Alkotmányjog I. kidolgozott tételek (rövid változat)

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőAlkotmányjogAlkotmányjog I. kidolgozott tételek (rövid változat)

1. Jog, közjog, alkotmányjog. Az alkotmányjog forrásai

Norma: az emberi együttélés során kialakult, vagy mesterségesen létrehozott magatartási szabályrendszer, ami egy közös érdek megvalósítását szolgálja egy társadalmon vagy annak csoportjain belül.
Az állam kialakulása után a normák közül azokat, amelyek a hatalom gyakorlói számára legfontosabbak voltak ahhoz, hogy hatalmukat megQrizzék, szokásból szokásjoggá alakították ki.
Jog: állam (közhatalom) által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok, amelyek érvényesülését végsQ soron az állam kényszerítQ ereje is biztosítja.
A jogi norma a legerQsebb társadalmi norma, mert mögötte a legerQsebb kikényszerítQ eszköz, az állam áll. A jog nem elvontan jelentkezik, hanem mindig konkrét jogszabály vagy konkrét szokásjog formájában. Egy államon belül egységes rendszert alkot.
A jogrendszer egy adott államban, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogszabályok összessége. Csoportosítása:
Kibocsátó szervek szerint. Kialakult a hierarchia: az alacsonyabb szinten megjelenQ jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szinten lévQvel. Alkotmány- törvény- rendelet
A szabályozás tárgya és címzettje szerinti csoportosítás azt jelenti, hogy mire és kire vonatkozik a jogi szabály. Ez a fajta csoportosítás a jogrendszeren belül a jogágakra bontás, a közjog és a magánjog szerinti megkülönböztetés.
Közjog: államban élQ személyek és a közhatalom viszonyát szabályozzák: alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetQjog és büntetQ eljárási jog;
Magánjog: vagyoni viszonyokat szabályozó tulajdonjog, kötelmi jog, családjog, öröklési jog (=polgári vagy civiljog), munkajog stb.
Szabályozás szintjei szerint: kire vonatkozik. Pl. adott szervezeten belülre.
Az azonos jellegq magatartási szabályok. Jognak a jogágakra való bontása, jogi szankció azonos.
Közjog: Ókori római birodalomban kialakult a közjog és a magánjog megkülönböztetése. Ulpianus jogtudós szerint a közjog a római államot érdekli, a magánjog a magánosok hasznát szolgálja. Úgyis használatos, hogy csak az alkotmányjog, közigazgatási jog és a pénzügyi jog anyagát jelenti. Közjog legszqkebb értelemben az alkotmányjog.
Európán belül a közjog kialakulásának három jellegzetes létrejöttével találkozunk:
Angliában és Franciaországban nem alakul ki a feudális közjog.
Porosz: kialakul a feudális közjog. Szokásjog helyett írottjog, felsorolják forrásait. Szabályozták a császárválasztást.
Az alkotmányjog tartalma:
Állampolgárok és közhatalom viszonyát meghatározó jogi normák: alapvetQ emberi jogok és kötelezettségek.
Társadalmi-gazdasági + politikai berendezkedés: szuverenitás, államforma, kormányforma, pártok és érdekképviseleti szervek beilleszkedése, tulajdon, nemzetközi kapcsolatok.
Közhatalmat gyakorló szervek létrejöttére, szervezetére, hatáskörére, mqködésére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó alapvetQ normák köre. Ezen szervek: parlamentek, kormányok, államfQ, bíróság és ügyészség valamint alkotmánybíróság, önkormányzatok.
- Tiszta alkotmányjogi normák: ha a szabályozás minden az alk.jog kérdéskörébe tartozik Pl.: választójogra.
- Vegyes vagy áttételes alkotmányjogi normák: legfontosabb kérdései az alkotmányjog szabályozza, részleteket a polgári jog rendezi.
Az alkotmányjogi jogviszony sajátosságai:
Nem a jogalanyok szabad elhatározásával jön létre, hanem a törvény erejénél fogva: pl. állampolgárság a megszületés tényével. Ne lehet szabad egyezkedés tárgya, tv. írja elQ.
Gyakran a tartalmát is tv. kötelezQen írja elQ.
Személyhez kötött, nem lehet képviselQ útján gyakorolni, pl. választójog.
Alanyai a jogviszonyról nem mondhatnak le. Pl. képviselQ a mentelmi jogáról.
3. személy általi támadás ellen büntetQjog véd. Pl. emberi szabadság.
Ritka a bírósági út (általában nem megengedett). Kiv. pl.: választói v. állampolgársági ügy.
Alanyaira az alá-fölé rendeltség a jellemzQ. Pl. államig. szerveken belül.
Az alkotmányjog forrásai:
LegalapvetQbb forrása az Alkotmány.
Alkotmányos vagy alk. erejq tv.-ek. MinQsített többség kell az elfogadáshoz.
Törvények.
Rendeletek
Alkotmányos szokások. Pl. SZMSZ-t a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
Olyan belsQ jogi normák, mely csak az adott szervezetre vonatkozik. Pl. Házszabály.
Alkotmánybíróság alk. értelmezQ határozata: eltérQ értelmezés esetén adják ki, mindenkire nézve kötelezQ. Negatív jogalkotás: AB visszavon valamely jogszabályt.
2. Alkotmány
Az alkotmány az állami jogok kódexe, azaz egy adott állam államjogának legfontosabb szabályait rendszerezQ törvény, esetleg több, egymással összefüggQ tv., amelyet a benne foglalt szabályok jelentQsége gyakorlati realizálásainak biztosítékai, az ország közönséges tv.-ei fölé emelkedik.
Elnevezése nem új keletq, elQször Arisztotelésznél találkozhatunk vele, államformaként kormányzati formaként írja le az alkotmány. Valódi áttörést az USA 1787. évi szövetségi alkotmánya és Európában pedig az 1791. évi francia alkotmány jelentette.
Az alkotmányjog tartalma:
Állampolgárok és közhatalom viszonyát meghatározó jogi normák: alapvetQ emberi jogok és kötelezettségek.
Társadalmi-gazdasági + politikai berendezkedés: szuverenitás, államforma, kormányforma, pártok és érdekképviseleti szervek beilleszkedése, tulajdon, nemzetközi kapcsolatok.
Közhatalmat gyakorló szervek létrejöttére, szervezetére, hatáskörére, mqködésére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó alapvetQ normák köre. Ezen szervek: parlamentek, kormányok, államfQ, bíróság és ügyészség valamint alkotmánybíróság, önkormányzatok.
Az alkotmány osztályozásánál beszélhetünk:
Írott vagy kartális alkotmány
Történeti vagy íratlan alkotmánytól.
Merev (=írott) vagy rugalmas (=íratlan) alkotmány
Fiktív vagy formai alkotmányról.
Változtatás lehetQségei:
Új alk.: megszqnik az alkotmányos kontinuinitás: új állam jön létre (pl. Oroszo.), pl. felkelés, kormányforma változás, agyonmódosítás miatt már nem lehet változtatni, hatalom hangsúlyt kíván adni, h. demokratikus változás következett be.
Módosítás
- átfogó vagy totális: ha az alk. rendszer jelentQs részét érinti. Mo.-on 1989. Áltotális: 1972. évi I. tv.
- részleges vagy karbantartó: fejlesztés igényével kerül megalkotásra (Nato. Eu) 90-es évek vége, 2000-es évek eleje.
Alkotmány szerkezete: (a magyar alkotmány 15 fejezetbQl áll)
BevezetQ (Általános rendelkezések)
Állami szervek felépítése, mqködése (II-XI. fejezet)
AlapvetQ jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet)
Választások alapelvei (XIII. fejezet)
Magyar Köztársaság fQvárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és
Záró rendelkezések.
A kartális alkotmány formai jellemzQi:
Törvényben elfogadott kódex, törvénykönyv.
Demokratikusan választott képviseleti szerv fogadja el.
ElsQ alkotmány után új alkotmány általában az állami-politikai berendezkedést alapjaiban érintQ változások után vagy agyonmódosítás miatt kerül kiadásra.
A jogrendszer egészének áll, az ország alaptörvénye.
Elfogadásának és módosításának sajátos feltételei lehetnek:
alkotmányozó nemzetgyqlés fogadja el (1976. évi portugál alkotmány),
alkotmányozó referendummal (=népszavazás) fogadják el (1978. évi spanyol Alkotmány),
a parlamentnek a közönséges tv.-tQl eltérQ eljárással kell elfogadni (minQsített parlamenti többség: össz. képv. 2/3-a)
Módosításának további sajátos feltételei:
legszélsQ esetben a megváltoztatás teljes tilalma (egész szövegére, egyes intézményekre vagy bizonyos idQre szólhat)
szövetséges államokban a tagállamok hozzájárulásához köthetik
Az alkotmány szabályrendszerének sajátosságai:
Szerkezete általában: bevezetQbQl, társadalmi (politikai-gazdasági) berendezkedést, állami vagy közhatalmi szervezetet, alapvetQ jogokat és kötelességeket szabályozó fejezetekbQl áll.
Terjedelme, mennyisége különbözQ.
Közvetlenül hatályosuló: erre alanyi jogot lehet alapítani.
Közvetve hatályosuló alkotmányos szabály: alk. végrehajtásához vh.-i jogszabály szükséges.
Több olyan tételt is tartalmazhat, mely csupán politikai törekvéseket, programokat fogalmaz meg (pl. MK együttmqködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával).
Formai értelemben vett alk.: az alk. szabályai az azokat végrehajtó alacsonyabb szintq jogszabályok kiadásával, a közhatalmi szervek szervezQ, fejlesztQ tev.-vel, jogkövetés és jogalkalmazás révén valósul meg.
Fiktív alkotmány: az alk. szabályai a mindennapos életben nem érvényesülnek.
3. Alkotmányjog-tudomány és alkotmányjogi felsQoktatás

A XVII. század elejétQl foglalkoztak kutatók az államhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó joganyagok rendszerezett leírásával, összefoglalásával - rendszerint az uralkodó "megrendelésére", a királyi udvar használatára. Ezek jelentQs mértékben járultak hozzá az alkotmányjog-tudomány fejlQdéséhez.
ElsQ ilyen összefoglaló mq Johannes Limnaeus nevéhez fqzQdik (1629-1633) és a német-római birodalom közjogát tárgyalta. KésQbb Angliában is Franciaországban is megjelentek hasonló munkák.
KésQbb nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi összehasonlítás, a gyakorlat és a fejlesztés követelményeinek felvázolása.
Az elsQ magyar közjogot leíró tanulmány külföldön jelent meg, Artner Guilielmus (Vilmos) munkája nyomán, Tübingben (1624).
Magyarországon - de még nem magyar nyelven - Pancratz Mihály közjoggal foglalkozó munkája 1668-ban került kiadásra.
A latin és német nyelvq kiadványok után 1846-ban került sor magyar nyelvq közjogi mqvek publikálására: Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog, Miskolczy Károly: Magyarország közjoga c. tanulmányok.

A szabadságharc idején a feudális magyar közjog intézményrendszere átalakult. Addig a központosított kormányzás a rendi, megyei közigazgatással kötQdött össze, a megyei önkormányzat, mint végrehajtó szervezet engedelmesen teljesítette Bécs rendelkezéseit, hogy ezzel megQrizze elQjogait. Az elsQ felelQs minisztérium felállásáig magyar központi kormányhatóságok nem mqködtek, a megyék felett nem volt országos közigazgatás, de alatta sem volt meg a községi közigazgatás. A szabadságharc bukása miatt a polgári szellemq közjog fejlQdése a kiegyezés után indulhatott meg. Ezt követQen több tanulmány, tankönyv jelent meg.

JelentQsebbek:
Récsi Emil, Korbuly Imre, Nagy ErnQ munkái a 19. században.
1918-1945 között: Tomcsányi Móric, Kmety Károly, Egyed István.
1945 után:

Beér János, Kovács István, Szamel Lajos: Magyar Alkotmányjog
Kovács István: Magyar államjog I-II.
Kukorelli István és Schmidt Péter szerkesztésében: Az alkotmányosság alapjai
Mezei Barna szerkesztésében: Magyar alkotmánytörténet - 1996. Osiris Kiadó
Kukorelli István szerkesztésében: Alkotmánytan, amely 1997-ben az Osiris Kiadó gondozásában a negyedik kiadását érte meg

Európában a XVII. sz. óta a közjog-államjog-alkotmányjog oktatása a jogi-közigazgatási oktatás szerves része volt. Az angolszász országokban késQbb önállósodott.
A németországi Ingolstadtban került sor az elsQ önálló közjogi tanszék felállítására 1636-ban.
Alkotmányjogi tanszék elnevezéssel Párizsban 1834-ben alakult meg az elsQ tanszék.
Magyarországon a közjogi kutatás és oktatás bázisai az egyetemek és a jogakadémiák volt.

Az elsQ egyetemi jogi fakultást 1667-ben Nagyszombaton alapították.
1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre helyezték át.

1844-tQl az oktatás magyar nyelven folyt.
1868-ban megalakult az elsQ magyar közjogi és közigazgatási jogi tanszék.
1872-tQl más városokban is létrejöttek jogi fakultások.
1945 után az államjog a közigazgatási felsQoktatás szerves részét alkotja.
4. A külföldi polgári alkotmányfejlQdés fQ irányai

Anglia alkotmányfejlQdése:
A korlátozott monarchiának alkotmányos állammá való átalakulásához vezetQ folyamatban döntQ jelentQségq volt.
1689-ben a Bill of Rights (Jogok törvénye):olyan hatalmi rendszert épített ki, amelyben az uralkodóval szemben a tv. hozásban a választott képviseleti szervnek, a Parlametnek van elsQbbsége.
A bírák függetlenségét az 1701-ben intézményesítették.
Az 1700-as évek közepétQl az uralkodó személyesen nem vett részt a kormányzati munkában, az a kabinet feladata, s ezért felelQsséggel tartozott a parlament elQtt. A parlament megvonhatta a bizalmat a kormánytól. Ezzel Angliában kiépült a parlamentarizmus rendszere.
Az 1787. évi USA alkotmány új elemekkel gazdagította az alkotmányos állam gondolatkörét:
A hatalom gyakorlását kifejezetten a nép, ill. a nép által választott szervek hatalomgyakorlásának elvére építette. A köztársasági államformát intézményesítette.
A valódi szövetségi államot elQször ez az alkotmány építette ki.
Hatalmi ágak elismerésébQl indul ki, ezek elválasztásának elvét nem rögzítette.
A prezidenciális/elnöki kormányzást vezette be (kongresszusnak nem tartozik politikai felelQsséggel a végrehajtó hat.)
1791. Bill Of Rights: széles körben biztosította az emberi jogokat.
Francia alkotmányfejlQdés:
Az európai kontinensen a döntQ fordulatot a francia polgári forradalom menetében született Ember és polgár jogairól szóló 1789. évi Deklaráció, valamint az 1791. évi Alkotmány jelentette.
kinyilvánították az emberek egyenjogúságát, a tulajdonhoz, a személyi és a politikai szabadsághoz való jogait,
kimondták a nemzet szuverenitását,
a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szigorú elválasztását vezették be Montesquieu elmélete nyomán,
deklarálták, hogy mindenkinek joga van részt venni a törvényhozásban személyesen vagy választott képviselQi útján,
az államforma monarchikus, a végrehajtó hatalmat átruházott hatáskörben a király, illetve nevében a miniszterek gyakorolják,
rögzítették a törvényesség elvét (semmi nem tiltható, amit törvény nem tilt és senki sem kényszeríthetQ olyanra, amit törvény nem rendel el).
Belga alkotmány 1831.: széles körben biztosította az emberi jogokat, deklarálta a népszuverenitást, összeegyeztetve a monarchikus államformával. A polgári alkotmányos rendszert "mintaalkotmánynak" tartották.
Az alkotmány szerint:
a nemzet szuverén, a király a nemzettQl kapott jogok alapján uralkodik,
érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának, megosztásának elve,
a kétkamarás törvényhozó testületet népképviseleti alapon választják,
a végrehajtó hatalom feje formálisan a király, de csak miniszterein keresztül cselekedhet,
biztosítja a bírák függetlenségét,
helyi önkormányzatok biztosítása.
A polgári alkotmányosság alapelveiben egységes rendszere Nyugat- és Közép-Európában(múlt század 70-es évek):
a népfelség elvét, a népszuverenitást,
a hatalmi ágak elválasztását,
népképviseletet, törvényhozó hatalmat,
felelQs végrehajtó hatalmat (kormány politikai felelQssége, miniszterek büntetQjogi felelQssége),
bírák függetlenségét,
a közhatalom gyakorlásának törvényességét,
az emberek egyenjogúságát, a tulajdon sérthetetlenségét, a személyi és politikai szabadságjogok biztosítását.
Az I. világháború után az alkotmányok
Kinyilvánítják a népszuverenitás elvét, ezzel együtt a köztársasági államformát.
Több alkotmányban a parlamentarizmus lényegi elemeként rögzítik a miniszterek felelQsségét a parlament elQtt.
Követelmény lesz a bírói függetlenség rögzítése.
Gazdasági-szociális-kulturális jogok biztosítása is.

A II. világháború után megerQsödtek a polgári alkotmányosság biztosítására irányuló törekvések, így követelmény lesz
az emberi jogok szélesebb körq biztosítása,
helyi önkormányzati jogok biztosítása, az alkotmány védelmére szolgáló alkotmánybíróságok létrehozása.
5. A szocialista alkotmányfejlQdés fQ szakaszai

A szocialista alkotmányozás elmélete visszanyúlik Marx, Engels mqveihez, akik nem gondoltak arra, hogy egy sajátos kormányforma jön létre, egy sajátos alkotmányt kell majd megalkotni. Úgy képzelték, hogy valamiféle parlamentáris köztársasági keretek között valósítják meg a szocializmust.

Az elsQ gyakorlati példa a Párizsi Kommün állama volt, ahol a kommün, a tanács egységes hatalmat testesített meg. Kezében összpontosult a jogszabály alkotásától a végrehajtáson keresztül az igazságszolgáltatásig minden hatalom, vagyis az egységes hatalom elve jelent meg. Ezt erQsítette az 1905/1907-es orosz polgári forradalmak idején a szovjetek létrejötte, amelyek egyrészt forradalmi szervek, másrészt az állam alapvetQ szervei voltak. Már akkor felmerült egy alkotmányterv készítése, azonban csak az 1917-es októberi forradalmat követQen realizálódik, s végül 1918. július 18-án fogadja el az Összoroszországi Kongresszus.

JellemzQi:
jogegyenlQséget teremtett, kollektív jogokat csak a dolgozók számára biztosított,
kimondta az alapvetQ termelési eszközök államosítását a kizsákmányolás megszüntetése érdekében,
kinyilvánította a proletariátus diktatúráját, ahol minden hatalom a dolgozó népet illeti,
megtiltotta a vallásos világnézet hirdetését,
közvetett választási rendszert vezetett be
a hatalom egysége alapján hozta létre az államszervezetet: nem ismerte el a tv.hozó és a vh. hatalom elválasztását,
az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaságot föderatív alapokra helyezte,
a dolgozóknak biztosított néhány klasszikus szabadságjogot (vélemény, gyülekezési, egyesülési),
mivel a Kongresszus ritkán ülésezett, a Központi VB azonban folyamatosan, a hatalom tényleges birtokosa a Népbiztosok Tanácsa és a KB elnöksége volt.

- Az 1924. évi szövetségi alkotmány szabályozta a Szovjetunió állami szervezeti rendszerét, a szövetségi és köztársasági szervek viszonyát, azonban az emberi jogok felfogásán nem változtatott.
- Az 1936. évi Buharin nevéhez fqzQdQ sztálini alkotmány több változtatást vezetett be:
- a szovjeteket általános választójog alapján minden szinten közvetlenül, területi alapon választják,
- külön fejezetet szentelt az ügyészségnek, a bíróságnak, formailag a bírói függetlenség elvét is leszögezte,
- Az alkotmány propagandisztikus célokból tartalmazta az alapvetQ jogok akkoriban szokásos jóformán teljes katalógusát (de ebbQl a valóságban nagyon kevés valósult meg).
- 1977. ( brezsnyevi alkotmány) Annak ellenére, hogy az országban erQteljes gazdasági hanyatlás figyelhetQ meg, szélesítik az emberi jogok körét a szociális jogok vonatkozásában: pl. minden ember jogaként jelenik meg a lakáshoz való jog, tehát alanyi jog, de nincs semmilyen gazdasági alapja, hogy ezek érvényesülhessenek.
- 80-as évek végén a gorbacsovi peresztrojkával indul meg egy demokratizálódási folyamat. Prezidenciális jellegq államformát teremtett, választási rendszert változtatott, létrejött az alkotmánybíróság, tehát olyan garanciális szervek, amelyek a polgári államokban már korábban megvoltak.

A tagköztársaságok élni kívántak önrendelkezési jogukkal és kiváltak a Szovjetunióból. Létrejött a FÁK. Minden tagállamban önálló alkotmányozási folyamat indult el, amelynek eredményeként erQs, egyszemélyi hatalom alakult ki. Az elnök hatalma dominál, prezidenciális jellegq kormányzás jön létre.

A 80-as évek végétQl - a peresztrojka hatására - alapvetQ átalakulás, rendszerváltás ment végbe a népi demokratikus államokban is, amelyek jelentQs változásokat hoztak:
a tervgazdaságot piacgazdaság váltotta fel,
pluralista politikai berendezkedés épült ki,
a szövetségi államokban tagállamok önállóságát biztosították,
az államhatalom egységének elvét felváltotta a hatalommegosztás elve,
kialakultak a helyi önkormányzatok,
megerQsödött a parlament szerepe,
kollektív államfQ helyett kialakult a Benjamin Constant által megfogalmazott egyensúlyi szerepet betöltQ köztársasági elnök intézménye,
a kormány a parlamentnek felelQs,
létrejött az alkotmánybíróságok intézménye,
az emberi jogokat a nemzetközi elvárásoknak megfelelQen biztosítják.
6. A magyar alkotmányfejlQdés az 1949. évi Alkotmány elfogadásáig

A XIII. századtól kezdQdQen Magyarországon az abszolút jellegq királyi hatalom korlátozott monarchiává alakult. FQbb mozzanatai:
Az Aranybulla (1222.) biztosította a nemesek egyéni személyi szabadságjogait, s a fegyveres ellenállás jogát.
A rendi gyqlés egyre inkább szerepet kapott a törvényhozásban, s a XV. századra a törvényeket már a király és az országgyqlés együtt alkotja. XVII. sz.-tól a király a trónralépésekor tegye le a koronázási esküt és szentesítse a legfontosabb közjogi biztosítékokat rögzítQ koronázási hitlevelet.
A vármegyei nemesi önkormányzatok évszázadokon keresztül nemzeti ellensúlyt képeztek, az alkotmány védQbástyái voltak.
1790. a törvényekben a francia forradalom hatása jelenik meg, s akkor jelenik meg a mai értelemben vett alkotmány fogalma. Ekkor törvényekben kimondják, hogy Magyarország önálló, független állam, amelynek saját (történeti) alkotmánya van és utaltak a hatalmi ágak elválasztásának némely elemére.
1848. évi tv. hozásban történtek meg az elsQ határozott lépések:
megszqnt a rendi képviselet, az alsóház általános választójogon alapuló népképviseletté alakult
a király a végrehajtó hatalmat a tv.-ek értelmében független magyar felelQs minisztérium által gyakorolta,
megszüntették az úrbéri függQségeket, külön tv.-ben szabályoztak néhány alapvetQ szabadságjogot.
Az 1849. április14-ei trónfosztást követQen felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása is.
A kiegyezés után, a dualista államszövetségi rendszerben visszatértek az 1848-as alkotmányos monarchiát intézményesítQ történeti alkotmányhoz. Kiépítették a polgári alkotmányosság garanciáit: bírói hatalom, bírói függetlenség, önkormányzatok.
Az I. világháború után IV. Károly Eckartsaui nyilatkozatában 1918. november 13-án lemondott az államügyek vitelében való részvételérQl.
A Nemzeti Tanács 1918. november 16-i néphatározatában kimondta, hogy Magyarország független népköztársaság.
1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács proklamálta a Tanácsköztársaság létrejöttét. A szovjet típusú államrendszer alapelemeit a június 23-án elfogadott alkotmány szabályozta.
A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a polgári történeti alkotmányhoz, Ausztriával megszakadt az államjogi kapcsolat. Az államforma monarchikus (1921:47.tc.), de az államfQi jogokat a kormányzó gyakorolta. Magyarország államformája 1945-ig király nélküli királyság volt.
1944 decemberében Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyqlés az állami szuverenitás letétményesének nyilvánította magát, Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott, s az államfQi jogokat a Nemzetgyqlés Elnökségére ruházta. 1945 januárjától az államfQi jogokat a Nemzeti FQtanács látta el.
Az 1945. évi választások után megszqnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelQs magyar minisztérium mqködött tovább.
DöntQ változást jelentett, amikor a Nemzetgyqlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmány, a csonka alkotmány.
Eszerint:
- az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép,
- Magyarország köztársaság, a közt. elnököt a Nemzetgyqlés 4 évre választja,
- államhatalmi ágak elválasztása,
- végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyqlésnek felelQs minisztérium útján gyakorolja,
- a bíróságok a köztársaság nevében gyakorolják a bírói hatalmat,
- biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait.
A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejezQdött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban is, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. Tartalma:

Mo. Népköztársaság, a munkások, parasztok állama,
termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek, szövetkezetek,
a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
államhatalom egységének elve: országgyqlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot,
az államfQi funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyqlés jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
az államigazgatás legfelsQbb szerve a Minisztertanács, amely mqködéséért az országgyqlésnek felelQs.
7. Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány késQbbi módosításai

1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. (Kihirdetve: 1949.08.20.)

A következQket rögzítette:
Magyarország népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama,
termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek, szövetkezetek,
a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
államhatalom egységének elvét rögzíti, (csak munkamegosztás van)
az országgyqlés gyakorolja a népszuverenitásból adódó összes jogot,
az államfQi funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az országgyqlés jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
az államigazgatás legfelsQbb szerve a Minisztertanács, amely mqködéséért az országgyqlésnek felelQs,
a tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi szerveinek tekintették,
a bírák - formálisan - függetlenek,
centralizált felépítésq ügyészi szervezetet hoztak létre,
alapvetQ jogok széles körét biztosította - a dolgozók számára.

Módosítások jelentQsebb állomásai:
- 1972. évi I. tv.: átfogóan átdolgozták. LegjelentQsebb változás: állampolgárok alapvetQ jogainak és kötelezettségeinek szabályozása.
- 1983/II.: létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot.
- 1987/X.: korlátozta az Elnöki Tanács törvényerejq rendelet-alkotó hatáskörét.
- 1989. évi I. tv.: kilátásba helyezte az AB felállítását.
- 1989. október 23-án hatályba lépett egy teljesen új Alkotmány (harmadik alkotmányreform) a politikai kerekasztal-tárgyalások eredményeként. A következQ fQbb kérdéseket szabályozta:
az államforma jellege: köztársaság. (Eddig négy köztársaság volt: 1848., 1918., 1946.02.01. I., 1989.10.23.)
Mo. gazdasága piacgazdaság, melyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlQ védelemben részesül,
minden hatalom a népé,
több-párti politikai rendszer, pártok szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek,
államhatalmi ágak valamiféle egyensúlyát intézményesítette,
bevezette a közt. elnök tisztségét,
újraszabályozta és kiszélesítette az emberi jogok biztosítását.
- 1990-ben több részleges módosítás is történt:
1990. évi XL. tv.: elhagyta a tervgazdálkodásra való utalást, bevezette a min. elnökkel (kormánnyal) szemben érvényesíthetQ ún. konstruktív bizalmi szavazás intézményét.
1990. évi LXIII.tv.:tanácsok helyett helyi-területi önkormányzatok.
Nem járt alk. módosítással, de jelentQs, hogy az ogy. 1992. szept. 29 én ratifikálta az Emberi jogok és alapvetQ szabadságok védelmérQl szóló egyezményt.


8. Szuverenitás és népszuverenitás. Közvetlen és képviseleti demokrácia

A köztársaság egy politológiai fogalom. Mint államforma, az állam berendezkedésének és rendjének azt a formáját jelenti, amelyben az államfQ és az államhatalom legfelsQbb szervét meghatározott idQre, választás eredményeképpen jelölik. Egyik jellemzQ vonása a függetlenség, a szuverenitás. Ez azt jelenti, hogy adott államon belül ki gyakorolja a fQhatalmat.
Szuverenitás:
KülsQ szuverenitás: az állam független, az államhatalom gyakorlása külsQ befolyástól mentesen történik. Nem abszolút értelemben, mert az államok legtöbbjét nemzetközi szerzQdések, egyezmények kötik.
BelsQ szuverenitás: egy adott államon belül melyik szerv gyakorolja az állami fQhatalmat, melyik szerv szuverén.
A népszuverenitás elve a demokrácia különbözQ formáiban érvényesül. Két általános formája valósul meg jelenleg Magyarországon és a világon.
A közvetett vagy képviseleti demokrácia a nép az általa választott képviselQk révén alkotja törvényeket.
A közvetlen demokrácia a nép maga, közvetlenül hozza, fogadja el a törvényeket. Technikái:
népgyqlés: Svájc - a községek nagy részében népgyqlés dönt fontos kérdésekben,
népi vétó: Olaszország - népszavazást kell tartani tv/tv.erejq jogszabály részleges vagy teljes hatályon kívül helyezésérQl, ha min. 500e választópolgár vagy 5 régió tanácsa kéri,
népi kezdeményezés: fontos elvi kérdés eldöntésére,
referendum/népszavazás:
Következményét tekintve lehet ügydöntQ (eredménye kötelezQ mindenkire), vagy konzultatív (irányadó jellegq),
Elrendelés szempontjából: kötelezQen (obligatórius) vagy Fakultatív
Területi hatály szerint: Országos vagy Területi vagy helyi
a plebiszcitum (néphatározat) fogalmát illetQen eltérQek a felfogások: Svájc: a területek hovatartozásáról döntQ népszavazás megjelölésére használják; Magyarország: a törvényt megerQsítQ népszavazást referendumnak, a nem törvényi formát igénylQ országgyqlési döntések esetében tartott népszavazást plebiszcitumnak nevezik.
A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalommegosztás formája, ami országos és helyi szinten érvényesül. Ennek megfelelQen szabályozása is országos és helyi szintq.
Országos szinten a szabályozást négy törvény biztosítja:
Alkotmány,
a népszavazásról, népi kezdeményezésrQl szóló 1998. III. tv. és a
választási eljárásról szóló 1997. C. tv.
önkormányzat esetében a többször módosított 1990:LXV. tv.
Az országos népszavazásnak két formája lehet:
- ÜgydöntQ, döntéshozatali, vagy
- Vélemény-nyilvánító, konzultatív
Tárgya az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet,
Kezdeményezheti: köztársasági elnök, kormány, országgyqlési képviselQk 1/3-a, 200.000 választópolgár.
Nem lehet népszavazást tartani:
Költségvetés; költségvetés végrehajtása; adók, illetékek, vámok kivetése.
Nemzetközi szerzQdésekben foglalt kötelezettségekrQl
Az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrQl szóló passzusairól
Az országgyqlés hatáskörébe tartozó személy-, szervezet-átalakítási kérdésekrQl
Az országgyqlés feloszlatásáról
A kormány programjáról
Hadi-, szükség-, rendkívüli állapot kihirdetésérQl, kinyilvánításáról
Fegyveres erQk belföldi, külföldi alkalmazásáról
Helyi önkormányzat képviselQ testületének feloszlatásáról
Közkegyelem, amnesztia gyakorlásáról.
Országos népi kezdeményezés: 50.000 választópolgár nyújthatja be azért, hogy az országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdést az országgyqlés tqzze napirendre.
Helyi népszavazás: Önkormányzati képviselQ-testület köteles kiírni: községegyesítés, megszqnése, közös képviselQtestület alakítása, abból kiválás ügyében.
Nem rendelhetQ el: költségvetés, adónem és annak mértéke, szervezeti, mqködési személyi kérdésekben, képviselQtestület feloszlatásáról.
Polgármesternél kezdeményezheti a települési képviselQk 1/4-e, képviselQtestület bizottsága, önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár.
Helyi jellegq népi kezdeményezés: Minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselQtestület hatáskörébe tartozik.


9. A pártok és más társadalmi tényezQk szerepe az állami akarat kialakításának folyamatában

A népszuverenitásra épülQ államban az állami akarat kinyilvánítása elvileg a nép képviselQin, illetve a közvetlen demokrácia intézményein keresztül történik. A törvényhozásban formalizált állami akarat kialakítására és megvalósítására azonban  intézményesen vagy anélkül  befolyást gyakorolnak a társadalomban szervezQdQ különbözQ csoportosulások és egyéb tényezQk is. Ezek közül mindenekelQtt a politikai pártok szerepe érdemel figyelmet.
A társadalmi szervezetek egy gyqjtQfogalom, amelybe a
politikai pártok,
a szakszervezetek = érdekvédelmi szervezetek,
az érdekképviseleti szervezetek, az érdekképviseleti szervezetek (ifjúság, öregek stb.) és
az egyesületek (tqzoltó, sport stb.) tartoznak.
A pártok jellemzQi, amiben különböznek a társadalmi szervezetek egyéb típusaitól:
Egyesülési jog szerint jönnek létre, ehhez 10 alapító tag kell + szándéknyilatkozat + alapszabály. Meg kell választani a vezetQ szerveket, testületeket, általános bíróságnál be kell jegyeztetni magukat.
A pártok szervezeti keretet adnak a népakarat kinyilvánításához, a nép részt vehet a párt munkájában, a politikai életben való részvétel egyik formája párton keresztül történik.
A pártok a közhatalmi szervezetektQl elkülönülten mqködnek, tevékenységükkel az állami szervek döntését nem befolyásolhatják.
Állami szerveknél pártszervezetek nem mqködhetnek.
Egyes párttagok állami tisztséget nem tölthetnek be, pl. nem lehet AB tagja, köztársasági elnök, bíró stb.
A valódi politikai párt:
Célja az államhatalom megszerzése és gyakorlása, illetve részvétel az államhatalom gyakorlásában bizonyos közös ideológiai-politikai felfogás, gazdasági- és szociális érdekegyeztetés (program) alapján. Ennek érdekében programot állít fel, propagandát fejt ki, jelöltet állít, kampányt folytat. Az így parlamenti képviselethez jutó pártok közvetítQ funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között, részt vesznek a népakarat szervezet közvetítésében és az állami akarat formálásában. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
A forradalmi pártok:
A hatalomra kerülést erQszakkal is lehetségesnek tartják, míg más pártok erre a választások jogi keretein belül törekednek. Ennek során propagandát fejtenek ki, jelölteket állítanak, kampányt folytatnak.
A parlamenti képviselethez jutó pártok általában:
közvetítQ funkciót töltenek be a nép és az államhatalom gyakorlása között,
részt vesznek a népakarat szervezett közvetítésében és az állami akarat formálásában.
A pártok közhatalmat, államhatalmat közvetlenül általában nem gyakorolhatnak. Az államhatalmat a képviselQkbQl álló parlament, a parlamenti többség bizalmát élvezQ egypárti vagy koalíciós kormány és más állami, önkormányzati szervek gyakorolják.
Az 1989/XXXI. módosított Alkotmány fogalmazta meg ezeket az elveket, amikor külön választotta a pártot és az államot, ezzel megszüntette a korábbi pártállam fogalmát.
A pártok a többi társadalmi szervezethez képest többletjogosítvánnyal is rendelkeznek: költségvetési támogatásban részesülnek abban az esetben, ha a választásokon megszerezték a szavazatok 1 %-át, illetve alapvetQ szerepük van az országgyqlési képviselQ választásban, hiszen Qk állíthatnak jelölteket.
A káderpárt ún. elit párt, választási párt, befolyásos egyéniségek köré tömörül, laza szervezetQ, kevés közvetlen támogatója van. Tevékenysége a választásokkal, a parlamenti munkával függ össze.
A tömegpárt lehetQleg minden állampolgárt igyekszik megnyerni magának, merev struktúrájú, nyilvántartott tagsága, apparátusa van, kiépült, koordinált szervezettel rendelkezik, pártfegyelem érvényesül.
Az 1989. októberi átfogó alkotmánymódosítás jelentQs változásokat hozott Magyarországon a pártok mqködése tekintetében. Az egypártrendszert megszüntetve kimondta:
a pártok szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek,
közremqködhetnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában,
közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
Az állami akarat formálását befolyásoló más tényezQk:
Pressure-group -ok (= befolyást érvényesítQ csoportok): esetileg szervezQdQ, vagy állandósult cél- illetve érdekcsoportok is. Tevékenységükkel befolyásolni igyekeznek a kormányzati munkát, mégsem tekintendQk pártoknak, mert nem törekednek az államhatalom megszerzésére vagy gyakorlására. Arra törekednek, hogy befolyást gyakoroljanak arra a szervre, amely a döntéshozatalban a legbefolyásosabb és számukra is hozzáférhetQ. Erre széles körben felhasználnak jogilag intézményesített, jogilag megengedett és sokszor jogellenes eszközöket is. Az ilyen tevékenység semmiképpen sem ütközhet a büntetQ törvénybe. Nagy figyelem: közvélemény befolyásolása ’! sajtó (negyedik hatalom)



10. A gazdasági rendszer alkotmányos alapjai.
Az alkotmányok elQször az alapvetQ jogok körében biztosították pl. a magántulajdonhoz való jogot és annak védelmét az állam részérQl történQ tulajdonelvonással (kisajátítással) szemben. Így már az 1789-es francia Deklaráció és az 1791. évi amerikai Bill of Rights is kimondta, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, azt senkitQl sem szabad elvonni, kivéve, ha a törvényben megállapított közérdek megköveteli, de ez esetben is kártalanítás ellenében.
A szociális , vagy jóléti állam koncepciójának elQtérbe kerülése hozta, amely abból indult ki, hogy az államnak, akár a magángazdaságba való beavatkozással is, biztosítania kell a polgárai részére bizonyos életnívót. Pl.: 1919. évi weimari Alkotmány arról beszél, hogy a gazdasági életet szervezni kell.
A II. világháború után hangsúlyt kapott, hogy a munkahelyi demokrácia intézményeit ki kell építeni. A szocialista államfelfogás eleve abból indult ki, hogy az állam alapvetQ feladata az egész gazdaság irányítása.
A tulajdonformák változása:
- 1949. évi XX: állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon (elismeri a magántulajdont is)
- 1972. évi alkotmányreform: a bérbQl, fizetésbQl élQk tulajdonformájaként elismeri a személyi tulajdont: korlát: egy lakás.
- 1990.évi XL. alkotmánymódosítás: a köztulajdont és a magántulajdont határozta meg.
Magántulajdon alanya: tulajdonos.
Köztulajdon alanyai:
Állam: tulajdonosi minQségben kezeli a nemzeti vagyont. Egyes vagyontárgyakra kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik: bankjegykibocsátás monopóliuma, fegyvergyártás joga stb.
Állami vállalat az állam tulajdonában álló vállalatokat jelenti, mivel vállalat nem csak állami tulajdonban lehet Ha az állam tulajdonosi hányada 50%-nál nagyobb, akkor állami vállalatról beszélünk.
Szövetkezet: az alkotmány a szövetkezetnél hangsúlyozza: önkéntes alapon jön létre, gazdasági tevékenységet folytató, szövetkezeti forma. Az állam az ilyen szövetkezeteket elismeri, támogatja.
Önkormányzati tulajdon: az alkotmány tiszteletben tartja, általános elv: mqködéséhez megfelelQ támogatással, vagyonnal rendelkezik, de nem teljesen elhatároltak az állami és az önkormányzati tulajdon vagyontárgyai.
Garanciák:
Biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Korlát csak két vonatkozásban jelentkezik: külföldi személyek tulajdona tekintetében, illetve magyar állampolgár tulajdona termQföldre vonatkozóan: max. 300 ha vagy 6000 ak. földet szerezhet.
Konkrétan körülírja a magántulajdon kisajátításának szabályait: csak kivételesen, közérdekbQl, tv. alapján, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében lehet kisajátítani.
Elismeri az örökléshez való jogot, nem korlátozza.
A hatályos Alkotmány szerint:
A köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül.
Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
Az alkotmány külön szól az állami tulajdonról, ami a köztulajdon egyik formája, de köztulajdon az önkormányzati tulajdon is.
Az alkotmány biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
Az 1949. évi Alkotmány szerint:
a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A M. Népközt. gazdasági életét népgazdasági terv határozza meg.
Az Országgyqlés meghatározza az állami költségvetést, megállapítja a népgazdasági tervet.
A Minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását.
A helyi tanács vezeti a (helyi) gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, elQkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenQrzi ezek végrehajtását, irányítja és ellenQrzi a helyi jellegq gazdasági vállalatok munkáját.
Az 1972-ben átfogóan módosított Alkotmány: még mindig népgazdasági tervet említ.
Az Alkotmány 1989. októberi átfogó módosítása kimondta, hogy Magyarország gazdasága a tervezés elQnyeit is felhasználó piacgazdaság.
A hatályos Alkotmány alapján:
az Országgyqlés megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
Az Állami SzámvevQszék, az Országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ
Az elosztási viszonyok és a magyar Alkotmány:
A közhatalom által beszedett adók, illetékek már nem csak arra szolgálnak, hogy az állam mqködéséhez szükséges kiadásokat fedezzék, hanem arra is, hogy a társadalmi termelésbQl származó jövedelmet vagy egy részét az állam által preferált célok megvalósítása érdekében, illetve a szociális szempontokat figyelembe véve újraelosszák (redisztribúció).
Hatályos alkotmányszöveg:
minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel munkája mennyiségének és minQségének.
A szociális, egészségügyi és kulturális jogok érvényesüléséhez biztosítja az állam anyagi hozzájárulását.
Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.


11. Az állami feladatok és állami szervtípusok megkülönböztetése (elválasztása)

Az i.e. IV. sz.-ban Arisztotelész a Politika c. munkájában már utalt a hatalmi ágak elválasztására, mégsem vetette fel ennek szükségességét.
A rendi gyqlés megjelenését követQen is jól megkülönböztethetQk a törvényhozással, végrehajtással és bíráskodással foglalkozó szervek, de ezek hatáskörét nem választják el. Ennek oka, hogy a középkori feudális államfelfogásban a szuverén uralkodó egy személyben testesítette meg az államhatalmat, döntQ szerepe volt a törvényhozásban, személyesen dönthetett és bíráskodhatott.
A középkor végétQl beszélhetünk három hatalmi ágról: törvényhozó, végrehajtó, bírói.

Montesquieu elve alapján: A törvények szellemérQl 1748.
1. 1791. francia alkotmány. Az államhatalmi ágak merev elválasztására törekedett.
2. 1787. USA alkotmánya már elve tartalmazta Monstesquieu elméletét: nem vált merevvé a hatalmi ágak mqködése, fékek és egyensúlyok rendszere kidolgozott, az egyensúly miatt egyik hatalmi ág beavatkozhat a másik tevékenységébe.

A XIX. századtól a történeti fejlQdés eredményeként a három hatalmi ágon túl:
1. ÁllamfQi hatalom: a végrehajtó hatalomból kivált az államfQ, önálló hatalmi ágként jelent meg, megteremtve a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti egyensúlyt.
2. Önkormányzati hatalom: a 2. világháború után alakult ki a helyi területi igazgatás önálló hatalmi ágaként.
3. Alkotmánybíróság: az alkotmányvédelem eszköze, önálló hatalmi ág.

Állami vagy közhatalmi szervek rendszere:
Törvényhozó hatalom: országgyqlés gyakorolja. Ellensúly: AB - törvényeket alkotmányellenesnek minQsíthet, hatályon kívül helyezhet.
Az államfQ: közt. elnök
A végrehajtás, illetve az államigazgatás szervei:
Kormány: az államig. legfelsQbb, általános hatáskörq szerve.
Központi szakig. szervek:
minisztériumok: a minisztereket rendeletalkotási jog illeti meg.
országos hatáskörq szervek: államigazgatási ügyben járnak el.
Dekoncentrált területi-helyi államig. szervek (földhivatalok, közigazgatási hivatalok).
Helyi és területi önkormányzatok: tisztségviselQi átruházott hatáskörben államig. feladatot látnak el.
Igazságszolgáltatás: bíróságok.
állami vád és a törvényesség felügyeleti szervei: ügyészségek
Alkotmánybíróság: az alk. megtartásának ellenQrzését végzi.

Az állami feladatok ellátása a szervtípusok között meg van osztva. A különbözQ szervtípusokba tartozó szervek tevékenységét ellensúlyozzák, ellenQrizhetik tQlük független, más szervtípusba tartozó szervek. Például:
az Országgyqlés törvényhozó tevékenységének alkotmányosságát az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja
a köztársasági elnök aktusaihoz általában a miniszterelnök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges
a Kormánynak rendelkeznie kell az Országgyqlés bizalmával
a helyi-területi önkormányzatok tevékenységének törvényességét önkormányzati ügyekben az államigazgatási szervek ellenQrzik, törvénysértQ döntéseiket az Alkotmánybíróság, illetve a bíróságok felülvizsgálhatják.


12. Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése

A közhatalom területi szervezete szorosan összefügg az állami-területi beosztással.
Az általános állami-területi egységek kialakítása számos tényezQtQl függ:
történelmi, földrajzi és gazdasági adottságoktól,
az ország nagyságától és népsqrqségétQl,
a központi állami irányítás operativitásának igényeitQl,
a nemzetiségi lakosság területi elhelyezkedésétQl.

Ma Magyarországon a következQ általános állami-területi egységek különböztethetQk meg:
községek, városok, a fQvárosban és esetleg más városokban városi kerületek, fQváros (települési szint),
megyék (19), illetve a fQváros (településközi vagy területi szint).

Önkormányzatok: községekben, városokban, fQvárosi kerületekben, a fQvárosban és a megyékben.
Az államigazgatás dekoncentrált szervei elvileg minden általános állami-területi egységben mqködhetnek. A hatékony munkaszervezés érdekében nem feltétlenül követi az általános állami-területi beosztást, hanem az ún. speciális államigazgatási-területi egységek szerint szervezQdnek. Pl. vízügyi igazgatóság.
Speciális államigazgatási-területi egységeknek tekintendQk a területfejlesztésrQl és területrendezésrQl szóló 1996. évi XXI. tv. alapján a tervezési-statisztikai régiók, illetve fejlesztési régiók is.
A területi bíróságok és ügyészségek, valamint a munkaügyi bíróságok a fQvárosban és a megyékben, a helyi bíróságok és ügyészségek pedig általában egy vagy több városra és községekre, fQvárosi kerületre kiterjedQ mqködési körzetek szerint épültek ki.

Magyarország: a közhatalom gyakorlásának szervezet területileg tagolt, egységes állam.

Az államszerkezet az állam területi szervezete. Két típusa

1. Az egységes, unitárius államban egy közhatalmi szerv létezik, mely az állami szuverenitásból adódó összes jogot gyakorolja.

Az unitárius és a föderatív államtípus között van az ún. konföderációs állam. Egy állandó jellegq, nemzetközi szerzQdésen alapuló együttmqködést jelent szuverén államok között. SzélsQ esetben a közös szervezet jelentéktelen. Pl. FÁK

2. Föderatív állam: olyan államalakulat jön létre, amelyben több önálló állam szövetséget alkot: USA/50 tagállam. A szövetségi államnak mindenkire közvetlenül kötelezQ döntési jogkörrel felruházott közös szervezet is van, mely a tagállamok szervezete felett áll.

Föderatív államok kezdetlegesebb formái:
perszonálunió = két vagy több állam között közös államfQ (Magyarországon 1849 elQtt)
reálunió = különbség: közös az államfQ, de/és vannak közös állami szervek egyes tevékenységekre: hadügy, külügy, belügy, pénzügy (1860-ig OMM).

Európai Unió: keverék. A föderáció jegyei megfigyelhetQk ( többségi elv alapján kötelezQ döntések vannak.
Konföderáció jegyei ( egyeztetQ diéta (tanács) van.
Autonóm területek: egységes és szövetségi államokban találhatók.



13. Kormányformák

A kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevQk szervek egymáshoz való viszonyát jelenti.

A kormányzati tevékenység pedig az, hogy egy államon belül meghatározzák, hogy mi a cél, azt milyen eszközökkel, szervezeti formában, milyen költséggel tudják megvalósítani.

A demokratikus berendezkedésq államokban általában a parlament és a végrehajtó hatalom csúcsszervei (államfQ, kormány) végzik a kormányzati tevékenységet.

Kormányformák:

Parlamentáris: a törvényhozó hatalom elsQbbsége figyelhetQ meg a végrehajtó hatalommal szemben a politikai felelQsség intézményén keresztül.
Prezidenciális: van a törvényhozó hatalomnak elsQbbsége a végrehajtó hatalommal szemben, de a végrehajtó hatalomnak nincs politikai felelQssége a törvényhozó hatalommal szemben.

Napjainkban 4 kormányforma között tehetünk különbséget:
1. Parlamentáris monarchia (Anglia):
A végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet. Ez egy szqk testület a miniszterelnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelQs is érte a parlament elQtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania hivataláról.
király ( az államfQi jogosítványokkal rendelkezik, nincs felelQssége, tisztségét örökléssel nyeri el.
kabinet ( tényleges csúcsszerv, politikai és jogi felelQssége van.

2. Prezidenciális köztársaság (USA):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a köztársasági elnök. A kongresszus elQtt politikai felelQsséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tQle a bizalmat. Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, Qk sem felelQsek a kongresszusnak, csak az elnöknek.

3. Félprezidenciális köztársaság (Franciaország):
Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a köztársasági elnök és a kormány. A parlamentnek felelQsséggel csak a kormány tartozik.
ÁllamfQ: nép választja közvetlenül, a kormány üléseit Q vezeti (Minisztertanácsnak hívják)
Kormány: politikai, jogi felelQssége van, ha a miniszterelnök elnököl kabinetnek hívják, önállóan hozhat döntéseket.

4.Parlamentáris köztársaság (Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelQs. A köztársasági elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem. A köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki általában a többségi párt vezetQjét vagy a koalíció által megjelölt személyt.
ÁllamfQ: köztársasági elnök ( formálisan vagy úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Jogi felelQssége van.
Kormány: tényleges csúcsszerv ( politikai, célszerqségi felelQssége van.




14. Az államhatalom gyakorlásának alapvetQ mqködési elve: az államhatalom gyakorlásának alkotmányossága és törvényessége

Az államhatalom alkotmányossága és törvényessége összefüggQ fogalmak és összefüggQ követelményeket jelentenek.

Az alkotmányosság átfogóbb, magában foglalja a törvényességet is.

Érvényesülését tekintve a törvényesség a tágabban értelmezhetQ fogalom, mert ez a közhatalmi tevékenység egészére kiterjed, minden jogilag szabályozott tevékenységre vonatkozik. MindkettQrQl beszélhetünk tartalmi és formai értelemben.

Alkotmányosság:
Tartalmi értelemben akkor van szó, ha az alkotmány szabályai tartalmilag megfelelnek bizonyos alkotmányos alapelveknek: népfelség vagy népszuverenitás elve, népképviselet elve, hatalommegosztás elve, törvényhozó szerv döntési joga, jogegyenlQség elve, törvények elsQdlegessége, emberi jogok érvényesülése.
Formai értelemben pedig azt jelenti az alkotmányosság, ha az alkotmány szabályai a gyakorlatban is érvényesülnek, azt betartják, végrehajtják.

Törvényesség:
Tartalmi követelménye, hogy a törvények jók legyenek, bennük összhangban legyen a köz-, csoport-, és egyéni érdek.
Formai szempontból több követelmények is meg kell felelnie:

A közhatalom önkényesen, jogi szabályozásban megjelenQ alap nélkül ne cselekedhessék. Jogszabályok határozzák meg a közhatalom cselekvési lehetQségeit, ezek a közhatalmi szerveket kötik, nem térhetnek el tQlük. Még feletteseik utasítására sem. Ez a követelmény 1789-ben az Ember és polgár jogainak deklarációjában került általános megfogalmazásra, ez lett az alapja a jogállam elterjedésének a polgári alkotmányfejlQdésben. Azt jelentette, hogy a közhatalom csak azt teheti, amit a jogszabály megenged, aminek jogszabályi alapja van. Bírósági ítéletekben, igazgatási határozatokban hivatkozni kell a jogszabályokra.

A társadalmi viszonyokat demokratikusan választott törvényhozó testület (parlament) által elfogadott törvényekben szabályozzák, a közhatalom tevékenysége ilyen törvényeken alapuljon. A parlamenti törvényhozás a demokratikus közhatalom-gyakorlás elsQdleges garanciája. Ennek a követelménynek az érvényesülését jól mutatja az 1987. évi XI. tv. (jogalkotásról szóló), mely kifejezetten tv.hozási tárgykörök széles körq megállapítását tartalmazza, melyeket tv.-ben kell rendezni.

Mindenkinek meg kell tartani az Alkotmányt és más jogszabályokat, sQt a közhatalmi szerveknek végre is kell hajtani azokat.

Elengedhetetlen követelmény a törvényességi garanciák kiépítése. Ezek lehetQséget teremtenek a törvénysértések megelQzésére, kiküszöbölésére. Pl.
a jogi szakértelem biztosítását szolgáló köztisztviselQi képesítési és jogi konzultációs elQírások kiépítése,
a döntés-elQkészítés (eljárás) formális jogi szabályozása,
a jogszabályok megtartásának különbözQ szervek részérQl (hivatalból illetve jogorvoslati kérelem alapján történQ) ellenQrizhetQsége,
a közhatalom és dolgozóinak (politikai, fegyelmi, büntetQ és kártérítése) felelQssége.

A jogszabály-végrehajtás garanciái között elsQsorban azok a garanciák igen fontosak, amelyek biztosítják pl.:
a végrehajtás szervezeti, személyi és anyagi feltételeit,
a képviseleti, felettes igazgatási és esetleg más állami szervek jogszabály-végrehajtás feletti ellenQrzését,
felfedett mulasztások orvoslását.

15. A jogforrások fogalma, fQ típusai. A törvényi szintq jogszabályok

Jogforrás: magatartási szabályrendszer, az QsközösségtQl fogva elkísér bennünket. Az állam megjelenésével kialakul a jog.
Jog: az állami (közhatalmi) szervek által alkotott vagy elismert magatartási szabály, melyek érvényesülését az állam kényszerítQ ereje biztosítja.
Államhatalmi (közhatalmi) szervek:
1. Tv.hozás szerve: ogy.
2. ÁllamfQ  Közt.elnök
3. VH. hatalom: kormány szervek, kp.-i szakigazgatási szervek, helyi, területi szervek, dekoncentrált szervek
4. Igazságszolg. szerve: bíróságok
5. Alkotmányvédelem szerve: AB
6. Ügyészség
7. Helyi önk.
Jogrendszer: egy adott területen, egy adott idQpontban hatályban lévQ jogi normák összessége.
Európában kétféle jogrendszerrel találkozunk:
Angolszász jogrendszer jellemzQje, hogy a szokásjog, illetve a precedensek szerepe volt a meghatározó. A magasabb szintq bíróság ítéletét, határozatát alacsonyabb szinten is alkalmazni kellett. (indiai)
Kontinentális jogrendszer: írott jog, kialakult a jogforrások alá-fölé rendeltsége. Mindenek felett: alkotmány. Szokásjog szerepe nem jelentQs. (magyar)
A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a jogalkotás garanciáit is.
Magyar jogforrási rendszer:
Magyar Közt. Alkotmánya
Jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv.
Nemzetközi szerzQdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tv.
Helyi önk.-ról szóló 1990. évi LXV. tv.
JogszabályszerkesztésrQl szóló 12/1987. (12.29.) Im rendelet
Magyar Ogy. Házszabálya 46/1994. (09.30.) ogy. határozat
Kormány ügyrendje 88/1994. (09.20.) Korm. határozat és annak módosításai
Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet az arra felhatalmazott szervek kifejezetten azzal a céllal alkotott meg vagy adnak ki, hogy a jövQre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat. A jogszabályok formálisan is mindenkire kötelezQek, ha önként nem tartják be, közhatalmi módszerrel kikényszeríthetQek.
Csoportosításuk:
Központi jogszabályok: tv.-i szintq: alk., tv.-ek, tv. erejq rend.
rendeleti szintq: korm. rend., korm. tagjainak rendelete, jegybank elnök rend.
Helyi jogszabályok: települési, megyei önkormányzati rendeletek
Törvényi szintq jogszabályok
Alkotmány: alkotmányban vagy azt módosító törvényben bármely kérdést bármilyen tartalommal és mélységben lehet szabályozni, az összes képviselQ 2/3-os többsége szükséges az elfogadásához.
Törvények: kizárólag csak az ogy. alkothat  univerzális tv. alkotó hatáskör (bármilyen kérdés, bármilyen hatáskörben). Korlátai: nem ütközhet az alk.-ba, unió jogrendjébe, nemzetközi jog ált.-ban elf. alapelvekbe, tv.-ben kihirdetett nemzetközi szerzQdésbe, tv. nem korlátozhatja az alapvetQ jogokat.
Elfogadása szerint: minQsített többség, abszolút minQsített többség, egyszerq többség (90 %)
Törvényerejq rendeletek: olyan jogszabály, amelyet nem a tv.hozó szerv alkot, de tv.-t lehet vele módosítani, pótolni, hatályon kívül helyezni, végrehajtásában felfüggeszteni. Kétkamarás ogy.-re épült (1949-89 között).Tartalmilag tv. szintq jogszabály. Rendkívüli helyzetben:
MinQsített helyzetben: pl. rendkívüli állapot (háborús veszély, hadiállapot). Honvédelmi Tanács alkothat, élén államfQ, tagjai a kormánytagok, az országgyqlés elnöke, az ogy. pártfrakcióinak a vezetQi és az Magyar Honvéd Vezérkar fQnöke (tanácskozási jog).
MegelQzQ védelmi helyzet: külsQ háborús veszély fenyegeti v. az ország külsQ katonai szerepvállalásra kötelezett. Kormány alkothat.
Veszélyhelyzet: akkor hirdethetnek ki, ha az állampolg. életét vagy vagyonbiztonságát elemi vagy ennek veszélye fenyegeti. Kormány tv. erQvel bíró rendelettel vezethet be rendkívüli intézkedéseket.


16. A központi és helyi rendeletalkotás. A nemzetközi szerzQdések transzformálása a belsQ jogba
Jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet az arra felhatalmazott szervek kifejezetten azzal a céllal alkotott meg vagy adnak ki, hogy a jövQre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat. A jogszabályok formálisan is mindenkire kötelezQek, ha önként nem tartják be, közhatalmi módszerrel kikényszeríthetQek.
Csoportosításuk:
Központi jogszabályok: tv.-i szintq: alk., tv.-ek, tv. erejq rend.
rendeleti szintq: korm. rend., korm. tagjainak rendelete, jegybank elnök rend.
Helyi jogszabályok: települési, megyei önkormányzati rendeletek
A jog az állam által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok összessége, amelyek érvényesülését az állam kényszerítQ ereje biztosítja.
Rendelet: olyan jogszabály, melyet nem a tv. hozó hatalom szervei, hanem általában a vh.-ó hatalom szervei alkothatnak meg és mindenkire nézve kötelezQ.
A rendeletek elsQsorban a törvények végrehajtását szolgálják A törvény felhatalmazást ad a végrehajtási rendelet kibocsátására, ez a felhatalmazás háromféle lehet:
Blanketta felh.: az Alk. vagy az 1987. évi XI. tv. teszi lehetQvé, hogy tv-ek végrehajtására ki lehet adni rendeletet.
Általános felhatalmazás: konkrét törvény végrehajtására teszi lehetQvé a végrehajtási rendelet kibocsátását.
Konkrét felhatalmazás: egy törvény a saját végrehajtására meghatározza, hogy ki jogosult a végrehajtási rendelet kiadására, milyen keretekben lehet a végrehajtást elvégezni, mi a végrehajtás tárgya.
A rendeleti szintq jogszabályok két nagy csoportja a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek. A kormányrendelet kiadására kétféle módon van lehetQség: autonóm rendelet kibocsátása és végrehajtási rendeletek kiadása.
Primer (autonóm) rendelet: az adott életviszonyt elsQdlegesen rendelet szabályozza. Jogosult: kormány.
Végrehajtást részletezQ rendelet: magasabb szintq tv., norma szabályozására hozzák létre. Jogosultak: Kormány, tagjai, jegybank elnöke.
Magyarországon rendeletet adhat ki: köztársasági elnök, a megyei közgyqlés elnöke és a fQpolgármester, illetve a kormány és a kormány tagjai.
Rendkívüli rendeletalkotó jogköre van:
köztársasági elnök: csak szükségállapotban (a rendkívüli állapotot a köztársasági elnök rendelettel vezeti be)
megyei közgyqlés elnöke és a fQpolgármester rendkívüli állapot, szükségállapot, külföldi fegyveres csapatok váratlan betörése esetén a területi alkalmazás feltételeit rendeletben állapítják meg.
Helyi rendelet: helyi önkormányzatok választott tisztségviselQi át nem ruházható jogköre.
Helyi, települési képviselQ-testület: kiadhatnak autonóm és végrehajtási részletezQ rendeleteket is. Az autonóm rendeletek a helyi viszonyok rendezését szabályozzák. Korlátja: nem lehet szabályozni kizárólagos törvényhozási tárgykörben, illetve amit már korábban tv. vagy kormány szabályozott, nem lehet. Végrehajtási rendeletet csak törvény vagy kormányrendelet végrehajtása céljából adhatnak ki az önkormányzatok.
Megyei közgyqlés: csak a feladatkörében adhat ki rendeletet, pl.: SZMSZ, megyei önkormányzat tulajdonnal kapcsolatos kérdések, megyei címer + jelképek, megyei szervek mqködése.
Sajátos helyzet alakult ki a fQvárosban. A kerület és a fQvárosi közgyqlés is a települési szintet jelenti. Mivel a kerületek és a fQváros között nincs alá-fölérendelt viszony, ha a fQváros egészére vonatkozó életviszonyt kell szabályozni, akkor a fQváros adja ki a rendeletet, a kerületi szintqt pedig a kerületi képviselQtestület szabályozza helyi rendeletben.
Nemzetközi szerzQdés: a nemzetközi jogalanyok között létrejövQ megállapodás, mely a felek akarat-megegyezését tételezi fel, írásban jön létre, nemzetközi jogok és kötelességek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul.
Nemzetközi jog alanyai: államok, Nemzetközi szervezetek.
Akkor érvényesek, ha érvényesen megkötötték (arra feljogosított szerv) és a magyar jogrendszerbe integrálták. Jogosult szervek: országgyqlés, államfQ, kormány.
Mo.-on a nemzetközi szerzQdéseket tv.-el vagy korm. rendelettel hirdetik ki és a kihirdetett jogszabálya jogszabályi hierarchiában mindig egy szinttel magasabb szinten áll, mint a belsQ jogban az adott jogszabályi forma.
Ratifikálás:
- kiemelkedQ fontosságú szerzQdéseket országgyqlés.
- más szerzQdéseket a köztársasági elnök is ratifikálhat (a törvénybe tartozóknál az országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges, egyébként miniszteri ellenjegyzés is kell).
A nemzetközi szerzQdés a magyar államra kötelezQvé válik, de nem válik mindenkire kötelezQ belsQ jogforrássá, csak akkor, ha a nemzetközi szerzQdést magyar jogszabállyal a jogrendszerbe becikkelyezték. A nemzetközi szerzQdést törvénnyel vagy kormányrendelettel kell kihirdetni, ezzel a magyar jog részévé válik.
Az EU-val kapcsolatban: Az Európai Bíróság szerint a közösségi jog és a belsQ jogszabályok, ha egymással ellentétesek, a közösségi jogot kell alkalmazni. Érvényesül az elQfoglalás elve, ami azt jelenti, hogy valamit a közösségi jog kimerítQen szabályoz, késQbbiekben erre már belsQ jogot alkotni nem lehet.
17. A jogszabályok hierarchiája, kihirdetése, utánközlése, érvényessége és idQbeli hatálya
Az alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. szerint a jogszabályok hierarchikus rendszerben helyezkednek el.
Az alacsonyabb szintq jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintqvel, nem tartalmazhat azzal ellentétes rendelkezést, nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül.
A jogszabály hierarchiáját a jogszabályalkotóknak a közhatalmi szervezetrendszerben elfoglalt helye határozza meg.
Ennek megfelelQen a jogszabályi hierarchia élén az Alkotmány áll, majd a kormányhatározatok, és az országgyqlés által alkotott törvények állnak.
Ezek között is hierarchikus rend uralkodik: a minQsített 2/3-os többséggel, 2/3-os többséggel, az egyszerq többséggel elfogadott törvényeket követik a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek, amelyek esetében a települési és megyei szintq rendeletek azonos szinten helyezkednek el.
Hierarchia lényege: demokratizmus érvényesülését szolgálja, az egységes társadalmi irányítást valósítja meg. Rá alapítható az ellentétektQl mentes jogrendszer kiépülése. Az Alkotmánybíróság is a hierarchiára építi döntéseit.
A jogszabályok kihirdetése
Célja: az érintettek megtudják, milyen magatartást vár el a jogalkotó és így jogkövetQ magatartást tudjanak tanúsítani.
Országos szintq jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
Miniszteri rendelet melléklete: ha nincs a Magyar Közlönyben, utalni kell arra, hol található.
Önkormányzati rendelet: az önkormányzat szervezeti, mqködési szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon kell kihirdetni.
1999. évi LXXIV. (74.) törvény àð halasztást nem tqrQ esetben a kormány rendeletei a közszolgálati mqsorszóró útján kihirdethetQk, a nap bármely órájában hatályba lép. àð a Magyar Közlöny következQ számában és a napilapokban közzé kell tenni.
Hiteles: Magyar Közlöny.
Csak jogszabályokat kell kihirdetni, minden más normát csak közzétesznek:
Határozatok Tárában (kormány lapja),
tárcalapokban,
helyileg közzétehetnek nem jogszabálynak minQsülQ normákat az önkormányzat lapjában.
A kihirdetett szöveg a hiteles szöveg! Minden más közlés csak utánközlés, még akkor is, ha hivatalos jogszabálygyqjteményben jelent meg.
Hivatalos jogszabály gyqjtemények:
törvények és rendeletek hivatalos gyqjteménye (évente jelenik meg)
Hatályos jogszabályok gyqjteménye (1958 óta 5 évente adták ki, 1991-tQl folyamatosan)
Nem hivatalos jogszabály gyqjtemények: Magyar Törvénytár, számítógépes nyilvántartások.
A jogszabály akkor érvényes:
ha jogalkotó hatáskörrel rendelkezQ szerv bocsátotta ki: országgyqlés, kormány, miniszterek, önkormányzat (Honvédelmi Tanács, Köztársasági elnök); azonban nem elég, hogy a szervnek jogalkotó hatásköre legyen, szükséges az is, hogy a konkrét ügy szabályozására vonatkozóan rendelkezzék vele
ha beilleszkedik a jogszabályok hierarchiájába,
ha betartották a jogalkotásnál elQírt eljárási szabályokat: a törvényt úgy kell megtárgyalni, hogy az általános és részletes vita elkülönüljön,
ha kihirdették.
Érvényessége fennáll míg azt erre jogosult szerv vissza nem vonta vagy meg nem semmisítette a kihirdetésre visszamenQleg.
Visszavonás: jogalkotó szerv teheti.
Megsemmisítés: Alkotmánybíróság teheti.
Hatály: Lehet idQbeli, területi és személyi hatály. Ez azt jelenti, hogy jogszabály meghatározott idQtartamban, meghatározott területen szervekre vagy személyekre nézve jogviszony keletkezését, módosulását, megszqnését teszi lehetQvé.
789=>?@ª«üý
¨
Ê
Ð
Ò
²
´


(

ú

ü

æ
è
À  à â FÌÎü*=ŽáâÌöîåöÝîÝîÓîÝîöî½öîÓîöîÓîÓxöÝîÓîÝîöîÝîÓîÝöîh¡7¹hÃY+5CJaJh¡7¹5CJaJ h¡7¹CJaJ(h¡7¹hÃY+5CJaJehrÊÿ%h¡7¹hÃY+CJaJehrÊÿ+

*hÉz²hÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ hãfCJaJhãf5CJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ/78ýÊ


â ,4 Ð h§ :öb+síb+síb+síb+sí

ÿb+Ÿíb+síb+¥Ýb+sÝb+sÍb+sÍb+sÝb+sÝb+sÈ

ÿb+ Œ íb+s¸b+s¸b+s±b+¥0 ¤gdãf$
Æ „.]„.a$gdãf$a$$ „.„h]„.^„ha$gdãf$
&
F„
Æh „.]„.a$$ „.]„.a$$ „.]„.a$èfðfýýÌÎ*,<
œ :Jrvx€¶ÆfhÞà hqu…§¨­¯Ë- 8:;V´,.°„öîæÝîöîǾîÝîݳÝîÝî«îöîöîæîݟæŸæ–æîæîǾæ¾æ¾æƒæ¾hãfCJNHaJhÃY+>*CJaJhãf>*CJaJhãfhãf>*CJaJ h¡7¹CJaJhÃY+5CJNHaJhãf5CJaJ+

*hÉz²hãf5CJaJehrÊÿhÃY+5CJaJ hãfCJaJ hÃY+CJaJhÃY+CJNHaJ/:V°ªAÆð0  $!¾!J"#š#Î#$°$Æ$Ü$t%&ëb+sëb+sëb+sãb+sãb+sÚb+¥Ëb+sËb+s¿b+s¿b+s¿b+s¿b+s¿b+sÚb+¥¯b+s¯b+s¯b+s¯b+s¯b+s¯b+s$
&
F
ÆÐ „.]„.a$

$
&
F! „.]„.a$$
&
F! „.]„.a$gd-$ „.]„.a$ $a$gdãf $
&
F]
Æh5$7$9Da$gdãf „†ÊÌhjªæè,An•³´ÅÆÕáîïð_-`-m-. 0 Ž  ’ ² !$!x!z!|!¾!H"J"#š#ôëâÚÐÚëÚÈÚëÚȾÈÚ©”©Œ„ŒzŒrŒrŒrŒrŒrŒrŒrŒrŒ h
nCJaJhÃY+CJNHaJ h-CJaJ hÃY+CJaJ(h¡7¹h
n5CJaJehrÊÿ(h¡7¹hÃY+5CJaJehrÊÿhh@zCJNHaJ hh@zCJaJhãfCJNHaJ hãfCJaJhãf>*CJaJhãf5CJaJhãf5CJNHaJ(š#Ê#Î#ö&ø&4':'^'x''f(h(N)P)]*r*t*È*É*Ó*ë*í*î*,V,´,,-.-°-„.†.Ê.Ì.h/j/ª/éàØÎØÆØ»¯ØÎØÎاŸ§•§v§v§v§•§vkvb§•§h->*CJaJh-5CJNHaJh-5CJaJ+

*hÉz²h-5CJaJehrÊÿh-CJNHaJ h–CcCJaJ h-CJaJhÃ1ŒhÃY+5CJaJ hÃY+5:CJaJ h?k¬CJaJhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ+

*hÉz²hÃY+5CJaJehrÊÿ#&^'x'¶)Ó*í*V,°-ª/0>0ˆ0ì0.1`1>3R3ïb+såÜÜÕŵµÜ¥¥¥¥Ü™™
$ „.]„.a$gdª\é$
&
FF
ÆÐ „.]„.a$$
&
F%5$7$9Da$gd-$
&
F%5$7$9Da$gdª\é0 ¤gd-$ „.]„.a$
$ $ „.]„.a$$
&
F
ÆÐ „.]„.a$ª/ü/
00(0<0>0@0P0\0j0ˆ0Š0’0°0À0Ð0ê0ì0î0ø0ú0111.1\1^1`1l1È1î1ð1222"2ëâÚÎÚƽ±ÚâÚ½âÚâÚÆÚ¨âÚ ÚâڊÆÚ~vnfnfnf hª\éCJaJ h\MCJaJ ha|€CJaJhû{˜ha|€5CJaJ+

*h•S#hfx5CJaJehrÊÿ h~ªCJaJh~ª5CJaJhfxhÃY+5CJaJhfx5CJaJ hfxCJaJhÃ1ŒhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ(h–CchÃY+5CJaJehrÊÿ$"2$2(2*2D2F2L2N2¬2°2î2ð2 3"3>3R3|4

5 5 55>5B55’5Ò5Ö5Ò78 8æ8:†:øðøðæðÞðÞðÞðæðÕÍÅ»ÅÍ¥œ”Œ”Þ”wnf^f hCJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ(h–CchÃY+5CJaJehrÊÿ h-CJaJ hëóCJaJhëó5CJaJ+

*h•S#hëó5CJaJehrÊÿhêgKCJNHaJ hêgKCJaJ hû{˜CJaJhû{˜5CJaJ hª\éCJaJh\MCJNHaJ h\MCJaJ hCpCJaJ R3*455Ö5@6Ú6&7ª7Ò7 8v8æ8:†:;Œ;ïïãÌÌÌÌÌÌô¨¨¨œ$
&
F" „.]„.a$gdª\é
$ „.]„.a$gdƒ
$
&
F' „.]„.a$$
&
F' „.]„.a$gdª\é$ „.]„.a$$
&
F>
ÆÐ „.„Ð]„.^„Ða$gdëó
$ „.]„.a$gdëó$ „.„h]„.`„ha$gdû{˜†:Â:ú:þ:;ˆ;Š;Œ;¬;®;4<&=v=à>:?>?h?@ @¬@®@ò@ AhA’AB BéáÙÑáÉÙá¿á٪ٔ‹‚zpzd‚XPDzdh–Cchªë5CJaJ h–CcCJaJh–Cch–Cc5CJaJhªëhªë5CJaJhªëCJNHaJ hªëCJaJhªë5CJaJhƒ
*h–Cchƒ
*h–CchÃY+5CJaJehrÊÿŒ;6<&=z=d>à>>?®@ò@jA BzCE¸E&F(F‚HúIêJððäÕÕäÆÆÆÆÆÆƼ³ *s³££$
&
F
ÆÐ „.]„.a$$ „.]„.a$
$ $ „.]„.a$$
&
F$ „.]„.a$gdªë$
&
F# „.]„.a$gdƒ $ „.]„.a$gdƒ &
F" „.]„.a$gdƒE¶E¸E&F(F
G

G

H HNIPIØJÚJªL¬LœMžMPP
Q

QRRÖRØR.S0SNS2V4V„[ê[ì[\øîøâÖÎÄÎÖ»Öλ°§Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•Ÿ•ŸŒ§Ÿ•Ÿ§Ÿv+

*h!}Ph!}P5CJaJehrÊÿhÃY+>*CJaJhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ hÃY+5:CJaJh~ª5CJaJh~ªCJNHaJ h~ªCJaJh~ªh~ª5CJaJh~ªhªë5CJaJhªëCJNHaJ hªëCJaJ,êJâKÊLRNTN.S0SNSÆS"T-T.TkTTÝT(U¡U¢UˆVFWï *sïïæ *sæææ *sÖ *sÖÖ *sÉ *s¸¸¸¸ *s¸ *sæ *sæ¨ *­š$
&
FI
ÆÐ „.]„.a$$ „.„„åþ]„.^„`„åþa$

$ „.„h]„.^„ha$$
&
F
ÆÐ „.]„.a$$ „.]„.a$$
&
F
ÆÐ „.]„.a$FWìWžX X*Y”Y–YêY~ZîZ„[ê[ì["\]~^ì^a²aïïæ *sÕ *sÕ *sÕ *sÕÕ *sÕ *sÕ *sËæ *s¿æ°°¡æ$
&
Fõ „.]„.a$gdn
d$
&
Fó „.]„.a$gdn
d
$ „.]„.a$gd!}P
$ $ „.]„.a$$ „.„h„äþ]„.^„h`„äþa$$ „.]„.a$$
&
FI
ÆÐ „.]„.a$\ \"\ú\ü\]2]T]ì]î]|^~^Â^ä^è^¶`¸`è`ê`aaa4a®a²a¢b¤bôböbdd8d:dŽeÀeÄeCfpf~f‘f~g‰g8hNhii2iVijjjöîæîæÝæÕËÕæÕæÕæÁæÕ櫕«ŒÝÕËÕæÕæÕîÕ«ÝæÝæÝæÝæÝæÁæÝæÁæhn
d5CJaJ+

*h!}Phn
d5CJaJehrÊÿ+

*h!}PhÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJhn
dCJNHaJ hn
dCJaJhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJ h!}PCJaJh!}P5CJaJ2²aöbxcdeŽeÄeŸf g1g›ghijéjðððððççØɺ«œ
$ „.]„.a$gd8QK$
&
Fü „.]„.a$gd8QK$
&
Fû „.]„.a$gd8QK$
&
Fú „.]„.a$gd8QK$
&
Fù „.]„.a$gd8QK$
&
Fø „.]„.a$gd8QK$
&
F÷ „.]„.a$gd8QK$ „.]„.a$$
&
Fõ „.]„.a$gdn
d j(j-j.j/j0jjj‘jšjãjäjéjÿjlnmn¤n¥n¿nØnÙnÚnp>pjp´ppqrq¬q®qrrDrbrìÖÍÄͼıļ§¼Ä¼‘{¼Äs¼s¼k¼k¼k¼k¼V{V(

*h!}PhÃY+CJaJehrÊÿ h>CJaJ h!}PCJaJ+

*h!}PhÃY+5CJaJehrÊÿ+

*h!}Ph!}P5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJhÃY+5CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJh8QK5CJaJ+

*h!}Ph8QK5CJaJehrÊÿ%

*h!}P5CJaJehrÊÿ!éjÿjŽl

m˜m'nJnlnÚno-oFoöçØɺ«œrc$
&
F „.]„.a$gd>$
&
F „.]„.a$gd>$
&
F „.]„.a$gd!}P
$ „.]„.a$gd>$
&
F „.]„.a$gd8QK$
&
F „.]„.a$gd8QK$
&
F „.]„.a$gd8QK$
&
F „.]„.a$gd8QK$
&
F „.]„.a$gd8QK$
&
Fÿ „.]„.a$gd8QK$ „.]„.a$
Foºpæp sèsLt¶t¸t¤uþuÎv.w0wtyvyðáÒúÃÃÃúº«Ÿ•º *sºº *s
$ $ „.]„.a$

$
&
F „.]„.a$$
&
F „.]„.a$gd«&Ð$ „.]„.a$$
&
F
„.]„.a$gd>$
&
F
„.]„.a$gd>$
&
F „.]„.a$gd>$
&
F „.]„.a$gd>brdrfrhrürþrs
sæsèsêsìsFtHtJtNt¸t¼tät¢u¤uÂuøuüuþuÎv.w”w¬wxxÞxyyy¨yÈy`zbzV{X{|B|J|L|>}@}à}è}ì}~2~4~b~t~øðèøÞøèøèøÞøèøèøɳøèøèøèøªøªøÞøªŸªøªøÞøÞøªøÞøÞøªøªøÞø‰+

*h¿°hÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+5CJNHaJhÃY+5CJaJ+

*h!}PhÃY+5CJaJehrÊÿ(

*h!}PhÃY+CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ h«&ÐCJaJ h>CJaJ hÃY+CJaJ6vy`~b~x~ÜH€v€¢€eÅ[‚\‚ƒöö *söçØɺ««œ~öö$
&
F« „.]„.a$gd¿°$
&
Fª „.]„.a$gd¿°$
&
F© „.]„.a$gd¿°$
&
F§ „.]„.a$gd¿°$
&
F¦ „.]„.a$gd¿°$
&
F¥ „.]„.a$gd¿°$
&
F¤ „.]„.a$gd¿°$
&
F£ „.]„.a$gd¿°$ „.]„.a$ t~x~®~Ð~l†€€H€t€¡€¢€ð€ñ€ý€þ€4‚5‚\‚^‚a‚e‚ƒ-ƒ!ƒ„ž„¢„j…n…ö…&†F†J†¸†Ô†"‡$‡*‡,‡š‡ž‡¦‡¬‡®‡Ö‡Ø‡‚ˆ„ˆX‰Z‰ Š$ŠDŠJŠ~Š
‹

‹Ì‹ò‹NP:Ž<ŽZŽœŽ>¤¦2“4“z”öîöîöîöîâîÚîÚîÚîÐîÐîÚîöîÚîöîÚîÚîöîÚîöîÐîÐîÇöÇîöÇîÐîÐîÚâîöîÐîöîÐîÐîöî»îÐîÐîhrqYhÃY+5CJaJh¿°5CJaJhÃY+CJNHaJ h¿°CJaJh¿°hÃY+5CJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJJƒž„j…F†š‡ Š`ŒbŒ´Ž¶Ž0]›á‘öææÖööö *söö *söǸ©š‹$
&
F° „.]„.a$gd¿°$
&
F¯ „.]„.a$gd¿°$
&
F® „.]„.a$gd¿°$
&
F­ „.]„.a$gd¿°$
&
F¬ „.]„.a$gd¿°$ „.„Ä]„.^„Äa$gd¿°$ „.„Ä]„.`„Äa$gd¿°$ „.]„.a$‘D’T“˜“ð“z”þ”•–Þ–,™
š5›zœðáÒô¦ *sŽŽŽ$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$ „.]„.a$ $ $
Ƥ ¤a$$
&
Fµ „.]„.a$gd¿°$
&
F´ „.]„.a$gd¿°$
&
F³ „.]„.a$gd¿°$
&
F² „.]„.a$gd¿°$
&
F± „.]„.a$gd¿°
z”þ”ž•Ì•à•þ•––|–š–Ê—Ì—ø—´˜¶˜*™þ™š
ššš!š€ššàšìšîšòšóš4›œzœ:ÒžFŸjŸ´ŸÄŸr t Z¡\¡x¡”¡L¢N¢¤¢Ê¢:£N£P£V£Z£€£ ¤!¤i¤ðèßèÊèßèßèÀ踮¸èÀèߥšèÀè¸è¸®¸è¸è¸èßèßèÀèÀèßèÀèßèߏßèßèÀèhÃY+5CJNHaJ hÛ3ÃhÛ3ÃCJaJhÛ3Ã5CJaJhÛ3ÃCJNHaJ hÛ3ÃCJaJhÃY+CJNHaJ(

*h,-žhÃY+CJaJehrÊÿhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJhÃY+:CJOJQJ^JaJ8zœ:žÒžŒŸr¡‚¢Z£g¤ü¦.© ªj«~«ðððááÒÒô¥–‡w$ „.„]„.`„a$gdrqY$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F „.]„.a$gdÛ3Ã$
&
F» „.]„.a$gdÛ3Ã
i¤†¤Ô¤Õ¤–¦˜¦®¦ø¦ü¦§Ú§Ü§æ§¨Â¨Ä¨ø¨©4©<©ª ªàª«
«<«|«ˆ«ì«ô«&¬ˆ¬Š¬¬Ð¬Ö¬š­ ­ ®&®ª®Î®€¯‚¯â¯°-°;°<°B°C°M°Y°Œ°¤³¦³2µöîäîäîöîöîäîöîäîöîöîäîöîöîÜîÜîÔîÜîÜîÜîÜîöîäî¾î²î²¤²îœîäî h,-žCJaJhrqYhÃY+>*CJNHaJhrqYhÃY+>*CJaJ+

*h©ËhÃY+5CJaJehrÊÿ hÛ3ÃCJaJ hrqYCJaJhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ8~«ì«Š¬Ð¬š­ ®¦®Y°Z°Œ°í°#±¾²h´2µ®µóãÏÏÏÏÀ° $ $
Ƥ ¤a$$
&
FÇ
Æ7 „.]„.a$gdrqY$
Æ7 „.]„.a$gd,-ž$
&
F „.]„.a$gd`[$
Æ7 „.„7]„.^„7a$gdrqY$
Æ7 „.]„.a$gdrqY
$ „.]„.a$gdrqY2µ®µ°µðµf¶˜¶š¶œ¶Ò¶€º‚ºì¼î¼ö½6¾:¾T¾|¾€¾¦¾v¿x¿Œ¿Ž¿’¿¤¿ò¿ö¿ÀÀ$À@ÀÀ’À–ÀžÀ¸ÀÁ
ÁðèÒèÊè¹è¯è¯è§è‘Ò¹ˆ€v€kb¹èb¹è€è€èb¹ˆ€èh*@5CJaJ h= h= CJaJh= CJNHaJ h= CJaJh= 5CJaJ+

*h= h= 5CJaJehrÊÿ h¶rÝCJaJhÃY+CJNHaJhÃY+5CJaJ h*@CJaJ høpCJaJ+

*h= hÃY+5CJaJehrÊÿ hÃY+CJaJhÃY+:CJOJQJ^JaJ&®µ°µš¶œ¶Ò¶\·¸Š¸

¹”¹>»¼þ¼F½º½8¾:¾€¾Ž¿ò¿’À
ÁxÂö *söööãããããããããããööö××××
$ „.]„.a$gd*@$
&
FÈ
Æ7 „.]„.a$gd*@$ „.]„.a$
Á Á4Á¦Â¼ÂÀÂÃà ÃÃ4Ã6ÃTÃ
Ä

Ä"Ä#ÄrÄsĮįÄÒÄÓÄÅÅÅAÅCųÅÆ2ÈÂÈÄÈÞȬɮɐ˨ËöíåíåÜÓÜÓÜÓÜË¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿ËÓ¶í室®•å€åvå`+

*hÛP•hÛP•5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ(

*hwt!hÃY+CJaJehrÊÿhÃY+:CJOJQJ^JaJh™p

CJNHaJ h™p

CJaJh= 5CJaJh*@h*@6CJaJ h*@CJaJh*@6CJaJhÃY+6CJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJh*@5CJaJ%xÂTÃ

Ä#ÄsįÄÓÄÅCÅrÆúÆ.È0È2ÈÂÈÄȐˬË:ÍÎìììììììàÑÑÑÈÈºÈ *sÈȪª$
&
F
ÆÐ „.]„.a$ $ $
Ƥ ¤a$$ „.]„.a$$
&
FË „.]„.a$gd™p


$ „.]„.a$gd= $
&
FÉ
Æ „.]„.a$gd*@¨Ë¶Ë†ÌˆÌ.Í0Í:ÍDÍÎΤÎÎÎüÎþÎ(Ï*Ï4Ï6Ï8ÏJÏlςτÏÐ
Ð2Ð4ФЦШджимÐÎÐZÑlÑHÒJÒÂÒæÒ*ÓVÓ\ӊӌӘӨÓöÓ

ÔöîäîäîöîäîöîäîäîιΣÎÎŠöŠöîöîöîäîöîöîöîö~î~høphÃY+>*CJaJhÛP•5CJaJ høpCJaJ hÛP•CJaJ+

*hÛP•hÛP•5CJaJehrÊÿ(

*hÛP•hÃY+CJaJehrÊÿ+

*hÛP•hÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ1Î4ÏмÐZÑÂÒ*Ó\Ó8ÔÀÔ6Õ¼×"ٔ٪Ù.ڂÚöÚTÛöååÕÕÕÕ *­š¾¾¾Õöö®®®®ö$
&
F
ÆÐ „.]„.a$$
&
F…
ÆÄ „.„Ä]„.^„Äa$gdøp$
&
F…
Æ „.]„.a$$ „.„„äþ]„.^„`„äþa$$ „.]„.a$

Ô8ÔhÔjÔlÔnԀԞԪԾÔÀÔðÔòÔÕ Õ4Õ:ÕRÕ&Ö(Ö××À×ؘؖØbÙjٔ٦ÙÚÚ"ÚfÚrÚ|ÚÚÚøÚúÚüÚÛ*ÛPÛTÛøïøçÛÏøçÏøïÆÏçÏøïø¼ø¼ø¦ø¼øçøïøïøïøïÆïŠtïø+

*hèUmhÃY+5CJaJehrÊÿ%

*høp5CJaJehrÊÿhèUm5CJaJ+

*hÛP•hÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJhøp5CJaJhøphÃY+>*CJaJhøphøp>*CJaJ høpCJaJhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJ+TÛXÛhÛlۘۜÛÂÛÆÛàÛìÛTÜrÜ"ÝbݨáÞáâáÔâÖâÞâããã2ã4ãøãúãä8ä(åfå^æžæ æ¢æ@çBçúçHè€èìèîèÆéÈéÊêÌêpë ëÜëøðøðøðøðçðçðçðÑçðÇðÑç¾ðøðÇðçðçðÑç¾ðµ©ž©ž‘ž‘ž‘ž|ž(

*hšc)h¹SCJaJehrÊÿhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJh>xŸ5CJaJhøp5CJaJhÃY+CJNHaJ+

*hèUmhÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJ hèUmCJaJ0TۘÛàÛTÜ"ÝbÝöÝ`ÞìތßÌßú߆àèà\á¨áÞâä(å^æ@çïïæÚæÏÏ *sÏ *sÏ *sÏ *sÏ *sÏ *sÏ *sÏ *sÏ»»æææ$ „.„„äþ]„.^„`„äþa$gdøp
.
&
F
Æhô
$ „.]„.a$gdèUm$ „.]„.a$$
&
F
Æ „.]„.a$ @çúçüçpëÞëìbìízíî´ïñ òzòPó‚ó¾÷è÷€ùäùðáÓáÁÁÁÁᯯ¯¯¯ÓáÓÓÓ$
&
F× „.8$H$]„.a$gd>xŸ$
&
Fê „.8$H$]„.a$gd>xŸ
1
Æô dð ¤gd>xŸ$
&


F „.]„.a$gd>xŸ$
&


F „.]„.a$gd>xŸÜëÞëìì`ìbìííhíjízíží íøîúîŽððòñôñóóPó~ó‚ó8ô9ô´ôµôTöVöZ÷\÷¾÷ä÷è÷ÔøÖø€ùäùü üýýýVýòýôý0þ…þ£þ¤þ68Àøíøíøíøíàíʾíàíàíàíøí©¾íàíàíàíàí©¾íàí¾íàíàí¾íàííàíàíhšc)h¹S5CJaJ(hšc)h¹S5CJaJehrÊÿhÀ:üh¹S5CJaJ+

*hšc)h¹S5CJaJehrÊÿhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJ h¹SCJaJ5äùzú&ûý0þ¼BԘtà&

*

ˆ

ææØÉÉÉÉØ°°°¢Øؖ
$¤ ¤a$gd9]
1
Æô dð ¤gd^¬1$
&
FÞ
Æô dð ¤5$7$9Da$gd>xŸ$
&


F „.]„.a$gd>xŸ
1
Æô dð ¤gd>xŸ1$
&
FÝ
Æô dð ¤5$7$9Da$gd>xŸÀÒò¦¨FX,.Ô*¸ºrtÜâä N T Ì Î Ú à ¢¬® " $ N `



B
Œ
Ž
œ
ð
ò
$

ëàÔàÇàëàÇà»àÇೝ»”»à³àÇà³à»†»}³à»àÇà³à»†»}q}h^¬h^¬5CJaJh^¬5CJaJhÀ:üh¹S5CJNHaJh¹S5CJaJ+

*hšc)h¹S5CJaJehrÊÿ h¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJhÀ:üh¹SCJNHaJhšc)h¹S>*CJaJ hÀ:üh¹SCJaJ(h^¬h¹S5CJaJehrÊÿ,$

&

*

,

ˆ

v
x
– `b ”Ðöøt :<X`br


R V Z óè×Åè¸èóè¸èªžªèóóèªèˆ|shsè¸èSós(h@!ºh¹S5CJaJehrÊÿh¹S5CJNHaJh¹S5CJaJh08-h¹S5CJaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJNHaJh@!ºh¹S>*CJaJh@!ºh¹S5>*CJaJhÀ:üh¹SCJNHaJ#hÀ:üh¹S:CJOJQJ^JaJ hÀ:üh¹SCJOJQJ^JaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJ ˆ



t V ¬ð=Ç &
FØ „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fî „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fì „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fë „.8$H$]„.a$gd9]
$ „.]„.a$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]Z r v ‚ œ ´ â ä 
 <>²ÄÚêôöþ

BDJŠªð&ŒŽüþ=LtuÆÇÝjl
*hGAÕh¹S5CJaJehrÊÿh¹S5CJaJ h@!ºCJaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹SCJNHaJhÀ:üh¹S5CJaJ hÀ:üh¹SCJaJh08-h¹S5CJaJ?øúØ- --  ‚ ¿ ß !!!!G!H!$ $%
% %h%¢%´%¶%&œ&ž&À&ø&ü&Ø'Ú'l(n(¶(¸(Æ(Ê(Ì(°)²)>*R*š*œ*õèõÒƾõ¾õèõÆõ¶õ¶õèõèõèõÆ«¾õÆõèõÒÆõèõŸÒ‡Òƾõèõ{õèhGAÕh¹S5CJaJ/

*hGAÕh¹S5CJNHaJehrÊÿh@!ºh@!º5CJaJ hGAÕh¹SCJaJ h@!ºCJaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJ+

*hGAÕh¹S5CJaJehrÊÿhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJ0rØ -ª-  ¿ ß P!´":# %¶%À&ü&ä'íßÆÆÆÆß­­­­ßßߔ1$
&
Fã
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]1$
&
Fâ
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]1$
&
Fà
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]$
&
FØ „.8$H$]„.a$gd9]ä'n(Ê(„+¸+€,T-.À.Â.Þ/Ð2æЩ©©˜‰pp1$
&
Fï
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]1$
Æô dð ¤a$gd9]1$
&
Fß
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]1$
Æô dð ¤5$7$9Da$gd@!º1$
&
Fã
Æô dð ¤5$7$9Da$gd@!º
œ*F+^+‚+„+ž+ +´+¸+t,v, .À.Â.6/8/L/ /¢/Æ/È/Ú/Þ/à/â/ú/È0Ê0ü061¤1°1²102€2‚23*3õçÛÒ¼¤¼Ûõ—õÛõۋõƒyƒyƒõnõ‹õ—õÛõÛ`Ûõ—õÛhÀ:üh¹S5CJNHaJ h¬=Ûh¹SCJaJh¹SCJNHaJ h¹SCJaJh¬=Ûh¹S5CJaJhÀ:üh¹SCJNHaJ/

*hGAÕh¹S5CJNHaJehrÊÿ+

*hGAÕh¹S5CJaJehrÊÿh
Ã5CJaJhÀ:üh¹S5CJaJhGAÕh¹S5>*CJaJ hÀ:üh¹SCJaJ%*3,363|3~3®3°3ì3î3ô3"4$44˜4À4l5n5p5¬5P6R6V6X677ê7ì7(858–8¦8Ù89999:´:¶:â:;&;t;v;„;î;ð;"<&
*hHf h¹S5CJaJehrÊÿh¹S5CJaJhÀ:üh¹S5CJaJ hÀ:üh¹SCJaJ>Ð2|3~3î3’4\6^6ú6%8“8Ø8Ù89â:;v;ð;&<íÞÞÇÇÞÞÇÇÇÞÞµµµ££$
&
FÙ „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fð „.8$H$]„.a$gd9]$
&


F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]$
&
Fï „.8$H$]„.a$gd9]&<¨<$=Ö=¤>ä>`?Ø?Ú?ˆANB.C¢CHEèEííÛÛÛÁÁ³³ššššŽ
$¤ ¤a$gd9]1$
&
Fä
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]$
&
FÜ
ÆÐ „.„T8$H$]„.^„Ta$gd9]$
&
FÙ „.8$H$]„.a$gd9]$
&
FÛ „.8$H$]„.a$gd9] Ô=Ö=â=ú=>>¢>¤>Ê>Ì>â>ä>^?„?Ö?Ø?Ú?È@Ê@ò@ AˆAzD|DHEJEèEXFŽFF’F”F(G¸HfIvIzIˆII¤IèIúIþI

JøìãìØøØìØøØøØøØãÍÀÍ«Í؞؍{ØìØøØìØìoØoØoØoØohþh¹S>*CJaJ#hÀ:üh¹S:CJOJQJ^JaJ hÀ:üh¹SCJOJQJ^JaJhÀ:üh¹SCJNHaJ(hóM´h¹S5CJaJehrÊÿhóM´h¹SCJNHaJ hóM´h¹SCJaJ hÀ:üh¹SCJaJh¹S5CJaJhÀ:üh¹S5CJaJ h¹SCJaJ+èEêE’F(GŒGÞGPH¶H¸HfI6J¾JÂJ|KâMvOjQlQðââÉÉÉÉðⰰ◗——ð1$
&
Fç
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]1$
&
Fæ
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]1$
&
Få
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]

J6JBJdJrJÂJÞJàJ|KÊKVLXLPMRM®MàMâMVNøN4OFOjOvO¾OÒOüO8PRPTPxP Q"QjQlQ
R R
*hþh¹S5CJaJehrÊÿhù
Rh¹S5CJaJhÀ:üh¹S5CJNHaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹SCJNHaJh¹S5CJaJhÀ:üh¹S5CJaJhþh¹S>*CJaJ hÀ:üh¹SCJaJ.lQ
R RIRJRÉRÊR6U8UHWJWœWFXfYhYððððÙ¯ÙÙðð‹}
1
Æô dð ¤gd9]$
&
Fò „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fñ „.8$H$]„.a$gd9]$
&


F „.„]„.^„a$gd9]$
&


F „.„„M]„.^„`„Ma$gd9]$
&


F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9] ÊRSSTNTPT4U6U8U>UPUV*V,VWWDWJWpWœW¶WFXVX,Y.YfYhY‚YÚYÜYdZfZ†Z˜Z,[R[V[n[\2\4\J\]]t]v]j^l^õéõá×áõËÀ´Àá×á×áÀáÀ´À´À§Àž´ÀÀÀáÀ´À´À´À´À§Àá…xhy
Oh¹SCJNHaJ hy
Oh¹SCJaJ jàhÀ:üh¹SCJaJh¹S5CJaJhÀ:üh¹SCJNHaJhÀ:üh¹S5CJaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹S6CJaJh¹SCJNHaJ h¹SCJaJhþh¹S5CJaJ hþh¹SCJaJ/hY &
Fò
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]$
&
Fò „.8$H$]„.a$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]1$
Æô dð ¤a$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]l^®^²^Ì^Î^Ð^Ò^ì^´_¶_Æ_È_ì_`Ä`Æ`Ra¾aÂabvbwbòbób¼d¾d’e”eàeìeîeðe¬f¼f¾f2g~gphõí×ÎÂõÂõµõµõ©ž‘ž{ž©ž‘ž‘ž‘ž‘ž©žmž©mž©ž jàhÀ:üh¹SCJaJ+

*h€H…h¹S5CJaJehrÊÿhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJhy
Oh¹SCJNHaJhy
Oh¹S5CJaJh¹S5CJaJ+

*hy
Oh¹S5CJaJehrÊÿ h¹SCJaJ hy
Oh¹SCJaJ%Âabàe¬f2g4g~gÆiÈi,jÔkŠltmvmn¬p€qr rr
s

sìsèÙËËÙèÙèèÙËËÙÙÙËËÙÙ¿ÙÙ
$¤ ¤a$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]$
&


F „.]„.a$gd9]$
&


F „.„„åþ]„.^„`„åþa$gd9]phrhFiHiÆi*jk
kÔkæklˆlŠlšlœlrmvmn
o

oøoúo¬p¼p¾pâpäpæp€qq¼q¾qrrÊrÌr
ssJsÞsàsîsttªtÂtbudu v!v%v&v'vóèÛèÏèÛèÏèÇèÏèÇèÏèÛèÛèÏèÏè¹èÏè¹è¨–‚–èÏèÛèÏèÏèÛèÛèÇè'hÀ:üh¹S:CJNHOJQJ^JaJ#hÀ:üh¹S:CJOJQJ^JaJ hÀ:üh¹SCJOJQJ^JaJ jàhÀ:üh¹SCJaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹SCJNHzaJ3ìsîsttvt&v'v7vÆxäyæyzìzd{f{€€äƒæƒÞ„à„†ððððððÞÞÒÒÀÀÒ®Ò®Ò®Ò®$
&
FÚ „.8$H$]„.a$gd9]$
&
Fô „.8$H$]„.a$gd9]
$ „.]„.a$gd9]$
&
Fó „.8$H$]„.a$gd9]$
&


F „.]„.a$gd9] 'v5v6v7v8v?v@vJv¦v§vwx®x°xÆxÒxèxžy yâyäyæyþyzzz z,zÖzØzìzîzøzd{f{€{ |8|:|
}0}2}L}~~ 8vúü€€5€d€‰€Š€B‚â‚ä‚ÔƒéàÔàȽԽ°½°½°½ÈÔ½°½¨àéÔàȽԽ°½àȽ¨½È½°½¨ž¨½°½°½¨½°½¨½È½°½°½¨ž¨h¹SCJNHaJ h¹SCJaJhÀ:üh¹SCJNHaJ hÀ:üh¹SCJaJhÀ:üh¹S5CJaJh]R¤h¹S5CJaJh¹S5CJaJ+

*hó?oh¹S5CJaJehrÊÿ>ԃփèƒþƒ„Æ„È„Ü„Þ„…J…L…^…Â…Ä…Ì…Î…††<ˆ>ˆ‰ì‰„‹†‹Œ Œ&Œ(Œ’Œ Œöîã×ãÊã¿³¿¦¿¦¿³ãÊã×㞏žyph`hU h\-7h\-7CJaJ hwÉCJaJ h\-7CJaJh\-75CJaJ+

*h\-7h\-75CJaJehrÊÿhÃY+:CJOJQJ^JaJ hÃY+CJaJhó?oh¹SCJNHaJhó?oh¹S5CJaJ hó?oh¹SCJaJhÀ:üh¹SCJNHaJhÀ:üh¹S5CJaJ hÀ:üh¹SCJaJ h¹SCJaJh¹SCJNHaJ †à†V‡`ˆ ‰‰ì‰`Š@‹„‹†‹Œ Œ0ŽxŽªŽÚŽ¶ææææØØ¿¿¿³¢³ *s³³³³³³$ $
Ƥ ¤a$gd9]
$ „.]„.a$gd9]1$
&
Fé
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
1
Æô dð ¤gd9]1$
&
Fè
Æô dð ¤5$7$9Da$gd9]
 $(<>øú0ŽrŽ~ŽžŽªŽ°ŽØŽàŽøŽúŽ$TV¶¼æèü2:@TVp†ˆëÖÍŽŽųŞ͓Å͓͓ÍŋŋÅ͓‚Å͓Å͓vÅ`Í+

*hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿh\-7hÃY+5CJaJh\-75CJaJ h\-7CJaJ h\-7hÃY+CJaJ(hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ hwÉCJaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ(h\-7hÃY+5CJaJehrÊÿ(h\-7h\-75CJaJehrÊÿ%¶ü:Tp,‘Š‘ “R”¢–Ú–
—V—æ—6˜°˜"™´™PœrœøœóóóóóóääóóÕÕÕÕÕÕÕóÁ®$
&
F8
ÆÐ „.]„.a$gd9]$ „.„„äþ]„.^„`„äþa$gd9]$
&
F „.]„.a$gd9]$
&
F* „.]„.a$gdwÉ
$ „.]„.a$gd9] ˆ@‘l‘Š‘Œ‘¶‘Þ‘ð‘’’X’Z’ ““ “"“R“T“V“X“œ“
”

”>”@”P”R”T”V”|”:•<•:–<–¢–²–øêøÞÕøÕøÕøÍøÅÕ¼Õ´ø´ø´ª´øÅø””øuøuø`(hwÉhõ-85CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ(

*hwÉhÃY+CJaJehrÊÿ+

*hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿhµ¾CJNHaJ hµ¾CJaJh\-75CJaJ hõ-8CJaJ h\-7CJaJhÃY+5CJaJh\-7h\-75CJaJh\-7hÃY+5>*CJaJ hÃY+CJaJ#²––֖ږ—
—"™&™(™*™´™È™Ê™šhšªš\›<œ>œNœPœnœrœtœœœöœøœ–žNžPžëÖÍŽŵ­µ­—ͽµµ‡½r͇½‡½‡½\Í+

*hwÉh’Nï5CJaJehrÊÿ(hÁmhÃY+5CJaJehrÊÿ hÁmCJaJ h+‘CJaJ+

*h(,thÃY+5CJaJehrÊÿ hÂ)ÞCJaJ h(,tCJaJ hÃY+CJaJ hõ-8CJaJhÃY+5CJaJ(hwÉhõ-85CJaJehrÊÿ(hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿøœ–žPžÈŸ$¢Þ¢¥§¨œ©ž© ©bªïÜÐÀÀ´À–––†´u$ $
Ƥ ¤a$gdöu¾$
Æ „.]„.a$gd9]$
&
FÎ
Æ
Ð „.„„äþ]„.^„`„äþa$gd9]
$ „.]„.a$gd9]$
Æh „.]„.a$gd9]
$ „.]„.a$gdwÉ$
&
F8
ÆÐ „.]„.a$gd9]$ „.„
]„.^„
a$gd9]
PžRžbždž2Ÿ4Ÿ´Ÿ¶ŸÆŸÈŸÊŸÚŸÜŸÞŸ¶ ¨¡ª¡ò¡ô¡"¢$¢H¢r¢t¢¬¢®¢Þ¢à¢

£ ££Ò£Ô£Ä¤Æ¤¥¥ëÖËùù±ÃëÖË顗¡—¡Ã‹¡ƒ¡ƒ¡nÖcᗡ—¡Ã hßKãhÃY+CJaJ(hwÉhßKã5CJaJehrÊÿ hwÉCJaJhwÉhßKã5CJaJhßKãCJNHaJ hßKãCJaJ h=nˆCJaJ h’NïCJaJhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJ h’NïhÃY+CJaJ(hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿ(hwÉh’Nï5CJaJehrÊÿ$¥2¥¢¥Ä¥ì¥î¥ô¥ö¥¦ ¦`¦b¦À¦§§:§J§„§Î§Ò§ð§ò§¨.¨0¨ø¨ú¨š©œ©ž© ©ò©ô©bªvªöîæÞÔÌÞæÌæÌæÌæû³»³»©»Ã»¡—¡»îŽpZ+

*h(,th 5CJaJh2
CJNHaJ h2
CJaJ+

*h2
hÃY+5CJaJehrÊÿ+

*h2
h
*hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿ(

*hwÉhÃY+CJaJehrÊÿ(hÁmh $ „.]„.a$gd‹\.$
&
F/ „.]„.a$gd2
$
&
F. „.]„.a$gdwÉ$
&
F+ „.]„.a$gdwÉ
$ „.]„.a$gd2
$ „.]„.a$$ „.„
]„.^„
a$gd &
F8
ÆÐ „.]„.a$gd $ „.]„.a$gd
Z³ˆ³(´*´4´^´µ µÂµÄµ.¶†¶¤¶¦¶~·°·´·Æ·à· ¸¸"¸J¸N¸Ž¸¸¹ ¹"¹\¹^¹z¹|¹¢¹DºöîäîöîäîÜîöîäîÐÈîÀîÀîÀî´¬¤š’¤À|g|_ hÃY+CJaJ(

*hwÉhÃY+CJaJehrÊÿ+

*hwÉhÃY+5CJaJehrÊÿ heCJaJhb+CJNHaJ hb+CJaJ hG€CJaJh2
hG€5CJaJ h÷*?CJaJ h h CJNHaJ h2
CJaJh2
5CJaJ"~·N¸^¹zºÈº¦»,½à½ Á„ÂZŗÆÐÆðáØØɺب–Š„z
.
Æ
ô gdwÉ.
Æô
$ „.]„.a$gdwÉ$
&
F5 „.8$H$]„.a$gdwÉ$
&
F3 „.8$H$]„.a$gdwÉ$
&
F7 „.]„.a$gdÐ(ÿ$
&
F6 „.]„.a$gdÐ(ÿ$ „.]„.a$$
&
F1 „.]„.a$gdwÉ$
&
F0 „.]„.a$gdwÉ

DºFºzºìº¦»ü»t¼v¼,½H½L½à½(¾,¾Ì¾Î¾¼¿¾¿¢À¤À¨ÀªÀ"ÁBÁøÁúÁ„¾ÂÒÂrÃtèÃÒÃZÄ\ÄHÅJÅXÅöîåîåîöîÏƾ²¾§š§š§š§š§Ž§š§ƒwƒjƒwƒjƒjƒhÀ:üh2€CJNHaJhÀ:üh2€5CJaJ hÀ:üh2€CJaJhÀ:ühI/Í5CJaJhÀ:ühI/ÍCJNHaJ hÀ:ühI/ÍCJaJhI/ÍhT;85CJaJ hT;8CJaJhT;85CJaJ+

*hT;8hT;85CJaJehrÊÿhÃY+5CJaJ hÃY+CJaJhÃY+CJNHaJ%XÅZłńÅÆ-ƐƑƗƭưƶƷƸÆÐÆàÆûÆÇ>ÇÈÈÈ*È,È<È@ȢȤÈ<É>ÉúÉõßÖÎÄÎÄθ°¥š¥yÎqÎqÎiqÎqÎaiaWah²>CJNHaJ h²>CJaJ höu¾CJaJ h2
CJaJ+

*h2
hÃY+5CJaJehrÊÿ hwÉh2
CJaJ hwÉhwÉCJaJ hwÉhÃY+CJaJ hÐ(ÿCJaJhwÉhÃY+5CJaJhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJhÃY+5CJaJ+

*höu¾hÃY+5CJaJehrÊÿ hT;8hT;8CJaJÐÆ@ÈúÉ Ê|ÊÜËNθÐnÑbÒ¾Ó¦ÔÊÕNØÚFÚóêêêêÞÞÒêô¥•‡$ „.]„.a$$a$$
Æ „.]„.a$gdüi<$
&
F= „.]„.a$gdüi<$
&
F; „.]„.a$gdüi<$
&
F9 „.]„.a$gdüi<
.$
Æô a$gdüi<
$ „.]„.a$gdöu¾$ „.]„.a$
$ „.]„.a$gd2
úÉ ÊÊÊ`ÊxʀʨÊÌÊîÊðÊfËh˾ËÀËÚËÜˤͦÍLÎNÎ~Î0Ï2Ï,Ð.иÐnÑtфÑÎÑÜÑ

Ò$ÒLÓNÓ<ԒԔԘÔlÕöîæîÝîÕÉÕîÕ¿Õ¿îÕ´§´œ´§´§´„Õ{r{Õ{Õ¿Õ{g{ÕhÃY+5CJNHaJh4)Ý5CJaJhÃY+5CJaJhüiCJaJh²>5CJaJ(lÕvÕxÕÊÕÔÕÂÖÄְײ×4Ø6ØNØvØ8Ù:ÙÚDÚRÚ6ÛnÛ¸ÛöÛvܤÜNÝPÝzݶݸݺÝhÞjÞÈÞÊÞ<ß>ß\ߎß4á\á^á€á®á°áÄáÆáââHâŽâÀã

ä ä0äöëöãÛÑÛÑÛÑÛöÛÑÛ»öÛöÛöÛöÛÑÛöÛ¯ÛÑÛ¯ÛÑÛöÛöÛöÛö™öÛÑÛöÛöÛhÞÿ5CJaJ+

*hEhÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJOJQJaJ+

*hí5{hÃY+5CJaJehrÊÿhÃY+CJNHaJ hÃY+CJaJ hüi &
F
ÆÐ „.]„.a$gdí5{$
&
F
ÆÐ „.]„.a$$
&
F=
Æ „.]„.a$$
&
F<
ÆÐ „.]„.a$$ „.]„.a$$a$ 0ä4äpä–ä¦ä°äÜä„å†åRæTæ.çJçšçÂçtèŠèè¸èxézé„éšéÎéêéê.ê:êtê ëëæëèëô떖 –ü—˜†˜ˆ˜È™Ê™¸šºšÚš

›Â›Ä› œøðÛÅð¼ð²ð²ð¼ð¼ð¼ð¼ð²ð¼ð¼ð¼ð¼ð²ð²ð°Å¼ð¼ð¤ð²ð²ð˜†hä`CJNHaJ hä`CJaJhä`hä`5CJaJhÃY+CJOJQJaJUhÃY+CJNHaJhÃY+5CJaJ+

*hí5{hÃY+5CJaJehrÊÿ(

*hí5{hÃY+CJaJehrÊÿ hÃY+CJaJ hÞÿCJaJ1è„éÎéêôëҖ0˜à˜Úš œRœÜœX´XžZžÆžäžŸ:ŸzŸ|ŸÐ ö úú *súñññ *sú *sñññâââÔñ *sññññññññ $ $
Ƥ ¤a$$
&
F- „.]„.a$gd.qk$ „.]„.a$$a$IdQbeli hatály: A jogszabály a hatályba lépés napjától kezdQdQen a hatály megszqntéig kötelezQ érvényq.
Az idQbeli hatály elkülönül az érvényességtQl, ugyanis a kihirdetés és a hatályba lépés között bizonyos idQ eltelik, ezt az idQt törvényi szünetnek (Vacatio Legis) nevezzük.
Lehet: a kihirdetés napján lépjen hatályba àð rendkívül fontos társadalmi ok kell hozzá.
A jogszabályban kell megjelölni a hatályba lépés napját. Úgy kell megállapítani, hogy kellQ idQ maradjon a megismerésre, a jogalkalmazó szerveknek a felkészülésre. Általában a hónap elsQ napján lép hatályba, de elQfordulhat, hogy a kihirdetése napján.
Visszaható hatály tilalma: a kihirdetést megelQzQ idQszakra nézve nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat vmely magatartást jogellenesnek.
Jogszabály hatályának megszqnése:
kifejezett módon: más jogszabály kifejezetten hatályon kívül helyezi
nem kifejezett módon: megsemmisítés miatt hatályát veszti: AB
határidQ lejár: a jogszabályban meghatározott
18. Az állami irányítás (nem jogszabályi formában kiadott) normatív jogi eszközei

BelsQ jogforrások: állam területén adják ki. Típusai.
- jogszabályok
- nemzetközi szerzQdések
- pszeudó vagy ál
- látens vagy lappangó jogszab.

Pszeudó: azok a magatartási szabályok, amelyet azok a szabályok által születnek meg (mint valódi jogszab.), de nem mindenkire nézve kötelezQ vagy senkire sem kötelezQek.
Két csoportja van:
1. BelsQ normák: szervezetek belsQ szabálya, ott mindenkire nézve kötelezQ. Közhatalmi kényszerrel kikényszeríthetQ. Pl.: kollektív szerzQdés, egyesület alapszabálya.

2. Állami irányítás egyéb jogi eszközei:

- Normatív határozatok: formálisan a kiadó szervre és az alárendelt szervre nézve kötelezQ. Kibocsátására jogosult:
Az országgyqlés pl. normatív határozatban rögzíti az országgyqlés házszabályait
Kormány normatív határozatai lehetnek az
1001-gyel kezdQdQ normatív határozatok, amelyek vonatkozhatnak az irányított szerveken túl másokra is. A Magyar Közlönyben kerülnek kihirdetésre,
2001-gyel kezdQdQek, amelyek csak a belsQ szervezetre és alárendelt szerveire vonatkozó kérdésköröket szabályoznak. A Határozatok Tárában kerülnek kihirdetésre, és
3001-gyel kezdQdQ határozatok, titkos kormányhatározatok, amelyek egy-egy állami szervre vonatkozó feladatot állapítanak meg, pl. nagykövetek kinevezése, felmentése.

- Normatív utasítás kiadására miniszter, Országos hatáskörq szerv vezetQje jogosult,
statisztikai közlemények: 9001-tQl számozzák
jegybanki rendelkezések: ilyen már nincs

- Jogi iránymutatások: általános jogértelmezQ norma.
irányelvek: (2001-tQl) kiadja: ogy., kormány, miniszter, OHSZ vezetQje
elvi állásfoglalás: (6001-tQl) ogy., kormány
tájékoztató: (8001-tQl) miniszter, OHSZ

2/3-os tv.-ben kapott felhatalmazást, hogy elvi állásfoglalást adhat ki:

OVB: senkire nézve sem kötelezQ, mégis van ereje, bíróság figyelembe veszi.
LegfelsQbb Bíróság: jogegységi határozatok (alsóbb szintq bíróságra kötelezQ, Magyar Közlönyben teszik közzé)





19. Szokásjog.
A LegfelsQbb Bíróság jogegységi határozatai és a jogalkalmazói esetjog (precedensjog)

Látens vagy lappangó jogforrások: nem a közhatalmi szerv alkotja, hanem a gyakorlatban kialakult magatartási szabály, aminek az érvényesítését a közhatalom szankcionálja.
Fajtái: szokásjog, bírói eset vagy precedensjog.

Szokásjog: íratlan formában van jelen, kialakult szokásból, nehezen megismerhetQ. Szokásból kialakult állam által elismert magatartási szabály. Pl. önk. rendelet kihirdetése: önk. hivatalos lapjában közzétenni vagy helyben szokásos módon.
Amíg az állam nem létezett, nem volt állami hatalommal kikényszeríthetQ magatartás, ez volt az alapvetQ. (Ma: önkormányzati tv. kimondja, hogy a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kell kihirdetni, vagy a ptk. szerint szerzQdés semmis, ha jogszabályba ütközik, de semmis akkor is, ha a jó erkölcsbe ütközik, ha feltqnQ aránytalanság van a szerzQdés adok-kapok oldala között.) A történelmi fejlQdés menetében kétféle módon jön létre:
szokások szankcionálása révén és
bíróságok konkrét jogeseteket oldó tevékenységeiben, döntéseiben.

Alkotmányos szokás (el kell határolni, nem ide tartozik): pl. közt. elnök választás után min. elnököt jelöl. Nincs írásba foglalva. Olyat jelöljön, akit a parlament megválaszt (többségi párt jelölje).

Precedens jog vagy bírói jog: alacsonyabb szintq bíróság alkotja. A precedens az egyedi jogalkalmazói döntésben vagy joggyakorlatban megnyilvánuló jogelv. A precedens a bíróságokra kötelezQ, azaz ha egy konkrét ügyben egy bíróság hozott határozatot, akkor a precedenst más bíróságoknak is alkalmazni kell, vagy az adott határozat szerint kell eljárni minden olyan ügyben, amelyben ez a precedens megtalálható. A kontinentális Európában - így Magyarországon sem - formálisan sem kötelezQ a precedens.

Jogegységi határozat: LegfelsQbb Bíróság adhat ki annak érdekében, hogy a jogszabályokat a bíróságok egységesen értelmezzék és alkalmazzák. 5-5 tagból álló jogegységi tanácsok mqködnek a büntetQ, a polgári, a gazdasági, a munkaügyi és a közigazgatási szakágazatban.
Jogegységi eljárást indítványozhat:
a LegfelsQbb Bíróság elnöke,
a LegfelsQbb Bíróság kollégium vezetQje és
a LegfQbb Ügyészség.

A bírói esetjog speciális formája az Alkotmánybíróság döntése.

Az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezései:
Valamely alkotmányi rendelkezést többféleképp értelmeznek, az Alkotmánybíróság ezt egyféleképp értelmezi, ez mindenkire kötelezQ. Ez lehet negatív jogalkotás, amikor alkotmányellenesség miatt egy jogszabályt kiiktat a jogrendszerbQl, vagy absztrakt módon értelmezheti az Alkotmányt.
20. A magyar állampolgársági jog fejlQdése. Az állampolgársági jogviszony tartalma
Az állam fQhatalma kiterjed a területre és a népességre, azaz a lakosságra. FQhatalom merre irányul:
BelsQ szuverenitás: saját állam területén, ott lakók felett uralkodik.
KülsQ: kifelé irányul, más államok felé.
Az államterület: 3 d-s fogalom. Légtér: ami repülQvel berepülhetQ (világqr nem), föld mélye: amíg technikailag le lehet jutni (1-2 km). Államhatár: függQleges síkok sorozata.Amely országoknak tengerpartja is van, ott 12 tengeri mérföldben határozták meg a határt
Határfolyó esetén az államterülethez tartozik a "sodorvonal" által meghatározott rész, tehát nem a folyó középvonala.
Úszó államterület: az állam lobogóját + felségjelét viselQ hajó. Hadihajó: idegen területen is.
Kereskedelmi hajó: nyílt tengeren, parti állam területén az ottani szabályok vonatkoznak rá.
RepülQ államterület: adott országban lajstromozott, felségjellel ellátott. Katonai: mindenhol. Polgári: csak a levegQben.
Magyarország felségjoga az 1947. 02.10. Párizsi BékeszerzQdésben meghatározott területre terjed ki, megváltoztatása is csak nemzetközi szerzQdéssel történhet.
Az állampolgárság fogalma a polgári átalakulás idején merült fel. Állandósult alk.jogi jogviszony, amely alapján a polgárok speciális jogok és kötelezettségek illetik meg, speciális védelmet élvez, speciális kötelezettségek terhelik.
Honosítás korai két formája:
ünnepélyes: király rendelte el rendelettel, nemesség adományozása,
egyszerq honfiúsítás: Mo.-ra letelepedettekkel való eljárás.
Magyar állampolgársági jog története
XVIII. sz. Hajnóczy József: állampolgársági joggal foglalkozott, alapfogalmakat határozott meg.
ElsQ tv. javaslat: 1844. Szemere Bertalan: honosítási tv. tervezet, nem fogadták el.
1849-1867 között: egyszerq honfiúsítás mqködött.
1879. évi L. tv.: elsQ állampolgársági tv., komplex szabályozás.
JelentQsebb változtatásai:
1921-22: opció bejelentés (trianoni békeszerzQdéssel kapcs.): ha az állampolgár elhagyja az országot, de 12 hónapon belül vissza kell térnie. Bejelentési kötelezettség elmulasztása az állampolgárság elvesztését vonta maga után. Nem jelentette be, de 12 hónapon belül visszatér, kedvezményes honosítást kérhetett.
1939. évi XIII. tv.: zsidó tv.-ek : bevezette a megfosztás intézményét, büntetQjogi szankció is lett. Aki külföldi állampolgárságot szerzett, elvesztette magyar állampolgárságát.
1945. 9590. számú min.elnöki rendelet fQ rendelkezései: visszakapta állampolgárságát, aki demokratikus meggyQzQdése miatt vesztette el. Nem kapta vissza, aki birodalmi állampolgárságot szerzett vagy ilyenért folyamodott.
1947. évi X. tv.: megfosztás intézményét kiterjeszti: azt is meg lehet fosztani, aki az állam területére való visszahívásának nem tett eleget vagy idegen állam szolgálatába állt.
1948. évi LX. tv.: külföldivel való házasságkötés miatt nem veszti el állampolgárságát, csak akkor, ha megszerezte a férj állampolgárságát. ’! hontalanság kiküszöbölése.
1957. évi V. tv.: megfosztást kiterjesztette: az is megfosztható, aki súlyosan vétett az állampolgársági hqség ellen.
1993. évi LV. tv.: jelenleg hatályos.
Nemzetközi egyezmények, melyeket figyelembe vett a jogalkotó:
1948. XII.10. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: senkit sem lehet állampolgárságától vagy az álp. megválasztásától eltiltani, megfosztani.
1951. genfi egyezmény: menekültek jogi helyzetérQl rendelkezik.
1957. new yorki egyezmény: férjezett nQk állampolgársága.
1961. bécsi egyezmény: diplomáciai testületek tagjaival kapcs. kérdések
Gyermekek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény
Állampolgársági jogviszony tartalma
Jogok:
Jog az állampolgársághoz és az állampolgárság megváltoztatásához.
A nemzeti és etnikai státuszhoz való jog.
MK területén való tartózkodáshoz és visszatéréshez való jog.
Magyar állam védelmét élvezi külföldi tartózkodás idején:
diplomáciai: nem adott személy védelme, hanem magyarázatkérés, tiltakozás, felhívás, stb.
konzuli: egy adott állampolgár személyes ügyében való képviseleti eljárás.
Politikai jogok: választási jog
Közügyekben való részvételhez való jog
Közhivatal viselés joga
Kötelességek:
Alkotmány és jogszabályok betartásának kötelessége (itt tartózkodók, menekültek, hontalanok, stb. kötelessége is)
Haza védelmének kötelessége (nem fegyveres szolgálat)
Közterhekhez való arányos hozzájárulás kötelezettsége (mindenkinek, aki itt gazd. tevékenységet folytat)
Tankötelezettség (taníttatási kötelezettség)  szülQk kötelezettsége.
21. Az állampolgársági jogviszony keletkezése

1. A törvény erejénél fogva, születéssel:
- Születésénél fogva (vérségi elv) magyar állampolgár az, akinek valamelyik szülQje magyar állampolgár.
- Területi elv ( Ius soli ) - alapján mindaddig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkezQ hontalan szülQk gyermekét, illetve az ismeretlen szülQtQl származó, Magyarországon talált gyermeket, amíg a külföldi állampolgársága be nem bizonyosodik.
2. Családjogi ténnyel: A nem magyar állampolgár házasságon kívül született gyermeke visszamenQleges hatállyal magyar állampolgár lesz, ha magyar állampolgár.
- teljes hatályú apai elismerQ nyilatkozatot tesz,
- az apaságot/anyaságot bíróság állapítja meg,
- utólagos házasságkötéssel. Ennek további feltételei: a leendQ férj és a gyermek között legalább 16 év korkülönbségnek kell lennie, a leendQ férjnek a házasságkötés elQtt tudnia kell a gyermekrQl és magáénak kell elismernie.
3. Honosítással (kérelemre):
1. 8 éve Magyarországon lakik, bejelentett címe van, bevándorlását engedélyezték v. menekültként elismerték
2. magyar jog szerint büntetlen elQéletq, és ne folyjék ellene büntetQbíróság elQtt eljárás Magyarországon
3. megélhetése és lakhelye Magyarországon biztosítva legyen
4. a honosítás ne sértse az Magyar Köztársaság érdekeit
5. alkotmányos alapismeretekbQl magyar nyelven eredményes vizsgát tegyen
Kedvezményes honosítás: 5 éves itt-tartózkodás elegendQ
aki az ország területén született
aki kiskorúsága idején létesített MO.-on lakhelyet
aki hontalan
3 év elegendQ:
magyar áp.-ral kötött házasságot,
akinek gyermeke magyar áp.
akit örökbe fogadott magyar áp.
menekültek esetében
Különös kedvezmény:
ha magyar nemzetiségqnek vallja magát,
ha felmenQje magyar állampolgár volt,
1 év Magyarországi tartózkodás után kérheti honosítását, a többi feltételnek meg kell felelnie.
Kivételesen kedvezményes eset:
Egyetlen feltételnek kell megfelelnie: büntetlen elQéletq legyen, és ne folyjék ellene büntetQ eljárás magyar bíróság elQtt, honosításához az Magyar Köztársaságnak különösen fontos érdeke fqzQdik, pl. élsportoló.
Nem kell alkotmányos alapismeretekbQl vizsgát tennie:
cselekvQképtelen (14 év alatt)
korlátozottan cselekvQképes (14-18)
65 év felett
eü. szempont: tartósan és visszafordíthatatlan az állapota
külf. magyar nyelven tanult felsQokt. int.-ben
Visszahonosítással (kérelemre): volt magyar állampolgár, csak valamilyen oknál fogva elveszítette. Alkotmányos alapismeretekbQl nem kell vizsgát tennie, egyébként a többi alapfeltételnek meg kell felelnie.
A honosítási kérelmet a lakóhely szerint anyakönyvvezetQnél kell benyújtani, okmányokkal igazolva az összes feltétel meglétét. Az elQterjesztQ a belügyminiszter, és a köztársasági elnök dönt.
DöntésérQl honosítási okiratot állít ki. Az állampolgárnak 2 hónapon belül a polgármester elQtt esküt, fogadalmat kell tennie. Ha 1 éven belül nem teszi le, hatályát veszti. Az állampolgárságot a fogadalom letétele napján szerzi meg. Ha elQtte meghal, az okirat kiállításától kell állampolgárnak tekinteni. A honosítás a köztársasági elnöknek olyan diszkrecionális joga, amit indoklás nélkül elutasíthat.
A köztársasági elnökhöz címzett személyes írásbeli nyilatkozattal visszaszerezhetik állampolgárságukat:
- aki, korábbi áp.-gát megfosztással, stb. vesztette el (korábbi tv.-ek miatt)
- aki Mk területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi áp.-gát feltéve, hogy a születésekor mo.-i lakhellyel rendelkezett, a nyilatkozattétel napját megelQzQen 5 évig MO.-on tartózkodott és nm töltötte be a 19. életévet
- aki 1957. okt.1-je elQtt magyar anyától és külf. apától született (ekkor lépett hatályba a tv.) és a születéssel nem vált magyar áp.-rá
22. Az állampolgársági jogviszony megszqnése

Az állampolgárság tartós jogviszony, fQ szabály szerint a születéstQl a haláláig általában egy-egy állampolgársági jogviszonyban él mindenki, azonban lehet, hogy idQközben bizonyos esetekben mégis változás következik be.

A magyar állampolgársági jog fejlQdése során az állampolgárság megszqnésének a módjai többször változtak.
1879. évi 50.tv.: elsQ áp. tv., jelentQsebb változtatásai: opció bejelentés (1921-22): 12 hónapon belül visszatér Mo.-ra, ha nem jelentette be, elvesztette áp.-gát  kedvezményes honosítás, 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nQ). Nem vizsgálták azt, hogy megszerzi-e ezzel egyidejqleg máshol.
1939 (zsidó tv.-ek): megfosztással, büntetQjogi szankcióként, illetve elvesztette, aki más állampolgárságot szerzett.
1945: nem kapta vissza áp.-gát, aki birodalmi áp.-got szerzett vagy ilyenért folyamodott.
1947: megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek - teljes vagyonelkobzás!
1948: magyar nQ külföldivel kötött házasság esetén csak akkor veszthette el állampolgárságát, ha megszerezte a férj államában
1957: maradt az elbocsátás kérelemre és maradt a megfosztás intézménye is. Azt foszthatták meg, aki külföldön tartózkodik, súlyos bqncselekmény miatt hazai/külföldi bíróság jogerQsen elítélte, vagy azt, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hqség ellen - politikai döntés alapján.
1993: nemzetközi egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szqnhet meg a magyar állampolgárság:

1. Lemondással: köztársasági elnököz intézett nyilatkozattal, ha 4 feltétel együttesen fennáll:
- külföldön lakik és
a./ külföldi állampolgár, vagy
b./ annak megszerzésének valószínqségét ígérvénnyel igazolja.
- magyar bíróság elQtt büntetQ eljárás nincs ellene folyamatban, ill. büntetésének végrehajtása elévült,
- adó vagy köztartozása nincs.
Ha mégsem kaptam meg, 1 évig kérheti a közt. elnöktQl az áp. visszaállítását.

Belügyminiszter határozatban állapítja meg, hogy ezek a feltételek fennállnak. Ha hiányoznak, a határozat felülvizsgálata kérhetQ a FQvárosi Bíróságon. Ha fennállnak, BM javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A köztársasági elnök a lemondás elfogadásáról okiratot állít ki, ezen a napon megszqnik a magyar állampolgárság.

2. Visszavonással (nem kérelemre!): akkor lehet visszavonni, ha a agyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, valótlan adatok szolgáltatásával, tények elhallgatásával, hatóságot félrevezetve szerezte meg, 10 évig vonható vissza. Az errQl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni és akkortól hatályos.


23. A kettQs (többes állampolgárság és a hontalanság) Eljárás állampolgársági ügyekben

KettQs (többes) állampolgárság:
Az országok nem összehangolt szabályozása miatt elQfordulhat, hogy valaki kettQs (többes) állampolgár lesz.
Ez létrejöhet
a szülQk különbözQ állampolgárságúak, és a vérségi elvet vallják.
szülQk különbözQ állampolgárságúak, és a gyermek területi elvet valló országban születik (3-as)
valaki lemond az egyik állampolgárságáról, a másik országban állampolgárságot szerez, de még a lemondást nem fogadták el.

Mindezek miatt törekedtek a többes állampolgárság megszüntetésére. Nemzetközi szerzQdések születtek erre vonatkozóan.

1928. 21 amerikai tagállam írta alá (Bustamente)
1930. hágai egyezmények  hadkötelezettség, kettQs áp. elkerülése
1957. New Yorki egyezmény: férjezett nQkre vonatkozóan
1961. bécsi egyezmény  diplomáciai testületek

1957-tQl a szocialista országok egymással kétoldalú nemzetközi szerzQdéseket kötöttek. Általános szabály volt, hogy kettQs állampolgárok 1 éven belül választhattak, hogy melyik ország állampolgárságát kérik. Ha nem választottak, azt "kapták", amely országban laktak. A születendQ gyermek is azt az állampolgárságot kapta, amelyben laktak, ha a szülQk egy éven belül nem nyilatkoztak. Ez 1989. után problémát jelentett, több 10 ezer szovjet állampolgárságú szeretett volna maradni magyar állampolgárként.

Hontalanság: külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezik.

A következQ csoportokba lehet sorolni azokat a külföldieket, akik az Magyar Köztársaság területén tartózkodnak:
VízummentességrQl kötött nemzetközi szerzQdések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók
Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy maximum 90 napig tartózkodhatnak itt.
Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezQk, maximum 1 évig
Bevándorlási engedéllyel itt-tartózkodók: bizonytalan idQtartamra tartózkodnak itt, letelepedés szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló személyi igazolványt kapnak
Menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, politikai meggyQzQdése miatt üldöznek, vagy attól való félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani.
Diplomáciai mentességet élvezQk: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, végrehajtást nem lehet foganatosítani, nem köteles tanúvallomást tenni.
Hontalanok.
A Magyarországon tartózkodó személyek kötelesek:
a magyar jogszabályokat tiszteletben tartani,
a magyar hatóságoknak engedelmeskedni,
külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar jogba,
egyes jogokkal külföldiek és hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság, közhivatalt nem viselhetnek,
gazdasági-szociális-kulturális jogokat illetQen egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek, egyesekkel, pl. munkavállalással, csak engedéllyel.
Honnan tudhatjuk, hogy valaki magyar állampolgár-e?
FelmenQk állampolgárságának vizsgálata. (Az állampolgárság megszerzésének idején hatályos állampolgársági törvényt kell figyelembe venni.)
Nagyapa-édesapa állampolgárságát ilyen módon meg kell vizsgálni, és ha bizonyítható, ha az apa vér szerinti fia, akkor Q is magyar állampolgár.
Az állampolgársági törvény tipikus példája annak, amikor egy jogszabály már nincs hatályban, de még alkalmazható.

A magyar állampolgárságot lehet igazolni:
személyi igazolvánnyal,
útlevéllel, vagy
speciális állampolgársági igazolvánnyal, amit a belügyminiszter állít ki kérelemre, amelyben tanúsítja, hogy a kérelmezQ magyar állampolgár, vagy a kérelmezQnek megszqnt a magyar állampolgársága, illetQleg kiadhat ún. nemleges magyar állampolgársági bizonyítvány is, amiben azt tanúsítja, hogy az illetQ nem magyar állampolgár. Az ilyen állampolgársági bizonyítványoknak az érvényességi ideje 1 év.

Eljárás állampolgársági ügyekben

Állampolgársági törvény: 1993. évi LV. tv. Állampolgársági ügyekben történQ eljárásról a Közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezik.

Állampolgársági ügyekben eljáró szervek:
- anyakönyvvezetQ: nála kell benyújtani a kérelmet honosításra, visszahonosításra (esetleg állampolgárságról lemondó nyilatkozatot is),kiadja a születési anyakönyvi kivonatot, amit csatolni kell a kérelemhez
- polgármester: elQtte kell esküt, fogadalmat tenni
- adóhatóság: ha valaki lemond a magyar állampolgárságról, az adóhatóságnak kell igazolnia, hogy nincs tartozása
- belügyminiszter, ill. BM szervei az anyakönyvvezetQtQl érkezett állampolgársági kérelmeket véleményezik, továbbítják a köztársasági elnökhöz honosítás, visszahonosítás, állampolgárságról való lemondás ügyében,
- BM tesz javaslatot arra, hogy kitQl vonják vissza a magyar állampolgárságot, vizsgálja, hogy az alapfeltételeknek megfelelnek-e, kiállítja az állampolgársági bizonyítványt
- köztársasági elnökhöz továbbítja a kérést, dönt a honosításról, visszahonosításról, állampolgárságról, elfogadja a lemondó nyilatkozatot, mérlegelési jogkör illeti meg, honosítás, visszahonosítás, visszavonás nem alanyi jog, csak a lemondás az. Ha a feltételek fennállnak, azt el kell fogadni, valamennyi döntéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges.

A magyar állampolgárságról történQ lemondás esetén bizonyítani kell, hogy fog, vagy szerzett más állampolgárságot  hontalanság kiküszöbölése.
Kérelmet lehet benyújtani:
honosítás,
visszahonosítás,
állampolgárságról való lemondás ügyében.
A kérelmekre az AnyakönyvvezetQnek 8 napon belül, Konzul esetében az elsQ futárposta-fordultával kell választ adnia.

A kérelem nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a kérelmezQ nem csatolt be minden szükséges dokumentumot, meg kell adni a hiánypótlás lehetQségét.
A köztársasági elnök döntése ellen nincs fellebbviteli lehetQség.



24. AlapvetQ jogok biztosításának elméleti és történeti alapjai

Elméleti alapok: Az államilag szervezett társadalomban az embert megilletQ jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése. A megközelítés általában mindig egységes volt abban, hogy az államnak el kell ismerni és biztosítani kell az állampolgár alapvetQ jogainak érvényesülését.
A korai társadalomelméletek: az alapvetQ jogok az isteni jogból erednek, amely felette áll az államnak, így azok érvényesülését az államnak el kell ismerni.
Az újabb felfogás az égtQl elválasztva, a földre helyezve alapozta meg az emberi jogok biztosításának szükségét. Az emberi jogok világias természetjogi felfogásának megalapozói között különösen az angol John Locke (1632-1704) és a svájci-francia Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) munkásságának volt nagy szerepe.
Lényege: az emberek társadalmi szerzQdéssel államot hoztak létre. MegQrizték azonban az ember természetébQl eredQ jogaikat. Ezek mindenekelQtt a szabadság és a tulajdon. Az államnak ezen jogokat el kell ismerni és védeni kell.
Pozitivista jogi felfogás: XIX.sz. második felétQl: eszerint a jogok a bíróság elQtt is érvényesíthetQ jogszabályokból erednek.
A szocialista jogelmélet is elvetette az állampolgári jogok természetjogi megalapozását.
Az állam nem döntheti el, hogy biztosítja-e az állampolgári jogokat. Az állami jogalkotást determinálják (determinál = kijelöl, meghatároz, megszab), illetve befolyásolják az alábbi körülmények:
Vulgarizáló marxista felfogások szerint a gazdasági vagy termelési viszonyok határozzák meg a felépítményt, közte a jogot és az állampolgári jogok biztosítását.
Értékközpontú megközelítés. (60-70-es évek) Eszerint az állampolgári jogok biztosításával elQ kell segíteni az általános szocialista értékek, a demokrácia, a szabadság, a törvényesség és a személyiség szabad fejlQdését.
Legutóbbi felfogás: a jogrendszerben biztosítani kell a nemzetközi standardnak megfelelQ jogok gyakorlását.
Meghatározó lett a természetjogias felfogás olyan értelemben, hogy egy államon kívüli külsQ tényezQ, a nemzetközi jog feltétlenül érvényesítendQ követelményeket támaszt a belsQ jogalkotással és jogalkalmazással szemben.
Történeti alapok:
A Magna Carta Libertatum (1215.  Nagy Szabadságlevél): felsorolta a hqbéri jogokat és kötelezettségeket, rögzítette a király és a szabad emberek közötti viszonyt.
A Petition of Rights (1628.  Jogok Kérvénye) az I. Károly által elismert, Parlamentben összegyqlt lordok és közrendqek által megfogalmazott követeléseket tartalmazta, melyeket már a Magna Carta is tartalmazott.
A Habeas Corpus Act (1679) biztosította, hogy kérelemre, ill. bírói parancsra a fogságban lévQ személyt a bíróság elé állítsák, hogy az döntsön a fogvatartás törvényességérQl.
Az Orániai Vilmos által kiadott 1689. évi szabadságlevél, a Bill of Right ugyancsak az Qsi jogok megerQsítésével kívánt gátat vetni a törvénysértéseknek, valamint annak, hogy a vallás, a törvények és a szabadságok veszélybe kerüljenek.
Ezeknek az angol dokumentumoknak nagy hatása volt az 1776-ban függetlenné váló amerikai gyarmatokon, majd az USA-ban kiadott alkotmányos dokumentumok elfogadására:
Declaration of Rights (1774 - Jogok Deklarációja)
Bill of Rights (1776  Virgíniai Jognyilatkozat)
1776-os Függetlenségi Nyilatkozat
1791. Bill of Rights-al kiegészített szövetségi alkotmány, az 1787. évi USA Alkotmány.
Az alapvetQ jogok Magyarországi szabályozása:
1222. évi Aranybulla: kodifikálta a szokásjog korlátait, kodifikálta a király törvénysértQ aktusaival szembeni garanciákat, rögzítette az ellenállás jogát (ezt az 1688. évi országgyqlés hatályon kívül helyezte, de mint élQ jogra hivatkoztak Rákóczi és mások).
1608. évi törvények (a Bocskai felkelés eredményeként): pl. a vallásszabadságról szóló.
Az 1848. évi törvények fQleg az úriszék megszüntetésével megteremtették a jogegyenlQséget.
Mo. elsQ kartális alkotmánya, a Tanácsközt. 1919. június 23-i Alkotmánya külön rögzítette a dolgozók jogait.
1945. után az ún. kisalkotmány , a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc. preambuluma biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ezek különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtQl és nélkülözéstQl mentes élethez, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog stb.
Az 1949. évi Alkotmány az 1936. évi szovjet Alkotmány példájára tartalmazta az állampolgári jogok széles katalógusát, számos jog gyakorlását mégis csak a dolgozók számára biztosított.
Az 1972. évi átfogó alkotmánymódosítással a jogokat már a korábbinál szélesebb körben mindenki számára biztosították és elismerték a nemzetközi szerzQdésekben rögzített emberi jogokat.
Az 1989. évi átfogó alkotmánymódosítással az alkotmányos jogok körét kiszélesítették, számos jogi garanciát is alkotmányba iktattak az alapvetQ jogok biztosítására.
25. Az alapvetQ jogok szabályozásának, csoportosításának és garanciáinak általános kérdései

AlapvetQ jogoknak az állam belsQ jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetQk az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából.
EzekrQl a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik. A hatályos magyar Alkotmány is deklarálja az állampolgárok alapvetQ jogait. Deklaratív jellegq àð nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és lehetséges korlátairól, az érvényesülésük jogi garanciáiról.

Az alkotmány általános feltételeket is megállapít. Ezek közül a legfontosabb:
az alapvetQ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az Alkotmányon kívül törvény állapítja meg, alapvetQ jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja.
Az AB gyakorlata szerint viszont nem tekinthetQ lényeges tartalom korlátozásának az olyan korlátozás, amelyet egy másik alapvetQ jog érvényesülése, védelme tesz szükségessé.
Egyes alapvetQ jogok gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idejére törvény alapján sem függeszthetQ fel, és nem korlátozható. (Pl.: az élethez és emberi méltósághoz való jog.)
Az Alkotmányban biztosított valamennyi alapvetQ jog érvényesülésének végrehajtási szabályait a legmagasabb szinten törvényben kell megállapítani.
Rendeleti jogalkotásban a végrehajtási szabályokat csak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. korlátai között lehet kiadni.

Az alapvetQ jogok szabályozása tekintetében a nemzetközi eredetq normák és a belsQ jogszabályok viszonya:
A szabályszerqen megkötött nemzetközi szerzQdések arra kötelezik az államot, hogy a belsQ jogalkotást a nemzetközi szerzQdéseknek megfelelQen alakítsa.
Az azonos formában kiadott szabályok között a nemzetközi eredetq megelQzi a belsQ eredetq jogszabályt.
A nemzetközi szerzQdés szabálya nem mondhat ellent az Alkotmánynak, de más belsQ jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerzQdés ellentmondhat az azonos vagy alacsonyabb szintq belsQ jogszabálynak.
A belsQ jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerzQdés a belsQ jog integrális része lesz.

Az alapvetQ jogok csoportosíthatók:
Beszélhetünk emberi és állampolgári jogokról.
Emberi jog: az ember természetébQl eredQ, örök és elidegeníthetetlen jog.
Állampolgári jog: a pozitív jog által biztosított jog. Az emberi jogok az ország területén mindenkit, az állampolgári jogok csak az állampolgárokat illetik meg.
Beszélhetünk egyéni és kollektív jogokról.
Az egyéni jogok egyénileg,
a kollektív jogok együttesen gyakorolhatók (kollektív jog pl.: egyesülési jog, gyülekezési jog).
A jogok tárgya szerint az alábbi csoportok különböztethetQk meg:
egyenjogúság vagy jogegyenlQség
alapvetQ személyi jogok és szabadságok
alapvetQ politikai jogos és szabadságok
gazdasági  szociális  és kulturális jogok
státusjogok és harmadik generációs jogok.
A joggyakorlás feltételei szerint:
Jogoknak nevezik az állam által jogszabályban biztosított, de konkrét jogalkalmazó eljárás következtében realizálható jogokat. Pl.: a szociális ellátáshoz való jog keretében a szociális segély biztosítása.
Szabadság alatt az értendQ, hogy minden megtehetQ, amit a jogszabály nem tilt, vagy jogszabály alapján hatósági aktus konkrétan nem korlátoz.

A jogok érvényesüléséhez szükséges politikai, anyagi és jogi garanciák:
Politikai garancia különösen az alkotmányosság és törvényesség mellett elkötelezett demokratikus politikai rendszer.
Anyagi garancia különösen a megvalósulás anyagi elQfeltételeit biztosító társadalmi és gazdasági rendszer.
Jogi garanciák pedig azok a garanciák, amelyek a jog kötelezQ erejénél fogva intézményesen teremtenek kedvezQ lehetQséget az alapvetQ jogok érvényesüléséhez.
A jogi garanciák csoportjai:
Alkotmányban vagy más jogszabályokban biztosított jogi garanciák.
Anyagi jogi, eljárási jogi és szervezeti jogi garanciák.
Anyagi jogi garancia az olyan jogi szabályozás, amely az egyes alapvetQ jogok minél teljesebb körq érvényesítését teszi lehetQvé. Ezen jogok sérelme esetén biztosítja a jogsértés megszüntetését, illetve kiküszöbölését. A felelQsségi szabályok megállapításával lehetQséget nyit a jogsértések következményeinek kiküszöbölésére, illetve a jogsértés megelQzésére.
Eljárási jogi garancia az olyan eljárási jogi szabályozás, amely biztosítja az alapvetQ jogokat érintQ hatósági eljárásokban az indokolatlan korlátozásokat, biztosítja az elfogulatlan döntés meghozatalát.
Szervezeti jogi garancia az olyan szabályozás, amely tekintettel van arra, hogy a jogosítással, korlátozással, jogsértés kiküszöbölésével kapcsolatos hatósági eljárásokban olyan szerv kapjon hatáskört, ahol a törvényesség fokozott garanciái állnak rendelkezésre (pl.: bíróság).

A jogérvényesülés általános jogi garanciái, amelyek az alapvetQ jogok védelmét is szolgálják, illetve az alapvetQ jogok védelmét szolgáló speciális jogi garanciák. Az 1989. évi XXXI. törvénnyel átfogóan módosított Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény ilyen garanciái:
az elQbbi kilátásba helyezte az állampolgári jogok általános hatáskörq országgyqlési biztosa intézményének életre hívását.
Feladata: az alkotmányos jogok védelme.
az utóbbi intézményesítette az Alkotmánybíróság elQtt benyújtható alkotmányjogi panasz lehetQségét az Alkotmányban biztosított jogok érelme esetén.

26. Egyenjogúság, státusjogok

A jogképesség elismerése: a jogok, így az alapvetQ jogok érvényesülésének is általában feltétele a jogképesség elismerése, az, hogy az embereknek jogai és kötelességei lehetnek. Elismeri minden ember jogképességét a magyar Alkotmány 56. §-a is.
A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény és késQbbi módosításai) részletesebben rendelkezik a jogképességrQl.
A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idQpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlQ. Ez átvezet az egyenjogúság kérdéséhez.

Egyenjogúság
Már az ókori görögöknél Platón szerint az emberek természettQl fogva egyenlQk. Az 1789. évi francia Deklaráció 1. cikkelyében kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogaikban egyenlQnek születnek és azok is maradnak. Társadalmi megkülönböztetés csak közhasznon alapulhat.

Hatályos Alkotmányunk:
Az alapvetQ jogokat általában mindenki jogaként fogalmazza meg (kivétel àð egyes jogok csak az állampolgárokat illetik meg).
A hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti.
A Magyar Köztársaság a jogegyenlQség megvalósulását az esélyegyenlQtlenségek kiküszöbölésével segíti.
Férfiak és a nQk egyenjogúságát.
Kimondja a bíróság elQtti egyenlQséget.

Státusjogok: a személyek állampolgári, nemzeti-etnikai kisebbségi, menekült, külföldi, illetve a határon kívül élQk magyar nemzetiségi státusával (= helyzetével) összefüggQ jogokat értjük.
Az állampolgársággal összefüggQ alapvetQ jogok Bizonyos alapvetQ jogok csak az állampolgárokat illetik meg.
a választójog és választhatóság,
a közhivatal viselésének joga,
a szociális biztonsághoz, ellátáshoz, valamint a mqvelQdéshez való jog.

Másrészt azt jelentik, hogy az állampolgárt a magyar állammal szemben külön garanciák illetik meg:
senkit sem lehet a magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani,
magyar állampolgárt nem lehet a Magyar Köztársaság területérQl kiutasítani,
a magyar állampolgár külföldrQl bármikor hazatérhet,
minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

2.) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
Magyarország fogadta el az egyik legrégebbi törvényt a nemzeti kisebbségek jogairól, az 1868. évi XLIV. (44.) törvényt, amely az egyenjogúság elvére és a nyelvhasználat biztosítására épített. Az Alkotmány leszögezi, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok egyenjogúak, megkülönböztetés a személyek között nem tehetQ.

A törvény alapján a kisebbségekhez tartozó személyeket megilletQ egyéni kisebbségi jogok pl.:
mindennemq hátrányos megkülönböztetése tilos,
joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához,
joga van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására,
joga van a politikai és kulturális esélyegyenlQségre,
joga van anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához,
joga van más országokban élQ kisebbségekkel való kapcsolattartásra,
közéletben való részvétele nem korlátozható.
A kisebbségek közösségi jogai:
Mindennemq hátrányos megkülönböztetése tilos.
A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja.
A közszolgálati rádió és televízió biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi mqsorok rendszeres készítését és sugárzását.
A kisebbségi közösségeknek joguk van anyanyelvq óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsQfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni.
A kisebbségeknek joguk van az országgyqlési képviseletre.
A kisebbségek társadalmi szervezeteket, továbbá helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségek önkormányzatai: kisebbségi települési önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, országos kisebbségi önkormányzatok.

Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselQk több mint a felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.
A helyi kisebbségi önkormányzatok általában rendeletalkotási és hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.
Országos kisebbségi önk.: nincs hatósági jogköre, de széles körben véleményezési és egyetértési, sQt döntési jogkörrel is rendelkezik. Legfontosabb, hogy intézményeket (színházat, közgyqjteményt) hozhat létre és összehangolja ezek mqködését.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal: (kormány, ig.ügyi min. felügyelte alatt) segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését.
Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa: ogy. választja, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének elQsegítése érdekében.

A menedékjog Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárok közül a menekültek részére biztosított alapvetQ alkotmányos jog.
A menedékjogról jelenleg az 1997. évi CXXXIX. (139.) törvény és késQbbi módosításai rendelkeznek:
Menekültként való elismerésre kérelem alapján az a személy jogosult, akinek azt a tvr-el kihirdetett nemzetközi Egyezmény az Alkotmányban is említett okokból biztosítja.

A menekültek jogállását fQleg a következQk határozzák meg: a menekültként elismert személyt a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, eltérések, hogy a menekültet:
nem illeti meg választójog,
nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört, melynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti,
nem hadköteles,
jogosult személyazonosító igazolványra és kétnyelvq úti okmányra,
tv-ben és korm. rendeletben maghatározott körben és feltételek szerinti ellátásra, támogatásra,
nem illetik meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai,
a menekült magyar állampolgárság honosítással történQ megszerzése iránti érelmét kedvezményes szabályok szerint bírálják el.

Menedékes: tömegesen menekülQk olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás miatt menekülni kényszerültek.

A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldi külön alkotmányos joga
Az Alkotmány szerint a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelQen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. àð Ha a közrend érdekében szükséges, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják.

A határon kívül élQ magyarok jogai
Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelQsséget érez a határain kívül élQ magyarok sorsáért és elQmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A Magyarországon illetve a szomszédos államokban igénybe vehetQ kedvezményekre, támogatásra jogosultak.
27. AlapvetQ személyi jogok és szabadságjogok

Az élethez, testi épséghez és emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmány szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektQl senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
Így a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya szerint (PPE):
ha a halálbüntetést nem törölték el, ezt csak az elkövetés idején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bqncselekmények miatt lehet kiszabni, az illetékes bíróság ítéletével. Mo.: 1995. évi II. tv.
senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, kényszer- vagy kötelezQ munka végzésére kötelezni. Megengedett azonban pl.: bqncselekmény miatt büntetésként kényszermunkával járó szabadságvesztés kiszabása.
Az 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelQzésérQl szóló európai egyezményt Magyarországon az 1995. évi III. törvénnyel hirdették ki.
Mo.-on a halálbüntetés az Alkotmánybíróság 23/1990. (X.31.) AB határozatának következtében szqnt meg.

A gyermek, az ifjúság, a család és a házasság védelme
Az Alkotmány az általános elvek között rögzíti, hogy az állam:
különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi érdekeit,
védi a házasság és a család intézményét,
minden gyermeknek joga van családra,
a szülQket megilleti a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák,
az anyáknak a gyermek születése elQtt és után támogatást és védelmet kell biztosítani,
a munkavégzés során a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya az alábbiakkal egészíti ki:
minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell és nevet kell neki adni,
minden gyermeknek joga van arra, hogy születésével állampolgárságot szerezzen,
a házasságkötésre alkalmas korban lévQ férfiak és nQk házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni,
házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése alapján lehet kötni,
a házasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt és felbontása után egyenlQk,
a házasság felbontása esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelmérQl.

Személyes szabadság és mozgásszabadság
A személyes szabadság: az egyik legrégebben elismert alapvetQ szabadságjog. Azt jelenti, hogy senkit sem lehet a szabadságától önkényesen megfosztani. Szabadság megfosztására csak jogszabályban kivételesen meghatározott okokból és esetekben, garanciák biztosítása mellett kerülhet sor. Az Alkotmány szerint az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
Törvényekben meghatározott korlátai.
bqncselekmények miatt bírói ítélettel szabadságvesztésre,
a szabálysértés miatt elzárásra,
bizonyos feltételek fennállta esetén elQzetes letartóztatásba helyezése, bizonyos feltételek mellett a 3 napos Qrizetbe vétel,
az egészségügyi jogszabályok szerint a veszélyeztetQ állapotú pszichés- ill. szenvedélybetegek pszichiátriai intézetben tartása.
A mozgásszabadság: Magában foglalja a szabadság megfosztásának tilalmát, de jelenti azt is, hogy a személyek szabad mozgása önkényesen nem korlátozható.
A hatályos jog szerint a mozgásszabadság korlátai:
a rendQrség a határozatban megjelölt személyt meghatározott helyre kíséri (àð elQvezeti),
népegészségügyi okokból ÁNTSZ pl. járványügyi zárlat alá helyezhetnek. A zárlat helyét nem szabad elhagyni.
Mások jogainak védelme érdekében nem lehet másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezQnek akarata ellenére bemenni, vagy ott bennmaradni, stb.

A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog Alkotmányunk szerint e jogok a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletnek.
A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya kimondja, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. Ezen jogokat az Európai Egyezmény is védi.
Magyarországon az Alkotmánnyal összhangban, az Országgyqlés 1992-ben fogadta el a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. (63) tv-t.

A személyes adatok védelmének biztosítása szempontjából kiemelést érdemel:
személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet,
az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezQ,
az adatkezelés során az egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos,
az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különbözQ adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy tv. megengedi,
az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérQl.
A személyes adatok védelme érdekében az országgyqlés adatvédelmi biztost választ.

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Az Alkotmány szerint:
a vallás vagy más lelkiismereti meggyQzQdés szabad megválasztását vagy elfogadását,
vallását és meggyQzQdését mindenki szabadon kinyilváníthatja.
A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény kimondja továbbá, hogy:
a vallás vagy meggyQzQdés kinyilvánításának szabadságát csak olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvetQ jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek,
tiszteletben kell tartani a szülQk és a törvényes gyámok szabadságát abban, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyQzQdésüknek megfelelQen biztosítsák.

A megfelelQ vagy tisztességes eljáráshoz való jog

Alkotmányunk szerint ezen jogok:
A szabadságtól senkit sem lehet másként, mint törvényben maghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
A bqncselekmény elkövetésével gyanúsított és Qrizetbe vett személyt a lehetQ legrövidebb idQn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy bíró elé kell állítani.
Biztosítva van az ártatlanság vélelme (àð senki sem tekinthetQ valamely bqncselekmény elkövetésében bqnösnek addig, amíg büntetQjogi felelQsségét jogerQs bírói határozat nem állapította meg).
Független és pártatlan bíróság döntéséhez való jog.
BüntetQ eljárásban a védelemhez való jog.
A nyilvános bírósági tárgyaláshoz való jog.
A nullum crimen sine lege követelménye (àð senkit sem lehet bqnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bqncselekmény.
Jogorvoslathoz való jog.
Az alapvetQ jogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelességekkel kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elQtt érvényesíthetQk.

28. AlapvetQ politikai jogok és szabadságjogok

Azok az alapvetQ jogok és szabadságok sorolhatók, amelyek az emberek közéletben való részvételét érintik.

Véleménynyilvánítás (szólás) szabadsága
Alkotmányunk csupán deklarálja ezt a szabadságot. A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény már valamivel konkrétabb rendelkezéseket is tartalmaz: a szabad véleménynyilvánítás magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli keresésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát is. E jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelQsséggel jár.
Korlátozásoknak vethetQ alá. Pl.: mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, nemzetbiztonság vagy a közrend, a közegészség védelme érdekében szükségesek.

Sajtószabadság
Az Alkotmány biztosítja a sajtószabadságot, azzal az indokolással, hogy a sajtó a közérdeklQdés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentQs eszköze, amelynek kiemelkedQ szerepe van a társadalmi ellenQrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.
Korlátozásoknak vethetQ alá. Pl.: mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, nemzetbiztonság vagy a közrend, a közegészség védelme érdekében szükségesek.

Magyarországon a nyolcvanas években széles körq elQzetes állami engedélyeztetési kötelességet írt elQ. Nagy változás történt 1989-ben:
1947 óta elQször megszüntette az idQszaki lap alapításának és nyilvános közlésének engedélyeztetését,
az elQzetes engedélyezés körét szqkítette.
A sajtótörvény módosításával (1990. évi XI. tv.) további oldások is elQtérbe kerültek, így pl. nemcsak jogi személy, hanem, természetes személy és ezek jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaságai is alapíthattak rendszeresen megjelenQ idQszaki lapot, helyi rádió- vagy TV stúdiót. Az utóbbihoz engedély volt szükséges.
A sajtószabadság gyakorlása:
nem valósíthat meg bqncselekményt vagy bqncselekmény elkövetésére felhívást,
nem sértheti a közerkölcsöt, és
nem járhat mások személyhez fqzQdQ jogainak sérelmével.

Közérdekq információhoz való jog Ez a közérdekq adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot jelenti.
A sajtótörvény rögzíti, hogy Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szqkebb környezetét, hazáját, a világot érintQ kérdésekben. A sajtó feladata  a hírközlés más eszközeivel összhangban  a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.
A személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. szerint:
a törvény biztosítja, hogy a közérdekq adatokat mindenki megismerhesse,
közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elQsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
Az Országgyqlés adatvédelmi biztosa ellenQrzi a közérdekq adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog érvényesülését.

Egyesüléshez való jog

Az egyesüléshez való jog az egyének különbözQ, de meghatározott célok érdekében állandó szervezetben való tömörülését jelenti. Mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, ill. azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
Korlátozásoknak:
állambiztonság,
közbiztonság, közrend, közegészség,
közerkölcs, vagy
mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mqködtethetnek.

Az egyesülési jog gyakorlása:
nem irányulhat a hatalom erQszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására,
nem valósíthat meg bqncselekményt és bqncselekmény elkövetésére való felhívást,
nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Gyülekezési jog Alkotmányunk elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

A Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya és az Európai Egyezmény szerinti korlátok:
az állam biztonsága,
a közbiztonság és közrend, ill.
a közegészség, közerkölcs, vagy
mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.

Magyarországon hosszú ideig a gyülekezéssel kapcsolatos jogi szabályozás alacsony szintq, esetleges volt. Ezt a problémát oldotta meg a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv.
A közterületen tartandó rendezvényt az illetékes rendQrkapitányságnak 3 nappal elQtte be kell jelenteni. Erre a szervezQ köteles, aki magyar állampolgár, vagy itt tartózkodási, ill. letelepedési engedéllyel rendelkezQ személy lehet.
A résztvevQk nem jelenhetnek meg fegyveresen vagy felfegyverkezve a rendezvényen. A rendQrség képviselQje a rendezvényen jelen lehet.

Panaszjog
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. Ez a panaszjog nem a jogalkalmazói eljárásban biztosított jogorvoslati lehetQséget, hanem az ezen túl biztosított panaszjogot jelenti. Pl.:
az Alkotmánybíróság elQtti eljárás kezdeményezése,
az állampolgári jogok országgyqlési biztosa eljárásának kezdeményezése,
az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelem.

A közérdekq bejelentésekrQl, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. tv. szabályozza. Ha a panasz valamely szerv tevékenysége (mulasztása) ellen irányul, azt a szerv vezetQje intézi el, a vezetQ vagy dolgozó magatartása ellen irányuló panaszt a felettes intézi.

A közügyek vitelében való részvételhez és a közhivatal viseléséhez való jog
Az Alkotmány szerint: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében. àð MindenekelQtt a jogalkotásban és a képviseleti szervek munkájában való közvetett (választójogon keresztül realizálódó), valamint a népszavazásban és népi kezdeményezésben való közvetlen részvétel jogát jelenti.

A közhivatal viseléséhez való jog:
A mai nemzetközi standardot a Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya úgy fogalmazza meg, hogy az egyenlQség általános feltételei alapján minden állampolgár a hazájában közhivatali tisztséget viselhet.
Az Alkotmány szerint: minden állampolgár rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelQen közhivatalt viselhet.

Választójog. Népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga
A Magyar Köztársaság területén élQ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyqlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
Nincs választójoga annak:
akit cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek,
aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerQs bírói ítélet hatálya alatt áll,
aki jogerQs szabadságvesztés büntetését,
aki büntetQ eljárásban jogerQsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
29. Gazdasági  szociális  kulturális jogok, 3. generációs jogok. AlapvetQ kötelességek

Gazdasági  szociális - kulturális jogok


1. A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, a munka mennyiségének és minQségének megfelelQ jövedelemhez, a pihenéshez, az érdekvédelemhez és a sztrájkhoz való jog.

E jogokat deklarálja az Alkotmány; a részletes szabályokat pedig a Munka Törvénykönyve; a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselQk jogállásáról szóló törvények és ezek végrehajtási szabályai tartalmazzák.
- A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek lehetQsége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadott munka útján való megélhetésre.
- Az igazságos és kedvezQ munkafeltételekhez való jog azt jelenti, hogy biztosítják különösen:
a méltányos munkabért és egyenlQ díjazást
a tisztességes megélhetést
a biztonságos és egészséges munkakörülményeket
magasabb kategóriába lépés lehetQségét
a pihenést, szabad idQt.
- A szakszervezeti érdekvédelemhez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme érdekében másokkal szakszervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.
- Az állam elismeri a sztrájkjogot, amelynek azonban a GSZKE (àð Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya) szerint a fegyveres erQk, a rendQrség és az államigazgatás tagjai általi gyakorlása korlátozás alá eshet.

2. A magántulajdon védelméhez és a vállalkozáshoz való jog
A magántulajdon védelméhez való jog elismerésre talált már az 1789. évi francia Deklarációban, majd a polgári alkotmányokban is. A szocialista alkotmányok a magántulajdont jelentQsen korlátozták, azonban ezek a korlátozások fokozatosan szqkültek, sQt a rendszerváltás során megszqntek.
Az Alkotmány az alábbiakat rögzítette:
a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül.
Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.

3. Szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog
Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra.

4. Egészségvédelemhez való jog
A Magyar Köztársaság területén élQknek joguk van a lehetQ legmagasabb szintq testi és lelki egészséghez. Eszerint:
intézkedéseket kell tenni a halvaszületés, a csecsemQhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlQdése érdekében,
a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történQ megjavítása érdekében,
járványos, foglalkozási és más megbetegedések megelQzése, gyógyítása és ellenQrzése érdekében,
feltételek megteremtése, melyek megbetegedés esetén mindenkinek biztosítják az orvosi ellátást és kezelést.

5. MqvelQdéshez való jog. A tanítás szabadsága és a tanszabadság
A tanulással összefüggQ jogok és szabadságok legalább 3 elemet foglaltak magukban:
Tanuláshoz való jog:
Az általános iskolai oktatás kötelezQ és általános
A középfokú oktatás képességei alapján mindenki számára hozzáférhetQ.
A felsQfokú oktatás képességei alapján mindenkinek hozzáférhetQ.
Az általános (és középfokú) oktatás az állami  önkormányzati iskolákban ingyenes.
A tanuláshoz való jogot az állami (önkormányzati) iskolák egységes rendszere biztosítja.
A rossz anyagi helyzetben lévQk anyagi segítséget kapnak tanulmányaikhoz.
A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak az állami (önkormányzati) iskolákban.
A tanítás szabadságának elve:
Az iskolák a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve meghatározzák saját szakmai, nevelési, ill. pedagógiai programjukat.
A tanítás szabadságának fontos garanciája az iskolák széles körq autonómiája.
A tanulás szabadsága (tanszabadság):
Az általános iskolai oktatás kötelezQ, de a tankötelezettség iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthetQ.
A szülQt megilleti az oktatási intézmény szabad megválasztásának joga.
Az állami, ill. önkormányzati általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a lakóhelye a körzetében van.
Szabadon választható a felsQfokú oktatási intézmény is.

MqvelQdéshez való jog
Ide értjük a mqvelQdés terjesztésével kapcsolatos valamennyi formát: TV, rádió, színház, könyvtár, múzeumok útján történQ mqvelQdés. Az Alkotmány kimondja, hogy biztosítja az állampolgárok számára a mqvelQdéshez való jogot.

6. A tudományos és mqvészeti élet szabadsága
Ennek nyilvánvaló korlátja, hogy gyakorlása nem ütközhet büntetQ törvényi tényállásba. A tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mqvelQi jogosultak.

3. generációs jogok

A 3. generációs (vagy szolidaritási) jogok fogalma és biztosítása a 70-es években nemzetközi szinten merült fel, az államban élQ egyének és közösségek, továbbá a nemzetközi közösség szolidaritására hivatkozva. Pl.
a békéhez való jogot,
a fejlQdéshez való jogot (mindenekelQtt a harmadik világ országaira tekintettel),
az emberiség közös örökségének hasznosításához való jogot,
a környezetvédelemhez való jogot, stb.
Ezek igen fontosak, mert elQsegíthetik a mindenoldalú emberi fejlQdést, és nélkülözhetetlen elQfeltételei lehetnek valamennyi jog hatékony gyakorlásának is. A magyar Alkotmány elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethet.

AlapvetQ kötelességek

Az alapvetQ kötelességek között Alkotmányunk
a haza védelmének kötelességét,
a közterhekhez való hozzájárulás kötelességét és
a kiskorú gyermek taníttatásának kötelességét említi.

A haza védelme Alkotmányunk szerint minden állampolgárnak kötelessége (àð fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat, polgári szolgálat). Az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeirQl, a honvédelemrQl szóló 1993. évi CX törvény, végrehajtási szabályai és késQbbi módosításaik rendelkeznek.
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyon viszonyainak megfelelQen a közterhekhez hozzájárulni. Ez elsQsorban az adójogi szabályok szerint realizálódik.
Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a szülQk, gondviselQk kötelesen kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. E kötelezettség a szülQi felügyeletet gyakorló szülQt, a gyámot, a nevelQszülQt (hivatásos nevelQszülQt), helyettes szülQt terhelik.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

3. óra 9. államháztartás ápolástan aszalós lászló bibó etikett eu agrárpolitikája fogyasztóvédelem forgó mozgás formanyomtatvány gazdasági jog integrálás ismertető jegyzet jegyzőkönyv jpg kémia kiadott kidolgozott anyag konfiguraciokonformacio. konjunktúrakutatás kötelező olvasmány lineáris litoszféra marketing2 minta nyelvművelés oszlop példatár pénzpiac pénzügy petőfi platón prog1 statisztika i. sűrűség szervezes szociolingvisztika szocioógia tanári jegyzet természetvédelmi biológia tétel vállalatirányítás valós érték villamos gépek villamosságtan viszonyszám víz zh feladat