Órai anyag

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetInformációs TársadalomJegyzetekÓrai anyag

Információs társadalom  órai anyag

09.11.
Daniel Bell  az emberiség történelmét 3 korszakra osztotta:
premodern társadalmak kora
Qsközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus
modern korszak
kapitalizmus, ipari, indusztriális, polgári társadalmak
tudás alapú információs társadalmak kora
posztindusztriális társadalom

A 3 korszakot az alábbi különbségek figyelembevételével lehet jellemezni:
fejlesztési/fejlQdési erQforrás
gadzasági ágazat
emberi értinkezési viszonyok

Fejlesztési erQforrás szerint:
premodern
föld, emberi/állati erQ (rabszolgák száma)
modern
pénz (materiális tQke)
befektetés ( profit
gépek (gépesítés)
tudás alapú információs társadalom
tudás
információ

Gazdasági ágak:
premodern
mezQgazdaság (földmqvelés, állattenyésztés)
modern
ipar
tudás alapú információs társadalom
szolgáltatások – humán szolgáltatások
oktatás, rekreáció, idegenforgalom, orvosi ellátás, banki szolgáltatás

Emberi érintkezési viszonyok:
premodern
természet adta közösség
modern
mesterséges csoport
társas halmaz (20-21. sz.)
az emberek térben és idQben egy helyen vannak, de semmi kapcsolat nincs köztük (pl. buszon)
tudás alapú információs társadalom
hálózat
az egyenrangú felek egymás megértésére és megegyezésére irányuló, bizalmon alapuló, kölcsönös elQnyöket nyújtó kapcsolatrendszere

09.18.
Az információs társadalom értékelési modelljei:
athéni modell:
pozitívumnak, fejlQdésnek tartja az információs társadalom kialakulását
lehetQvé teszi az információs társadalom, hogy egy athéni demokráciához hasonló társadalom jöjjön létre
Athén ( a szabad polgárok közvetlenül beleszólhattak a közösség dolgaiba
demokrácia akkor lehet, ha az emberek nem félnek a felettük lévQtQl, nem bizalmatlanok a hozzájuk hasonló helyzetqek iránt, és nem köti le minden idejüket és energiájukat a megélhetésükért végzett munka.
A közvetlen demokrácia megteremtéséhez biztosít feltételeket az athéni modell szerint az információs társadalom.
Az athéni modell szerint az információs társadalom:
lecsökkenti a munka végzéséhez szükséges idQt ( lehetQvé válik a távmunka
az információs korlátlan mértékben elérhetQvé válnak
a mqvészeti alkotások élvezete mindenki számára elérhetQ az internet által
e-kereskedelem: az internetes vásárlás, szolgáltatások igénybevétele is megkönnyíti az életet
interneten keresztüli ügyintézés (e-közigazgatás)
Az athéni modell azt mondja, hogy az ember ideje és energiája jelentQs mértékben felszabadul, önmegvalósításra, saját célok elérésére, egy teljesebb élet élésére ad lehetQséget.

orwelli modell:
az információs társadalom kialakulása, az infokommunikációs technikák és eszközök elterjedése az emberek elkorcsosulásához, az emberi kapcsolatok elsorvadásához, társadalmi hanyatláshoz vezet
ellenQrzöttség: az infokommunikációs eszközök lehetQvé teszik, hogy bárhol és bármikor tudják, hogy mikor hol vagyunk, mit csinálunk, mert minden ellenQrizhetQ. Ilyenek a tárfigyelQ kamerák is.
mobiltelefon ( bárhol és bármikor elérhetnek, ami nem mindig pozitív

10.02.
Kulturális tQke és társadalmi tQke kapcsolódása az információs társadalomhoz:
Bourdieu (francia szociológus) elmélete szerint a 20. század végének társadalmaiban vált e két tQke fontossá a materiális tQke mellett. Minden eddigi társadalom egy egyenlQtlenségi rendszert alkotott.
A tudás alapú információs társadalomban a tudás és az információ a fejlesztési alap.
A materiális tQkével azonos fontosságú, azzal összeadódó és konvertálható tQkévé vált a kulturális tQke és a társadalmi tQke. ( azok a képességek, készségek és tudás, amelyet a családban kapunk meg, és amelyek az oktatás során bQvíthetQek.
A kulturális tQkén belül van: (Bourdieu felosztása szerint)
inkorporált kulturális tQke
az egyén személyiségébe beépülQ/beépült tQke
személyiségjeggyé vált tQke
pl. valaki jól tud angolul, de nincs nyelvvizsgája, akkor inkorporált kulturális tQkével rendelkezik
objektiválódott kulturális tQke
könyv, festmény, cd, mobiltelefon
sajátossága: függ a materiális tQkétQl és az inkorporált kulturális tQkétQl
egyszerre benne van a pénz és az ízlésvilág
intézményesült kulturális tQke
diploma, kitüntetés, iskolai végzettség
hivatalos formában is megjelenik

Társadalmi tQke:
az emberi kapcsolatokat jelenti
az emberi kapcsolatok részben vertikális (hierarchikus), részben horizontális (egyenrangú) jellegqek

Hálózatiság: egyenrangú emberek horizontális kapcsolata, ami bizalmon alapul, és kölcsönösen elQnyt akarunk szerezni a kapcsolatból.

Fukuyama  japán származású közgazdász, fQ mqve: Bizalom. Ebben azt állítja, hogy a mai társadalmakban a gazdasági fejlQdés legfQbb meghatározója a bizalom. Ott tud a gazdaság fejlQdni, ahol képesek az emberek együttmqködni, és megbízni egymásban még a hierarchikus rendszerben is. Mqvének végé azt írja, hogy a legnagyobb deficit/akadály a bizalomhiány/bizalmatlanság. Ha én sem bízom másokban, QkFHJX¤

º

¼

î

ð

" # ¸üþ "

R  ’ ÐÒÌÎ<->-L-& óêáÓÉ¿¯¿É¿É¿¥¿¥—¥‡¥}¥}m}m}cUchà$.hPpª5CJ^JaJhPpªCJ^JaJ jàðhÙ/|hÙ/|CJ^JaJhÙ/|CJ^JaJ jàðhÅ hÅ CJ^JaJhà$.hÅ 5CJ^JaJhÅ CJ^JaJ jàðh:Onh:OnCJ^JaJh:OnCJ^JaJh0=ÖCJ^JaJhà$.h0=Ö5CJ^JaJh0=Ö:CJ^Jhò*É:CJ^Jh0=Öh0=Ö:CJ^JHJXÒ n Œ ü N
Š
Œ

`
‚
¼
¾
ü


f

v

¤

÷÷ïïäÙäÙäÙïïÎÎÎïïøø
$
&
Fa$gd0=Ö
$
&
Fa$gd0=Ö
$
&
Fa$gd0=Ö
$
&
Fa$gd0=Ö
$
&
Fa$gd0=Ö $a$gd0=Ö $a$gd0=Ö¤

Ì

ð

6
B
X
Z
z
Ž
æ
ö
# I  ‘ ¯ ôéÞÓÓÇǼ±¼±¦››““ $a$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$„^„a$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd0=Ö
$
&
Fa$gd:On¯ ¹ Ñ Ø ì ¸þ "‚ 0 ’ *ôéÞééÓȽ²ªªªŸ””””
$
&
F a$gdÅ
$
&
F a$gdÅ $a$gdÅ
$
&
Fa$gdÅ
$
&
Fa$gdÅ
$
&
Fa$gdÅ
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On
$
&
Fa$gd:On*

trÄ(ŒŽ®.²<->-L-è-z!$"$|$ôôéééééÞÒÇÞÞÞ¿¿¿¿¿¿¿ $a$gdPpª
$
&
F a$gdÙ/|
$„ ^„ a$gdÙ/|
$
&
F a$gdÙ/|
$
&
F a$gdÙ/|
$
&
F a$gdÅ & x!z! #"#F%&P&¬-<|<~<î?üA
BþJKÖMP’P€RŽRì\ø]ú]r^t^öìöÜöÒöÒÐÒÀÒ¶¨¶›¶‘Ò‘ƒ‘yiy\hÃEÈhÙMwCJ^JaJ jàðhÙMwhÙMwCJ^JaJhÙMwCJ^JaJhà$.h"«5CJ^JaJh"«CJ^JaJhæQhæQCJ^JaJhà$.hæQ5CJ^JaJhæQCJ^JaJ jàðhÃEÈhÃEÈCJ^JaJUhÃEÈCJ^JaJ jàðhò*Éhò*ÉCJ^JaJhPpªCJ^JaJhò*ÉCJ^JaJ|$´$ %F%&P&”&,'„'Â'(T(V(x(¸(‚)„)Ž**À<Â< >ôéééôÞÞÞÓÞÞËËÀµËËËËËË
$
&
F a$gdÃEÈ
$
&
F a$gdÃEÈ $a$gdÃEÈ
$
&
Fa$gdÃEÈ
$
&
Fa$gdÃEÈ
$
&
Fa$gdò*É
$
&
Fa$gdò*É sem bennem, akkor egy idQ után teljes bizalmatlanság lép fel ( már magunkban sem fogunk bízni.

Hanna Arendt: könyve  A totalitariánizmus gyökerei. Ebben azt írja, hogy a 20. században két egyforma totalitariátus rendszer alakult ki: fasizmus és szocializmus.
Mi a lényege, közös magja ezeknek a rendszereknek?
Arendt szerint létezik egy olyan közös mag, ami az emberek elmagányosodása. A totalitariátus rendszerekben szándékosan elmagányosítják az embert. Az elmagányosítás nem egyedüllétet jelent!
Nincs saját helye az embernek a világban. A magányos ember mindig mindenben a legrosszabbra számít  úgyse sikerül, nem lesz ebbQl semmi stb.
Ez a bizalmatlanság forrása, a társadalmi tQke hiánya. Nincsenek olyan emberi kapcsolataink, ahonnan erQt meríthetnénk.

10.09.
Digitális szakadék:
A társadalmi egyenlQtlenségek rendszerében elfoglalt jelenlegi rossz helyzete Magyarországnak (fQként az észak-magyarországi régió) tovább romolhat a tudás alapú információs társadalomban, és az eddigi hátrányokhoz társulhat újabb hátrányként a digitális szakadék. Ha ez bekövetkezik, az ország vagy a régió végérvényes leszakadásával járhat.
A másik alternatíva, hogy az információs társadalom nyújtotta lehetQségeket kihasználva a korábbi hátrányokat leküzdjük, és egy jó pozíciót érünk el a társadalmi egyenlQtlenségek rendszerén belül.
az indusztriális társadalmakban a materiális tQke, a gépesítettség, az urbanizáció, a nyereségesség, a GDP, a foglalkoztatottság, a tartós munkanélküliség a meghatározó mérQszámok.
Az indusztriális modern társadalmakra a modernizációs fejlesztési modell jellemzQ. Ez egy felülrQl, kívülrQl elkészített minta követése, megvalósítása. (Egy ténylegesen meglévQ más országbeli minta átvételét jelenti.)

A társadalmi egyenlQtlenségek hagyományos dimenziói:
anyagi helyzet
munkamegosztásban elfoglalt hely
iskolai végzettség
lakóhely
érdekérvényesítQ képesség
információhoz történQ hozzájutás

A társadalmi egyenlQtlenségek hagyományos dimenzióiban a társadalom többségére a státus inkonzisztencia jellemzQ. Nem tartoznak össze a különbözQ dimenzióban elfoglalt helyek. A társadalom elitje általában valamennyi dimenzióban felül van. A társadalom legalsó csoportja a depriváltak, halmozottan hátrányos helyzetqek, mert valamennyi dimenzióban lent vannak.
A depriváltak társadalmi csoportja szinte automatikusan örökíti át a státusát gyermekeire. BQvítetten újratermelQdik a halmozottan hátrányos társadalmi helyzet. A legnagyobb veszély az, hogy a depriváltak végérvényesen leszakadnak a táradalom többségétQl. Ez ma már a többségi társadalom versenyképességét és életminQségének javulását is fenyegeti.
Ha az információs társadalom újabb hátránnyal bQvíti a deprivációt a digitális szakadékkal, akkor a leszakadás valószínqsége nQ. Ha azonban a depriváltak bekapcsolódnak az információs társadalomba, akkor esély nyílik a többi hátrány leküzdésére.

10.16.
A tömegtársadalom és az elmagányosodás a modern korban (20. sz.) jön létre.
A tömegtársadalmak a modern kor, az indusztriális társadalmak korának késQi szakaszára jellemzQek.
Heidegger: a 20. század emberének alapvetQ létélménye, hogy az élet túl nehéz. Miért?
Mert túl sok körülöttünk a gondozásra váró tárgy, és a gondoskodásra vágyó ember. És mert az életünk folytonos lótás-futás, tevés-vevés, igyekvés-törekvés, és mégis mindig úgy érezzük, hogy nem sikerül maradéktalanul eleget tennünk a gondozásra váró tárgyak, és a gondoskodásra váró emberek elvárásainak.
Életünket az ember uralma alatt éljük. Az ember az az elvont senki, akihez mindenki megpróbál igazodni. A veszély, hogy elmulasztjuk megélni a saját, valódi életünket.
Heidegger azt mondja: minden ember egy megismételhetetlen, pótolhatatlan külön világ; minden ember egy csoda. A valódi autentikus élet a bennünk rejtQzQ és csak ránk jellemzQ világnak a kiteljesedése és megmutatása.

Weber: A legtékozlóbb élet az önmaga jelenét elhalogató élet. Úgy halogatjuk a dolgokat, mintha örökké élnénk.

Heidegger: A tömegtársadalmak azt sugallják, hogy mindenki egyforma, pótolható, helyettesíthetQ, hogy a többiekhez hasonlóan kell élni, nem szabad kilógni a sorból, nem szabad egyénieskedni. Az autentikus élet elkezdéséhez segíthet egy, a saját halálunkhoz történQ gondolatbeli elQrefutás. A tömegtársadalmak szándékosan tették tabutémává saját halálunkat.
A másik ilyen erQforrás a szerelem ( a másik ember egy pótolhatatlan, megismételhetetlen csoda.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 11.05-2 13 5. gyakorlat adatbázis kezelés alapozás alternatív energiaforrások antropológia biológia bogarak de-avk élettan elte feladat filozófia fogaskerék hajtás földtudomány frei otto gazdaságtan gazdföci gazdszoc gyak házi doga humánbiosz gyak jogelmélet juhász kant környezet környezettechnikai műveletek környezetvédelmi közigazgatási jog lengyel ferenc logika meteo mills műszaki neveléstörténet növény outsourcing pár apróság platón reklámelmélet szemiotika szupra társadalom technika tqm váll. pü. vázlat vörösmarty