Politika

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaPolitika

Politika, kormányzat és az állam
Dr. Kovács ErnQ
egyetemi docens
A POLITIKA KOMPLEX FOGALMA
egy érdekvezérelt akarati cselekvés
a konfliktusok kezelésére irányuló társadalmi kommunikáció
a hatalom megtartására ill. megszerzésére irányuló tevékenység
(A politikai rendszer modern kor szülötte, a politika évezredek óta része az emberi társadalomnak)
A politika 3 dimenziója (tripoláris modell):
1.Intézményesített világ
felfoghatjuk, mint normatív rendszert, szokások, alapelvek, szabályok összességét ( kialakítják és szabályozzák a hatalmi viszonyokat
2. konfliktusos folyamat
folyamatos érdekellentétek – a konfliktus kezelésére irányul
3. elvi: a célokra irányul (célirányos) - nem egy öncélú folyamat, hanem csoportok érdekeit képviseli
A politika fogalmi elemei:
1. Érdek:

-céltudatos viszony a szükséglet tárgyában
-érdekartikuláció: megismertetik az igényeiket a társadalommal (kifejezik)
-akarattá formálódjon ( kollektív cselekvési igény
Érdek érvényesítés:
Formális (intézményesített)
-képviseleti (parlament, önkormányzat)
-tárgyalási érdekérvényesítés (pl. kormány, munkaadó, munkáltató - érdekképviselet)
-szervezetek (pártok stb.)
A politika fogalmi elemei:
Informális
-demonstráció, lobbyzás (tüntetés, felvonulás), szakértQi
cél: a kedvezQ döntés elérése
lobby: a döntéshozók észérvekkel való meggyQzése)
konfliktus: érdek-ellenérdek ütköztetése
politika célja: konfliktusok kezelése ("kezelés mqvészete")

2.Az akarat
Akaratérvényesítés célja: kedvezQ döntés elérése
döntés: alternatívák közötti választás
-relatív mozgástér kell ( szabadság
-választás vállalásának lehetQsége (felelQsség)
-információ szükséges
3. Sikeres akarati folyamat
Hatalom: társ. viszony, érdekérvényesítés másokkal szemben. Irányított befolyásolás
3. A konfliktus
érdek-ellenérdek ütköztetése
Az érdekérvényesítéskor fellépQ, érdekellentétet kifejezQ folyamat ( ütközésbQl keletkezQ feszültség
Politika célja: a konfliktusok kezelése ("kezelés mqvészete"), feloldására irányuló cselekvés ( megoldást kell találni ( kompromisszumokat kell hozni (tárgyalás, törvényhozói testület)
Konszenzus

kívül lévQk elfogadják a belül lévQk döntéseit
belül lévQk elismerik a kívül lévQk jogait
Politika fogalma
érdekvezérelt akarati cselekvés,
-a konfliktusok kezelésére irányuló társ. kommunikáció,
- a hatalom megtartására illetve megszerzésére irányuló tevékenység.
A társadalom tagjainak illetve csoportjainak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak
POLITIKA RENDSZERELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE
Hatalmi viszonyok mentén intézményesült társadalmi szabályozó rendszer.
ElQször T. Parsons alkalmazta a társadalomra
Rendszerelmélet:
A részek és egész kapcsolatában az egész meghatározó szerepét fogadja el. ( az egész mindig több, mint az egészet alkotó részek összegzQdése.
Két nagy társadalmi alrendszer van:

-gazdasági -politikai
KözvetítQ mechanizmusok révén kapcsolódnak össze:
-gazdaság: politikai akarattá változott érdekeket közvetít
-politika: érdekkötött politikai döntések közvetítik gazdasághoz ( új típusú érdekmozgásokat indít
Politikai alrendszer: (önálló társ. alrendszer).
-A hatalmi viszonyok mentén intézményesült társadalmi szabályozó rendszer. A politika a társadalom számára meghatározza a célokat.
Politikai alrendszerek 3 fQ funkciója:
1. a társadalmi reprodukciós folyamatok szabályozása
-természeti reprodukció (népesedés szabályozás)
-materiális reprodukció. (társadalmi redisztribúció)
-szimbolikus reprodukció (kultúra, hagyomány)
2.Pol. releváns érdekek kannibalizálása (becsatornázása)
3. A politikai szocializációs folyamatok irányítása, a politikai kultúrák intézményesített átadása.
A politikai rendszer elemei:
1. politikai kultúra (gondolkodási formák, magatartásminták
2. ideológia (érvényesített stratégia)
3. politikai szervezetek
Az állam
A politikai rendszer intézményesült formája. Politikai apparátus, amely jól körülhatárolt területen (melynek szuverenitását más országok is elismerik) gyakorolja a fizikai erQszak monopóliumát.
Állam szervezetei:

erQszakszervezetek (fizikai erQszak monopóliuma)
közigazgatási szervezetek (minisztériumok, hatóságok)
jogalkotó szervezetek (törvényhozó hatalom parlament)
érdekérvényesítQ szervek (pártok, munkáltatók, munkavállalók, civil szervezetek)
A politikai rendszer innovációja (fejlesztése)
1. Konfliktus elmélet: Marx  a társ. alapvetQen a konfliktusok által, szakaszosan, reduktíve fejlQdik ( forradalom: a konfliktus legvégsQ eszköze
2. Konszenzus elmélet: Trocquenville - a társ. lineárisan, organikus szervezQdés lévén fejlQdik, a konfliktus sikeres kezelése teremti meg a konszenzust (pl. rendszerváltás Mo-n)
2. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK. ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK
Politikai pártok azok a társadalmi szervezetek, amelyek ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vesznek.
Párt: tagsággal rendelkezQ, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, a kormányzati pozíció megtartásáért. A pártok az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. (a politikai konfliktus kifejezQi)
Pártok jellemzQi:
1. megosztottság  konfliktus kifejezQi
érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
2. a rész az egészet képviseli
-nem partikuláris érdekeket közvetítenek.
-alapvetQen a közjó érdekében tevékenykednek
3.mai pártok:
polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
-hierarchiával rendelkezik
-programjaikban alternatívákat kínálnak a társ. problémák megoldására
-az állam és a társ. között közvetít
-programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
-céljaik sokrétqek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
PÁRTOK SZEREPE:
társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
közvéleményt formálják,
választási alternatívákat dolgoznak ki
nézeteket egyeztetnek
vezetQket választanak
Modern pártok:
ideológiai pártok:
a századforduló szociáldemokrata és kommunista pártjai, osztályideológiákat és osztályprogramokat dolgoz ki. Háttérbe szorította a társadalom struktúrájának összetettebbé válása, a szociológiai kötQdés általános oldódása.
néppártok:
Ún. programpártok, ahol ideológiai (az alapkérdések és alapértékek azonossága) a jellemzQ, ugyanakkor a társadalom konkrét helyzetének és lehetQségeinek megítélésében nézeteltéréseik vannak.
Ide sorolhatóak az ún. one issue (egy problematikájú) pártok, mint például a zöldek. Az adott probléma képviselete mellett közömbösek tagjaik és követQik egy értékkötelezettségét illetQen.
Elvárások a modern pártokkal szemben:
a hatalom megszerzésére és megtartására való törekvés
a demokratikus pártok soha nem törekedtek a hatalom kizárólagosságára, a totalitáriusok igen
A pártok eszközei az állampolgárok mozgósítására:
taggyqlések,
pártkonferenciák,
egyéb politikai összejövetelek
Céljuk ezekkel:
pártideológiákkal,
célokkal való azonosulás erQsítése,
választások elQkészítése
a párt mqködésére, a párttagok magatartására vonatkozó határozatok meghozatala
a párton kívüli szimpatizánsokhoz, vagy passzív tömeghez is szólnak
PÁRTRENDSZEREK
a politikai rendszerben tényleges hatalommal csak egy párt rendelkezhet.
Tipikus példája a totalitárius rendszerek egypártisága.
Ezek a rendszerek nem versengQ pártrendszerek, és a hatalom nagymértékben centralizálva van.
Kétpártrendszer

ElsQsorban az angolszász rendszereket jellemzi.
A kormányzásért való harcban két nagy párt verseng, bár elQfordulnak kisebb, a hatalmi harcban esélytelen pártok is.
Klasszikus példája GB és USA
Jellegzetessége, hogy a két párt felváltva osztozik a kormányzás és az ellenzékiség funkcióin.
A pártok mérsékelt politikát folytatnak, s a polarizálódást a politikai kultúra és a tradíció akadályozza.
Sokpártrendszer

3-4 vagy ennél is több párt található a parlamentben.
Sok esetben a polarizáció a bal-jobb tengely mentén jön létre, ideológiai elkülönülés, gazdasági programok, vallott értékek alapján.
A jobb- és baloldalon több párt is található.
Ha a bipolarizáció erQs, általában gyenge a centrum.
ElQfordul a multipluralizmus tiszta formája is, amikor nagyjából egyenlQ politikai erQt képviselQ pártok osztoznak a voksokon.
PÁRT TÍPUSOK:
Történelmi pártok:
(Beyme féle 10 párt rendszer)
liberális (feudalizmus, rendiség ellen)
radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlQség, tulajdon biztonsága)
konzervatív (régi arisztokraták  átmeneti pártok)
szocialista (szoc.dem) (4.rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
keresztény demokrata (modern konzervatív)
paraszt (vidéki agrártárs. ( ipari tQkével, a városi polgársággal szemben)
regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend)
fasiszta (szélsQjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
10. környezetvédQk (ökológiai pártok '70-tQl)
PÁRTOK FUNKCIÓI
érdekek aggregálása (begyqjtése, egyesítése, összegzése)
érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése
internáló, integráló funkció ( emberek valahova tartozzanak ( beintegrálja az egyént a társadalomba ( közös program megvalósítására ( politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel
politikusok rekrutációja, szelekciója ( lehetQséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához!
kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör betöltése
Magyarország alkotmánya szerint:
pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak
nem irányíthatnak semmiféle állami szervet
megtiltja a párttagságot és pártpolitikát: bírák, ügyészek, alkotmánybíróság tagjai, fegyveres erQk hivatalos állománya részére
a hatalom párt általi kizárólagos kisajátítását
a párt választáson való részvétele: 2 ciklus alatt nem állít képviselQt ( törlik a párt bejegyzését
A gyakorlatban:
Pártot és apparátusukat minden jogrendszer élesen elválasztja a hatalom szerveitQl ( mégis erQsödik a párt államosodásának tendenciája (pl. finanszírozás közpénzekbQl ( Pénzügyi szempontból a hatalmon lévQ párt elQnyösebb helyzetben van!)
Támogatások
EU finanszírozási modell
semmilyen támogatást nem fogadhatnak el (kivéve a tagdíj)
ktg. vetési támogatást kap
Magyarországon: 1 % támogatottság esetén jogosult a közpénzre
gazdasági B‚º_
Œ
¤
÷
ø
,
E
‚
ž
é









ê×ê×Àª——ª—ª—kQ73hG,ºhG,º56>*@ˆCJ(OJQJ\]^JaJ(3hG,ºhG,º56>*@ˆCJ OJQJ\]^JaJ *hG,ºhG,º5@ˆCJ OJQJ\^JaJ * jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJOJQJ\^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ $hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$Bb‚º x ø _
Œ
¥
,
F
ƒ
é




;

êØØƳ³³³ê™³™³™Æ™³
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdG,ºØ¸þ






œ



¸

é


€
›
¥
è <^¸Ò2D²´Tž 6çн§½‘½‘{‘½Ð‘½Ð½a‘½Ð½§½ÐM½'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ3hG,ºhG,º56>*@ˆCJ$OJQJ\]^JaJ$*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$*hG,ºhG,º5@ˆCJOJQJ\^JaJ* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJ0hG,ºhG,º56@ˆCJ(OJQJ\]^JaJ(;

†

¹

Í

ê


e
€
›
¦
H † ê >¶¸Ò4‚Ê*VŽìììììììÚììììììÀÚìììììì
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,ºŽ6VZÎ ä æ Dš¾<8\~œæ„ìÚìììÚÀììÚììììÚììììÚÀì
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º6*@ˆCJ$OJQJ^JaJ$-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJ* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ3hG,ºhG,º56>*@ˆCJ$OJQJ\]^JaJ$-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$\|~ œæ|~Àì&*å̹£¹taKa4%hG,ºhG,º@ˆOJQJ^J-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ * jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ0hG,ºhG,º56@ˆCJOJQJ\]^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ OJQJ\^JaJ * jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ0hG,ºhG,º56@ˆCJOJQJ\]^JaJ3hG,ºhG,º56>*@ˆCJOJQJ\]^JaJ
„úÀ&,|æ#X†¿#-@-|-£-¼-Å-!:!œ!"t"#ìì×ììììììììÅìììÅìÅìììì
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º*z!-#-@-T-{-‰-¢-¼-Å-!6!:!#t#ìÝʳŠŠtŠ]G4]$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ OJQJ\^JaJ -hG,ºhG,º5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ *hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJOJQJ\^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJhG,ºhG,º@ˆOJQJ^J%hG,ºhG,º5>*@ˆOJQJ\^J#t#š$&”&p' )Ä) *|*¼*+l+ˆ+ì+$,°,ú,\- ....Â.íÚÚÅÚÚíÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚíÚÚ $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,º
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,ºt#ž#¢#B$D$˜$Ä$È$&”&¶&n'z'|' )Ä)ä)èÔÁ«Áè•Áè~k~Wk@,'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJOJQJ\^JaJ* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJä)z*¾*j+†+ ...n/ˆ/Œ/²/p1ˆ1†4Ð4Ô4þ5b6â6íÙíÙíð™Ã‚o‚oXB°X3hG,ºhG,º@ˆOJQJ^J*hG,ºhG,º5@ˆCJ OJQJ\^JaJ -hG,ºhG,º5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ $hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJÂ./@/n/Œ/´/r1Š1
3†4Ô4B5þ5b6~6¤6ä67.7x7¬7L8Ö8ô8ˆ9ú9ìììÚìììììÚììÚìììììììììÚìì
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,ºâ67Ö8ô8¶:Ø:ú=>x@š@`A|A¢AàALDïàÊ·  yÊbN;$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJOJQJ\^JaJ'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ $hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$hG,ºhG,º@ˆOJQJ^J-hG,ºhG,º>*@ˆOJQJ^J ú9¶:Ø::;&Š>–?ô?`@`A|A¤AâA2BÐB6CÂCD¬DFEÖE`FìÚìììììÚìììììÚììììììììììì
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,ºLDND¼FÜFGLGxGHTHVH’H”HäHæH$I&IŽIÜIÞIÌJ
KVK˜KBNDNzNšNê×Á±¢±¢±¢¢¢¢±¢±¢yfPfÁ* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ-hG,ºhG,º5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$" jàðhG,ºhG,º@ˆOJQJ^JhG,ºhG,º@ˆOJQJ^J-hG,ºhG,º>*@ˆOJQJ^J*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ`F¼FÜFNGªGHIÎJVK˜KüKRLRM²MzNšN|P”PÆP:QpQìQpx"yxy’zìÚììììììÚìììììÚìÚììììììÚì
&
F
Æh7$8$@&H$gdG,º„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdG,ºšNÊNòNDOFOìOîO|P”PÄPnQQRx4x6x"yxyìzíÙíÃíÃí­™†™†„†n†XE$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ OJQJ\^JaJ * jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJU$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ*hG,ºhG,º5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$* jàðhG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJ'hG,ºhG,º>*@ˆCJOJQJ^JaJ$hG,ºhG,º@ˆCJOJQJ^JaJvállalkozásokat csinálnak ( profit a pártokhoz vándorol
megpróbál plusz bevételekhez hozzájutni: sikerdíj ügyletek - egyéb jogcímek (pl. Tocsik)
ÉRDEKSZERVEZETEK, NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK
Egyéb szakmai és polgári szervezQdések, amelyeknek nem célja a hatalom megszerzése, csak az általa képviselt tagság érdekeinek érvényesítése
A modern társ. nagymértékq differenciálódása ( érdekcsoportok sokasága alakul ki
szervezett módon igyekeznek érvényt szerezni követeléseiknek (kezdetben iparos egyletek, iparágak érdekszervezetei)
a folyamatot erQsítette az ált. választói jog kiterjesztése
olyan befolyásos vállalkozói érdekszövetségek létrehozására törekedtek, amelyek a változó összetételq kormányzatoknak is állandó és kikerülhetetlen partnerei
nyomásgyakorlással biztosítják a hosszú távú üzleti és befektetési érdekeik érvényesülését.
Érdekszervezetek
a politika legfQbb szereplQi a pártok mellett
érdekartikuláció és érdekképviselet intézményei: megfogalmazzák és kifejezik az egyes társ csoport érdekeit, nyomást gyakorolni
eszközeik: lobbyzás, demonstráció, közvélemény befolyásolása,
1.Munkáltatók, vállalkozók szervezetei
(pl. gyáriparosok OSZ, vállalkozók VOSZ)
cél: kormányzati döntések befolyásolása (pl. MT módosításai a vállalkozók javára - vasárnap ügy)
gazdasági elQnyök biztosítása
szakszervezetek elleni szervezett fellépés
piacszerzés, piacvédelem, tagjaik informálása, vállalkozók imagenak megteremtése, infrastruktúra fejlesztésére nyomás gyakorlása
a vállalkozók ritkán alkotnak egységes és zárt oligarchikus csoportot
a multik ( nagy gazdasági súllyal rendelkeznek ( nagy befolyással rendelkeznek egy ország politikájára ( kormányra nyomás ( kialakítják a nekik kedvezQ gazd. és pol. környezetet

2. Szakszervezetek
munkavállalók érdekszervezetei - ipari forradalom óta
3. foglalkozási csoportok (kamarák)
Legfontosabb foglalkozási érdekcsoportok: parasztszövetség - kézmqves - ker. stb. kamarák
egyes országokban szabad, másokban kötelezQ a kamarai tagság (fQleg a kisebb vállalkozóknak)
szakmai érdekérvényesítés (pl. ügyvéd, orvos megfelelQ jogszab. háttérrel tudjon dolgozni)
belsQ szabályozásokat is érvényesítenek (szakmai tekintély, jövedelmezQség érdekében)
4. közérdekq és eszme-kulturális pártoló egyesületek, szervezetek
harmadik szektor v. non-profit szektor: eszmei, kulturális, szociális, egészségügy, oktatás, sport ügyeket felvállaló társ. szervezetek, fogyasztói érdekvédelmi szervezQdések, egycélú mozgalmak, környezetvédelem alternatívok, stb.
civil társ. szervezQdés legszélesebb alapja
alapvetQen egyesületi / alapítványi keretek közt
gyakran formális tagság nélkül, mégis széles körben fejtik ki hatásukat (pl. fogyasztóvédelem)
közjavakat akarnak elQállítani, közszolgáltatást nyújtani, közhasznú szervezetek
non-profit jelleg
civil szervezQdések (állampolgári)
lokális érdekeket képviselnek
Magyarország választási rendszere
vegyes (többségi és arányos)
386 mandátum
176 egyéni választó körzet ( itt többségi elvek érvényesülnek 1. forduló: abszolút többségi elv 2. forduló: relatív többségi elv
210 mandátum ( arányosság elve alapján: szavazáskor két lista (területi, országos) ( töredékszavazatokat is e lehessen számolni)
egyéni jelölt, területi listán
párt jelölt, országos listán
4. POLITIKAI HATALOM FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSEI.
Politika( a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenység.
Hatalom( a legfontosabb társadalmi viszonyrendszer. Mindig valami csoport érdekében érvényesítésére irányul valamilyen más csoport érdekeivel szemben
Politikai hatalom: az érdekérvényesítés legfontosabb eszköze
Hatalom Weber szerint (
egy esély arra, hogy valaki képes-e ráerQszakolni másra az akaratát.
Vagyis a társadalmon belül hatalomról beszélünk akkor, ha egy társadalmi csoporton belül valaki az akaratát mások ellenszegülésére is keresztülviszi, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.
Esély lehet: - személyek közötti
- csoportok közötti
- csoportok és a társadalom közötti
A hatalom tényezQi (alapja):
1. ErQszak
fizikai (pl. katonai)
adminisztratív (pl. tanár - diák)
Ilyen a jogrendszer (az állam eszköze)
Szükséges, de nem elégséges feltétele a hatalomnak. Pusztán erQszakra támaszkodva nem lehet fenntartani a hatalmat (önmagában nem elég)
A hatalom tényezQi (alapja):
2. Legitimitás (elismerés, elfogadás)
Legitimitás( Egy hatalom elismerésre méltó volta.
Igazoló érvvel próbálja a hatalom a hatalmat gyakorló módját megerQsíteni.
A polgárok egy része fogadja el.
Igazoló érvek:
születési elQjogok
nemi szerepek
szakmai kompetencia (ezt fogadjuk el a leghamarabb)
MAX WEBER POLITIKAI SZOCIOLÓGIÁJA. (HATALOM -URALOM -BÜROKRATIZÁLÓDÁS)
Igazoló érvek (M. Weber)
ha egy társadalomban megjelenik az engedelmesség minimuma, vagyis a társadalom egy része elfogadja a hatalmat, akkor abból a hatalomból uralom lesz. A számunkra elfogadhatóak az igazoló elvek.
Uralom( legitim hatalom. Uralomról akkor beszélünk, ha van rá esély, hogy egy meghat. tartalmú parancsnak engedelmeskedni fognak.
3 URALOM TÍPUS - MOTIVÁCIÓK
Uralmi viszony elfogadásának 3 motivációja alapján 3 uralomtípust különböztetett meg:
1. Karizmatikus (emocionális kategória)
Karizma (kegyelmi ajándék): egy személy különleges képességeire utal
alapja a karizmatikus személybe vetett hit. képességek:
természetfeletti képesség
isteni származása (pl. Hórusz)
csodatételei vannak.
egyház hatalma (Jézus az alapja)
2. Tradicionális uralom

Tradicionális uralom( a hatalom átörökítse az utódokra
nem személy, hanem intézmény központú (nemzeti egységet szimbolizáló intézmény)
uralkodó személye elhalványul, mert jól mqködik a rendszer
hagyományelvqség
Módja: dinamikus uralom
konvencionális normák, gondolkodásformák, stb. az élet a maga kialakult ösvényein folyik tovább.
Az emberek számára az élet kiszámítható.
Az élet akkor kiszámítható, ha a társadalmi viszonyok állandósulnak.
3. Legális (törvényes) uralom
A modern politikai rendszerek uralmi típusa.
Alapja: népfelség - népszuverenitás elve (szabadság, egyenlQség, saját élet feletti rendelkezési jog Rousseau) és az önrendelkezési jog.
A hatalmat gyakorlókat megválasztják. A választások megerQsítik a közakaratot (önrendelkezés jogának formális kifejezQdése).
Észérvekkel igazolható, kiszámítható rendszer.
A népnek joga van a "nem jól mqködQ" embereket leváltani ( megszüntetni a hatalmat
Bürokratikus igazgatás (racionális uralom)
elQször a legitimben jelenik meg
A LEGITIMIZÁCIÓ SZOCIOLÓGIAI
Weber vezette be a legitimáció fogalmát a szociológiába: a modern állam legitimációja technikai jellegq: az uralmi viszony jellegébQl adódik, hogy minden uralom igazolás igazolásra szorul. A hatalom választással legitimálja magát.
A hatalmasok soha sem szqnnek meg bizonygatni uralmuk jogosságát. Az alávetettek félelembQl, megszokásból, tehetetlenségbQl, érdekbQl engedelmeskednek az uralmon lévQknek.
Legitim a rend:
ha a cselekvQk egy érvényes rend képzethez igazodnak, amelynek törvényességében hisznek.
A lényeg az, hogy az alávetettek higgyenek az uralmon lévQk által hirdetett igazoló eszmékben és belsQ indítékból elfogadják uralmuk jogcímét.
HABERMAS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁG TEÓRIÁJA
A legitimáció támadható érvényesülési igény ( a legitimációs igény nem a választásokat követQen szqnik meg, hanem akkor támad fel.
Az emberek elvárásai nagyok ( bizonytalansági válság alakul ki minden hatalommal szemben ( legitimációs zavarok lesznek (zavargások, sztrájkok és kísérQjelenségeik)
A modern államnak 2 lehetQsége van a legitimációs válság enyhítésére:
1. Nemzeti identitástudat fokozása:
Egy idQ után az emberek érzelmi klímáját fokozza ( bizonyos szélsQséges csoportok aktiválhatók (ez destabilizálja a társadalmat). Így mesterségesen meg lehet teremteni az egységet.
2. szociális államként reprezentálja magát a modern állam
Ez történt 60-as években:
jóléti államok jönnek létre ( szociális jólétet biztosítanak ( kicsivel jobban élnek az emberek (
csökken a szegénység ( hatalom iránti engedelmesség motivációja
Probléma (Habermas szerint)
a jóléti kiadások számos gazdasági problémát okoz:
fokozott elvonások ( nem ösztönzi a tQkét az újrabefektetésre
kiviszik a tQkét ( olcsó munkaerQ ( nQ a munkanélküliség
egyre kisebb bevételbQl kell az emberek szociális igényeit kielégíteni ( csökkenti a jóléti kiadásokat ( nQ az infláció

Hasonló témájú dokumentumok

Szociológia tételek

- 2011-01-18 15:50:39

Konformitás és deviancia

- 2009-01-09 15:21:51

A társadalmi mobilitás

- 2010-01-12 00:11:56

A szociológia kialakulásának szellemi előzményei és előfutára

- 2010-01-11 23:59:40

Szociológia november 13 és 21-ei órai jegyzet

- 2009-12-05 16:37:48

Település - struktúra

- 2010-01-12 00:26:38

Andorka_könyv_2002_Szociológia_jegyzet

- 2008-04-08 11:36:25

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

11.05-3 2 eloadas 2. előadás 5.előadás acélgyártás adatbázis kezelés algebra analízis dolgozat megoldás anyag anyagismeret áramlás áramlástan barta ferenc descartes dolgozat egyiptom elektro emission trade energia értekezés a módszerről fejlődéslélektan finnek fogalomtár gazdszoc gépgyártás gótika hidraulika inflog kántor anita kiadott anyag közigazgatás alapintézményei közigazgatási jog különleges épszerk lemez makro matek 1 médiakutatás okj political science szabályzás szám tereptan tulajdonjog vám vér villamos gépek vizes éh. kez. vizsgasor vizsgazh vizuális antropológia alapfogalmai