Szociológia előadás 1.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaSzociológia előadás 1.

Szociológia elQadás I.
Dr. Kovács ErnQ
egyetemi docens
h12725kov@ella.hu
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Írásbeli vizsga
ElQadás anyaga+ Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába címq tankönyvbQl a következQ fejezetek:
4. EgyenlQtlenség, szegénység 119-148. o.
5. társadalmi szerkezet és rétegzQdés 152-190. o.
6. Város és falu 192-217. o.
12. Oktatás 378-401. o.
14. Állam, kormányzat, politika 433-459. o.
13. Gazdaság 404-432. o.
19. Társadalmi változás 564-602. o.
Mi a szociológia
Az ipari társadalom kezdetén kialakult modern társadalomtudomány, amely az emberi társadalmak módszeres kutatásával foglalkozik (mintegy 200 éve alakult ki).
Szoros kapcsolatban áll más társadalomtudományokkal, az antropológiával és történettudománnyal különösen szoros a kapcsolata.
Gazdaságszociológia
Napjainkban a felgyorsult változások komplex hatásainak értelmezése igényelte a közgazdaságtan és szociológia határán folytatott kutatásokat, amelyek megerQsítették a gazdaság- és szervezetszociológia fejlQdését.

A szociológia által vizsgált kérdések típusai:
Ténykérdések: pl. melyek a leggyakoribb bqncselekmények?
Összehasonlító kérdések: pl. milyen mértékben különbözik az öngyilkossági ráta egyes országok vagy társadalmi csoportok között?
FejlQdési kérdések: pl. hogyan változtak a házassági szokások Magyarországon az elmúlt száz esztendQ során?
Elméleti kérdések: az empirikus (tényfeltáró) vizsgálatok eredményeinek, azok oksági összefüggéseinek értelmezése teoretikus kérdések felvetését és megválaszolását igénylik, pl. igaz-e az a feltevés, hogy csak pénzzel lehet az embereket hatékony munkára ösztönözni?
A társadalmi szabályszerqségek

Az emberek viselkedésében és kapcsolataiban szabályszerqségek vannak. A társadalmi rendszereket emberi cselekedetek és kapcsolatok alkotják, amelyek egységes mintákba rendezQdnek. A szociológiai elemzésben ezért szorosan összekapcsolódnak a társadalmi reprodukció és a társadalmi struktúra, mint a társadalmi újratermelés folyamatát biztosító fogalmak.
Az egyén kapcsolata a szociológiával:

A szociológiai kutatások eredményeinek ismerete segítik az egyént abban, hogy felismerje társadalmi ítéleteinek érvényességi korlátjait és cselekvéseinek szándékolt vagy akaratlan következményeit, miáltal tudatosabbá válhat társadalmi magatartása.
A szociológia gyakorlati jelentQsége

A társadalmi helyzetek megítélése: a legközvetlenebb hozzájárulás ahhoz, hogy a társadalmi intézmények mqködésérQl világos és egyértelmq képet kapjunk: pl. a szegénység kutatás segít megérteni a szegénység okait, így jobb programokat lehet kialakítani annak megszüntetése érdekében.
A kulturális különbségek tudatosítása: az elQítéletek eloszlatását, a különbözQ kultúrájú embercsoportok együttmqködését segítik azok a kutatások, amelyek lehetQvé teszik az érintett embercsoportok életmódjának és kulturális értékeinek, szokásainak megismerését és megértését.
A szociológia gyakorlati jelentQsége

A politikai döntések hatásainak megítélése: a politikai szándékok, célok és azok megvalósult eredményeinek tényszerq feltárásával segíteni a politikai döntéshozókat.
Az önismeret javításával az esélyegyenlQség növelése: a szociológia segíti a társadalmi csoportokat abban, hogy önmagukat és helyzetüket jobban megismerjék és megértsék, ennek alapján tudatosan erQsítsék társadalmi önérvényesítQ képességüket. Ez a hátrányos helyzetq csoportoknak kifejezetten érdeke.
EgyenlQtlenségek a társadalomban
Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, akik el tudják érni amit szeretnének, és akiknek ez nem sikerül

egyenlQtlenségek:
Hogyan alakul ki, mekkora, nQ vagy csökken?
Mi az oka, hogyan lehet csökkenteni?
Az egyenlQtlenség dimenziói
Jövedelem
Vagyon
Munkakörülmények
Lakásviszonyok
Az egészségi állapot
A lakóhely környezete
A mqveltség
A szabadidQ mennyisége és annak eltöltésének módja
EgyenlQség, esélyek egyenlQsége
Az aktuális pozíciók egyenlQsége esetén a társadalom minden tagjának az adott idQszakban azonos a jövedelme, a vagyona, a lakásviszonyai stb.
Az esélyek egyenlQsége azt jeleni, hogy a társadalom minden tagjának (legalább az életpályája elején) egyenlQ esélye van arra, hogy jövedelem stb. szempontjából kedvezQ pozíciókat elérje
Méltányosság, igazságosság
A társadalom tagjai akkora javadalmazásban részesülnek (jövedelem, megbecsülés& ) a társadalom részérQl, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal.
Igazságosak azok az egyenlQtlenségek amelyek a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartja.
Szegénység
Szegénység és egyenlQtlenség: a jóléti társadalmakban is jelentQs a szegénység. Mérésére két módszert alkalmazunk. Az egyik az abszolút szegénység, ami az egészség és a hatékony testmqködés fenntartásához szükséges javak hiányát jelenti. A másik a relatív szegénység, amelynek vizsgálata esetén a szegények és a többség életkörülményei közötti különbséget mérjük.
A szegénység fajtái
Szegénység hagyományos fajtájú hátrányos helyzet  alacsony jövedelembQl fakadó hátrányok (nem megfelelQ táplálkozás, rossz lakásviszonyok stb.)
Depriváció  valamitQl való megfosztottság (nélkülöz valamit, amit a ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll.
Többszörösen hátrányos helyzet - egyének és családok, akiknél egynél több hátrány jelentkezik (rossz egészségügyi állapot, alacsony iskolai végzettség& )
Abszolút szegénység  egyén vagy család létminimum alatt él.
Relatív szegénység  az egyén v. család erQsen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, az egy fQre jutó jövedelem kevesebb az átlag 60, 50, v. negyven százalékától
új szegénység megjelenése
- Szakképzetlenek
- tartós munkanélküliek csoportja
- krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesQk)
- vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor elQször kerülnek az utcára)
- etnikai szegénység, diszkrimináció
kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt), rokkantnyugíjasok
Községi lakóhely ( ha együtt jár az alacsony iskolai végzettséggel, mezQgazdasági fizikai réteghez tartozik)
- a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelQdnek
- A szegénység az idQsebb korosztályokból fokozottan a gyermekek felé tolódik.
Vagyoni és jövedelem különbségek:
A vagyon az egyén tulajdonába levQ összes vagyontárgyat jelenti. Megoszlására példa (forrás: Social Trends 22. London, HMSO)
Vagyontulajdonlás az Egyesült Királyságban 1989-ben:
A legvagyonosabb 10% birtokolja az összvagyonnak 53%-át.
A legvagyonosabb 50% birtokolja az összvagyonnak 94%-át.
A jövedelem
A jövedelem a fizetett munkáért kapott bért, valamint a befektetések után kapott kamatot vagy osztalékot jelenti.
Jövedelem megoszlás a U.K.-ban:
A háztartások felsQ 20%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 50%-át.
A háztartások felsQ 50%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 80%-át.
Társadalmi szerkezet
A társadalmon belüli különbözQ pozíciók közötti viszonyok.
A pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el (igazgató, munkás)
Konkrétabban a társadalmi szerkezet a különbözQ pozíciókat betöltQ egyének és csoportok közötti viszonyt jelenti.
Társadalmi szerkezet - státuszok  szerep - viszonyok
Társadalmi rétegzQdés
A különbözQ ismérvek  mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különbözQ dimenzióiban.
A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok
Társadalmi osztály
A termelQeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat.
Marxi értelmezés szerint:
- TermelQeszközöket nem birtokló munkások
Csak saját foglalkoztatásához elegendQ termelQeszközzel rendelkezQ kispolgárság
.Nn’º’
´
"

7

÷



œú jœj’BhX ” ˜ RVZí×Á®˜‰˜®Á®˜®rb‰b‰b‰b‰rL®Á®*hr­hr­5@ˆCJ OJQJ\^JaJ -hr­hr­>*@ˆOJQJ^J-hr­hr­5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ hr­hr­@ˆOJQJ^J*hr­hr­5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ*hr­hr­6@ˆCJOJQJ]^JaJ*hr­hr­5@ˆCJOJQJ\^JaJ$hr­hr­@ˆCJ$OJQJ^JaJ$.Nn’ºÚž ò V

À

J
’
´
x

÷



šêØØØƳ³³³³³³³³Æ³³Æ³„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­ $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdr­LþšœúllDX ˜ Z¨˜äDÜ-6"x"f#h#Œ#åÓÀÀÀÀÓÀÓÀÓÀÀÓÀÀÓÀ孄I„-ÿ7$8$@&H$^„I`„-ÿgdr­„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­ Z¤¨˜àä(*fDŒæÚ-F Â!4"6"x"h#.$ëÕ«՛‰z›z«ÕfSfS*@ˆCJOJQJ^JaJhr­hr­@ˆOJQJ^J"hr­hr­6@ˆOJQJ]^J-hr­hr­>*@ˆOJQJ^J-hr­hr­5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ $hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ*hr­hr­5@ˆCJ OJQJ\^JaJ 'hr­hr­>*@ˆCJ OJQJ^JaJ Œ#ä#.$f$z$ˆ$ª$È$ò$%6%ž%Þ%ú&p(¦(6*ò*+à-.ììÚÇÇÇÇ´´´´Ú´´Ú´´Ú´Ú„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­„¤„\þ7$8$@&H$^„¤`„\þgdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­„I„-ÿ7$8$@&H$^„I`„-ÿgdr­ .$f$ž%Þ%p(¦(ò*+@+D+,,,0,ø,- -à-.B3v3â7$8&86888n:ê×êÄêÄꭗ׭—×­—×êˆêuZC­—×-hr­hr­5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ 5hr­hr­5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ mH sH $hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJhr­hr­@ˆOJQJ^J*hr­hr­6@ˆCJOJQJ]^JaJ-hr­hr­6>*@ˆCJOJQJ]^JaJ$hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ$hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ*hr­hr­5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$.*/80l1æ1B3v3¢3æ3N45f5î5Ê6D7â7&8 9Š9ü9n:ˆ:l;ìììììÚÀÀÀÀÀììÀÀÚììììÚì
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­n:„:†:ˆ:ž: :l;Â<Ä<î*@ˆCJ OJQJ^JaJ U$hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ,hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJmH sH $hr­hr­@ˆCJOJQJ^JaJ*hr­hr­6@ˆCJOJQJ]^JaJ-hr­hr­6>*@ˆCJOJQJ]^JaJ*hr­hr­5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$2hr­hr­5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$mH sH ;hr­hr­56>*@ˆCJ$OJQJ\]^JaJ$mH sH l;¬;8<Ä<îä>P?|?\A B4BÎBCXCøCÌXYÐY~ZþZ[ìììÚìÀÀÀÚììÚììÀìÀÚìììì
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­
&
F
Æh7$8$@&H$gdr­„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdr­- tQkések, nagybirtokosok, akik annyi termelQeszközt birtokolnak, hogy bérmunkásokat foglalkoztatnak
TÁRSADALMI OSZTÁLY (Weber)

- Ha nagyobb számú ember életesélyeinek van közös oksági tényezQje / a tulajdon megléte vagy hiánya /
- Ennek a tényezQnek a javak birtoklásával és szerzésével kapcsolatos gazdasági érdek.
A birtoklás vagy birtok nélküliség minden osztályhelyzet alapja
1. Tulajdon
2. A hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel /életvitel, megbecsültség/
3. A tudás: iskolai végzettség alapján mérünk
Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben
- a szellemi foglalkozásúak száma nQ, a fizikaiaké csökkent
- nQ a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya
- a differenciálódás erQsödik:
- alkalmazottak és munkások között
- szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások)
- a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nQ (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni segédmunkásokat)
Magyarország 1945 után
Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály
parasztság
1 réteg : értelmiség ( velük szövetséges )
1962-tQl KSH : társadalmi rétegzQdés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti : Ferge-féle modellnek hívjuk.
.- 60-as évek társadalmát írja le
- AlapvetQ /a társadalmi struktúrát alkotó/ rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja.
A rétegek jellemzQje:
a társadalmi zártság:
mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat.
- idQbeli stabilitás:
egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószínqsége, hogy saját rétegében marad, mint hogy megváltozik
Max. az egyharmad tudja megváltoztatni a 2/3-ad marad !
A rétegek közötti eltérQ érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.
Dichotóm társadalmi felfogás

két nagy csoportot különböztet meg pl.:
gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendq, kormányzó-kormányzott&
Szakképzettség, tudás:

A tudásnak a társadalmi réteghelyzetet meghatározó hatása abban áll, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik valaki, annál több esély van arra, hogy a társadalomra hasson.
Az iskolai végzettség szintjét az apa társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg alapvetQen.
Az iskolai végzettség határozza meg a munka jellegét. Ha nincs - mint a rendszerváltás idején - megfelelés a végzett munka jellege és az iskolai végzettség között, akkor az egyén vagy törekszik az iskolai végzettség megszerzésére vagy olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartósan iskolai végzettségénél minQségileg jobb munkát végezzen
Státusz-inkonzisztencia:
nagy társadalmi mozgások idején az egyén réteghelyzete és megbecsültsége és presztízse között nem mindig van összhang (nincs megfelelés az egyén helye és végzettsége között)
Ez akkor jön létre:
- amikor széles döntési jogkörrel rendelkezQ egyéneknek alacsony iskolai végzettsége van vagy magasan képzett alacsony rendq munkát végez
- a magas iskolai végzettség társadalmi elismertsége alacsony
A 70-es években két típus alakul ki a társadalmi egyenlQtlenségben:

a. Strukturális egyenlQtlenség:
az egyén milyen helyet foglal el a hatalmi érdekérvényesítési és a munkamegosztási helyében
b. Az életkörülmények egyenlQtlenségei:
területi egyenlQtlenségek /pl.: villanyáram ! fizetések Bp.-vidék /
tárgyi-környezeti egyenlQtlenségek
életviteli egyenlQtlenségek
Strukturális egyenlQtlenségek dimenziói:

- érdekérvényesítés
- munkamegosztás / foglalkozás, munkakörülmények /
- a 2. gazdaságban való elhelyezkedés
- területi / település és azon belül lakóövezet /
Életkörülmények egyenlQtlenségek dimenziói

- lakás
- anyagi helyzet / vagyon és jövedelem /
- fogyasztás
- életmód
Magyarország a 60-as években
Milyen oksági tényezQket jelöl meg ami alapján a társadalmi rétegek kialakultak?
- tulajdon: a 60-as években az egyenlQtlenségi rendszer alakulását a tulajdon csak kismértékben befolyásolja
- hatalom: fontos tényezQ mely alakítja a rétegeket, a hozzá való viszony
Társadalom felépítése 70-es évek ! Státuszcsoportok !
1. Elit / 5-6% /
2. Városi felsQ / lakása különbözik /
3. Falusi felsQ / fogyasztásában, kulturális szokásaiban marad el /
4. Falusias és városias jómódú munkás
5. Városi közép
6. Falusi közép
7. Falusi alsó
8. Városi alsó
9. Enyhén deprimált (megfosztott ) / szegény helyett használja)
10. Deprimált
Oktatás és a kulturális újratermelés
Emberi erQforrások értelmezése (P. Bourdieau szerint):
Az ember képességei, szellemi és fizikai állapota, hasznosítható társadalmi kapcsolatai
A társadalmi mikrokörnyezet, pl. család, munkahelyi kollektíva, csoportviszonyok stb.
A társadalom intézményes viszonyai, pl. oktatási rendszer, egészségügy, szociális gondoskodás, szocializációs intézmények.
A társadalmi kooperációt biztosító intézmények, mozgalmak.
A társadalom makroszintq intézményei, amelyek a jövQ lehetQségeit alakítják.
A társadalom kultúrája, annak szocializációs folyamatai.

Az emberi erQforrások fejlesztése össztársadalmi szinten zajlik, a fenti szereplQk részvételével, a társadalmi kultúra értékei és normái szerint, amelyek között számos akkor is fontos, ha nem hajt közvetlen gazdasági hasznot.
Pierre Bourdieu által meghatározott társadalmi tQkeformák:
Gazdasági tQke: az anyagi-, tárgyi eszközök (pl. föld, termelQeszközök, nyersanyagok stb.) amelyek a társadalmi újratermelési folyamatban profitot termelnek.
Kulturális tQke:
Megszemélyesített kulturális tQke az ember a maga képességeivel, tudásával, amit képzési beruházásokkal maga fejlesztett a családja és a társadalom segítségével.
Tárgyiasodott kulturális tQke az emberi tulajdonságok és képességek amelyek anyagi objekumokban (könyvekben, szobrokban, festményekben, zenemqvekben) mások számára hozzáférhetQvé válnak, mások részére átruházhatók.
Intézményesített kulturális tQke a társadalom erre szakosodott professzionalista intézményein (nevelési, oktatási, kulturális) keresztül kerül elosztásra.
Szociális tQke:
Szociális tQke: azon erQforrások összessége, amelyek egy tartós kapcsolati hálózat birtoklásával a kölcsönös elismerés intézményesített viszonyaihoz kötQdnek, pl. szolidaritás, presztízs, kompetencia, identifikáció, képviselet, kölcsönös bizalom.
Emberi tQke
Emberi tQke: a gazdaságba integrált emberi képességek, mint tQkejavak, amelyek pénzben kifejezhetQ értékük szerint válnak fontossá. Az emberi javak kalkulációja a gazdaság és környezete (más természeti- és társadalmi alrendszerek) közötti párbeszédben , alkuban formálódik. Ennek alapján dQl el a gazdaság számára, hogy miképpen lehet egyre több emberi erQforrást tQkésíteni.

S. Bowles és H. Gintis szerint a modern oktatás az ipari kapitalizmus gazdasági igényeire adott válasz, a tömeges oktatás nem törekszik az egyének önkiteljesítésére, a tudástermelés a gazdaságot szolgálja, szükségképpen legitimálja az egyenlQtlenséget.
P. Bourdieu ezt a folyamatot kulturális újratermelésnek nevezte.
Illich szerint az iskolák olyan gyámkodó szervezetek, amelyek passzív fogyasztásra, azaz a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyerekeket. Ez a rejtett tanterv arra tanítja Qket, hogy az életben tudják hol a helyük, és azt fogadják el .

Hasonló témájú dokumentumok

A deviáns viselkedés általában

- 2010-01-12 00:13:33

bevezetés a szociológiába - előadás anyag

- 2008-11-25 19:22:00

Kiemelt demográfiai csoportok

- 2009-01-09 15:21:10

Felkészülési Kérdések

- 2008-06-07 19:48:01

Nevelésszociológia konzultációs jegyzet

- 2008-01-26 17:49:52

Szociológia vizsgatételek kidolgozva 2011

- 2012-01-05 14:20:19

Gazdaság II.

- 2009-01-09 15:20:38

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

15 2. 8. előadás andorka antropológia antroptöri assembly babits biztonság csoport energia európai integráció évszámok gazdaságföldrajz gazdinfo gazdmatek gyakorlódolg irodalomtudomány is görbe juhász istván kántor anita kereskedelem korai csecsemőkor könyv közgazdaságtan fő áramlata mágia matek házi 2 megolgások 1 meteo mills mpiac műszaki növényszervezettan jegyzetek nummód okj outsourcing ökológia pszichoszexuális fejlődés sűrűség számvitel i számvitel ii. szár szellemi tulajdon természetvédelmi mérnök tételsor tóth vállalatgazdaságtan vállpénzügy valszám vegyes szakjog villamosságtan