eu intézményrendszere...pusi

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományAz EU Intézményrendszere és Döntéshozatali Mechanizmusaeu intézményrendszere...pusi

Tanács
Eredete a Montánunió tanácsára nyúlik vissza.
Jelenlegi formáját és funkcióját a maastrichti és nizzai szerzQdés adta meg. Székhelye Brüsszel.
Az EU elsQdleges, kormányközi alapon mqködQ döntéshozó és jogalkotó szerve. Parlamenttel együtt közösen dönt az EU következQ éves
költségvetésérQl.Összetétele feladatonként változik, mindig az aktuális szakminiszterek foglalnak helyet az üléseken. Évente 2-4 alkalommal üléseznek, kivéve három szintet,Qk havonta: pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN), külügyminiszterek tanácsa (általános ügyek tanácsa), mezQgazdasági vagy agrárminiszterek tanácsa.Döntéseit háromf módon hozhatja: egyhangúlag, vagyis konszenzussal, egyszerq többséggel és minQsített többséggel.
Munkáját segíti az Állandó KépviselQk Bizottsága(COREPER).
a Bizottság
Székhelye Brüsszel. 27 tagú (Mo: Kovács László), 5 évreAz EU kormányának is tekintik. A legfontosabb felügyelQ és végrehajtó szerv. Képviseli az EU-t nemzetközi tárgyalásokon.Feladata: A döntéseket elQkészítése, alkalmazása, ellenQrzése.Bármelyik tagország ellen bíróságon eljárást indíthat, ha az megszeg egy uniós rendelkezést.Képviseli az EU-t nemzetközi szinten.
Parlament
Székhelye Strasbourg, titkársága Luxemburg.
732 képviselQ, Magyarországról 24.
5 évre népszavazással választják meg Qket.
A parlamentben évi 12 plenáris ülés van, mqködnek állandó bizottságok (20 db).
Minden tagországban léteznek parlamenti irodák.
Nem nemzetiségek, hanem politikai pártok szerint foglalják el helyeiket a képviselQk.
Minden hivatalos nyelven folynak a tárgyalások.
feladatai: törvényhozás, ellenQrzés, költségvetés megszavazása a Tanáccsal,
2/3-os többséggel feloszlathatja a Bizottságot
Bíróság
Székhelye Luxemburg.
25 bíró és 8 fQügyész hatéves idQtartamra.
Feladata: a közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése,
döntéseit szótöbbséggel hozza és azonnal jogerQre emelkedik a döntés, fellebbezni nem lehet.
Nem avatkozhat be nemzeti ügyekbe, de együttmqködik a nemzeti bíróságokkal.
Dönthet:
1. Tagállamok közötti per.ben
2. Az EU és egy tagállam közötti ügyekben
3. EU-s intézmények közötti per.ben
4. Magánszemély és az EU közötti per.ben
A Bíróság munkáját segíti az ElsQfokú Bíróság.
Ezen a szinten fellebbezni is lehet.

SzámvevQszék
Székhelye Luxemburg.
25 tagú, tagjait Miniszterek Tanácsa választja meg.
Hat évre választják Qket.
Három fQ feladata van:
1.EllenQrzi, hogy az költségvetési szabályoknak és a céloknak megfelelQen használják-e fel az EU-s pénzeket.
2. EllenQrzi az EU összes bevételét és kiadását, amirQl minden évben jelentést készt a Tanács és a Parlament számára.
3. Pénzügyi tanácsadás és konzultáció
Az Unió egyéb intézményei
OmbudsmanGazdasági és Szociális Bizottság
Régiók BizottságaEurópai Beruházási Bank
Európai Központi BankEurópai KonventEuropol
Maastrichti szerzQdés 1993 lépéletbe,új alp az eu integrációnak.Cél:gazd és pol.integráció mélyítés.
Részei: (9címbQl áll az okmány)
1.EU létrehozása (átnev.EGK) 2. a római egk szerz.mód.3. párizsi szerz.mód 4. Euroatom mód. 5.közös kül és bizt.pol 6.bel és igazságügy együttmqk. 7. Zárórendelkezések
-a gazd uniót 99 ig kell létrehoznia, új kohéziós alapokkal segítik a szegényebb álamokat.
EU pillérei
1.Európai közösségek, szupranacionális jelleg, minQsített többséges döntések, önálló jogalanyiság
2. Közös kül-és bizt. Politika:kormányközi jelleg, mindenki a saját érd.figyeli, úgy dönt
3.Bel-és igazságügyi együttmqkösés: kormányközi jelleg, mindenki a saját érd.figyeli, úgy dönt
A szerzQdés biztosít: úniós állampolgárság, többletjogok( szabad mozg, eu képvis vál részvét, diplomáciai védelem az euban, jogorvoslat ombnak.
Nem szqntetik meg a korábbi 3 intézmt, csak új szerzQdést hoznak létre, új név eu.
Amsterdami szerzQdés 1996 kormközi konf a mastrichti szerz. Felülvizsg.ra. ok: a 6 tagállamból 15 lett. 97aláír, 99életbelép. 3 problémakörrel fogl:1.az eu demokr. És hatékonyabbá tétele 2. polgárközelibb eu kial. 3. külpolitika
Polgárközelibb eu: demokr.jogállamiság, embjogok tiszt tartása, összehangolt foglalk strat, munkahely ter, körny és fogyvéd, átláthatóság, közeügy,jogalk, szuszidiaritás elve, külön kritériumok a bel és igazsügy ter. (a shengeni egy. A szerz.része lesz)
Önálló jogalanyiság.Amsterdami mar: intézményi reformok területén nem hozott várt eredményt.
Római szerzQdés 57-58 6 tagállam, ua montánúnió
Két intézményt hoz létre: EGK cél:közös piac, 2. EUROATOM cél: atomen.gyors elQter, köz kutatok
EGK fQ fel: áruk, szolg,tQke, munkaerQ szabad áramlása.vámúnió,közkerpol,közmezQ.közl.verspol,
Jogharmonizáció. Pénzügyi alapok:- eu szoc alap (munknélk, életszínv, munkhely ter)  eu beruházási bank (kölcsönök, garanciák)  eu fejl alap (reg kül csökk) 1965 Egyesülési szerzQdés: EGK, Monánún, Euroatom= EK 65
Nizzai szerzQdés 99 kölni csúcson indul, 2000nizzai csúcs. Eredmény: közösségi döntéshoz hatékonyabb, a többes dönthoz kiterj, EP hatáskörének bQvít, intézményi reformok: a kelti bQvítést lehetQvé teszi, ez vál amsterdami maradékokra, a bQvít út. Intézm átal, alapvetQ jogok chartája:alapvetQ szoc jogokmeghatárn . 0 6 Ä Æ È ô 4
D
V
N
Œ
°
²
Z

\

²

Ò

”
˜
$ & VXìàÕʳ¨Âʙ³³³³p³p³Âʙ³eàe™T™!hùd®hiÐB*CJ NHaJ ph hùd®hªqÍCJ aJ !hùd®h~R B*CJ NHaJ phhû0B*CJ aJ phhðvÌB*CJ aJ phhùd®hiÐB*CJ aJ ph hû0h~R CJ aJ hùd®h~R B*CJ aJ ph hû0CJ aJ hùd®hiÐCJ aJ hùd®h~R CJ aJ hеhªqÍ5CJ aJ &hùd®h›x!5>*CJ OJQJ^JaJ n0 4
–
& rº°¾ º (RóâÚÚÚÚÚâÒâÊÊÊÊÊÊÊÊÊâ¹$d1$7$8$H$a$gdI $a$gdI $a$gdá
ß $a$gdû0$d1$7$8$H$a$gdû0
$„Ä^„Äa$gdû0aþfhT V (PRš HJprtŽº¼*,df PîßîßÓßîßîßîÄ߸©ž©©~©vk¸©~©~©~©Z©~© hùd®hÔ5B*CJ aJ ph hùd®hªqÍCJ aJ hŽHÖCJ aJ !hùd®hÔB*CJ NHaJ phhùd®h9]B*CJ aJ ph hùd®hÔCJ aJ hùd®hÔB*CJ aJ phhеhÔ5CJ aJ hùd®hd-£B*CJ aJ phhеhªqÍ5CJ aJ hùd®hiÐB*CJ aJ ph!hùd®hiÐB*CJ NHaJ ph#R¨0솚Ö*tÆ&prŽº$ZŠdPœÐ$v÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïÞÞÖÖÖÊÊÊÊÞÞÞ
$ „d]„da$gd‘2Ô $a$gd‘2Ô$d1$7$8$H$a$gdû0 $a$gdŽHÖ $a$gdIPTœÐ¾ÌÎø˜¤Þ ö ú !À!ö!r"²",#X#L$ð$ò$ïàÔɺ¯ž’’pdSdSdSdSdGdh´zjB*CJ aJ ph hÃ9ïhÃ9ï6B*CJ aJ phhÃ9ïB*CJ aJ ph hÃ9ïhÃ9ï>*B*CJ aJ ph h‹F¾h‹F¾6B*CJ aJ phh‹F¾B*CJ aJ ph h‹F¾h‹F¾5B*CJ aJ ph hsh$h²m CJ aJ hùd®h²m B*CJ aJ ph hùd®h²m CJ aJ h‘2ÔhªqÍ5CJ aJ hùd®hÔB*CJ aJ ph hùd®hÔ5B*CJ aJ phvΘØ( Þ ö º!n",#L$ò$^&\'¹'`( )à)’+Î@6A¢AîââÚÚÚÚÚÒÚÚÚÚÚÆÆÆîÚµµ$d1$7$8$H$a$gdû0
$
Æa$gdsh$ $a$gdÃ9ï $a$gd‹F¾
$
Æa$gdû0$d1$7$8$H$a$gdsh$ò$%š%Ú%î%
&]&^&q&p'~'(*(`(( )4)Þ)à)þ)*"*$*&*+’+²+´+ïã×ãÆãºÆãÆ㬠  €umaXamuïJhô¡5B*CJ aJ phhsh$6CJ aJ hT|¶hsh$6CJ aJ hsh$CJ aJ hT|¶hsh$CJ aJ hT|¶hsh$B*CJ aJ ph hT|¶hsh$6B*CJ aJ phhsh$B*CJ aJ phhsh$5B*CJ aJ phh´zjB*CJ aJ ph hÜdshÜds6B*CJ aJ phhÒ+B*CJ aJ phhÜdsB*CJ aJ ph hÜdshÜds5B*CJ aJ ph´+¾,ä,.@Ì@Î@ A4A6A‚A A¢A

B BC4C6C$EREGG„G˜GšG¢G®GóâóàóÑÈÀ¸À¬À¤À¤˜¤ƒ{s{g^UIhð
œhæ%l6CJ aJ hæ%l5CJ aJ h<,5CJ aJ h<,h<,5CJ aJ hYUCJ aJ h UCJ aJ h Uh U5CJ aJ h­di5CJ aJ h­dih­di5CJ aJ h­diCJ aJ h¾4h¾46CJ aJ hf-CJ aJ h¾4CJ aJ h¾45CJ aJ hô¡hÜdsB*CJ aJ phU hô¡hô¡6B*CJ aJ phhô¡B*CJ aJ phozása. Lépések: 1.vámúnió57, közös piac57, 3 egységes piac86, 4. gazdasági únió 92,97, 5.pol únió92,97
Gazdasági és szociális bizottságrómai szerz létreh.
Tanácsadó test a biz és a tanács felé.székh: Brüsszel
Tagjai:a tagáll szem kivál, ezt a tanács hagyja jóvá.
Munkaváll,munkált, szakszerv érdekképvszerv tagjai. Megbízatás 4 évre szól,Mo. 12 tagot delegálhat (össz 344 tag, 27 tagállamból)
Régiók bizottsága tanácsadó test.székh:Brüsszel.
Feladat: az új tagáll régióinak kial. , támogatása. Tagjai lehetnek: a reg.önkorm.tagjai. 4 évre a tanács jav vál 344 fQ össz. Mo, 12 fQ Feladatai: a reg és helyi önkorm képv, a tan és biz kérésére vél nyilvánítás.
Európai beruházási bank szh: Luxemburg 57
Közösségi int és nemz bank is, tQkéjét a tagállamokjegyzik, feladata: kölcsönök adása az eu lemaradó régióinak, legfQbb szerv: kormányzótanács, melynek tagjai a tagállamok pénzügyminiszterei, feladat: a hitelpol ált. irányelveinek kial, jelentések jóváhagyása.
Montánúnió 52 tagok: Fr,Ném,Ol,Holl,,Belg,Lux
ElsQ elnok: Jean Monnet, két szakasz: átm és közös piac. Szervezetei: 1. FQhatóság (végrehajt) 9 tag, 6 évre. Többségi szavazás. Feladat:befektetések elrendelése, szab. Az árakat és a termelést, büntet.
2.miniszterek tanácsa (végrehajt) egyhang dönt v minQs többség, párh mqk a fQhatval tagok: tagorsz miniszterei 3.közgyqlés: a montánúnió parlamentje, fel: dem ell, tagjai:egyes orsz parl képv, 4. tanácsadó bizottság: a fQhat mellet, tan ad. 5. Bíróság: 7 fQ, minden tagállamból 1 és egy vál fQbíró. Mqködés:áll tagállami viték, jel sikerek, kial a kölcs biz.,elQkészíti a közös piacot, az integrációt
A Bizottság döntéselQkészítQ és delegált döntéshozói szerepe
Minden közösségi ügyben kizárólagos javaslattételi joggal rendelkezik. Bizonyos politikákat illetQen (mezQgazdasági, kereskedelem, verseny), egyes részkérdésekben végrehajtó, normatív döntéshozói feladatokat is ellát. Ezzel az adott területen meghatározó befolyással bír. A bizottság mint delegált döntéshozó szerv  a komitológia mqködése.

Döntéshozatal a Tanácsban
Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa Tanácsközpontú. Ebben a konszenzus keresésnek fontos szerepe van. A tagállamok közti egyeztetQ mechanizmusok bonyolult formái alakultak ki. Ebben fontos szerepe van a COREPER-nek. A COREPER az elsQ számú összekötQ kapocs Bizottság és a tagállamok között. A Tanács munkáját 250 munkacsoport segíti. A döntéshozatalban növekvQ szerepe van a Tanács soros elnökségét betöltQ országnak.
Döntéshozatali eljárások
1. Konzultációs eljárás: amikor a képviselQk csak véleményt nyilvánítanak.
2. Együttmqködés a Tanáccsal, de a Tanács nem köteles elfogadni a Parlament javaslatát. 3. Hozzájárulási eljárás: a Parlament egyetértése szükséges a Tanács döntése elQtt 4. Együttdöntési eljárás: a Tanács és a Parlament közösen dönt 5. Egyéb döntéshozatali eljárások
Jogalkotási eljárások
Az EU joganyagát ezek képzik (Acquis)
Minden új tag.áll-nak alkalmazkodni kell hozzá
1. elsQdleges jogforrások
római szerzQdés (programkötet, keretszerzQdés)
2.1951: MONTÁNUNIÓ4. 1967: EK 5. 1986: SEA
6. 1992: Maastrichti szerzQdés7. 1997: amsterdami szerz. 8. 2002: nizzai szerz.
2.másodlagos jogforrások
azok a jogszab-k, amelyeket az EU intézményei hozzák létre cél: az elsQdleges jogforr-k megvalósulásának elQsegítése típusai: a, rendelet: ált.hatályú jogi norma(minden részletében mindenki számára kötelezQ), nem igényel külön jogszab.alkotást b, irányelv: a célok vannak csak kijelölve az elérés módja van csak a tag.áll.ra bízva
c, határozat: kötelezQ, de nem mindenkire, mivel konkrét címzettje van és konkrét ügyekre vonatkozik d, nem kötelezQ jogforr.: vélemény, ajánlás, érdemes minél hamarabb alkalmazkodni
hozzájuk, m. hamar irányelv lesz belQle
3.egyébjogforrásokbírósággyakorlata (ítéletei,véleményei)íratlanjogszabályok(ált.jogelvek)pl. jóhiszemqség elve, jogbiztonság elve, arányosság elve
Az EU politikái elsQ pillérbe tartozó politikái: Közös politikák (kizárólagos közösségi hatáskörök)
Közös-kereskedelempolitika,-mezQgazdasági politika,-közlekedési politika,-monetáris politika
Közösségi versenypolitika
Közösségi politikák (megosztott hatáskörök)
Foglalkoztatás- és szociálpolitika
Regionális politika
Környezetvédelem
Fogyasztóvédelem

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. félév 13 2011 3. adatbiztonság ágazati ambrus judit csáth cserépedény direkt épületfizika etnográfia fizika 1 földrajz gamf fizika vizsga gazd.töri gazdaságtörténet germánok glikoneogenezis globális logisztika gyakorlat 1 jegyzet juh kassák kérdés válasz log lophotrochozoa magatartás matematika mechanika minden montesquieu munkaerőpiac német felvilágosodás növénynemesítés oscar niemeyer pár apróság prax radács rézsűállékonyság stendhal szervezeti szintay szövegszerkesztés tanári jegyzet természetvédelmi mérnök topográfia török üzleti kommunikáció vizsga