savanyodás,savanyú talajok javítása
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiTalajvédelemJegyzeteksavanyodás,savanyú talajok javítása
2009.01.08 20:05:20
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
SAVANYODÁS, SAVANYÚ TALAJOK JAVÍTÁSA
" Talajsavanyúság formái
-Aktuális /tényleges (=PH) :a talajoldat H+ koncentrációja
-Rejtett / Potenciális: A kolloidok felületén kötött H+, AL3+, Fe3+ ionok , hodrlitos savanyúság (y1), kicserélQdési savanyúság (y2)
A kolloidok felületéhez kötött potenciális savanyúság egy-egy talajnál 10 000-szerese vagy 50 000-100 000-szerese is lehet az aktív savanyúságnak.
Talaj kémhatása:
Mérése:
-kolorimetriásan
-elektrometriásan (szuszpenzióban):
Talaj: folyadék(1:2.5
Desztvizes: pH(H2O)
KCl-os: pH(KCl) pH(H2O) > pH (KCl)
Szódás talajok: 8.5- 10.5 pH
meszes talajok: 7- 8.5 pH
humid éghajlat szántott talajai: 5-7 pH
erdQtalajok:3.5- 5.5 pH
savanyú szulfátos talajok: 2-3.8 pH
A rejtett savanyúság: a kolloid felületeken kötött H+, AL3+, Fe3+ ionok
Mérése titrálással:
y1: hidrolitos Ca acetát
y2: kicserélQdési (KCL) y1>y2
" A talaj kémhatásának jelentQsége:
Közvetlen: tápanyagok felvehetQsége, kémiai reakciók, mikrobiológiai tevékenység
Közvetett: a kolloidokra gyakorolt hatás, a szerkezetre gyakorolt hatás
" Talajkolloidok:
A talajkolloidok töltésének kialakulása:
állandó töltés
változó, pH függQ töltés
töltés(adszorbció
Mi a talaj savanyodás: a talajképzQ tényezQk sajátos társulása révén a talajképzQdés során keletkezQ lúgos és tényleges mállástermékek kilúgzódnak a talajszelvénybQl, és így a talajban a savtermelQ folyamatok kerülnek túlsúlyba.
FQbb okai:
Természetes okok:
-TalajképzQ kQzet: minQsége?, mennyire bázikus?, mállékony? Porozus? Kemény?
Pl:homok ((lösz
-Klimatikus tényezQk: csapadék, hQmérséklet, szél,
-sok csapadék(lefelé irányuló vízmozgás (kilúgzás( intenzívebb talajsavanyodás (szub/trópusi területek)
-meleg éghajlat(bef. A fizikai kémiai folyamatokat(intenzívebb mállási folyamatok( termeszthetQ/természetes növények faja, fajtája(szervesanyag minQsége/mennyisége
Biológiai tényezQ hatása talaj kémhatására
-Milyen a természetes vegetáció?
-Fás: savanyú alomanyagot termel(ami a talajt savanyítja(savanyúságot tqrQ növények telepszenek meg(alom mégsavanyúbb( fQleg gombás lebontás
-Füves: nem savanyú alomanyag ( fQleg baktériumos lebontás(a biomasszában a bázikus kationok (Ca, Mg, Na, K) mennyisége nagy, ez visszakerül évente a talajra
- A lebontó életközösségek aránya milyen? Gombás? Baktériumos?
Gyenge savak
CO2:
CaCO3(s) + CO2 + H2O ( Ca2+ + 2HCO3-
pH > 5
(ANC = 10 - 20 kmolc.ha-1.év-1
Szerves savak:
disszociáció: R-COOH ( R-COO- + H+
fém-komplexképzés: Al-(R-COO)3 (M-DOC)
pH > 3.5
(ANC = 0.1 - 0.5 kmolc.ha-1.év-1
Növények kation felvétele
MezQgazdaság: (ANC = 1 - 3 kmolc.ha-1.év-1 ( eltávolítás növény R-OOK
(H+ mineralizáció( talaj K+
Kation körforgás
( felvétel H+ ( talaj K+
N mineralizáció + nitrifikáció
A szerves anyag mineralizációja: Szerves-N + H2O ( szerves savak + NH4+ + OH-
Nitrifikáció: NH4+ + 2O2 ( NO3- + 2H+ + H2O
(kimosódás
(növényi felvétel ( OH-
Fém-szulfidok oxidációja
Pirit oxidációja: FeS + 2H2O + O2 ( Fe3+ + SO42- + 4H+
Macska-arany képzQdés:
Fe3+ + 2SO42- + K+ ( FeK(SO4)2(s)
jarozit : sárga Fe szulfát
Tengerek agyagos üledékei
" Antropogén hatások:
-növények betakarítása: a bázikus kationok felhalmozódnak a termesztett növények fQ és melléktermékében (10X), majd nem pótlódik vissza
-Mqtrágyák
-Savas légköri ülepedés:
~NOx és SOx oxigénnel, vízzel kénsavat, ill. salétromsavat képeznek:
~Nedves ülepedés: csapadékkal a környezetre, növényekre, talajba, élQvizekbe jut.
~Száraz ülepedés: a légszennyezés (por, korom) is a talajra juthat
" Légköri savas kiülepedés
Savas esQ
-nedves és száraz kiülepedés
-SO2 , NOx , NH3
-tavak és folyóvízek elsavasodása
-káros hatás az erdei ökoszisztémákra
" Mqtrágyák talaj savanyító hatása
-Mo. mezQgazdaságilag hasznosított területének több mint 25% -án savanyú talajokat találunk (erdQtalajok, savanyú réti, savanyú öntés talajok). Ezt fokozza vagy elQidézi a savas hatású mqtrágyák használata.
-A mqtrágyák egy részének vizes oldata savanyú: szuperfoszfát, ammónium-szulfát.
-A mqtrágya kationjai megkötQdnek a kolloid felületén -> kationcsere játszódik le -> protonok jutnak a talajoldatba -> sav képzQdik, ami savanyúságot okoz.
-Mqtrágyák feloszthatók fiziológiailag semleges, savanyú és lúgos hatású trágyaféleségekre. Oka: a tápanyagot tartalmazó vegyületekben v. kation, v. anion formában fordul elQ a tápanyag. Ezt a tápanyagot a növény felhasználja -> ha kation marad vissza, az anionnal egészül ki (hidroxillal) -> lúgosítja a talajt. Ha anion marad vissza, kationnal (H+) egészül ki -> elsavanyítja a talajt. Ily módon savanyít: ammónium szulfát (NH4+SO32-), Kálium klorid (a növény K+ -ot igényel, H+ iont ad át), kálium szulfát, ammónium klorid. Lúgosít: kálcium nitrát, nátrium-nitrát (Na+NO3-).
-Az ammónia nitrifikációja is okozhat elsavanyodást (I. Nitrosomonas, II. Nitrobakter):
I. 2NH4 + 3O2 -> 2NO2- + 2H2O + 4H+ + energia. (jelentQsen fokozza a talaj savanyúságát)
II. 2NO2- + 2O2 -> 2 NO3- + energia.
Karbonátok mállása : CaCO3(s) + 2H+ ( Ca2+ + H2O + CO2(g) pH > 6.5
Szilikátok mállása : 2KAlSi3O8(s) + 2H+ + 9H2O (K-földpát) ( 2K+ + Al2Si2O5(OH)4(s) + 4H4SiO4 (kaolinit)
Kationcsere : X2Ca + 2H+ ( 2XH + Ca2+ pH 4.0 - 6.5
Al-hidroxid mállása : Al(OH)3(s) + 3H+ ( Al3+ + 3H2O pH < 4.0
ANC: (Acid neutralising capacity) sav semlegesítQ kapacitás,
molc vagy mol(+) per m3 ,
Talajásványok + kicserélhetQ kationok
Savanyú talajok elterjedése:
Mo-n a talajtakaróra vonatkozó ismeretek (Stefanovics, 1963) és az agroökológiai potenciál adatainak felmérése alapján (Várallyai et. al., 1980)
-a talajok 43% gyengén savanyú
-13% erQsen savanyú
-38% karbonátos
-6% szikes
A savanyú talajok elterjedése a világon:
-Trópusi szubtrópusi területeken (D-Am és Afrika EgyenlítQ menti területein, DK - Ázsiában, Európában, Dk- Kanada, USA D-i , DK-i része)
Talajsavanyodás Mo-n:
-Dunántúl Ny-i, D-i felében, az Északi Khg, Tisza és a vízrendszeréhez tartozó folyók és a Rába alluvális területein.
Az elsavanyodás hatásai a talaj összetételére
-pH (
-CaCO3 (
-Al-tartalom (
-Bázistelítettség (
-az adszorbeált K+, Na+, Ca2+, Mg2+ kimosódása
A talajok elsavanyodásának hatásai a talajoldatra és a talajvízre
-pH (
-[Al3+] (
-[NO3-] (
-makro-kationok (
-nehézfémek (
Hatások az ökoszisztémára
-mikrobiális aktivitás ( (pH)
-növények növekedése ( (pH, [Al3+])
-nitrofil növények ( (NO3-)
-tápanyag-ellátási zavarok (Al/Ca, NH4/K)
ErQs talajsavanyúság káros hatásai:
-Csökken a talaj pH-ja
-a Talaj bázikus kationokban ( Ca, Mg, Na, K) és tápanyagokban elszegényedik (cementáló anyag veszteség)
-Romlik a szerkezet (ált. tömörödött)
-Agyagásványok szétesése
-NQ a fém oldhatósága (Al, Cd, Mn toxicitás)
-Mikroorganizmusok faji összetétele megváltozik (penészgombák)
-Termelés mennyisége minQsége csökken
Talaj savanyúság káros hatásai II
-Savanyú közegben nem következik be a humuszanyagok koagulHJN|~¤ô þ
¤
¬
®
½
¿
Ð
á
â
ñ
ò
7
N
U
|
~
ª
¬
®
ì
î
¬
®
ð
ò
¦ $&(HLøúüøôìôìôìôåáÜì×ìôÏôÏôÈôÁô½ô½ôܵ°©½©½¡°¡}
jàðhÜeÙ hEÑ5hÜeÙ
hÜeÙhÜeÙ hÜeÙ5hÜeÙhÜeÙ5h¹MhÜeÙ5
h8crh8cr h8cr5h8crh8cr5h8cr
jàðh¹M
h¹Mh¹Mh8crh¹M5 h¹M5 h^'/5hÃk÷
h¹MhÃk÷h¹Mh¹M5h¹MhvZ h^'/1JL|òþ
¥
¾
â
ø
0
N
i
2
~
<
p
¬
ò
$ýýýöööööñññýýýöööööööêêêêêê ¤gdEÑgd¹M ¤gd^'/$&HºìÜò°ÐÒ8 P¨ê _mr¢Áøøöïïïïïöøøøøøööööïïïêêããã ¤gd^'/gdk
¤gd9aü ¤gdEÑú6<> 6²ÆÚÜ .<®°ÂÄÆÐÒÔúRT& ( l n ª ¬
P¦¨êò*,Z\°²ÔÖ@üøðèüäðäðäðßÚÕÚðÚäÍäÆ¿äºÚðä¿ä¿ä¿ä¿ä¿ä¿ä¿ä²Úª¢¢ hk
>*
jàðhk
hk
hk
hk
>*hk
hk
6hk
hk
5 h^'/5
jàðhQ!Ü
jßðhQ!ÜhEÑhQ!Ü5 hEÑ5 hQ!Ü5 hÜeÙ5hQ!ÜhQ!ÜhÜeÙ5hQ!ÜhQ!Ü5h9aühÜeÙ9@Bxz _klmopqrvw
¡¢£µ¶¹»¼¾ÀÁÂùõùõíãÕÎÕ¿Õ´©©©©©©©Î©Îu©©©Île
h^'/5\hk
H*mH sH jDhk
hk
mH sH hk
hk
H*mH sH j®hk
hk
mH sH hk
hk
H*mH sH hk
hk
mH sH hk
5\mH sH hk
hk
5H*\mH sH
hk
hk
hk
hk
5\mH sH hk
hk
5\hk
hk
6hk
jàðhk
'ÁÂÑÒø%.OPklÈê^f~²´èbÞ JLøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøø ¤gd^'/ÂÏÐÑÒÞàáèéðñõö÷
#$%-./CDGIJLNOPijk>@FJLPTöèáÝáÕÊ¿±¿¥¿¥¿á¿Ê¿Ê¿¿Ê¿Õ¿á¿¿¥¿á¥áöèáÝáÊ¿¿¥¿á¥
h^'/5\ jDhk
hk
mH sH hk
hk
H*mH sH hk
hk
H*mH sH j®hk
hk
mH sH hk
hk
mH sH hk
hk
mH sH hk
mH sH h^'/
hk
hk
hk
hk
5\mH sH hk
hk
5\3TVX²´ÆÈêì"4
*mH sH hÆOhÆO>*
hÆOhÆOhÆOhÆO5\hÆOhÆO5\mH sH hÆOhÆO5\mH sH h^'/5\mH sH
jßðhÆOhÆO
jàðhÆO
jàðhk
hk
hk
jßðhk
hk
"îðò $(*,68<>FHJTV^`dfhz|~ ¢¤¬®°²´äæè
*,0óçÜçÜÕÉÁɽÜóçÜóܯÜóçÜçÜóÜÕ¨ÕÜÕ¨ÕܯÜçÜ ÕÁÉ ÜóÜóÜhÆOhÆO5\mH sH hÆOhÆO5\
h^'/5\ hÆOmH sH
jàðhÆO j®hÆOhÆOmH sH hÆOhÆOhÆO>*hÆOhÆO>*mH sH
hÆOhÆO hÆOhÆOmH sH hÆOhÆOH*mH sH hÆOhÆOH*mH sH 202:>HJN\^`¨ª®¶¸¼¾ÎÐÒÔÜÞæìîFHJLNt¦--- -Ì-è-ü-þ-
\ z !!!!!òçÛçÏÛçÛçÈçÈçÛçÏÛçÛçòçÏçÏçÈçÈçÀÈçÈ»¶®¶Èª®ª®ª¦ª¦ªªª
h^'/5\ hÝWF>*hÆOhÆO>*hÝWFhÆOhÆOhÆO5 hÆO5 h^'/5 hÆOmH sH
hÆOhÆOhÆOhÆOH*mH sH hÆOhÆOH*mH sH hÆOhÆOmH sH j®hÆOhÆOmH sH 6Lv--Ð-Z þ !!¼!Ò! "2"x"Æ"È"
#ú$%Ô&*+T, ,¢,:- ..øóóóøøøîîîøøøøøøîîîîîîîîîîîgdÝWFgdÆO ¤gd^'/!¸!º!¼!Î!Ð!Ò!Ô!
"
" "" """" """$"&","."0"2"4"t"v"x"z"Â"Ä"Æ"Ê"
#
# #ø$ú$ü$%%%Ò&Ô&Ö&¬**®*++öèÝöèÖÒËÀ˸À¬À¡À¬À¡À¬ÀËÒËÀËÒËÀËÖ~Ò~Ë~Ë~Ë~ËhÝWFhÃk÷\hÝWFhÝWF\hÝWFhÝWF5>*\h^'/5>*\ hÝWFhÃk÷mH sH hÝWFhÃk÷H*mH sH hÝWFmH sH hÝWFhÃk÷mH sH
hÝWFhÃk÷hÝWF
hÝWFhÝWF hÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\1+%+(+4+,R,T,,, ,¢,Æ,È,Ê,Ì,Ô,Ö,ê,ì,ð,ò,ú,þ,
-
---8-:-^-`-b-÷í÷æ÷æ÷æâÛÑø~pap~~÷Ñà j®hÝWFhÝWF\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWF\mH sH ?hÝWFhÝWF5B*CJ@KHOJPJQJ\^JaJ@mH ph33ÌsH hÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\
hÝWF5\hÝWF
hÝWFhÝWFhÝWFhÝWF>*\hÝWFhÝWF\-b-d-p-r-t-v--------¬-®-°-²-º-¼-Æ-È-Ì-Î-Ð-Ò-Ú-Ü-ì-î-ô-ö-ø-ú-
. ..&.(.*.áÕÇÕÇÕ¹ÕÇÕ°Õ¨£ÕÕ¹ÕÇÕÇÕÇÕÇÕÇÕÇÕ£Õ°Õ|ÕhÝWFhÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\ j®hÝWFhÝWF\mH sH hÝWF\hÝWFhÝWF\hÝWF\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWF\mH sH <hÝWFhÝWFB*CJ0KHOJPJQJ\^JaJ0mH ph33ÌsH &*.,...0.B.D.H.J.b.f.j.p....°.².´.¶.Â.Ä.Ø.Ú.Þ.à.è.ì.ø.ú.ü./ // /áÕÇÕ¹ÕªÕ¹Õ¡ÕvVÕÇÕ¹ÕªÕ¹ÕÇÕ¡Õ¡?hÝWFhÝWF5B*CJ@KHOJPJQJ\^JaJ@mH ph33ÌsH hÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF5\hÝWFhÝWF5\mH sH hÝWFhÝWF\hÝWF\mH sH j®hÝWFhÝWF\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWF\mH sH <hÝWFhÝWFB*CJ@KHOJPJQJ\^JaJ@mH ph33ÌsH !.//Ê/0R0t1²1Ú1ú122d2v3¢3G4H4x4444µ4å4æ4)525?5M5úúúúúóóóóóóóúóóóììììììììììì ¤gd9aü ¤gdEÑgdÝWF /"/V////////¦/À/Â/Ä/È/ä/ê/ 000P0R0¢0r1t122b2d2¤2¨2v3~3 3¢3G4÷ë÷æëÝÑÃÑ÷ѵëÝ÷©÷© xæslb[s[s[b[s
h9aü5\h9aüh9aü5\
hEÑ5\ h9aü\h9aüh9aü\h9aühÝWF\h9aühÝWF5\h9aühÝWF5\mHsHhÝWF\mHsHhÝWFhÝWF\mHsHhÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWFH*\mH sH hÝWFhÝWF\mH sH hÝWF\mH sH hÝWF\hÝWFhÝWF\mH sH hÝWFhÝWF\#G4H4b4c4v4w4x4y4~444444444444444444 4°4²4³4´4¶4Ä4Æ4Ç4Ë4Ì4Ð4Ò4Ö4Ø4ã4ùïêïÜÑȼ¼¥È¼¼¼¥È¼¥¼¼¥ê¥¼¼êuuuuh9aüh9aüH*\mH sH h9aüh9aü\mH sH h9aüh9aü\h9aühÃk÷H*\mH sH h9aühÃk÷\ j¯h9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷\mH sH h9aü\mH sH h9aü5\mH sH h9aüh9aü5\mH sH h9aü\h9aüh9aü5\
h9aü5\)ã4ä4å4æ45 5'5(5)5*5/50515356585<5=5>5?5@5C5D5E5J5K5L5M5N5\5_5`5a5b5c5m5r5s5t5u5v5óëäÚÕÚÇëÕ»¬»Õ»»»~»p»»Õ»»Õ»»g~hÃk÷\mH sH h9aühÃk÷H*\mH sH h9aü\mH sH h9aühÃk÷\ jh9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷H*\mH sH j¯h9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷\mH sH h9aüh9aü5\mH sH h9aü\h9aüh9aü5\
h9aü5\h9aüh9aü\h9aüh9aü\mH sH (M5b5u5v55²5Ú5ý5R6T6V6Z6¢6Ð6¢7î7 8|8ú8F9H99gÆh8j>käløøøøøøøøøøóììììììììììççççâgdSOgdEÑ ¤gdEÑgdÝWF ¤gd9aüv55555§5©5ª5±5³5Æ5È5É5Õ5×5Ù5Û5à5ã5ä5ì5î5ï5ù5ú5û5ü5ý5þ5 6"60626F6H6N6P6R6T6V6öèàÛÓǸÇÛÓǸǪÇÛÇÓÇÓÇǪÇÓÛÓÓÇsÇÓÛàh9aühÃk÷H*\mH sH h9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷H*\mH sH jh9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷H*\mH sH j¯h9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷\mH sH h9aühÃk÷\ h9aü\h9aüh9aü\h9aüh9aü5\mH sH h9aüh9aü5\'V6X6Z6 6¢6F9H999:fg gÄhÆhÈh8j:jk@k¼n¾nrpÆpÈp qqqqÎqÒqdr¶r¸rZs\ss
uuëáÚÓÎÚÄμº¼Î²Î²¼²¼¥¥Î}}¥Îvlg hÔ ,\h;"hSO5\
h;"5\
hSO5\ hSO\hSOhEÑ5\hSOhSO5\hSOhÃk÷\hSOhSO\ hÃk÷\hEÑhEÑ\UhEÑhÃk÷\hEÑhEÑ5\ hEÑ\
hÝWF5\
hEÑ5\h9aüh9aü5\'jh}}åh}}å5UmHnHtH u'ációja. A szerves és ásványi kolloidokat összekapcsoló, stabilizáló Ca hidak száma kicsi -> tartós, morzsás szerkezet nem tud kialakulni. A talaj szerkezete tömQdött, víz- és levegQgazdálkodása kedvezQtlen.
-Megnövekszik a különb. toxikus elemek, nehézfémek oldhatósága, más fontos elemek (tápanyagok) oldhatósága az erQsen savanyú tartományban lecsökken
-A savanyúság erQsödésével (pH<5.5) nQ az oldatban a szabad Al3+ (foszfort felvehetetlen formában kicsapja!) és mangán (Mn2+) ionok mennyisége -> meghatározott értéken túl fitotoxikus.
-Talaj savanyúsága hatással van a növények fejlQdésére ált. semleges, gyengén savanyú, gyengén lúgos feltételek az optimálisak .
-A talajsavanyúság növényekre gyakorolt hatása nem azonosítható minden esetben egyértelmqen: tünetek hasonlóak a tápanyag hiány, vízhiány tüneteihez. A talajsavanyúság növényekre gyakorolt kedvezQtlen hatásai:
-hidrogén-ion toxicitás (hatása nehezen mutatható ki, mert együtt jár az Al- és Mn toxicitással és biz. Létfontosságú mikroelemek hiányával): gyökérfejlQdési rendellenességet okoz, kevesebb, rövidebb megvastagodott gyökérzet alakul ki.
-gazdanövény-Rhizobium kapcsolat károsodása (az alacsony pH a gümQképzQdés kezdeti szakaszában káros, a pillangós fajok közül a lucerna a legérzékenyebb a talaj savanyúságára, pH 5 alatt már mérséklQdik a gümQképzQdés)
A javítás szükségességének megállapítása:
1-káros talajsavanyúság csökkentése
2-A növények Ca-ellátása
3-Talajszerkezet javítása miatt.
A káros talajsavanyúság csökkentése:
-A talajok pH (KCl) és az y2-értéket kell figyelembe venni, ha a ph (KCl)
< 4.5 erQsen savanyú, erQsen mészigényes
4.6 - 5.5 savanyú, gyengén mészigényes
5.6 6,8 gyengén savanyú nem mészigényes
A növények Ca-ellátása
-pH 5.5 feletti értékénél is lehetséges ,hogy a növények Ca ellátása nem megfelelQ.
A Ca növények általi felvehetQsége nagymértékben függ a talaj adszorpciós komplexusának Ca-telítettségétQl.
-montmorillonit AÁ: min. 70 V% Ca
-kaolinit AÁ: min 40 V% Ca
A talajszerkezet javítása miatt
A talajszerkezet javítása akkor is szükséges lehet, ha a veszélyes savanyúság megszüntetése, ill. növénytáplálkozási szempontból nem indokolt.
-kötött talajoknál, gyenge savanyúság hatására a talajkolloidok peptizálódnak( tömött szerkezet alakul ki.
- Kappen y1> 4( a rossz szerkezetet a gyenge telítettség okozza
MESZEZÉS
(egyik legbiztosabb beruházás: savanyúság - mqtrágyázás csökkenQ hatékonysága - nem gazdaságos az agrotechnika)
Magyarország:
2,3 millió ha-on kellene - 1,2 millió ha-on nem volt még&
A meszezés szükségességének megállapítása:
Talajtípus Káros savanyúság MESZEZÉS meliora-tív mésztrá-gyázás fenntartó Humuszos homok
Kovárványos BET
Nyers homokos öntés
Rozsdabarna et.
ABET
Pszeudoglejes BET
Kilúgzott savanyú csernozj.
y1 > 7-8
0,5 adag
y1 > 4-6;
pHKCl < 5,6
y1 > 4-6;
pHKCl < 5,6 Öntés réti talaj
Réti talaj, lápos réti talaj
y1 > 10 teljes adag y1 > 8;
pH < 5,6 y1 > 8;
pH < 5,6
A meszezés módja:
-Melioratív meszezés:
célja: Természetes talajképzQdési folyamatok eredményeképpen létrejött savanyú talajok KÉMIAI JAVÍTÁSA
tartalma: nagyobb mennyiségq, egyszeri , (állami támogatás), mészbejuttatás
-Fenntartó meszezés:
Célja: Melioratív meszezés hatékonyságát fenntartó (újbóli savanyúság kialakulását megelQzendQ& )
Tartalma: KISEBB mennyiségq, (üzemi erQbQl), rendszeres, (kötelezQ)
-Mésztrágyázás
Célja: Talajsavanyúság kialakulásának megakadályozása (1-2 % CaCO3) vagy mészhiány/savanyúság tompítása (melioratív meszezésre vár...)
Tartalama: tervszerqen beépül az agrotechnikába, < 2 t/ha, rendszeres, üzemi erQ DE nem kötelezQ
A melioratív meszezés mésszükségletének kiszámítása:
CaCO3 [t/ha] = y1 . 0,01 . KA . 1,74 vagy
CaCO3 [t/ha] = y1 . 0,005 . KA . 1,74 (kis KA)
Meszezés adagja:
A talajszerkezet javítása és a meszezés csökkentése végett. (y1, Aranyféle kötöttség Ka)
CaCO3 (t/ha) = y1 x f x 0.174
Ahol:
KA <29, 30 -39, 40-49, >50
f: 2; 3; 4; 5
FelsQ 20 cm-es réteg, Tt= 1.3 g/cm3
Meszezés adagja II.
A növények Ca ellátása miatt (mésztrágyázás)
CaCO3 = 3- 6 q/ha
Meszezés végrehajtása:
Két lépcsQben célszerq
1 évben: az y2 semlegesítéséhez szükséges mészmennyiséget kiszórni.
2 évben: az y1 tompítása céljából meghatározott mészmennyiség kiszórása.
A mész talajba munkálása: a javítóanyag és istállótrágya együttes bemunkálásával történjen.
MeszezQ anyagok:
-mészkQpor (90 -95 %-os CaCO3)
-mésztufa (min 70 % CaCO3)
-lápi mésziszap ált (50 % CaCO3)
-meszes lápföld (hatóanyag: 20-30%)
-égetett mész (hatóanyag /CaO/: min 80%
-cukorgyári mésziszap (50% CaCO3)
-egyéb ipari mésztartalmú anyagok (bQrgyári mésziszap, cementgyári hullópor, kohósalakok)
Meszezés hatása
-Kétféle hatásról beszélhetünk. A fontosabbik, hogy a karbonátionok megkötik a savanyúságot és szén-dioxid formában távoznak.
-2 H+ + CO32- = H2O + CO2
-Ezzel irreverzibilisen csökkentik a savanyúságot, mivel a gáz állapotú szén-dioxid távozik a rendszerbQl, és nem képes megfordítani a reakciót.
-A másik hatás, hogy a talaj savasság hatására deszorbeált és esetleg kimosódott Ca tartalmát pótolják a növények számára felvehetQ formában
Savanyú talajok javításának hatása:
-Javul a talajszerkezet, csökken a cserepesedés,
-Csökken az aktív potenciális savanyúság
-NQ a N és P-szolgáltató képesség
-NQ a kicserélhetQ Ca és Mg mennyisége
-Csökken az oldható Fe, Al, Mn mennyisége és ezek toxikus hatása
-kedvezQbb Mo felvétel
-Csökken a B, Cu, Zn s Co mozgékonysága
-Mikroorganizmusok: nitrifikálók, clostrídium-fajok, cellulózbontók aránya nQ(termékenység nQ
-Baktériunok aránya nQ
Meszezés tartamhatása:
-egyes szerzQk: 10-12 évtQl, 28-30 évig terjedQ hatás
-hazai tapasztalatok: 6-12 éves tartamhatás
KA, H%
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
