Társadalmi mobilitás és vándorlás

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaTársadalmi mobilitás és vándorlás

Társadalmi mobilitás és vándorlás
TantárgyfelelQs: Dr. Kovács ErnQ
A bemutatót készítette: Péter Erzsébet
Társadalmi mobilitás
Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz.
Vertikális mobilitás: A társadalmi hierarchiában történQ fölfelé vagy lefelé mozgás.
Horizontális mobilitása: Olyan helyváltoztatás, amikor a gépkocsi szerelQ foglalkozást változtat és gépkocsi vezetQ lesz (ez a két foglalkozás nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában).
További mobilitás típusok
Nemzedékek közötti: (intergenerációs)
Valakinek a társadalmi helyzete szüleihez képest megváltozik (szakmunkás fiából mérnök lesz)
Nemzedéken belüli: (intragenerációs vagy karrier- mobilitás) Ebben az esetben valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.
Házassági mobilitás: Valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe (asszisztensnQ házasságot köt egy orvossal)

Róbert Péter (1986) társadalmi mobilitás vizsgálata
4 társadalmi dimenzió vizsgálata
Foglalkozás
Mqveltség
Anyagi helyzet
Lakóhely
Státuszindexet számított a származás és az elért pozíció elérésére. E két index egymáshoz viszonyított eltérését tekintette STÁTUSZMOBILITÁSNAK.
Nyitott és zárt társadalom
Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különbözQ rétegekbQl származók mobilitási esélyei, arányszámai között.
Nyitott Zárt
Értelmiségi fiainak 46% 55%
Munkások fiainak 9% 2%
Parasztok fiainak 5% 1%-a lesz vezetQ beosztású.
Vándorlás (migráció)
Olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár.
Állandó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkezQ népesség adott településen.
Lakó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkezQ népesség száma
+ itt ideiglenesen bejelentett népesség
- Állandó lakóhellyel rendelkezQk közül, azok akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük van.

Állandó vándorlás:
Az állandó lakóhely megváltozása

Ideiglenes vándorlás:
Új, ideiglenes lakóhelyre történQ bejelentkezés és a korábbi ideiglenes lakóhely feladása
Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg I.
Ingázás: Az a jelenség, amikor az aktív keresQnek más településen van lakóhelye és a munkahelye, tehát településhatárt lép át.
Napi ingázás
Heti vagy annál ritkább ingázás
Nemzetközi vándorlás:
Országhatárt átlépQ lakóhelyváltozás, ami lehet ideiglenes vagy állandó jellegq
Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg II.
Vándorlási egyenleg

Településre való vándorlás-onnan elvándorlás

Nemzetközi vándorlás:
bevándorlás - kivándorlás
Módszerek
ISA- paradigma
A Nemzetközi Szociológiai Társaság rövidítése
Paradigma: Nemcsak egyszerq módszerrQl van szó, hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és egy módszertani megközelítésérQl is.
Részei: MOBILITÁSI KERESZTTÁBLÁZATOK
5-10 nagyobb osztály vagy réteg
dimenzió: elért társadalmi kategóriák
dimenzió: származási kategóriák
Kilépési mobilitási arányszám
Belépési mobilitási arányszám
Összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás
Összes mobilak aránya: Azok %-os aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak, azaz a táblázatban a „nagy átlón” kívüli cellában helyezkedtek el.

Összes mobilitás:
strukturális mobilitás+ cirkuláris mobilitás
Stratifikációs paradigma, útelemzés
Táblázatok helyett ún. „útmodellek” elemzése
50-100 vagy ennél is több foglalkozási réteget különböztetünk meg.
100 fokú skálán mindegyik skálapontszámot kap. Ennek alapján van egy presztízsskála vagy a társadalmi gazdasági státusz iskola (SES). Mobilitásnak tekintik az ezen a skálán felfelé vagy lefelé történQ elmozdulást. Itt nagy volumenq mobilitás is kimutatható.
Róbert Péter (1986) 1981-1982-es rétegzQdés-felvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására.

Loglineáris Paradigma
A strukturális hatások kidomborítása
Összehasonlító elemzésekre alkalmas
Két ország illetve idQszak összehasonlítása
Kiindulópontja az esélyegyenlQségi hányados, (ami nem függ a szél-eloszlásoktól)
BelsQ vándorlás adatforrásai és arányszámai I.
BelsQ állandó és ideiglenes vándorlásnál a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gyqjtenek adatokat.
Vándorlási egyenleg:
- Odavándorlási - elvándorlási arányszám
Adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nQtt vagy csökkent a belsQ vándorlás következtében.
- Vándorlási kereszttáblázat

BelsQ vándorlás adatforrásai és arányszámai II.
Nemzetközi vándorlás volumene: Világszerte, fQleg a fejlett országokban nQtt meg
Nincsenek pontos adatok, ennek az okai közt szerepel:
DÔþ` X
‚

0
”

È

î

Î
ö
üd$Z| ¦ <>ôLx†n‚-’- Ý !¼#è#p%t%Ò%î&<'(P(R(²(À)8¬8À8 9óæÙɼɼɼ٫¼«¼ž¼Ù¼Ù¼ÙžŽæŽæžæž¼ÉæټفžÙ¼É¼É¼ÙææÙÉUhõIöhõIö@ˆCJ$aJ$hõIöhõIö5@ˆCJ \aJ hõIöhõIö@ˆCJ(aJ(!hõIöhõIö5>*@ˆCJ\aJhõIöhõIö@ˆCJaJhõIöhõIö5@ˆCJ\aJhõIöhõIö@ˆCJ,aJ,hõIöhõIö@ˆCJ aJ hõIöhõIö@ˆCJ6aJ62D†ÔþX

”

È


Î
úüd¦êÕÕê»»»©»»»»»ê
&
F
Æh„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdõIö
&
F
Æh7$8$@&H$gdõIö
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö>Uþ¦¾Òð$ZjÎ | ¦ (ÂììììÒ½£££££‘~~„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö
&
F
Æh7$8$@&H$gdõIö
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö
&
F
Æh„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdõIö„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdõIö Â<Œ<>d¦¨Ôˆôò

Lx†®°
ìÒÒÀÒÒÒÒÒ«ÒììÒÒ«ÒÒÒ $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö
&
F
Æh7$8$@&H$gdõIö
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö


8n‚ üNŽÚ-V-’-  ž ° Ý åååн££££½½££Ðåååå
&
F
Æh„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdõIö„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdõIö $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIöÝ !.!q!æ"º#¼#è#2$z$Ò$t%Ò%À&ê&<'(P(R(²(T)À)b8êÐÐÐÐÐêÐÐÐÐêÐÐÐÐÐÐêнЄ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdõIö $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdõIö - erQs az illegális nemzetközi vendégforgalom
nagy a turista forgalom
DISSZIDÁLTAK
ELMÉLETEK
Társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra
A mobilitás meghatározó okai
Kasztrendszerq társadalmak
Rabszolgarendszer
Rendi társadalmak
Polgári társadalom
Szocializmus

2. Strukturális tényezQk hatása a mobilitásra

Nagybirtok elaprózódása
Iparosodás
Lenski (1966): Olyan tendenciát látott a mobilitás történetében, hogy a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezQk együttes hatása az agrártársadalomtól az ipari társadalomig a mobilitás aránya nQtt és iránya megfordult.

3. Az amerikai álom
Gyors karrierlehetQség
Az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése, mivel a bevándorlók álltak a társadalmi ranglétra legalján.
4. Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban
Nagyobb szerephez jut a tudás és a mqveltség, amik kevésbé örökíthetQk át családon belül, mint a vagyon.

5. Környezet vagy öröklés
Az oktatás demokratikussá tételével növelni lehet egy társadalom nyitottságát.
EsélyegyenlQség megteremtése
Eysenck-Komin (1981)
6. Mobilitás a szocialista társadalomban
A magántulajdon örökítés nem játszott szerepet a társadalmi pozíció átörökítésében
ErQs mobilitás
Ossowski (1957) Kelet- közép Európa szocialista országaiban a felgyorsult iparosodásnak ebben döntQ szerepe volt.
A nagyobb egyenlQség nem játszott szerepet a mobilitás volumenének növekedésében.

7. A mobilitás társadalmi hatásai

Karl Marx: Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra, hogy elnyomott országok embereit befogadja magába, annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma.

Max Weber: A társadalmi osztályok egyik kritériuma, hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyq és gyakori, kívülrQl bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka.

8. Mobilitás és társadalmi egyenlQség
Cirkuláris mobilitás nagyságával mérték
Loglineáris elemzés esélyegyenlQségi hányadosával is mérik
Talcott Persons (1970): A jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket.
John Rawes (1972) : A mobilitási esélyek egyenlQsége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma.
Hozzárendelés elve
Teljesítmény elve
Meritokrácia: Olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétQl, képességeitQl, tudásától, tehát kizárólag az érdemeitQl függ.

9. Az ember, mint vándorló lény

10. A belsQ vándorlás átmenetének elmélete
Premodern társadalmak
Korai átmeneti társadalmak
KésQi átmeneti társadalmak
KésQi átmeneti társadalmak
Fejlett típusú társadalmak
Posztindusztrális társadalom
Fölévándorlás
Alávándorlás

11. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete

Chesnais (1986): Demográfiai átmenet 2. és 3. szakaszában, amikor a születési arányszám a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. ErQs a kivándorlás az adott országból. A 4. szakaszban a két arányszám kiegyenlítQdik, az 5. szakaszban a népesség fogyása megkezdQdik és erQs bevándorlás indul meg az ország felé.
Nemzetközi tendenciák
Történeti vizsgálatok
Nemzetközi összehasonlítások
Iskolai végzettség hatása a mobilitásra
BelsQ vándorlás
Nemzetközi vándorlások
Magyarországi helyzet
Történeti kutatások
Fügedi Erik (1974) MO arisztokrácia mobilitás vizsgálata
Lengyel György (1989, 1993) II. vh. elQtti magyar gazdasági elit összetételének és változásának vizsgálata
KSH vizsgálatok

- Nemzedékek közötti mobilitás
( összes és a strukturális mobilitási arány MO 1962-1992)
Társadalmi mobilitás rétegenként
Mobilitási esélyek egyenlQsége
A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek ( Ossowski-1957)
A nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere
( Gazsó Ferenc-1990- káderbürokrácia összetétele származás szerint
Szelényi Iván- 1986-elitcsere vizsgálat)
Nemzetközi vándorlás
Társadalompolitika

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 11.05-1 2. óra 2008_12_17 26 4. óra 5. óra 6. gyakorlat 8. előadás altér anyagismeret arc aszalós lászló barokk bevezetés brit töri civilizáció dimat épszerk4 etika fizika fotoszintézis gepalap germánok innováció inverz és összetett függvény jegyzőkönyv képlet kérdés válasz kodolányi konjunktúrakutatás konzultáció közoktatási rendszer levelező makro menedzsment művészet nevelés oprendszerek öko1 pénzpiac rékai miklós reklám reklámelmélet és gyakorlat rugó számítás szerep szervetlen szövegszerkesztés újság