Társadalmi változás

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaTársadalmi változás

Társadalmi változás

Történelmi áttekintés

Fogalma: a társadalom szerkezetének, intézményeinek, kultúrájának átalakulása.
Változás  fejlQdés

Gazdasági növekedés: 1 fQre jutó GDP növekedése
Gazdasági fejlQdés: 1 fQre jutó GDP növekedése + gazdasági szerkezet átalakulása (iparosodás, hatékonyság növekedése - objektív, mérhetQ tényezQk)
Társadalmi fejlQdés: életszínvonal emelkedés, városiasodás, iskolai végzettség emelkedés. Szubjektív tényezQk.
Fejlettség: GDP + demográfiai mutatók
Jólét: jövedelem és fogyasztás + egészségi állapot, mqveltség, közbiztonság
ÉletminQség: jólét + nem anyagi dimenziók
FejlQdQ országok  fejlett országok (olajtermelQ országokban a GDP/fQ magas, de nem fejlQdQ országok)

Allardt: három alapvetQ szükséglet:
Birtoklás: életszínvonalat testesíti meg
Önmegvalósítás  létezés
Szeretet
Önmegvalósítás+szeretet: életminQség.

Társadalomtípusok
Kapitalista  szocialista (parancsgazdaság)  vegyes gazdaság
Ipari társadalom  szolgáltatási társadalom. Ipari társadalom a modernebb, többet jelent a modernizáció: városiasodás, iskolai végzettség, demográfiai tényezQk, emberi viselkedés is ide sorolandó.

Centrum  periféria  félperiféria

Vizsgálati módszerek

Összeírások, statisztikák, irodalmi mqvek, régészet
Társadalmi jelzQszámok: olyan statisztikai mutatók, amelyek valamely társadalmi jelenségrQl tömör és átfogó információt nyújtanak és hosszú idQszakban állnak rendelkezésre.
ÉrdeklQdés irántuk változó. Magyarországon 1990 óta kétévente Társadalmi Riport. Adatok mellett tartalmazza a vizsgált idQszak szociológiai vizsgálatait bemutató tanulmányokat is.

Elméletek

Korábbról ismert:
Comte: emberi társadalmak a tudomány által irányított társadalom felé haladnak
Marx: a társadalmi fejlQdés csúcspontja és végpontja a szocialista  kommunista társadalom
Spencer: emberi társadalmak egy ipari társadalom felé közelednek, amelyben az állam szerepe minimális, spontán folyamatok irányítanak.
JellemzQjük: társadalmi fejlQdés elvezet egy tökéletes állapothoz.

20. sz.: nem állítja, hogy a változás utáni állapot jobb az emberiség számára, továbbá azt sem, hogy a változások determinisztikus törvények szerint alakulnak, ellenkezQleg, egyáltalán nem zárják ki, hogy egyes társadalmak némileg vagy teljesen eltérQ utakat követnek, és azt sem, hogy egyes társadalmakban egyáltalán nem sikerül a társadalmi változásokat végrehajtani, vagy pedig meg sem indulnak a változások.

Rostow elmélete
a gazdasági növekedésnek öt szakasza van:
hagyományos agrártársadalom
fellendülés elQfeltételeit megteremtQ szakasz
fellendülés  nekirugaszkodás : ez a legfontosabb - beruházás növekedése játssza a fQszerepet. 40 évig tart, utána a növekedés lelassul.
érettség
tömeges fogyasztás

Nekirugaszkodás szakasza volt Magyarországon az elsQ világháború elQtt.

Gerschenkron: az állam szerepe eltérQ a gazdasági növekedés megindításában. Angliában és Hollandiában csekély, keletebbre haladva és idQben eltolódva egyre inkább nQtt. Szovjetunióban állam erQltette ki az iparosodást.

Ipari társadalom elmélete

Az iparosodás a gazdaságon kívül a társadalmat, politikai rendszert, kultúrát is átalakítja. Hasonlóak lesznek a munka és életkörülmények, életmód, szabadidQ mennyisége és eltöltésének módja, csökkenQ gyerekszám, növekvQ élettartam, az élet minden területén érvényesül a bürokratizálódás és a racionális munkaszervezés. EbbQl a szempontból külsQ szemmel USA = Szovjetunió.
Konvergencia - elmélet: az ipar hatása olyan erQs, hogy az ipari társadalmak közötti különbségek el fognak mosódni, a kapitalista és szocialista társadalmak valamilyen közös modell felé fognak közeledni, amely részben kapitalista, részben szocialista jellemzQket fog magán viselni, vegyes gazdaság lesz, a piac és a gazdasági tervezés együtt fogja a gazdasági folyamatokat irányítani.

Lenski: az ipari társadalom elméletének alapvetQ feltevését, miszerint a termelés technológiája és szervezete messzemenQen meghatározza nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és politikai élet összes jellemzQit, az emberiség egész történetére terjesztette ki. Az emberiség történetének nagy fordulópontjait technológiai újítások hozták:
Földmqvelés és a hozzá szükséges szerszámok (ásóbot): kertész társadalmak kialakulása
Eke felfedezése: agrártársadalmak kialakulása
Nem emberi és nem állati energiák felhasználása, gépek felfedezése: ipari társadalmak kialakulása
Mellékutak: pásztortársadalmak, halásztársadalmak, tengeri társadalmak.
Mindegyik társadalomnak megvannak a maga jellemzQi: Andorka 572. O. 19.1. ábra

Posztindusztriális társadalmak elmélete: az ipar részaránya egy idQ után csökken, helyét átveszik a szolgáltatások(Fourastié). Más életmód: magasabb életszínvonal, több szabadidQ, tudás fontossága megnQ (Touraine).

Modernizáció elmélete

Parsons: a társadalom négy alrendszerbQl tevQdik össze: politikai, gazdasági, kulturális személyiségi. A társadalom modernizálódásához mindegyikben változás kell, ezek egymást kölcsönösen befolyásolják, azt nem állította, hogy bármelyiknek a többieket meghatározó, elsQdleges szerepe lenne a modernizációban.

McClelland: empírikus kutatások a teljesítménymotíváció elterjedésérQl: a modernizációhoz szükséges, hogy a társadalom tagjai a társadalmi siker, fölfele irányuló mobilitás, az egyéni teljesítmény felmutatása erQsen motiválja, tehát hogy nem elégedjenek meg örökölt társadalmi helyzetükkel, nem vezesse Qket mindenekelQtt a társadalmi környezethez való alkalmazkodás vágya.

Inkeles és Rossi: 8 országra kiterjedQ vizsgálat, 12 személyiségjellemzQre vonatkozóan.
nyitottság az új tapasztalatokkal szemben
nyitottság a változásokkal szemben
vélemény a nagy társadalmi kérdésekrQl
törekvés az informálódásra
jelen és jövQorintáltság
hatékonyság
tervezés
bizalom a környezQ világ kiszámíthatóságában
technikai szakismeretek értékelése
magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkoztatás terén
mások emberi méltóságának tisztelete
termelési folyamatok megértése


Münich: újrafogalmazta a modernitás elméleteit: 4 rendszert:
politikai: a közösségi döntéseket hozzák
gazdasági: a létszükségletek fedezéséhez szükséges termékeket állítja elQ
közösségi: a társadalom integrációját biztosítja
kulturális: a normák és az értékek kérdéseiben való konszenzus kialakul.
A négy rendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Így valósul meg mind a négy rendszerben a négy alapvetQ modern érték: a racionalitás, a szabadság, a szolidaritás, és a környezQ világ aktivitása.

Elias civilizációs elmélete: a mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társadalmi változás, a civilizálódás lényegét. Kutatta a mindennapi szokások évszázados változásait. Pl.: villahasználat, fürdési szokások.

Dependenciaelmélet: Cardoso: a fejlett országok nem engedi kitörni a fejlQdQket jelenlegi függQ gazdasági helyzetükbQl.

Centrum  periféria elmélet: Wallenstein: minden világgazdasági rendszernek van egy központja, ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll és amely ennek következtében nagy gazdasági és politikai – katonai uralommal rendelkezik a világrendszer alárendelt országai felett. A centrum kizsákmányolja a perifériát és félperifériát és megakadályozza a kitörést.
Modernizáció új elmélete: eltérés a korábbiaktól.
Az újítások megvalósítására való képességre illetve annak hiányára nagy figyelmet fordít
A fejlQdés mindig útfüggQ , egy megkezdett útról nem könnyq letérni, mert a régi nagy szervezetek hatalmi elQnyben vannak.
Nem hanyagolja el a modernizációval együtt járó társadalmi konfliktusokat sem.
A modernizációnak több útja lehetséges, ez helyfüggQ.

Zapf: a modernitás alkotóelemei: piacgazdaság, jólétben élQ társadalom tömeges fogyasztással és jóléti állammal, a pártok versengésén alapuló demokrácia. A modernizáció új elmélete elsQsorban a következQkben tér el a modernizációs elméletek elsQ hullámától:
az újítások megvalósítására való képességre, illetve annak hiányára nagy figyelmet fordít, nem szükségszerq ugyanis, hogy egy társadalom képes régi, nem hatékony intézményeit megújítani.
a fejlQdés mindig útfüggQ, egy megkezdett útról nem könnyq letérni, mert a régi nagy szervezetek hatalmi elQnyben vannak a hatékonyabb és új, de szükségképpen kisebb szervezetekkel szemben, továbbá a fennálló intézményekbe sok emberi erQfeszítést ruháztak be, az intézmény(Xf" J ‚ ¦ ¨
Ð
ˆ
œ
Ô
à
l

‚

Ž
œ
¾ â 4^Èô ¤ Ì Ø jt .öàüœ-Ð-Â%Ð%f+º+-F-H-X-´/Ì/¦2Ì2€66j:t:¢: ?BB¤GXzX|X ["[ø\ú\Š]–]Œ^¤^ˆ` `Žcc¸cøòëòëòëòëòëòëòëòâòëòÜòëòÜòâòâòâòØòâòØòâòëòØòâòâòâòâòâëòëòâòëòâòëòâòÖòâòâòâòâòâòâòÒØhšq?UhX;£
hX;£CJhX;£56CJ
hX;£5CJ
hX;£CJ
hX;£5CJ S(*VXø " ‚ ¨
ˆ
Ô
l

À

Œ
Ž
Ø
* \ n ¼ ¾ â ^êùóóóóðóóóóóóóóóóßßßÕóðóó
$
Æh1$a$$
&
F
Æh1$a$gdém^1$$1$a$$1$a$Ėþêì24^`È$Ž  ¤ ¦ Ì j 0¸ºôöl¤ùùùöùùùùùöùùùóùùùùùðùßÎ$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^1$1$1$$1$a$(NPàâš-œ-Ð-Ò-¾"Â%Ä%j()r)6*È*f+h+îÝÌÆÆÆÆÆÃÆÆÆÆƲ²²ÆÆÆ$
&
F
Æh1$a$gdém^1$$1$a$$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^ h+--F-H-´/¶/¨2ª2\3°3ö3D4z4¬4Ä4ùööùùùùùùåÔò¡$
&
F


Æh1$a$gdém^$
&
F

Æh1$a$gdém^$
&
F

Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^1$$1$a$Ä4Ø425x5ö5@6~6€6‚6þ6P7ä7F8Ú8h:j:îÝÌ»ª™“““††††““

$
&
F1$a$gdém^$1$a$$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F
Æh1$a$gdém^$
&
F

Æh1$a$gdém^j:< <= =ú>,?…?ø@˜ABB

D„E|X"[ú\Œ]Ž]Œ^Ž^ˆ`Š`HbúbŒcŽc¸cùùùùùùùùùùùììììììùùùùùùììùé1$

$
&
F1$a$gdém^$1$a$i újítás esetén ezek az emberi beruházások veszendQbe mennek.
nem hanyagolja el a modernizációval járó társadalmi konfliktusokat sem: a modernizációnak ugyanis szükségképpen vannak vesztesei, egyrészt azok, akik a modernizáció elQtt hatalmi pozícióban voltak és annak elvesztésétQl tartanak, másrészt azok, akik nem tudnak kellQképpen alkalmazkodni a modernizáció miatt megváltozott követelményekhez.
a modernizációnak több útja lehetséges, tehát a kelet-közép-európai és kelet európai országok vagy a kelet-ázsiai országok nem szükségképpen utánozzák azt az utat, amelyet a nyugat-európai és az észak-amerikai társadalmak jártak végig.
nem lehet kizárni a modernizációs kudarcok elQfordulásának lehetQségét.

Offe: lehetetlen egyszerre átlépés a demokráciába a diktatúrából, fQleg ah egyidejqleg nemzetépítés és lezajlik, pl: Szlovákia

Przeworski: a kelet-európai és a dél amerikai országok ingadozni fognak a demokratikus és az autoritárius rendszerek között. Oka: a demokratikus rendszer nem képes keresztülvinni a szükséges piacgazdasági reformokat, mert erQs a társadalmi ellenállás.

Dahrendorf: 1990-ben a piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer együttes megvalósulásának nagy lehetQségét látta, 1995-ben azonban rájön, hogy politikai szabadság és társadalmi integráció nem lehet együtt. Lehet:
Piacgazdaság és politikai szabadság társadalmi integráció nélkül (Európa, Észak-Amerika)
Piacgazdaság és társadalmi integráció politikai szabadság nélkül (Ázsia)



Forradalomelméletek

Forradalom: a társadalmi változás különösen gyors formája. A történelemben ritkán vannak forradalmak és még ritkábban sikeresek. A 18-20. sz.-ban azonban volt néhány sikeres forradalom, amely az ország, adott esetben az egész történelem menetét megváltoztatta. Magyarországon a következQ évek eseményeit szokás forradalomként említeni:
1848-1849: forradalom és szabadságharc
1918-1919: I. világháború lezárását követQ események, tanácsköztársaság, Qszirózsás forradalom
1945: II. világháború lezárását követQ események
1956: forradalom (ellenforradalom?)
1990 - a rendszerváltáskor is forradalmi változások mentek végbe.

Forradalom elméletek fQbb képviselQi: Marx, Tilly, Skocpol, Gurr, Johnson, Arendt.

Magyarországi változások

Andorka modernizációs felfogása:
Hatékony gazdaság és magas életszínvonal
Társadalmi integráció
Az emberi erQforrások magas szintje
Többpártrendszerq politikai demokrácia
Modern gondolkodás, mentalitás

A.C.Janos: Magyarország 1825  1945: meghiúsult kísérletek sorozata arra, hogy felzárkózzunk a nálunk fejlettebb nyugat-európai társadalmakhoz. Ezek:
Reformkor, mely a 48-49-es szabadságharc leverésével végzQdik
KiegyezéstQl az elsQ világháború végéig
A két világháború közötti konzervatív rendszer felemás kísérletei

1945-tQl leépültek a rendszer feudális jellemzQi, politikai arisztokrácia jött létre, földreform megváltoztatta a falusi társadalmi viszonyokat. A változások mozgatóereje a Szovjetunió uralkodó befolyása, a szovjet hadsereg jelenléte volt. Rövid idQ alatt átfordult a totalitárus irányba. KésQbb ez a rendszer autotáriussá puhult.
1956: forradalom: megfelelt valamennyi forradalom definíciónak. A társadalom célja a rendszer alapvetQ megváltoztatása volt: a totalitárius diktatúra helyére többpárti demokratikus rendszert kívántak állítani, a szélsQségesen központosított és a termelQeszközök magántulajdonát megsemmisíteni törekvQ parancsgazdaság helyére vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaságot kívántak állítani. A szovjet hadsereg erQszakkal leverte, de a szocialista rendszer 1990-es bukásának lényeges elemévé vált.
Az 1947 és 1990 közötti idQszak, fQleg a 60-as évek közepétQl Nyugat-Európához való felzárkózási kísérletként értelmezhetQ. Ez eleinte bizonyos területeken megvalósult. 1980-as évekre világossá vált, hogy a különbség inkább nQ. Ez a rendszer összeomlásának alapvetQ oka.
Rendszerváltozás: a hatalmi elit mindenáron el akarta kerülni az 56-os események megismétlQdését, az elégedetlenség fokozódásától félve jobbnak látta az autoritárius politikai rendszerrQl a többpárti demokráciára való áttérés elfogadását. A rendszerváltás óta eltelt évek is modernizációs kísérletként értelmezhetQek. A társadalom nagy részének azonban a rendszerváltozás csalódások sorozata.

Életszínvonal

Itt látszott leginkább a szocialista rendszer kudarca.
1960-as évek: magas GDP növekedés.
1970-es évek: lemaradás.
1968: gazdasági mechanizmus reform. Átmeneti növekedés.
Az elsQ világháború elQtt a GDP/fQ az ausztriai szint 67%-a volt, ez a 80-as évek végére 50%-ra esett vissza.
1970-es évek:
piaci reformok leállítása
olajválság
központi tervezés gátolta a további fejlQdést.

Egy ideig kölcsönök felvétele, hogy az életszínvonal emelkedése ne essen vissza.
Rendszerváltás után hosszú és mély visszaesés. A GDP 89-93 között 20 %-kal esett vissza. 1996-97 volt a mélypont. Okok:
Infláció
Munkanélküliség
Nyugdíjazás
Jövedelmek egyenlQtlensége nQtt. NQtt a szegények száma - 1 és 4 millió között voltak (szegénység definíciójától függQen). Sokan elszegényednek, ez a folyamat még ma is tart. A rendszerváltás nyertesei közé 0.5 - 1 millióan tartoznak, akiknek a reáljövedelmük emelkedett. A nyugati társadalmaktól való lemaradás nQtt. Enyhe növekedés megindult. Várhatóan beláthatóan elérjük a történelminek tekinthetQ szintet: Ausztria 67%-a.

Társadalmi szerkezet

A társadalmi integráció kritériuma a társadalmi szerkezet fogalmaira lefordítva azt jelenti, hogy a társadalom nem szakad szét egymástól szélsQségesen eltérQ helyzetq osztályokra, rétegekre, csoportokra. Szocializmus: szqk hatalmi elit kezében nagy hatalom, a társadalom többi rétege hátrányos helyzetben.
A rendszerváltás után középréteg kialakulására számítottak. Eleinte elQnyösen alakult, késQbb romlott a pozíció. FelsQ tized és a többiek távolsága nQtt. Kialakult a felsQ tízezer. Alsó tized nem szakadt le nagyon.
Elit egyértelmq nyertes. Egyre nehezebb az elitbe bejutni. Rosszabb helyzetqek között több a vesztes. EgyenlQtlenségek erQsen nQnek. Szakadások vannak a társadalomban. Latin-amerikai társadalom felé haladunk a nyugat-európai helyett: igen szqk felsQ réteg, kevés és gyenge középréteg, nagytömegq szegény réteg.
1970-es évek: Konrád és Szelényi: értelmiség útban van az uralkodás felé. 1990: Szelényi: párt és állami bürokrácia meghiúsította az értelmiség hatalomátvételét. Rendszerváltás után értelmiségbQl került ki az elit, de ez átmeneti.
Szalai Erzsébet: 1990: régi rendpárt és technokrata reformerek harca: jól képzett menedzserek és vállalkozók. Technokrata elit hatalmi egyre nQtt.
1995: Szelényi: menedzser-kapitalizmus alakul ki, a politikai elit egyre inkább ettQl függ.

Emberi erQforrások

ErQs lemaradás nyugathoz képest. Iskolai végzettség: 1970-es évekig emelkedett, utána létszámkorlátok. Rendszerváltás után nQtt a beiskolázás. Kisebb települések iskolái veszélybe kerültek. FelsQszinten vagyoni különbségek miatt hátrány. Sok tudományos kutatás, magyar Nobel-díjak - tudományos pályán jól állunk a fejlett országokhoz viszonyítva. Legtöbben azonban külföldi munkásságukért kaptak elismerést: szqkösek a lehetQségek a tudományos fejlQdésre.
Egészségi állapot: szocializmusban romlott: csökkent a várható élettartam. 8/6 évvel elmaradunk Ausztriától. Egészségi ellátásban sürgQs reformra van szükség.

Demokrácia

Formailag megvan, nagy elégedetlenség. Részvételi arány a választásokon emelkedett. 2002-ben már meghaladta némely nyugati piacgazdaság részvételi arányait. Párthoz való kötöttség gyenge volt, a 2002-es választásokon és ezután ez erQsödni látszik. Párthqség hasonlóan alakul.

Összefoglalás

1825-1945: kudarcba fulladt modernizációs kísérletek sorozata
1945 után: szovjet modell alapján álló modernizációs kísérlet
rendszerváltás után újabb modernizációs kísérlet. Változások nem mind erre mutatnak.
Fennáll a társadalom szétszakadásának veszélye. Beiskolázási arányszámok nQnek, egészségi állapot romlik, bár csökkenQ mértékben.
Politikai rendszer demokratikus. Ezt veszélyezteti a választói preferenciák kevéssé letisztult volta.

Hasonló témájú dokumentumok

Gazdaság II.

- 2009-01-09 15:20:38

A deviáns viselkedés általában

- 2010-01-12 00:13:33

Szociológia módszertana

- 2008-06-07 19:50:05

Szociológia november 13 és 21-ei órai jegyzet

- 2009-12-05 16:37:48

A szociológia mint tudomány

- 2010-01-11 23:57:33

Általános- és nevelésszociológia

- 2010-09-19 21:00:14

szociológia - órai jegyzet

- 2008-12-07 14:52:37

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

01 3. 3.óra ábris állatszervezettan áltkém antropológia arc economic policy egyiptom etika fizika földtudomány gazdmatek glikolízis ii. inverz függvény jogi és államigazgatási alapismeretek kassák kép kereskedelem kidolgozott kik kórtan könyvtárinformatika környezeti katalízis kötelmi jog közpolitika lévi-strauss lm görbe magyar romanika marketing2 marketing2 tétel matek ii. zh matematika mechanika3 zh mikrobiológia minden pdf program tájékoztató település természetvédelmi mérnök urbanisztika vállalat helye vállalatgazdaságtan vám várak erődök vezgazd white