A társadalmi rétegződés

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiSzociológiaA társadalmi rétegződés

A társadalmi rétegzQdés
szociológia elQadás III.
Dr. Kovács ErnQ
egyetemi docens
h12725kov@ella.hu
Társadalmi szerkezet
A társadalmon belüli különbözQ pozíciók közötti viszonyok.
A pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el (igazgató, munkás)
Konkrétabban a társadalmi szerkezet a különbözQ pozíciókat betöltQ egyének és csoportok közötti viszonyt jelenti.
Társadalmi szerkezet - státuszok  szerep - viszonyok
Társadalmi rétegzQdés
A különbözQ ismérvek  mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különbözQ dimenzióiban.
A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok
Társadalmi osztály
A termelQeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat.
Marxi értelmezés szerint:
- TermelQeszközöket nem birtokló munkások
Csak saját foglalkoztatásához elegendQ termelQeszközzel rendelkezQ kispolgárság
- tQkések, nagybirtokosok, akik annyi termelQeszközt birtokolnak, hogy bérmunkásokat foglalkoztatnak
TÁRSADALMI OSZTÁLY (Weber)

- Ha nagyobb számú ember életesélyeinek van közös oksági tényezQje / a tulajdon megléte vagy hiánya /
- Ennek a tényezQnek a javak birtoklásával és szerzésével kapcsolatos gazdasági érdek.
A birtoklás vagy birtok nélküliség minden osztályhelyzet alapja
1. Tulajdon
2. A hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel /életvitel, megbecsültség/
3. A tudás: iskolai végzettség alapján mérünk
Magyarország 1945 után
Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály
parasztság
1 réteg : értelmiség ( velük szövetséges )
1962-tQl KSH : társadalmi rétegzQdés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti : Ferge-féle modellnek hívjuk.
.- 60-as évek társadalmát írja le
- AlapvetQ /a társadalmi struktúrát alkotó/ rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja.
A rétegek jellemzQje:
a társadalmi zártság:
mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat.
- idQbeli stabilitás:
egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószínqsége, hogy saját rétegében marad, mint hogy megváltozik
Max. az egyharmad tudja megváltoztatni a 2/3-ad marad !
A rétegek közötti eltérQ érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.
Dichotóm társadalmi felfogás

két nagy csoportot különböztet meg pl.:
gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendq, kormányzó-kormányzott&
Magyarország a 60-as években
Milyen oksági tényezQket jelöl meg ami alapján a társadalmi rétegek kialakultak?
- tulajdon: a 60-as években az egyenlQtlenségi rendszer alakulását a tulajdon csak kismértékben befolyásolja
- hatalom: fontos tényezQ mely alakítja a rétegeket, a hozzá való viszony
Szakképzettség, tudás:

A tudásnak a társadalmi réteghelyzetet meghatározó hatása abban áll, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik valaki, annál több esély van arra, hogy a társadalomra hasson.
Az iskolai végzettség szintjét az apa társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg alapvetQen.
Az iskolai végzettség határozza meg a munka jellegét. Ha nincs - mint a rendszerváltás idején - megfelelés a végzett munka jellege és az iskolai végzettség között, akkor az egyén vagy törekszik az iskolai végzettség megszerzésére vagy olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartósan iskolai végzettségénél minQségileg jobb munkát végezzen
Státusz-inkonb‚¢ÆðR
~
6 Æúþ  /Œ ´ ôí×Á®˜…˜®˜…q[…˜G…G…'h

Úh

Ú>*@ˆCJOJQJ^JaJ*h

Úh

Ú5@ˆCJ OJQJ\^JaJ 'h

Úh

Ú>*@ˆCJ OJQJ^JaJ $h

Úh

Ú@ˆCJOJQJ^JaJ*h

Úh

Ú5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$$h

Úh

Ú@ˆCJOJQJ^JaJ*h

Úh

Ú6@ˆCJOJQJ]^JaJ*h

Úh

Ú5@ˆCJOJQJ\^JaJ$h

Úh

Ú@ˆCJ$OJQJ^JaJ$b‚¢Æðf
æ
R
~
^
6 Ð ZúêØØØƳ™™™Æ³³Æ³³™³
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

ڄ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

Ú
&
F
Æh7$8$@&H$gd

Ú
&
F
Æh7$8$@&H$gd

Ú $
&
F
Æh7$8$@&H$a$gd

ÚCþúÆþÊ<|ˆÛ  KÖÆ
ô"Pò ~åÓÀÀÀÀÀÀÓåååÀÀÀÓÀÀÀÀÀÀ„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

Ú
&
F
Æh7$8$@&H$gd

Ú
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

Úô"$NðBL†–ÂÈæ!"..,1´14V4˜5î5€6î6J9f9èÒ¿«¿«¿—„Ò„mWHÒFÒ¿W¿W„W„WHÒUh

Úh

Ú@ˆOJQJ^J*h

Úh

Ú5@ˆCJ OJQJ\^JaJ -h

Úh

Ú5>*@ˆCJ OJQJ\^JaJ $h

Úh

Ú@ˆCJOJQJ^JaJ'h

Úh

Ú>*@ˆCJ$OJQJ^JaJ$'h

Úh

Ú>*@ˆCJOJQJ^JaJ$h

Úh

Ú@ˆCJOJQJ^JaJ*h

Úh

Ú5@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$-h

Úh

Ú5>*@ˆCJ$OJQJ\^JaJ$BD”L†(–È.-æ!.t/œ/°0,1´1¶1ö1®2þ2íÓÀÀíÀÀÀíÀÀÀíÀÀÀÀíÓÀÀÀ„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

Ú
&
F
Æh„ „òþ7$8$@&H$^„ `„òþgd

Ú
&
F
Æh7$8$@&H$gd

Úzisztencia:
nagy társadalmi mozgások idején az egyén réteghelyzete és megbecsültsége és presztízse között nem mindig van összhang (nincs megfelelés az egyén helye és végzettsége között)
Ez akkor jön létre:
- amikor széles döntési jogkörrel rendelkezQ egyéneknek alacsony iskolai végzettsége van vagy magasan képzett alacsony rendq munkát végez
- a magas iskolai végzettség társadalmi elismertsége alacsony
A 70-es években két típus alakul ki a társadalmi egyenlQtlenségben:

a. Strukturális egyenlQtlenség:
az egyén milyen helyet foglal el a hatalmi érdekérvényesítési és a munkamegosztási helyében
b. Az életkörülmények egyenlQtlenségei:
területi egyenlQtlenségek /pl.: villanyáram ! fizetések Bp.-vidék /
tárgyi-környezeti egyenlQtlenségek
életviteli egyenlQtlenségek
Strukturális egyenlQtlenségek dimenziói:

- érdekérvényesítés
- munkamegosztás / foglalkozás, munkakörülmények /
- a 2. gazdaságban való elhelyezkedés
- területi / település és azon belül lakóövezet /
Életkörülmények egyenlQtlenségek dimenziói

- lakás
- anyagi helyzet / vagyon és jövedelem /
- fogyasztás
- életmód
Társadalom felépítése 70-es évek ! Státuszcsoportok !
1. Elit / 5-6% /
2. Városi felsQ / lakása különbözik /
3. Falusi felsQ / fogyasztásában, kulturális szokásaiban marad el /
4. Falusias és városias jómódú munkás
5. Városi közép
6. Falusi közép
7. Falusi alsó
8. Városi alsó
9. Enyhén deprimált (megfosztott ) / szegény helyett használja)
10. Deprimált
SZELÉNYI IVÁN

Két háromszög modell
A 80-as évek vége, 90-es évek eleje
- Annak van a legjobb helyzete aki mind a két szektorban részt vesz. FQleg a gazdasági kapcsolatokat használják ki !
Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben
- a szellemi foglalkozásúak száma nQ, a fizikaiaké csökkent
- nQ a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya
- a differenciálódás erQsödik:
- alkalmazottak és munkások között
- szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások)
- a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nQ (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni segédmunkásokat)
új szegénység megjelenése
- új jelenség vagy ciklikusan újratermelQdik?
- tartós munkanélküliek csoportja
- krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesQk)
- vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor elQször kerülnek az utcára)
- etnikai faji kisebbségek kiesése, diszkrimináció
- kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt)
- gazdaság bürokratizálódása
- állam bürokratizálódása
- a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelQdnek
- járadékból, nyugdíjból élQk számának növekedése (átlagéletkor növekedése, nyugdíjkorhatár csökkenése, demográfiai szerkezet átalakulása miatt)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 1. félév 10. 15 2.előadás 6. aggregált kínálat agresszió anyagok apoptózis atombomba beadandó bibó elmélet etnikai kisebbség europai uniós ismeretek falusi turizmus hulladékkezelés jogelmélet kiállítás kidolgozott kérdések kivágó lyukasztó szerszám tervezése környezettechnikai műveletek környezetvédelmi mikrobiológia kötelező olvasmány kötődés kultúra mágia marás matrix mechanika3 zh mikrobiológai munkavédelem műemlékvédelem növényszervezettan jegyzetek nummód oszlop pár apróság pénzpiac preromán sql szellemi tulajdon szerves szigorlat technika település termelési tényezők tőkeelmélet török vizsgapéldák