Gazdaság I.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaGazdaság I.

Gazdaság
TantárgyfelelQs:
Dr. Kovács ErnQ
Az elQadást készítette:
Péter Erzsébet
A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya
A közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból indul ki, hogy az egyén vagy a gazdasági egység, minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el, tehát minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt kíván elérni.
A szociológia társadalmicselekvés-elméletei viszont éppen azt emelik ki, hogy a döntéseknél a rövid távú profitmaximalizáláson kívül más motívumok is szerepet játszanak.

Adam Smith
A szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. Vizsgálta azt is, hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz, hogy a piac ilyen eredményekhez vezessen vagyis, hogy az egyén önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen.
Marx
A gazdaság és a társadalom fejlQdését a termelQ erQk és a termelési viszonyok, vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. A termelési viszonyok változnak, így a társadalmi intézmények között a gazdaság mqködése is alapvetQen megváltozik
Max Weber
A termelési viszonyok területén a bürokrácia, a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásai középpontjában.
Schumpetert
Konjunktúraciklusok és a gazdaság fejlQdésének elmélete
Kapitalizmus jövQje a vállalkozói osztály szemszögébQl

Polányi Károly
A gazdaság nem a társadalomtól függetlenül, hanem a társadalomba beágyazottan mqködik.
Parsons és Smelser
A gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság, politika, kultúra és személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban mqködik.

North (1990)
A neoklasszikus feltevések a gazdálkodó ember viselkedésérQl hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek a felállításához, de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétQl.
Okok:
- információhiány
Tranzakciós költségek

Az intézmények formális és informális szabályokból állnak, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplQk vislkedését.



Coleman (1990); Elster (1995)
Racionális választás elmélet

A társadalmi jelenségek, ezen belül a gazdálkodás magyarázatában a közgazdaságtanhoz hasonló eszközöket, elsQsorban az egyén racionális döntéseinek feltevését használja.
Informális gazdaság
Azok a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységek tartoznak ide, amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban, de növelik a társadalom jólétét
Második gazdaság: (1980)
A jövedelem kiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységek ( háztáji és kisegítQ gazdálkodás, magánlakás építés, kisipari tevékenység). A rendszerváltás után ez a fogalom már nem alkalmazható.

Szürke gazdaság: Azok a gazdasági tevékenységek, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de az SZJA alól való kibújás miatt nem is teljesen legálisak. A nemzeti jövedelembQl többnyire kimaradnak. Értéket termel, a társadalom tagjainak jólétét növeli.
Fekete gazdaság: A jólétet nem növelQ, kifejezetten illegális, bqnözés jellegq haszonszerzQ tevékenységek.
Szervezet, bqnözés, demokrácia
Gazdasági szociológiák:
Munkaszociológia
Ipari és agrárszociológia
Üzemszociológia
Háztartás  szociológia
Szervezetszociológia
Szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülQ nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoznak létre. A szervezetnek struktúrája van, feladatokat felosztják egymás között. Hierarchikus viszonyok alakulnak ki. Van formális és informális szervezet: a tagok közötti kapcsolatokat nem formálisan szabályozzák, hanem íratlan szabályok.

Intézmény:
Az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek elQírják, milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben.
Bürokrácia:
Olyan szervezet, amelyben az ügyintézés meghatározott szabályok szerint történik.
Módszerek
A gazdasági szervezetek, mechanizmusok szociológiai vizsgálatára:
- Survay típusú adatfelvétel
- Esettanulmány
Deduktív módszerek, matematikai modellek (játékelméleti modellek)
A második gazdaság vizsgálatára:
Családi - jövedelem vizsgálatok, idQmérleg vizsgálatok;rétegzQdésvizsgálat
Alkalmazott gazdasági mikro-szociológiák vizsgálatára
Mélyinterjú
Megfigyelési módszerek (részt vevQ megfigyelQként)
Gazdasági változásokkal kapcsolatos vélemények

A gazdasági élet szereplQinek motivációi

Homo oeconomicus: Teljes mértékben individualista, csak a saját hasznát keresi, senki mással nem törQdik.

Homo sociologicus: Közösségi embert, hiszen az egyetlen célja az, hogy megfeleljen a közösség normáinak.

Smith modelljének alapja a homo oeconomicus . Azonban erQsen hangsúlyozta az erkölcsi törvények fontosságát a gazdaság és a társadalom helyes mqködéséhez.
Dahrendorf fejtette ki legrészletesebben a homo sociologicus modell alapfeltevéseit.
Max Weber mindkét embertípust figyelembe vette. Szerinte az ember viselkedésében cél és érték-racionális viselkedés jelenik meg.
Ma két ellentétes irányzat látható: egyes társadalomtudósok megpróbálják a homo oeconomicus modell alapján magyarázni a nem gazdasági viselkedést is. Mások a gazdasági viselkedésben is kimutatják a nem racionális motívumok érvényesülését.
Simon: korlátozott racionalitás elmélete: a gazdasági döntéseknél a racionalitás nem érvényesül teljes mértékben, csak bizonyos korlátok között. Ezeket a társadalmi feltételek határozzák meg. Mások az ízlések vagy preferenciák problémakörét kezdték át vizsgálni.

Sen háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: az önzést, a szimpátiát (altruizmus, mikor az egyén haszon függvényében a saját hasznán kívül azon embertársai is szerepelnek, akik iránt szimpátiát érez) és az elkötelezettséget.
Lindenberg (1990)
„homo socio-oeconomicus” emberkép:
Az egyén racionálisan választ bizonyos döntésalternatíva-tartományon belül, de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg.

Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás; redisztribúció, piac
A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdéseivel párhuzamosan merül fel, hogy milyen mechanizmusok alapján mqködik az adott gazdaság. Polányi Károly három ilyen mechanizmust különböztet meg: a kölcsönös adományok, ajándékok, a termékek központi begyqjtése, elosztása és piaca.
Néhányan az anyagi ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtás, a tág értelemben vett informális gazdaság jelentQségét emelik ki a modern társadalmakban a jólét megteremtésében. Zampf (1984) szerint bizonyos területeken a piac, más területeken a jóléti állam mondott csQdöt, nem képes a társadalom tagjainak szükségletét kielégíteni. Emiatt egyrészt a család és háztartás, másrészt a kis informális csoportok szerepe nQtt meg.
Vita a szocialista gazdaságról
A vita a két vh. Közti korszakban, közvetlenül a szovjet forradalom után fejlQdött ki.
Mises (1935): központi tervezés esetén lehetetlen a racionális gazdálkodás
Lange (1936-37): elképzelhetQ olyan központi terv, amely a szqkös erQforrásokat racionálisan osztja el a különbözQ javak és szolgáltatások elQállítása között.
Schumpeter (1975): a kapitalizmus gazdasági szempontból sikeres, a szocializmus is mqködQképes. A kapitalizmus önmaga társadalmi bázisát ássa alá, ezért megszqnik, a szocializmus a demokráciát ássa alá, ezért meglassítja a társadalmi fejlQdést.

Hayek (1944): a központosított tervgazdálkodás gazdaságilag mqködésképtelen, és szükségképpen elvezet a diktatúrához.
Nove (1990): megvalósítható lenne egy mqködQképes szocialista gazdaság, vegyes tulajdoni formákkal és demokratikus politikai rendszerrel.
Kornai János (1980, 1993): a szocialista tervgazdálkodásban szükségképpen hiány van a lakosság által megvásárolható áruk piacán, a munkaerQben és a beruházásokra felhasználható tQkében. késQbb azt is állította, hogy a központi tervgazdálkodásról nem lehet áttérni a racionálisabb gazdálkodás lehetQvé tevQ piaci gazdálkodásra, amíg a termelQeszközök állami tulajdonban vannak.
A menedzserek forradalma
Rt.
Multinacionális vállalatok
Burcham (1962)
A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének maximalizálása a cél, hanem a vállalat növelése, hatalmának, gazdasági befolyásolásának növelése. A kapitalizmus mechanizmusa alapvetQen megváltozott.
Bürokratikus szervezetek
Max Weber szerint a modern fejlQdés egyik legfontosabb jellemzQje a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. A szervezetek méretei nQnek, egyre inkább bürokratikusan irányítják. Egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben.
A bürokrácia meghatározása
a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szervezQdik
egyértelmq uralmi hierarchia van, pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel
pontos szabályok szerint történik az elQrelépés
az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik
az ügyintézésrQl írásos dokumentumok készülnek
a bürokraták teljes munkaidQs állásban és fizetésért dolgoznak
a bürokraták ügyintézésében a kapcsolatok személytelenek.
A bürokratikus ügyintézést meg kell különböztetni a feudális monarchiák ügyintézésétQl.

A bürokrácia hátrányai Weber szerint
A növekedésre törekszik a bürokrácia: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezetQ tekintélye
Mindenki addig emelkedik a bürokráciában, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. Ennek az elQrelépési rendszer az oka.
Eredeti célja, hogy maga a mqködés válik céllá
A bürokráciában benne van az oligarchizálódási tendencia
A bürokratikus szervezetek merevekké válnak.
A gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól, annak kiterjedésétQl várja a megoldást.

A gazdasági fejlQdés társadalmi korlátai (Hirsch-1976)
Pozicionális jószág

Kommercializálódás

Gazdasági fejlQdés- saját haszon maximalizálása
Nemzetközi tendenciák
Tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat
Taylor a¢

X

b

¬ À ²´¼¾F ¤ Ž’Î^†Þþ¨ªÈ–¶pˆëØıŠŠŠŠ±{±{Š±e±OŠOŠ*hD!


X

b

¬ À ºÒD²´íØØØØé©í©©í©í©©©©í
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!<ú¬þ´Ò€¦¼¾ØF R v ¢ ¤ ŒŽ’Î
^ååååÓååååÀåååååÓååå„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!<
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<^†Þ¨ª˜p®Þ4T„®˜!š!²! #(#êÐÐо««êЫ«««Ðо«Ð«„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!<
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<ˆŠ®®À˜!š!¬!

#"#Î#â#f$D%„%&Œ&j'š'œ'¼'f)h)r) *ë×Ä®Äט…˜…×qÄqÄqÄZCZ…×®Ä-hD!*@ˆCJOJQJ^JaJ$hD! 'h'j'¼'¾'’(”(f)h)åÐååå½å½å½½ååÐåååå«
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!<„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<h)¢*R++,-#.$././R/N0P0È0þ2P6Ž6<7Ò79þ:ìììììÚììÀÀÀ«ìì«Àììì $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!<„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< *¢*¶*R+d+-!-".#.$.(.//'/P0Æ0È0Ü1ø1\4h4P6êÔÁÔÁÔÁꭗ„n—„WCÁÔÁÔÁ'hD!
;ê;ì;ö;===ö?,@BLBèÕ¿Õ©¿Õ©¿Õ•lVlVlèCè$hD!
GíÚÚÚÅÚÚګūؘ˜˜˜„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdD!<
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<
&
F
Æh7$8$@&H$gdD!*@ˆOJQJ\^J$hD!
GŠGþG®H°HüHìIàJ>K´K LØLÚLHMpMrM˜MšMúMììÒÒ½ìììììÒÒ½£££££
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!<
&
F
Æh„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdD!<„à„ þ7$8$@&H$^„à`„ þgdD!<úM&NžN¼nÆqüq"rjt–uêuàw˜z´z¶z^~d:…b…êͺºêº 꺺ê 꺺ê
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgdD!<$
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþa$gdD!< $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gdD!< századfordulón kidolgozta a tudományos munkaszervezés módszerét: ember és gép kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy a munkás minden mozdulatát tudományosan kell megtervezni, ne legyen folyamatos munkaelem, mozdulat. Ennek eredményeképpen a lehetQ legtöbb területen a szalagszerq termelést alkalmazták. A munka termelékenységét lényegesen növelték.
Mayo: a munka termelékenysége nem annyira a tárgyi feltételektQl függ, mint inkább attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen. A teljesítményemelkedések oka az lehet, hogy a munkások úgy érzik, hogy odafigyelnek rájuk, a kívánságaikra, így erQsödött a csoportöntudatuk. Mayo javasolta tanácsadók alkalmazását, akikkel a munkások szükség szerint megbeszélhetik a problémáikat.
Gépesítés és automatizálás
Friedmann (1956):
A munkának nem csak az a szerepe, hogy jövedelmet ad, hanem értelmes is ad az ember életének, örömet szerez. A gépesítés a munkának ezt a funkcióját szünteti meg. A munkás nem látja a munkája értelmét úgy, mint a parasztgazda vagy a kisiparos. Ezért az ipari munkás elidegenedése fokozódik.
A gépesítés és az automatizálás felvetette a tömeges munkanélküliség lehetQségét. Ugyanezt jelentheti a mikroelektronika a szellemi munka területén.
Autonóm csoportok és a munkás-önigazgatás
Autonóm munkacsoport: a feladatot nem egyes munkások kapják, hanem a teljes munkacsoport, annak tagjai saját elgondolások alapján osztják szét és szervezik meg a munkát. Így csökkent a munkások elégedetlensége, emellett nQtt a munka termelékenysége.
Munkásönkormányzatok: a vállalati tanácsoknak munkás tagjai is vannak. NDK-beli vizsgálatok szerint ez a vezetési és döntési újítás sehol nem csökkentette a vállalatok teljesítményét és a döntéshozatalra való képességet, hosszú távon javultak ezek. Lengyelországban azonban azt állapították meg, hogy az elképzeléseket nem sikerült megvalósítani.
MunkaerQpiac

A piac szegmentált, ami azt jelenti, hogy külön munkaerQpiaca van a nQknek és a férfiaknak. Némelyik országban külön piaca van a teljes munkaidQs foglalkoztatást kínáló nagyvállalatoknak és a részmunkaidQs munkát kínáló vállalatoknak. Olyan formában is megnyilvánul, hogy elkülönül a hazai és a külföldi munkaerQ iránti kereslet. Vannak magasabb bérekkel foglalkoztatott munkások, akiknek biztos a helyzete, ugyanakkor vannak alacsonyabb bérq munkások is. Elbocsátás esetén ebbQl a második csoportból van az elbocsátás, ugyanakkor felvétel esetén is errQl a piacról történik a munkaerQ felvétel.
Munkanélküliség
A második világháború alatt és után kevésbé foglalkoztak a munkanélküliséggel. A keynes-i gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika látszólag megoldotta a kérdést. A fejlett országokban a 70-es évekig alacsony volt a munkanélküliség.
A 80-as években a fejlett országokban ismét megnQtt a munkanélküliségi ráta. A keynes-i gazdaságpolitika már nem tudott megfelelQ foglalkoztatást nyújtani. A segélyezés nagy terhet jelentett az állami költségvetésnek. A szakképzetlen munkások, az alacsony iskolai végzettségqek körében nagyobb a munkanélküliség. Egyes országokban magas a fiatal felnQttek körében is. A tartós munkanélküliség azzal is járhat, hogy az érintettek ki is szakadhatnak a társadalomból és reményvesztetté válnak.
Informális gazdaság
De Soto: informális gazdaság sokkal hatékonyabb, mint a hivatalos gazdaság. Sokkal közelebb áll az igazi piacgazdasághoz, mint a hivatalos gazdaság, mert utóbbiban az állam folyamatosan beleavatkozik.
Gershuny: a fejlett országokban egyre drágábbakká válnak bizonyos szolgáltatás. Kialakul a szolgáltatási társadalom mellett egy önmagát kiszolgáló társadalom. A fejlett országokban a háztartások jelentQs mennyiségq munkát végeznek saját szükségleteik kielégítésére. Nem jelentéktelen a háztartások egymás közötti segítségnyújtása sem.

Magyarországi helyzet

Üzem és munkaszociológiai vizsgálatok

A sztálini korszakban nagy hangsúlyt kapott a munkások lelkesedése, a szocializmus iránti elkötelezettség. EttQl a munkateljesítmények növekedését várták. Széles körben alkalmaztak kényszereszközöket, fegyelmi és büntetQjogi felelQsségre vonást. A lelkesítQ propaganda nem volt képes a munka termelékenységét a kívánt szintre emelni.
1968 után a kényszer helyére az anyagi ösztönzés lépett. A béreknek arányosnak kellett volna lenni a munkateljesítménnyel. JellemzQk voltak a feszes munkanormák. Ezeket évrQl évre emelték. A munkások nagy része ezt átlátva teljesítményét egyes idQszakokban visszafogta. Fontos szerepet játszottak a munkások informális csoportjai is ezekben a törekvésekben.

Héthy és Makó: az alsóvezetQk kiválasztása nagyrészt nem teljesítményük alapján történt, hanem politikai megbízhatóságuk alapján.
Burawoy és Lukács János: a magyar munkások legalább olyan intenzitással dolgoztak az üzemekben, mint az amerikaiak. Az amerikai munkást fenyegette a munkanélküliség, a magyart nem. A magyar munkás munkahelyének biztonságával bérének bizonytalansága állt szemben.
Stark: Amerikában meghatározott elQléptetési rendszer érvényesült, míg Magyarországon ilyent nem találtak. Magyarországon a munkavállalók a külsQ munkaerQpiacon nincsenek erQs versenynek kitéve, mert munkaerQhiány van, viszont vállalaton belül kénytelenek állandóan alkudni bérük és munkafeltételeik javítása érdekében.

A vállalatok és a kormány közti alku
Kornai János: puha költségvetési korlát

A vállalati vezetés fQ célja nem a nyereség maximalizálása hatékony gazdálkodással, hanem a kormányzattal szembeni elQnyös alkupozíció.
A második gazdaság
A második gazdaság elQször a mezQgazdaságban alakult ki. A községekben élQk háztartásának túlnyomó többségében volt ilyen gazdaság. A 70-es évek végétQl kezdett elterjedni az ipar és a szolgáltatások területén.
A második gazdaságból származó jövedelmeket nehéz pontosan mérni. Ezek 67-ig lassan csökkentek, majd a 80-as években ismét nQttek.
Tardos Róbert: 80-as években: a család helyzetének romlására az a válasz, hogy megpróbálnak többletmunkát vállalni. A 80-as évek romlásánál sok család tényleg így tett.
80-as évek közepéig a második gazdaság a jövedelemegyenlQtlenségek csökkenéséhez járult hosszá. 87-tQl a magasabb jövedelmq családok nagyobb arányban részesültek a második gazdaságból származó jövedelmekbQl, mint a szegényebbek.
Vállalati gazdasági munkaközösségek
A kormányzat engedélyezte a 80-as évek elsQ felében, hogy a súlyosbodó gazdasági válságban ezek segítik majd a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz, emellett kiegészítQ jövedelemhez juttatják a munkavállalók egy részt.
Stark szerint bevezetésének célja, hogy a magas szakképzettségq munkásoknak, akiknek nem volt módjuk a második gazdaságba bekapcsolódni, lehetQséget adjon többletjövedelem szerzésére.
A munkafeladatok meghatározása és a kifizetés alku tárgya volt. Fokozta a munkásságon belüli differenciálódást. Egyrészt a kulcsmunkások, másrészt az informális csoportokon belül jó pozícióban levQ munkások vettek részt.
Léteztek autonóm munkacsoportok. Megegyezés született az elvégzendQ munkáról, a tagok egymás között osztották fel a feladatokat, a munkamegosztás rugalmas volt, nem volt fQnök. Sok mqszaki újítás is született.
A rendszerváltás elQtti utolsó években megindult a magánvállalkozási formák szaporodása is.
Privatizáció
Stark: a privatizáció eredményeképpen létrejövQ tulajdoni struktúrát vizsgálta: nem tisztán magántulajdonban lévQ vállalatok jönnek létre, hanem olyan keverék tulajdoni formák, amelyekben az állami és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik. Így nehéz elkülöníteni az állami és a magánkézben levQ vállalatokat egymástól.
Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók
Szelényi Iván: a második gazdaságban azok a legsikeresebbek, akiknek a családja a mezQgazdaság kollektivizálása legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett.
Munkanélküliség
Az tekinthetQ munkanélkülinek aki a megelQzQ hónapban egyáltalán nem végzett keresQ tevékenységet, aktívan keresett munkát és készen áll arra, hogy azonnal munkába lépjen.
Háztartások alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez
1995 év végi Háztartási Panel felvétel szerint a háztartások 25%-a havonta, 10%-a kéthavonta, 24%-a ritkábban, 41%-a soha nem került pénzzavarba hó végén. Az ilyen háztartások 15%-a tudta korábbi megtakarításait felhasználni, 37% a rokonoktól, szomszédoktól kapott segítséget, 42% a kiadásait csökkentette.

Hasonló témájú dokumentumok

A szociológia kialakulásának szellemi előzményei és előfutára

- 2010-01-11 23:59:40

A szociológia tárgya, módszere, alapvető szemlélete, emberképe

- 2010-01-11 23:58:42

Felkészülési Kérdések

- 2008-06-07 19:48:01

Családszociológiai iskolák megközelítése

- 2010-01-12 00:24:19

A deviáns viselkedés általában

- 2010-01-12 00:13:33

A szociológia mint tudomány

- 2010-01-11 23:57:33

szociológia tételsor

- 2008-11-25 19:22:36

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

15 bizonytalanság és játékelmélet0001 5. gyak 5. gyakorlat adatbázis kezelés adatgyűjtés aggregált kereslet aldous huxley diszkrét matematika etnikai kisebbség finance fogyasztóvédelem formanyomtatvány gábor germánok hulladékkezelés illeték infoii kassák ket közoktatási rendszer közpolitika kurzusleírás ma matek ii. zh matek jegyzet modern motiváció munkafüzet műanyag növénynemesítés órai anyag oszlop őstörténet példatár pol.s. politikatudomány preromán pszichoszexuális fejlődés ptk szabályzás számvitel i szellemi tulajdon szervetlen szerződés termelés természet tervezés török transzport védett területek