOJQJaJ-hYGDhtjí5CJOJQJaJ hYGDhtjíCJaJhYGDhtjí5CJaJ=‘””•ª•”–²–
—&—J—f—¬—Ä—Ö—ê—Ž™º™vš¤šº›ò›@p Æädžvžþž ¡6¡ð¢ö¢~¤–¤¾¤à¤B¥V¥h¥~¥¦>¦ä¦8§´©Î©J«b«X¬®¬&­>­â¯ô¯r° ±Æ³Î³˜¶·L¸W¸r¸Œ¸¨¸¶¸Ê¸å¸+¹ºÜºòº†¾ž¾„¿à¿õéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõÙõéõéõéõéõéõéõéõéõéõÊhYGDhtjíCJOJQJaJ-hYGDhtjí>*CJOJQJaJhYGDhtjí5CJaJ hYGDhtjíCJaJND–”–p˜Š™rš¶›¶œdžþž ¡X¢†¥²©´©J«&­â¯p°r° ±±º±Ä³Æ³Ò³úòòéééúòòòàúúúúúÓúÑúúúúú
$&dPÆÿa$$„Á^„Áa$$„ˆ^„ˆa$$
&
Fa$$a$Ò³·†¾¢¾ ¿ ¿„¿ÆÀäÀ^ÂZČÄÈÅ~Æ4ÇòÈôÈ
É$É,ÌàÌx͒ʹÍÄÍTΨΨѪÑúúúòòòðúúúúòòòúúúúòòòúúúúúúú$
&
Fa$$a$à¿ÀÆÀàÀš®ÂèÃöÃÄ@ÄZĈČĶÄÈÅêÅ~ƚÆ4ÇöÇðÈÉNÊjÊ‚Ë Ëx͎ÍÄÐѪÑÂÑ~ҐҖÓöÓBÔfÔÀÔäÔöÔ"Õ,ÖPÖ Ø°Ø¶ØÊØôØüØ=ÚFÚ³ÚÇÚܜÜDßXߌàïàÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªµªšÁÐÁ-hYGDhtjí>*CJOJQJaJ hYGDhtjíCJaJhYGDhtjí5CJaJhYGDhtjíCJaJmH sH -hYGDhtjí5CJaJmH sH hYGDhtjíCJOJQJaJ-hYGDhtjí5CJOJQJaJ<ªÑÆÑôÔöÔ&Õ”Ö ×Ì×zØþØ;Ú±ÚÛۜܞÜDß\ß2ážäÌå0æâæäæç,èÂêúúúúúòòòúúúåúãúúúúúòòòúúúú
$&dPÆÿa$$
&
Fa$$a$Œàáœá¾á â$â¸âÈâÜâã@ãPã°ãºãpäžäÄä.åNåÌåðåèæüæxèŒèné€é’é¢éÄêÎêÞìêì²íÆíîîLîdî¾îÌîïïZïlïòòÊòÚòžöªöZ÷r÷~øšø ù,ùú4 *fvªâ2HTl0nž:$ïàïàïàïàïàïàïàÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÇÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕÉÕUhYGDhtjí5CJaJ hYGDhtjíCJaJhYGDhtjíCJaJmH sH -hYGDhtjí5CJaJmH sH KÂêÄêÒê¬ë€ïÈòÊòÞòÌõžöZ÷ ù0ù¨ªælnž¬-^ ü j"8$:$¸$úúúñúúúúúééúúúúúúúééééÜúÚ
$&dPÆÿa$$
&
Fa$$„Ä`„Äa$$a$sekben gazdag PÉRAAJAKBÓL áll. E zsirdús bQrredQk vázát a harántcsikolt izom adja. A péraajkak dorsalisan és ventralisan a felsQ és alsó ERESZTÉKBEN találkoznak egymással , és a PÉRARÉST fogják körül. Az alsó ereszték mélyedésében foglal helyet a csikló, melyben a himvesszQhöz hasonlóan 2 , merevedésre hajlandó barlangos test található.

A PETEFÉSZEK HORMONTERMELÉSE:
Az itt termelQdQ szexuálszteroidok az ÖSZTROGÉNEK és a PROGESZTERON. A termelQdés helye a tüszQ és a sárgatest. Az ösztrogén kialakulásának feltétele a tesztoszteron, igy ezzel is számolni kell.

Az ivari ciklus: 28 nap
Menstruáció, majd a tüszQserkentQ hormon FSH serkenti a tüszQ érését. Megindul az ösztrogén termelQdése. A méhnyálkahártya vastagszik.
Megindul a sárgatestserkentQ hormon LH termelés, az ösztrogén gátolja az FSH termelését.
A sok LH  ovulációt indukál, az ösztrogénszint csökken, az LH magasan marad.
A sárgatest elkezdi termelni a progeszteront, a méhnyálkahártya maximumra vastagszik ( Ha nincs megermékenyités ez leválik  menstruáció & ). Az LH  szint csökken, újra nQ az FSH& ..
Megtermékenyitéskor marad a magas progeszteron szint. A progeszteron serkenti a tejelválasztásért felelQs hormon termelését is. Itt aktiválódik az agyalapi mirigy oxitocin nevq hormonja is ( Méh és emlQk simaizmának összehúzása& )

12. A VEMHES MÉH FELÉPITÉSE, A MAGZATBURKOK ISMERTETÉSE. TÉTEL

A 14  17. napon a TROFOBLAST  SEJTEK elérik a méh nyálkahártyájának felszinét és elindul a megtapadás és a beágyazódás. A csira enzimjeivel fellazitja a méhnyálkahátya felületi rétegeit és befészkeli magát. A hólyagcsira az egyik oldalon betüremkedik és bélcsirává alakul. Ekkor indul meg a sejtek és a szövetek differenciálódása. Az embriócsomóból kialakulnak a csiralemezek is, a sejtek belsQ rétegébQl az ENDODERMA, külsQbQl az ECTODERMA, a kettQ között pedig a MESODERMA. EzekbQl indul meg a szöveti differenciálódás és a szervek kialakulása. Az ectodermából fejlQdik ki a bQr és az idegrendszer, az endodermából a bélcsatorna és néhány zsigeri szerv, a mesodermából pedig a zsigeri szervek túlnyomó része.
A csiralemezek kialakulásával egyidQben a köldöktájékról kifejlQdnek a SZIKTÖMLP és a MAGZATBURKOK.
A magzatburkok közül elsQként az AMNION fejlQdik ki, mely körülveszi a magzatot, benne pedig a magzatviz található, melyet az AMNIONHÁM termel. Védi a magzat testét a kiszáradástól és a mechanikai hatásoktól. A magzat a viz egy részét megemészti, az emésztés végterméke a magzatszurok, mely magzatmáz formájában a magzatra tapad.
A másik magzatburok a HÚGYTÖMLP szintén a köldöktájéktól fejlQdik, de nem növi körül a magzatot, hanem egy tömlQt alkot, melyben a magzat vizelete gyqlik össze.
A külsQ burok a SAVÓSBUROK, mely dúsan erezetté válik, külsQ felületén bolyhok alakulnak ki, ez az IRHAHÁRTYA.
A magzatburkok a köldökzsinór útján függnek össze a magzattal. A köldökzsinór összekapcsolja a magzatot a kialakult méhlepénnyel , s ennek révén az anyai szervezettel. Ez egy csavart képlet, melyben kötQszövetbe ágyazva halad a HÚGYINDA, a KÖLDÖKARTÉRIÁK és a KÖLDÖKVÉNÁK.
A külsQ magzatburokkal egyidQben kialakul a MÉHLEPÉNY is, igy még szorosabbá válik a kapcsolat anya és gyermeke közt. A külsQ magzatburok bolyhai benyomulnak a méh nyálkahártyájának mélyedéseibe, kialakul a placenta vagy méhlepény.
Mind az anyai, mind a magzati placenta 3 rétegbQl áll ( nyálkahártya  irhahártya bolyhos hámja, endothel, kötQszövet ). PLACENTAFAJTÁK:
HÁMHOZ KAPCSOLÓDÓ: A bolyhok a méh nyálkahártyájának hámjához kapcsolódnak. ( ló, marha, sertés )
KÖTPSZÖVETHEZ KAPCSOLÓDÓ PLACENTA: A bolyhok áttörik a nyálkahártya hámját, az alatta levQ kötQszövetbe nyomulnak. ( kiskérQdzQk )
ÉRBELHÁMHOZ KAPCSOLÓDÓ: & .
VÉRBEMERÜLÖ: A 2 vérkört csak egy endothel sejtsor választja el. ( patkány, tengerimalac )

13. AZ ELPBÉL TOPOGRÁFIÁJA, FELÉPITÉSE, FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEINEK SZÖVETI SZERKEZETE& TÉTEL

- SZÁJÜREG: A fejbél megnyúlt, hátrafelé kiszélesedQ része. A táplálék felvételére, apritására, benyálazására, a falat kialakitására és a ló kivételével levegQvezetésre szolgál. Benne találhatók az izlelés szervei is. Részei:
SZÁJTORNÁC: A fogsorok ive, a pofák és az ajkak szegélyezik.
SZÁJÜREG: A fogsorok ivén belül helyezkedik el. Csontos alapját az áll és állközötti csontok, a szájpadláscsont és az állkapocs egy része képezi.
GARATSZOROS, melyen át a garatba lehet juti és melyet az INYVITORLA rekeszt el ideiglenesen. Dorsalis falát a KEMÉNY SZÁJPAD ( rajta szájpadlépcsQk ), oldalsó falait a POFÁK ( bQr, pofaizmok, nyálkahártya pofamirigyekkel ), ventrális falát a SZÁJFENÉK és a V  alakú két szára közt elhelyezkedQ nyelv alkotja. A szájüreget a fogsor 2 részre osztja, a fogsoron kívql van a patkó alakú TORNÁC, a fogakon belül van a SZÁJÜREG, melyben nyelv feletti és alatti részt különböztetünk meg. Ez utóbbin elöl van a nyálmedence, melynek mélyén van az ÉHSZEMPLCS, melyben az áll alatti és a nyelv alatti nyálmirigy kivezetQcsöve van.
A felsQ és alsó ajak, a szájzúgban találkozik és a SZÁJRÉST határolják . Az ajkak bQre finoman szQrözött, benne mirigyek találhatók.
A kemény szájpad csontos vázát a nyálkahártya fedi. A fogak nyakára húzódó nyálkahártyát iny és foghúsnak nevezzük. A száj fenekén található nyálkahártyakettQzet a NYELVFÉK. A szájüreg hátulsó fala a LÁGY SZÁJPADLÁS.
A nyelvnek 3 része van: gyökér, test, hát ( rajta a nyelvháti dudor ) A nyelven 4  féle szemölcs van: Van fonál, gombaalakú, körülárkolt és az izlelQbimbók. Az izlelQbimbók a kettQs nyálkahártya hámjában fészekszerqen helyezkednek el. Egymás mellet levQ érzékhámsejtekbQl állnak. A nyálkahártya mélyedéseibe nyomulnak be az érzékhámsejtek szQrformájú nyulványai. A nyelvgyökér nagyobbik része tüszQkkel boritott, ezek együtt alkotják a nyelv MANDULÁJÁT. A nyelv alsó és felsQ széle tompa vagy éles szélben találkozik. FQ tömegét a nyelv saját belsQ izmai alkotják.

A garatszoros körül találhatók a limforetikuláris szövetbQl álló mandulák. PÁROS és PÁRATLAN SZÁJPADLÁSI, GARAT, FÜLKÜRTI MANDULÁK. A mandulák felülete sima vagy gödrös. Az elQbbieket lemezes, az utóbbiakat tüszQs manduláknak nevezik.
Fogak:
- részei: gyökér ( rajta cement ),
korona ( rajta zománc )
nyak ( Az elQzQ kettQ határán.. )
A gyökér belsejében van a fog ürege, benne a DENTINÁLLOMÁNY, mely erekkel, idegekkel átszQtt képlet. Az erek és idegek a gyökér CSATORNÁJÁN, jutnak a fogbélbe. A fog a fogmederben található, melyet GYÖKÉRHÁRTYA ( egy csonthártyatipus ) figyelhetQ meg.
- fogak tipusai: metszQ
szem, agyar
záp ( elQ és utózápfogak vannak )

NYÁLMIRIGYEK: Az inyvitorla és a nyelv nyálkahártyáján kisebb  nagyobb képleteket látni. A kisebbek a nyálka, a nagyobbak a nyálmirigyek.
Tipusok:
fültQmirigy : Vékony izomrézeg, majd bQr boritja, jellegzetes savós mirigy. GyqjtQcsövei a STENON  FÉLE kivezetQ járatba egyesülnek, majd egy apró szemölcsön át a szájtornácba torkollik.
áll alatti mirigy: Kevert mirigy, tehát amilázt és mucint is termel, WARTHON  FÉLE kivezetQcsöve az éhszemölcsön át a szájüreg fenekén nyilik .
nyelv alatti mirigy : Vannak kis és nagy nyelv alatti nyálmirigyek . A szájfenéken eredQ, 2 önálló mirigybQl álló kevert mirigy. A kisebbek közvetlenül a szájüregbe nyilnak. A nagyobbak csövecskéi a BARTHOLINI  FÉLE vezetékben egyesülnek , és az éhszemölcsön át nyilnak a szájüregbe&

A nyálkamirigyek a pofa, ajkak, szájpadlás és nyelv nyálkahártyája alatt helyezkednek el, s több apró kivezetQ nyiláson keresztül öntik váladékukat a szájüregbe. A nyálmirigyek a szájüreg falán kivül levQ páros mirigyek. KivezetQ csövek kötik össze a szájüreggel.
A GARAT: Az orr és szájüreg mögött helyezQdik el, a lég és emésztQutak közös csarnoka, melyben egymást keresztezik. Többrétegq laphámmal és csillós hengerhámmal fedett nyálkahártyával bélelt.. Nyálkamirigyek, nyiroktüszQk, mandulák találhatók rajta. Hosszanti és körkörös izmai szqkitik , tágitóizma tágitja a garatnyilást. A garatnak 7 nyilása van:
páros nyilások:
HORTYOGÓK : Az orrüregbQl a garatba nyilik..
FÜLKÜRT: A dobüregbQl vezet ide&
páratlan nyilások:
GARATSZOROS: A szájüregbQl a garatüregba vezet..
GÉGE BEJÁRATA: A garatból a gégébe vezet..
NYELPCSP BEJÁRATA: & &

AZ EMÉSZTPCSP

NYELPCSP: Nyaki, mellkasi és hasi szakasza van. Fala áll nyálkahártyából, izomrétegbQl ( harántcsikolt  külsQ hosszanti és belsQ körkörös ), savós hártyából. A nyálkahártya többrétegq laphámmal fedett, a cardia közelében mirigytelen, másutt viszont mirigyekkel tarkitott.

EGYÜREGp ÖSSZETETT GYOMOR: A nyelQcsQ és az epésbél köztes béltágulata.. A rekesz és a máj mögött , a hasüregben helyezkedik el. A nyelQcsQ nyilása a GYOMORSZÁJ ( CARDIA ), az epésbél kivezetése a GYOMORVÉG ( PYLORUS ). A pylorus falában sima izomból álló 2 izomgyqrq PYLORUS ZSÁKOT különit el. A gyomor 2 végét összekötQ szélek a KIS és a NAGY GÖRBÜLET. E kettQ közt található a gyomor teste, melynek a nagy görbület felöli része a gyomor FENEKE.

A gyomor fala és mirigyei:
A gyomor falát 3 réteg, nyálkahártya, izomréteg és savóshártya alkotja. Kétféle nyálkahártya létezik. Az egyik fajta enyhén redQzött, mirigy nélküli, hámja elszarusodó laphám, a másik tipus bársonyos tapintású, hálószerq redQket, közöttük mezQket képez. A mezQkben GYOMORGÖDRÖCSKÉK vannak, ide vezetnek a mirigyek nyilásai. Hámja egyrétegq hengerhám, mucinszerq anyagot termel, mely a hám felületét bevonja.
A gyomor mirigyei:
CARDIAMIRIGYEK: A cardia közelében találhatók, mucint termelnek. Elágazó, végkamráikat kúpszerqen elkeskenyedQ hengerhámsejtek bélelik.
FUNDUSMIRIGYEK: A gyomortesten és a nagy görbület mentén találhatók. Végkamrái csQszerqek, nyilásaik a nyálkahártya gödröcskéibe torkollanak. FPSEJTEKET tartalmaz, melyek emésztQenzimeket ( pepszin, lipáz ) termelnek, továbbá tartalmaz még FEDPSEJTEKET melyek a sósavat termelik.
PYLORUSMIRIGYEK: A gyomor végén találhatók, mucint és pepszinogént termelnek. Elágazó, kanyargós lefutású, csöves mirigyek.
A nyálkahártya felszini sejtjei gélszerq anyagot, NYÁLKÁT szekretálnak, mely óvja a gyoor belsejét a magas Ph  ellen. ---- Vigyázat az alkohol oldani képes a nyálkát&

A gyomor izomzata 3 rétegq, külsQ hosszanti, középsQ körkörös és belsQ ferde lefutású izomcsoportok alkotják..

EGYÜREGp, EGYSZERp GYOMOR: A húsevQk gyomra. Falát a vékonybéléhez hasonló egyrétegq hengerhámmal fedett , mirigytartalmú nyálkahártya béleli. További részei hasonlóak, mint az elQzQnek. Nagy, telt állapotban a hasfalat is eléri..

A KÉRPDZPK TÖBBÜREGp, ÖSSZETETT GYOMRA:
BENDP: A legnagyobb elQgyomor. Alakja oldalt lapitott, kettQs zsák, a rekesztQl a medence bejáratáig terjed. FelsQ és alsó szélek, valamint oldalsó és belsQ felületei különülnek el. ElülsQ része a recésbe megy át, hátulsó része vakzsákot képez. Üregét a BENDPOSZLOPOK felsQ és alsó ZSÁKRA tagolják. Az elülsQ és hátulsó végén lévQ barázdák, felsQ és alsó VAKZSÁKOT különitenek el. Az elülsQ, felsQ vakzsák a BENDPTORNÁC. A nyelQcsQ a bendQtornácba torkollik, s innen mint félig nyitott csQ a recés  százrétq nyilásáig húzódik, ez a NYELPCSPVÁLYÚ. Ajkak és fenéki rész különithetQ el rajta, vázát vastag izomréteg alkotja. A bendQ nyálkahártyáján nyelv alakú szemölcsök sorakoznak, falának izomrétegét hosszanti és keresztezQ simaizomréteg alkotja. Izomréteget tartalmaznak a bendQoszlopok is. KülsQ rétegét savóshártya alkotja, mely szorosan az izomrétegre fekszik.
RECÉS GYOMOR: Gömb alakú elQgyomor. A bendQ elQtt, a rekesz homorulatában , a középsikban foglal helyet. Határos a rekesszel és a májjal. Tágas nyiláson közlekedik a bendQvel. Kutánjellegq nyálkahártyája recéket képez, izomrétege hosszanti és körkörös. KivülrQl savóshártya határolja.
LEVELES GYOMOR: Oldalt kissé lapitott elQgyomor. A bendQtQl jobbra található. A recéssel résszerqen, az oltóval tojásdad alakú nyiláson közlekedik. Felépitése az elQzQvel azonos, nyálkahártyája leveleket képez. --- Az elQgyomrok flórája és faunája nagyon változatos&
OLTÓGYOMOR: Igazi mirigyes gyomor, mely az epésbélbe folytatódik. A ventralis bendQzsák jobb oldalán és az elQhas ventrális falán foglal helyet. Bal oldali felülete a bendQvel, a jobb oldali pedig a hasfallal szomszédos, Rajta az un. GYOMORVÁLYÚ vezet az epésbélbe. Nyálkahártyája spirális, fundus, pylorus és cardis mirigyeket tartalmaz. Felépitése ezeken kivül, az elQzQ kettQvel megegyezik.

14. A KÖZÉPBÉL TOPOGRÁFIÁJA, FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEINEK SZÖVETI SZERKEZETE . TÉTEL

Közép és utóbél: A közép és utóbelet bélcsQnek nevezik, az elQbbi vékonyabb. A bélcsövet a has és medenceüreg egy részében BÉLFODOR függeszti fel, mely legyezQszerqen szétterülve nagy területen tapad meg. Szöveti szerkezete az emésztQcsQ többi szakaszának szerkezetét követi.

KÖZÉP VAGY VÉKONYBÉL:
A gyomor végétQl a vakbélig terjed, többnyire egyenletes átmérQjq csQ, melyet a bélfodor függeszt fel.


3 RÉSZE VAN:
EPÉS vagy PATKÓBÉL: A gyomorvég mögött következik. A hasüreg jobb oldalán helyezQdQ rövid bélszakasz. A pylorusból körteszerq tágulattal indul ki, három görbületet ir le, majd a máj közelében az éhbélbe folytatódik. Görbületei a hasnyálmirigyet fogják közre. A hasnyálmirigy és a máj kivezetQcsövei ( epevezetQ ) ide nyilnak.
ÉHBÉL: A középbél leghosszabb része, a hasüreg bal oldalán helyezQdik el és itt számos kacsot alkot. Hosszú bélfodron lóg, elhelyezkedése nem olyan állandó, mint a többi bélszakasznak.
CSIPPBÉL: Kacsokat nem alkot. A csipQbél végsQ szakasza dorsalisan felfelé tér és az utóbélben folytatódik. Fala vastagabb. A remese és vakbél határán nyilik a vastagbélbe. Itt záróizom van.
A vékonybél áll: nyálkahártya, izomréteg ( külsQ hosszanti, belsQ körkörös ), savóshártya. A vékonybél, nyálkahártyájának egész felületén sqrq, vékony , fonálszerq bélbolyhok emelkednek ki, melyek növelik a felszivási felületet. A bolyhok vázát a nyálkahártya saját kötQszöveti rétege a RÁCSROSTOK képzik. A bolyhok központjában a HOSSZANTI CSATORNÁCSKA halad végig. Bennük simaizomelemek is találhatók. A hosszanti csatornácskákban artériák, vénák és nyirokerek találhatók. A bélbolyhok közé mirigyek nyilnak, melyek proteo és amilolitikus enzimeket és antibakteriális anyagokat termelnek. MucintermelQ kehelysejtek is találhatók itt. A nyálkahártyát boritó egyrétegq hengerhámsejtek a MIKROBOLYHOK. Ezek a felület növeléséért vannak, ugyan úgy , mint a bolyhok. A vékonybél nyálkahártyájában sok a nyiroktüszQ és az EPÉSBÉLI MIRIGY.

15. AZ UTÓBÉL TOPOGRÁFIÁJA, FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEINEK SZÖVETI SZERKEZETE. TÉTEL

A csipQbéltQl a végbélnyilásig tartó bélszakasz.
3 része van:
VAKBÉL: A vastagbél kezdetén beékelt vak zsák. A jobb csipQnél található. Van amikor un. FÉREGNYÚLVÁNYA van. Alakja és mérete fajonként változó. A ló vakbele megnyúlt, S alakban csavarodott . FelsQ, tompább, gyomorszerq vak vége a FEJE, alsó, hegyesebb vége a CSÚCSA. Feje és csúcsa közt van a TESTE, melyen domború nagy görbület valamint a hasfalat érintQ FALI és a zsigerek felé tekintQ ZSIGERI FELÜLET különböztethetQ meg. A kis görbületbe torkollik a csipQbél. Mind a csipQ, mind a remese nyilását záróizom szqkiti. A ló vakbelének üregébe redQk vannak, melyek öblösödéseket, GURDÉLYOKAT különitenek el. A gurdélyokat kötQszöveti rostok, un. GALAND határolja el egymástól. A kötegek fölött savóshártya által fedetten erek és idegek futnak le.
A kérQdzQk kisebb, hengeres vakbele a medence bejáratáig húzódik. Felülete sima, határ nélkül folytatódik a remesébe. A sertés bal oldalon elhelyezkedQ vakbele is a medence felé irányul, három galandja és három gurdélysora van. A csipQbél csapszerqen nyilik a vakbél üregébe, a remesébe közvetlenül folytatódik.
REMESEBÉL: Caudalisan nyiló, nagy U  alakú kacsot képez. Az U  nak megfelelQen van FELHÁGÓ, HARÁNT és LESZÁLLÓ remese. A lóban a felhágó remese, egymáson fekvQ, kettQs U  alakú kacsot alkot. Ilymódon a felhágó remese FELSP és ALSÓ FEKVETEIT ADJA. Az alsó fekvet a vakbél kis görbületébQl indul ki. Részei a JOBB ALSÓ FEKVET, ALSÓ HARÁNTFEKVET, BAL ALSÓ FEKVET. Az alsó fekvet kitágul, majd hirtelen leszqkül, mely a SZpK REMESÉBE folytatódik. A ló remeséjének tehát 2 részlete van, a TÁG REMESE és a SZpK REMESE. A szqk remese a végbélbe megy át. A ló tág remeséjén, az alsó fekveten 4, a felsQ fekveten 3 galand húzódik. A szqk remese 2 galandja , 2 gurdélysort különit el. A szarvasmarha sima remeséjének 3 szakasza van, a sertésének csak 2.
VÉGBÉL: A remese folytatásában, a keresztcsont alatt halad a végbélnyilás felé. Jellegzetessége , hogy un BÉLÖBLÖKET alkot. Itt már csak a vizvisszaszivás a jellemzQ folyamat. A végbélnyilás 2 körkörös záróizmot ( Egy sima és egy harántcsikolt .) tartalmaz, majd a nyálkahártya fokozatosan bQrbe megy át.

16. A TPGY TOPOGRÁFIÁJA, SZÖVETI SZERKEZETÉNEK ISMERTETÉSE. TÉTEL

A tejmirigyek felépitése: Az emlQsállatok tejmirigyét vékony, ráncolt, finoman szQrözött bQr boritja. A bQr a bimbókon vastagabb, ráncosabb és csupasz. A bQr alatti kötQszövet laza szerkezetq, a tQgy esetében zsirszövetet is tartalmaz. A kötQszövet alatt a FELÜLETES PÓLYA található, melyben vénák és nyirokcsomók vannak. Ezt az interfasciális kötQszövet választja el a MÉLY PÓLYÁTÓL. A törzsrQl a kétoldali tejmirigy ( tQgyfél ) közé nyomulva , lóban és kérQdzQkben a mély pólya adja a TEJMIRIGY FÜGGESZTP SZALAGJÁT, mely a két tQgyfélt sövényként elhatárolja. A mély pólyán belül a tejmirigy kötQszöveti tokja található, mely az egyes mirigytesteket külön  külön befoglalja, elválasztja egymástól. A tokból a parenchymába kötQszöveti sövények nyomulnak, ezek képzik a mirigy INTERSTITIUMÁT, melyben az erek és idegek futnak. Az interstitium apró LEBENYEKET különit el.
A tejmirigyek a törzs ventrális felületén találhatók, elhelyezkedésük szerint lehetnek lágyéktáji, hasi, mellkasi tejmirigyek.
A szarvasmarha tQgye a lágyéktájon, a combok között, az utóhason , a medián sik 2 oldalán fejlQdött ki, vegyis hasi  lágyéktáji elhelyezkedésq. Mindkét oldalon 2  2 önálló mirigytest , ennek megfelelQen tQgynegyed, továbbá jobb és bal oldali tQgyfél található. A hátulsó tQgynegyedek fejlettebbek az elsQknél.
KiskérQdzQkben és a lovon csak a lágyéki tejmirigyek fejlQdtek ki. A tehén és a kanca tejmirigyében mindkét oldalon 2 - 2 mirigytest található. Az elülsQk a hasi, a hátulsók a lágyéki tQgynegyedek.
A húsevQk és a sertés tejmirigyei több önálló mirigytestbQl állnak.
A tehén tejmirigye 4 önálló mirigytestbQl , tQgynegyedbQl áll , a 4 tQgynegyed 4 TPGYBIMBÓJÁNAK a végén 1  1 BIMBÓCSATORNA nyilik. A kanca tejmirigye ugyan 4 mirigytestbQl áll, azonban 2 közös csecsbimbóban lévQ , 2 bimbócsatornába nyilik.
A többi faj esetében a 2 tQgybimbón, 1  1 bimbócsatorna helyezQdik el. A koca csecsbimbóin 3, a húsevQkén 10  12 bimbócsatorna található, melyek mindegyike önálló mirigytestbQl ered.
A tejmirigyek 2 fQrészét különböztetjük meg, a mirigy TESTÉT és a BIMBÓKAT. A mirigytest kötQszövetbe burkolt mirigyszövet, mely a tejmirigy állományát képzi. Ez termeli a tejet. A tQgy mirigyei CSÖVES  BOGYÓS mirigyek. A mirigyvégkamrák falát az ALAPHÁRTYÁN , MIRIGYHÁMSEJTEK képzik. Az egyes mirigyvégkamrákat kötQszövet fqzi össze. A mirigyvégkamrákat , a tejutakkal együtt összehúzódásra képes KOSÁRSEJTEK is körülfonják. A mirigyvégkamráktól finom csövecskék indulnak , melyek nagyobb tejutakká egyesülnek , ezek a TEJMEDENCÉBE szájadzanak. A tejmedence részben a mirigy testében , részben a bimbóban helyezQdik. A kettQ határán VÉNAGYpRp található, mely megakadályozza a tej spontán ürülését.
A tejmirigy bimbója lehet hengeres vagy lapitott, hossza fajonként változó. BQre vastagabb, szQrtelen és ráncosabb. A bimbóban BIMBÓCSATORNA található , mely a bimbó hegyén nyilik. A bimbócsatorna falában a simaizomelemek záróizommá rendezQdtek.
A tQgy erei és idegei: A tQgy artériája a lágyékcsatornán át fut a tQgyhöz. Az ér közben a hasfal és a tQgy között 2 ágra oszlik. A vénák párhuzamosan haladnak az artériákkal. A vénás vér a tQgybQl 3 úton távozik: külsQ szeméremvéna, tejér, belsQ szeméremvéna..
A tQgybQl tág nyirokerek vezetnek a TPGY FELETTI NYIROKCSOMÓKBA, melyek a hátulsó negydek alapjánál találhatóak.
A tQgyet az ágyéki idegek , ÁGYÉKI FONAT elsQ 3 idege a CSIPPALHASI IDEG, CSIPPLÁGYÉLI IDEG és a KÜLSP ONDÓIDEG idegzi be&

19. AZ EMÉSZTPCSATORNA MIRIGYEINEK TOPOGRÁFIÁJA , A NYÁLMIRIGYEK ÉS A HASNYÁLMIRIGY SZÖVETI SZERKEZETE . TÉTEL

NYÁLMIRIGYEK: Az inyvitorla és a nyelv nyálkahártyáján kisebb  nagyobb képleteket látni. A kisebbek a nyálka, a nagyobbak a nyálmirigyek.
Tipusok:
fültQmirigy : Vékony izomrézeg, majd bQr boritja, jellegzetes savós mirigy. GyqjtQcsövei a STENON  FÉLE kivezetQ járatba egyesülnek, majd egy apró szemölcsön át a szájtornácba torkollik.
áll alatti mirigy: Kevert mirigy, tehát amilázt és mucint is termel, WARTHON  FÉLE kivezetQcsöve az éhszemölcsön át a szájüreg fenekén nyilik .
nyelv alatti mirigy : Vannak kis és nagy nyelv alatti nyálmirigyek . A szájfenéken eredQ, 2 önálló mirigybQl álló kevert mirigy. A kisebbek közvetlenül a szájüregbe nyilnak. A nagyobbak csövecskéi a BARTHOLINI  FÉLE vezetékben egyesülnek , és az éhszemölcsön át nyilnak a szájüregbe&

A nyálkamirigyek a pofa, ajkak, szájpadlás és nyelv nyálkahártyája alatt helyezkednek el, s több apró kivezetQ nyiláson keresztül öntik váladékukat a szájüregbe. A nyálmirigyek a szájüreg falán kivül levQ páros mirigyek. KivezetQ csövek kötik össze a szájüreggel.

A középbél járulékos mirigyei:
A MÁJ
Funkciói:
glükóz  glükogén átalakitás
fehérjebontásból glükózt nyer
vérplazma termelés ( albumin, globulin )
lipidek átalakitása
méregtelnités ( méregraktározás )

A rekesz homorulatában, kissé jobb oldalon , harántul helyezQdik el. Barnavörös szinq, kötQszövetben szegény, lapos, lebenyes szerv. KivülrQl számos savóshártyakettQzet, majd kötQszövetes tok ( Glisson  tok ) boritja, mely a MÁJKAPUBAN a legvastagabb. Innen az erekkel szétterjedve ( kötQszöveti sövényeket alkotva ) belép a májba, s annak vázát adja. Két felülete , az elQretekintQ REKESZI FELÜLET, mely összenQtt a hátulsó üres vénával, caudalisan elhelyezkedQ ZSIGERI FELÜLETÉN pedig a májkapu található. A kapun lépnek be az erek, nyirokerek, idegek, lép be és ki a májvezeték. A két felület szélekben találkozik. Dorsalis széle a tompa szél, laterális és ventrális szélei élesek. Ventralis szélén bemetszések találhatók, melyek lebenyeket különitenek el. ( A jobb oldali bemetszés az epehólyag árka, a bal oldaliban a köldökvéna halad. ) E 2 bemetszés közt találjuk a középsQ lebenyt, továbbá megkülönmöztetünk még bal és jobboldali lebenyeket is. A házi emlQsállatok máján rendszerint több bemetszés található, igy a kérQdzQk mája 4, a lóé 5, a ragadozók és a sertés mája pedig 6 lebenybQl áll.
A máj szerkezeti egysége a LEBENYKE. A lebenykék szabálytalan sokszögek, melyeket kötQszöveti sövények választanak el , bennük van a máj mirigyes állománya. A lebenyke közepén található a CENTRÁLIS VÉNA, mely körül a májsejtek sugaras elrendezQdésq oszlopokat mutatnak.
A májnak kettQs vérellátása van. Funkcionális ere a verQceér, táplálóere a májartéria. A verQceér a gyomorból, belekbQl, lépbQl gyqjti össze a vért, a májkapun lép be, majd ágakra oszlik. Legkisebb ágai a lebenykéket ágazzák körül. EzekbQl erednek a lebenyke belsejébe térQ tág SZINUSOIDOK ( A szinuszoidok üregébe CSILLAGSEJTEK találhatók, melyek a vérben levQ testidegen anyagokat fagocitálják és részt vesznek az epefestékek termelésében is . ), melyek a májsejtoszlopok közt hálózatot képeznek, a lebenyke közepén levQ centrális vénába torkollnak. Ez utóbbival kezdQdik a máj elvezetQvénáinak rendszere. A c. vénák késQbb MÁJVÉNÁKAT alkotnak, majd a hátulsó üres vénába csatlakoznak.
A májartériák mqködése hasonló, a májkapun be és kilépve az O2  dús vért a sinusoidokba juttatják.
A májsejtek másik fontos tevékenysége az epetermelés. Az epe a májsejtek között levQ epekapillárisokba jut, melyek a lebenykék közti epejáratokba folytatódnak. Az epejáratok epeutakká, az epeutak MÁJVEZETÉKKÉ lépnek elQ. A 2  3 májvezeték a májkapuban közös vezetékké egyesül. Az EPEHÓLYAG a máj zsigeri felületén elhelyezkedQ körte alakú zsák. KivezetQcsöve az epehólyag vezeték, ez egyesül a máj kivezetQcsövével, a májvezetékkel és a kettQ együtt az epevezetQben folytatódik. Epe , mint olyan áll: epesavas sók + koleszterin + epesav + víz + epefesték ----- Az epe feladata a zsirok csepekké bontása ( emulgeálás )& .

HASNYÁLMIRIGY
Lebenykés külsejq szerv. A gyomor mögött, a gerincoszlop alatt és az epésbél fodrában helyezkedik el. Hosszanti és harántlebenyre tagolható. TESTE és 2 LEBENYE van. Jobb lebenye az epésbél mentén van, bal lebenye a gyomor hossztengelyének irányában, a nagygörbület mentén, harántul helyezkedik el. A bal lebenyt a hasnyálmirigy farkának nevezzük. A 2 lebeny találkozásánál a verQceér halad át.
A hasnyálmirigy mirigyhámsejtjeinek váladéka az epésbélbe jut. A hasnyálmirigy összetett , csövesbogyós mirigy. KivülrQl kötQszöveti tok boritja, mely a mirigy belsejébe sövényeket képez és a szervet lebenykékre osztja. Ezekben helyezkednek el a mirigyek. A mirigyvégkamrák kivezetQ csövei egymással egyesülnek, majd ezeket szedik össze a mirigy KIVEZETP CSÖVEI . A mirigyvégkamrák között, kötQszövetbe ágyazva találhatók a Langerhans  féle szigetek, melyeknek váladékát ( inzulin ) a sejtcsoportok köré tekeredQ dús érhálózat szállitja el. Legnagyobb részét külsQ elválasztású, HASNYÁLAT termelQ mirigyvégkamrák alkotják. De találhatók belsQ elválasztású részeik is, melyek kivezetQcsövet nem tartalmaznak. Ilyenek a kivezetQcsQ nélküli, hasnyálat termelQ mirigysejtek és az ezek közé ágyazódott LANGERHANS - FÉLE SZIGETEK.
Hasnyál enzimjei: amiláz ( szénhidrátbontó ), tripszin ( fehérjebontó ), lipáz ( zsirbontó ), nukleáz ( nukleinsavbontó )

A GYOMOR MIRIGYEI:
A gyomor falát 3 réteg, nyálkahártya, izomréteg és savóshártya alkotja. Kétféle nyálkahártya létezik. Az egyik fajta enyhén redQzött, mirigy nélküli, hámja elszarusodó laphám, a másik tipus bársonyos tapintású, hálószerq redQket, közöttük mezQket képez. A mezQkben GYOMORGÖDRÖCSKÉK vannak, ide vezetnek a mirigyek nyilásai. Hámja egyrétegq hengerhám, mucinszerq anyagot termel, mely a hám felületét bevonja.
A gyomor mirigyei:
CARDIAMIRIGYEK: A cardia közelében találhatók, mucint termelnek. Elágazó, végkamráikat kúpszerqen elkeskenyedQ hengerhámsejtek bélelik.
FUNDUSMIRIGYEK: A gyomortesten és a nagy görbület mentén találhatók. Végkamrái csQszerqek, nyilásaik a nyálkahártya gödröcskéibe torkollanak. FPSEJTEKET tartalmaz, melyek emésztQenzimeket ( pepszin, lipáz ) termelnek, továbbá tartalmaz még FEDPSEJTEKET melyek a sósavat termelik.
PYLORUSMIRIGYEK: A gyomor végén találhatók, mucint és pepszinogént termelnek. Elágazó, kanyargós lefutású, csöves mirigyek.
A nyálkahártya felszini sejtjei gélszerq anyagot, NYÁLKÁT szekretálnak, mely óvja a gyoor belsejét a magas Ph  ellen. ---- Vigyázat az alkohol oldani képes a nyálkát&

További nem olyan fontos mirigyeket az emésztQcsatorna leirásánál el lehet olvasni& .

21. A HÁZIMADARAK EMÉSZTPAPPARÁTUSÁNAK ISMERTETÉSE. TÉTEL

Száj és garatüreg: A szájüreg felépitése egyszerq. Hiányoznak az ajkak, iny, pofák, fogak. A szájnyilást az alsó ás felsQ kávából álló csQr határolja. A madarak nyelve izomzatban szegény, nyálkahártyája alszarusodó laphámmal boritott. A nyelv alakja a csQr formáját követi. A száj és garatüreg egységes SZÁJGARATÜREGET képez. A kettQ határát szemölcsök sorozata jelzi. A madarak nyelvén nincsenek izlelQbimbók, ezt a funkciót a nyelQcsQ bejáratán levQ HÁMBIMBÓK látják el. A madarak nyálmirigyei gyengén fejlettek. A nyelQcsQ kezdeti szakasza a gégecsQ fölött helyezkedik el, majd innen a tqdQszárnyak közt fut a mirigyes gyomorba. A tyúk és galambfélék nyelQcsöve, a gyomor bejárata elQtt tágulatot, BEGYET alkot, mely a tyúknál a középsiktól balra, a galambnál a középsikban helyezkedik el. A nyelQcsQ és a begy falának szöveti szerkezete az emlQsök emésztQcsövére hasonlit, a madarakban azonban a nyálkahártya nagyon erQsen kapcsolódik az izomréteghez. A begy falában kevés a mirigy, de a nyelQcsQben szép számmal találhatók. Ezek váladéka puhitja mag a begyben felhalmozódó takarmányt és ezek termelik a BEGYTEJET.
A madarak gyomrának 2 része van:
mirigyes gyomor: A máj lebenyei közt a testüreg középsikjában helyezQdik el. Az izmos gyomortól befqzQdés választja el. Nyálkahártyáján szemölcsszerq kiemelkedések csúcsán, MIRIGYKIVEZETP NYILÁSOK tqnnek elQ. A mirigyes gyomor falában mély és felületes elhelyezkedésq mirigyek termelik a váladékot, mely a gyomortartalomhoz keverQdik. A nyálkahártya alatt 3, belsQ és külsQ hosszanti és középsQ körkörös simaizomréteg húzódik. KivülrQl savóshártya boritja.
Izmos gyomor: Oldalt lapos , erQs izomzattal biró gyomorrészlet. A középsiktól balra helyezQdik el. 2 végén 1  1 vakzsák domborodik , ezek körül a balra esQbe vezet a mirigyes gyomor. A jobb oldali zsákból pedig az epésbél indul ki. Az izmos gyomor kavicsokat tartalmaz, ezek a takarmány felaprózásában játszanak szerepet. Az izmos gyomor nyálkahártyáját vastag réteg végi, a nyálkahártya alatt izomréteg található, kivülrQl pedig savóshártya fed..
A középbélre ugyanolyan szakaszok és szöveti felépités jellemzQ, mint az emlQsöknél. Az epésbél az izmos gyomor jobb oldali vakzsákjából indul, majd U  alakú kacsot alkotva , a hasnyálmirigyet közrefogva jut az éhbélbe. Az éhbélkacsok zsirral dúsan átszQtt , hosszú bélfodron , a testüteg jobb oldalán foglalnak helyet. Az éhbél falán kis vakzsák található, mely a sziktömlQ maradványa. A csipQbelet szalagok fqzik a vakbélhez. A torkolatban záróizom található.
Az utóbél meglehetQsen rövid. A házimadarak vakbele kettQs, a hosszú csipQbél két oldalához szalagok fqzik. A rövid remese a rövid végbéltQl alig különböztethetQ meg. A végbél a kloakához nyilik.
A kloaka üregét 2 redQ, 3 részre osztja:
coprodaeum: Ide nyilik a végbél ( körkörös záróizom ).
Urodaeum: Ide nyilik a 2 hugyvezetQ és a 2 ondóvezetQ. A madarakban csak a bal oldali petevezetQ fejlQdött ki, ez is ide nyilik.
Proctodaeum: Záróizommal rendelkezik, a külvilággal van kapcsolatban.

Járulékos mirigyek közül a máj 2 lebenyes, a sziv mögött helyezQdik el. Az epehólyag a jobb lebenyen van, az epe a májból csak az epehólyagon keresztül tud a májból az epésbélbe áramolni. A madarak máját savóshártya és kötQszöveti tok boritja, de ez nem képez a májban sövényeket . Ennek megfelelQen a lebenykés állomány nem szembetqnQ. A máj vérellátása az emlQsökéhez hasonló.
A hasnyálmirigy az epésbél U kacsának 2 szárnya közti hashártyakettQzetben helyet foglaló 2 vagy több lebenybQl álló lapos szerv. Több kivezetQcsöve van, melyek az U  jobb oldali szárába torkollanak. A Langerhans-féle szigetek száma azonban kevesebb, mint az emlQsök hasnyálmirigyében.
























PAGE 1





PAGE 


PAGE 6

Hasonló témájú dokumentumok

Mellékvese

- 2009-01-09 15:41:00

A vér

- 2008-10-29 08:47:03

Tobozmirigy

- 2009-01-09 15:41:33

Hasnyálmirigy

- 2009-01-09 15:40:33

Légzés

- 2009-01-09 15:33:12

A szív és a keringés

- 2008-10-27 16:30:31

A légzés

- 2008-10-27 16:11:29

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

18 5. a csoport acélgyártás adatbázis kezelés állatrendszertan antropológia atom barokk bio csavar dinamika dm doc egyiptom emission trade energia etzs eu agrárpolitikája feladatgyűjtemény flaubert gazdföci gepalap gyökerek hónolás jogképesség kalkulus kidolgozott konjunktúrakutatás környezetvédelem marx méhen belüli fejlődés mérleg mezőgazdaság montázs nemzetközi marketing őskor paulovics pénzügyek politikai szociológia sorozat szótár társadalombiztosítás ter.védelem természet földrajz terminális tulajdonjog vésés vizsgapéldák zsidó kultúra