Filológia, könyvészet puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarBevezetés Az IrodalomtudománybaZHFilológia, könyvészet puska

Filológia
Akrosztichon-olyan költemény,melyben a versszakok esetleg sorok kezdQbetqi összeolvasva1nevet v.vmi mondást adnak ki
autográf:szerzQi kéziratban fennmaradt
Betqhq kiadás: A régi nyomtatványok digitalizált változata,mely nem Qrzi meg az eredeti kézírás jegyeit,mert már számítógéppel van szerkesztve.kizárólag a karaktereket modernizálják-1832 elQtti szövegek esetében szükséges h nyomon követhetQ legyen a változás a ny-ben
Cenzúra- információk hozzáférhetQségének,terjesztésének felügyelete1.sorban politikai v.morális alapokon
Emendatio: szöegjavítás,eredeti szöveg helyreállítása
Fakszimile-hasonmás kiadás,fotomechanikus v. digitális eljárással készített-meg tudja Qrizni,h nézett ki,de az anyagot nem tudja reprodukálni. Segítenek a kutatásban
félaugográf-autográf javításokkal ellátott gépirat
FQszöveg- a szövegváltozatok közl a textológus által alapul vett szöveg,mely kritikai kiadásban a többi szövegváltozathoz képest fölérendelt viszonyban van
Genetikus kiadás-hagyományos v. digitális kiad.,mely a szerzQ által létrehozott többféle magyarázatot1idejqleg képes reprodukálni, a sz.változásokat azonnal közölhetQvé tenni
Irod.pozitivizmus-a 19.sz-ban az irod.megértés uralkodó fogalomkerete a pozit.-objektiv akar lenni.
Korrektúra-a szerzQi kézirat és végleges nyomtatvány közötti(ált.tördelt) szöveg,mely bejegyzett sz.módosításokat tartalmaz.
Kritikai kiadás- szöveg és jegyzetrészbQl áll,amely alapja minden további elemzésnek. A sz.átírása betqhív, a jegyzetrész sz.kritikai és tárgyi jegyzetekbQl áll, mely a mqre és a szerzQére vonatkozó minden lényeges adatot tartalmaz. Feladata,hogy rögzítse a szöveg lehetQ teljes és hiteles alakját, tárja fel keletkezésének történetét, helyét körülményeit, s ezzel szolgálja a különféle szaktudományokat, oktatást,a népszerq kiadások alapjaként a közmqvelést.2 féle van:fakszimile, és betqhív
Kronosztichon-évszám elrejtése a szövegben betqkiemeléssel(római sz)
Lectio difficilior-nevezebb olvasat
Ny.magyarazat:archaizmusij,dialektusok,tenologizmusok,szótársegédletek
Plágium-szellemi mqvek eltulajdonítása
Provenientia- a kézirat eredete,származása,sorsa közgyqjteménybe való kerülés elQtt
Reprint-újra nyomtatott k.
Sz.kritika:a hitelesség,és helyesség+állapításához kutatásokra van szükség.1.dleges kiindulópontja a sz.források+állapítása,azaz annak felkutatása,h az adott szöveg milyen formában, módon, hány példányban maradt fenn.
Szövegromlás: lectio, azaz az eltérQ olvasat, lapsus calami(a betqk felcserélése, az anagrammatikus szócsere (tehát azonos betqk más sorrendben egy másik szót adnak) egy szó, vagy egy egész mondat szükségtelen megismétlése, felcserélhetQ betqformák félreolvasása)
Sztemma-a szövegváltozatok családfája,ábrázolt leszármazásai rendje
t.magyarázat: citátumok, allúziók, locos communisok,toposzok,vándortörténetek,anekdoták,flóra és fauna
Textólógia:az irodalmi sz.rendszerezésével,kiadásával foglalkozó tud.
u.edito-1. vált.
Új filológia-azt tanítja, h a nyomtatás kora elQtti irodalom csak variánsokban él,nincs helyes archeptikus szöveg,ezért a cél a variánsok megQrzése,közlése
ultima manus-utolsó kéz,szerzQ utolsó javításai,végleges szándéka.
Variáns-olyan szöveg, mely a szerzQ,v másoló v. kiadó javításait,kiegészítéseit tartalmazza
f.feladata:felismerés,helyreállítás,felismerés,szqkebb értelemben a szövegek tanulmányozásának,megértésének tudományos módszere,tudománya
F:görög szó,beszélni szeretés, az írott szövegek tanulmányozásának tudományos módszere,tudománya.Fontos, h a szövegeket a lehetQ legjobb rendben hagyományozza az elkövetkezendQ korok számára,ez koronként változik. 1 d. álladó az idealista törekvés, h a legjbb rendben hagyományozzon. A filol. Látszólag olyan egységes szabályrendszerrel rendelkezik,mely a sz.-el kapcsolatos bármely kérdés esetén iránymutató lehet, annak ellenére, h minden szöveg más dialógust igényel. Hagyományrendszerét elsQdlegesen a források használatával akarja megalkotni, több egymst igazoló forrás erejével támasztja alá állításait, de van h nincs elég forrás a részletes, útmutató elemzéshez
Sz.változások törv.szerqségei:a szövegek reprodukálói a szöveghqségre irányuló törekvéseiket csak tökéletlenül tudják megvalósítani
Sz.változások típusai:szándéktalan1. a másoló mást olvas,mint ami elQtte van. A) hasonló betqk felcserélése b) szóés sorkihagyás 2, a másoló azt olvassa,ami elQtte van, de mást ír le a) pszichés okok miatt b) stílussajátosságok miatt c) változtatások a versritmuson. Szándékos-1. a másoló által okkal,v ok nélkül hibásnak tartott helyek javítása 2. elavult, a másoló elQtt ismeretlen jelentésq szavak mással való helyettesítése v. a sor átértelmezése 3. a stílus megváltoztatása
Pozit.sz.kritika-Tolnai V.szertint a vizsgálat alapja a szöveg, mely elmetermékek írás segítségével rögzített nyelvi kifejezése.A filol. Vizsgálat célja a sz. mindenoldalni megállapítása,h a teljes megértést lehetQvé tegye,ezért elhárít minden akadályt, ami a megértés útjában áll.Ezzel+tartja, és+óvja az alkotásokat.+állapítja:a hitelességet,helyességet(sz.vizsgálat,sz.kritika),keletkezését(történet),ny.értelmezését,jelentésbeli és tárgyi ért.(sz.magyarázat),forrásait.Ezek után meg kell állapítania szöveg alak ls mqfaj sajátosságait.A filol.vizsg.módjait együtt használják.

könyvészet
Bibliográfia: szöveges dokumentumok dokumentum leírásainak szerkesztett jegyzéke
Bio-bibliográfia: Életrajzi vagy személyi bibliográfia
Colophon: A szöveg záró része, mely gyakran tartalmaz adatokat a szöveg keletkezési, ill. kiadási körülményeire vonatkozóan.
Custos: Prszó a lap alján
Cutter-szám: A könyvtári abc egy betqjébQl és egy kétjegyq számból áll.
Enciklopédia: címszavak összefüggéseiben rendszerezett (nem betqrendes) szerkezetq, rövid, közérthetQségre törekvQen írt, önálló cikkeket tartalmazó adattár
Incunabulum: Psnyomtatvány: a könyvnyomtatás elsQ évszázadában készült nyomtatott könyv (1500. december 31-ig)
Kódex: Kézzel írott középkori könyv.
Korrektúra: A szerzQi kézirat és végleges nyomtatvány közötti szöveg, amely bejegyzett szövegmódosításokat, javításokat tartalmaz
Kötelespéldány: Részint hivatalos, részint tudományos célra a törvényekben megjelölt intézmények ,þ L f j

¸
d
r
6

L

¢

¶

8
ì
î
T f Œ®ê ¬Êz „† 6Xræô4LÜê(Öâ^z,@¸ÆÚò˜ ¦ P!d!d"f"&#òæÛæÛæÛÐÅÛæÛæÛæÛÐÛæÛæÛæÛæÛæÛÐÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛæÛ·¬ ¬h®04hŽdÎ>*CJ

aJ

h®04hŽdÎCJ

aJ

h®04hŽdÎ5>*CJ

aJ

h®04h:i

CJ

aJ

h®04hŸ(×CJ

aJ

h®04h}CJ

aJ

h®04h}>*CJ

aJ

h®04hµ<6>*CJ

aJ

< þL d
6

¢

î
T Œê²¬†Xæ4ÜÆÖ^,¸Ú ˜ P!úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdrI¤sþP!d" '¨(3,î0ð01¨123F3Ö35ð5<6@7fDˆD*EÆFšGÎG4HfHDI:JjJŽKúúõõõõððððððððððððððððððððððgd®04gdrIgdŽdÎ&#ž' 'Ü'¨(Ô(ì(î(@)¾*Ø*2,3,D,à.â.ø.ì0î0ð0111¨1È12(233F3\3õêÞêÞÐÞêŹÅê­¢–Šõ‚zqeYNYNYNYNY h9K?h×O'CJ

aJ

h9K?h×O'>*CJ

aJ

h9K?h®04>*CJ

aJ

h®04>*CJ

aJ

h®04CJ

aJ

hŸ(×CJ

aJ

h®04h)Y6CJ

aJ

h®04hþ)À6CJ

aJ

h®04hþ)ÀCJ

aJ

h®04h:i

>*CJ

aJ

h®04hŸ(×6CJ

aJ

h®04hŸ(×CJ

aJ

h®04hŸ(×6>*CJ

aJ

h®04hŽdÎ>*CJ

aJ

h®04hŽdÎCJ

aJ

h®04h)YCJ

aJ

\3Ö3î35&5ð5ú5<6P6@7\78DfDtDˆD°D*E>EÆFÔFšG¬G4HFHfHzHDIdI:JPJjJzJŽKžK²KÒK2LHLM8M¶MÊM@NNN~N´N’\â\8j¾jújüjn
np.p4pRq`q¢s¤sõéõéõéõéõéõçõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõéõÙÎÙÎÙÎÙÎÙÎÀ´ÎÙΩ h®04h®04CJ

aJ

h9K?h®04>*CJ

aJ

h9K?h®040J>*CJ

aJ

h9K?h®04CJ

aJ

h9K?h®045>*CJ

aJ

Uh9K?h×O'>*CJ

aJ

h9K?h×O'CJ

aJ

=hez beszolgáltatni rendelt példányt vagy példányok
Kritika: bírálat
Kurrens bibliográfia: egyidejq, a szerzQ korának anyagát feldolgozó bibliográfia
Lábjegyzet: Hivatkozás helye. Ha a szövegben valamit meg akarunk magyarázni, például egy kifejezést vagy szót, akkor azt megjelöljük egy felsQ indexszel és a lap alján apró betqkkel odaírjuk a magyarázatát
Lexikon: Betqrendjében szereplQ rövid, közérthetQségre törekvQen írt, önálló cikkeket tartalmazó adattár
Maiuscula: Nagybetqs írás
Megmutatja az adott könyv szakrenden belüli helyét
Minuscula: Kisbetqs írás
Monográfia: adott kérdés, tárgy átfogó, sokszor a teljesség igényével elvégzett feldolgozását tartalmazó könyv
Nemzeti könyvtár: Feladata az adott nemzet területén, annak nyelvén és arról a nemzetrQl szóló összes dokumentum gyqjtése.
Paleográfia: Kézirattan
Pergamen: Az ókor óta az írás rögzítésére használt szQrtelenített állati bQrbQl készült fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lap.
Recenzió: bírálat
Régi nyomtatvány: Az 1800-as évek elQtt létrejött nyomtatványok
Repertórium: Folyóiratok, hírlapok megjelent tanulmányainak, cikkeinek, recenzióinak jegyzéke, adattára.
Retrospektív bibliográfia: (könyv formájú) egy lezárt idQszakot feldolgozó bibliográfia
Végjegyzet: Nem az oldal alján szerepelnek, hanem a dokumentum végén
Volumen: terjedelem, mennyiség
RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR (RMK)
Szabó Károly munkája, évköre: kezdetektQl 1711-ig. Eredetileg csak a magyar nyelvq nyomtatványok feltárásával foglalkozott, a Régi Magyar Könyvtár címet is csak a magyar nyelvq kiadványok összefoglalásához szánta&
Régi magyar könyvek nélkülözhetetlen bibliográfiája. A mq három kötetes, a harmadik kötet két részbQl áll. Az elsQ kötet megjelenítési éve 1879, a másodiké 1885, a harmadik kötet elsQ része 1896-ban, második része 1898-ban jelent meg. Az elrendezés mindegyik kötetben azonos. Mindhárom kötet az 1711-ig megjelent nyomtatványokat ismerteti. Az elsQ kötet az 1531-tQl 1711-ig megjelent magyar nyomtatványokat tartalmazza, tekintet nélkül arra, hogy azok hol jelentek meg. A kötet 1793 könyvet regisztrál. A második kötet 1473-tól 1711-ig Magyarországon megjelent nem magyar nyelvq mqvek bibliográfiája és 2483 tételt tartalmaz. Anyagának összegyqjtése tulajdonképpen párhuzamosan történt az elsQ kötet anyagának gyqjtésével. A harmadik kötet mindkét része már Szabó Károly halála után jelent meg. Az anyaggyqjtést még legnagyobb részt Szabó Károly végezte, de azt Hellerbrant Árpád, a magyar bibliográfia egyik legszorgalmasabb mqvelQje fejezte be, és a kötetet Q is rendezte sajtó alá. A harmadik kötet elsQ része az 1480-1670-ig terjedQ idQszak alatt, második része, mely két évvel késQbb az elsQ rész megjelenése után 1898-ban jelent meg, az 1671-1711-ig terjedQ idQszak magyar szerzQk külföldön megjelent idegen nyelvq mqveit tartalmazza. Ennek a résznek az anyaga tulajdonképpen már nem tartozik a szorosan vett nemzeti bibliográfia által feldolgozandó anyagához, hanem valójában magyar vonatkozású, azaz hungarica anyag.
Az RMK, bár nagy gonddal és alapos anyaggyqjtés alapján készült, nem egészen teljes.
A könyv mindössze 100 példányban jelent meg.

RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK (RMNY)
Az RMNY körébe tartoznak mindazok az 1711 elQtti nyomtatványok, amelyeket a történelmi Magyarország területén bármely nyelven, vagy külföldön egészében vagy részben magyar nyelven nyomtattak. A régi magyarországi nyomtatványokat Szabó Károly a Régi Magyar Könyvtár (RMK) 1879-ben és 1885-ben megjelent I. és II. kötetében írta le. Az utóbbi négy évtizedben folytatott anyaggyqjtés eredményeként ma mintegy 6000 régi magyarországi nyomtatványról van tudomásunk. A hosszú elQkészületet igénylQ munkálatok eredményeként jelent meg a Régi Magyarországi Nyomtatványok tudománytörténetének kézikönyvének, az RMNY-nak az elsQ kötete, amely 1601 elQtt megjelent összesen 896 nyomtatványt foglal magában. Felépítése az RMK I. és II. kategóriáját olvasztja egybe. Az RMNY-nak több mint a fele a vallás, az egyházak szolgálatában jelent meg.

A régi magyarországi nyomtatványok ismertetése Szabó Károly leírásától sok vonatkozásban eltér. Így Q a kiadványok címlapját teljes egészükben leírta, ami az RMK terjedelmének mintegy háromnegyed részét igénybe vette. Ehelyett az RMNy-ben a modern könyvek címfelvételi szabályzatában alkalmazott elvek alapján készült a nyomtatványok címleírása, amely a legjellemzQbb adatokat tartalmazza: a szerzQ neve; a cím, a fordító, közremqködQ, a nyomtatás helye, a nyomtatás éve, a nyomdász vagy nyomda megnevezése, a terjedelem, a formátum.

A címlap szövegének teljes leírása lényegében két funkciót töltött be az RMK-ban: egyrészt rögzítette a mq leglényegesebb adatait, másrészt korlátozott lehetQséget nyújtott az azonosításhoz egy adott példánnyal történQ összevetés esetében. az RMNy-kötet végén az ismertetett mqvek címlapjának reprodukciói külön táblákon kapjanak helyet.
A LEGFONTOSABB MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETI-ÉS ELMÉLETI FOLYÓIRATOK
ItK: Irodalomtörténeti Közlemény
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, az egyik legjelentQsebb irodalomtörténeti periodikum. 1891-tQl jelenik meg. FQszerkesztQje Kecskeméti Gábor. A folyóirat a magyar irodalomtörténeten belül különösen három nagy korszak, a régi, a felvilágosodás- és reformkori, valamint a 19. század közepétQl a 20. század közepéig terjedQ idQszak irodalmával foglalkozó tanulmányokat közöl.
It: Irodalomtörténet
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a tudományegyetemek irodalomtörténeti intézeteinek folyóirata. 1912-ben indult. FQszerkesztQje Schein Gábor. A teljes magyar irodalomtörténet körébQl közöl írásokat, továbbá irodalomelméleti tanulmányokat.
Literatura:
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének irodalomelméleti folyóirata. 1974-ben indult. Profilja az újabb magyar irodalom és értelmezési kérdései.
Helikon:
Irodalomtudományi Szemle, az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata, címe az idQk során többször módosult. 1955-tQl jelenik meg, negyedévenként. FQszerkesztQje Varga László. Mai profilja 1963-ban alakult ki, mikortól is a folyóirat valamennyi száma egy-egy téma köré szervezQdik.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-1 5. előadás 5. óra a csoport acélgyártás alapozás algoritmusok alkszámtech architektúra asdf bácsó sándor deklaratív programozás dia előadás ember feudalizmus fmea fogalmak formanyomtatvány gyakorlódolg házi hla információs társadalom informatika jogelmélet jogviszony kidolgozott középkori európa lineáris ma matrix mechanika3 zh mikroökonómia montázs művészettörténet nemzetközi ókori kelet példák prácser tamás stat1 számvitel ii. szigorlat tanenbaum természetvédelem törvény tükör váll. pü. vállalat gazdaságtan vallás zárthelyi