Gazdaság II.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaGazdaság II.

Gazdaság
A gazdaságszociológia alapjai

Szociológia elQadás

2005. március 24.
Alapfogalmak
Adam Smith: munkásságában szociológiai feltevések
Max Weber: gazdasági élet társadalmi feltételei
Schumpeter: vállalkozókra helyezi a hangsúlyt, ez pedig szociológiai elem
Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba beágyazottan mqködik
Alapfogalmak
Informális gazdaság: kismértékq gazdasági tevékenység, nem jelenik meg a számításokban
Második gazdaság: jövedelemkiegészítés céljából, a szocializmusban
Szürke gazdaság: nem kifejezetten tiltott, de SZJA alól kibújás miatt nem is legális
Fekete gazdaság: jólétet nem növel, illegális, bqnözés jellegq
Alapfogalmak
Szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülQ nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoznak létre. Struktúrája van, feladatokat felosztják egymás között. Hierarchikus viszonyok alakulnak ki. Van formális és informális szervezet: a tagok közötti kapcsolatokat nem formálisan szabályozzák, hanem íratlan szabályok.
Intézmény: nem szinonima a szervezettel. Az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek elQírják, milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben.
Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés meghatározott szabályok szerint történik.
Módszerek
Nincs kialakult módszertan. LehetQségek:
Esettanulmány
Matematikai modellek
KérdQíves lekérdezés
Mélyinterjú
Megfigyelés
Közvéleménykutatás
Elméletek
Gazdasági élet szereplQinek motívációi
Homo sociologicus
Homo oeconomicus
Homo socio  oeconomicus: Lindenberg
Sen: az emberek viselkedésében három indíték: önzés, szimpátia, elkötelezettség
Simon: korlátozott racionalitás elmélete
Gazdasági mechanizmusok
EltérQ vélemények vannak arról, hogy milyen mechanizmusok irányítják a gazdaságot.
Polányi Károly: kölcsönös adományok, központi elosztás és begyqjtés, piac
Zapf: bizonyos területeken a piac, máshol a jóléti állam mond csQdöt. MegnQ a háztartás, és a kis informális csoportok szerepe

Bürokrácia
Max Weber szerint: a modern fejlQdés egyik lefontosabb jellemzQje.
a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szervezQdik
egyértelmq uralmi hierarchia van, pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel
pontos szabályok szerint történik az elQrelépés
az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik
az ügyintézésrQl írásos dokumentumok készülnek
a bürokraták teljes munkaidQs állásban és fizetésért dolgoznak
a bürokraták ügyintézésében a kapcsolatok személytelenek.

A bürokrácia hátrányai Weber szerint
növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezetQ tekintélye
mindenki addig emelkedik a bürokráciában, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. Ennek az elQrelépési rendszer az oka.
a bürokráciában benne van az oligarchizálódási tendencia
a bürokratikus szervezetek merevekké válnak
fontos probléma, hogy hogyan lehet a bürokrácia elQnyeit úgy biztosítani, hogy a hátrányait elkerüljük. A gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól, annak kiterjedésétQl várja a megoldást.

A gazdasági fejlQdés társadalmi korlátai (Hirsch)
egyre több jószág válik olyanná, melynek haszna nem önmagában van, hanem attól is függ, hogy mások birtokolják-e. Minél többen tudnak hozzájutni, annál inkább veszít értékébQl. Például a drága személygépkocsi.
a gazdasági fejlQdéssel együtt jár a kommercializálódás: mindent meg lehet vásárolni, és egyre inkább vásárlás º
¬

$
6
\pŠ îp Üò&pž !„#.ë×ïï؄˜„˜„ïp\¯Ã¯ÃHp„p„FU'hXhX9@ˆCJOJQJ^JaJ'hXhX9@ˆCJ$OJQJ^JaJ$'hXhX9@ˆCJ(OJQJ^JaJ('hXhX9@ˆCJOJQJ^JaJ-hXhX59@ˆCJOJQJ\^JaJ'hXhX9@ˆCJ OJQJ^JaJ 'hXhX9@ˆCJ,OJQJ^JaJ,'hXhX9@ˆCJOJQJ^JaJ'hXhX9@ˆCJ6OJQJ^JaJ6 PRz| º ~

¬
Z
à
Š


$
ðžêÕÕÕÕÕê»»»»ê»»»»ê¨¨„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdX
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdX $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdX $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdXFþž\pÄà
4LdŠî 4 ~ p HÜÚÜòì×½ìììììì×½½½½½×½½½½×
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdX $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdX„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdXòzúZÔ2°$&pB6¬-œ ž !¨"/1H1åÒÒÒÒÒÒÒå½ÒÒÒÒÒå½ÒÒÒ½ $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdX„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdX
&
F
Æh„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdX útján kívánnak mindenhez hozzájutni. Ez és az ezzel járó idQhiány lerontja az élet sok elemét, például az emberi kapcsolatokat.
a gazdaság minden szereplQje önérdekét követi, saját hasznát kívánja maximalizálni. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. Egy társadalom sem képes bizonyos társadalmi normák elfogadása nélkül úgy mqködni, hogy a tagjainak jólétét emelkedQ szinten biztosítsa.
Nemzetközi tendenciák
Tudományos munkaszervezés: Taylor
Emberi kapcsolatok irányzat: Mayo

Friedmann: a munka nemcsak jövedelmet ad, hanem értelmet is az életnek. Gépesítés és automatizálás ezt megszünteti. Felveti a tömeges munkanélküliség lehetQségét is.




Autonóm csoportok és munkás önigazgatás
Autonóm csoport: a feladatot nem munkások kapják, hanem a teljes munkacsoport, a feladatot saját maguk osztják szét egymás között. Jó eredmények
Munkás önigazgatás: a vállalati tanácsoknak munkás tagjai is vannak. NDK-ban hosszú távon pozitív eredmények. Lengyelországban nem valósította meg az elképzeléseket.
MunkaerQpiac, munkanélküliség
Szegmentált piac.
Külön piac a nQknél, férfiaknál, teljes és részmunkaidQsöknél, alacsonyabban és magasabban szakképzetteknél
Munkanélküliség a világválság idején nQtt meg. A keynes-i és beveridge-i gazdaságpolitika megoldotta a kérdést.
Magyarországi helyzet
Üzem és munkaszociológiai vizsgálatok
A sztálini korszakban nagy hangsúlyt kapott a munkások lelkesedése.
1968 után anyagi ösztönzés. Feszes munkanormák.
Kulcsmunkások szerepe
Héthy és Makó: kiválasztás motívációja
Buraway és Lukács János: magyar és amerikai munkás munkaintenzitás-vizsgálata.
Második gazdaság
ElQször a mezQgazdaságban. 70-es évektQl iparban és szolgáltatásokban is.
Tardos Róbert: helyzet romlása ellen többletmunka.
80-as évek közepéig jövedelem-egyenlQtlenség csökkentQ szerep.
87-tQl növelte az egyenlQtlenségeket
Vállalati gazdasági munkaközösségek
Hasonló a második gazdasághoz.
Stark: a magasabban képzett munkások nem tudnak bekapcsolódni a második gazdaságba. Így lehet többletmunkájuk.
Feladatmeghatározás és kifizetés alku tárgya.
Autonóm munkacsoportok. Sok mqszaki újítás.
Privatizáció, vállalkozók
Rendszerváltás utána a kisvállalkozások mqködési korlátai megszqntek.
Stark: nem tisztán magántulajdonó vállalatok jöttek létre.
A 89-es gazdasági csúcsvezetQk jelentQs része vezetQ is maradt.
88-ban a felnQttek 25%-a lenne vállalkozó, 90-ben 40%, azóta ez 20%.
A második gazdaság jelentQs része nem alakult át önálló családi gazdaságokká
Munkanélküliség
Munkanélküli: a megelQzQ hónapban nem végzett keresQ tevékenységet, készen áll arra, hogy azonnal munkában álljon.
Szocializmusban nem volt.
Csúcsérték 92-ben 663 ezer fQ.
Arányuk a szakképzetlenek, vidékiek, romák között átlagosnál magasabb. Területileg Borsod, Nógrád megyében átlagosnál nagyobb, Zala, Vas megyében, Budapesten kisebb.
Munkanélküliség tartama
95 tavaszán összeírt munkanélküliek átlagosan 83 hete voltak azok.
A 95 tavaszi munkanélküliek több, mint fele egy éve is az volt.
A munkanélküliségbQl kilépés egyik útja az inaktívvá válás.
A munkanélküliek jelentQs része szegény, de nem mindegyik.



Köszönöm a figyelmet!

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 2. óra adóellenőrzés altér antropológia ápolástan b1 beszerzés biztonság biztosítás c nyelv család dm fenntartható feudalizmus flaubert info infoii képzőművészet kérdések kiválasztás kivitel koaguláció környezetvédelmi követelmények közigazgatástörténet kutatásmódszertan külgazdaságtan magyar gótika mechanikai példatár minden objektum political science prezentáció pszichológia regterv sql szerep szociálpszichológia szte-btk dr. simon józsef táblázatkezelés tanári jegyzet társadalombiztosítás tétel tóth tudománytörténet ügyvitel vállalati pénzügyek vektor vizsgasor