Kiemelt demográfiai csoportok
Országok listája
Hungary
Pannon Egyetem
Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
állattenyésztő mérnöki
Szociológia
Kiemelt demográfiai csoportok
2009.01.09 15:21:10
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Kiemelt demográfiai csoportok: nQk, idQsek,
fiatalok és gyermekek
TantárgyfelelQs:
Dr. Kovács ErnQ egyetemi docens,
az elQadást készítette:
Péter Erzsébet
Téma felbontása
Alapfogalmak
Az idQskor alsó határa
A fiatalkor alsó határai
A gyermekkor és serdülQkor
Módszerek
-Népszámlálások
-Szociológiai adatfelvételek
Elméletek
-A nemek közötti különbségek okai
-A férfiak és a nQk közötti munkamegosztás
-Az egyén életciklusainak szakaszai
-A felnQttkor elQtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása
Nemzetközi tendenciák
Magyarországi helyzet
Az idQskor alsó határa
60 vagy 65 év felettieket tekintik idQseknek
Nyugdíjkorhatárt elérQ emberek
-országonként változik
-nQknél alacsonyabb
fiatal öregek =Többnyire már nyugdíjban vannak, de aktivitásuk alig csökken
idQs öregek =Aktivitásuk erQsen lecsökken (70-75 évesnél idQsebbek)
A fiatalkor határai
Azokat tekintjük fiatalnak, akik már nem gyerekek, de még nem felnQttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres keresQ munkát, nem alapítottak családot vagyis nem rendelkeznek a felnQttek összes jogával.
Hazánkban a fiatalság felsQ korhatárának a nagykorúság életkorát, a 18 éves kort tekintik.
Gyermekkor és serdülQkor
-A serdülQkor kezdetét a nemi érettséggel azonosítják.
A középiskolába lépés életkorával azonosítják, de nagy átlagban a 17-18. életévet tekintik a a gyermek és serdülQkor felsQ határának.
A gyermekkoron belül meg kell különböztetni a csecsemQkort, amikor a gyermek még magatehetetlen és 1 éves kor alatti.
Módszerek
Népszámlálások
-nem és korcsoport szerinti beosztás
-speciális adatfelvételek fiatalokról és idQsekrQl
Szociológiai adatfelvételek
-1960-as években több kutatást is végeztek az idQs emberek életkörülményeirQl(KSH-1969,
Andorka-1979)
- Ancsel (1984):a magyar ifjúság a 80-as években-ifjúságkutatás
-KSH (1984,1995):15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett ezen korcsoportok életkörülményeikrQl és életmódjukról
A nemek közötti különbségek okai
A különbség gyökere a biológiában, a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerq
A különbség elsQsorban pszichológiai és szociológiai természetq, a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki, ezért egyáltalán nem szükségszerq
Nemi szerepek: Azon társadalmi szerepek, tevékenységek és magatartásformák, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár.
Nemi identitás(gender): Az egyén melyik nemhez tartozónak tekinti magát. A társadalmi környezet hatására a szocializáció során alakul ki.
(A homoszexuálisoknál egyik sem különül el.)
Genetikai különbség a 23. pár kromoszómapárban mutatkozik meg, amely a hímivarsejtben XY, a nQi ivarsejtben XX. Vajon ez szerepet játszik-e a nQ ill. férfi lelkivilágának, képességeinek kialakulásában is?
Margaret Mead 1970-ben végzett felmérése a nemi szerepvállalásokra vonatkozik ( új-guineai: arapes ill. mundugumor törzsek)
A férfiak és nQk közötti munkamegosztás
Funkcionalista iskola: A nemek közötti különbségek azért fordulnak elQ, mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebbQl fakadó eltérései elQnyösek az emberi társadalmak számára.
A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a nehéz fizikai munkára, viszont a nQk képesek gyermeket szülni és csecsemQt gondozni, így a reprodukció érdekében szükséges, hogy idejük jelentQs részét e tevékenységre fordítsák.
A férfiak és nQk közötti munkamegosztás
T. Parsons és R. Bales (1955) azt állították, hogy a modern családokban is szükség van egy felnQttre, aki az instrumentális szerepet (megélhetés biztosítása) látja el és egy másikra aki az expresszív (érzelmi, támogató) szerepet vállalja.
Konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt.
Az egyén életciklusának szakaszai
CsecsemQkor: A születéstQl-1éves korig
Gyermekkor: 1 éves kortól körülbelül 12 éves korig tart
SerdülQkor: 12 éves kortól 14-16 éves korig
Ifjúság: 14-16 éves kortól a tanulmányok befejezéséig illetve a család alapításig (posztadoleszcencia-utóserdülQkor)
FelnQttkor: A nyugdíjkorhatár eléréséig
IdQskor: A nyugdíjkorhatár felett.
A felnQttkor elQtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbítása
Az iparosodás kezdeti szakaszában, amikor még elterjedt volt a gyermekmunka, a fiatalok szorosabban együtt éltek a felnQttekkel, korábban kezdtek el dolgozni, mint jelenleg amikorN n &
¬
.
¸
R
¦
Ê ò :lÒæîÝͶ££}gg£¶T¶A¶¶$hiähiä@CJOJQJ^JaJ$hiähiä@CJOJQJ^JaJ*hiähiä5@CJ OJQJ\^JaJ $hiähiä@CJ,OJQJ^JaJ,$hiähiä@CJOJQJ^JaJ$hiähiä@CJ OJQJ^JaJ -hiähiä5>*@CJ,OJQJ\^JaJ,hiähiä5@CJ(\aJ(!hiähiä5>*@CJ(\aJ(!hiähiä5>*@CJ*\aJ*N n ¾ ð &
:
Z
¬
ð
F
H
J
êêн½½££££ÐÐÐÐÐ
&
F
Æh7$8$@&H$gdiä
&
F
ÆhI-ÿ7$8$@&H$^I`-ÿgdiäI-ÿ7$8$@&H$^I`-ÿgdiä
&
F
Æh òþ7$8$@&H$^ `òþgdiä $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdiädZþJ
L
.
Z
¸
P
~
¦
@ Ê ò 8:lÚæÒåååååååÓåååååå¾ååå¾ååå $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdiä
&
F
Æh7$8$@&H$gdiä
&
F
Æh òþ7$8$@&H$^ `òþgdiäÒæ N ´ ì ¼<8:|,DÐýJB æ!êÐÐÐÐÐÐÐÐоÐоÐÐÐÐÐêÐÐ
&
F
Æh7$8$@&H$gdiä
&
F
Æh òþ7$8$@&H$^ `òþgdiä $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdiäæ ´ ì :|¨ªD]^B¾Àä!ëØëØÄ±tØ^ØGë4$hiähiä@CJOJQJ^JaJ-hiähiä5>*@CJ(OJQJ\^JaJ(*hiähiä5@CJOJQJ\^JaJ$hiähiä@CJOJQJ^JaJ-hiähiä5>*@CJOJQJ\^JaJ$hiähiä@CJ,OJQJ^JaJ,$hiähiä@CJ OJQJ^JaJ 'hiähiä>*@CJ$OJQJ^JaJ$$hiähiä@CJOJQJ^JaJ'hiähiä>*@CJOJQJ^JaJä!æ!6"p"r"#2#¸#Ð#"$\$$%h%%¶%Ì%&&<&~&&h'~'¸'È'((ëÔ½ª½jVªVªVªVªVªVªB'hiähiä>*@CJ OJQJ^JaJ 'hiähiä>*@CJOJQJ^JaJ-hiähiä5>*@CJ,OJQJ\^JaJ,*hiähiä5@CJOJQJ\^JaJ$hiähiä@CJOJQJ^JaJ$hiähiä@CJOJQJ^JaJ-hiähiä5>*@CJOJQJ\^JaJ-hiähiä5>*@CJ(OJQJ\^JaJ('hiähiä>*@CJOJQJ^JaJæ!6" $"$$%h%¶%&&~&h'¸'þ'(((,:D;êÐÐо««««««êÐÐ
&
F
Æhà þ7$8$@&H$^à` þgdiäà þ7$8$@&H$^à` þgdiä
&
F
Æh7$8$@&H$gdiä
&
F
Æh òþ7$8$@&H$^ `òþgdiä $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdiä még iskolába járnak.
Aries (1987): szerinte a korábbi évszázadokban nem is volt elkülönülQ fiatalkor sQt a serdülQk is már a felnQtt társadalom részeivé váltak.
Újabban azonban a fiatalkor felsQ korhatára is egyre inkább kitolódik. Ennek következtében a felnQtt munkaképes emberek hosszú ideig élnek egy olyan szakaszban, ahol nem állnak nyitva elQttük a felnQttkor kínálta lehetQségek.
A nQk hátrányai a világ különbözQ országaiban
Walby (1992): Angliában az elmúlt 150 évben a következQ területeken zsákmányolták ki a nQket:
1.Háztartási munka
2. Kereset
3. Fizikai erQszak
4. Szexuális kapcsolatok
5. Kulturális intézmények
Chafetz (1990): Minél élesebb a férfiak és a nQk közötti munkamegosztás, annál jobban képesek a férfiak a nQkhöz képest nagyobb jövedelemhez jutni és annál inkább képesek uralkodó pozícióba kerülni a mikroszintq kapcsolatokban, családban, házasságban.
A férfiak és nQk különbségeinek okai:
-az adott társadalom kultúrája
-vallás
-hatalmi viszonyok
A nyugdíjrendszerek problémái
Az idQsek aránya a fejlett társadalmakban jelentQsen megnQtt és ez csak emelkedni fog a jövQben is. Például Németországban ez a szám 30 évet elQre vetítve elérheti a a 30%-ot is.
-nyugdíjrendszerek összeomlása (kirovó-felosztó nyugdíjrendszer-addig mqködik míg az egymást követQ generációk száma egyre nagyobb, a szolidaritás elvén alapszik)
-egészségügyi ellátás problémái
-napi idQmérleg változása
-szociális otthonok
Az ifjúság problémái
II. vh. Után tovább jártak iskolába, magasabb iskolai végzettséget szereztek, a kedvezQ gazdasági konjunktúra miatt nem kellett munkanélküliséggel számolniuk, viszonylag kedvezQ keresettel rendelkeztek és hamarabb házasodtak a fiatalok.
1968-as évet követQen felgyorsult az infláció, nQtt a munkanélküliség, a fizetések gyengültek. Anyagi nehézségek jelentkeztek a család alapításkor
Yuppie : Fiatal felfelé törekvQ értelmiség
FelsQfokú képesítéssel rendelkeznek, sokat dogoznak és erQsen törekednek a gyors karrierre, jómódjukat szívesen mutogatják, nem házasodnak, egyedül élnek.
Magyarországi helyzet
NQk
A szocialista korszakban a 15-54 év közötti nQk foglalkoztatása szinte teljes körqnek volt mondható
1984-ben 73,8% volt aktív keresQ
A rendszerváltás után valamivel nQtt a nem tanuló eltartottak aránya, a nQk között ez 6,3%-ra tehetQ.
A munkavállalási életkor felsQ határa a nQknél 61 év.
Kevés a szakmunkás közöttük viszont sok a betanított munkás és a szellemi foglalkoztatású is.
IdQsek
Az idQskorú népesség hazánkban állandóan nQ.
A 60 évesek és idQsebbek aránya:
1930-ban 9,8%
1960-ban 13,8%
1990-ben 31%
-A növekedés okai: A halandóság javulása, a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása.
-Az öregedés felborulással fenyegeti a nyugdíjrendszert (alacsony a születések száma)
-A nyugdíjjak lassú emelkedése, mivel azonban nincsenek indexálva nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedése esetén. Az átlagnyugdíj reálértéke csökken.
A nominális átlagnyugdíj emelkedési lassulásának az okai:
-korkedvezményes nyugdíj
-alacsony kereset
-rokkant nyugdíj
-a szolgálati évek száma kevés
A nyugdíjas rétegeken belül is vannak alrétegek .
Elmagányosodás is nagy problémát okoz
-a nQk kb. 9 évvel élnek tovább, mint a férfiak
Egészségügyi problémák jelentkeznek
- Az idQs emberek és gyermekeik közötti kapcsolat
Fiatalok
-A gazdasági fejlQdés leállása a reálbér csökkenése a fiatal felnQtteket nagyobb mértékben sújtotta.
-Megoszlás iskolai végzettség szerint
-Munkanélküliség
-Lakáshoz jutás problémája
-A szülQktQl kapott anyagi segítség
-Posztedoleszcencia Magyarországon
Gyermekek
szegénységi küszöb alatt élQk
a családi pótlék nem megoldás
Gyermekes családoknak nyújtott támogatások
Samuel Preston (1984)
Társadalompolitika
A nQk hátrányainak mérséklésének lehetQségei
-a nQk férfiakkal szembeni hátrányai
-a nQk foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javítása
2. A magyar nyugdíjrendszer problémái
- a kirovó-felosztó nyugdíjrendszerrQl a tQkefedezeti nyugdíjrendszerre való áttérés
Családpolitika
A családi támogatások fQ formái
A családi pótlék
Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási segély
Szülési szabadság
Gyermeknevelési támogatás
Hasonló témájú dokumentumok

- 2010-01-12 00:26:38

- 2012-01-05 14:20:19

- 2010-01-12 00:21:45

- 2009-01-09 15:23:57

- 2008-04-08 11:35:05

- 2009-01-09 15:21:51

- 2009-01-20 16:50:58
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl
- Hol lesz a vizsgamegtekintés?
- Meddig kell tudni az anyagot?
- Mely részeket adták le előadáson a könyből?
- stb...
Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.