Antik róma 1-3 tétel

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiAz Antik Róma SportjogaAntik róma 1-3 tétel

Milyen eljárások léteztek a fogadalmi játékok megrendezésére
Ezeket a rómaiak fogadalomból ajánlották fel valami jelentQs és fontos esemény pozitív eldQlése érdekében általában háborúk stb. Ezek a játékok ünnepi naptáron kívüli rendezvények voltak. Feltételes kötelmet keletkeztettek, mert csak akkor kellett teljesíteni, ha az isten a kívánságot teljesítette. A fogadalmat bekellett tartani, ha nem a fogadalom tevQt felelQsségre lehetett vonni. Ilyen fogadalmakat általában a senátus tett róma nevében ezért ez nem fordult elQ.
Ha nehéz helyzetbe került a senatus akkor megkérdezte a sybilla könyveket QrzQ papokat hogy legyen e fogadalom tétel ilyen játék rendezésére. Többnyire igennel válaszoltak erre. Ekkor egy megbízott magistratus fogadalmat tett, ebbe belefoglalták a feltételeket amiket teljesíteni kell az istennek és a felajánlást. A fogadalom tevQt egy pontifex segítette és a fogadalom szövegét írásba is foglalták.
Ha Iupiter teljesítette a kívánságot a fogadalomtevQ vagy más magistratus rendezte meg a játékokat. A senatus akár maga is elhatározhatta a fogadalom tételt, és ekkor is ugyan úgy rendezték meg a játékoket. A pénzügyekkel nem lehetett gond mivel mindig a senatus adta rá a keretet és így ez mindig meg volt. Ritkán de volt rá példa, hogy hadvezér rendezett ilyen játékot, mivel fogadalmat tett egy nehéz csata illetve háború elQtt. Ekkor a senatust kérhette meg arra, hogy fedezze ennek költségeit az állam terhére, ezt a senatus részben vagy egészben való térítésben szavazhatta meg. Ha nem szavazta meg akkor a hadvezér a hadizsákmányból fedezhette ennek költségeit természetesen engedéllyel.
Milyen szabályai voltak a gladiátor játékok rendezésének.
A köztársaság idején ezek még nem rendszerers játékok voltak. Ezeket a játékokat igyekeztek a évek folyamán rendszeressé tenni hogy ne csak évi 2 alkalommal rendezzék meg. Ha nem ellegyenek osztva az évben szabályos idQközönként, de ez nem sikerült. Ke. 44. ben Ceasar tiszteletére 1 napot ilyen játékok rendezésére fordítottak. Szabályozták a gladiátorok számát is az arénában mégpedig úgy hogy 1 játékon 120 harcoló párnál nem lehetett több, ez a senatusi határozat Augustushoz kötQdik.Ezt a rendeletet azért hozták mert a magánemberek olyan nagy gladiátor játékokat rendeztek amivel elhomályosíthatták a császárok által rendezett játékokat. A játékokat eleinte bárki akinek volt hozzá megfelelQ anyagi kerete rendezhette, sQt ha nem volt akár még állami támogatást is kérhetett hozzá, de ezt késQbb Augustus megvonta. KésQbb Tiberius is csökkentette a játékokállamilag támogatott költségeit.Ezek rendezése a preatorok illeteve kéxz] ^ ß à"¼"¨#ª#&*Ð*Ò*H/ 0¢0p2r2üøüôüôðîðêôêæêæâæâæhëTÉhDh>eûUh\
hUzÝhwAh
!Gz$

F^ ˜ ª#‚())Ò*„,¢0p2r2÷òòòêååååååååågdUzÝ
&
FgdUzÝgd
!G
&
Fgd
!G r2ýsQbb a quaestorok kötelessége volt, a kereten felül még költségekbe is kellett verniük magukat ezeket a költségeket késQbb minden törvényi tiltás ellenére mikor helytartók lettek vissza szerezték kárpótlás címén.
A játékok általában December 5 körül kezdQttek. Magánember a saját költségen rendezte meg általában politikai célból. Az uralkodók által rendezett játékok védnöke a császár, de hivatalnokok segítették munkájukat. KésQbb a császárok be is tiltották a magán rendezvényeket, mivel féltették politikai befolyásukat a nép felett. Ilyen rendezvényeket egy idQben csak a császár udvaroncai rendezhettek külön engedéllyel.A császári játékok feladatait curatorok kezdetben senatusi tagok, késQbb amikor már nem volt olyan népszerq procuratárok ill. felszabadított rabszolgák töltötték be. Pket császári hivatalnokok segítették.
3. Hogyan támogatta az állam pénzügyileg a sport rendezvényeket.

A magánemberek saját maguk fedezték a költségeket, de az államilag rendezett játékokra az állam adott pénzt. Lucar egy meghatározott összeget. Felhasználását a quaestorok felügyelték és a magistratusnak el kellett számolni vele.
Fogadalmi játékok esetében elQre meghatározták az erre fordítandó összeget, ha mégsem kikérték róla apontifex collegium véleményét. Ez az összeg változó volt. Ke. 2. sz.-ban 80.000 asra korlátozták a felsQ szintjét.
Lundi romanira fordítható összeg 200 000 sestercius lehetett maximum. De az erre fordítható keretet növelte, hogy az állami földek bérlQivel szemben az aediliseknek bírságolási joguk volt. Az ebbQl befolyó összeget pedig kötelezQen a játékokra kellett fordítani. De ezen felül minden magistrátus saját költségére ezt növelhette. SQt ez kötelezQ is volt Csak a consuloknak nem, Ezeket a terheket késQbb megpróbálták vissza is szerezni. A játékokra vonatkozó összeget késQbb a császárkorban meg is emelik 760 000 sesterciusra.
Lundi Plebeu  600 000 sestercius, Lundi Apollinares 380 000 sestercius. De ezek a rendezvények többe kerültek ténylegesen. KésQbb ezt a kötelességet a hivatalnokok gabonaadománnyal válthatták meg ennek mértékre nézve nincs adat.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

14 15 2.zh adatbázis barokk beruházási függvény biokémia cikk dendrológia előadás épülettervezés 4 erdeiné török zsuzsa évszámok feladat fizika 1 földtan gamf gazdmatek glikolízis hálótervezés házi jános jogi és államigazgatási alapismeretek jövedék kéregedzés környezettechnikai műveletek közoktatási rendszer lengéstan levelező logisztika magvas növények matematika médiakutatás mikrobiológia minőségügy political science prezentáció sql statek gyakorlat szervetlen szintay tanulás tartály tereptan ttk turizmus szak urbanisztika vám vizsgakérdés word