Fenntartható fejlődés jegyzet - dr. Végh László

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemTermészettudományi KarFöldrajzFenntartható FejlődésFenntartható fejlődés jegyzet - dr. Végh László

FENNTARTHATÓ FEJLODÉS
Debreceni Egyetem, 2008/2009. tanév I. félév, leadta és lejegyezte Végh László 2008. november 19.

0.1.

Tudnivalók a vizsgázásról

Vizsgázni a karácsony és újév közötti id szakot kivéve el reláthatólag bármelyik munkanapon lehet. Aki a o o Neptun rendszeren megadható idoszak el tt vizsgázna, az id pontot személyesen, vagy az 11359-es egyeo o temi hívószámon, (városból 509259) egyeztetheti vagy ír a vl@atomki.hu címre. Helyszín: Atomki, VIII. épület, ez egy háromemeletes betonépítmény, bejárat a Poroszlay úti portán, azután jobbra kell térni. A második emeleten, a tanteremben van a vizsga, a lépcs oda visz. Ha a tanterem o foglalt, akkor balra térve a 210-es szobát keressék. Szóbeli a vizsga, írásban készülhetnek fel. Tollat hozzanak. Jegyzet a teremben csak zárt táskában tartható. Mindenki b ven találhat az anyagban számára új és érdekes dolgot, akár olyan anyagrészekben is, ahol o ilyenekre eleve nem számítana. Ezért figyelmesen olvassák át a teljes jegyzetet. Ha két közlés között 2-3 másodperc nem telik el, akkor a közlések nem jutnak el az emlékezet közbens tárolójáig. Ennélfogva a o gyors átfutás után szinte semmi sem marad meg az elmében. Ha kevés az id , akkor gyümölcsöz bb az o o ennek megfelel terjedelm anyagrész átvétele. Mivel a tételen kívül valamennyien kapnak más területekre o u vonatkozó kérdéseket is, az átvett anyag terjedelmének megfelel vizsgajegyre számítsanak. A ketteshez o az anyag legalább negyedét, hármashoz legalább a felét, négyeshez legalább a háromnegyedét, a jeleshez pedig a teljes anyagot át kell venni. Elég az egyszeri figyelmes átolvasás, ha ki is esne valakinek ez-az, ett l o függetlenül látszik, hogy alaposan átvette-e a teljes jegyzetet.

Tartalomjegyzék
0.1. Tudnivalók a vizsgázásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 2 5 6 8 9 9 12 13 14

1. Bevezetés 2. Világegyetem és ember 2.1. 2.2. Szükségszer ség és véletlen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . u A világ rendszereinek szabadságáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Rendszerek 3.1. Hálózatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Szervezôdô rendszer és környezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. Az élôvilág egésze, mint rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. A piac mint szervezôdô rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

4. A társadalom mint rendszer 4.1. Erôforrások és nyersanyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2. Fenntartható társadalom és világrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. Japán az Edo-korszakban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. Szétzilált társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4.1. Szeretett zsarnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4.2. Eltompítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Emberi adottságainkról és értékeinkrôl 5.1. Ôsi életmódunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.2. Agyunk m ködésérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . u 5.2.1. 5.2.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.3. 5.4. 5.5. Tudattalan és tudatos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Világszemlélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érdeklôdô ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulás az iskoláskor elôtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 16 17 18 21 23 24 25 26 27 28 33 34 34 35 37 39 43 45 46 46 49 49 50 51 52 58 61 61 62 63 64 65 67 71 74 75 76

Alapvetô képességek megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.3.2. Ôsbizalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emberi értékekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.5.1. Emberi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.6. Boldog ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.6.1. Természetes viselkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.7. Emberi adottságok és társadalmi önszervezôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.7.1. 5.7.2. Verseny és együttm ködés, a játékelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . u Csoport- és tömeglélektan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Történelmi áttekintés 6.1. Vallás és történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.2. A természettudomány születése és a felvilágosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3. Mai sikeres társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.1. Lazán csatolt társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.2. Szorosan csatolt társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6.3.3. Európa társadalmairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága 7.1. Gazdasági növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7.2. 7.4. 7.5. 7.6. Gazdaságuralom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fogyasztó mindennapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lélekmérnökök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7.3. Hirdetések és a fogyasztói társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. Környezeti és egyéb válságok 8.1. Élelmiszertermelés és természetes környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1.1. 8.2. Élôvilág változatosságának csökkenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.1.2. Zöld forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Világméret környezeti válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . u 8.2.1. Megszaladt fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.3. Erôforrásválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.4. Emberi válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.4.1. 8.4.2. 8.4.3. 8.4.4. Munkaválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oktatási válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népesedési válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kábítószer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78 78 79 80 85 90 90 95 95 96 96 99 100

9. Válságkezelés 9.2.

9.1. Haladáshit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Gondolkodásunk gyengeségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 9.3. Korlátlan növekedés ábrándja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 9.4. Üdvözítôk várása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 9.5. Egyetemesítés (globalizáció) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 9.6. Erôforrásválság következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 9.7. A 2008 ôszén kirobbant világválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 10. Anyagtalanítás 108

10.1. Fenntarthatóság elvi alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 10.2. Az anyagtalanítás folyamatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 10.3. Szemét nélküli termelési rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 10.4. Anyagtalanítás társadalmi hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 10.5. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 10.6. A fogyasztói társadalom emberarcúvá válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 11. Zárszó 117

11.0.1. Összeomló világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 11.0.2. Sodródó világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 11.0.3. Csendes leépülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 11.0.4. Mesés változat - a fenntarthatóvá váló világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 11.0.5. Útravaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Hívott a titkok nagy mez je,/ Kellette magát száz sima út/ És én legényesen, dalolva/ Csaptam mögöttem o be a kaput.// Valamennyi út fölfelé tört,/ Ragyogón és virágba vesz n/ S én feledtem a csendes udvart,/ o Rohantam részegen a mez n.// Rohantam dalosan s vakultan/ Befogtak új csodás illatok/ S száz út végén o nem vettem észre,/ Hogy már minden utam elfogyott.//Sehol, sehol a régi hajlék,/ Ködbe és éjszakába 1

borult/ Rét, út, virág, illat és udvar,/ Kapu, hit, kedv, mámor, nóta, mult.// Vad bozótok el-elbuktatnak,/ Emlékek és borzalmak között/ Taposom a vaksötét pusztát,/ Sorsomat és a s r ködöt.// Vissza, a vén uu csöndes udvarba,/ Elsülyedt azóta mind az út/ S távolból hallom, ködben, éjben,/ Hogy nyitogatnak egy vén kaput. Az elsülyedt utak, Ady Endre 1909

1. Bevezetés
Európa már nem vagy alig vallásos, de mégis egy eros, vallásos jelleg meggy z dés határozza meg gonu o o dolkodását. Nemcsak Európát, hanem Észak-Amerikát és már szinte a világ egészét a haladásba vetett feltétlen hit vezeti. Tárgyaljuk majd, a haladás eszméjének diadalútja a felvilágosodással kezd dött. Olyan o sikerrel szorította vissza a hagyományos vallásos szemléletet, hogy mára már szinte mindenki a haladás nyelvezetét beszéli és annyira gondolkodásunk része, hogy el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle. Pedig a haladás képzete féligazságokra épül és ennek az annyira sikeres, vonzó eszmének feltétlen követése sodorta az emberiséget a mai, már-már végzetesnek látszó válságába. Talán nem csak én emlékszem rá, úgy harminc éve még árulhatták az Inota szelet nev rudas csokoláu dét. Papírja az inotai er m vet ábrázolta, három fekete füstfelhot okádó hatalmas kéményével. Szalagként o u u húzódott végig a papíron a három bodorodó füstfelh o. Ez akkor senkit sem zavart. Erom , füst, gyárkémé nyek mind az ember természet felett aratott gy ozelmét hirdették. Errol a diadalról, a természet vak eroinek igába fogásáról olvastunk mindenütt. Hittük, hogy a természetet legy z embernél nincs csodálatosabb. o o Kimeríthetetleneknek vélte a természeti er forrásokat az ember. Szénbánya, olajkút kimerülhetett. Új o tárnákat nyitottak, új kutakat fúrtak. Ha sz kösség támad valamiben, az egyenesen a fejl dés hatóerejévé u o válik, tanították. Példának Angliát hozták fel, ahol a t zifa hiánya miatt kezdték el a szénnel való tüzelést. u Ez vezetett azután az ipari forradalomhoz. Nincs valódi korlát a fejl désben, ez volt mindennek az alapja, o az államvezetésnek és a gazdaságnak is. Efféle mondatok szerepelnek világszervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1944-es keltezés alapítóleveleiben : bolygónk er forrásai felmérhetetlenül u o gazdagok. Mindenki számára elérhet a jólét. Ehhez csak a termelést és a kereskedelmet kell megfelel o o módon szervezni. Emlékszem, a hatvanas években még olyat írtak könyvekben, újságcikkekben, hogy a Föld simán el tud tartani akár 50 milliárd embert is. S ot mindenkinek évi húszezer dollár lehet majd a jövedelme, mint az akkor leggazdagabb országok polgárainak. Legfeljebb a nyersanyagok fogyásától tartottak. De ilyenkor, amint a már említett szenes példa esetén is, az emberi találékonyságra hivatkoztak: arra, hogy eddig is mennyi mindenre rájött már az ember. Amikor egy er oforrás elapadófélben volt, mindig talált helyette újat, s t még b ségesebbet és a kifogyó nyersanyagokat más nyersanyagokkal pótolta. o o Ötven éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arra a kö o vetkeztetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlod emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti. Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédít távlatokat vetített elénk. Bízhattunk abban, hogy o a magegyesülést (atommagfúziót) szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen er forráshoz jut az ember és már o az 1970-es évekre elkészül az els ilyen er m . Hittük, meghódíthatjuk a világ rt és gyarmatosíthatjuk o o u u a Naprendszert, valamennyi ero- és nyersanyagforrását a szolgálatunkba állíthatjuk. Ám vagy negyven évvel ezel tt különböz nemzetiség értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg is fogalmazta, hogy o o u kimeríthetetlen er forrás nélkül az emberiség egészét sújtó válság felé tartunk. Ahogy telt az id , egyre o o érzékelhet bbekké váltak az er forrás- és a világméret környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválság után o o u lecsökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mez gazdasági termelés több mint haro minc éven át tartó igen gyors növekedése és láthatóvá vált, hogy az iparszer mezogazdaság végzetesen u földet és az édesvízkészleteket. Tíz éve a világ k olajkészleteit felmér szakemberek egy károsítja a termo o o csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több k olajat használunk fel, mint o amennyi új készletet évente találunk. 2008-ra megugrottak a k olaj, földgáz és élelmiszerárak és egyre heo vesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt er forrásainak elosztásáért. 2008 oszén az USA pénzügyi o 2

 válsága a világ egészére kiterjedo pénzügyi és gazdasági válságra vezetett. Ez a jegyzet a kibontakozó válság emberi és anyagi hátterérol, az összeomlással fenyeget átmenet o várható lefolyásáról és a felkészülés lehetoségeir l szól. El rebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a o o világ többi részéhez viszonyítva jobb jöv ben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet o számottev esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi o várhat reánk és felkészülünk a jövore. Sokminden fenyegetheti az embert. Rá kellett jönnünk, és ez a 20. században vált nyilvánvalóvá, hogy nem a természetes veszélyforrások, mint a ragadozók vagy a mérgez növények jelentik a nagyobb gondot, o o ezekhez már osid k óta hozzászoktunk és ösztönösen is védekezünk ellenük. Inkább saját magunktól, az ember által akaratlanul eloidézett ártalmaktól kell tartanunk. Míg más él lény csak öröklött adottságaio nak megfelel en módosítja természetes környezetét, addig az ember nem csupán génjei által meghatározott o módon, hanem a nemzedékek során felhalmozott tapasztalatot, tudást is felhasználva változtatja környezetét. Emiatt az emberi társadalom környezetre gyakorolt hatása jóval nagyobb mérték és más jelleg , mint u u amilyenre egyéb fajok képesek lehetnek. Ahogyan a történelmi ismereteink gyarapodtak, felismerhettük, mennyire gyakori a történelem során a virágzó társadalmak hanyatlása, pusztulása. Bár számos esetben az embert l független éghajlati vagy környezeti változások is álltak az összeomlások mögött, az esetek o többségében a hanyatlás oka els sorban az, hogy az ember kelloen át nem gondolt, ki nem kísérletezett o módon viszonyult környezetéhez. Felélte környezete ero- és nyersanyagforrásait, nem hagyva oket megújulni, elsorvasztotta azokat. Tekintsük át néhány történelmi példát, közülük az egyik legtöbbet idézett a Húsvét-sziget társadalmának pusztulása. A Húsvét-sziget népének története és más példák. Más lakható szárazföldt l hatalmas távolságokra o van a Húsvét-sziget. Területe durván 160 négyzetkilométernyi, éghajlata meleg égövi, valaha termékeny talaja ma már terméketlen. Kopár a sziget, csak a tengerparton álló hatalmas k szobrok hívják fel magukra o a figyelmet. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedez k alig kétezer teng d oslakost találtak. o o o o Nem láttak egyetlen három méternél magasabbra n ov fát vagy bokrot sem, a növényzet f félékb l, sásból u o és páfrányokból állt. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Rovarokon kívül nincs más oshonos szárazföldi állat, nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat a tyúk. Régészeti feltárásokból ma már ismerjük, mi történt a szigeten. Valóságos édenkert volt valaha. Óriási, többezer évig él o pálmafákból álló oserd borította, gazdag volt o növény és állatvilága. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkel ohelyeként szolgált. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesít polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkeztek o a szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. F táplálékuk a hal volt. o Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten él o madarak, az ott termo gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált. Eleinte a fa f leg a fatörzsb l kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és t zifának kellett. Terményeio o u ket a pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt pusztulástól, óvták a kiszáradástól és fenntartották a termékenységét. Nagyon m veltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigeten u hétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett. Nem egyik napról a másikra következett be a pusztulás ami nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat az osök tiszteletére emel ték, a szertartásaik ezeknél folytak. T zhányói kozetekb l k szerszámokkal faragták oket. 10-20 méter u o o magasak is vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömeg . Ezeket a k bányától a tengerpartig sokszor u o csaknem tíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húzták oket, az oslakók elmondása szerint végzett vontatáshoz 70 feln tt összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket o egy, a szigeten oshonos fa rostjaiból csináltak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, ezek közül négyszázat már nem tudtak felállítani. Ott hagyták oket a k bányákban, vagy szállításuk maradt abba. o 1200-1600 között készül a k szobrok többsége, az utolsót a szájhagyomány szerint 1680-ban faragták o ki. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmák nagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a 3

maradékokat felégették. 1450 tájt az egyébként kétezer évig is elél óriás pálmafajta végleg elt nt és o u 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetrol. F képpen a vontatáskor útjukba es terület o o letarolásával pusztíthatták el az oserd t. Ezután fa hiányában száraz sással, f vel f ztek és nem tudtak o u o többé csónakokat készíteni. Ett l fogva az étrendb l hiányoztak a nyílt tengeren fogott halak és delfinek, o o amelyek addig a f fehérjeforrások voltak. Kiveszett az összes oshonos szárazföldi madár, elt nt a tengeri o u szárnyasok jó része is. Ezután földm velésb l éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ám az erd k irtása miatt u o o a h ség, szárazság, es , szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávban tunt el az emelked kr l. o o o o Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak. Ezzel lassította a talaj elt nését, mert az nem száradt ki annyira, védte a szélt l, es t l és a h mérsékleti u o oo o ingadozásoktól. De a föld egyre soványabban termett. Éhínség kezd dött. K b l er dített, úgy 2 méter o o o o magas falú tyúkólakat kezdtek építeni, miközben ok maguk ezeknél kisebb faházakban laktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtek ki, elsöpörték a vezeto rétegeket, törzsfoket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak estek, tombolt az er szak. Sokan barlangokba költöztek, melyeket jobban védo hettek. Éhségükben megettek mindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés. Vannak szigetek, ahol szintén emberevéssel végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak a felfedez k. Nem szükségszer , hogy egy emberi közösség elpusztítsa önmagát. Mai szóhasználato u tal élve a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint más, a természettel összhangban él szigetlakó o társadalom. Magasabb szint volt a munkamegosztás, az emberek jóval többet dolgoztak, mint egy ma feju letlennek nevezett szigeten. Míg ott csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halásznak fogni kellett a k fejt knek, k faragóknak, kötélver knek, vontatóknak, a szoborállítóknak és o o o o a vezet knek is. Így a társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosa volt annak, mint természetnek mego felel en él társadalmaké. Bizony ezért nem jó annyit dolgozni. Látjuk, a Húsvét-szigeten emberevésig o o vezetett a sok-sok munka, a nagyszer szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP. Legyünk nau gyon óvatosak azzal, amit ma a társadalom fejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítményének neveznek. Megdöbbent , hogy nagyjából egyid ben hagyták abba a szobrokkal kapcsolatos munkákat. Csinálták o o az utolsó pálmafáig. Biztosan lehettek olyanok, akik látták, mi következik. De nem tudták abbahagyni, pedig ezzel megmenekülhettek volna. Vezet ik tekintélyükre, kényelmükre és vagyonunkra gondolva nem o merték id ben elismerni, hogy már régóta tévuton vezetik a népet. Az egyszer emberek a munkahelyüket o u félthették. Ha nem kell többé k faragó, vontató, felállító, mib l fogunk megélni? Egyszer lett volna a o o u válasz. Jóval kevesebbet dolgozva halászott, vetegetett volna mindenki és ugyanolyan szinten megéltek volna. Így meg túl sokat dolgozva emberevésig juttatták leszármazottaikat. Nemcsak utódaikat, hanem a természetet is tönkretették a bálványszobrokat emel o, csak önmagukkal tör d , magukat felmagasztaló, o o ugyan nagyon okos és m velt, ám rövidlátó emberek. Felfoghatjuk, mit jelent az a vallásos kijelentés, hogy u a b nben él ember elt nik a Földr l és az apák b nei miatt a fiak b nh dnek. u o u o u u o Ma már tudjuk, hogy a sumér birodalom lassú hanyatlását és bukását a földek fokozatos elszikesedése okozta, ami a folyóvízzel való öntözés velejárója. Mivel a kilocsolt folyóvizet a növények elpárologtatják, a talaj fels rétegében felhalmozódik a szíksó. Ha az öntözés csak id szakonként szükséges, mert van elég o o csendes es és olvadékvíz, az es k és f leg az olvadó hólé bemossa a szíksót a talajba. Ám Mezopotámia o o o széls séges éghajlata miatt a szíksó felhalmozódott és a szikesedés el rehaladása jól követhet az agyago o o táblákra feljegyzett terméseredmények segítségével. Els osorban búzát és árpát termesztettek a sumérek. Kr. e. 3500 körül búzából és árpából még közel ugyanannyit termeltek. Míg a búza érzékenyebb a talajban felhalmozódott ásványi sókra, az árpa kevésbé, mintegy kétszer akkora a sót rése, mint búzának. Mivel egyre u terméketlenebbé váltak a szikesedés miatt a sumér birodalom földjei, újabb területeket vontak m velésbe. u Emiatt a sumér birodalom gazdasági központja a Kr. e. 3. évezred közeledtével a Perzsa-öböl vidékétol lassan felfelé tolódott. Kr. e. 2500-ra 15elérték lehet ségeik határát. Addig a földjeik még annyit, vagy többet o teremtek, mint a középkori Európa gabonaföldjei. Egyre jobban kimerültek a gabonatartalékok és emiatt a hivatali rendszert és a hadsereget lassan le kellett építeni, a birodalom összeomlása elkerülhetetlenné vált. 4

Babilon, az utódállam északabbra terült el, ahol a földek még termékenyek voltak, ám a szikesedés miatt Babilon is elbukott. Róma bukása is az éltet természeti környezet leromlásával függ össze. Term oföldjeinek kimerülése o és a mértéktelen erdoirtások miatt Róma mind nehezebben tudta ellátni magát élelemmel és az állam fenntartásához szükséges eszközökkel. Elmondhatjuk, hogy a birodalmak keletkezése és virágzása az esetek többségében sivatagosodó térségek, lepusztuló hegyoldalak és terméketlenné váló földek megjelenésével jár együtt. Újabb birodalmak az addig épen hagyott térségekben jelennek meg. Miközben a 16-17. században megszületett természettudomány alkalmazása egyre hatékonyabb eszközök, f leg gépek megalkotásához vezetett, az Európában és Észak-Amerikában kialakult nagyhatású szelo lemi mozgalom, a felvilágosodás elszaggatta az emberi tevékenységet féken tartó hagyományos kötelékeket. Míg korábban a hagyomány, a vallás a világ isteni rendjére és az ehhez igazodó el dökre hivatkozva o számos módon megkötötte az ember cselekvési lehet ségeit, a felvilágosodás ezeknek tanait babonának és o avultnak bélyegezte és mindent az emberi értelem és ész ítéloszéke elé állított. Alapvet feltételezése, hogy o az embert az értelme vezeti és ahogy a tudásunk gyarapszik, az ember és a társadalom egyre jobban élhet és képes lesz a földi paradicsom elérésére. Mindent áthatott a haladás képzete és a felszabaduló hatalmas emberi er források a még nagyobb emberi szabadság és a növekv o anyagi jólét elérésére fordítódtak. o A felvilágosult Európa országai és az USA befolyása a 19. és 20. században világunk egészére kiterjedt. Mára bolygónk természeti kincseit nem egyes országok, hanem nemzetközi nagyvállalatok igyekeznek megkaparintani. Fokozódó sebességgel aknáznak ki mindent, ami csak hozzáférhet . Emiatt az emberiség o és a természet kapcsolata válságosra fordult. Mindennek oka, hogy a haladást, a a gyors fejl dést szolgáló o gazdasági és pénzügyi rendszer már régen nem a javunkat szolgálja, hanem alkotója ellen fordulva, az embert teszi rendszerének eszközévé és kiszolgáltatottjává. Mivel a mai gazdasági-pénzügyi rendszer felmor o zsolja az embert éltet természetes környezetet, a fogyasztói társadalmat követ o k korszakba, végromlásba o taszíthatja az emberiség túlél maradékát. Erre utal egy mai arab mondás: nagyapám még teveháton közo lekedett, apám motorral járt, nekem terepjáróm van, fiam helikopterrel röpköd ide-oda, ám az unokámra újra a teve vár. Hamarosan, akár egy évtizeden belül eld ol, hogy az emberiségnek a válságot felismer és o cselekedni képes része fennmaradhat-e, illeszkedni tud-e a természet rendszeréhez. Ahhoz, hogy a fenntartható élet feltételeit megértsük, egyrészt meg kell ismernünk a fenntarthatóság alapjául szolgáló törvényszer ségeket. Továbbá tanulmányoznunk kell, hogy mi az ember, mire lehet képes, u melyek a f bb adottságai, értékei, lehet ségei. Ennek megfelel en el ször az ember világban elfoglalt o o o o helyével, azután az embert éltet természeti környezet rendszerével és törvényszer ségeivel, majd pedig o u az emberi társadalom rendszerével és az ember adottságaival, értékeivel foglalkozunk. Ezután felvázoljuk, mint jutottunk el a világ mai válságos állapotáig, miben áll a válság és felvázoljuk a fenntartható élethez vezet utat. o

2.

Világegyetem és ember

Már csak azért is érdemes tudnunk, mit mond a mai természettudomány az ember világban elfoglalt helyér l, mert a természettudományos eredmények komolyan befolyásolják az önmagunkról alkotott képet o és az, hogy mit gondolunk magunkról, komolyan hat viselkedésünkre. Nézzük meg, miként hatott a korábbi természettudományos világkép a 20. század emberére. A 18. századtól kezdve a 20. század els o negyedéig a természettudomány a világegyetemet öröktol fogva létez nek, térben végtelennek és mindig o nagyjából ugyanolyannak, állandó állapotúnak írta le. Gépezetként m köd nek tartották, rögzített múlttal u o és pontosan meghatározott jöv vel. Egy ilyen világban az ember semmiség, az egésznek nem sok gondja o van vele. Meghatározott az ember is, azaz bár szabadnak hiheti magát, nem az, a szabadság csak felismert szükségszer séget jelenthet, vélték a tudós bölcsel k, így a korszellemnek megfelel en Marx is. Marx u o o szerint nemcsak az ember meghatározott, törvények rögzítik az emberiség, az egyes társadalmak viselke dését, az emberi történelemet is. Marx követ oi más-másban látták a lényegi törvényszer séget. Voltak akik u 5

az emberfajok közötti különbségeket tartották a történelem f hajtóerejének, uralkodó és szolgáló fajokra o osztva az emberiséget, mások a társadalmi osztályok közötti harcot tekintették a történelem kulcsának. Valamennyi ilyen irányzat szörny következményekkel járó háborúkhoz és emberirtáshoz vezetett. Sem a u nemzetiszocialisták, sem a kommunisták sem vállaltak az egészért semmiféle személyes felel sséget. Hio szen a meghatározott világban az ember csak egy kis alkatrész, nem tehet arról, mi történik vele, nem dönthet. Azaz nincs emberi szabadság, nem vagyok felel s azért, mit teszek. o Mára már lassan érezhet o a 20. századi és ma is folyó természettudományos forradalom gondolkodásunkra gyakorolt hatása. Felfedezték, hogy a világegyetem fejl dik, egyre tágul. Valaha, 13,7 milliárd o évvel ezel tt egy piciny, ám félelmetesen forró és s r t zgolyóból indult a világmindenség. Ez a t zgolyó o uu u u a természeti semminek megfelel állapotból bukkant el , kezdetben tér, id és anyag sem volt, mindezek o o o együtt keletkeztek. Ahogyan telt az id , a táguló világegyetem egyre h lt és a legkezdetben létrejött elemi o u épít kövek egyikéb l, a kvarkokból kialakultak az atommag alkotó protonok és neutronok és már az elso o o pár percben megjelentek a legegyszer bb atommagok, a hidrogén és a hélium. Majd a további leh lés u u során kialakultak a héliumatomok és hidrogénmolekulák, ezek összetömörödve csillagokat képeztek és a nagyobb csillagok belsejében születtek meg a nehezebb elemek atommagjai, mint a szén, oxigén és a vas is. A kés bb kifejl dött csillagok, mint a Nap körül is, szilárd anyagú bolygók alakulhattak ki és egy ilyen o o bolygón, a Földön, kb. 3,8 milliárd évvel az élet megjelenése után, a törzsfejl dés folyamatában 195 ezer o évvel ezel tt megjelent a mai, értelemmel bíró ember. o Valószín , az értelemig viv élet a világegyetemben igen ritka. Manapság fedezték fel, hogy ugyan u o más csillagok körül is vannak bolygók, ám a miénkhez hasonló nyugodt naprendszerbol csak nagyon kevés létezhet és a Földhöz hasonló állapotú bolygó sem szokványos, az értelmes felszíni élet még nagyobb rit kaság lehet, annyira kiélezetten kedvez ek a feltételek mind a Naprendszer, mind a Föld fejlodése számára. o Továbbá kiderült, hogy a természettan alapveto állandóinak, mint a természet alapvet kölcsönhatásai er so o ségeinek és az alapvet részecskék tömegeinek nagysága életre kihegyezettek. Ha picit is mások volnának, o megfelel en hosszú ideig, kell energiát sugárzó csillagok nem létezhetnének és emiatt élet sem alakulhatna o o ki. Azaz a világegyetem életre finomhangolt, nem is láthatnánk magunk körül másféle világegyetemet, mint ami körülvesz bennünket. Azaz az élet nem t nik puszta véletlennek és talán az értelem kifejl dése is benne u o rejlik a természet alaptörvényeiben.

2.1.

Szükségszeruség és véletlen

Vajon szükségszer -e mindaz, ami mostanáig megtörtént a világban. Azért olyan, amilyen világegyetem, u mert más nem is lehetne, vagy netán a világ sorsa alakulhatott volna, alakulhatna máshogyan is. Ha minden el van döntve, akkor a világ sorsa rögzített. Ha a dolgok máshogy is történhettek volna és történhetnének, azaz a világban van szabadság, akkor sorsa esetleges. Alakulhat volna így is, amúgy is, a jöv nem eldöntött. o Minderre attól függ a válaszunk, milyen szint ismeretekkel rendelkezünk. El ször a hagyományos, a u o newtoni természettan álláspontját ismertetjük, amely egészen kb. 1930-ig meghatározta világról alkotott képünket. Egy természettani feladat megoldásának els állomása a rendszert leíró egyenlet megadása. Ehhez o ismernünk kell a rendszert alkotó részecskék számát, megfelel tulajdonságait és a részecskék között ható o er ket. Például a Naprendszer bolygói Nap körüli mozgásának leírásához ismernünk kell a Nap és a bolygók o tömegeit, a tömegvonzási er t, valamint a felírt egyenlet megoldásának módszerét. Ahhoz, hogy megadjuk o a rendszer jövobeli viselkedését, nem elég megoldani az egyenletet. Az csak a változást írja le, ezért a jövo kiszámításához meg kell adnunk azt is, honnan indulunk. Azaz tudnunk kell a rendszer állapotát valamely adott, kezdeti pillanatban. Ebb l a kezdeti állapotból kindulva - ez az ún. kezd feltétel -, az egyenletet o o megoldva megkapjuk, milyen állapotban lesz a rendszer a következ id pillanatban. Ennek ismeretében o o meg tudjuk mondani, milyen lesz a rendszer állapota a rákövetkez id pillanatban, és így lépésr l lépésre o o o bármely kés bbi id pontra ki tudjuk számolni, mi fog történni. Például másodperces pontossággal meg tudo o juk határozni, mikor lesz legközelebb Magyarországon teljes napfogyatkozás, mely területeken és meddig 6

tart majd a teljes fedés. Meghatározottság. Pontosan meghatározott a newtoni mozgástan egyenleteinek megoldása. Csak egyféle lehet a jelenb l kifejl d jöv . Ami a jelen, azt a múlt miatt lett ilyen. Ahogyan a jelen egyértelm en o o o o u meghatározza a jöv t, úgy a múlt sem enged másféle jelent. Teljességgel meghatározott, idegen szóval o determinisztikus a rendszer. Minden eseménynek megvan a meghatározott oka. Ennek az oknak megvan az egyértelm el zménye, az el zménynek is az el zménye és így tovább. Magára hagyott, küls befou o o o o lyás alatt nem álló rendszer az ido múlásával visszatér korábbi állapotaiba. Illetve tetsz leges pontossággal o megközelíti régi mivoltát. Azaz, önmagát ismételve gépként viselkedik. Képtelen az újra. Csak az történhet meg vele, amit törvények és feltételek belé írtak. Igen nagy hatást gyakorolt a meghatározottság felismerése a felvilágosodás korának gondolkodására. Laplace az egyes rendszerek meghatározott viselkedéséb ol a teljes világmindenség meghatározottságára következtetett. Feltételezte, egy képzeletbeli, mindent tudó, végtelenül okos lény, a Laplace-démon, el re, o teljes pontossággal ki tudná számolni a világ sorsát. Ugyanis ha valaki ismeri a világ valamennyi részecs kéjét, a közöttük ható er ket, akkor fel tudja írni a világ fejlodését megadó egyenletrendszert. Ha még o ismeri a világ állapotát egy adott pillanatban, - ez valamennyi részecske helyének és sebességének a tudását jelenti-, ebb l a kezdeti állapotból kiindulva az egymást követ pillanatokon át 'lépegetve' kiszámolhatja a o o világ jöv jét. Ha ez így van, akkor a világ jöv je rögzített. Maxwell villamos és mágneses jelenségeket táro o gyaló egyenletei a newtoni mozgástan törvényeihez hasonlóan meghatározott világot írnak le. Így a világot meghatározottnak tartó felfogás tovább erosödött és a 19. század második felére a mindenséget gépezetként felfogó szemlélet uralkodó, tudományos alapozottsággal kérked világszemléletté vált. Mi lehetett ebben a o világban az ember szerepe, miként jellemezheto mindenséghez f z d viszonya? Bizony az ember a világ u o o gépezetének csak fogaskereke. Alkatrészként nincs szabadsága. Csak hajtják és o is hajt másokat. Ennélfogva bár szabadnak képzelheti magát, nincs valódi szabadsága. Mivel gépezet része, nem lehet szabad akarata. Ha van szabad akarata akkor kell legyen döntési lehet sége és ekkor az ember választhat. Ha o nincs, akkor az ember valójában nem dönthet, így erkölcsr ol sem lehet szó és a gépként m köd világban u o nem beszélhetünk igazságról sem. Ha már úgyis minden le van játszva, csak egy dolog marad az ember számára. Tudni azt, mi és miért történik vele, mit hoz majd a jöv . Legf bb, egyedüli igazi értékké a tudás o o vált. Megkötözöttségének felismerését az abba való okos beletör dést, ahhoz való tudatos alkalmazkodást o jelentette az értelmes ember szabadsága. Mint 19. században született elmélet, a marxizmus is a világ meghatározottságra épít. Akár a többi hasonló rendszer, az emberi szabadság lényegét így fogalmazta meg: a szabadság felismert szükségszer ség. u A meghatározottságban való feltétlen hit volt a kommunista eszmerendszer alapja is. Ennek jellegzetes sége a tudományosnak felfogott világnézet. Eszerint megfogalmazhatjuk a társadalmi, történelmi fejlodés törvényeit. Bel lük kiindulva, akárcsak az égitestek mozgásának törvényszer ségeib l a napfogyatkozást, o u o felismerhetjük a jöv t meghatározó tényez ket és megismerjük magát a jöv t is. Egy elkötelezett kommuo o o nista számára az eszmerendszer, mivel tudományos alapozottságúnak hitte, vastörvény volt, akár másnak a kétszer kett . Ennek birtokában nem volt kétséges számára a jövo milyensége. Bármi történt, mindegy volt, o mit tapasztalt, a hív kommunista meg volt gy z dve felfogása helyességér l. Olvasva a korszak sajtóját, a o o o o jellegzetes kifejezések, mint elkerülhetelen, legy zhetetlen, megbonthatatlan, történelmi szükségszer ség, o u vagy a ma is hallható szóvirág, nincs alternatíva a világ meghatározottságát valló gondolkodás kifejez i. o Ez a világszemlélet a 20. század elején kezdett megrendülni. El ször Einstein relativitáselmélete tette o kérdésessé. Eszerint nem lehet mindent gépiesen értelmezni, mert a fény sem valaminek a rezgéseként terjed, ahogyan addig azt gondolták. Azután a kisvilágtan (kvantummechanika), a véletlenek kikerülhetetlenségét hangsúlyozta. Ez dönt csapást mért a mindenség meghatározottságán nyugvó felfogására. o A kisvilágtan az apró méretek világának mozgástörvényeit tárgyalja. Ezek a törvények az elemi részek, protonok, neutronok, atommagok, atomok, molekulák, óriásmolekulák viselkedését szabályozzák. Eredend en bizonytalanok a kisvilág eseményei. Például nincs el re rögzítve, hogy egy sugárzó atommag pont o o mikor bomlik el, csak a várható élettartama tudható, hogy ténylegesen mikor bomlik el, igazi véletlen, nincs 7

fellelhet oka. Nem igazi véletlen a kockadobás, az hogy a feldobott pénzdarab írást vagy fejet mutat-e. o Ha pontosan ismernénk a feldobás szögét, sebességét, a pénzdarab perdületét, a légáramlás milyenségét, stb., ki tudnánk számítani, a pénzdarab mint esik. Ám a kisvilágbeli véletlen mai legjobb tudásunk szerint valódi véletlen, Bár az atomi méretekben bekövetkez események kimenetele bizonytalan, a köznapi méretekben beo következ események jósolhatóságát ez általában nem befolyásolja. Míg az elektronnak az atomon belüli o viselkedését a kisvilágtan írja le, a TV képcsövében befutott pályája már a newtoni mozgástan törvényeit követi. Nagyobb méretekre, nagyobb számú részecskére ugyanis a kisvilágbeli hatások kiátlagolódnak. Vannak-e olyan esetek, amikor kisvilágbeli bizonytalanságok oldhatják mindennapjaink meghatározottságot? Erre keresve választ nem elég a valódi véletlen létére való hivatkozás. Ismernünk kell a kaotikus viselkedés fogalmát is. Káosz. Káoszról akkor beszélünk, ha a folyamatot leíró egyenletek megoldása nagyon érzékennyé válik a kezd feltételek értékeire. Nem ritkaság a káosz, a kezdeti feltételek bizonyos tartományában, tartományaio ban meghatározó lehet. Ennek szemléltetésére szolgál a pillangó hatás. Mint ismeretes, az északi féltekén az uralkodó szél nyugatról kelet felé fúj. Elképzelheto, hogy a Peking felett repked pillangó szárnycsao pásainak hatása annyira feler södik, hogy két-három hét múlva az USA nyugati partjainál forgószél söpör o végig. Nyilván nem a pillangó, hanem a légkörben felhalmozódott hatalmas feszültség a forgószél oka. De hogy pont milyen utat követ a forgószél, már nagyon kis dolgoktól, akár a pillangó szárnycsapásától is függhet. Mindnyájan érezzük, tapasztaljuk, az ember életét is számos kaotikus esemény jellemzi. Kaotikus viselkedést mutató tartományokban a rendszer jöv ojének kiszámítása lehetetlenné válik, mivel bizonyos kezd értékeknél a jöv már teljesen véletlenszer . Még ha ezeket az értékeket ki is hagyjuk, az oket övez o o u o kezd érték tartományban a kezdoértéket teljes pontossággal ismernünk kell. Mert ha nem, a kezdeti pontato lanság egy id után számítási hibát okoz. Bármilyen kis kerekítés a számolásban egy id után pontatlanná o o teszi a jöv ismeretét, ugyanis a kezdeti bizonytalanság hatása exponenciális függvény által leírt módon nao gyítódik fel. Emiatt a világ sorsa kiszámíthatatlanná válik. Ezért Laplace démona, ha mint a számítógépek, véges pontossággal számol, már a newtoni mozgástan által leírt világ jöv jét sem számíthatja ki. o

2.2.

A világ rendszereinek szabadságáról

Bár a hagyományos természettanban a kaotikus viselkedés miatt a jöv ugyan kiszámíthatatlan, de azért o egyértelm en létezik. Ezt teszik kérdojelessé a kisvilág törvényei. Ugyanis a fent említett feltevés, a u kisvilágbeli bizonytalanságok köznapi méretekben való kiátlagolódása nem biztos, hogy mindig teljesül. Ez olyan nagyobb rendszerek esetén fordulhat el o, amelyek vezérlése annyira finom, hogy érzékeny lehet molekuláris szinten jelentkez bizonytalanságokra is. Életünk eseményeit, az emberiség fejl dését is beo o folyásolják kaotikus elemek, mert az atomi, molekuláris méretekben fellép véletlen jelenségek a köznapi o világ változásaivá nagyítódhatnak. Példa erre az élolény életm ködését szabályozó DNS-lánc kialakulása. u Mivel a DNS, mint óriásmolekula a kisvilági törvényeknek alávetett rendszer, a DNS-láncok, gének szerkezetét alakító események leírására a kvantummechanika jogosult. Ezért ezekben megjelenhetnek a kisvilágot jellemz bizonytalanságok. A magzat génállományát az anyai és apai ágról származó génállományok o összege adja ki. Éppen milyen nagyszül i DNS szakaszokból áll össze az anyai és apai örökség, azt a két o DNS-állományból egyetlen DNS-szálat el állító folyamat kisvilági viselkedése szabja meg. Mivel a magzat o jöv beni sorsában a DNS-láncának kialakulásakor történtek nagyon fontosak, a kezdeti véletlen folyamatok o köznapi méret vé er södnek fel. Egy idegrendszer, agy m ködésébol sem lehet eleve kizárni kisvilágbeli u o u bizonytalanságok befolyása alatt álló elemeket. Általában mondhatjuk, valódi véletlen a világban életm u ködés közben bukkan el , f leg az állat életében. Valódi véletlen világot alakító szerepe els sorban emberi o o o viselkedésen keresztül nyilvánulhat meg. Ezért állíthatjuk, a világ nem szükségképpen vált olyanná, amilyennek ismerjük. Sorsa másként is

8

alakulhatott volna. Jöv je sem lehet el re meghatározott, mivel a kisvilági bizonytalanságok minden pillao o natban magukban hordozzák a különböz jöv beni forgatókönyvek megvalósulásának lehet ségét. o o o Emberi szabadság. Tekintsünk az emberre. Hatások érik, ezekre válaszokat ad. Ha teljesen csak a küls o ingerek és a megfelel szabályok szerint rájuk adott gépies válaszok teszik ki az emberi életet, akkor nincs o emberi szabadság. Érzékelve az éppen kialakult helyzetet, mondjuk találkozunk valakivel, bekapcsol a be lénk rögzült megfelel egység. Bekattan, kit is látok és rögtön elkezdem azt tenni, ami erre az esetre el o o van bennem írva. Bizony ekkor csak lejátszó rendszer, gépember vagyok. Nem szabad, hanem olyan, aki csak sodródik a világban. Egy ilyen valaki nem mérlegel, töpreng, hanem mindenkor az vezeti, ami leghamarabb az eszébe jut. Adott helyzetben legel ször az ötlik fel bennünk , amit ösztöneink és addig szerzett o tapasztalataink alapján a legkönnyebben fogalmazódik meg elménkben. Ekkor a jelen és múlt meghatározza, mi a teend . Aki mindig csak sodródik, úgy él, mint a legértelmesebb állat. Abban különbözik az o állattól, hogy értelménél fogva sokkal többet tanult, tapasztalt. Viszont azzal, ami az állattól min ségileg o megkülönböztetné, hogy mérlegel, szabadon dönthet, nem él. Emberi szabadságomat éppen az bizonyítja, hogy képes vagyok az újra. Újra, alkotásra való készségünk bizonyítja, hogy az ember nem gépezet, hanem szabad lény. Töpreng , keres elmémb l eredeti gondoo o o lat pattanhat ki. Nem volt belém írva, nem "m ködésem" elkerülhetetlen velejárója. Lehet, ez a gondolat u másnak is eszébe jut, jutott már, de t le függetlenül ismertem fel, fogalmaztam meg. Alkothatok. Olyat o tervezhetek, teremthetek, ami eddig még nem jelent meg a világegyetemben. Szabad az emberiség mint egész, történelme, tudományos eredményei, m vészete ékesen bizonyítja. Természetesen nagyon sok minu denben gépszer en viselkedik az ember. Különösen az olyan öreg, aki szellemi renyhesége vagy betegsége u miatt már csak ismételgeti régi önmagát, annak is egyre kisebb részét. Mivel a meghatározottság világképe megrendült, az ember és a Mindenség kapcsolata is megváltozott. Világunkban, melynek sorsát a véletlenek és szükségszer ségek összjátéka alakítja, van helye az ember u szabadságának. Míg a meghatározottság világképe a mindent eldöntöttség kimondásával megbéníthatta emberek erkölcsi érzékét és cselekv oképességét, a manapság alakuló természetkép az emberi szabadság, erkölcsiség jöv t alakító hatását hangsúlyozza. o

3.

Rendszerek

Ebben a részben az önmagukat szervezni, fenntartani képes rendszerek megértéséhez szükséges ismereteket tekintjük át.

3.1. Hálózatok
u Egy összetett rendszer, mint a nagyvállalat, társadalom, kábítószerterjeszto b nszövetkezet, világháló, sejt, agykéreg megértését, tárgyalását nagyban segíti a rendszer hálózatának felrajzolása, ez a rendszer elemei közötti kapcsolatokat szemlélteti. Hálózatot úgy szoktunk ábrázolni, hogy a rendszer elemeit pontként jelöljük és a kapcsolatban álló elemek esetén a pontokat élekkel kötjük össze. Ránézve a hálózatra láthatjuk, hány összekötés van az elemek között, valamint hogy miféle szabályszer ség szerint kapcsolódnak az eleu mek egymáshoz. Különböz rendszereket ábrázoló hálózatok ugyan eltér o szabályok szerint épülhetnek o fel, de néha az esetleg egészen más jelleg rendszert leíró hálózatok hasonlíthatnak egymáshoz. u Egy hálózat összefügg ségét az jellemzi, vajon egyik pontjából a másikba hány pontot érintve lehet o eljutni. Nézve az emberiséget, mint hálózatot, annak összefügg ségét az adja meg, hogy két tetsz leges o o embert kiválasztva, azok átlagosan hány személyes ismer s közvetítésével juthatnak el egymáshoz. Ez a o szám a felmérések szerint 6, azaz 6 ember ismeretségi körének közvetítésével bárkihez eljuthatunk.

9

Legegyszer bb hálózat a véletlen hálózat, ahol az elemek véletlenszer en kapcsolódnak össze. Ilyen u u hálózat úgy készíthet , hogy kiválasztva két pontot, kockát vetünk és ha hatos a dobás, akkor összekötjük o a két pontot. Más dobás esetén nincs összekötés, hanem választva két újabb pontot folytatjuk az eljárást. Egy id után az összekötések kisebb csoportok kialakulásához vezetnek. Ha a pontok és az összekötések o száma már nagyjából megegyezik, akkor a hálózat összefüggové kezd válni. Haladva a vonalak mentén a rendszerben nagyjából mindenhová eljuthatunk. Még pár évvel ezel tt is véletlen hálózatoknak tekintették a természetben és a társadalomban kialakult o hálózatokat. Mára kiderült, ez nem így van. Véletlen hálózatú emberiségre a fenti hatlépéses szabály nem teljesül. Ha megnézzük, egy embernek átlag hány ismer se van, a következ t kapjuk. Valakit nagyjából o o kétszáz másik ember ismer közelebbrol, de vannak hatalmas ismeretségi körrel rendelkez ok is, akik központoknak tekinthet k. Ha véletlenszer en alakulnának ki ismeretségek, akkor a központoknak megfelel o u o igen nagy ismeretségi szám nem fordulhatna elo. Olyanként hatna, mintha az átlag 170 cm magas embe rek között nagyon ritkán, de megjelennének az utcán 20, 200 sot elvétve 2000 méter magas emberek is. Ha a növekv hálózatban az új pontok a több kapcsolattal rendelkez pontokhoz nagyobb valószín séggel o o u kapcsolódnak, mint a világháló esetén is, központok alakulnak ki. Egy rendszer megértésében az is segít bennünket, ha a rendszert megadó hálózatok kisebb hálózatokat, alacsonyabb szinteket tartalmaznak. Egy szint m ködését megérthetjük, ha alacsonyabb szintre megyünk, u de hogy miért m ködik, annak magyarázatát magasabb szinten találhatjuk meg. Egymásbaágyazott rendu szerekb l áll a világ, ez egyik alaptulajdonsága. Ennek köszönhet en érthetjük meg. o o Még azt is figyelembe kell vennünk, hogy nem egyenl en er sek az egyes pontok kapcsolatai. Nemcsak o o a kapcsolatok száma (központok léte), a szervez dés (egymásbaágyazódás) mutat fokozatokat, hanem a o kapcsolódások er ssége is. A gyenge kapcsolatok a hálózatok általános és szükséges elemei, ezek adják a o kapcsolatok dönt többségét. o Igen nagy a központokkal rendelkez hálózatok hibat rése. Ha meghibásodnak, kiesnek elemek, ez o u általában nem rendíti meg a rendszert. M ködik tovább. Pontjai felének, háromnegyedének vagy csaku nem az összesnek az eltávolítása után is fennmaradhat a rendszer. De ez nem jelenti, hogy a rendszer sebezhetetlen. Ha a szándékolt támadások éppen a nagy központokat rombolják és azok közül elég sokat megsemmisítenek, akkor a rendszer valóban összeomlik. Központok léte egyenl tlenségekkel jár együtt, amit általában a 80/20 szabály ír le. Például a borsónál a o szemek 80 százaléka a hüvelyek 20 százalékában terem meg. Vállalatoknál a haszon 80 százalékát az alkalmazottak 20 százaléka termeli meg. Szabadpiaci gazdaságban a szántóföldek 80 százalékát a lakosság 20 százaléka birtokolja. B nöz k 20 százaléka követi el a b ncselekmények 80 százalékát. Szabadid s terméu o u o kekkel keresked knél a vásárlók 20 százalékától származik a bevétel 80 százaléka. Mindenre természetesen o nem érvényes ez a szabály, de például a világhálón a hivatkozások (linkek) 80 százaléka a honlapok csupán 15 százalékára mutat. Ez a szabály különböz alakban, de mindig ugyanazt a jelenséget írja le: legtöbb o esetben er feszítéseinknek nagyjából négyötöde kárba vész. o Arányos és nemarányos rendszer. Az egyik legegyszer bb összefügg hálózat az egyetlen központú, u o ahol valamennyi más pont csak ezzel a központtal van összekötve. Ha a központ és valamelyik pont közötti kölcsönhatás csupán a távolságuktól függ, akkor a rendszer arányos vagy lineáris. Ilyen rendszereket leíró egyenletek az arányos viselkedés miatt csak els fokú tagokat tartalmaznak. Ezeknél kezdeti kis változás o a rendszer jövojére arányosan kismértékben hat. Kétszer akkora változás kétszeres hatásnak, feleakkora változás feleakkora hatásnak felel meg. Emiatt az arányos rendszer jöv je megbízhatóan számolható. Pono tosabban ismerve a kezd értékeket, tetsz legesen hosszú id re el re meg tudjuk adni a jövend beli pályát. o o o o o Ezért a káosz arányos rendszerekben nem jelenik meg. Arányos rendszerben két különböz o ok együttes hatása egyszer en annak a két hatásnak az összegu z dése, amelyeket a két ok külön-külön hozna létre. Ez annak felel meg, hogy a rendszer egésze nem o más, mint részeinek összege. Bármennyire bonyolultnak t nik is egy arányos rendszer, megérthet o az egyu más mellett, egymás zavarása nélkül létez összetev elemek összegeként. Tetszés szerint szétszedhetjük, o o 10

összerakhatjuk, ezzel semmi nem vész el és új sem keletkezik. Szétszedhet ségük és összerakhatóságuk o igen megkönnyíti az arányos jelenségek tanulmányozását, leírását. Arányos viselkedést csak kevés rendszer, nevezetesen a legalacsonyabb energiájú, az alapállapotban lév , egyensúlyi rendszer mutat. Ezeknek, o mint az alapállapotú atommagnak, atomnak és kristálynak leírására egyaránt kiválóan használható. Mindennapjaink rendszereinek nagy többsége az alapállapotnál magasabb energiájú, nemegyensúlyi rendszer. Míg az alapállapoti rendszerekben a rendszer elemeinek egymással való kölcsönhatásától eltekinthetünk, a magasabb energiájú rendszer elemeinek jelent s az egymással való kölcsönhatása. Hurkok o jelenhetnek meg a magasabb energiájú rendszerek hálózatában, azaz bizonyos pontokból elindulva a pontokat összeköt élek mentén visszajuthatunk a ponthoz. A hurkok a rendszerben fellép visszacsatolási o o jelenségekre utalnak. Ekkor egy elem nem egyszer en csak hat a többire, hanem ennek a hatásnak az u eredménye visszahat magára az elemre is. Egyrészt a kölcsönhatások nemarányos volta, másrészt a visszacsatolások, a hálózati hurkok megjele nése miatt a rendszer már nem viselkedik arányosan. Az ot leíró egyenlet nemlineáris lesz, azaz nem csupán els hatványon szerepl tagokat tartalmaz, hanem lehetnek benne például négyzetes, köbös, négyzetgyökös o o stb. kifejezések is. Ilyen, nemarányosan viselked rendszerekben a kétszeres hatás vezethet feleakkora o vagy akár tízszer akkora változáshoz is vezethet. Káosz az ilyen, aránynélküli rendszerek viselkedésében jelenik meg, erre példa a már tárgyalt pillangó hatás. Valamennyi kaotikus rendszer aránynélküli, de a fordított állítás nem igaz, az aránynélküli rendszerek is lehetnek egyensúlyihoz közeli állapotban, alig mutatva kaotikus viselkedést. Káosz akkor lép fel, ha a rendszer egy eleme elég sok más elemmel kölcsönhathat, ekkor ugyanis kis változások is befolyásolhatják a teljes rendszer viselkedését. Az aránynélküli jelenségekre nem érvényes az arányos rendszereket jellemz szétszedhet ség és összeo o rakhatóság elve. Ha két különböz ok együttes hatását vizsgáljuk, szembeszök en új viselkedési módokat o o tapasztalunk, amelyek semmiképpen nem vezethet k vissza arra, hogyan viselkedik a rendszer egyik vagy o másik esetben. Körülményes feladat a nemlineáris egyenletek megoldása. Ha a rendszer elemei között a kölcsönhatások nem túl er sek, akkor rövid távra az arányos viselkedés jó közelítést adhat. Amíg nem o voltak nagyobb teljesítmény számítógépek, szinte reménytelen volt az aránynélküli rendszerek tanulmáu nyozása. Csak az utóbbi évtizedekben, a számítások gépesítésének köszönhet en indulhatott el a terület o alaposabb kutatása. Szervez d rendszerek. A természet folyamatai alapvet en a kiegyenlít dés, a rendezetlenség felé vio o o o szik a világot, a meghatározó irányzat az energia szétoszlása, szétszóródása, a különbségek elt nése, a u teljes egyöntet ség kialakulása, a sivárságra törekvés. Mégis, a természet törvényei szerint, ha elég sok u energia áll rendelkezésre és más egyéb feltételek is teljesülnek, lehet ség van olyan összetett rendszerek o kialakulására, amelyeknek bonyolult bels szerkezetük van. Nagyenergiájú, erosen nemarányos rendszeo o rekben érdekes, önszervez od nek nevezett folyamatok indulhatnak be. Ekkor a hálózati képben számos hurok jelenik meg, ezek körfolyamatok felléptét jelzi. Egymásba is kapcsolódhatnak a körfolyamatok és állandósuló mintázatok jelenhetnek meg. Ezzel a rendszer egyensúlyihoz közeli állapotba kerülhet és emiatt kaotikus viselkedése gyengül. Az önszervez dés a káosz peremén, káosz és rend határán létezik, de nem o a káosz, hanem inkább egyensúly, rendszerezettség jellemzi. Bizonyos esetekben igen magasan szervezett mintázatokat, mozgásokat alakulhatnak ki. Egy önszervez d rendszer nagyon szoros kapcsolatban áll a környezetével, attól elválaszthatatlan. Ano o nak, hogy az önszervez d rendszerek szervezettségüket növeljék vagy hogy egyáltalán fenn tudják tartani, o o ára van. Ez az ár a rendszer környezetének rendetlenebbé tétele, sokszor komoly leromlása, a környezet felemészt dése. Ez nagyon általános törvény, a h tan II. f tételének következménye. Ugyanis csak úgy o o o d rendszert jellemzo bels körfolyamatok, ha a rendszer a környezetéb ol szer tarthatók fenn a szervezo o o vezettebb alakú er forrást és nyersanyagot vesz fel, amelyet azután elhasználva h ként és hulladékként o o bocsát ki. Például az ember a táplálkozással tartja fenn magát. Testünk épségének az az ára, hogy az élelem tápereje túlnyomórészt hové, a táplálék anyaga pedig anyagcsere melléktermékké alakul.

11

Egy önszervez d rendszer nem gépezet vagy merev szerkezet, hanem inkább folyamat. Képes alkalo o mazkodni a környezet változásaihoz, akár azon az áron is, hogy átalakul. Igyekszik magát fenntartani, és ha arra kényszerül, képes komolyabb változásra. Bár m ködését igen sokféle folyamat és változásra való u képesség jellemzi, az önszervez d rendszer bizonyos mennyiségek értékeit igyekszik állandónak vagy köo o zel állandónak tartani. Bonyolultabb önszervez z rendszerek hálózati képeiben központok mutatkoznak. o o Ezeknek köszönhet a hibat rés, a körülményekhez való alkalmazkodási képesssége. Maguk is környezetüo u ket. Mennél összetettebb módon képes m ködni az önszervez d rendszer, annál erosebben változtathatja u o o környezetét. Úgy, hogy a maga számára kedvezobb feltételeket teremtsen, környezete forrásait minél jobban hasznosítani tudja. Sokat idézett példa az önszervezésre a lézer. Ha a forró gáz vagy szilárd anyag viszonylag kevés energiát kap, közönséges fényforrásként világít. Ilyenkor az egyes atomok egymástól függetlenül, véletlenszer en u viselkednek, körülbelül annyi atom sugároz, ahány éppen felgerjeszt dik. Ekkor a rendszer a h omérsékleti o egyensúly környékén van. Ha a rendszert olyan módon töltjük fel energiával, hogy az messze eltávolodik ett l az egyensúlyi állapottól, egy határpontot átlépve a rendszer a lézer üzemmódba kerül. Atomok o százmilliárdjai egymással összhangban, egyszerre, egy ütemben, egy irányba sugároznak. Önszervez d rendszert alkot az áramló víz is, ha az áramlás sebessége egy bizonyos határt átlép. Alao o csony sebességeknél a víz simán, egyenletesen folyik. Egy határsebesség után a folyadék mozgását az örvények keletkezésének és elmúlásának végtelen sora jellemzi. Miközben az egyes örvények szerkezete szabályos, jellegzetes mintázatot mutat. Számos más tudományterület is szolgáltat példákat az önszervez désre. Egyensúlyi állapottól távol o egyes vegyi folyamatok ütemesen megjelen mintázatokat jelenítenek meg. Ezek maguktól bukkannak el o o a egyenletes eloszlású folyadékból, például a kémiai óráknak nevezett folyamatokban a folyadék szabályos id közönként egy pillanat alatt megváltoztatja a színét. Az önszervez dés leginkább szembet n példáit az o o u o él világban ismerhetjük fel, itt annak forrása a DNS-szál által örökített adathalmaz. o

3.2. Szervez d rendszer és környezete o o
o Környezetüket felél rendszerek. Akkor lehet sikeres az önszervez od rendszer, ha maradéktalanul o ki tudja használni a környezetét, de ugyanakkor csak annyira veszi igénybe annak forrásait, hogy azok megújulhatnak. Azaz az önszervez d rendszer akkor maradhat fent, ha a környezetével való kapcsolata o o nem vezet az éltet környezet feléléséhez, a környezete elpusztításához. A járványos kórként növekedo, a o o környezetüket és így magukat is elpusztító önszervezod rendszerekre nézzük az alábbi példákat. Gyors szaporodásnak indul egy faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol korábban táplálék halmozódott fel. Csak a ragadozók, az él sdik vagy a kedvez tlen természeti feltételek korlátozhatják a szaporodást. o o Egészen addig n a faj egyedeinek száma, amíg a felhalmozódott táplálék el nem fogy és a végkifejlet a o közösség összeomlása. Erre a gyakran idézett példa a bering-tengeri Szent Máté-szigetre került rénszarvasok története. Amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította a szigetet. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. Mivel b ségesen volt táplálék, a réno szarvasok száma gyorsan növekedhetett. Mindig az éppen meglév létszámmal volt arányos a szaporulat o és szinte minden rénszarvas elérhette az ivarérett kort és utódokat hagyott maga után. 1957-ben már 1350, 1963-ban pedig 6000 rénszarvas élt a szigeten. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. Csak 41 tehén és egy terméketlen bika élte meg a tavaszt. Ez a kipusztulás törvényszer u volt, mivel a rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították oket a ragadozók. Másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg. A rénszarvasok esete szemléletesen mutatja, mit jelent a túlhasználat. Amikor egy faj kedvez helyzetbe o kerülve szaporodni kezd, és egyre jobban terheli a környezetét, akkor nem az történik, hogy az eltarthatósági határhoz közeledve a növekedés leáll és a faj egyedszáma simán beáll a terület eltartóképességének megfelel létszámra. Ehelyett az a természetes folyamat, hogy az eltartható létszámának a többszörösére o 12

n , ezzel sokszorosan túlhasználva, túllépve vagyis túlfeszítve a környezet eltartóképességének határait. Ez o összeomláshoz vezet, amely akár a faj teljes kipusztulásához is elvezethet. Társadalmi példaként nézzük meg a kolozsvári Caritas történetét. Ennek szervez dése, tündöklése o majd bukása, mely 1992-93 tájt szinte a teljes Románia életét befolyásolta, jól szemlélteti az önszervez dés alapelveit. Egyúttal pedig alkalmas arra, hogy a gazdaság m ködésének bizonyos rendellenességeit o u is szemléltetesse. 1992 tavaszán indult a Caritas. Azt ígérte a belép knek, hogy három hónap elmúltával o a csatlakozáskor befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza. Indokolt óvatosság kísérte az indulást. Ami kor viszont három hónap múltán megkezdodtek a kifizetések, a Caritas népszer sége rohamosan növekedni u kezdett. F leg azért, mert a kifizetések jegyzéke egy helyi újságban folyamatosan megjelent. Mindenki o ellen rizhette, hogy rokona, munkatársa, szomszédja valóban nyert-e. Képtelen történetek keringtek a Cao ritas pénzének eredetérol, így az is, hogy a szerb fegyverkereskedelem jövedelmét ilyenmódon osztják szét Románia nélkülöz népének. o 1993 oszéig a játék egyre több és több belép t vonzott. 1993 nyarán a Románia minden részér l érkezeto o tek napokat álltak sorba a Caritas pénztárainál, hogy megtakarított vagy kölcsönkért pénzüket befizethessék. Mértékadó becslések szerint a Caritas története során négymillió befizetést fogadott. Kolozsvár hangulatát az 'aranyláz' kifejezés jellemezhette a legjobban. Többszörösükre növekedtek a lakás- és telekárak. Hihe tetlenül meggazdagodott a város, természetesen az ország más részein él k pénzéb l. Arattak a kereskedok, o o szállásadók, személyfuvarozók, mindenki önfeledten költekezett. 1993 októberében omlott össze a játék, amikor a lap közölte, hogy a nyertesek névsora néhány napig okokból nem jelenik meg. Ekkor már a Caritas pénztárkönyveiben Románia éves költségvetéséhez hasonlítható összegek szerepeltek. Csak ekkor vált a tömegek számára hihet vé, amit a szabadelv sajtó korábban is írt, miszerint a Caritas a belép k pénzeit o u o osztja szét. Ha az újonnan belép k több mint nyolcszor akkora pénzt fizetnek, mint a három hónappal azo el tt csatlakozók felvesznek, akkor a játék életképes. Viszonylag hosszabb létét a Caritas részben annak o köszönhette, hogy a játék egész Romániára kiterjedt. Másrészt a nyertesek között sokan nem vették fel a nekik járó összeget, hanem újabb három hónapra berakták azt. o Jól szemlélteti a Caritas példája, mit jelent az önszervezod rendszer számára a nyitottság és kapcsolatok. A folyamatot a benne résztvev k kölcsönös érdeke tartotta fenn, de a nyitottság, az új belép k nélkül o o kezdett l fogva életképtelen lett volna. Ha egy rendszer eleve csak növekedve létezhet, mint a Caritas vagy o más pilótajátékok, akkor el bb-utóbb pusztulnia kell. o Most nézzük meg, mi történik egy állammal, ha annak szervezete növekedésre épül. Példa erre az Oszmán Birodalom, melyet terjeszkedésre épül o, csak a szultántól függ államszervezet jellemzett. Földo birtokot kaptak a katonák a szolgálatért és ennek fejében katonáskodniuk kellett. De földjük tulajdonjoga a szultáné maradt, aki bármikor visszavonhatta adományát. Ezért a katonáknak létérdeke volt az állandó háborúskodás, mert csak így orizhették meg birtokukat illetve juthattak újabb földekhez. Ezért a birodalom egyre több háborút robbantott ki. Ehhez még több katona kellett, akiknek még több földre volt szüksége, ezért újra hódítani kellett, de ehhez még újabb háborúk kellettek. Egyre n tt az Oszmán Birodalom területe. o Id legesen megkapott birtokaikat a katonák igyekeztek minél jobban kizsigerelni. Ám a növekv birodao o lom igazgatásával és a háborúkkal járó gazdasági terheket az államkincstár egyre kevésbé bírta elviselni. Kezdték megnyirbálni az egyes katonai csoportok kiváltságait, ami megzavarta a hadsereg m ködését. Így u az önmagát túln tt Oszmán Birodalom ereje lassacskán megroppant. o

3.3. Az él világ egésze, mint rendszer o
Talán még ma is békésen legelhetne a Szent Máté-sziget rénszarvascsordája, ha a szigeten lett volna ragadozó. Általánosan is igaz, hogy egy életközösség fennmaradásának alapja a sokféleség, a fajok sokasága. Az együttél fajok egymásra utalva és egymással versengve alakítják ki az egyensúlyi állapotot. Nézzük o meg példának a Felvidéken él vaddisznók és az oket is vadászó farkasok esetét. Megfigyelték, hogy o azokon a területeken, ahol nincs farkas, ott a vaddisznók között járványos betegségek tizedelik meg az állományt. Ahol viszont él farkas, ott a vaddisznók egészségesek, járványok nem alakulnak ki. Egyszer u 13

 a magyarázat. Mivel a gyengébb állatok könnyebben megbetegedhetnek, a járványokat els sorban ok tero jesztik. Ami pedig a farkasokat illeti, erejükkel takarékoskodva, csak a legbiztosabb zsákmányt, a gyenge, könnyen elkapható állatokat veszik üldöz be, és nem arra törekszenek, mint a vadász, hogy a legnagyobb, o legszebb példányokat ejtsék el. Mivel a farkasok a gyengébb vaddisznókat vadásszák, éppen a járványok f o terjeszt it l szabadítják meg a vaddisznók kondáit. o o Csak a legegyszer bb él k, egyes paránylények képesek minden más él lényt l függetlenül is megélni. u o o o Az él világ táplálékláncai mind körfolyamatok részei. Például a levél > levéltet > katicabogár > veréb > o u karvaly tápláléklánc is körfolyamat eleme. Ugyanis a lehulló levelek, az anyagcseretermékek és a karvaly teteme mind a talajba kerülnek vissza.Ezeknek a lebontásával jut er forráshoz a talaj élovilága és a lebontás o során felszabaduló anyagok táplálják a növényeket. Szervez d rendszernek tekinthetjük a körfolyamatok egymásba kapcsolódásán és összjátékán alapuló o o él világ egészét is. Mint ilyennek a környezete egyrészt a Föld felszíne, a rajta lév élettelen anyag. A köro o nyezet másik meghatározó eleme a Nap sugárzása, mely az élovilág er forrása, az élovilág körfolyamatait o a naper hajtja. Az él k összességét alkotó él világ a növények és állatok testében szerves vegyületekben o o o raktározza el a naperot. Ha az él szervezet elpusztul, szerves vegyületei szétesnek és a benne felhalmozott o naper felszbadul. o A él világ rendezettségének magas foka is a környezettel való kapcsolatához köt dik. Miközben a o o növény a napfényt megköti, nagy adagokban, vörös szín sugárzásként nyeli el. Az elnyelt és szerves u vegyületekben raktározott napero azután az anyagcsere folyamatokban keletkez h ként szabadul fel. Ez o o h sugárzásként hagyja el a Föld felszínét, jut a világ rbe. A Föld felszínér l kibocsátott h sugárzás sugo u o o napfény adagra áradagjai (fotonjai) kb. huszadakkorák, mint a napfény sugáradagjai. Ezért egy ideérkez o húsz távozó h sugár adag jut. Vagyis ami korábban egy adagban érkezett, azt az él világ húsz adagra széto o szórva adja vissza. Ezért mondhatjuk, hogy az élovilág a világ r sugárzási terébe szemetelve tartja fenn a u maga rendjét. Miközben az él világ naper t nyel el és h t sugároz ki, azalatt az él világ egésze által megkötve tartott o o o o naper állandó marad. Azaz az Földön található él állapotú anyag mennyisége egy adott id szakban állano o o dónak vehet . Azonban a megkötött fényer egy kisebb hányada nem jut vissza a világ rbe, mert a tetemek o o u anyagának egy része a tavak és tengerek fenekére süllyedve kikerülhet az él világ körfolyamataiból. Ezek o a körfolyamatokból kiesett szerves vegyületek késobb t zeggé, vagy a föld mélyében szénné, k olajjá és o o földgázzá alakulnak.

3.4. A piac mint szervez d rendszer o o
Önszervez dés eredménye a gazdasági életet létrehozó, szervez o és fenntartó rendszer, a piac is. Itt találo koznak a javakat el állítók azokkal, akiknek a javakra szükségük van. A vásár magától jött létre és önmaga o szervezi változásait is. Rendjét szereploinek önérdeke teremti meg, az eladók szeretnének árulni, a vev k o vásárolni és a javakat kínálók és a javakat keresok egyaránt nagy számban vannak jelen. A jobb eladási és vételi lehet ségek keresése egyaránt serkenti a termelést és a kereskedelmet. Az ár mindig az adott o pillanatban fennálló helyzetet tükrözi. Csak a jelent mérlegeli a gazdaság, a pillanatnyilag érvényes ár, részvényérték vagy forintárfolyam az, ami számít. Még a legnagyobb vállalatok sem gondolkodnak évtizedes távlatokban. A piaci körfolyamatokban mozgó értékeket pénzzel mérik, mondhatjuk, hogy bennük az általános értékmér , a pénz forog. o Körfolyamatainak fenntartásához a gazdaság és a piac a környezetéb l vesz fel forrásokat, környezetét o az ember és a természeti környezet alkotja. Vizsgáljuk el oször az embert, mint a gazdaság környezetét. Nem csak a vásárlás és a munka tölti ki az emberek idejét. A gy jtöget , vadászó életmódot folytató csou o portokban él emberek átlagosan napi 2-4 órát foglalkoztak munkának nevezhet tevékenységgel. Idejük o o többi részét mai kifejezéssel szólva szabadid s tevékenység, els sorban a közösségi együttlét töltötte ki. o o Szertartásokat végeztek, játszottak, ünnepeltek, énekeltek, beszélgettek. Ez a természetes emberi létezés, 14

az évmilliók során kialakult testi és szellemi adottságaink ehhez illeszkednek. Az egyén és a közösség ideje és emberi er forrásai mind a gazdaság környezetét alkotják, amelyb ol a gazdaság szervez d rendszere o o o igyekszik minél nagy részhez jutni, minél több emberi eroforrást lekötni, azaz egyre növelni a pénzzel mérhet emberi tevékenységre fordított id ot. Ezzel az embert használja el, mert akár azokat az emberi o és társadalmi tevékenységeket is bevonhatja a maga hatókörébe, amelyek korábban nem mértek pénzzel és amiket a gazdasági szempontok tönkre is tehetnek. Ilyenek például az emberi együttlétek, a vallásos tevékenység és az egyéb szellemi foglalatosságok. A gazdaság a természetes környezetbol vesz fel nyersanyagot és er forrást. Miközben a nyersanyagból o terméket állít el , hulladék keletkezik. A termék felhasználása, elhasználása során szintén szemétté váo lik. Emiatt a gazdasági körfolyamatok fenntartásának egyik feltétele a természetes anyagok elhasználása, hulladékká, szemétté alakulása. Fontos, hogy a természet maga nem ismeri a hulladék fogalmát, az egyik körfolyamatából kikerülo, elhasznált anyag más természetes körfolyamat nyersanyagaként hasznosul. Ha a kitermelésükt l kezdve vizsgáljuk a szén, olaj és gáz és egyéb er források felhasználását, a követkeo o z t láthatjuk. Kitermelésükhöz is kellenek er források és ezzel együtt sok melléktermék és hulladék is o o keletkezik. Az er források használata során az energia egyrészt valamilyen anyag gyártására fordítódik, o gondoljunk például a m anyagok el állítására. A legtöbb energia a felhasználás során h ové alakul. A h u o o elvész, kés bb már fel nem használható, mivel elszökik, szétsugárzódik, de ez a természetes folyamatokban o is így van, a h az er forrás felhasználásának hulladéka. o o Szervez dések a gazdaságban. Míg a korai id kben a vásáron az egyének cserélték javaikat, a munkao o megosztás fejl dése egyre újabb szervezodéseket hozott létre. Megjelent az általános gazdasági értékmér , o o a pénz. Termelési, kereskedelmi egyletek alakultak. Ezeknek eleinte csak a tényleges tevékenységet foly tatók voltak a tagjai. De a pénz általános használhatósága és a pénzrendszer fejlodése lehet vé tette összeo tettebb társulások kialakulását is. Megjelentek olyan egyesülések, ahová a tagok már csak a pénzükkel szállnak be. Amíg az ilyen vállalkozások m ködési helye és a tagok lakóhelye egybeesett, addig az ilyen u testületek a köz javára tevékenykedtek. Amint viszont más földrajzi területekre is kiterjedhetett m ködésük, u a köz, a társadalom és az emberiség jövojét veszélybe sodró fejlemények bontakoztak ki. Pénzüket vállalkozásba fektet , ám azokban tényleges munkát nem végz emberek testületére az egyik o o legismertebb példa a részvénytársaság. Ennek alapvet o célja az, hogy a részvényesek évente minél nagyobb évi haszonhoz jussanak. Azoknak, akik a részvénytársaság alkalmazottjaként termelést vagy más tevékenységet végeznek, csak az számíthat, hogy a minél nagyobb haszon ott és akkor meglegyen. Nemcsak a jobb szervezés, az alkalmazottak munkájának hatékonyabb kihasználása és hasonlók növelhetik a részvényesek hasznát. Legalább annyira lehet keresni azzal, ha a tevékenységgel együttjáró terheket, költségeket sikerül másra áthárítani. Azaz a m ködési feltételek, a környezet terhelése és a keltett társadalmi feszültségek u költségeit viselje más. Építse meg más az utakat, szenvedje el a természeti környezet pusztulását, az életmin ség romlását, viselje a munkanélküliséggel járó terheket. Emiatt a közösség érdekeit megtestesít , a o o társaságokat adóztató és szabályzó állam és a társaságok között állandó éles alkudozás és egyeztetés folyik. Amíg az állam megfelel jogi szabályozással a köz számára hasznos keretek között tudta tartani a o részvénytársaságok m ködését, nem volt nagyobb gond. Kés bb tárgyalni fogjuk, az állam egyre inkább a u o részvénytársaságok eszközévé vált.

4. A társadalom mint rendszer
Közel egyensúlyi rendszer a társadalom, amelyet körfolyamatok összjátéka tart fent. Önszervezodésként alakul ki és aszerint maradhat fent. Környezete, feltéve, hogy más társadalmakkal nincs kapcsolatban, a természetes környezet, ahonnan eroforrásokat és nyersanyagokat vesz fel. Kivéve az embert, az él lények o csak annyi er forrást vesznek fel környezetükb ol, amennyi testük anyagcseréjéhez szükséges. Napi 2500 o

15

kcal-nyi tápérték élelmiszeren élve az ember annyit fogyaszt, mint egy állandóan ég 120 wattos izzóu o lámpa. Ha az étel tápértékét azonos tápérték étolaj mennyiségével fejezzük ki, napi három deci étolaj hajt u bennünket. Mivel az étolaj és a gázolaj hasonlóak, akár használt étolajjal is lehet motort hajtani, mondhatjuk, napi három decis a fogyasztásunk.

4.1. Er források és nyersanyag o
Nemcsak a saját táperejével él az ember, hanem mindennapjai során több küls er forrást is felhasznál. o o Például tüzel. Kezdetben csak az ételei készítéséhez vagy a hideg és a vadállatok elleni védekezésként használtunk a tüzet, kés bb sok más egyéb célra is. Az állati er , széler vagy vízer alkalmazása malmok o o o o vagy más gépezetek hajtására további er forrásokhoz juttatta az embert. Óriási mennyiség er oforrásokhoz o u férhet hozzá az osmaradványi eredet tüzeloanyagok, szén, földgáz és k olaj használatával. De csak addig, u o amíg ezek el nem fogynak. Miután a természetes nyersanyagból készült terméket elhasználtuk, roncs, hulladék, szemét marad vissza. Ezekb l er forrásokat befektetve újra használható anyagokhoz juthatunk. Emiatt a nyersanyagválo o ságok nem annyira er sen vészesek, mint az er forrásválságok. Az eroforrás a fennmaradás alapkérdése. o o Amikor valaminek a bányászásához hozzálátnak, a legkönnyebben hozzáférhet részt termelik ki eloször. o Ha a könnyebben kinyerhet hányadot már kibányászták, azután látnak hozzá a nehezebben, költségesebo ben kitermelhet részek felszínre hozatalához. Gyakorlatilag mindig az adott helyzetben legolcsóbban, o leggazdaságosabban kinyerhet részt bányásszák ki. Emiatt ahogy telik az id , a lel helyr l egyre neheo o o o zebbé és költségesebbé válik a termelés. Mivel egyre mélyebbr l és nehezebben hozzáférhet helyekr l o o o kell kinyerni a bányászott nyersanyagot, egyre több er oforrást kell befektetni egy adott mennyiség felszínre hozásához. Bányanyitáskor amikor megnyitják a lelohelyet, egy ideig n a kibányászott mennyiség. Eléggé feltárva o a lel helyet a bánya évi hozama eléri a bel le kihozható mennyiség legnagyobb értékét, ezt a bánya hozamo o csúcsának nevezhetjük. Ahogy a bányászás körülményei nehezednek, csökken a kitermelhet mennyiség o és végül, amikor már gazdaságtalanná válik a termelés, a bányát bezárják. Ugyan még b ven maradhat o ott nyersanyag, de már nem éri meg kitermelni. Hogy egy ércet vagy más nyersanyagot meddig gazda ságos bányászni, attól is függ, mennyi er forrást fektethetünk be a kitermelésbe. Ha az eroforrások és o más, a bányászáshoz szükséges anyagok b ségesen, olcsón hozzáférhet ek és nagy szükség van az adott o o nyersanyagra, akkor az alacsony fémtartalmú érceket is kibányásszák. Amikor viszont er forráshordozót, szenet és k oolajat és mást termelünk ki, a bányászás elvi korlátját o az adja, hogy a több energiához jussunk, mint amennyi energiát a kitermeléshez felhasználtunk. Ezt a hányadost, a nyert energia és a kitermeléshez felhasznált energia hányadosát kinyerhetoségnek nevezzük. Például a szénbánya fenntartásához folyamatosan ki kell a mélyb l szivattyúzni a bányavizet és nyersanyag o valamint er forrás kell a tárnák kiépítéséhez és a szén kitermeléshez is. Ha az ezekhez szükséges összenero gia közelíti a kinyert szénb l kapható energiát, azaz a kinyerhetoségi arány már elviselhetetlenül alacsony, o akkor a bányát be kell zárni, bár még hatalmas mennyiség szénvagyon lehet a mélyben. Hasonlóképpen u az olajkutat is le kell zárni, ha túl sok er forrást kellene befektetni a termelés folytatásához. o Nemcsak az egyes kisebb bányáknak van meg a hozamcsúcsa, hanem egy bányavidék, k olajmez tero o melése is hozamcsúcsával jellemezhet , ezt a fokozatosan megnyitott aknák és olajkutak összesített hozama o rajzol ki. Beszélünk a különböz nyersanyagok és er forráshordozók világtermelésének hozamcsúcsairól o o is. Emberi viszonyok. Maga a társadalom is szervez d rendszer, szervez odésének alapfeltétele, hogy az o o emberek érintkezhessenek egymással. Az emberek természetüknél fogva vágynak más emberekkel való együttlétre, kapcsolatokra. Ezek akkor alakulhatnak ki, ha van emberi szabadság. A szervezodéshez egy részt mindenre kiterjed o és igaz ismeretekre van szükség, másrészt arra, hogy ezek birtokában lehessen 16

választani a lehet ségek közül. Ha van szabadság, akkor az egyén dönthet és folyamatosan újabb köt o o dések, kapcsolatrendszerek alakulhatnak ki. Az emberi kölcsönhatások sokoldalúsága munkálhatja ki a társadalom arculatát meghatározó, egyensúlyát biztosító körülményeket. Az egyéni szabadság léte teszi lehet vé, hogy a küls körülmények változása esetén a rendszer kell o gyorsasággal tudjon alkalmazkodni. o o Szabadság hiányában a rendszer megmerevedik, képtelen lesz a fennmaradáshoz szükséges változások kimunkálására. De a szabadság nem lehet korlátlan, mert a túl sok szabadság szétzilálhatja a társadalmat. Ekkor a közösség egyénekre szakadhat majd a megfelelo összetartó er k hiányában szétesik. o Szabadságunk korlátait a törvény, az erkölcsi rend és a világnézet jelöli ki. Jól szemlélteti ezek viszonyát a régi kínai felfogás. Eszerint az ember akkor él a világ rendjének megfelel en, ha a tao útját követi. A tao a o világ egészét kormányzó, összhangba hozó elv, amelynek mibenléte felfoghatatlan az ember számára. Aki a tao útján jár, az ráhangolódik a világra és úgy él benne, hogy minél jobban illeszkedhessen hozzá. Mint az alábbi taoista történet elbeszéli, amelyben a herceget szakácsa tanítja a taora. Csodálja a herceg, milyen szépen és gyorsan bontja szakácsa az ökröt. Kérdezi ot err l és elmondja a szakács, hogy eleinte bizony o nem így ment. Egy id után viszont már érezte, miként kell ökröt bontani. Kése csak siklik a megfelel o o hézagokon át izomba, porcba, csontba, ínba nem ütközik. Amint kése elér az izom tapadási helyéhez, akkor érzéssel összpontosítva átvágja azt. Úgy hullik le egyben a hús, mint nagy sárkolonc. Jó szakács évente köszörüli kését. O maga utoljára 19 éve köszörülte meg és ma is olyan, mintha tegnap élezte volna. Ha az emberek szem el l vesztik a taót, akkor legalább az erkölcs szabályozza, mint éljünk, mit szabad és mit o nem. Ha az emberek erkölcstelenné válnak, akkor legalább kövessék az állam törvényeit. Ha már azt sem tisztelik, akkor az ország tönkremegy. Nagyon értékesek Konfuciusz erkölcsi tanításai. Szerinte a rossz általában nem magányos gazemberek m ve, hanem az emberek közösen követik el. Konfuciusz éppen ezért a vezet k erkölcsösségének fontosu o ságát emeli ki. Ha a családf , a tanító, az el ljárók, a fejedelem, a császár erkölcsös, akkor a családtagok, a o o tanítványok és a nép is mintájukat követve élnek.

4.2. Fenntartható társadalom és világrendszer
Egy társadalom anyagi és szellemi területei szoros kapcsolatban vannak egymással. Meg kell adnia a le het séget arra, hogy az egyes emberek egyéniségüknek megfelel oen élhessenek és így jól érezzék magukat o a világban. Mindennek feltételeir l majd az ember értékeirol és adottságairól szóló részben behatóbban is o megismerkedhetünk. Igen fontos a gazdasági alap, de a fenntartható élet alapfeltétele mégis a helyes emberi szellemiség. Ha ugyanis lelki egyensúlya hiányában az ember nem jut elég boldogsághoz, általában az anyagaiak halmozására fordítja idejét és eroforrásait. Ennek során elkerülhetetlenül érdekellentétbe kerül o hasonló törekvés társaival. Az emiatt élezod feszültségek, küzdelmek s t er szakos összet zések lassan u o o u felmorzsolják, elgyengítik majd tönkreteszik a társadalmat. Kiútat a belülr l felhalmozott indulat, feszülto ség és er szakos hajlamok határokon túlra vitele adhat. Ugyan háborús er szakkal és szelídebb eszközökkel o o elragadva mások forrásait gazdag és szegény egyaránt jobban élhet, azonban más társadalmak kifosztása a világrendet teszi bizonytalanná és fenntarthatatlanná. Ugyanis a marakodó emberiség legkönnyebben a természeti kincsek gyorsütem elhasználásával enyhítheti a társdalmakon belüli és a világ társadalmai közötti u feszültségeket. Rövid távon a természet képtelen védekezni a saját jöv beli létfeltételeit is felmorzsoló emo berrel szemben. Miután a világ kimerítette természeti er oforrásait, a világrend összeomlik és az emberiség jórésze elpusztul. Ezért a gazdasági háttér mellett igen fontos az is, milyen a társadalomban a tudomány, oktatás, m veu l dés, m vészetek, vallás és egyáltalán a szellemi élet állapota. Fenntartható életet csak a szellemi és az o u anyagi területek megfelel kapcsolata teremthet. Valamennyi anyagi és szellemi terület kölcsönhat a töbo bivel. Jó, ha mindegyikük a maga fontosságának megfelel súllyal m ködhet, érvényesülhet. Kölcsönhao u tásaik összjátéka alakítja ki a társadalom sajátos arculatát. Ekkor virágzik a társadalom. De ha valamelyik terület a többi kárára, s ot azokat akár teljesen háttérbe szorítva terjeszkedik, akkor az ingatag egyensúly felborul. Hosszabb-rövidebb id n belül, ha az önszabályzás nem képes az egyensúlyt helyreállítani, a táro 17

sadalom képtelenné válik arra, hogy alkalmazkodjon környezete változásaihoz. Emiatt hanyatlani kezd és elpusztul. Nem egyszer feladat kimunkálni az anyagi és szellemi területek egyensúlyát. Magától értet d en meg u o o kell teremteni, fenn kell tartani a társadalom anyagi alapjait. Az ehhez szükséges munkák a népesség nagy többségét alkotó átlagos, vagy átlag alatti képesség ember feladatát képezik. Szellemi irányítás, a töbu biek munkájának megszervezése a társadalom vezeto rétegeinek dolga. Akkor maradhat fenn a társadalom, ha a szellemi és államvezet rétegeket a valóban a leginkább rátermettek alkotják. Ezek közé egyrészt a o legtehetségesebbek tartoznak, másrészt azok, akik ugyan nem annyira kiemelked tehetségek, de a kisgyero mekkortól kapott kiváló nevelés a legjobbak közé emeli oket. Kína Kína hivatalnoki karának több mint kétezer éves története jól szemlélteti, miként lehet a megfelel vezet réteget kiválasztani és fenntartani. o o Kína hivatalonoki kara. Kína els három évezredének viharos története megmutatta, hogy a nehéz helyo zetekben a bölcsebb, többet tudó emberek jobban helyt tudnak állni. Megnövekedett a tudás és a bölcsesség becsülete. Miután meger södtek, az északi uralkodók délfelé terjeszkedtek és lassan birtokba vették a teljes o területet. Ott nemcsak m veletlenebb kínaiak, hanem más nemzetiség népek is éltek. A kínai terjeszkeu u dés alapelve a katonai hatalmon kívül a m veltség átadása. Egy m veletlen, faragatlan embernek be kell u u látnia, mennyire alantas állapotban van és fel kell benne keltenie a vágyat a felemelkedésre. Ez a módszer határozottan jól m ködött és a kínaiak igen hatékonyan olvasztották be a meghódított területek népességét. u Kr. e. 221-ben egyesült a birodalom és az egyesülés után kialakuló szakért hivatalnoki kar igazgatta. 12 o rendbe osztották a hivatalnokokat. Kiválasztásuk versenyvizsgák alapján történt. Ezeknek anyagát a kínai irodalom, a bölcsek tanításai, a hagyományok ismerete képezte. Úgy tartották, aki nem kedveli a költészetet, nem m veli a bölcsészeti tudományokat, az szívtelen ember, akire nem lehet más emberek irányítását, u ügyeinek intézését bízni. Vizsgákat bárki tehetett, aki tehetséges és szorgalmas volt, a képzés megnyitotta a felemelkedés útját az alacsonyabb származásúak el tt is. Ezek után a birodalom egyik f feladata éppen o o a megfelel számú és képesség hivatalnok kiképzése és a testület fenntartása lett. A hivatalnoki kar tagjai o u sajátos módon egyesítették magukban a közéleti ember, a tudós és a m vész szerepét. u Kína sorsát ezek után ennek a nagyon jól képzett, erkölcsös, nagytudású hivatalnoki karnak a tevékenysége határozta meg. Ez a rendszer egészen a 20. század elejéig 1912-ig fennmaradt. Császári házak bukhattak, újak jöhettek, meghódíthatták Kínát a mongolok vagy mások, Kína m veltségét már semmi sem u rendíthette meg. Még a Kínát elárasztó pusztai megszálló népek is kénytelen-kelletlen a hivatalnokokra bízták a közigazgatást. Meghódítóik észrevétlen átvették a hivatali kar által kiszabott rendet, nem tehet tek ellene semmit. Pár nemzedék alatt ok is kínaivá váltak, beolvadtak, hasonultak az általuk meghódított néphez.

4.3. Japán az Edo-korszakban
Sajnos, igen kevés történelmi példa van arra, hogy a régi Kína társadalmához hasonlóan, egy társadalom évezredekig fenn tudjon maradni. Általában a társadalmi egyenl tlenségek fokozódása, egyesek dúskálása o és mások elszegényedése nemcsak a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezet, hanem a leginkább véd telen, a természeti környezet és a ezzel a társadalom jöv oje morzsolódik fel. Ha a társadalom megengedi az egyének számára az anyagi javak korlátlan halmozását, akkor a gazdasági élet ugyan gyors fejlodésnek indulhat, de pazarló módon hamar felélik az eroforrásokat és tönkreteszik a természetes környezetet. Az Edo-korabeli Japán fenntarható társadalmat képzett, ahol a gazdagodást vaskez kormányzással gátolták u meg. Nem szándékunk a hosszú és eseményekben gazdag japán történelem részletesebb ismertetése. Annak o csupán egy rövidebb szakaszával, az 1603-1867-ig terjedo id szakkal foglakoznánk. Edo korszaknak nevezik, ez a Tokugava sógunátus kora. Edo a mai Tokió korábbi neve, akkor került ide a kormányzati központ.

18

Manapság az Edo korszaknak egy olyan jellegzetességére figyeltek fel, amely igen fontos lehet az emberiség egészének jöv jére nézve is. Ekkor ugyanis egy hatalmas és népes birodalom hosszú id n át képes volt o o fenntartható életrendet követni. Nem belülrol bukott meg ez a rendszer, külso fenyegetés terelte Japánt más pályára. 1600-ra Japán népessége elérte az eltarthatósági határt, amit növekv feszültségek, lázadások sora is o jelzett. Ráadásul er södött a küls , különösen az európai befolyás, ami hozzájárult a belso ellentétek élez o o o déséhez. Emiatt a hatalomra kerülo katonai kormányzat igyekezett visszaszorítani a kivülrol érkez hatásoo kat. Er sen központosították a hatalmat. Elzárták a szigetországot a világtól. 1639-ban rendeletet hoztak, o amelyben megtiltották, hogy a japánok elhagyják hazájukat. Annyira féltek az idegen eszmékt l, hogy egyo úttal az éppen külföldön tartózkodóknak megtiltották a hazatérést, még a kereskedok, halászok és hajósok sem térhettek haza. Külföldi sem léphetett Japán földjére, csak egy maroknyi holland és kínai kereskedonek engedték meg, hogy Nagaszaki közelében egy szigeten tartózkodhassanak. Állomásuk forgalma a 18. századra évi két hajórakományra apadt. Szinte államvallássá emelték a buddhizmust. Egy család egy adott területhez, szentélyhez volt kötve, itt tartották nyilván a családot. Ezt a nyilvántartást felhasználva röghözkötötték a lakosságot. Még a legkisebb falut is csak engedéllyel lehetett elhagyni, út menti ellen rz állomások ügyelték a rendet. Megszabták, o o miként lehet közlekedni, ki hogyan, mivel utazhat, hány kísér je lehet. Ezzel azt is elérték, hogy mindeno kinek helyben vállalnia kellett cselekedeteinek következményeit. Nem lehetett azt megtenni, hogy valaki a lakóhelyén becsap, megrövidít, megkárosít másokat, majd megszedve magát lelép és ezt másutt újra kezdi, vagy csak elköltözve zavartalanul élvezi csalárdul szerzett gazdagságát. Évszázadokra visszamen en pontos népesedési adatokkal rendelkezik az ország, ennek számítógépes o feldolgozása kb. húsz éve kezd dött meg. 1720-ban tartották az els nemzeti népszámlálást amit azután o o rendszeresen ismételtek. Innen tudjuk, hogy végig az Edo korszakban Japán lakossága közel állandó volt, közel 30 millió. Engedélyezték a magzatelhajtást és a csecsem gyilkosságot, nem engedték a kisbirtokok o megosztását, a fiatalabb fiúk nem örökölhettek és így nem is házasodhattak. Edo lakóinak száma 1-1,25 millió között mozgott, ezzel az akkori világ legnagyobb városa volt. Nem volt elég a szigorú nyilvántartás, a sógunok még hatalmas besugói és titkosrend ri hálózatot is fenntartottak. Számuk 50000 körül lehetett. o Mindenkin rajtatartották a szemüket, elég volt egy kétes megjegyzés, azt is szigorúan megtorolták. Ugyanolyan szorosan ellen rizték a fels rétegek tagjait is. Megkövetelték t lük, hogy Edóban is szállást kell o o o építeniük és jövedelmének megfelel en családjával együtt ott kell élniük. Kétévente látogathatott haza a o családf , de családja nélkül. El írták a sógunok a ranghoz illo öltözéket, udvartartást, kíséretet. Köteleo o z vé tették, hogy a sógunnak rendszeres ajándékot adjanak. Jelent s összegekkel hozzá kellett járulni az o o építkezésekhez és egyéb költségekhez. Így er sen korlátozták a jövedelmek felhalmozódását és az embeo rek mozgásterét. Megakadályozták, hogy a gazdag tovább növelhesse gazdagságát és nagyobb hatalomra tehessen szert. Egy ennyire er sen megkötött népnek meg kellett adni valahol a kibontakozás lehet ségét. Igen nagy o o gondot fordított a sógunátus az oktatásra. Kinyilvánították, a m velt, tanult ember megérti, mi a jog, igazság u és kötelesség. Egy fels bb osztálybeli embernek még szorgalmasabban kell tanulnia. Bevezették az alapo fokú oktatást is. Ezek a szentélyek, rendházak mellett m köd intézmények ugyan nem adtak magasfokú u o képzést, de megtanították az alapfokú írásjeleket és oktatták a fegyelmezett, engedelmes életet megkövetel o erkölcstant. Virágoztak a m vészetek, a színház, a zene, a szertartások, a kertépítés és mások. Gazdagok és u szegények egyaránt szerettek olvasni. Csaknem hétezer könyvesbolt és kb. 800 kölcsönkönyvtár m ködött u az országban. Számos kiadvány elérte a nyolcszázas példányszámot. Összefoglalva elmondható, hogy az Edo korszakban Japánt nem támadták meg kívülr l. Békés id o o szakot élt meg, szinte egyáltalán nem voltak bels háborúskodások. Csak az együttélési szabályokat és az o állam kemény törvényeit kellett betartani. Szellemileg és gazdaságilag is hatalmas eredményeket értek el. Igaz, a gazdaság fejl dése nem a nyugati értelemben vett növekedésnek felelt meg. o Japánban kevés a m velhet földterület és a nyersanyag. Bár az ország területe közel háromszorosa u o hazánkénak, a lakható, m velhet területe csak akkora, mint Magyarországé. Nagyrészt lakhatatlan hegyu o 19

 ségek borítják, kétharmad része erd ovel fedett. Forrásként természetesen be kell számítanunk a tengeri halászatot. Ahogy említettük, ezen a gyakorlatilag hazánknyi területen az Edo korszakban 30 millió ember élt úgy, hogy semmit nem vittek be külföldr l. Nem voltak éhínségek. o Japán gazdaságának alapja az újrahasznosítás volt. Annyira kevés volt a forrás, hogy mindennel nagyon gondosan és takarékosan kellett bánni. Nagyon költséges volt új dolgokat vásárolni, ezek a közönséges ember számára megfizethetetlenek voltak. Mindent, amit csak lehetett felhasználtak, újrahasználtak, megjavítottak. Lehet mondani, szemét szinte nem létezett. Számos újrahasznosító mesterség létezett. Az edényeket és más fémeszközöket ha kilyukadtak, megfoldozták. Nálunk is ismert volt ez a múlt század közepéig, az öregebbek még emlékezhetnek a falvakat, városi házakat felkeres drótos tótokra. Törött cseréptárgyakat o rizsb l készült ragaccsal er sítettek össze, majd h kezeltek. Fából készültek a folyadékokat tároló hordók, o o o ezeket bambuszból készült abroncsokkal fogták össze. Ha az abroncsok, öregedtek, töredeztek, kicserélték oket. Javították a lábbeliket, papírlámpákat és minden mást, amíg csak lehetett. Összegy jtötték a használt dolgokat és újra feldolgozták. Így felvásárolták a használt papírt. Ami papír u már annyira értéktelen volt, hogy nem kellett a felvásárlónak, azt más gy jtötte össze és adta el a megfelel u o gy jt helyen. Akkoriban valamennyi ruha kéziszövéssel készült, így nagy érték volt. Edoban kb. 4000 u o használtruha kereskedo élt a felvásárlásból. Esernyovázat bambuszból készítettek és zsírpapírt húztak rá. Felvásárolták a régi eserny oket, lecserélve róla a papírt új eserny ot készítettek. Csomagolópapírnak adták el a használt zsírpapírt. Hasonlóan a használt hordóknak is voltak felvásárlói, akik a felújítással foglalkozó vállalkozóknak adták el oket. Voltak begy jt k, aki apró játékokat, édességet vittek magukkal. Olyasmit u o kiáltoztak, hogy 'csere-bere'. Ha gyerekek játék közben régi szeget vagy más fémtárgyat találtak, becserélhették játékra, édességre. Felvásárolták a gyertyák lecsöpögött viaszát. Megvették a tüzelés után maradt hamut is és a parasztoknak mint talajtápot eladták, magas a kálium tartalma. Házaknál hamugy jt láu o dát, nagyobb intézményekben hamugy jt bódét tartottak. Más társadalmak is használják erre a hamut, u o de egyedül Japánban vásárolták fel. Tanintézményekben a tankönyvek nem a tanuló, hanem az intézmények tulajdonában voltak. Feljegyzések szerint megesett, hogy egy matematika tankönyvet 109 éven át használtak. Összegy jtötték az emberi anyagcseretermékeket is, kb. 1955-ig ez volt a legfontosabb talajer utánu o pótlási nyersanyag Japánban. Mialatt Európában ez járványkelt veszélyforrás volt, a japánok mint értéket o dolgozták fel. Mivel a széklettel a szervezetb l kikerül kórokozók csak az emberi szervezetben képeo o sek szaporodni, a széklet megfelel idej érlelés után veszély nélkül használható a termotalaj táplálására. o u Parasztok rendszeresen látogatták a velük szerz odést köt ket, pénzzel vagy zöldséggel fizettek. Kés bb o o nagybani felvásárlók és viszonteladók vették át az ágazatot. Sok lakót tartó háziurak jó pénzt kerestek ezzel. Fintoroghatunk ezen, de a japán városok jóval tisztábbak voltak a mieinknél és ma is azok. Általában a japánoknak sokkal jobb az egészségi állapotuk, mint a miénk és tisztaságuk miatt érzékenyebbek is a fert zésekre, mint mi. o Ilyen takarékosság mellett nem vagy alig n hetett a gazdaság. Így a felvásárlók, javítók, gyártók nem o sok haszonhoz, befektetni való t kéhez juthattak. Mindenki csak megélt, de gazdagodni nem gazdagodhao tott. Nem a tömegtermelésen, hanem a források teljes kihasználásán alapult az Edo korszak fenntartható társadalma. Japán akkor csak napfényb l származó er forrást használt. Gallyá, ággá, törzzsé, termésekké alakítják o o a fák a naper t. Ha a múlt évben képz dött terméseket, ágakat, gallyakat használjuk, akkor a múlt évi o o napener b l élünk. Tekintve Japán erdeit, egy japánra az Edo korban legalább 200 tonna fa jut. Évente o o egy fa tömege átlagosan 5Edo kori japánra legalább 100 mázsa fa. Ennek csak kis töredékét használta fel az Edo kori fenntartható társadalom embere. Úgyszólván csak a gallyakat tüzelve megélt. Ezért is lehetett a társadalom fenntartható. Ha nézzük az Edo korszakot, az er forrás 80%-a az elmúlt év, 95%-a o az elmúlt három év napfényéb l származik. Mindez azt jelenti, hogy az Edo társadalom szinte mindenhez, o amire szüksége volt, az elmúlt 2-3 év napfényét használta fel. Csaknem mindent növényekb l állítottak el , o o kivéve a fém, cserép és más ásványi anyagokból készült termékeket. Amíg a villany meg nem jelent, papírlámpákkal és viaszgyertyákkal világítottak, az olajat és viaszt ma20

guk állították el . Olajat növényi magvakból sajtoltak vagy bálnaolajat, szardíniaolajat használtak. Fontos o melléktermék a rizsszalma, minden kg rizsre durván 0,8 kg szalma jut. Rizsszalmából öltözetet, lakberendezési, használati tárgyakat is készítenek és tüzelnek is vele. Hamuja azután visszajut a földre, száz százalékosan hasznosul. Öltözetként papucsot, kalapot, es kabátot csinálnak bel le. Az állattenyészt k is o o o többféle módon használják a rizs szalmáját.

4.4.

Szétzilált társadalmak

Most azzal foglalkozunk, mi történik egy közösséggel, társadalommal, ha kiesik vagy ki akarják zökken teni az önszervez dés állapotából. Ép társadalomban az önszervezodés a bizonyos fokig szabadon dönt o o emberek egymáshoz f z d kapcsolatain keresztül jön létre. Érdekek ütközhetnek és sokszor fennáll anu o o nak a lehet sége, hogy bizonyos érdekcsoportok egyeduralkodókká válhatnak. Akkor érvényesülhetnek o a legjobban az uralkodóvá váló csoportok érdekei, ha az embereket sikerül meghatározott, több-kevésbé gépies tevékenységre rászorítani, megakadályozva, hogy idejüket és erejüket másra is fordíthassák. Ilyen gépies tevékenység lehet a kényszeresen végzett munka, katonáskodás vagy akármilyen, a hatalmon lév o csoportot szolgáló cselekvés. Akkor lehet rávenni az embert embergéppé alakítani, ha valamilyen módon si kerül ot embertársaitól leválasztani, eltávolítani. Ehhez az kell, lehet leg csak annyit érintkezzen másokkal, o amennyire ezt élettani szükségletei megkövetelik. Viselkedjen úgy, mint az állat, melyr l tudni lehet, adott o helyzeben mit fog tenni. Ne beszélgessen másokkal az élet komolyabb kérdéseir l, ne szervezkedhessen, o ne kísérelje meg a maga kezébe venni az életét. Könnyen irányítható, kiszolgáltatott a magányossá lett ember. Ha csak a megélhetés, az anyagiak kötik a világhoz és a gazdaságon keresztül az ember nagyon könnyen mozgatható, ki és bekapcsolgatható. Hosszabb távon az emberi kapcsolatok sorvasztása lebénítja az önszervez dést. Így életképtelenné, fenno tarthatatlanná teszi a társadalmat, ahogy a következoekben ezt tárgyalni is fogjuk. Zsarnokság. Egy parancsuralmi rendszer, zsarnokság lényege az, hogy az emberek viselkedését a központi irányítás teljesen felügyeli. Annyira szigorú az ellen rzés, hogy az emberek nemcsak a hatalomtól, o hanem egymástól is félnek. Emiatt nem is mernek egymással fesztelenül érintkezni. Ilyen államnak megfelel természettudományos mintázat a központi er térrel vezényelt arányos rendszer. Itt az egyes alkotó o o elemek között nincs kölcsönhatás. Hálózatát a központ uralja, az alárendelt központok csak a legf bb o központ akaratát továbbítják lefelé. Emberek között csak a családi-rokoni kapcsolatok létezhetnek, egyéb összetartás tiltott. Ilyen társadalom viselkedése - úgy, mint az arányos rendszereké - egyszer , általában u könnyen kiszámítható. Éppen ez a zsarnok számára a berendezkedés egyik f el nye. A kiszámítható vio o selkedésnek köszönhet en a társadalom kézben tartható, vezetheto, irányítható. Így a zsarnokot nem érheti o különösebb meglepetés, akár az utódlása is simán biztosítható. Ami a tájékoztatást illeti, a zsarnokságot úgy jellemezhetjük, hogy az összes tudást, ismeretet egy helyre akarja összpontosítani és annak birtokában kívánja vezetni a társadalmat. A társadalom egyes rétegeivel és az egyénekkel csak azt tudatja, amit éppen szükségesnek tart. Minden lehetséges módszerrel igyekszik elérni a tudás feletti egyeduralmat. Semmibe veszi a zsarnokság a szabad együttm ködés során kialakult rendet, a fegyelem, engedelmesu ség mindenhatóságát emeli ki. A társadalmi folyamatok alapvet jellegzetességeit, mint a sokszín séget, o u bonyolultságot, tagoltságot, más társadalmakkal való él kapcsolatokat zavaró tényez ként kezeli és mego o szüntetésükre tör. Az önszervezést kísér o, néha kaotikus jelleg folyamatokat a zsarnokok z rzavarként u u értékelik s mint ilyet t zzel-vassal irtják. Tudják, az emberi közösségek, szervezodések létezése, azok m u u ködése kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ezért a zsarnokság bevezetésekor a legfobb feladatuk a társadalom részekre darabolása. Szétverve a társadalmat, megszüntetnek minden pártot, szervezetet, szervezkedési lehet séget. Például az egyházak esetén nem azoknak vallásos szellemisége az, ami a zsarnoki o rendszert zavarja. Inkább az, hogy alkalmanként, istentiszteletenként emberek gy lnek össze, akiknek teu vékenységét nem a központi irányítás határozza meg. Ezért a vallásos gyülekezések létezése a zsarnokság 21

számára kockázati tényez . Valamennyi emberi kapcsolatról tudni szeretne a zsarnok, szeretné azokat iráo nyítani vagy legalább is figyelni. Szándéka az, hogy a társadalom a kapcsolataitól megfosztott egyénekb l o álljon, az o viselkedésük már kiszámítható, a magányos ember könnyen irányítható. Egy parancsuralmi rend létrehozásának és fenntartásának legfontosabb eszköze a titkosrend rség. Eno nek alapvet feladata nem az egyes emberek leleplezése, börtönbe zárása, a szervezkedések kikutatása és o felgöngyölítése, hanem a társadalom tájékozódási rendszerének megbénítása. Az a f célja a titkosrend ro o ség m ködtetésének f célja az, hogy az emberek bizalmatlanná váljanak egymás iránt és így ne merjenek u o nyíltak, oszinték lenni egymással, féljenek emberi kapcsolatokat teremteni és fenntartani. Ha a titkosrend orség igazi összeesküvés nyomaira bukkanhat, az annak a jele, hogy rosszul dolgozik, mert az emberek nem eléggé tartanak a besúgóktól, meg mernek bízni egymásban. Még a családokat is szét akarta verni a szovjet rendszer. Pavlik Morozov, aki feljelentette és munkatáborba juttatta az apját, a szovjet gyermekek példaképe lett. Szerencsétlen apa burgonyát vagy répát lopott a kolhoz földjér l, hogy családja, gyermekei éhezésén enyhítsen. Valamiért megfeddett fia feljelentéssel állt o bosszút apján. Nagyapja valahogy megsejtette, ki volt a besúgó és annyira megverte unokáját, hogy az belehalt a verésbe. Pavlik Morozov 'h stette', hogy a családon belül is leleplezte a szovjethatalom ellenségét, o a kulák apját, hogy Sztalin fontosabb volt számára, mint saját családja, követend példaként került a szovo jet ifjúság elé. Szerte a Szovjetunióban emlékm veket állítottak neki, utcákat, tereket, tanintézményeket, u úttör csapatokat, orsöket neveztek el róla a hatalmas birodalomban mindenfelé. o Zsarnoki államok tájékoztatási rendszerének f o eszköze a titkolódzás, az ismeretek elrejtése, meghamisítása és a sulykolás. Fontos tényez még a társadalom lezárása. Tilos az utazás, az idegenekkel való o kapcsolat tartása, külföldi hangcsatornák hallgatása, külföldön kiadott irodalom terjesztése és olvasása. A bezárkózással az önszervezodés egyik alapfeltételét, a rendszer nyitottságát akarja megsemmisíteni. Meg kell említeni, hogy a társadalom egyes intézményeiben a parancsuralom nem elvetendo. Gondoljunk a fegyveres testületek m ködésére, a katona nem dönthet a saját elhatározása alapján, mikor és hogyan u használ fegyvert. Egyes területek idoleges parancsuralmi vezérlése néha szükséges, például súlyosabb természeti csapások elkerülésére, következményeik elhárítására. Japán Edo kori társadalma, bár a zsarnokság számos eszközét használta, inkább csak szigorúan központosított kormányzatú volt. Vaskézzel vezették az országot, korlátozták a mozgásszabadságot, elzárkóztak a külföldt l, akadályozták a jelent sebb gazdagodást. Viszont ezeken a kereteken belül szabad volt, a helyi o o adottságokhoz idomulóan m ködött a gazdaság és szabadon fejl dhetett a m veltség. Hasonlóan, a fáraó u o u és más kemény kez uralkodó állama sem tisztán zsarnoki, hanem csak er sen központosított, ahol az élet u o a különböz szinteken a megadott kereteken belül szabadon zajlhatott. o Zsarnokság fenntarthatatlansága. Csaknem független a zsarnoki rendszer m ködése az eszméit o. Alapu szabálya szerint minden, amit szabad, egyúttal kötelez is. Kommunista, nemzetiszocialista, fasiszta, szako szervezeti és széls séges vallási eszmékre avagy ezeknek valamely keverékére hivatkozó zsarnoki rendo szerek m ködése igencsak hasonló. Csak nyelvezetük különböz . Egy parancsuralmi rendszer jellege és u o sorsának alakulása nem függ különösebben a zsarnok értelmi szintjét l és személyiségét l sem. Mindo o ezekt l függetlenül, a zsarnokság, ahogy fenn vizsgáltuk, hatalma biztosítása érdekében szétdarabolja a o társadalmat, szétzúzza a köt déseket, kapcsolatrendszereket, lezárja a határokat. Ezzel, az önszervezés o alapfeltételeit megszüntetve, élet- és fejl désképtelenné teszi a társadalmat. Ezért az összeomlás mindig o csak id kérdése. o Egy szétvert, bezárt, önszervez o folyamataitól megfosztott társadalom létrehozóinak minden igyekezete ellenére sem maradhat tartósan a kiszámított állandóság állapotában. Igazából a zsarnokság csak a rombolást tekintve hatékony. Ha egyes nagyobb tervei sikeresek is, azokat általában még az el z , többé-kevésbé o o természetes módon m köd , önszervez társadalom munkálta ki, vagy külföldi elképzelést másoltak le. A u o o társadalmat, amely természeténél fogva sokszín , tagolt, változó, nem lehet következmények nélkül legyu szer síteni, elszürkíteni, egységesíteni, megmerevíteni. Egy szétszabdalt, megbénított társadalom hanyatu 22

 lik, s nem azért, mert a vezeto párt emberei nem eléggé rátermettek, mert a zsarnok nem eléggé okos vagy ügyes, hanem mert torz, természetellenes, megmaradásra képtelen képz dmény. o Ugyanis a világ, a zsarnoki állam környezetét képezo külvilág változik. Az ép társadalmak, az él o szervezethez hasonlóan, folyamatosan válaszokat adnak, alkalmazkodnak a környezetük, legyen az természeti, vagy emberi, változásaihoz. A zsarnokság, amely az él társadalmat megölte és valamilyen gépezettel o helyettesítette, nem képes az igazodásra. Nem akar alkalmazkodni és nem is tudna. Tönkretéve a tájékozódási rendszereket, központosítva a tájékoztatást, életképtelenné teszi magát. Felépítésénél fogva képtelen a kívülr l beérkez jelzések, adatok érzékelésére, rendszerezésére, feldolgozására. Ha valami a végs kig o o o központosított döntéshozó szervezetben el is jut az illetékesig, a döntés nehézkes és késik. Megszületett döntéseik végrehajtása pedig sokszor eleve elkésett és kívánni valókat hagy maga után. Teljesen parancsuralmi rendszer átlagos élettartama 2-3 nemzedékre tehet . Ezalatt a társadalom feléli o a korábban kiépült alaprendszert. Tönkremennek az utak, romosodnak az épületek, lepusztul a hírközlés, oktatás, egészségügy. De ami ennél súlyosabb, a megnyomorított emberek elfelejtik, hogyan kell az ismeretekkel bánni, kapcsolatrendszereket és intézményeket építeni és fenntartani. Hacsak nem bocsátkoznak felel tlen háborús kalandba, a parancsuralmi rendszerek belülr ol, küls romboló hatás nélkül roppannak o o össze. Ekkor a szétzilált társadalom z rzavaros állapotba kerül, sokkal nagyobb lesz a felfordulás, mint u amilyent l a zsarnokság létrehozói annak idején a társadalmat meg akarták menteni. o Központilag kézbentartott rendszerek születésének, m ködésének természetrajzával a 20. század szépu irodalmának számos alkotása foglalkozik. Leghíresebb ilyen regény George Orwell 1984 cím m ve, 1948u u ban jelent meg. Cselekménye szerint 1984-re a világ három hatalmas, egymással állandóan háborúzó zsarnoki rendszerré alakul. A történet az egyik ilyen birodalomban játszódik, ahol a 'Big Brother'-ként ismert rettegett zsarnok kezében összpontosul a hatalom. Itt az egyes lakások lakószobájában van egy az egész falat betölt képerny , amelyr l egész nap árad a hatalmat dics ít m sor. Ugyanakkor a képerny o segítséo o o o o u gével egyúttal meg is figyelik a szobában lakót. Tilos kikapcsolni a képerny t. Ha a lakó kilép a lakásból, o a ház folyosóin, az utcákon is számolhat azzal, hogy állandóan figyelik. Ez a birodalom végül is azért tudja magát fenntartani, mert hasonlóan m ködo másik két rendszer a szomszédja és így a külso feltételek u gyakorlatilag változatlanok. 4.4.1. Szeretett zsarnok A zsarnoki rendszer m ködtetését a megfélemlítésen kívül más eszközök is segíthetik. Nemcsak a valóu ban követésre méltó személyeket fogadhatja el vezet ül az ember, nemcsak a jó hatalommal, az igazán jó o államvezet vel tud azonosulni. Tud idomulni, hasonulni a zsarnokhoz is. o Zsarnokot szereto és a zsarnoksághoz hasonuló tömegek viselkedését a családon belül elnyomás mintájára érthetjük meg. A durva apjától való rettegés félelmetes feszültség forrása a gyermekben. Oldhatja a szorongást, ha a gyermek azonosul az ot rettegésben tartó apával. Nem tud vele szembeszállni, erre képtelen, ezért mentegeti az apját, igazolni igyekszik annak viselt dolgait. De jól tette apám, hogy elvert, így lett ember bel lem. Nevel intézeti gyermekeknél figyelhet meg, sokan mennyire szeretik az oket ver apjukat. o o o o Olvastam egy ilyen kisfiúról, aki állandóan várja az apukáját, hogy látogassa meg. De az apja nem jöhet, mert börtönbe csukták. Többek között azért, mert ezt a kisfiát úgy megverte, hogy az egyik szemét ki is ütötte. Ám a durva apját igazoló és menteget gyermek közben maga is kezd durva és eroszakos lenni. Nem o az ot nyomorgató apa, hanem mások, a gyengébbek ellen. A durva apjával azonosuló gyermek feln ttként o aztán elnyomja a magánál gyengébbet. A népét megfélemlít zsarnok, - ha a kegyetlen parancsuralom rendszerét enyhíti az, hogy a zsarnok o egyébként szerény, valamennyire elfogadható embernek látszik -, azonosulási mintát nyújt. F leg ha tesz o bizonyos engedményeket, lehet vé teszi, hogy az ot elfogadók kisebb kiváltságokhoz juthassanak. Akik o behódolnak már csak azért is szeretni kezdik a zsarnokot, hogy a saját, többieket eláruló viselkedését igazolják. Azaz nem egyszer en a haszonért teszem mindezt, annyira alávaló azért nem vagyok, hanem az u

23

országvezet személy nem is olyan rossz valaki, jót akar, csak meg van kötve a keze. Miközben az elnyoo más gépezete, a titkosrend rség és más önkényuralmi szervek rendben m ködnek, a nép körében a zsarnok o u bizonyos népszer ségre tesz szert. Sztalin halálakor még Magyarországon is sokan zokogva gyászoltak. u Kádár János egyszer nek látszó személyével is sokan azonosultak. 1956 oszén a szovjet megszállókhoz u való átállásáért, a karhatalmistái kegyetlenségéért és sok másért össznépi megvetés sújtotta. De a hatvanas évek derekától kezdve, amikor a nyomás már engedett és Kádár János lehet ségeket adott az embereknek, o sokan szeretni kezdték. Azonban a zsarnokhoz való idomulásnak a kés bbiekben nagy ára van. Értékrend, o erkölcsi tartás megrendül, és a nép kés obb nehezen tud szabadságával együtt élni. 4.4.2. Eltompítás Osrégi rendszer a zsarnokság és er oszakossága miatt meglehet sen ingatag. Testi mivoltában támadja az o embert, fenyegeti és megfélemlíti. Ugyan a megfélelemlített ember visszahúzódik, de közben az eszével tudja, mi a helyzet. Igyekszik megtalálni a zsarnoki rend gyenge pontjait és készülhet a zsarnokságot követ o szabad életre. De a 20. században a hang- és képcsatornák rohamos terjedésével új lehet ség adódott arra, o hogy az embert embergéppé lehessen alakítani. Ez az embert nem a testében, hanem az elméjében támadja. Butítja és tompítja, hogy ne ismerje fel, mi folyik körülötte. Értelmünket, érzelmeinket az írott sajtó, a kép- és hangcsatornák segítségével tompítják. Óriási mennyiség izgató hírt, tudósítást, eseményt zúdítanak mindenkire. Közben a hírözön elhallgatja, torzítja a fontou sabb pontokat. Csupán üres zaj és ricsaj az egész, de súlyos következményekel jár. Egyrészt az emberek túlnyomó többsége ezekb l nem tudja meg, milyen világban él, és mi történik körülötte. Emiatt elbizonyo talanodik, szorongóvá válik és hajlik arra, hogy csak önmagát védve elforduljon másoktól. Továbbá a folyamatos feszültséget kelt , gyilkosságokat és egyéb rémségeket tömegével mutató m sorokat, az érzéo u kek állandó izgatását az elme csak úgy tudja elviselni, ha érzéktelenebbé válik. Eltompul az ember. De ez nemcsak a képerny el tt, hanem mindenkor jellemezni fogja. Családon, közösségen belül is. Egyre o o inkább magára marad és lassan már csak munkahelye, a megélhetés és vásárlás érdekli. Éppen ezt akarja az egyeduralomra töro rendszer, hogy ilyenné, kiszámíthatóvá, irányíthatóvá, embergéppé váljon. Hatalmas fegyverek a kép- és hangcsatornák és a sajtó. Korábban a kisebb közösségekben él , egymást o nagyon jól ismer emberek is tartottak a hazugságtól és félrevezetést ol. De az az osrégi emberi tapaszo talat vezérelte oket, miszerint a hazugság kis hazugság, azaz igaz dolgok közé van becsempészve, hogy az emberek elhiggyék. Ugyanis a régi közösségekben mindenki ismert mindenkit és a körülményeket is. Így a nagy hazugság azonnal leleplez dött és a nagyot hazudó lehetetlen helyzetbe került. Viszont a mai o társadalmakban, ahol nem ismerjük annyira egymást, egyes vezet k és a kép- és hangcsatornák valamint a o sajtó igen gazdag tulajdonosai rájöttek arra, a nagy, a teljes hazugság mennyire hatékony eszköz. Ugyan gyanakvóak az emberek és a mondottakat nem hiszik el teljesen, viszont a hallottak jó részét ösztönösen valósnak fogadják el. Holott az egésznek csak egy parányi része volt igaz. Könnyedén irányíthatja a sz k vezet réteg a munkára és fogyasztásra tenyésztett embereket. Kulcsszó u o a szakember, azaz a gépember, az eszközember. Mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, amire képezték. Ne szólj bele semmibe, csak végezd a reád bízott munkát. Egy eltompított társadalomban a vezet knek csupán arról kell gondoskodniuk, hogy a nép szórakozzon. Hadd érezzék jól magukat, nehogy o ellen rzetlen módon elkezdjenek gondolkodni, megkérdojelezve az uralom jellegét. o Átmeneti korszakok. Megfogalmazva a zsarnokság alapelvét, az így hangzik: minden, amit szabad, az egyben kötelez is. Ezzel szemben a polgári társadalmakban minden, amit a törvény nem tilt, azt szabad. o Mind a két rendszer bizonyos fajta rendet, biztonságot ad polgárainak. Míg a zsarnokság csak id legesen o maradhat fenn, a polgári társadalom valóban életképes. De az összeomlott zsarnokságból a m köd képes u o polgári társadalomig vezeto fejl dési szakasz pedig - és ez az, amit 1989 óta átélünk-, igencsak viszontago ságos. Nincs megbízható, másutt már kikísérletezett eljárás arra, hogy mit kellene tenni.

24

Elkerülhetetlenül hosszú és fájdalmas folyamat az átalakulás. A "minden, ami szabad, az kötelez is" o szer rendbol a "mindent szabad, amit a törvény nem tilt" szabályozta rendbe való átmenet, bármilyen u módon vezénylik is, z rzavaros. Kiszámíthatatlan fordulatok, fájdalmas kilengések, a biztonság elvesztése, u sajnos, ilyenkor mindennapos. Már nem érvényes a régi rend, az új még nem szilárdult meg. Meglehet sen o lassú a polgári társadalmat létrehozó és fenntartó önszervez dés folyamata. Régi együttm ködési módok o u újjáélesztése, újak fejlesztése, mindezek összecsiszolása, összjátékuk kialakítása hosszú, sok tanulást és tapasztalatot igényl folyamat. Rend kialakulásához számos finomabb eljárásnak kell összhangba kerülnie, o ki kell alakulnia az új törvényes rendnek, és ez meglehetosen sok id t igényel. o Ezért a zsarnokság alól szabadult társadalmak eleve magukon viselik a zártság jegyeit. Újjászervezésükhez elkerülhetetlen a küls segítség. Enélkül a társadalmak az átmeneti állapotból könnyen visszaeshetnek o a zsarnokságba. Ez a korábbitól esetleg csak jelszavaiban különbözik. Meg kell jegyezni, hogy a válság egyben a lehet ségek sokaságát is jelenti. Válság és a lehet ség jele o o a kínai írásban azonos. Az egyén számára a helyzet megfelelo értékelése kivételes esélyeket is adhat. Lehet ségekkel élni képes személy olyan eredeti megoldásokat találhat, amelyek megállapodott körülmények o között senkinek sem jutna az eszébe. Önszervez dés és terrorizmus. Katonai, gazdasági, állami hatalmat birtoklókat ellenségeik legegyszeo r bb módon, legolcsóbban a terrorizmusnak nevezett cselekménnyel támadhatják. Általában akkor él ezzel u a módszerrel az ellenfél, ha túl gyenge ahhoz, hogy katonai, gazdasági, közéleti eszközök alkalmazásával hatást gyakorolhasson a hatalomra. A terroristának nevezett módszer használói gyengeségüket azzal el lensúlyozzák, hogy a rendelkezésükre álló eroforrásokat egy-két helyre összpontosítják és az er ofölényben lév ellenfelet váratlanul támadják meg. Megszálló csapatok ellen támadó orvlövészeket a mindenkori hatao lom jellemz módon terrorista bandákként jellemzi. Békés viszonyok között az elnyomott helyzetben lév o o kisebbségek és az alárendelt helyzetben lév külföldi csoportosulások folyamodhatnak ilyen módszerhez. o Legf bb célja a terrorizmusnak a félelem és bizalmatlanság keltése. Ha ugyanis sikerül a gyanakvás o és rettegés légkörét kialakítani, akkor a hatalom legyengül, mivel er forrásainak igen jelentos hányadát o o leköti a védekezés. A terrorizmus a bizalmatlanság keltésével az er fölényben lév ország önszervezod o o képességét akarja legyengíteni. Mivel a bizalmatlanság miatt hozott intézkedések miatt kisebb lesz a bels o szabadság és gyengülnek a külvilághoz köt d kapcsolatok, ezt a szándékot nagyon egyszer en el is érik. o o u Például a békeid ben elkövetett terrorakció következménye az, hogy az emberek félelme miatt hatalmas o összegeket és er forrásokat kell fordítani az egyébként teljesen felesleges biztonsági intézkedésekre. Szinte o az egész társadalom megrendülhet, emiatt az ország gazdasági ereje csökken, törekvései bizonytalanokká, zavarosakká is válhatnak. Minél szabadabb és nyitottabb egy társadalom, annál jobban meg lehet sebezni a terrorizmus mód szerével. Eredményes védekezési módszer az lehet, ha csökkentik a terrorizmus megjelenéséhez vezet o közéleti, gazdasági és katonai feszültségeket. Ha például az er fölény birtokosai az alárendelt helyzetben o lév k tárgyalásra kész, mérsékelt képvisel oivel párbeszédet folytatnak, és így id vel mindkét fél számára o o elfogadható egyezségre jutnak, akkor a terroristáknak nevezett csoportok elvesztik hátországukat és emiatt id vel jelentéktelenné válnak. o

5.

Emberi adottságainkról és értékeinkr l o

Eddig az emberi közösségeknek, társadalmaknak mint rendszereknek tulajdonságaival foglalkoztunk. Ahhoz, hogy az emberi történelem mozgatórugóit, az egyes fordulatok, válságok jellemz it tanulmányozhaso suk, foglalkoznunk kell az ember természetben elfoglalt helyével, az ember adottságaival és értékeivel. 195 ezer évvel ezel tt jelent meg a ma ember. Ha az állatok és emberek viselkedését összevetjük, a o különbség min ségi. Míg egyazon állatfaj egyedei ugyanabban a helyzetben nagyjából ugyanazt teszik, o 25

különböz emberek azonos helyzetben más és más módon viselkedhetnek. Míg az állatot els sorban öszo o töneik vezérlik, az embert az ösztönös viselkedés mellett a tanult, begyakorolt, belénevelt készségek és az értelme által felügyelt akarati cselekvések jellemzik. Miközben az érzetei és ösztönei által meghatározott állat a pillanatnak él, az ember képes el re is tekinteni. Éppen ez az embert jelento görög szó, az antroposz o eredeti jelentése, szószerint felfelé, elore, meszire nézot jelent. Emberel deink Afrikában fás ligetekkel tarkított füves pusztán éltek. Kedves az ilyen táj az embernek. o Bármilyen vidéken éljen is a kicsi gyermek, ha tájképeket mutatnak neki, egyértelm en a f ves-ligetes u u vidék tetszik neki a leginkább. Ösztönösen ilyen helyen érezzük magunkat a legjobban. Bár ezt a képet kés bbi élmények elnyomhatják, csaknem mindenki vágyik kertes házra. Ösztöneink, viselkedésünk jó o része osi életmódunkkal értelmezhet . o

5.1. Osi életmódunk
Társainkra nagyon erosen rá vagyunk utalva. Hajdan az emberek, akár a legközelebbi állati rokonaink, az afrikai gorillák, csimpánzok és bonobók, csoportokban éltek. A csoport az emberré válás folyamatából reánk hagyományozódott szervezet. Sokféle módon hat ránk, hogy el deink évmilliókon át csoportokban, o a legkisebb társadalmakban éltek. Afrika ligetes pusztáin, ahol emberel deink évmilliókig és az értelmes o ember kb. 150 ezer évet élhetett, a csoport létszáma száz-kétszáz f . Napjainkban társadalmakként létez o o csoportok már csak Új-Guinea vagy Amazónia legeldugottabb területein találhatók. Alig pár évtizede az osi életmódot követ ausztrál bennszülöttek és a Kalahári-sivatag peremén él kungok életét még részletesebo o ben is tanulmányozhatták a néprajztudósok. Ezek az embercsoportok nagyon nehéz természeti viszonyok között éltek és élnek, sivatagok peremén. Éppen ezért maradhattak meg, másnak nem kellett az ennyire ki etlen terület. Legalább 40 ezer évvel ezelottig, amikor megindult az Afrikából való szétszóródás, valószín u valamennyi ember ilyen csoportban élt, legtöbbjük még tízezer évvel ezel tt is. o Csoportban kell élni, ez beépült az ember ösztöneibe. Tartoznunk kell egy, a családnál nagyobb, de nem túl nagy, legfeljebb 150-200 f s csoporthoz. Ezért a csoportért az ember komolyabb áldozatokat is o kész hozni és képes alávetni saját érdekeit ennek a nagyobb közösségnek az érdekeiért. Ha megnézzük a címjegyzékeinket, nézve, kiket ismerünk közelebbr l, hány embert tartunk komolyabban számon, kiderül, o hogy 100-200 f r l van szó. De az együttm ködés csak a csoporton belülre vonatkozik. Csoporton kívüliek oo u másnak, versenytársnak számítanak, akinek nem jár az, ami a csoporton belülieknek. Mindez benne van a természetünkben és ez nem akármilyen gondot jelent a mai egyetemesül világban. o Osi életmódunk a vándorló, vadászó-gy jt get csoportban való élet. Mindenki közösen használja a u o o csoport területét, nincs felosztva kisebb csoportok vagy egyének között. Ahogyan az ausztrál bennszülötteket vagy a Kalahári-sivatagban él k esetén tapasztalták, a csoportok csupán pár napra elegend élelemet o o tartanak maguknál. Nincs állandó lakhelyük, az egyes gyümölcsökért és egyéb táplálékért sokszor tíz kilométernyit gyalogolnak. Egy b rzsákban is elfér az emberek holmija. Nincs az eszközeiknek különösebb o értéke, könnyen elkészíthet ek. Vadászfegyvereik sem túl er sek, így nem tudják a vadat er sebben mego o o sebezni. Ezért mérgezett nyilakkal vadásznak. Hosszú órákon át kell követni a vadat a megsebzés után, míg végleg elejthetik. A megfigyelt gy jtöget -vadászó csoportokban az ott él emberek jó egészségben, magas, 60-70 eszu o o tend közötti életkort érnek meg. Változatosan, egészségesen táplálkoznak, sokat mozognak, hajszoltság o és felesleges feszültségek nélküli kiegyensúlyozott életet élnek. Csak a csecsem ket fenyegeti a vándorló o életmód miatt nagyobb veszély, de ha megérik az els életévüket, attól fogva jó életkilátásaik vannak. o Ösztöneinkbe ivódott az évmilliókon keresztül folytatott gy jtöget életmód. Eszerint ne tör dj azzal, u o o mi lesz majd, hanem mindennap megyünk és gy jtjük amit lehet. Ez az ösztönös "menj és gy jts" életrend u u ma is meghatározó, pedig a régi eljárásoknál sokkal hatékonyabb módszereink vannak javak szerzésére. A gy jtöget -vadászó életmód máig ható öröksége az az öröm is, amit akkor érzünk, ha találunk valamit. u o Gomba, szamóca és más vadon term gyümölcs, növény gy jtése felüdít élmény. A szerencsejátékok o u o iránti fogékonyság, a nyerni vágyás is osi örökségünk. 26

 Egy vándorló csoport népessége nagyobb mértékben nem n ohet. Mennie kell a többiekkel a várandós és pici gyermeket nevel n nek is és a gyermekeket is állandóan magukkal kell vinniük. Nem lehetséges, o o hogy az egyik gyermek még csecsem és az id sebb testvére csak egy-két évvel korosabb. Az idosebb o o testvérnek már együtt kell mennie a felnottekkel. Éppen ezért a gyermekek születése között eltelt id szak o meglehet sen hosszú kell, hogy legyen, legalább 4-6 esztend nyi. Sokáig, évekig szoptatnak az anyák. Ez o o nem csupán a gyermekek táplálását könnyíti meg, teszi egészségesebbé, hanem egyúttal fogamzásgátlás is. Nem megfelel id szakban fogant gyermeknek kevés az esélye az életbenmaradásra, nagy valószín ségo o u gel elhagyják. Viszont az anyák a megtartható gyermekeiket nagy figyelemmel és szeretettel gondozzák. Vadászó-gy jtöget csoportban a gyermek, mivel csak keveset nevelhetnek fel, igen nagy kincs. u o Mivel a csoportok kis létszámúak és kevés a gyermek, a gy jtöget k lehet leg kerülik a csoportok köu o o zötti véráldozattal vagy akár halálos sebekkel is fenyegeto összet zéseket. Inkább elkerülik egymást. Igau zából nincs miért harcolni, hiszen nincsenek felhalmozott, elragadható javak. Amely csoportok úgymond megvadulva a többiekre törnek, azok a veszteségeik miatt elobb-utóbb felmorzsolódnak. Nincs a csoportban különösebb munkamegosztás, kivéve a kor és a nem szerinti feladatokat. Mindenki élelem után jár. Nem tud a csoport fonököt, munkaszervez ket eltartani. Nincsenek rendet fenntartó ino tézmények. Csoporton belüli vitákat megbeszélésekkel, békítéssel rendeznek el. Ha a helyzet két egyén között végképpen elmérgesedett, akkor valamelyikük csoportot vált. Nincsenek törvények, a közös dolgokat együttesen vitatják meg és így találnak megoldást. Mindenki egyenl , de természetesen személyiség, o testi er , értelem és a vadászatokban, harcokban tanúsított ügyesség fontos tényez k. Befolyásolják, ki o o mennyire vesz részt a döntésekben. Mivel egyenl nek lenni természetes állapotunk, ösztönösen visszautao sítjuk a születési el jogokat és azt hogy más egyéb miatt eleve fölénybe legyenek velünk szemben. Nehezen o viseli el az ember, hogy dönthetnek fel le anélkül, hogy abba neki beleszólása lehetne. Nemrég közölt felo mérések szerint a társadalmi ranglétra magasabb fokain állóknak jobb az egészségi állapota, magasabb a várható életkora. Ez független attól, mennyire gazdag és ténylegesen milyen felépítés a társadalom. u Mindez csak az alávetettség megnyomorító hatását fejezi ki. Ez magyarázza a mindenkori egyenloségi mozgalmak, többek között a jelenlegi szocialista szervez dések népszer ségét. o u Ösztönössé, beépültté vált a becsületérzetünk is, nemrég találták meg az agykérgünkben ennek központját. Olyan kísérletet végeztek, amelyben emberpárok viselkedését vizsgálták. Egyik közülük kapott 20 dollárt és azt meg kellett osztania a társával. Ugyan o döntött, mennyit ad a másiknak, de ha a társa nem fogadta el a neki felajánlott összeget, akkor egyikük sem kapott semmit. Az esetek többségben méltányosan, fele-fele arányban osztoztak. Viszont néhányszor az osztásra jogosult arcátlanul úgy döntött, hogy csak alig ad a másiknak, mert az annyinak is örülhet, és ha az felháborodik ezen, akkor semmit sem kap. Ilyen ese tekben a sértett személy becsületérzeti központja igen erosen m ködni kezdett. Ennek eredményeképpen u a legtöbb esetben a sértett azt választotta, hogy inkább semmit sem kap, mintsem hogy ilyen becstelenség megessék. Ez az agyterület 20-22 éves korra fejl odik ki teljesen. Természetes módon segítenek egymáson a csoport tagjai. Ösztöneinkbe íródott az is, hogy a kapott segítséget viszonozni kell. Nem azonnal, de tudom, tartozom és id vel törlesztenem kell. Segítek, mert o bennem van, ez nem egyszer jóság, hanem rám nézve is kedvezo következményei lesznek a jöv ben. u o Nem t rheti a csoport a lógósokat, a segítokészséggel visszaél ket, a haszonles ket, ezeket bünteti. u o o Súlyosabb esetben egyszer en kirekesztették maguk közül. Ha valakit l például megvonták a nevét, az illeu o t nek megszakadtak a kapcsolatai. Ezzel szinte mindent elveszítve, búskomorságba merülve gyorsan mego betegedett és meghalt. Ösztöneinkbe van írva, - nemrég mutatták ki, - hogy a segít készséggel visszaél ket, o o potyázókat, ingyenél ket meg kell büntetni. Ezt önzetlen büntetésnek nevezik, azaz akkor is büntetek, ha o ez nekem egyébként fáradságos és kellemetlen.

5.2.

Agyunk muködésér l o

Agykérgünk, a szürkeállomány kb. 2 milliméternyi vastag. Mintegy harmincmilliárd idegsejtbol áll. Ezerszer annyi agysejtünk van, mint az egyébként értelmes állatnak tartott macskának. Minden egyes idegsejt27

nek több ezer vagy tízezer kapcsolódása van más idegsejtekhez. Az agykéreg alatt elhelyezked fehérálo lományt, amit agyvel ként is ismerünk, az idegsejteket összeköt rostok kötegei alkotják. Agysejtjeink a o o magzati kor nyolcadik hetét l a tizennyolcadik hetéig alakulnak ki. Ebben az id szakban percenként 200 o o ezer új idegsejt keletkezik. Hogy egy adott idegsejt milyen más idegsejtekhez kapcsolódhat, azt öröklött adottságok szabják meg. De hogy ténylegesen milyen kapcsolatok jelennek és maradnak meg, nem a gének, o hanem a kapott ingerek határozzák meg. Ismétlod küls inger hatására idegsejtek kapcsolódnak össze, háo lózódások jelennek meg. Agykérgünk behálózódása már a magzati lét harmadik hónapjában elkezd dik. o Nagyon szoros kapcsolatban áll a magzat az anya szervezetével, felfogja és feldolgozza anya érzelmeit, életének folyását. Míg az újszülöttnek még százmilliárd idegsejtje, egyéves korra már csak harmincmilliárd marad, mivel azok az idegsejtek, amelyek nem kaptak elég sok ingert, természetes módon felszívódnak. Fellelhet az az ember és az állat közötti különbség az ember agy fejlodésének folyamatában is. Legtöbb o állatnál az idegrendszer kialakulása születéssel lezárul. Ugyan állatok is képesek tanulni, de csak annyira, amennyire agyuk születéskor rögzült állapota megengedi. Viszont az ember agya élettani szempontból is képes fejl dni. Azon agyterületek körzetében, amelyeket erosebben dolgoztatunk, a hajszálerek kiterjedo tebb, s r bb hálózattá szervezodnek. Ez a folyamat, az agy, az idegrendszer végleges kialakulása a testi uu növekedés lezárulásával fejez dik be és úgy 18 éves korig tart. Agyunk teljesítoképessége - mivel a tanulás o és egyéb szellemi tevékenység eredményeképpen az idegsejtek huzalozódása, azaz a fehér állomány szerkezete egyre összetettebbé válik -, az újabb kutatások szerint átlagosan még 48 éves korig javítható. Emiatt nemcsak a gyermekkorban, de felnottként is, agyunk állandóan változik, fejl dik. Inkább folyamatosan o változó rendszer, nem pedig merev szerkezet vagy állandó állapotú szerv az emberi agy. Agykérgünk úgy tanul, hogy az együtt el forduló dolgokat egymáshoz köti, ahogy Pavlov kutyái is összekötötték a cseng o o hangját az etetéssel. Agyunk nagyon sok mindent meg ríz abból, ami életünkben velünk történik és ezen mint 'nyersanyao gon' folyamatosan dolgozik. Akkor tud valamit hosszabb id re elraktározni, ha azt a rákövetkez o anyag o nem nyomja el. Ha a két közlés között megvan a 2-3 másodperc 'ülepedési id ', akkor a kapott tudás beo kerül az elmébe és kés bbb is rendelkezésünkre állhat. Aki tagoltan, szabatosan beszél, azt megértjük. Épp o arra törekszik a perg o nyelv szélhámos, hogy figyelmünket elterelje valódi szándékáról. u 5.2.1. Tudattalan és tudatos

Agyunk m ködése, megismer , feladatmegoldó képessége ma még elképzelhetetlen meglepetéseket tartou o gathat számunkra. Gondoljunk a megsejtés, bels felismerés jelenségére. Esterházy Péter egy visszaemo lékezésére hivatkoznék. Esterházy matematikusnak készült, annak tanult. Középiskolás korában kapott egyszer egy versenyfeladatot. Hosszú id t gyötr dött a megoldással, sikertelenül. Bár napokig foglalkozott o o a feladattal, nem jutott eredményre. Lejárt a határid o, el is feledkezett az egészr l. Talán két hónap telt el, o amikor egy este, egész mással volt elfoglalva, amikor hirtelen, váratlanul kipattant a fejéb l a megoldás. o Tehát az agya közben, utasítás nélkül is m ködött, meg is oldotta a feladatot és tudatta is a megoldást. u Hasonló tapasztalatai valamennyiünknek lehetnek. Vannak olyan módszerek, melyekkel emlékeink, viselkedésünk felidézhet k, tanulmányozhatók. Tudáo sunk csupán egy tört részérol tudatosítható, nagyobb része az ún. hallgatólagos tudás része. Polányi Mihály, a fogalom megalkotója ennek létezését, milyenségét a következ módon is szemlélteti. Szomszédomat jól o ismerem. Akárkitol meg tudom különböztetni, akárhány ember közül ki tudnám választani. De azt nem tudom senkinek elmondani, magamnak sem, hogyan. Tudok ugyan személyleírást adni, de ez másnak nem elegend a tökéletes azonosításhoz. o Míg a tudatalatti tevékenységet ösztönök, érzelmek és az élet során mindaddig megtanultak, megtapasztaltak határozzák meg, addig a tudatos agym ködés a szokatlan helyzetekben vezeti az embert. Ha ilyenkor u az egyén csak a szokványos módon, tudatos megfontolások nélkül cselekszik, akkor egyáltalán nem biztos, hogy megfelel en él az alkalommal, vagy el tudja kerülni a fenyeget veszélyt. Abban segít a tudatos agyo o tevékenység, hogy az ember megfelel en viselkedve minél jobban illeszkedhessen környezetéhez. Amikor o 28

valamilyen tárgyból vizsgázom, és a kérdést hallom, akkor nem mondom rögtön azt, ami a kérdést hallva úgymond beugrik, hanem mérlegelem, hogy valóban ez-e a megfelel válasz. o Ha a tudatos gondolkodás nem elég er s és emiatt a berögzült, f leg ösztönszer viselkedésünk válik o o u meghatározóvá, akkor úgy járunk, mint a csapdába esett majom. India déli részén használják majomcsapdaként a kivájt, rúdhoz er sített kókuszdiót, melyet rizzsel töltenek meg. Csak akkora a kókuszhéjon vágott o lyuk, hogy a majom keze ugyan befér rajta, de ha belemarkolt a rizsbe, utána már nem tudja a kezfejét kihúzni. Így ejtik fogságba, ugyanis képtelen a zsákmányát elengedni. Nem fogja fel, hogy ilymódon az ember kezére jut és az a marok rizs nem érhet többet, mint a szabadsága. Nagyon sokszor eleve nem szükséges a tudatos közbelépése. Nemcsak az emberi szervezet életm ködéu sére irányuló tevékenységek, de az érzékszervek hasznosítására, a járásra, közlekedésre, írásra, a zenem u vész ujjainak akaratlan mozgására irányuló cselekvések túlnyomó többsége is önm köd en valósulnak meg, u o mert megtanultuk, begyakoroltuk oket. Jól betanult, beidegz dött tevékenységeinket a tudatos ellen rzése o o nélkül is megfelel en végzünk. Amikor teniszezünk, a tudattalan rész végzi el a megfelel számításokat, o o miként fogadjam, üssem vissza a labdát. Tudatosan itt csak azt észlelem, hogy mindez sikerült-e. Hasonlóan, amikor vezetni kezdek, ez eleinte nagyon nehéz. Mozdulataimat, figyelmemet állandóan ellen rizni o kell, vajon a megtanult szabályok szerint tevékenykedem-e. Kés bb már könnyebb lesz a vezetés, mert a o u gyakorlás hatására rögzültek bennem a megfelel o m veletek, kezd már menni magától is. Akarati cselekvés. Mai agyfényképezési eljárásokkal kimutatható, hogy döntéseink, vágyaink, törekvéseink a tudatalatti tartományból származnak. Csak onnan támadhat cselekvésre indulat. Eszerint az emberben nem az a jó, szép, igaz kelt cselekvésre indulatot, amit az eszével annak tud, hanem amit belülr l, tudat o alatt is annak érez. Ha a dolog egyszer , nem ütközik akadályba, nincsenek meggondolandó társadalmi u következményei, akkor az a tudat, az értelem igénybevétele nélkül önm köd en kielégül. Ha a feladat bou o nyolultabb, a tudatalattiban ébredt vágy, törekvés a tudatalatti által mellékelt indoklás kíséretében kb. fél másodperc múlva felkerül a tudati övezetbe. Egyáltalán nem biztos, hogy az indoklás a tudatalatti tényleges szándékát fedi. Csak annyi a tudatos rész szerepe, hogy felülvizsgálja, mérlegelje az indoklást. Ha nem megfelel az indoklás, visszaküldi a tudatalattinak, más, elfogadható indoklást kérve. Ha a tudatalatti nem o tud megfelel indoklást adni, általában eláll a vágyott cselekvést l. Ha a tudatos úgy találja, hogy a vágy, o o törekvés az erkölcsi rendszernek megfelel illetve annak segítségével megindokolható, akkor az szándékká, akarattá válik és a megfelel eszközöket megtalálva az egyén azt megcselekszi. Sajnos nem mondhatjuk, o hogy az elménk kifejezetten az igazság megismerésére törekszik és a valós helyzetnek megfelel döntést o hoz. Elménk inkább azt igyekszik igazolni, hogy miért jó az, amit gondolok és amit tenni akarok, miért nekem van igazam. Olyan, mint az ügyvéd, aki els sorban ügyfelét igyekszik jobb helyzetbe hozniés aki o számára az igazság csak másodlagos. Érthet a tudatalatti és a tudatos közötti feladatmegosztás. Egyszer en nem férhetünk hozzá mindahhoz o u a tudattalattiban jelenlév anyagokhoz, amiken vágyaink, törekvéseink, döntéseink alapulnak. Képtelenség o is lenne valamennyi ismeretünket tudatosan vizsgálni, sohasem érhetnénk a végére és semmilyen döntést meg nem hozhatnánk. Érzékeink másodpercenként 11 milliónyi adatot kezelhetnek, ezek közül legjobb esetben jó ha 40 válik tudatossá. Így jobban érthetjük, mire is utalhat a tao útjának követése, lásd a 2.2. szakaszban. Már a tudatalatti szintjén - amit az ösztönök és az élet során eddig megtanultak, berögzültek, megtapasztaltak összességét jelenti - helyesen kellene döntenünk. Hallgatólagos tudásunknak minél jobban illeszkednie kellene a világ valóságához. Jól jellemzik a tudatos tartományok szerepét az alábbi vizsgálati eredmények. Kétféle helyzetben nézik meg, hogy az ember agyának mely területei válnak tevékenyebbé. Mindkét alkalommal pénzjutalmat kap az ember, és megválaszthatja, mikor veszi fel a pénzt. Aközött kell választania az els helyzetben, most azono nal kapjon-e 27,10 dollárt, vagy inkább négy hét múlva 31,25 dollárt. Másik esetben pedig, hogy két hét múlva kapjon-e 27,10 dollárt, vagy inkább hat hét múlva 31,25 dollárt. Mindkét esetben m ködtek a megu fontoló, mérlegel tudatos agyterületek. De az els helyzetben, amikor az ember azonnal kaphat valamit, o o az érzelmekkel kapcsolatos tudatalatti területek tevékenysége kifejezetten er ssé vált. A tudatos tartomány o 29

az els esetben akkor vált igen tevékennyé, amikor a vizsgált egyén lemondott az azonnali jutalomról és o ehelyett a késleltetett pénzfelvételt választotta. Az elme m ködésér l szerzett tudományos ismereteket a hirdetési és véleménymérnöki ágazat (tömegu o kommunkáció) igen hatékonyan használja, úgyhogy a hatalom számára a nyílt er szakra már csak a nagyon o feszült helyzetekben lehet szükség. Nézzük példának, mint hatnak az országút mentén elhelyezett óriáshirdetmények. Nem nézheti a gépkocsi vezet je ezeket, hiszen csak annyit tör dik velük, hogy ezek nem o o közlekedési táblák, viszont sokszor látja oket és a kép beíródik a tudatalattijába. Legyen ez a kép egy most bevezetett kávé hirdetése, amin egy vonzó pár készül a gozölg kávét fogyasztani. Kellemes, örömet muo tató látvány, mindenki vágyik az ilyen meghitt kapcsolatra. Vágyott állapotként orzi a képet a tudatalatti, összekapcsolva a kávé és a szép párkapcsolat boldogságának a képét, merthogy sokszor látta oket együtt. Akkor kezd a kép hatni, amikor a vezeto a bevásárlókocsijával bemegy a bevásárlóközpontba. Azért annyira nagy az áruház, hogy minél többet bolyongjon benne a vev és a keresettebb árukat is e célból pakolják ideo oda. Általában azért megyünk a bevásárlóközpontba, met kevés a pénzünk és minél olcsóbban szeretnénk vásárolni. Pár dolgot szeretnénk csak venni, de sokkal többet fogunk a bevásárlókocsinkba rakni. Mint ahogy a vezet is, aki ugyan nem akart kávét venni, de útközben szemébe ötlik a hirdetett kávé. Ugyan nem o akart kávét venni, van otthon, de er s vágy ébred benne, hogy megvegye, ugyanis a tudatalattija a hirdetés o mutatta boldog együttlétre vágyik. Nem az igazi ok jön fel indoklásul a tudatalattiból, hanem hogy akciós, olcsó, biztosan nagyon zamatos, vedd el! És berakja a kocsijába. Mint más dolgokat is, amikre szintúgy nincs igazából szüksége és pénze sem rá, de mégis megveszi. Sokkal jobban járt volna és kevesebb ideje megy a vásárlásra, ha bemegy a kisboltba, ahol ugyan kicsit többe kerül, amit meg akar venni, de ott tényleg csak azt veszi meg, amire szüksége van. Ha tényleg annyira meg van szorulva, akkor csak annyi készpénzzel menjen be a nagyáruházba, amennyi a szükséges áruk kerülnek, mert ha pénzkártyával fizethet, túl fogja költeni magát, nem o dönt, mit vesz, hanem a hirdet k. o Ösztöneink, öröklött és szerzett képességeink. Mely ösztönei er sebbek avagy gyengébbek, ezekr l az o o egyén nem tehet, mert kapta oket. Mennyire er szakos, mily mértékben mennyire terjeszti ki magát avagy o bezárkózó-e, képes-e befogadni, avagy kizáró-e, ezek az egyén személyiségének rajta kívülálló jellemz i. o Adottságaink nem következnek egyértelm en abból, hogy éppen milyen géneket örököltünk. Mivel a magu zat kialakuló idegrendszere nagyon erosen függ az anya idegrendszerének m ködésétol, az anyával, az anya u környezetében történtek meghatározó hatásúak lehetnek. Ez dönti el, hogy az anyai és apai örökség mely összetev i válnak él vé, a rendelkezésre álló géneknek milyen összeállítású rendszere juthat szerephez. o o Ugyanazt az ösztönadottságot az egyén csiszoltságának megfelel en többféle szinten is ki tudja élni. o Például az er szakos természet legdurvább kiélési módjai a gyilkosság és más kegyetlen b ncselekmény o u elkövetése. De ezt az adottságot ki lehet élni mészárosként, kiképz ormesterként, felsobb szinten akár o fogorvosként, sebészként is. Vagy az egynem ek között fellép nemi vonzódásért is felel s ösztönadottu o o ság m vészi alkotómunkával is kiélhet . Ha az ilyen ösztönadottságú egyén magasabb szellemi területek u o felé fordul, csodálatos teljesítményekre lehet képes. Gondoljunk például Csajkovszkij életm vére. Ezért u ösztöneink önmagukban sem nem jók sem nem rosszak. Er forrásként foghatjuk fel oket. Mint ahogy a o félelmetesen lobogó t z egyúttal az éltet fény forrása, úgy az egyébként ijesztonek ható ösztönadottságok u o o is nagyon sok jó és szép forrásaivá tehetok. Szép buddhista jelkép erre a mocsárból kin ov lótuszvirág. Sokféle növény tenyészik a mocsárban, amely egyúttal a lótusz nevel je is. o Felmérhetetlen veszély az emberiség számára az a manapság jelentkez igény, hogy a születend gyero o mekek génjei legyenek tökéletesek. Egyrészt minden emberben vannak betegségre hajlamosító gének. Másrészt a betegségekért, különféle eltérésekért felel os gének egyúttal különleges képességek hordozói is lehetnek. Például a kóros felhangoltság-lehangoltság lángelmék között háromszor gyakoribb, mint az átlagembereknél. Megjegyezzük, a magyarok között a felhangoltság-lehangoltságra való hajlam magasabb, mint más népeknél. Egy melegségre késztet gént hordozó embernek a bal és a jobb agyféltekéje között a o kapcsolat jóval szorosabb, mint másoknál. Ez kiemelked m vészi és egyéb alkotóképességekre hajlamosít. o u Az intelligencia örökölhet ségér l, az öröklött és szerzett képességek arányáról állandó tudományos o o 30

viták folynak. Újabb eredmények szerint a képességek csak egy része, 30-40az intelligencia kb. 204050érzékenyebb a környezet által nyújtott mintákra. Öröm és függ ségek, pénzbetegség. Míg az ösztöneink megadják, adott helyzetben mit tegyünk, a fájdao lom akadályoz és az öröm serkent bizonyos cselekvéseket. Ha valami árt nekünk, annak végzését a fájdalom gátolja, ha valami a létfenntartásunkat és a lét továbbadását szolgálja, azt örömérzés kíséri. Agykérgünk örömközpontja kelti az örömérzést, ezzel jutalmazza és ösztönzi a létfenntartást és utódnemzést szolgáló cselekvéseket. Ezek serkentésére az agykéregben dopamin szabadul, ez az idegsejtek közötti kapcsolatot közvetít vegyület kelti az örömérzést. Nemcsak étel és ital fogyasztása és nemi kapcsolat során szabao dulhat fel dopamin, hanem mindazzal, ami ezekkel együttjárhat, ezekhez kapcsolódik. Mivel az ember társas lény és csak közösségben maradhatunk fenn, az emberi kapcsolatok jeles alkalmait, a szeretet adását és viszonzását, az ajándékozást, az önzetlen segítséget és hasonlókat is dopamin áradása kíséri. Adáskor nagyobb az öröm, mint ha kapunk. Örömre mindenkinek szüksége van. Bizonyos vegyületek, mint a szesz, nikotin és a kábítószerek az agykéreg sejtjei közötti kapcsolattartást befolyásolva növelik az agykéregben felszabaduló dopamin mennyiségét. Ám ezekhez a vegyületekhez hozzászoknak az idegsejtek, ezért az örömérzéshez egyre több kell bel lük. Úgy kerül valaki ezekt l a vegyületekt l függ ségbe, hogy a teljes élettel együttjáró örömöko o o o b l nem jut neki elég. o Örömszerz vé vált a pénz is, hiszen amióta van, társulhat az ételhez és más szükséglethez való jutással. o Akárcsak Pavlov kutyái a cseng hangot az etetéssel, összekötjük az örömöt és a pénzt. Örülünk, ha van o pénzünk és elég csak pénzt számolni, tanulmányozni a kapott átutalást máris jóles érzés tölt el. Ha az o egyén máshonnan alig vagy egyáltalán nem jut örömhöz, a pénzhez társuló jóérzés veszélyessé válik. Ha rosszak az emberi kapcsolatai és mert nem megfelel o környezetben n tt fel, igazából semminek sem tud o örülni, f örömforrása a pénz halmozása lehet. Állapota hasonló a szeszfüggésben szenved höz, csak az o o ivás helyett a pénz halmozásának lesz rabja. Több örömre vágyva több pénzt igyekszik szerezni, de ezzel még kevesebb ideje és ereje marad emberi kapcsolataira és más természetes örömöt adó tevékenységre. Els sorban egy gazdag pénzbetegsége t nik fel. Aki ha milliomos, feltétlen a tízmilliomosok társasáo u gába vágyik. Ha már ott van, százmilliomos szeretne lenni és így tovább. Mivel pénz és hatalom könnyen egymásba váltható és a hatalomra törés is szenvedéllyé, betegséggé válhat, a pénzbeteg hatalom, befolyás szerzésének megszállottja is lehet. Továbbá a jóképesség pénzbetegek nagy eséllyel kerülhetnek nagyválu lalatok vezet állásaiba. De a pénzbetegség a fogyasztói társadalom átlagpolgárát is egyre erosebben sújtja. o Hiszen mind kevesebbeknek örömforrás a munka, bomlanak a kisebb-nagyobb közösségek és válságban a család. Egyre többen már csak a pénznek örülhetnek, ha akad valahonnan. Ráadásul a kép és hangcsatornák valamint az írott sajtó hirdetéseivel és egyéb anyagaival tervszer en növeli a pénz amúgy is hatalmas u vonzerejét. Annyira elterjedt a pénzbetegség hogy a 'csak a pénz számít, nem érdekel más csak a pénz'szer kijelentés lassan természetesnek számít. u Míg a szeszbetegség, a kábítószerezés és más függés f leg az egyént, a családot teszi tönkre, a pénzo betegség a társadalmat emészti el. Változásra képtelen viselkedésünk és a most kibontakozó pénzügyi és gazdasági világválság egyik meghatározó oka az elterjedt és terjed kóros pénzfügg ség. Észre sem o o vesszük, nem tartják nyilván, nem kezelik és nem foglalkozunk vele, annyira általános. Erkölcs. Bár az értelem, tudás, tudatosság nem képes az emberben szükségletet, vágyat támasztani, ami az akarati cselekvés folyamatát beindíthatná, viszont az ember erkölcsös viselkedésre nevelhet o. Az erkölcs az emberi élet hajtóereje, csak az emberre jellemz o. Ösztönöket kiegészít készség, amely az élet irányába, o tehát tehetetlenséggel, halállal ellentétes irányba való növekedésre készteti az embert. Erkölcsi szabály az, amit az ember a saját meggy z dése szerinti helyes, jó, igaz, értékes kifejezodésének tart. Erkölcsi szabáo o o lyainak mindenkor magától értetod módon engedelmeskedik az ember, azt minden esetben nyilvánvalóan tiszteletben tartja, még egyedül lévén is betart. 31

Az erkölcsöt a nevelés ülteti be az ember tudatalattijába. Nem más a nevelés, emberépítés, emberne mesítés, mint az értékes, viselkedésre indító beidegzodések és készségek beépítése a bennünk lév öröklött o ösztönös és már korábban begyakorolt egyéb cselekvések mellé. Tehet ez tanítással, oktatással, követkeo zetes példamutatással, begyakoroltatással. Miután ez megtörtént, az erkölcsös viselkedés szabályait ösztönszer en követjük. u Ugyan észérvekkel az akaratot felkelteni, cselekvésre indítani nem lehet, de érzelmi ráhatással igen. Mivel a szépség érzelmi indíttatású, képes a tudatalattira, az akarati cselekvés csiráira, az ösztönökre hatni. Ennélfogva a m vészetek az emberépítés és nevelés eszközeivé tehet k. u o Erkölcsfogyatékosság (pszichopátia). Ha nem a belénknevelt erkölcs szerint viselkedünk, bels küzdeo lem támad bennünk, furdal a lelkiismeret és ennek élettani jelei is vannak. Például ha nagyobbat hazudnánk, a pirulás, a testbeszéd és más elárulnak bennünket. Éppen ezen alapul a hazugságvizsgáló készülékek m u ködése. Azonban vannak olyan emberek, körülbelül minden századik, akiken az erkölcsért felelos agyközpont fogyatékossága miatt nem fog a nevelés. Emiatt hiányoznak bel lük a társadalmi együttélést szolgáló o gátlások és késztetések és nincs lelkiismeretük sem, ami feltámadhatna bennük, ha nem a nevelésnek meg felel en viselkednek. Pszichopatáknak, magyar eredet kifejezéssel erkölcsfogyatékosoknak nevezik oket. o u Csak a szavak szótári jelentését ismerik, a szavak mögötti érzelmeket nemismerik. Mint ahogy a színvak ugyan nem ismeri a piros és a zöld közötti különbséget, de tudja, hogy a közlekedési lámpán a piros van felül és a zöld alul úgy ismeretelen az erkölcsfogyatékos számára a szeretet és hasonló szavak érzelmi hát tere. Szemrebbenés nélkül hazudhatnak, felelotlenül ígérhetnek, nincs olyan élettani jel a viselkedésükben, amely leleplezhetné oket, mindezt mélyen a szemedbe nézve tehetik, nem fogsz gyanút. Remek színészi képességeik vannak és amíg várnak t led valamit, elb völ ek tudnak lenni. Amint viszont már hozzájutottak o u o ahhoz, amire vágytak és feleslegessé válsz, kímélet nélkül elbánnak veled, annyira arcátlanul, kegyetlenül, lélektelenül viselkedve, ami az egészséges ember számára képtelenség. Fel tudják mérni, mit csinálnak, de ez, mivel nincs lelkiismeretük, nem zavarja oket. Egyedül a saját szándékuk számít, azt minden eszközzel véghezviszik. Nem csoda, hogy sok közülük börtönbe kerül, de ez nincs hatással rájuk, nevelhetetlenségük miatt nem tudnak változni. Akik tehetségesek és ráadásul jobb a családi hátterük, a kifinomultabb megtéveszt eljárásaik és teljes gátlástalanságuk o segítségével nagyon magas állásokba is könnyen feljuthatnak, a lelkiismeret nem zavarja oket a felfelé törtetésben. Igen nehéz megszabadulni t lük, igazából csak egy másik erkölcsfogyatékos lehet komoly ellenfél. o Környezetében is csak a felfelé tör , hozzá hasonló erkölcsfogyatékosok tudnak megmaradni, csak ok bíro ják ki a képtelen bánásmódot. Különösen veszélyes, hogy az erkölcsfogyatékosok között jóval nagyobb a pénzbetegek aránya és könnyen feljutnak a vezet rétegekbe. Azaz a vezet rétegekben az erkölcsfogyao o tékosok aránya nagyságrendekkel nagyobb, mint a népességben. Ilyen vezet réteggel nem csoda, hogy a o világ oda jutott, ahol van. Megtévesztés. Hagyományos, az állatvilágból örökölt módszer a megtévesztés. Vannak, akik a többieket félrevezetve, kihasználva akarnak jobban élni. Hiába értelmes és éber az ember, ez a csoportot károsító viselkedés nem t nt el. Ennek f oka a csalás, a megtévesztés hatékonysága. Ha a csoport tagjai nem u o veszik észre, hogy becsapják oket, akkor a csalás eredményes és huzamosabb ideig uzheto módszer. De magunkat is becsaphatjuk. Mivel nem tudjuk követni a törekvéseinket, döntéseinket kidolgozó tudatalatti agym ködést, nem vagyunk tisztában azzal, éppen miért merül fel bennünk ez vagy az a törekvés, döntési u lehet ség, mennyire igaz a tudatalattitól érkezo indoklás. Méginkább rejtettek maradnak tudatos énünk o számára azon döntéseink el zményei, amiknek mozgatóit tudatos énünk szégyenlené. Letiltaná ezeket o a tudatos részünk, ha tudná, hogy igazából miért is döntöttünk éppen így vagy pedig er sebb tusakodás o után fogadná csak el. Tudatalattim az elrejtéssel megóv a lelkismeretfurdalástól meg attól, hogy tudatosan leállíthassam annak a megcselekvését, amire törekszik. Mondhatjuk, el ször magunkat csapjuk be, hogy o azután másokat még jobban meg tudjunk téveszteni. Megszerezhessük t lük azt, amire tudatalattink, benne o els sorban az ösztöneink törekszenek. o 32

5.2.2.

Világszemlélet

Az agykutatás egyik fontos eredménye szerint nem a valóságot látom, hanem annak bennem el állítható o képét. Elménk a világban történteket nem egyszer en, felvev gépként rögzíti, hanem a már ismertekkel, u o tapasztaltakkal összevetve értékeli, min síti és tárolja el azokat. Ennélfogva az ember a világból csak o azt veheti észre, azt látja meg, amit vagy amihez hasonlót már ismer. Azaz az ember csak olyan dolgokat foghat fel a világból, ami, vagy amihez hasonló már megvan benne. Els sorban azokra a dolgokra figyel fel, o amelyek a benne kialakult rendszernek megfelel. Nevezhetjük e rendszert világszemléletének, felfogásnak. Ami a bennünk kialakult felfogásnak ellentmond, azzal alig vagyunk képesek mit kezdeni. Ebb l kifolyólag o az ember döntéseit világszemlélete meghatározó módon befolyásolja. Képzeljük magunkat a vizsgálóbíró helyzetébe. Az a feladata, hogy a történteket kivizsgálja, feltárja, hogy pontosan mi, hogyan zajlott le. Szemtanúkat hallgat ki, akik egymással összeférhetetlen dolgokat is mondanak. Tudja a vizsgálóbíró, hogy ez akkor is lehetséges, hogy a szemtanúk közül egyik sem hazudik. Csupán arról van szó, hogy beállítottságuknak, neveltetésüknek, korábbi tapasztalataiknak megfelel en o más-más mozzanat ragadta meg a figyelmüket és elméjük az esemény feldolgozása során a történtek egyes elemeit különböz képpen értelmezte és raktározta el. Ami közelebbr ol érintette, jobban megragadta a tanú, o azt h en adja vissza, de a történteket képzel erejével egészíti ki teljessé. A vizsgálóbíró megfelelo kérdéu o seivel tisztázza, hogy az adott tanú alkatának, m veltségének ismeretében a vallomásból mi fogadható el u tényként. Tanácsos azt is kerülni, hogy a tanúk még a kihallgatásuk el tt megismerkedhessenek a többi o tanú vallomásaival, mások és a sajtó véleményével. Ha a vallomások teljesen egybecsengenek, akkor a vizsgálóbíró rögtön tudja, hogy meg akarják téveszteni. Látja, hogy a tanúk összejátszanak, mert esetleg b nrészesek, vagy megfélemlíthették, megvesztegethették oket. u Az egyén világszemléletének kialakulását az öröklött adottságai és a nevelés együtt határozzák meg. Mennél fiatalabb az ember, annál fogékonyabb a környezet által adott mintákra, mások viselkedésére. En nélfogva a tudat magzatkori, kisgyermekkori és a rákövetkez , a feln ttkorig tartó fejlodési szakaszai mego o határozóan fontosak. Körülbelül 25 éves korára szilárdul meg az egyén világszemlélete. Ett l függ, minek o tartja magát az ember a világban, mi lesz számára fontos és mi kevésbé jelent s. Középkorú egyénnek o nagyon kemény és hosszú ideig tartó munka kellhet ahhoz, hogy valami számára teljesen új dolgot meg tudjon érteni, ugyanis ehhez az agyi rendszerének a megfelel módosítása szükséges. Ismeretes, mekkora o gondot okozhat id sebb embereknek a számítógép által nyújtott lehet ségek kihasználása. o o Ha az ember a világszemléletével össze nem fér dolgokkal találkozik és azok a mindennapi létfeltéo teleit nem veszélyeztetik komolyabban, akkor azokról tudomást sem vesz. Ismer s a helyzet. Mondunk o valamit és az illet úgy viselkedik, mintha nem is hallotta volna. Ez sokszor nem szándékos, a mondottak o egyszer en kiestek az agyi feldolgozásnál. Ha viszont olyan valamivel szembesül, amely életvitelének az u egészét komolyan érintheti, akkor már nem hagyja figyelmen kívül a dolgot. Ekkor el ször is igyekszik o tagadni, lekicsinyleni azt. Ez nem igaz, hamisítás, szemfényvesztés, csalás. Vagy ez csak kivételesen van így, csak ilyennek látszik; vagy úgysem számít, ennek nincs jelent sége. Azaz az egyén a gondolkodását o f leg arra használja, hogy önmagát, tetteit utólag igazolja. Például a fogyasztói társadalom polgárának ma o szembesülnie kellene azzal, hogy az állandó gazdasági növekedés, az az életszínvonal emelkedése képte lenség, már csak azért is, mert az er oforrások, mint az olaj és a földgáz vészesen fogynak. Erre egyszer en u nem gondol és nem is akar tudni róla. Ha kénytelen meghallani, arra az elso válasz az, hogy ez nem így van. Ha viszont az egyén értelmével belátja, hogy milyen nehéz a helyzet, magatartásának, életvitelének megváltoztatása egyáltalán nem olyan egyszer . Ugyanis a benne kialakult gondolkodásmódon igen nehéz u változtatni. Sokszor van úgy, hogy akarna valamit az ember és bár szándéka véghezvitelének nincs nyilvánvaló akadálya, mégsem tud úgy viselkedni, ahogyan szeretné. Bizonyos dolgokra egyszer en képtelen, u minden látható küls ok nélkül. Tudatosan ugyanis hiába akar valamit, ha belülr l nem ébred indulat azt o o tenni. Csak ama javaslatok közül választhat a tudatos részem, amit a tudatalatti elétár. Ezért továbbra is teszi, amit nem tart jónak. Önmagunk megváltoztatása a tudatalatti tartomány áthuzalozását jelenti. Ehhez nagyon sok tanulás, gyakorlás kell. 33

Akkor nevezhet szabadnak az ember, ha személyként, felel ssége tudatában hozza meg döntéseit. o o Azaz mérlegelek, nem fogadom el gondolkodás nélkül azt, ami els nek eszembe jut. Annál szabadabo bak vagyunk, minél er sebb bennünk a tudatos szint ellen rz és mérlegel szerepe. Továbbá, ha nem is o o o o olyan könnyen, de befolyásolhatjuk a döntéseinket kidolgozó tudattalan agytevékenységet is. Ez utóbbi kialakításában els sorban a szüleink és nevel ink voltak a meghatározóak. Arról felmen oink ugyan nem o o tehetnek, hogy milyen öröklött tulajdonságokat, ösztönöket hagyományoztak ránk, de hogy mennyire szerettek, miként foglalkoztak velünk, önkéntelenül is milyen mintákat adva neveltek, arról már igen. Ezek eredményeképpen forrott ki 25 éves korunkra világszemléletünk, alakult ki önmagunkhoz, másokhoz és a világ dolgaihoz való viszonyunk. A tudattalan tartomány ezek alapján alakítja ki döntéseit, amit tudatosan igazából már csak ellen rizni és keretek között tartani tudunk. o Ha 25 éves korunkra nagyjából rögzül is a világszemléletünk, változásra ezután is van lehet ségünk. o Megtehetjük, hogy többet olvasva, jobb társaságot választva, életmódot változtatva, többet és mélyebben imádkozva, vagy csak eltávolítva szobánk faláról a lelki egyensúlyt felkavaró képeket, megszüntetve a kereskedelmi csatornák hallgatását és nézését módosítjuk agyi hálózatainkat. Egy id , pár nap, hét vagy o hónap után a világszemléletünk és önmagunkról alkotott képünk is módosulni fog és döntéseink is jobban illeszkednek a világ valóságához.

5.3.
5.3.1.

Alapvet képességek megszerzése o
Érdekl d ember o o

Agyunk a dolgokat az idegsejtek behálózódásának rendszerével, egymáshoz kötve tárolja, és e hálózatok segítségével értelmezi. Mire mondjuk azt, hogy érdekes? Különböz emberek más-más dolgokat tarthatnak o érdekesnek. Ami az egyiket megragadja, közömbösen hagyhatja a másikat. Egyrészt arra mondjuk, hogy érdekes, amihez hasonlóval már találkoztunk, de épp ilyen módon még nem. Valami iránti fogékonyságunk ezért egyrészt a korábban megismertekre, megtanultakra vezethet vissza. Másrészt érdekesek lehetnek o dolgok, mert öröklött adottságaink tesznek fogékonnyá irántuk. Ilyen adottságok els sorban az érzékeléso hez köt dnek. Például akinek jó a térlátása, - ez els sorban öröklött adottság - sokkal inkább érdekesnek o o láthat egy tájat vagy m alkotást, mint az olyan ember, akinek nincs jó térlátása. u Ha valami érdekes, azt könny tanulni és az érdekl dve tanult ismeret meg is marad bennünk. Merthogy u o a tanult dolgot van mihez kötnünk. Ha valami nem érdekes, de meg kell tanulni, akkor nagyon nehéz a tanulás és a tanultakat gyorsan el is felejtjük, mivel az átvett anyagot nincs mihez kapcsolnunk. Ilyen, számunkra érdektelen anyagot csak akkor tudnánk igazán megtanulni, ha el ször megszereznénk mindazt o az ismeretet, amihez azután kötni tudnánk a most még érdektelen anyagot. Jó helyzetben van, akit sok dolog érdekel. Könnyen, gyorsan és sokmindent meg tud tanulni, emiatt könnyen megtalálja a helyét az életben, nem okoz gondot számára az érvényesülés. Mindannyiunknak fontos, hogy minél több dolog iránt tudjunk érdeklodni, legyünk fogékonyak. Érdekl dési körünk, fogéo konyságunk er sen függ attól, milyen nevelést kaptunk kisgyermekként. Mit veszünk észre a világban, mire o vagyunk érzékenyek, fogékonyak, agyunk betanítottságától függ. Csak olyan dolgok iránt tudunk érdekl dni, azokat az ismereteket tudjuk egyáltalán megtanulni, amelyeknek megvannak bennünk az el képei. o o Amilyen területek felé fordulhatott a csecsemo, a kisgyermek nyiladozó értelme, azok lehetnek számára a meghatározóak élete folyamán. Alapvet en fontos kérdés, hogyan fejlesztjük, mire képezzük gyermekeinket. Amilyen képzettséget kap o a gyermek, olyan agyterületek indulnak komolyabb fejlodésnek. Legyen az a terület a matematika, a zene, a nyelvtanulás vagy más képességek hordozója. Ezért gyermekeink nevelése hatalmas felel sséget ró ránk. o Lehet ségeink szinte elképzelhetetlenül gazdagok, igaz, vannak korlátok, bárkinek bármit nem lehet megtao nítani. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, ha agyunk képességeit nem fejlesztjük, lehet ségeinkkel o nem élünk, nemcsak azzal kell szembesülnünk, hogy elmulasztottunk valamit, hanem olyasféle jelenséggel

34

is, hogy a nem használt szerszám rozsdásodik, a be nem kapcsolt készülék hamarabb tönkremehet. Agyunk lehet ségeinek kihasználatlanul hagyása súlyosabb szellemi, lelki és végül testi károsodásokhoz is vezethet. o Hogy mire lehet képes a meghatározott céllal nevelt gyermek, erre a Polgár leányok eredményessége a példa. Még a hetvenes években a lélektanász szül k saját gyermekeiken tanulmányozták a feltevést, miszeo rint egy egészséges gyermek egy bizonyos, jól megválasztott képessége szinte tetszés szerint fejleszthet . o Rendszeres munkával mind a három leány nemzetközileg elismert élversenyzové, sakknagymesterré fejlo dött. Polgár Zsuzsa n i világbajnok lett, Polgár Judit egy játszmában már legyozte a férfi sakkvilágbajnokot o is. Ez nem tulajdonítható véletlennek, Polgárék feltételezése igazolódott. 5.3.2. Osbizalom Bens biztonságérzetünk az osbizalmon nyugszik, melynek megszerzésének ideje a magzati kor és a cseo csem kor els hónapjai, kb. a hatodik hónapig. E korszak alapvet en fontos az emberke öntudatra ébo o o redésében, melyhez igen sok kedvez küls inger szükséges. Mindezeket a magzat és a pici baba csak o o akkor kapja meg, ha eléggé szeretik és törodnek vele. Sírni a baba azért is sírhat, mert így kéri a számára annyira szükséges, vele való foglalkozást. Továbbá még nem tudja önmagát megnyugtatni, ezért is kéri az anyját, jöjjön, nyugtassa meg. Tudnunk kell, hogy már a pár hónapos baba is nagyon tevékeny. M szeu rekkel figyelve a szemmozgását, megállapítható, mire mennyit figyel. Innen tudjuk, hogy a természettan alaptörvényeit ösztönösen ismeri. Ha ezeknek megfelel eseményeket mutatnak neki, rájuk néz és máris o feldolgozta. Ha viszont különös eseményeket vetítenek ki neki, akkor hosszan nézi, amíg a látottakat fel tudja dolgozni. Ha valamivel nem boldogul, akkor sírni kezd. Segítséget kér, mert zavarba került. Bizony, az ilyen apró emberkének még nem m ködnek megfeleloen a váratlan helyzetekkel járó feu szültségeket feldolgozó agyterületei, mivel még nincs erre szüksége. Még nem tud mozogni, ezért képtelen önmagát veszélybe sodorni. Édesanyja pedig ösztöneinek is engedelmeskedve szereti és óvja picinyét. Ezért ha a pár hónapos síró babára ráordítanak vagy megverik, felmérhetetlen következményekkel jár. Ez a korai, kb. hat hónapos korig tartó, a szeret o anyai gondoskodás által meghatározott id szak állítja be a o feszültségeket kezel és osztályzó központ számára a gondtalan, békés állapotot jelz szintet. Ilyenkor egy o o durva támadás ennek a biztonságot jelz szintnek a beállítási lehet ségét veszi el. Nem megfelel en kezd a o o o központ hálózódni és ezzel egy életre szólóan megsérült. Végig az élet folyamán képtelen lesz arra, hogy a küls ingereket megfelel en kezelje. Emiatt az egyén szorongani fog, függetlenül attól, mennyire sikeo o res. Állandó szorongás határozza meg mindennapjait és emiatt az élete keser bb, betegesebb és rövidebb u lesz. Rázúduló nagy terhelés hatására pedig ledermed, így képtelen er forrásait a pillanatnyi szükségletéo nek megfelel en mozgósítani. Mivel a lelketlen bánásmód öntudatra ébredésének szakaszát zavarta meg, o önképe is sérül, selejtnek, feleslegesnek, szükségtelennek érzi magát. Szeretett magzat és kisbaba egy neki örvendezo, ot nagyra értékelo környezetben ébred önmaga tudatára. Ez az érzés életre szólóan meghatározza a világhoz és emberekhez való viszonyát. Alapvet en jónak o és rendben lév nek fogja tartani a világot, amely az o otthona, ahol biztonságban érezheti magát, kifejl o o dött benne az osbizalomnak nevezett érzés. De csak két éves kortól vannak rögz l emlékeink és a világunk uo jóságának érzése mint zsigeri érzés van jelen abban, akiben megvan az osbizalom. A bels biztonságérzethez hasonlóan, számos más képesség megszerzése is megszabott id szakhoz köo o tött. Például a látás kialakulása is egy hosszabb, a születést l kb. kétéves korig tartó folyamat eredménye. o Ahogy telik az id , a születéskor csak nagyobb dolgokat, durvább változásokat látó csecsem egyre töbo o bet, apróbb részletet, színeket stb. látóvá fejlodik. Látni tanulni az agyi látóközpont egyre összetettebb behálózódását, azaz az adott terület idegsejtjeinek egyre bonyolultabb összekapcsolódásait jelenti. Ha a csecsem szobája színekben és mintázatokban szegény, annak az ott felcseperedett gyermek egész életéo ben kárát vallja, mert nem lesz megfelelo a látásának az érzékenysége. A macska látása is az emberéhez hasonló módon fejl dik. Ha a kiscica szemét az els hetekben lekötik, akkor kés bb hiába veszik le a köo o o tést, a macska már sem akkor, sem késobb nem fog látni. Pedig ép a látóhártya, az agyi központhoz viv o idegpálya, csak éppen a megszabott érzékeny id szakban az agy látóközpontja nem hálózódhatott be. o 35

Születési megrázkódtatás. Megszületni leírhatatlan megrázkódtatás. Mi csak az anya gyötr dését vesszük o észre, az gyermekét alig. Korábban nem is elemezték, mit érez szüleés közben a gyermek, gondolván, nem sok mindent élhet át bel le. Ma már tudjuk, ez nem így van. Arra ugyan nem emlékezhetünk, miképpen o jöttünk a világra, de ami a magzatként és a szülés során történt, igen mély nyomokat hagy bennünk. Mint a 5.2. részben tárgyaltuk, tudatunk fejlodése már a magzati lét harmadik hónapjában elkezdodik. Igen szoros az anyával való kapcsolat, az agykéreg behálózódása az anyától kapott ingerek hatására történik. Egyre többet tudunk a méhen belüli állapotról. Le tudják fényképezni, miként válaszol a magzat az anya állapotváltozásaira, hogyan játszik a köldökzsinórral és amint kifejl dött a hallása, miként fogadja a kívülr l jött o o hangokat. A magzati lét a gondtalanság kora. Szépen növekszik a magzat, az anyától a köldökzsinóron át mindent megkap. Egészen addig, amíg a szülés ideje el nem közeledik. Ekkor a helyzete hirtelen megromlik. Már nem a megszokott tökéletes módon táplálja a méhlepény. Egyre rosszabbul érzi magát a magzat és beindítja a szülést. El kell hagynia a méhet, át kell jutnia egy nagyon sz k folyosón. Ez az út nemcsak az u anyának, hanem a gyermek számára is hatalmas fájdalom és gyötr dés. Óriási igénybevételnek van kitéve. o Ha közben összenyomódik a köldökzsinór, akkor oxigénhiányos állapotba kerül, és fuldokolni kezd. Azt is érzékelnie kell, hogy szülés közben mennyire az anyja erofeszítéseit l függ minden és milyen mélységesen o ki van szolgáltatva anyjának. Megrázó számára, hogy az anyja bár szenved miatta és ezt o érzi is, de többet is tehetne érte és nem teszi. A szülés okozta megrázkódtatást, ami egyébként természetes élmény, azután az anyai gondoskodás, szeretet oldja fel. A szoptatások, a sok-sok bens séges anya-csecsem együttlét lassan feledteti a szüléskor o o átélt fájdalmat, félelmet és szorongást. Ha a csecsem kori és kisgyermekkori anyai gondoskodás megfeo lel , akkor a születéskor átélt megrázkódtatás nem károsítja az egyén személyiségét. Ha viszont a születési o megrázkódtatást nem sikerül rendesen feldolgozni, annak életreszóló következményei lesznek. Olyan érthetetlen viselkedésmódok keserítik az életet mint a növekedést l való félelem. Ilyen esetben az ember nem o bírja elviselni, ha huzamos ideig sikeres. Ettol kezdi magát rosszul érezni és büntetve önmagát, érthetetlen módon véget vet a sikereinek. Tudata mélyén ugyanis a szülés osfélelmének élménye munkál, amikor is a méhben csudajól érezte magát, ám utána jött a hirtelen romlás, a rákövetkez szörny fájdalommal és o u életveszéllyel. Önsorsrontással öntudatlanul ezt az állapotot akarja megel zni, inkább ne legyen sikeres. o Ha az anya ráadásul nem igazán várta a gyermekét és utána sem szerette eléggé, akkor az anyától való öntudatlan félelem torzítja a gyermek, különösen a lányok lelkiségét. A népmesékben oly gyakran szereplo ördöng s szülék és boszorkányok a rossz anyákat jelképezo alakok. Jancsi és Juliska története is ezt a o félelmet oldja a gyermekben. A gyermekeket fogságba veto, hízlaló majd felzabálni készül boszorka a o neki kiszolgáltatott gyermeket rettegésben tartó anya torzképe. Ám a boszorka felett aratott gyozelem oldja a gyermekben esetleg még lappangó szorongást. Létszükséglet a beszédtanulás . Beszélni tanulni létszükséglet. II. Frigyes császár, aki a 13. század els o felében uralkodott, er sen érdekl dött a tudományok iránt. Egyik kísérletével azt akarta megtudni, milyen o o lehet az az osi nyelv, amelyen a gyermekek akkor beszélnének, ha senki sem tanította volna meg oket valamelyik nyelvre. Szicília szigetér l, ahol mindenféle nemzetiség nép élt, pár tucat néhány napos, hetes o u csecsem t gy jtött egybe és császári felügyelet alá helyezte oket. Minden földi jót megkaptak a kiválaszo u tott gyermekek, ám dajkáik egy szót sem szólhattak hozzájuk. Várták, hogy a gyermekek milyen nyelven fognak majd egymással beszélgetni. Hiába. Pár hónapon belül valamennyi csecsem meghalt. Mivel nem o kapták meg ami természet szerint járt volna nekik, búskomorságba estek. Kedélyállapot és az immunrendszer össze vannak kötve, ha nem jól mennek a dolgaink, csökken a szervezet védekez képessége. Emiatt a o picinyek könnyen megbetegedtek majd meghaltak. Minél többet beszélünk a gyermekünknek, annál jobbat teszünk vele. Amerikai felmérés szerint a gyermekükkel szépen tör d szül k három éves korig kb. egymillió szónyit beszélnek a gyermeküknek. o o o Ugyanakkor az elhanyagoltabb gyermekeknek ennek csak a tizede jut. Ennélfogva már az óvodába kerülo gyermekek között is felszámolhatatlanul nagy a különbség. 36

5.3.3.

Tanulás az iskoláskor el tt o

Velünkszületett tanulási módszerünk az utánzás. Ember számára legkönnyebben követhet , felfogható és o átvehet dolog a másik ember adta minta. Mintákat önkéntelenül is veszünk, a sajátunkká válhatnak. Meno nél fiatalabb a csecsem , a gyermek, annál érzékenyebb a környezete által nyújtott mintákra. Ösztönös o tevékenység az utánzás és a csecsem számára létszükséglet, hogy a környezetében emberek legyenek, o akik vele foglalkoznak, érdekl dnek iránta, rendelkezésére állnak. Ezért a nevelés alapvet módszere mino o ták adása. Mintákat állandóan adunk és kapunk is. Egy ötödéves egyetemi hallgatótól hallottam az alábbit. Tanítási gyakorlatra régi középiskolájába, volt tanárához ment vissza. Órája után a tanulók elmondták neki, hogy ezt is, azt is, amazt is jellegzetesen ugyanúgy csinálja, mint a tanáruk. Mindennek nem volt tudatában az egyetemi hallgató, a megfelel mintákat a tanárától régen, legalább öt évvel azelott vette át. Mintát köo vetni, utánozni a feln tt számára is ugyanolyan ösztönös tevékenység, mint a csecsem számára. Valóban, o o szóf zéseink, fordulataink, bizonyos mozdulataink mind tanultak lehetnek. Igaz, ebben az összeállításban, u amit megtestesítek, mindezek a sajátaim, de néha még emlékezem, ki csinálta, mondta így. Tanulni már magzatként elkezdünk. Egyre többet tudunk a magzatként hallgatott zene jótékony hatásáról. Zeneszerz családok, mint a Bach, a Mozart és a Strauss család teljesítményei, vagy a cigányzeo nész családok csodálatos zenei érzék gyermekei mind a korai zenei élmény iránti érzékenységre utalnak. u Vagy húsz éve hallottam egy debreceni zenem vész család nagymamájától, hogy az anya énekelt a kétu háromhetes fiúcskájának, és a kiscsecsem visszaoázta a hallott dallamot. Ma ez a fiú már az Operaház o m vésze. u Valamennyi fennmaradásra képes közösség ismérve a magzatról való társadalmi gondoskodás. Náluk az áldott állapotban lév anyákat különleges védelem övezi. Védi a n ket a közösség és a n k is vigyáznak o o o magukra. Élet hordozói. Soha nem lehet biztosan tudni, mikor melyik n hordozza magában az éppen mego fogant életet és pont ez a szakasz meghatározóan fontos a magzat egészséges fejl désében. Nem egyszer en o u a férfiuralom tiltja meg ezekben a társadalmakban a n ok számára a dohányzáshoz, szeszes ital fogyasztásához hasonló káros szenvedélyeket, hanem a fennmaradás parancsa. Ha a társadalom ezt a törvényt nem tartja be, elpusztul, mert akkor az anyák egyre gyengébb, életre képtelenebb utódokat hoznak világra. Sokat jelent a gyermeknek az is, ha minél korábban olvasunk neki, már 2-3 hónapos korától. Ugyan a pici nem érti az olvasottakat, de a hallott szöveg zeneiségét, lüktetését, az összecsengéseket már kiválóan érzékeli. Éppen ezért verseket érdemes neki olvasni, els osorban olyanokat, amilyeneket Weörös Sándor is írt: "Bóbita, bóbita táncol, körben az angyalok ülnek, béka hadak fuvoláznak, sáska hadak hegedülnek". Ha a karunkra ültetett csecsemonek olvasunk, a babánknak kivételesen szép élményben van része. Érzi a testi közelségünket, a szeme is jóval többet lát így, mint a kiságyban, ahonnan els sorban csak a mennyezetet o bámulhatja és élvezi a verset is. Mivel 2-3 hónaposan már lát is, a tudata a verselés nagyszer élményét u a könyvhöz köti. Ennek a tudatba való beíródásnak nevezett jelenség szerint a tudat a gyakran együtt el forduló jelenségeket egymáshoz rendeli. Boldogság és a könyv a csecsem számára ilyen, egymásnak o o megfelel dolgokká válnak. Minél hamarabb elkezdjük az olvasást, annál mélyebben rögz dik a gyermeko o ben a könyv, az írott és olvasott szó becsülete és öröme. Kés bb a rögz döttség miatt már elég az is, ha o o csak könyvet lát és már jobban érzi magát. Ha pedig kézbe is veheti, máris örül. Ez a mélyen rögzült érzés egész élete során elkíséri. Kés bb az ilyen módon könyvhöz szokott gyermekek falni fogják a könyveket o és kevés gondjuk lesz az olvasás tanulásakor. A matematikai képességhez szükséges okszer gondolkodás megtanulásában is a kisgyermekkor, azon u belül is a beszélni tanulás kora lehet a meghatározó idoszak. Ugyan a tízig való számolás képessége való szín leg öröklött, de az okszer gondolkodásunk fejlodésében a szül kt l átvett minta lehet a dönt . Ha u u o o o a szül értelmesen, szabatosan fejezi ki magát - nem kell errol papírja legyen -, a szül t figyel gyermek o o o sem tehet mást, az okszer , értelmes beszéd, gondolkodás lesz a sajátja. Okszer en gondolkodó gyermeku u nek pedig nincs különösebb gondja a matematikával. Ha értelmes szül k egészséges gyermeke buta, akkor o elég nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy a szül k elhanyagolták kisgyermeküket, nem foglalkoztak vele. o Mivel a párválasztás lélektana szerint nagyjából azonos értelmi szint emberek lépnek házasságra, jelentos u azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek mindkét szülejük butább, mint az átlagember. Ilyen szül k o 37

gyermekeinek matematikai képessége általában gyengébb. Matematika tanárok a megmondhatói, hogyan beszél, érvel az olyan szül , akinek gyermekét meg kellett buktatni matematikából. o Ahogy a fenti példák is mutatják, a gyermek fejl dését nézve meghatározó, milyen közegben tölti élete o els éveit. Régi nagy társadalmakban ahány kisgyermek volt a családban, legalább annyi feln ttnek kellett o o a gyermekekkel lennie. Amíg az anya a párhónapos újszülöttet gondozza, addig a két-három éves gyermekkel is lenni kell feln ttnek, aki csak rá figyel, vele tör dik. Alapvet en fontos ugyanis a gyermek számára, o o o hogy olyan valakivel lehessen együtt, aki ot jól ismeri és nagyon szereti és ez a valaki csak vele foglalkozzon. Szül vagy jó dajka, ismerve a gyermeket, azt is tudhatja, miért éppen azt kérdezi a gyermek, amit o kérdez. Ezért az az ido, amit a szül vagy a dajka tölt a gyermekkel, felbecsülhetetlen érték a gyermek o u számára. Nagyrészt ettol függ, mennyire lesz értelmes az egyébként egészséges gyermek. Minél többet foglalkozunk gyermekünkkel csecsem és kisgyermekkorában, annál összetettebbé, kifinomultabbá alakulnak o agyának hálózati rendszerei, annál könnyebben fog késobb tanulni. Leginkább magzatként, csecsem ként, o kisgyerekként szerezhetok meg azok az alapvet képességek, amelyek kés bb készségekké fejl dnek, fejo o o l dhetnek, alapvet emberi értékeinkké válnak. o o Most, 2007 novemberében közölték egy többtízezres nemzetközi felmérést eredményét. Ebben azt kutatták, milyen korai adottságokkal, körülményekkel lehet kapcsolatba hozni a gyermek kés bbi tanulmányai o során elért eredményeket. Kiderült, hogy a gyermek valamennyi tudományos jelleg teljesítményének, u azaz hogy milyenek voltak kés bb tanulmányi eredményei matematikából, természettudományos és huo mán tantárgyakból -legf bb és szinte egyetlen meghatározója, hogy milyenek voltak a korai matematikai o képességei az óvodába kerülésekor. Pici gyermeküket bölcs débe adó szül k nemigen tudják, hogy azért a kevés pénz miatt, amit munkao o helyükön kereshettek az alatt a két-három év alatt, milyen sorsra ítélték gyermeküket. Ha a gyermek nem kapja meg idejében a megfelel mintákat, nem fejl dhetnek ki bizonyos képességei. Ezért élete során sok o o olyan dolog iránt érzéketlen lesz, amelyek pedig gazdagíthatták volna világát. Feln ttek, nagyobb gyero mekek fogékonyságának hiánya, tompasága, unalmas, szürke és üres élete általában a kisgyermekkorban meg nem kapott tör désre vezethet vissza. Természetesen ha a szül olyan, a gyermek még jól is járhat a o o o bölcs dével, ha valamelyik kedves és értelmes gondozón sokat foglalkozik vele. o o Nevelés és társadalmi helyzet. Nagyon jól ismerték a nevelés fontosságát a régi társadalmakban. Erre példának nézzük meg a vezet személyek neveltetését és a foglalkozás szerint szigorúan elkülönül társao o dalmi rétegeket. Hajdan az egyiptomi fáraó vagy a dalai láma ma nem csupán hatalom birtokosai, hanem kitüntetett helyzetben lév , kivételes személyiségek is. Kezdetekt l fogva a lehet legjobb nevelést kapták, a legtisztább o o o erkölcs , legtöbbet tudó emberek vették körül oket életükben, tanították meg oket arra, amire koruk szerint u éppen szükséges és lehetséges volt. Ilyen mesterekt l tanulva kivételes képességek birtokosaivá váltak, ok o lettek a legf bb tanítók, akik a többieket meg tudják ítélni, akik másokon segíteni tudnak. Vallásos fogalo mat használva a földiek között ok azok, akik az istenekhez leginkább hasonlók, vagy maguk is istenséggé váltak. Az indiai kasztrendszer kialakulását, m ködését akkor érthetjük meg jobban, ha a gyermekek neveléu sére figyelünk. Mint ismert, a különböz kasztokhoz tartozó személyek nem házasodhattak, nem tarthattak o kapcsolatot egymással. Ezért a gyermekek egyértelm mintákat kaptak. Például a papi kaszt, a brahmanok u gyermekei csakis olyan emberekkel érintkezhettek, akik számára a szellem világa, a gondolkodás mindennél többet jelentett. Legf bb erények ebben a csoportban az elvont, tiszta, okszer gondolkodás, a magába o u mélyedés képessége, a minél magasabb szellemi szint elérése. Mivel a gyermekek eszmélésükt l fogva o csak ilyen emberek társaságával találkoztak, maguk is csak ilyenekké válhattak. Ha a harcosok kasztját nézzük, a f erények a h ség, becsület, bátorság, rettenthetetlenség, kitartás, o u önfeláldozás. A harcosok kasztjában a gyermekek ezeknek a légkörében n ttek fel, maguk is ilyenekké o lettek. A keresked k kasztjában a f erények az emberismeret, az alkalmazkodni tudás, a mozgékonyság, o o 38

a találékonyság, ebben a kasztban a gyermekek els sorban ezeket a képességeket sajátították el. A mestero emberek kasztjában a kézügyesség, a kitartás, az összpontosított figyelem, a megbízhatóság a f jellemz k, o o a gyermekek ilyen példákat látva nevelkedtek fel. Azt mondhatjuk, hogy a kasztrendszer a nevelésben rejl o lehet ségeket igyekezett a lehet legjobban o o kihasználni. Ez tehette tartóssá, ezért verhetett Indiában annyira mély gyökereket, hogy még ma is sokan ragaszkodnának hozzá. A másutt is sokszor mutatkozó, rétegz dés szerinti elkülönülési jelenségek is o természetesnek mondhatók. De az intelligencia gének által meghatározott része is igen tekintélyes, mint fentebb említettük, 30-40%-os. Viszont az öröklött adottságokat a kasztosodott közösség figyelmen kívül hagyja. A kaszton belüliség kihozza az emberb l a brahmant, a harcost, stb., egymáshoz hasonlóvá teszi o az embereket, függetlenül attól, igazából mi lehetne bel lük öröklött adottságaiknál fogva. Ezért azt mondo hatjuk, legjobb, ha a csecsem kkel, kisgyermekekkel minél többet és minél többféle módon foglalkozunk o és hagyjuk, hogy kés bb olyan úton haladjanak tovább, amit örökölt tehetségeik és nevelésünk együttesen o határoznak meg számukra. Ha megvizsgáljuk, hogy egy-egy híres f úri család miért tudott hosszú idoszakokon, akár századokon o keresztül jelent s személyiségeket felmutatni, legyenek azok hadvezérek, államférfiak, tudósok vagy m o u vészek, a nevelés hatékonyságában találhatjuk meg a magyarázatot. Ezeknek a családoknak a gyermekei csecsem koruktól kezdve a legjobb nevelést kapták, sokszor a kor legkiválóbb nevel i szolgáltak a f úri o o o házakban. Felfelé törekv polgári családok gyermekei is kiemelkedo teljesítményekre képesek. Ahogy a o családban növekszik az egyre m veltebb, sokoldalúbb emberek csoportja, úgy gyarapodik a minták száma u a felnövekv gyermekek számára. o A zsidó hagyomány szerint a valahol megteleped zsidó közösség számára a három legfontosabb ino tézmény a zsinagóga, a temet és a tanoda. Három közül pedig a legfontosabb a tanoda. A gyermekeivel o való alapos foglalkozás a zsidó család legf bb kötelessége. Emiatt az értelmesebb szül k gyermekei egyre o o kiválóbakká, tehetségesebbekké váltak. Így a szétszórtságban él , ám hagyományait, közösségeit féltve o o orz zsidóság szinte mindenütt, ahol letelepedett, nagyszer képességekkel rendelkez , kiemelked teljeu o o sítményekre képes személyekkel gazdagította az adott terület népességét.

5.4.

Tanítás

Mint fentebb említettük, az ember 18 éves koráig különösen fogékony. Értelmességének mértékét öröklött adottságai és magzatként, csecsem ként, kisgyermekként szerzett képességei nagyrészt meghatározzák, de o óvodai, iskolai nevelése 18 éves koráig szintén nagy figyelmet és er feszítést követel. Készségekké kell o fejlesztenünk a gyermek képességeit. Tekintsük át, mit tanuljunk és hogyan tanítsunk. Világról szerezhet ismereteinket illet en a nagy kéro o dés az, hogy mennyire er sen függnek össze a világ dolgai. Ha a közöttük lév kölcsönhatások er sek, o o o akkor minden mindennel össze van fonódva. Emiatt igazából semmit sem lehetne a többit l függetlenül o vizsgálni. Ekkor a világról, annak dolgairól és jelenségeir l csak átfogóbb jelleg , kézzelfoghatónak aligha o u mondható kijelentéseket tehetnénk. Nehéz lenne számokkal, a matematika eszközeivel bármit is leírni. Csak bölcselkedhetnénk arról, milyen is a világ. Mint látni fogjuk, nehezen ugyan, de kiderült, hogy nem egészen ez a helyzet. Vannak olyan rendszerek, amelyek a világ többi részét l jól elkülöníthet ek és emiatt o o egyszer módszerekkel tanulmányozhatóak. Ilyen dolgokról pontosan fogalmazhatunk, leírásukra akár mau tematikailag megfogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Összetettebb és egyszer bb rendszerekkel u különböz módon bánhatunk, a bölcs és az okos gondolkodás eszközeivel vizsgálhatjuk oket. o Okos. Maga a szó alakja is leírja az okos módszerét. 'Ok-os', azaz okokat keres , ok-okozat alapján o gondolkodó. Ok-okozati alapon akkor érdemes gondolkodni, ha a világ dolgait, jelenségeit csak sz k köru ben vizsgálhatjuk. Azaz nem szükséges a világ többi részével foglalkoznunk, a vizsgálandót a világ egyéb hatásaitól tényleg el lehet szigetelni. Ha ez megtehet , akkor a viszonylag egyszer rendszert pontosan o u 39

meghatározva, megmondva, mi alatt éppen mit értünk, az ok-okozati kapcsolatok alapján feltárjuk a rendszert jellemz összefüggéseket. Ha a vizsgált dolog valóban leegyszer síthet és a világ többi dolgától o u o leválasztva vizsgálható, az okos gondolkodás nagyon hatékony és eredményes. Egyértelm eredményre u vezet, gondoljunk például a mértani tételek bizonyítására. Igaz vagy nem igaz, teljesül vagy nem teljesül, kétértelm válasz nem fogadható el. Nincs tekintélytisztelet, az okos vizsgálódás számára csak a tiszta u érvelés a mérvadó. Bölcs. Ha bonyolultabb rendszert tanulmányozunk, az ok-okozati kapcsolatok feltárásán és végigkövetésén alapuló okos módszer alkalmazhatatlanná válik. Fel sem tudjuk tárni, vagy képtelenek vagyunk átlátni az összes ok-okozati kapcsolatot. Bölcsen gondolkodva, a tapasztalatok összessége és a felgyülemlett tu dás alapján az ilyen feladat is vizsgálható. Keresi a bölcs, amit vizsgál, ahhoz hasonló hol fordult már elo korábban. Mikkel vethet össze, mi lehet a mostaniban a már ismertekkel közös. Képzeletének felhaszo nálásával párhuzamokat von. Sokat kell a bölcsnek tudnia és a hasonlóságok felismeréséhez jó képzel er o o is kell. Honnan ismerünk fel egy párhuzamot, nem tudjuk. Mindez a tudatalatti szinten történik és mint ilyen nem követhet , nem térképezhet fel. Ha sikerült valamilyen párhuzamot, hasonlóságot felismerni, o o még hátra van az ellen rzés. Most a bölcsnek tudatosan gondolkodva, okosan elemeznie kell, van-e valódi o alapja a felismert hasonlóságnak, vagy csak képzeletének játéka vetette egymás mellé a két dolgot. Így aki bölcs, annak egyúttal okosnak is kell lennie. Ha az egyén az utolsó lépésre nem képes, akkor nem bölcs, mert homályos, mások számára követhetetlen kijelentéseket tesz. Amit a bölcs mond az adott dologról, az nem a bizonyosság, hanem csak vélekedés. Tudva a bölcs ezt, tartózkodik a határozott nyilatkozatoktól. Inkább az úgy vélem, azt hiszem, szerintem, valószín , u úgy gondolom vagy efféle kifejezésekkel bevezetve ismerteti amire jutott. Hiszen ha valaki nála sokkal tapasztaltabb, többet tud, nem biztos, hogy ugyanazt a véleményt mondaná. Ellentétben az okossal, a buta képtelen lényeges dolgokat lényegtelenekt l elkülöníteni és összefüggéo seket átlátni. A bölcsesség ellenkez je a bolondság. Aki bolond, az egyrészt korlátolt, másrészt önismeret o hiányában err l nem tud. Korlátoltsága miatt, ez m veletlenségb l, tapasztalatlanságból, képzel erejének o u o o hiányából eredhet, nem ismeri fel, hogy a vizsgált dolog valamilyen nagyobb rendszer leválaszthatatlan része. Mivel nem tud korlátairól, megalapozatlanul bízik önmagában és tekintet nélkül mások tapasztalataira, figyelmeztetéseire, ragaszkodik túlzott egyszer sítéseihez. Teszi azt, amire éppen képes. Ezzel ugyan u megoldhat valamit, ám közben jóval több bajt okozhat, mint amennyit elhárít. Míg a bölcsesség együttjár az okossággal, az okos bizony lehet egyúttal bolond is, ha rögeszmésen hangsúlyozza saját okosságát és képtelen felismerni módszerének korlátait. Mindkét fajta módszert, a bölcs áttekintést és az okos feladatmegoldó képességet tanítanunk kell. Nyelvünk m vel dés és oktatás szavai szépen szemléltetik, melyik mire vonatkozik. Aki m velt, nagyon sok u o u m vet ismer valaki, ezek birtokában bölcs gondolkodásra képes. M veltséget egyéni er feszítéssel, odau o u o figyeléssel, munkával szerezünk. Oktatás okszer gondolkodásra való nevelést jelent, itt nem tudás gyarau pításáról, hanem képesség fejlesztésér l, készség elsajátításáról van szó. Erre a megfelel o mintákat mástól o kapjuk. Ha a m velt ember bölcsen mérlegeli, hogy mit szabad megtennie és a döntése után okosan cseleku szik, nem lehet nagyobb baj. Nagyon sok gyermeknek megfordult már a fejében, miért kell neki annyifélét tanulni az iskolában, hiszen úgyis hamar elfelejti a sok-sok megtanult anyagot. Másrészt az életben ezekre az ismeretekre úgysem lesz szüksége. Tiltakoznak, nem csak a gyermekek, az ellen is, ha valamit szóról szóra el kell sajátítani. Sokan mondják, akár kutatási eredményekre is hivatkoznak, inkább meg kellene tanítani gondolkodni oket. Nem szabad felesleges ismeretekkel tömni a fejüket. Vagy azt halljuk, hiábavaló annyi matematikával gyötr dni, minek is a tömérdek kötelez irodalmat elolvasni, fizikával kinlódni, úgysem tudom ezeket használni o o semmire, ezekkel nem lehet majd sok pénzhez jutni. Ezekre a vélekedésekre válaszul nem árt áttekinteni, igazából mit miért is kell tanulnunk. A hasznosság, a közvetlenül szükséges ismeretek elsajátítása nem az egyedüli szempont. Meghatározó inkább az, hogy az egyes tárgyak tanulásával agyunk m ködését, gondolu kodásunkat fejlesztjük. Most áttekintjük, hogy a különböz tárgyak tanulása mit fejleszt bennünk. o 40

Matematika és az okszeru gondolkodás. Nagyon sokaknak nem lesz szüksége részletesebb matema tikai ismeretekre. De a matematika okszer gondolkodást fejleszt hatása mindenki számára fontos. A u o számtani, mértani feladatok során szerzett gondolkodási minták bekerülnek agyunk feladatmegoldó módszerei közé. Mindazt, amit a matematika tanulása során elsajátítunk, azt agyunk egészen más területeken is hasznosítani tudja. Természettan (fizika) és lényeglátás. Nem csupán a természet alapvet törvényeit kell a fizikaórákon o megtanulnunk, hanem elsajátíthatunk egy fontos gondolkodási módszert is. Amikor egy jelenséget vizsgálunk, a megértéshez el kell tudni választanunk a lényegest a lényegtelent l, a fontosat a kevésbé fontostól. o Ha erre képesek vagyunk, akkor a jelenség egy jó közelíto leírását, modelljét fogalmazhatjuk meg. Modellt készíteni nem könny . Nem egyszer ok-okozati lépések egymásutánja, az okszer gondolkodás képessége u u u mellett jó adag képzel er is kell hozzá. A lényeglátás képességét a természettan (fizika) tanulása közben o o sajátíthatjuk el. Miközben a természet jelenségei mögött álló alapvet törvényszer ségekkel ismerkedünk, o u észrevétlen megtanuljuk azt is, mint kell okosan kérdezni valamire, hogyan lehet felismerni az igazán fontos dolgokat. Fejlesztheti ezt az érzéket a történelem tanulmányozása is, ott azonban az eligazodás jóval nehezebb. Lényeges és lényegtelen elválasztása különösen fontos a betegséget megállapító orvos számára. Ennek a képességnek kifejlesztése az orvosképzés egyik alapvet feladata. Nagyon ritka, hogy az orvoshoz meno o beteg éppen a tankönyvi példának megfelel en sorolja fel a tüneteit. Nem véletlen, vagy önkényes az, hogy o az orvosegyetemre való felvételi egyik tárgya a fizika. Biológia, földrajz és rendszerszemlélet. Valami leírásához, valamivel való bánáshoz nem elég felismerni benne a lényeges elemet. Nyilván a többi rész sem feleslegesen van ott. Összefüggnek, rendszert alkotnak az elemek. Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az egész m ködését, netán értelmesen tudjuk befolyáu solni, az egészet egységként, rendszerként kell tudnunk szemlélni, vizsgálni, m ködtetni. Ha err l megfeu o ledkezünk, nagyokat tévedhetünk és alig helyrehozható károkat okozhatunk. Tudni kell, ha belenyúlok egy rendszerbe, nemcsak a közvetlenül érintett részt változtatom meg, hanem más dolgokat is befolyásolhatok. Akár az egész rendszert is lényegesebben megváltoztathatom. Gondoljunk arra, a rendszer az er osebben kaotikus viselkedés tartományában is lehet. Rendszerben gondolkodást els sorban a biológia és a földrajz tanulmányozása során sajátíthatunk el. o Ezeket a tárgyakat nem is tudjuk rendesen tanulni, ha egyes részeivel különállóan akarunk foglalkozni. Ha az adott dolgot csak önmagában akarjuk megérteni, nem sokra jutunk. Szükséges az, hogy az egészbe beágyazva tudjunk rá gondolni. Míg a matematika, fizika, biológia, földrajz els sorban az ok-okozati összefüggésekben, rendszerekben o való gondolkodást fejleszti, addig az olvasás, a magyar tanítása inkább a bölcs gondolkodásra nevel. Olvasás és képzel er . Az olvasási készség nem csupán bet k összeolvasását jelenti, hanem általában o o u szépirodalom, versek, elbeszélések, regények olvasásának készségét. Els pillanatra furcsának t nhet ezt o u készségnek nevezni. Gondolhatnánk, aki folyamatosan olvas, az regényekkel is boldogul. Ez azonban nem ennyire kézenfekv . o Gondoljunk arra, valaki, hallva arról, hogy Tolsztoj Háború és béke cím regénye a világirodalom egyik u legnagyobb alkotása, el szeretné azt olvasni. Kézbe véve az els kötetet, néhány oldal átfutása után kelo lemetlen érzése támadhat. Ennek a regénynek o soha az életben nem fog a végére eljutni. Érdektelennek, kifejezetten unalmasnak, hosszúnak, élvezhetelennek találja. Tartalma a 111 híres regény-féle kiadványokban rövidre fogva úgyis megtalálható, nem t nik túlságosan izgalmasnak. Egyszer en nem érti az irodalom u u élvezetére képtelen ember, mit szerethet más ebben a m ben. Nem tudja felfogni, miért tartják Tolsztoj u

41

m vét annyira nagyra. Sikeres vállalkozótól hallottam, nyolcadikba járó fiának teljesen felesleges elolvasu nia a kötelez olvasmányokat. Például a Jókai regény, A k szív ember fiai is megvan videón, elég ha azt o o u o megnézi a gyerek, úgyis állandóan a képernyo el tt ül. Vajon vele születünk-e azzal a képességgel, hogy értve, élvezettel tudjuk olvasni a Háború és békét, vagy más örökbecs m vet? Nyilvánvalóan nem. Ez a készségünk akkor indul fejl désnek, amikor apró u u o gyermekkorunktól kezdve olvasnak nekünk. Ezáltal belénk ivódik a nyomtatott szó tisztelete. Azután megtanulva a bet ket, magunk is elkezdjük az olvasást. Kezdve az egyszer bb mesék bet zésével, egyre u u u hosszabb történetek, elbeszélések, az Egri csillagok és más ifjúsági regények olvasásán keresztül fejlodik ki bennünk a szépirodalom értékelésének és élvezetének képessége. Talán száz-kétszáz vékonyabb, vastagabb kötet elolvasása után jut el oda az ifjú ember, hogy képessé válik a rangos szépirodalom ért o olvasására. Verset például akkor tudunk élvezni, ha a vers sorait olvasva képek sorozata jelenik meg el ttünk, azaz a o versre képzeletünk válaszolni tud. Mondjuk úgy, ehhez hasonlót már megéltem másutt, milyen érdekes, hogy a vers szerinti megfogalmazásban még nem találkoztam ezzel a képpel. Tehát az olvasás képessége képzeletünk m ködéséhez köt dik. Képzel er nk fejlesztésének talán leghatékonyabb eszköze maga az u o o o olvasás. Mind az okszer gondolkodásra, mind a képzel er re egyaránt nagy szükségünk van. Képzel er nélu o o o o kül nem sokra megyünk gondolkodásunkkal, bármilyen okos is legyen az. Agyunk okszer en gondolkozó u része a képzel er közrem ködése nélkül csak nehezen tud döntést hozni, belemerül a részletek mérlegeo o u lésébe, nem 'hibáz rá' a döntést segít kulcsfontosságú elemekre. Továbbá világunkban egyszer módon, o u csupán a meghatározások és az okszer ség segítségével csak nagyon kevés dolog írható le, mindössze a u matematika és a természettudományok szabatosabb része. Világunk egyéb dolgait, történését nem tudjuk önmagában megadni, meghatározni, elemezni, csak úgy, ha más dolgokkal, történésekkel vetjük egybe, jelz ket, hasonlatokat, stb. kell használnunk. Párhuzamokat keres bölcs gondolkodásunk alapvet módo o o szerünk, képzel er nélkül pedig nincs bölcsesség. o o Tanuljunk minél többet. Fenti példáink is mutatják, mennyire fontos, hogy a gyermek minél többféle dolgot minél jobban megtanuljon. Nem vész kárba semmiféle tanulnivaló, amire a gyermek idot fordított. Kell, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezzen. Gondolkodni az ember agya ugyanis csak olyasmir l tud, amit tud mihez kötni, amir l már vannak bizonyos ismeretei. Csak olyan dolgok között tudunk o o gondolkodással összefüggéseket találni, amelyek már bennünk vannak. Lehet, hogy csak rejtetten, évek óta nem is fordultak meg a fejünkben, de most hirtelen elobukkantak, mert éppen kapcsolhatók ahhoz, ami most foglalkoztat. Mint ahogyan a 5.3.1. szakaszban már tárgyaltuk, csak olyan dolgok iránt tud érdekl dni az ember, amit valamiképpen tud a korábbi dolgaihoz kapcsolni. Agyunk éppen úgy tanul, hogy az o új dolgokat a korábbi, már elraktározott ismeretekhez köti. Ha nincs a tanultakat mihez kötni, akkor az újat nagyon gyorsan el is felejtjük, akkor is, ha netán bemagoltuk. Kifejezetten jó hatású, ha sokmindent, ami számunkra érdekes, szóról szóra megtanulunk. Érdektelen dolgok magolásának feleslegességét a nevelési gyakorlatban sajnos úgy is értelmezték és értelmezik, hogy a verstanulás és más hasonló szövegek tanulása is haszontalan. Pedig nagyon fontos szerepük van, nem csak a képzel er nk és kifejez készségünk, hanem az emlékez tehetségünk fejlesztésében is. Például a o o o o rendszerekkel foglakozóknak, így orvosoknak, biológusoknak, földrajzosoknak és másoknak a jó emlékez tehetség kifejezetten fontos. Csak az tud a rendszerekkel eredményesen bánni, aki egyszerre nagyon sok o dolgot képes fejben tartani. Ezért aki majd ilyen szakokra készül, jó, ha minél több verset megtanul. A személyes foglalkozás meghatározó szerepe. Nem csupán a kisgyermek számára fontos a mintaként jelen lév személy. Kés bb is ez adja a legtöbb lehet séget a tanulásra. Akkor a leghatékonyabb tanítás, o o o ha a tanítvány tanítóval lehet együtt. Egy tanító jól ismeri tanítványát, tudja, érzi is, milyen állapotban van. Számára éppen azt adja, ami id szer , amire a tanítványnak tényleg szüksége van. Tanító és tanítvány o u nagyon sokféle módon tudja befolyásolni egymást. Úgy is, amir l tudomást sem szereznek, gondoljunk a o hallgatólagos tudás fogalmára, lásd a 5.2.1. szakaszban. 42

Ha a tanító tanítványok csoportjával van együtt, az is nagyon jó közeg a tanuláshoz. Kevésbé hatékony ugyan a tanulás, mint az egyetlen tanítvánnyal foglalkozó tanító esetén, de ezt némileg ellensúlyozza, hogy a többi tanítványhoz is f z dnek kapcsolatok. Általában egyivásúak a tanítványok, hasonlók a gondjaik és u o versengésük serkentoleg hathat haladásukra. Tanító közelében lenni kiváltság, ritka alkalom. Végül is a tanulás f eszköze az olvasás. Könyvet o azonban nem egy személynek írnak. Személytelen a benne lév tudás, nehezebben hozzáférhet , nem egyo o szer elsajátítani. Sok dolog nem is nekem szól, nem is érthetem, mir l szól, bizonyos ismeretek egyenesen u o megzavarhatnak és nincs kihez fordulnom magyarázatért. Ha az inkább nekem szóló könyv nem a maga idejében jut el hozzám, nem is veszem igazán hasznát. Vagy még nem értem meg, vagy már felesleges vele foglalkoznom. Akkor igazi élmény az olvasás, ha vele az emberekhez kerülhetek közelebb, ha van kivel megbeszélnem, mit olvashattam, mit éltem át közben. Természetesen, az olvasás, mint a képzel er fejlesztésének f eszköze, a fenti korlátok ellenére is o o o meghatározóan fontos. De nem kell csodálkoznunk azon, hogy egyes nagy társadalmakban az írásbeliség az oktatásban nem játszott komolyabb szerepet. Még jobban ki kell emelni a tanító személyiségének meghatározó szerepét, ha a kordivatok által felkapott új eszközök tanításra való alkalmazására gondolunk. Hang- és képcsatornák, mozi, lejátszó készülékek, számítógép, világháló mind csak oktatási segédeszközök lehetnek. Nem helyettesíthetik a tanítót. Ha a gyermek állandóan lejátszó berendezések el tt ül, képzel ereje elcsökevényesedik, személyisége o o súlyosabban is torzulhat. Ugyanis nincs mód arra, hogy a hallott, észlelt dolgokat az agya a saját képi nyelvére átültesse. Mindent készen kap és akkora tömegben, hogy nem tud velük mit kezdeni. Ezért a gyermek számára kifejezetten káros, ha nevelését képcsatornákra vagy képlejátszókra bízzuk. Csak 6 éves kor után ajánlatos a gyermeket a képerny o elé ültetni, különben torzulnak a megfelel képességei. Márcsak o azért is igencsak egyoldalú a gyermek és a képeket reá zúdító berendezések kapcsolata, mert az adás nem személyesen neki szól, nem kérdezhet. Ha a képeket lejátszó játékokra gondolunk, akkor már a gyermeknek is van egy kevés lehet sége a közbeavatkozásra, de nem sok. Ha a tanító, ellen rz számítógépes anyagokra o o o gondolunk, azok hasznosabbak, de nem hasonlíthatók ahhoz, amit a szül k nyújthatnak gyermeküknek. o Legújabban fevetették, hogy az autizmus kifejl désében is komoly szerepet játszhat az, ha a gyermek 3 o éves kora el tt sokat ül képerny el tt. o o o

5.5.

Emberi értékekr l o

Most röviden azokkal az értékekkel foglalkozunk, amelyeket magunkévá tehetünk, és segítségükkel életünk, szellemiségünk teljesebbé válhat. Igen jó az embernek, ha érzi, hogy tényleg él, szükség van rá, léte fontos a világ számára, s olyat adhat a világnak, amit csak o képes nyújtani. Ilyen dolgok, értékek nem válthatók meg pénzzel és nem is adhatók el. Nézzünk példákat a megszerezhet , ám vásárra nem viheto o értékeinkre, készségeinkre. o Olvasás. Fentebb már részletesebben írtunk az olvasás képességének korai kialakításáról. Elegendo id t és er t kell fordítanunk elsajátítására. Enélkül nem megy. Megnyugtató, hogy bár nehezebben, de a feln tt o o is képes az olvasási készség megszerzésére. Sokszor ok is a meséken keresztül jutnak el ehhez. Ismert példa a meséket a felfedezés örömével olvasó apuka vagy nagyapa. Egy fels bbéves hallgatóm beszélt o arról, hogy családja, bár nagyon tisztességes, becsületes emberekb l áll, nem sokra becsülte a könyvet és o o sem szeretett olvasni. Mostanában, huszonéves fejjel kezdte ízlelgetni az olvasás örömeit. Miközben a diplomamunkáját készíti, sokat olvas. F leg mondákat, nagyon le tudják kötni. Azután nyilván eljuthatott o a magasabb szint irodalomig. u Nem vehet meg és nem adható el az irodalom olvasásának készsége. Igazából el sem lehet mondani, o mi is lenne ez. Aki ezt a készségét nem fejlesztette ki, nem is tudja, mit vesztett, veszít. Mivel nem tud

43

igazából olvasni, mindaz hozzáférhetetlen számára, amit évszázadokon, évezredeken át az irodalom kincseskamrájában az emberiség felhalmozott. Ez a kívülmaradók számára felfoghatatlan, megismerhetetlen. Az olvasás a világhoz való köt dés egy módja. Sokszor egy ilyen szál, kapcsolat is képes az embert mego tartani. Olvasva állandóan új dolgokkal találkozhatom, ami leköt, örömet szerez. Err ol szól a következ kis o történet. Egy asszonynak meghalt a fia, majd a férje. Fájdalmában, magányában az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta. De miel tt kinyitotta volna a gázcsapot, leemelt a könyvespolcról egy könyvet. Jókai-kötet, o a K szív ember fiai akadt a kezébe. Elolvasta az els mondatot és az annyira megragadta, hogy mindenrol o u o megfeledkezve olvasni kezdett. Azután eltelt még 15-20 év amelyet meghatározóan az olvasás töltött ki számára. Nemrég mutatták ki a versolvasásról, hogy kifejezetten egészséges, szívderít tevékenység. Élettani o vizsgálatok szerint a verselés összhangba hozza a vérkeringés és a légzés ütemes változásait. Vérnyomásunk szabályos hullámzásának ütemideje kb. 10 másodperc. Ami a légzést illeti, percenként átlag 15 alkalommal veszünk lélegzetet. E kétféle ütemes változás általában nem köt dik egymáshoz. Kutatók most o fedezték fel, hogy a verselés összhangba hozza a vérnyomás hullámzásait és a légzés gyakoriságát. Ennek eredményeképpen a tüd ben zajló gázcserés folyamatok hatékonyabbakká válnak és a szervezet egésze is o jobban kihasználja a vérnyomás hullámzása által adott lehet ségeket. Ett l az ember jobban érzi magát. o o Vizsgálatként Homérosz hexameterben írt költeményeit, az Iliászt és az Odüsszeát verselték és nagyszer u eredményeket kaptak. Ezzel azt is jobban értjük, hogy a régi görög színházban miért volt képes a kórus és a közönség akár tízezer hexameternyi szöveget végigverselni. Testileg is egyre jobban érezték magukat. Valamennyien igényelnénk, hogy a világgal, annak teljességével az írott szón keresztül is kapcsolatba kerüljünk. Ha az olvasási képesség, a kifejlesztett képzel er hiányzik is, a pótszerek rendelkezésre állnak. o o Képregények, véres címlapú rémségek, ezüstözött és aranyozott fedel kiadványok kísérlik meg kielégíteni u a bels szükségletet. De ezt csak fogyatékosan és id legesen tehetik. El bb-utóbb unalmassá válnak, mert o o o durvaságuk, gyártott voltuk miatt nem tudnak újat nyújtani. Kegyetlenebb címlapra, több és er szakosabb o gyilkosságra van szükség, hogy lekösse valahogy az olvasó figyelmét. Ha viszont a szépirodalom felé fordulunk, a szépélvezet szintje egyre emelkedhet. Lefelé egyre mélyebbre süllyedünk. Képszer en ábrázolják u Vörösmarty örökérvény sorai: "Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett hogy törnénk fölfelé, u Unatkozzunk és hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk?" Tekintsünk még egyéb más hasonló példákat a vásárra nem vihet értékekre, képességekre. Számosan o vannak, valamennyien azt a mély bels szükségletet szolgálják, hogy minél többféle módon kapcsolódhaso sunk, közeledhessünk a világ teljességéhez. Zene. Jól ismert a zenét szeretok számára, hogy ugyanazt a darabot huszadjára meghallgatva is találunk benne valami újat, korábban észre nem vett szépséget. Minél többet hallgatunk igényes zenét, annál jobban értjük, élvezzük. De hogy mi az, ami annyira tetszik, a zenét nem ért embernek nem tudjuk elmagyarázni. o Más módon a zene üzenete nem közölhet , szóban el nem mondható, képben ki nem vetíthet . Tegyük o o fel, valaki, hallván, mennyire szeretik mások a zenét, meghallgat egy Beethoven-szimfóniát. Beül a hangversenyre és figyelni szeretne. Nem nehéz megjósolni, csalódni fog. Könnyen meglehet, nemcsak untatni, hanem zavarni is fogja a zene. Néha túl hangos, máskor meg halk. Hiába fizetne akármennyit karmesternek, els heged snek, akkor sem tudná a zene élvezetét megvásárolni. De különösebb zenei képzettség nélkül, o u csupán id t és figyelmet rászánva, az emberek nagy többsége számára a zene hallgatásának, hallásának kéo pessége megszerezhet . Akiknek külön zenei tehetsége is van, azok természetesen jobb helyzetben vannak, o de a zene csaknem mindenki számára hozzáférheto. Fülünk segítségével is közelebb kerülhetünk a világ teljességéhez. Ha nem törekszünk a finomnak nevezhet zenei élményekre, ezt az igényt els közelítésben ki lehet o o elégíteni más zenével is. Olyannal, amely zajosan, látványosan, elemi ösztöneinkre hat. Mint az olvasás esetén a ponyva, az ilyen, egyre durvább zene sem elégítheti ki bels nk várakozását. Ösztöneink borzoláo sához újabb, még harsányabb, er szakosabb számokra van szükség, egészen a teljes unalomig, csömörig, o süketülésig. 44

Képz muvészetek. Akárki nem képes tárlatokat, régiségeket csodálni. De jó tudni, a festmények, m o u alkotások szemlélésének képessége sem olyan adottság, amely velünk született. Vannak olyanok, gyerekek is, akik egy kiállításon órák hosszat képesek nagy-nagy örömmel és figyelemmel nézel dni. Minden leköti o oket. Kérdések sora tódul fel bennük a kiállított leletek látva; ki, hol, mikor, miért, mire, hogyan stb. Mintha mozdulnának a szobrok és a falon függ festmények pedig szinte megelevenednek el ttük. Képzeletükben o o ott vannak a megfestett jelenetben, beszélgetnek az ábrázolt személlyel, sétálnak a megfestett úton. Mások, a nagy többség, ha el is megy a régiségek tárába, csak szalad. Abban a teremben, ahol az érto látogató órákat tölt, nagyon sokan csak rohannak. Hiába van pénz repül jegyre, költséges szállodára, a kiállítások o kínálta élmény, a let nt világ üzenete hozzáférhetetlen számukra. Még ha a pénzért vett idegenvezeto a u leginkább érdekes dolgokat mondaná is, az eredmény sokszor ásítozás, tömény unalom. Akárcsak az olvasásét és hallásét, a látás képességét sem lehet eladni vagy megvenni. Csak hosszas gyakorlás, id és er o o rászánásával juthatunk hozzá. Természet. Ha az emberben megvan a bens biztonságérzet, akkor a természetet összefügg o teljességo nek érzi. Mivel idegrendszerünk és érzékszerveink eleve a szabad természetben való élésre alakultak ki, a természet látványa megnyugtat, otthon érezzük magunkat benne. De a természet rejtett szépségei iránti fogékonyság csak id t rászánva lehet sajátunk. Csak akkor juthatunk birtokába, ha nem sajnáljuk az erd ben, o o a mez n való sétálásra fordított órákat, nem tekintjük hiábavalóságnak a szemlél dést, a lepkék, madarak o o röptének figyelését. Ha a természethez f z d bens séges viszony nem alakul ki, hiányát semmi sem póu o o o tolhatja. Számunkra az elemekb l összerakott házak, gépkocsik, gépezetek, golfpálya módjára nyírt kertek o világa zavaróan sivár, ezt az érzést a színekben villogó képcsatornák igyekeznek oldani. De a természet gazdagságát, érzékeinkre, bensonkre gyakorolt hatását ez nem helyettesítheti. 5.5.1. Emberi kapcsolatok

Mivel ösztöneinkben benne van, hogy csoportban kell élnünk, lásd a 5.1. szakaszt, számunkra talán legjobban hiányzó emberi érték az emberi kapcsolatok építésének, fenntartásának képessége. Ennek hiánya pusztító, mindennapjainkat állandóan keserít tényez . Bármilyen sikeres legyen is valaki az anyagiak o o megszerzésében, ez nem segít emberi kapcsolatai építésében. Barátot, barátn t, szeret t, feleséget és férjet o o lehet vásárolni. Viszont a pénzen vettek nem emberként, hanem áru módjára viselkednek. Kiegyensúlyozott családi élet, jó rokoni, baráti, szomszédi kapcsolatok nem adhatók el és nem vásárolhatók meg. Emberi kapcsolataink teremtésének és ápolásának készsége szintén nem velünkszületett adottság, ha nem csak hosszú gyakorlással, sok-sok türelemmel, erobefektetéssel szerezhet meg. El ször is kell, hogy o o legyen id nk a másikra. Meghallgatni, mit mond házastárs, gyermek, szül , nagymama, nagyapa, rokon, o o barát, munkatárs, szomszéd. Nemcsak az idot kell rászánni, hanem még oda is kell figyelni a másikra, hogy megértsük, érezzük, ki tudjuk találni, mi a szándéka, igazából mit szeretne t lünk. Ha ezt elérjük, utána o már sokkal könnyebben meg tudjuk azt tenni, ami neki is, magunknak is elfogadható, hasznos és épületes. Külön ki kell emelnünk a családban élést, a gyermekekkel való foglalkozást. Máshogyan szereti gyermekeit és másként bánik velük az apa és az anya. Míg az anya mindent megtesz azért, hogy gyermekei megfelel en növekedjenek, az apa a család egészének helyzetéért felel és kötelességének érzi, hogy gyero mekei olyan feln tté váljanak, akik az életben megállják a helyüket. Éppen ezért a válás a férfit jobban o sújtja, mint a n t. Míg a n nek megmarad a gyermek, az elvált apa az ösztöneiben is rögzült alapfeladatát o o veszti el. Család nélkül maradt, nem tudta azt összetartani, ami rá volt bízva, nem volt képes gyermekeit rendben felnevelni. Ez legtöbbjük számára feldolgozhatatlan lelki töredelemmé válik. Szabadság és szeretet. Szabadság és szeretet bens séges kapcsolatban állnak egymással. Éppen a szeo retet tesz képessé arra, hogy a szabadságom egy részér ol lemondva oda tudjam szánni magam valamire. Hiába vannak meg a csodálatos képességeim, ha nem tudom odaszánni, átadni magam. Ha nem házasodom meg, nem vállalok gyermeket, mert ez korlátoz a szabadságomban, annak jele, hogy nincs bennem szeretet. 45

Hasonló módon szeretet hiányára utal az is, ha nem köt döm emberekhez, közösségekhez, nem kötelezem o el magam igazából semmire. Ám a minden kötöttséget kerül , szeretet nélküli ember félelmetes csapdába kerül. Minden, ami emo berré tesz bennünket más emberekhez köt. Miközben egyre szabadabb leszek, mert egyre kevésbé kötodöm másokhoz, máshoz, úgy válok egyre inkább semmivé. Teljesen szabaddá válva semmivé lettem. Ezért meg kell találnom azt az emberi állapotot, amelyben szabadságomat a minél teljesebb emberi élet élésére használhatom.

5.6. Boldog ember
5.6.1. Természetes viselkedés Természetes emberi viselkedésen az ember alapvet o adottságainak megfelel , környezethez alkalmazkodni o képes életvitelt érthetjük. Ilymódon viselked emberek tudnak csak fennmaradásra képes közösséget, táro sadalmat alkotni. Mint a 5.1. szakaszban tárgyaltuk, adottságaink az osi, gy jtöget -vadászó életmódhoz u o illeszkednek. Nem volt kegyes természet az emberrel. Folyamatos készenlétben, környezetükre és egymásra figyelve, magukra és társaikra vigyázva kellett élniük. Alkatunk, idegrendszerünk ehhez az állandóan tevékeny állapothoz idomult. Néprajztudósok a 20. század els felében még számos helyen megfigyelheto ték, hogy a gy jtöget életmódot folytató népcsoportok életvitelének f jellemz i a természetes környezet u o o o számunkra elképzelhetetlenül alapos ismerete valamint az emberi kapcsolatok mélysége és min sége. o Nem sokat tör dtek a gy jtöget -vadászó népek az anyagiakkal. Megtorolta ugyan a csoport a lustao u o ságot, munkakerülést, de a felhalmozást hiábavalónak tartották. Sokkal inkább a közösségi együttlétek, játékok, ünnepek voltak számukra fontosak. Akkor élünk természetes módon, ha az oseink által oly hosszú id n keresztül folytatott életmenetnek megfelel en használjuk adottságainkat. Emberi értékeink közül az o o emberi kapcsolatokra való készség és a természethez f z od megfelel kapcsolat a meghatározóak. Soku o o ban gazdagítanak az olvasás, zenehallgatás, m élvezet is, de gyakran csupán eszközök, amelyek segítenek u abban, hogy az emberekhez és a természethez közelebb juthassunk. Tekintetbe véve a fenti alapvet emberi adottságainkat, az ember természetes viselkedése szerint els o o sorban a szellemiek és nem az anyagiak felé fordul. Ugyanis a törzsfejl dés során az ember az értelmet o kapta, mint kitüntetett tulajdonságot. Nyitva áll a szellem világa az ember el tt. Kincseib l szinte báro o mennyit megszerezhet, ugyanis korlátlan mennyiségben hozzáférhet k. Maga az egyén és a világ is gazo dagodik ezáltal. Például nem lehet két ember kapcsolatáról olyat mondani, hogy ez már nem lehet szebb, bens ségesebb, oszintébb, teljesebb. Közösségek életével kapcsolatban méginkább elképzelhetetlen tökéo letességr l beszélni. Ha valamit megtanítok, azt a tudást nem veszítem el, s t a tanítványok kérdéseivel, o o megjegyzéseivel és a rájuk tett hatás megfigyelésével magam is gazdagodom. Önmagukat szaporítják a szellemi értékek, minél több van bel lük, annál könnyebb még többhöz jutni. o F leg a szellemiek felé fordulva adottságainknak megfelel en, környezetünkhöz illeszked módon o o o élünk. , Bár els sorban a szellemieknek él, az értelmes ember általában az anyagiakban sem sz kölköo u dik, viszonylag könnyen meg tudja szerezni mindazt, amire ténylegesen szüksége van. Boldogság. Élményeink vizsgálata érdekes eredményre vezetett, lásd Csíkszentmihályi Mihály Áramlat cím könyvét. Csíkszentmihályi az USA-ban tanult és ott végzett munkáival vált világhír vé. O maga u u és követ i azt vizsgálták és vizsgálják, mikor érzi az ember igazán jól magát. Csíkszentmihályi módszere o szerint a vizsgált egyén személyhívót, csipogót kap, amely távirányítással napi nyolc alkalommal találomra szólal meg. Ekkor a személy lejegyzi, éppen mit csinál, mire gondol, mint érzi magát, és min síti, mennyire o boldog. Ilymódon egy hét alatt fel tudják térképezni az egyén élményeit. Eddig kb. negyedmillió, különböz korú, foglalkozású, m veltség embert vizsgáltak így meg és több mint 8000, magát boldognak valló o u u egyént részletesen ki is kérdeztek, mitol boldogok. 46

Melyek az élet érdemesebb pillanatai? Erre a válaszok, leválasztva az egyedi jellemz ket, kortól, nemo t l, foglalkozástól, m veltségt l függetlenül szinte azonosak. Akkor válik boldoggá az ember, ha képeso u o ségeinek határán tevékenykedve tart valami felé. Hegymászó, gyermekei fejl désében gyönyörköd anya, o o sokat edz versenyz , elképzelésein évek óta dolgozó feltaláló, tudós nem attól boldog, mert sikeres, elérte, o o amit szándékozott. Annak érzése teszi boldoggá, hogy minden t le telhet t megtéve küzd. o o Könnyen megérthetjük, miért érzi annyira jól magát a képességeinek határán tevékenyked ember. Ha o szándékát túl könny megvalósítania, akkor nincs lekötve, b ven marad ideje. Emiatt unatkozik és ez nem u o jó érzés. Ma az embert a természet vak eroi már jóval kevésbé veszélyeztetik, mint oseinket. De az állandó kemény igénybevételre kész idegrendszerünk nem viseli el a tétlenséget. Aki unatkozik annak er forrásai, o amelyek a világgal, az ismeretlennel való küzdelemre valók, saját maga ellen fordulnak. Önmagát morzsolja fel az unatkozó ember. Ha viszont a szándéka túl igényes, akkor az ember szorong, hogy úgysem tud megfelel en teljesíteni. Ezzel is önmagát emészti. Amikor az ember képességei határán teljesít, egyszer en o u nem jut ideje arra, hogy magát egye. Már csak ezért is nagyon jól érzi magát. Számunkra kedveset téve szinte észre sem vesszük, miként telik az id . Ha unatkozunk vagy szorongunk, gyakran nézzük az órát, o gyötr dve a múló id vel. o o Ha hallunk százéves öreggel készült beszélgetést, a néni vagy bácsi f leg arról beszél, hogy ma is o végezte a dolgát, ásott, f zött vagy takarított. Való igaz, a kikapcsolódás, a pálmafákra akasztott függ ágyo o ban való édes pihenés jó érzés, de ezt ember csak rövid ideig képes igazán élvezni. Tevékenységre valók vagyunk, ennek megfelel en kell élnünk. Érdekes orvosi tapasztalat, hogy válságos id szakokban, mint o o a második világháború éveiben, az angliai bombázások idején, amikor az embereket annyi nélkülözés és szenvedés sújtotta, jelent sen csökkent az idegbetegségek száma. Egyszer en a létért való mindennapos o u küzdelem nem hagyott id t és er t arra, hogy az emberek önmagukat emésszék. o o Kívülr l szemlélve azt látjuk, hogy a képességeinek határán dolgozó ember milyen sokat teljesít, szinte o emberfeletti terheket vállalva magára. Belülrol az ember, mivel er it megfelel en hasznosítja, nem érzi a o o fáradtságot. Inkább életöröm tölti el, mert érzi, teszi amire képes. Ezzel életének ura, sorsának gazdája, teljes életet él. Képzeljük el, nem a fenti nehéz, ám szeretett munkát végzem, hanem m szakban dolgozva u dobozolok. Untat. Állandóan er szakot kell tenni magamon a folytatáshoz, hogy kihúzzam a m szak o u végéig. Ez az egyszer , könny ám egyhangú munka emiatt sokkal jobban elfáraszt, mint az összetett, nagy u u figyelmet igényl , ám szeretett tevékenységem. o Értékes élet. Miért jó számomra, ha szellemi értékekben gazdag vagyok? Miért fontos az, hogy minél m veltebb legyek, minél fogékonyabb mennél több dolog iránt? Ez a kérdés joggal vet dhet fel az emberu o ben, különösen olyan korban, amikor a szellemi értékek becsülete folyamatosan csökken. Következ képpen o válaszolhatunk. Minél több területen mennél m veltebb, fogékonyabb vagyok, annál számosabb szál köt u a léthez. Több oldaláról is megismerhetem a világot, minél alaposabb a m veltségem, annál mélyebben. u Ekkor rájövök arra, milyen érdekes, gazdag, színes az élet. Eközben tudatosodik bennem az is, hogy része vagyok. Felfedezem, mennyi mindenre vagyok képes, milyen sokféle lehet séget nyújthat számomra az o élet. Felismerve értékeimet, jobban tisztelem, becsülöm magam. Ilyen módon ébredek ember voltom tudatára, ekkor kezdem el magam igazán értékelni, szeretni. Természetesen a jól nevelt kisgyermek is tudja, mennyire fontos o a világnak, de ténylegesen a feln ttséghez közeled fiatal értheti meg igazán, micsoda o o értéket jelent családja, barátai, környezete, egyáltalán az emberek, a világ számára. Minél több dolog köt ugyanis a világhoz, annál inkább otthon leszek benne. Kapcsolataim egymást er sítik, az egyik hatására o a többi is mélyebbé, kifinomultabbá válhat. Rájövök arra, hogy a képességeimmel, lehet ségeimmel mit o érdemes leginkább csinálnom. Meglelem a helyem. Teljes életet élek, úgy, ahogy emberhez méltó. Boldog leszek és kiegyensúlyozott. Környezetemnek is az a jó, ha teljességre törekv , boldogságra képes ember vagyok. Ennek két oka o is van. Talán a fontosabb az, hogy mintaként szolgálok másoknak. Mint tárgyaltuk, a minta adása és vétele nem tudatos folyamat, kisgyermekhez hasonlóan, fiatalok, feln ttek is kapnak és vesznek át viselo kedési mintákat. Teljes életet élve az ember sugároz, észrevétlenül is jobbá teszi a környezetében lév ket. o 47

Másrészt az ilyen ember jól tudja, része a rendszernek. Ezért nem bánhat akárhogyan környezetével, az emberekkel, a természettel. Felfogja, ha valami rosszat tesz, annak következményei lesznek, akkor is, ha nem azonnal kell azokkal szembenézni. Ha egy embert becsapok, megröviditek, megalázok, ez az ember ezzel sérül, rosszabbként hagy el, mint ahogyan hozzám került. Ot sértve létrontó vagyok, és a lét megromlása engem is sújtani fog. Ha közvetlenül nem is, de a gyermekeimet és másokat igen. Tehát az egészben gondolkodó ember természetesnek veszi azt, hogy úgy bánjon másokkal, amilyen módon szeretné, hogy vele is bánjanak. Ahogyan a vallási parancs is tanítja. Életem talán legfontosabb jellemz je az, létezésem o miként, milyen irányba befolyásolta a világot, mennyire volt és van szükség reám. Mennyire lett a világ jobb, emberibb azáltal, hogy itt voltam, vagyok. Személyiségünket épít , éltet küls kapcsolatainkat a fát tápláló gyökérzethez hasonlíthatjuk. Ha az o o o éltet nedvekhez a fa nem juthat hozzá, mert nem fejl dött ki a gyökérzet, a fa nem n het meg, a magonc o o o hamar elszárad. Csak a minden irányba kiépül o, a föld mélyére hatoló, teljessé fejl d gyökérzet fejleszti a o o fiatal fát vastag törzs vé, hatalmas lombozatúvá. Ha a mag jó helyre hullott, a fa fejl dése biztosított. Teru o mést hoz, amíg csak szabott ideje le nem jár. Szabadságunknak köszönhet en személyiségünk fejl désének o o lehet ségei sokfélék. Kibontakozását mélyebb, alaposabb beágyazottságunk, köt déseink teszik lehet vé. o o o Többféle lehet ségünk is van arra, hogy a világ számára áldássá válhassunk, de létünknek, fejl désünknek o o alapfeltétele, hogy bens nk egyre gazdagabb, finomabb kapcsolatban álljon a küls világgal, annak teljeso o ségével. Csak a világ egészére hangolódva, ahogyan a kínai fogalmaz, a tao útján járva adhatunk magunk is helyes válaszokat, kaphatja meg t lünk a világ azt, amivel mi tudjuk gazdagítani. o Boldogtalanság. Alapvet emberi szükséglet a kapcsolatok teremtésének és fenntartásának vágya, hogy o minél többféle módon csatolódjunk a világhoz és mennél többféle jelzését érzékeljük. Ha ennek a mélyr l o fakadó bels igénynek nem engedelmeskedünk, nem építjük ki a világ felé a megfelel érintkezési csatoro o nákat, létünk kerül veszélybe. Ha a világhoz f z d kapcsolataink, azoknak rendszerei csak fogyatékosan u o o vagy sehogy sem fejl dtek ki, akkor egy id után belülr l pusztulni kezdünk. Lehet ségeink sz külnek, lelo o o o u künk szomjazni kezd, majd bens nk kiszárad. Nehéz a bels urnél, a semminél riasztóbb emberi állapotot o o elképzelni. Kötelékek, kapcsolatok nélkül az ember kétségbeesetten keresi a kapaszkodókat. Számára nincs rosszabb állapot, mint egy id re saját magával egyedül maradni. Amikor nem dolgozhat, nem vezethet, o nincs kihez beszélni, a hang- és képcsatornákat sem kapcsolgathatja akkor szembesülnie kell a bens jében o tátongó sötétl urrel. o Nyomasztó érzés az emberi kapcsolatok, szellemi kötodések hiánya, ezek nélkül mint a sötétzárkába vetett, úgy élünk. Elidegenedve mindent l, érezve, hogy igazából semmi sem köt a világhoz, ember és o világ nagyon jól meglenne nélkülem is, csak magam számára vagyok fontos, jól ismert életérzés. Ilyen élet nagyon sok embert gyötör. Szegénységet, nélkülözést, betegséget, fájdalmat, mindent elvisel az ember, ha ezeknek van értelme. Valakikért, valamiért mindezt elszenvedem. Senkinek a semmije lenni talán a legijeszt bb emberi állapot, elviselhetetlen. Ha az ember ezt az érzést nem is tudja, meri megfogalmazni o magának, lelke mélyén gyötri. Fel rli feleslegességének érzése, létezésének hiábavalósága. Ha a személy o mindenhol a semmivel szembesül, ha ennyire magára marad és így nem lesz azzá, ami lehetne, önpusztító folyamatok indulnak meg lelkében és testében. Saját maga el l az ember nem menekülhet, bens jének o o üressége mindenhová elkíséri. Egyenes az út a testi lét felmorzsolódásáig. Ivászat, kábítószerezés, gyógyszerfüggés, testivé váló lelki betegségek felé. A nem megvehet , de alapvet értékeket nem becsül , mert o o o nem is ismer közösségekre pedig pusztulás vár. Bármilyen csillogóak legyenek is a díszletek, gazdagok a o kirakatok, az anyagi b ség nem tudja elfedni a belülr l pusztító titkos kórt, a bens kben terjeszked urt, a o o o o semmi növekedését, mindenre kiterjedését. Ez elol nincs hová menekülni. Kényszer pótcselekvések csak u id legesen fedhetik el a semmit, létezésünk gyökértelenségét, feleslegességét és unalmát. Ezért az egyén o legf bb érdeke az értelmes és teljes életet lehetové tev emberi, szellemi értékek megszerzése. Ahogy az o o indiai mondás kifejezi, a boldogság nem attól függ, milyen anyagi javaid vannak, hanem hogy ki vagy.

48

5.7.

Emberi adottságok és társadalmi önszervez dés o

Felmérhetetlen lehet ségeket nyújthat a társadalmak önszervezodése. Joggal vélhetjük, hogy az emberek o közötti kapcsolatok, az ember és a természeti környezet közötti kölcsönhatások az id k során valamilyen o egészen új, elképzelhetetlenül összetett és tagolt képz dmények kialakulásához vezethetnek, amelyeknek a o jelen társadalmak csak halvány el képei. Különböz módokon szervez d , tagolódó kapcsolatrendszerek o o o o kiépülése, a tudományok és a m veltség mind magasabb szintje, az ismeretek áramlásának egyre gyorsabb u és megbízhatóbb volta az emberi társadalom és az egész emberiség olyan együttm ködését tehetné lehet vé, u o amelynek milyenségét ma még el sem tudjuk képzelni. Sakkjátszma és emberi játszmáink. Társadalmi életünk min ségét kapcsolatrendszereink fejlettsége o szabja meg. Hasonlatképpen nézzünk egy sakkjátszmát. A hatvannégy kockán harminckét figurával játszott mérk zés lefolyását, színvonalát a játékosok gyakorlata, képességei szabják meg. Szinte végtelen a o változatok száma, ez a viszonylag egyszer játék is lehet ségek sokaságával kápráztat el bennünket. Valau o mennyi játszma rejt magában szép, látványos megoldásokat. Csak fel kell oket ismerni. Szinte csak csapkodás, sorozatos elnézések egymásutánja a kezd játékosok mérk zése. Bár a játszma o o ekkor is izgalmas és szenvedélyes, a sakk sokszín ségét, igazi szépségeit csak gyakorlott játékosok képesek u felismerni. Az igen különböz adottságú egyénb l álló közösségek élete százszor érdekesebb, összetettebb o o lehetne, mint a legszebb, legbonyolultabb sakkjátszma. Közösségi játszmáinkban viszont nagyon sokszor még a lépéseket sem akarjuk megtanulni, a legelemibb szabályokat is súlyosan megsértjük. Ezért társadalmi játszmáink, bár igencsak izgalmasak, de darabosak, esetlenek, kimenetelük mélyen a lehet ségek alatti. o Aki kell képpen fogékony, az magához hasonló társakra találva képes színes, teljes életet élni akkor is, o ha az adott társadalom kevéssé értékeli a szellemi értékeket és a nagy átlag nem a tao, az erkölcs és a törvény rendje szerint él. Ez természetesen nem egyszer . Ha óvodás gyermekünk nem nézi a képcsatornákon a u népszer sorozatokat, akkor az óvodában nem követheti társai beszélgetését, akik viszont nézhetik otthon u azokat. Nem kell arra gondolnunk, hogy emiatt a gyermekünk rosszabbul jár. Minden csoportban lesz egy-két hozzá hasonló gyermek, akire szintén figyelnek szülei. Ezek meglelik egymást és jól érzik magukat együtt. Felmérések szerint az ilyen figyelemmel nevelt gyermekek annál jobban megtalálják a helyüket, minél magasabb szint oktatási intézménybe járnak. Ennek megfelel en az egyetemeken kerülnek össze u o igazából a hozzájuk hasonlókkal. 5.7.1. Verseny és együttmuködés, a játékelmélet

Minden fennmaradni képes összetett rendszer alapvet oen vonzásokon alapul, ha vannak is taszítások. Együttm ködés és verseny viszonya adott embercsoport életének alapvet jellemz je, jöv jének meghatározója. u o o o Mindennapjaink kiküszöbölhetetlen eleme a verseny. Magát az él természetet tekintve ez a törzsfejlodés o hajtóereje, de a különböz él k együttm ködésen alapuló életrendje legalább ennyire fontos. Így van ez az o o u emberrel is, van verseny, de sikereit els osorban az együttm ködésre való képességének köszönheti. Állatok u közösségeit az jellemzi, hogy az állat fajtársaihoz tartozva jobb helyzetbe kerül, mintha maga maradna. Az embernek közösségben kell élnie, csoportnak tagja. Oda való tartozásáért az ember képes komoly áldozatokat hozni, a csoporton belüli együttm ködést szolgálva képes a saját érdekeit a csoport érdekei alá rendelni. u Verseny a csoportok között folyt és folyik, jóval erosebben, mint a csoportokon belüli vetélkedés, lásd a 5.1. szakaszban. Versengés és együttm ködés viszonyát egyszer sített, matematikai eszközökkel is megfogalmazható u u esetekre a játékelmélet tárgyalja. Egyik legismertebb játékelméleti feladvány a két fogoly töprengése. Menekülés közben fogja el a két elkövet t a rend rség, ám a közösen elkövetett b ncselekményt nem tudja o o u rájukbizonyítani. De menekülés közben közlekedési b ntettet is elkövettek. Külön zárkákba zárva hallgatu ják ki oket. Mindketten azonos ajánlatot kapnak. Ha bevallod a b ncselekményt, akkor két év börtönt kapsz u érte. Ha nem vallod be, de társad vallomást tesz, akkor öt évet kell leülnöd. Ha mindketten tagadtok, akkor 49

csak a közlekedési b ntettért vonhatunk benneteket felel sségre, amiért mindketten fél évet kaptok. Ezért u o ha mindketten megbíznak egymásban, akkor tagadnak és csak félévet kell leülniük. Ha az egyikük tagad, megbízva a másikban, de a másik vall, a tagadónak öt évet kell leülnie. Ha pedig mindketten bizalmatlanok és ezért mindketten vallomást tesznek, akkor mind a kettojüknek le kell ülni a két évet. Látható, hogy a bizalmatlansággal mindegyik veszít, de a bizalom is kockázatos. Újabb játékelméleti példa, a hótorlasz által lezárt út, ahol a torlasz két végén egy-egy gépkocsi vesztegel. Akkor szabadulnak ki a legkönnyebben, ha a torlasz mind a két végén nekilátnak a hólapátolásnak és középen találkozva mindketten mehetnektovább. Itt az él sdi arra épít, hogy a másik egyedül is elhányja a o torlaszt, ha annyira szeretne szabadulni. Itt a kétszer annyit dolgozó is lát eredményt, mert kiszabadul. Nem egyszeriek a döntéseink. Tanulva abból, mi történt korábban, a játékos a jöv re nézve megfelel bb o o eljárást választhat. Számos módszerrel kísérleteztek. Számítógépen versenyeztetve a különböz módszereo ket, az alábbi, a legegyszer bbnek mondható, a 'kapod amit adtál' viselkedés a leghatékonyabb. Eszerint az u els lépésben mindenkivel együttm ködöm. Ám a második lépésben és azután mindig azt teszem, amit az o u el z lépésben a társ lépett. Ha együttm ködött velem, akkor viszonzom azt, ha viszont kihasznált, akkor o o u én is azt teszem vele, azaz büntetem. Alaposabban vizsgálva a különböz módszereket kiderült, hogy azok a jobbak, amelyeket a követo kez tulajdonságok jellemeznek: barátságos, megbocsátó, éber, kihívható, kiismerheto. Barátságoson itt o azt értették, sohasem kezdeményezi a versengést. Megbocsátó, mert a társ megjavulásakor hajlandó újra együttm ködni, elfeledve annak korábbi ballépését. Kihívható, mert válaszol a sértésre, nem hagyja magát u kihasználni. Éber, mert észreveszi mit tesz a társ és ehhez igazodik. Továbbá kiismerhet , azaz a társak o tudhatják, mire számíthatnak. Mivel a 'kapod amit adtál' módszer mindezeket egyesíti magában, ezért bi zonyulhatott a leghatékonyabb közösségi viselkedésnek. Nem véletlen, hogy az osi életmódot él emberek o közösségi életét, lásd a 5.1. szakaszt a 'kapod amit adtál' szer életrend követése határozta meg. u Történelmi tapasztalataink is mutatják, hogy hosszabb távon az együttm ködésen, a kölcsönös megbeu csülésen alapuló rend sokkal hatékonyabban m köd rendszereket hoz létre és magasabbrend életet tesz u o u lehet vé, mint a másik ember, csoport vagy nemzet kihasználására épült és épül rendszerek. Téves az a o o képzet, hogy a javak egy kenyérként képzelhet k el, és a társadalmak alapvet jellemz je a darab kenyérért, o o o annak elosztásáért folyó verseny. Erre játékelméleti fogalmat használva mondhatjuk, zéró összeg játszmát u játszunk, azaz a javak összege adott és az nyer, aki ebb l többet tud megszerezni magának. Újra rá kell o jönnünk arra, hogy közösségi lét, társadalom nem zéró összeg játszma. Attól függ en, hogyan élünk, u o lehetséges, hogy szinte mindenki jobban jár és az is el fordulhat, hogy mindenki rosszabbul, ahogy a két o fogoly töprengése is mutatja. Nem a kenyér felosztásáért való küzdelem a legfontosabb. Ilyen harc köt o déseket és kapcsolatrendszereket szakít szét és ezzel egy id után felmorzsolja a közösséget. Egészséges o társadalmat sokkal inkább jellemez az együttm ködés újabb lehet ségeinek keresése, mint a javak feletti, u o az embereket, csoportokat egyaránt szétziláló verseny. 5.7.2. Csoport- és tömeglélektan

Hogy miként viselkedik nagyszámú ember bizonyos körülmények között, ez a csoport- és tömeglélektan tárgya. Ha a tömeg váratlan helyzetbe kerül, nemigen számolhatunk arra, hogy okszer , józan megoldáu sokat választ. Érzelmi, ösztönös megnyilvánulások törnek a felszínre és korábban elképzelhetetlennek hitt dolgok történhetnek. Mint ahogy a 5.2.1. szakaszban tárgyaltuk, általában nem tudhatjuk, hogy miért éppen az a dolog jutott az eszünkbe. Ezért nem ismerhetjük meg, igazából mi is lakozhat bennünk, váratlan helyzetben mi bukik ki bel lünk. Jó példa erre a náci Németországban tartott Wannsee találkozó története. o Ennek tárgya a német és az európai zsidóság helyzete és jövoje volt, annak eldöntése, mit tegyen velük a Német Birodalom. Itt született meg a döntés a zsidóság kiirtásról. Részben a fennmaradt jegyz könyv, o másrészt a döntést végrehajtó belügyminisztériumi f otisztvisel , Adolph Eichmann vallomásából ismerjük o a történteket.

50

Eichmann, a buzgó hivatalnok igen tisztelte a találkozón megjelent vezet állású értelmiségieket, oro vosokat, ügyvédeket, tudósokat, bankárokat és közgazdászokat, a német társadalom jeles személyiségeit. Nagyon sokat adott a véleményükre. Alaposan felkészült el adóként el terjesztette, mit tehetne Németoro o szág a zsidókkal és lehetséges végs megoldásként hozta szóba a zsidóság teljes kiirtását. Ezt akkor maga o sem gondolta komolyan, csupán a teljesség kedvéért említette. Nagy meglepetésére, a találkozón résztvevo igen tekintélyes és közmegbecsülésnek örvend személyek kitör lelkesedéssel fogadták a zsidók elpusztío o tásának tervét. Senki, egyetlen ember, sem egy pap, egy államférfi vagy egy jogász sem szólalt fel ellene. Senki sem volt a jelenlév nagym veltség német értelmiségiek, Goethe, Schiller és Kant m veinek jó o u u u ismer i között, aki tiltakozott volna. Eichmann ezek után meg volt gy z dve arról, hogy a zsidók kiirtása o o o helyes lépés, kötelessége végrehajtani. Olyan lelki tényez kre lehet érzékeny, olyan felvetéseket kap fel, visszhangozhat a tömeg, amelyek az o emberek nagy részének közös fájdalmára, megrázkódtatásaira, lelki gubancaira utal. Ezeknek oka foleg az lehet, hogy az adott társadalom kegyetlen módon bánik a csecsem kkel, kisgyermekekkel. Ez lehetett o a háttere annak, hogy a Wannsee találkozó résztvevoi ilyen félelmetes módon viselkedtek. Németországban kevés zsidó élt, nem a zsidók nem túl jelent s gazdasági hatalmával szembeni ellenérzés állhatott a o találkozón résztvev k érthetetlen és szenvedélyes megnyilvánulásai mögött. o Egyszer bben úgy tanulmányozhatjuk a nagy tömegek gondolkodásának mozgatóit, ha figyeljük, mit u tartalmaznak a nagy példányszámú, kifejezetten az utca emberének írt újságok, hetilapok címlapjai. Példányszámuk ugyanis attól függ, vajon az emberek rájukpillantva megveszik-e. Egy sajtótermék annál sikeresebb, minél jobban ráéreznek arra, mi motoszkál az emberek lelke mélyén, és ennek megfelel en mit kell o címlapra rakni. Hatalmas néz közönséget vonzó sikeres filmek is segítenek megérteni, milyen félelmek, o érzések munkálnak a mélyben. Szokványos elemekkel könny filmeket készíteni, de ilyen tömegtermékb l u o nagyon sok van, nem lesznek csúcstartók. Igazi siker az, ha olyan bels tartományokat tudnak megérinteni, o amelyek az emberek többsége számára valamilyen oknál fogva érzékeny területek. Jó és rossz. Tekintve a világegyetem fejl dési vonalát, a jót az építéssel, a magasabb szervezettség , o u összetettebb létrehozásával azonosíthatjuk. Jó az, ami hozzáad: épít, alkot, oktat, m vel, gyógyít. Rossz u ami elvesz: rombol, pusztít, félrevezet, összezavar. Szükséges a rossz, a romboló is, mert ahhoz, hogy új, teljesebb jöhessen létre, a régi nem maradhat változatlanul, legalább is részben pusztulnia kell. Mindezt a rombolást a rossz, a szükséges rossz végzi. Határozottan mutatja a világegyetem története is, hogy a jó, az épít a meghatározó és er sebb, mint o o a rossz. Hiszen a Mindenség szinte a semmib l jött létre és annyira finom, nagyon összetett rendszerek o jelentek meg benne, mint az ember, az emberi agy. Közismert tapasztalat viszont, hogy a rosszat sokkal könnyebb észrevenni, mint a jót. Ami rossz, az általában látványosan, szembeötl en mutatkozik, észleléo séhez az érzékszerveink is elegendoek. Hosszú éveken át épültek fel a WTC ikertornyai és a tömeggyilkos merénylet órákon belül törmelékké változtatta oket. De a jót, ami épít nek, alkotónak, gondoskodónak felel o meg, csak akkor vehetjük észre igazán, ha a dolgokat hosszabb távon, folyamatukban értékeljük. Azaz a jó felismeréséhez nemcsak az érzékszerveinkre, hanem értelmünkre is szükség van. Meg sok id re az elo mélkedéshez. Jónak avagy rossznak tartja e az ember a világot, az életet, társadalmat és történelmet alakító er . o

6. Történelmi áttekintés
A mai ember Afrikában, kb. 195 ezer éve jelent meg. Gy jtöget -vadászó életmódot folytató csoportjaikról u o részletesebben a 5.1. szakaszban olvashattunk. Életmódjuk fenntartható volt. Természetes szükségleteiknek megfelel en élnek és csak a t z használatával változtatják környezetüket. Csupán az utóbbi 11000 év o u során tért át az ember az élelmiszertermelésre. Vadon él o állatokat háziasítva és növényeket nemesítve a tartott jószágokból és a termelt növényekbol éltek meg. Már korábban is gy jtötte az ember vadon term o u 51

 növényeket, s t fel is dolgozta azokat. Nemrég közöltek adatokat, hogy 23000 évvel ezel tt lisztet oröltek o o és abból t zön kenyeret süthettek. u Emberi fogyasztásra a vadon élo növények és állatok csupán kis része alkalmas. Legtöbb fajuk táplálékként nem hasznosítható. Ennek okai a következ k lehetnek: emészthetetlen, mérgez , alacsony tápérték , o o u id igényes az elkészítése, veszélyes a vadászata. Ha gy jtögetésb l él valaki, akkor az adott terület találo u o ható növényzet tömegének durván 0,1%-ét használhatja fel. Ha a területet megm veljük, a kívánt növény u akár 90%-án is tenyészhet. Ennélfogva egy terület akár 10-100-szor annyi pásztort és földm vest mint u gy jtöget t tud eltartani. u o Háziállatokat tartó társadalomban a jószágok négyféle módon is több táplálékhoz juttatják az ember: húst, tejet, trágyát adtak és ekét húztak. F állati fehérjeforrásá így a háziállatok váltak. A tejel o állatok o a tejjel és tejtermékekkel életük során többszörösen annyi táper t juttatnak az embernek, mint amennyi a o húsuk evésével kapható. Sokkal jobban teremnek a trágyázott földek. Kézi ásóbotokkal csak a laza talajok szánthatók fel. Ekét vonó állatok segítségével a kötöttebb talajokat is be lehetett vonni a földm velésbe. u Nemcsak a több táplálék, hanem az életmód jelent s megváltozása miatt is n hetett a népesség. Míg a o o gy jtöget knél az állandó vándorlás miatt kevés volt a gyermek, lásd a 5.1. szakaszban, addig a földm u o u veléssel együttjáró letelepedés miatt a születések száma jelent sen n hetett, mivel az anyák akár másfél, o o kétévente szülhettek. Igaz, gyermekeikkel így jóval kevésbé tudtak tör dni és ezért a gyermekek nem jeleno tettek akkora értéket, mint a gy jtögetok számára. Az élelmiszertermel ok egyszer en számbeli fölényénél u u fogva szorították ki a vadászó-gy jtöget csoportokat. u o Helyhez kötött életmóddal együttjár az élelmiszer felhalmozása. Eltarthatnak olyanokat is, akik nem foglalkoznak földm veléssel. Ezek meg tudják szervezni a közösen végzend feladatokat, gondoskodnak a u o település és a készletek védelmér l, földm veléshez, házépítéshez szükséges eszközöket készítenek. Most o u már van miért harcolni, vannak felhalmozott értékek. Megjelent az uralkodó, a hivatalnok, a katona és a mesterember. Néhány háziasított állat szállításra is alkalmas. A lovak szállításon kívül hátasállatként is használhatók. Alkalmazásuk forradalmasította a hadviselést. Egyrészt a lovak harci szekereket vontattak majd a nyereg és a kengyel feltalálása után a pusztai népek lóhátról harcolva tartották rettegésben a világot. o Az állatok tartása, ember és állat közelsége fert oz betegségek megjelenéséhez vezet, mivel a járványt terjeszt kórokozók, melyek korábban csak állatokat betegítettek meg, átkerülhetnek emberre. Vannak o olyan betegségek, amelyeket az ember állattól kap meg, de emberr l-emberre nem terjednek. Következ o o fokozat az, amikor a kórokozó már emberr ol-emberre terjed és járványokat kelt. Például szarvasmarháról került át az emberre a TBC, a kanyaró és a himl o, disznóról és kacsáról az influenza és folytathatnánk a sort. Az így kialakult betegségek a járványok során megtizedelték a lakosságot. Egyúttal az adott területeken él o emberek lassan ellenállóvá váltak a betegségekkel szemben, enyhébb tünetekkel vészelve át azokat. De a fert z betegségek azokon a földrészeken, ahol nem tartottak ilyen állatokat, ismeretlenek maradtak. o o Emiatt az eurázsiai eredet járványok, amikor a hódítók távoli földrészekre léptek, az oslakosok 50-100%u át is kipusztíthatták. Amikor Kolumbusz 1492-ben megérkezett, a nyugat-indiai szigetvilág lakóinak száma kb. 8 millió volt. 1535-re az ottani indián népesség kihalt. Újabb adatok szerint a teljes amerikai földrész o oslakosságának 95%-át a behurcolt fertoz betegségek pusztíthatták ki. Nem tudjuk, miként történt a gy jtöget -vadászó csoportok letelepedése. Sokféle egyéb szempont melu o lett a vallási meggondolások is szerepet játszhattak.

6.1. Vallás és történelem
Cselekvéseink indítékául nem a világ tárgyi valósága, vagy annak ismerete szolgál, hanem érzékelt hatása. Aszerint ugrom vagy nem az úszómedencébe, milyen mélynek hiszem a vizet, függetlenül attól, milyen mély az valóban. Azaz nem maga a valóság vezeti az embert, hanem amilyennek a valóságot hiszi. A hit a világ valóságáról alkotott érzelem és ismeret egysége. Nem azt teszi az ember, amit az értelem, a józan ész mondana, hanem amit az érzelmei, a tudatalatti tartalmai megszabnak. Ha a belémrögzültek nem tükrözik a 52

világ valóságát, akkor cselekedeteim eleve kétes érték ek. Hiába mondanák mások vagy magam is tudnám u az értelmemmel, mit kellene csinálni, mivel a bens mbe nem ez van íródva, nem születhet meg bennem a o helyénvaló döntés. A történelmet az emberek akarati cselekvéseinek összessége alakítja. Cselekvéseinket a világszemlé letünk, a hitünk irányítja. Kérdés, merrefelé viszi, mire veszi rá az embert a hite, a világszemlélete, ettol függ a fennmaradás lehet sége is. Ehhez a vallásokat, a vallásos jelleg viselkedéseket kell tanulmányozni. o u Valamennyi ismert népcsoport, törzs jellemezhet o a vallásával, vallásaival, ilyen jelleg fogalmainak rendu szerével. Ez arra utal, hogy a vallásosság elválaszthatatlan az embert l, hozzátartozik az emberi közösségek o létezéséhez. A legtöbb természetközelben él ember világszemléletének alapvet eleme természetes valláo o sossága. Természetes vallásosság. Ha a bels biztonságérzettel bíró emberek világról alkotott képét nézzük, o ezek alkotják a nagy többséget - annak alapvet eleme, hogy a világot rendezett, összefügg egészként o o látják. Ez számukra zsigeri érzésnek mondható. Másik fontos emberi tapasztalat, hogy a minket óvó és megtartó rend, annak fennmaradása folyamatosan végzett értelmes munka eredménye. Ez a két alapvet o tapasztalat szerint rend van a világban és a rendhez és fenntartásához pedig értelmes munka kell. Ha a természethez közel éltünk gyermekként, megtapasztalva annak hatalmasságát és összhangját, akkor tudatalattink a feldolgozás után ezt úgy foglalja össze, hogy világunk egészének összehangolt rendje, és ennek a rendnek a fennmaradása a természet felett álló értelem m ve. Ugyanis az anyagi világ egyedüli értelmes u lénye az ember, mi pedig jól tudjuk magunkról, hogy a természet rendjét nem mi hoztuk létre, ennek a rendnek csak a termékei vagyunk. Mindez az emberbol azután úgy bukik ki, hogy nem lehet az, hogy a világ csak úgy magától létezzen, lennie kell mögötte valaminek. Ennek a gondolatnak a megfogalmazásában a természetes vallásosság mutatkozik meg. Valamennyi természethez közelél emberben, akiben megvan o az osbizalom, természetes módon vallásos, mert megjelenik számára a természetfeletti fogalma. Erre épít azután a vallásos nevelés. Ha viszont gyermekkorunk környezete alapvet en épített környezet, beleértve o a betonrengeteg kevés szabad helyére odatervezett fát és nem volt módunk rácsodálkozni a természet egészére, akkor a világ egészének rendjét tudatalattink emberi tevékenységnek tulajdonítja és a természetes vallásosság nem alakul meg. Valamennyi vallás közös jellemz je a természetfeletti értelem létezésébe vetett hit. Másik alapvet o o ismérvük az, hogy az ember meghajol a természetfölötti el ott és igyekszik annak megfelelni. Ha az ember a természetfölöttinek megfelel en, az isteneknek vagy Istennek tetsz en él, akkor biztonságban érezheti o o magát. A természetfölöttire való tekintés természetes emberi adottság és ez eszményt és célokat állít az ember elé, aki, hogy összhangba kerülhessen a fölötte álló hatalommal, ennek az eszménynek megfelel en o igyekszik élni. Lelki élettávlata alá, de afelé törekedve, anyagtalan, de az anyagi világhoz kötött szellemi élettávlatot épít ki magának az ember. Ennek kiépülése során a természetfölöttibe vetett hitnek megfelel o gondolkodási rendszer, felfogás alakul ki benne. Azt kezdi jónak, szépnek és igaznak tartani, ami a természetfölöttibe vetett hit szerint az. Eszerint fog aztán a világban élni, önmagához, embertársaihoz és a természethez viszonyulni. Vallásos hit és vallás nem azonosak: a vallásos hit a lelki síkon fogalmazódik meg és megvalósulása, a vallás a társadalom közegében történik. Jól mutatja a vallás mibenlétét a régies, vallás jelent religio o szó, amely a latinból ered. Jelentése a tetteit és szavait újra- és újra mérlegel o, megválogató emberre utal, ebben az istenekkel, Istennel szemben kötelez nagyfokú gondosság és pontosság fejez dik ki. Az o o mutatja a vallás erejét, hogy az alapjául szolgáló hit mennyire képes a szellemi élettávlat kialakítására és az ennek megfelel viselkedésre indítani a társadalom tagjait. Ismeretes, hogy a mély vallásosság micsoda o szerepet játszott a zsidó, a római és az arab történelemben. Függetlenül attól, van-e Isten vagy nincs, látnunk kell, hogy egészen a 20. századig az emberiséget lelki élettávlata, Istenbe vetett hite vezette. Minden tettét, cselekedetét, alkotását Isten létezésében bízva végezte. Akár kereste Isten tetszését viselkedésében, akár nem, az ember mindig számolt Isten létezésének a tényével. Állati tehetetlenségben való éléséb l, o 53

legértelmesebb állati létéb l istenhite emelte ki az embert. Ez adott számára magasabbrend eszméket, o u eszményt. Vallás és fennmaradás. Csak akkor tud az ember fennmaradni, ha gondolkodásának rendszere a világ valóságához illeszked , azaz alapvet en helyesen viszonyul a világ egészéhez. Ahogyan már tárgyaltuk, a o o neveléssel ösztöner sség cselekvési minták építhet k be az emberbe. Különösen hatékony a kisgyermek o u o képszer mesékkel, történetekkel való erkölcsi nevelése. Még akkor is, ha kés bbi tanulmányaink hau o tásra elutasítjuk a nevelésünk alapját képez hagyományt és vallásos hitet, a belénknevelt erkölcs szabályai o szerint éljük mindennapi életünket. Régebben, miel tt a tudományos forradalomra hivatkozó anyagelv o u bölcselet megrendítette volna a hagyományos gondolkodás rendszerét, a szóban él történelem, a mesék, o regék, m vészet, ezeknek rendszere és a világ egészér ol képet adó vallás igazította el az embert a világ u dolgaiban, els sorban ezek képezték az egyéni és a közösségi gondolkodás alapjait. Tudni lehetett, mi a jó o és a rossz, mit szabad tenni, mire kell törekedni és mit ol kell óvakodni. Ha már érettebb a személyiség, akkor is igen fontos a történetekben, példázatokban való beszéd. Ugyanis ha valamit kereken kimondunk, az bizony általában hatástalan marad, mert akit illet, akaratlanul is személye elleni közvetlen támadásnak fogja fel és ösztönösen önmaga védelmére törekedve egyszer en figyelmen u kívül hagyja a neki mondottakat. Ha viszont mindez példázatként szól, akkor a mondandó bejut az elmébe, beépül a tudatalatti tartományba és ott hatni fog. Egy 2008-ban közölt lélektani kísérlet eredménye szerint ha egy magasabb értékr l íratott dolgozat után szembesítenek valakit önmaga valamely fogyatékosságával, o akkor sokkal inkább hajlandó a mondottakra figyelni. Például az er s dohányos ekkor jóval nagyobb vao lószín séggel figyel fel a dohányzás ártalmáról szóló kutatási eredményre. Mindez a kísérlet szerint azzal u függ össze, hogy a jóról, szeretetrol és hasonló értékekr l való elmélkedés gyengíti az önközpontúságot, o nyitottabbá tesz mások és más véleménye iránt. Érthet , miért használ a vallásos tanítás és a Szentírás is annyi képet, példázatot. Szép ószövetségi példa o erre, mint vonja felelosségre Nátán próféta Dávidot, amikor Dávid megkívánja Bethsábét és megöleti annak férjét, Uriást. Nátán eloször példázatot mond Dávidnak a szegény ember egyetlen báránykájáról. Miután Dávidot érzelmileg er sen megrázta a példázat, bizony nem véletlenül, akkor szembesíti Nátán azzal, hogy o ez az eset bizony az o, Dávid király b nér l szólt. u o Vizsgáljuk meg, hogy a vallások miként segítik az oket követ társadalmak fennmaradását, miként o óvják az egyént a pusztuláshoz vezet viselkedést l. Nem arról van szó a vallások szerint, hogy az ember o o természeténél fogva eleve rossz lenne. Sokkal inkább megromlott emberr l, emberi viselkedésr l beszélnek o o és ezen igyekeznek változtatni. Osi tapasztalat, hogy a természet válaszol arra, amit vele teszünk. Visszahat ránk, ám sokszor csak jóval kés bb, mint ahogyan a dolgaiba beavatkoztunk. Válaszai hasonlítanak arra, amit egy élo, akár egy ember o is tesz védekezésként, amikor bünteti, pusztítja a reá törot. Sokszor késleltve, akár a vele esett sérelmeket nem felejt ember, aki nem hagyja megtorlatlanul, ami vele történt. Ezért amikor a törzs öreg bölcse az tao nítja, hogy ne bántsd a fát, mert az erdo szelleme megbüntet bennünket, alapvet igazságot fogalmaz meg. o Az ilyen képszer tanítás mély nyomot hagy a világgal ismerked gyermekben és ösztöner sség erkölcsi u o o u gátlást épít be tudatalattijába. Hasonlóképpen a forrás, a patak, a föld szellemeir l és a természetet benéo pesít egyéb szellemekr l való tanítások is a természetes környezet és ezzel az adott közösség védelmét o o szolgálják. Amikor a mai ember kineveti ezeket, nem tudja mit csinál. Ugyan ma már világos számunkra, hogy ilyen, személyesen, emberi módon bosszút álló fels bb lények nincsenek, de természettudományos o ismereteinknek köszönhet en tisztában vagyunk azzal, hogy az erd létfontosságú számunkra, vizünk, leo o veg nk, talajunk épsége a fáktól függ. Ám amikor saját érdekünkr l van szó, irtjuk a fát és az erdot. Nem az o o értelmünk vezet ilyenkor, hanem az érdekként megnyilvánuló ösztöntörekvés, amelyet a korunkat jellemzo neveletlenség miatt nemhogy nincs erkölcsi gátja, hanem az önzést, kapzsiságot, a csak a pillantra figyelést egyenesen a piacgazdaság serkent jeként, hajtóerejeként kezelik és bátorítják. o India osi vallásának központi tárgya az elme tökéletlensége, az ember elsötétedésér l beszél a hindu o és az ember dolga elméjének egyre világosabbá tétele. Elménk feladata az volna, hogy híven tükrözze a 54

világ valóságát és így vezessen minket a világban. Ha az elme a világról hamis, részleges, töredékes képet ad, nem csodálkozhatunk azon, hogy az egyén helytelenül, a világ rendjét sértve, sok-sok bajt okozva él. Összetéveszt lényegest lényegtelennel, igazat hamissal, állandót mulandóval. Vakon botorkál a világban, nem tudja, mit is csinál igazából. Elménk állapotát a hindu hasonlat tó felszínének viselkedésével veti össze. Ha a derült eg éjszakán a u Balaton partján ülünk és a víz er sen hullámzik, akkor a víztükör semmit sem mutat az égbolton tündökl o o Holdból. Ha csökken a hullámzás, akkor már fel-felvillan egy-egy cserépnyi holdfény. Ha viszont kisimul a víz, a Hold teljes szépségében ragyog a víztükrön. Hasonlóan, ha elménk homályos, a küls zavarok o mindent elfednek, semmit sem tudunk átlátni. Nem észleljük, nem foghatjuk fel a valóságot, elménk nem tükrözheti azt vissza. Ha elménk tisztább, meg tudjuk sz rni a zavarokat, azaz jobban szét tudjuk választani u mi a lényeges és mi csak múló zavar. Csak a tiszta elme, akár a mozdulatlan, sima víztükör képes a valóságot észlelni és azt visszatükrözni, megragadni fontos és alapvet dolgokat. o Szembe kellene azzal néznünk, hogy az elménk a világról töredékes és torz képet ad. Nagyon nehéz ezt tudomásul venni. Beszélünk mi err l, de csak homályosan, fátyolozottan. Mondogatjuk, - ez a mai világ o egyik igen gyakran hangoztatott, szinte központinak mondható szólama,- hogy minden ember másként gondolkozik, mindenki másként fogja fel a világot. Ez így igaz. De belegondolva, mit is jelent ez valójában és az egyes emberek elméje ezt miként értelmezi, megdöbbento eredményre jutunk. Mindenki másként látja ugyan a világot, de csak egyetlen világ van. Ha az egyetlen valóságot mindenki másnak érzékeli, az bizony arra utalhat, hogy valamennyien rosszul, nevezetesen töredékesen és torzan ragadjuk meg azt. Arra képesek vagyunk, hogy a másik torz felfogását észleljük, legalább is abban, amit jómagam helyesen észlelek. Amit mindketten vagy valamennyien ugyanolyan torzan látunk, annak hamis szemlélete észrevétlen marad. Egyáltalán elmém a 'mindenki másként fogja fel a világot' mondást a maga rendszere szerint értelmezi. Ebbe ugyanis belefér, van valaki, aki helyesen szemléli a világot és az összes többi pedig helytelenül. Aki pedig tisztán lát, az természetesen én magam vagyok. Nem lehet az, hogy én rosszul emlékeznék, zavarosan fognám fel a világot, összekevernék dolgokat. Lehet ugyan bennem is némi tökéletlenség, de hogy ennyi baj van a világban, annak oka nem én vagyok, hanem a többiek. Ha az elmém jómagamat tisztán, világosan látónak tételezi fel, miközben a többi embert helytelenül gondolkodónak látom, akkor a világot azzal tudom jobbá tenni, ha másokat a magam képére alakítok. Gondolkodjanak úgy mint én, lássák úgy a dolgokat mint jómagam. Csakhogy a többi ember is ugyanígy viselkedik. Ennélfogva a családon, és más kisebb-nagyobb közösségen belül állandóan folyik a küzdelem a többi meggy zéséért, átneveléséért. Eredménytelenül, csak a z rzavar n . Így a 'mindenki másként o u o fogja fel a világot' mondás legfeljebb a türelmet, a másik iránti megértés szükségét fejezi ki, nem pedig azzal szembesít, amire tényleg törekednem kellene. Saját töredékes és torz látásmódomat kellene ugyanis felismernem és felszámolnom. Nem a többi ember, hanem saját magam világosabbá tételére kellene törekednem. Azzal, hogy a hindu vallás önfejl désre ösztönöz, id nket és er forrásainkat a megmaradáshoz szükséo o o ges tevékenységek felé irányítja. Aki tisztában van saját korlátaival, nem bántja feleslegesen a többi embert, nem esik neki meggondolatlanul a természetnek, nem kezd kétes érték természetátalakító tevékenységbe, u hanem idejének és er forrásainak jó részét sajátmaga lelki-szellemi építésére fordítja. Tisztábban és vio lágosabban gondolkodva jobban bánik az emberekkel és a világgal egyaránt és példaként szolgál mások számára is. Még kifejezettebben látszik ez a buddhista életvitelében. Míg a hindu számára a szellemi fejl dés lehet sége korlátozottabb, a buddhista nevelés több évtizedes kemény gyakorlással olyan szellemi o o szintekre képes az embert emelni, melyekrol a lélektan csak manapság kezd megfoghatóbb kijelentéseket tenni. Számos kisebb-nagyobb ázsiai társadalom felemelkedésében, fenntarható életrendjének kialakulásában a buddhista felfogás szerinti élés kulcsszerepet játszott. Példaként Tibet, Kína, Japán történelmének korábbi korszakait hozhatnánk fel. Kína gondolkodását a buddhizmus mellett a kínai eredet taoizmus határozta meg, amely egy mindent u átfogó rendez , összhangot teremt és fenntartó elvnek, a taonak tulajdonította a világ rendjét. Szüntelenül o o változó, mozgó világunkat a tao szervezi, rendezi. Nincs a tao valamiféle legfels bb teremt és fenntartó o o 55

személyes istennel, mindenható hatalommal azonosítva. Mivel hallatlanul összetett a világ, a mindent magától elrendez taot nem ragadhatjuk meg egyszer en, nem adható meg valamilyen gépkönyvvel, eljárással. o u Csak példákon keresztül szemléltethetjük m ködését. Ami a mozgást és változást illeti, err l a buddhizmus u o és a tao hasonlóan vélekedik. Míg a buddhista számára ez a léthelyzet kiindulópontja, a tao a változások, mozgások, körforgások állandó mintázataira, az ezeken keresztül mutatkozó világrendre utal. Ennek megfelel en minden létez nek megvan a maga helye, szerepe. Semmi sem kerül véletlenül oda, ahol van. o o Legfontosabb feladata az embernek, hogy minél tökéletesebben illeszkedjen a világ rendjébe, oda nem ill o tevékenységgel ne zavarja meg azt. Hagyja, hogy a tao vezérelje életét. Továbbá a körforgások miatt az id szemlélet körkörös, a múlt, jelen és jövo igazából nem létezik, ami van, olyan már volt és lesz is. o A kínai id szemlélet körkörösségének egyik megnyilvánulása az osök és így a hagyományok tisztelete. o Mindent az osöknek köszönhetünk. Ha annakidején ok csak önmaguk javát keresik és csupán a saját sorsukkal tör dve rövidlátó módon, ösztöneiket követve habzsolják az életet, akkor mi ma nem léteznénk. De o oseink bölcsek voltak, gondoltak ránk, a jövend nemzedékekre és alaposan megfontolták, miként élhetnek, o mibe vághatnak bele. Ezért mi is, bármit teszünk, gondolnunk kell arra, megfelel-e ez a hagyománynak, mit szólnának mindehhez az oseink. Kínát a hagyományokhoz való ragaszkodás tartotta meg, azaz a döntéshozáskor mindig mérlegelték, mit is tettek volna hasonló helyzetben az el ttük járók. o Híven szemlélteti a körkörös világszemlélet, a hagyomány világképre gyakorolt hatását a következo kínai történet. Egy lángesz mérnök repül o szerkezetet készített. Bemutatta az uralkodónak, akinek szemu melláthatóan tetszett a készülék, er sen csodálta. De a bemutató után az uralkodó szétromboltatta a repül t o o és megölette feltalálóját, minthogy a világ addig is megvolt repül nélkül és az ilyen új dolgok kiszámíthao tatlan módon megzavarhatnák a világ rendjét. Ugyanis az osök is biztos találkoztak már valaha a repüléssel, de azt nem hagyományozták az utánuk jöv kre. Nyilván azért nem, mert ártalmasnak vélték. Kína hagyoo mányos világszemléletének helyességét meggy z en bizonyítja, hogy Kína fennmaradt, miközben a többi o o nagy ókori birodalom mind elt nt. u Eltér en az indiai és kínai vallásoktól, az egyistenhit istene személyes isten. Tanítása szerint kezdetben o az ember romlatlan, istenkép volt. Az istenkép ség nem testi hasonlóságot jelent, hanem azt, hogy az u u ember értelmes és szabad és ennélfogva alkotni is tud. Isten az emberre bízta a világot, hogy m velje és u orizze azt. Arra int az orzésre való figyelmeztetés, hogy az ember sértheti a világ rendjét, létrontó lehet, ha nem eléggé figyel arra, amit csinál. Jól tudhatja az értelmes ember, ha tesz valamit, az nem csak az itt és mostra vonatkozik, hanem kés bb és máshol is hathat. Így a világ teljességében él és felel sen o o bánik a világgal. Ám megtörtént a b neset. Ennek f eleme az ember Isten iránti bizalmatlansága. Aki u o bizalmatlan, az egyúttal bizonytalanná is válik és félni kezd. Ha az ember fél, már nem a világ teljességében, hanem csak a maga biztonságosabbnak tartott kisebb környezetében él és csak azzal tör dik. Nem töpreng, o mérlegel, hanem els sorban ösztönei parancsát követi. Ezzel elvesztette szabadságát. Használja ugyan o értelmét, okosan gondolkodik, ám ezt csak az ösztönei által kívántak megszerzésére, igényei és érdekei szolgálatában teszi. Így szabadságát vesztve és értelmét csak korlátozottan használva az istenkép emberbol u a legértelmesebb állattá vált, akire az isteni figyelmeztetés szerint biztos pusztulás vár. Átered , eredend a b n, a b neset óta jelen van az emberben. Örökléstani ismereteink alapján nem o o u u o mondható, hogy a b nre való hajlam öröklod adottság, azaz Ádám és Éva öröksége testünk felépítésénél u fogva volna jelen bennünk. Nem tételezhetjük fel, hogy a romlottság testi adottságainknak, ösztöneinknek volna tulajdonítható, Isten tökéletes embert teremtett. Ahogyan az osbizalom tárgyalásánál is volt szó róla, amit amit a várandós anya átél, mint a cserbenhagyottsága, az ot ért bántalmak, a benne ébredo düh, félelem, harag, indulatosság, durvaság mind hatnak a magzatra. Alakítják elméjét, méghozzá leger sebben a fejl o o dés legkezdetén, annak legérzékenyebb szakaszaiban. Azt is befolyásolják, hogy genetikai örökségünkb l o éppen mi nyilvánul meg, mely késztetések, milyen ösztöntörekvések mozgatnak majd bennünket. Ezért már a ma világrajött csecsem t is terheli, hogy alapvet gondolkodási és érzelmi jellemz i nem annyira tökéleo o o tesek, mint amennyire lehetnének. Szentírásbeli kifejezéssel, már o is hordozza, viseli szülei romlottságát. Szület tudatosságát és így a ma született csecsem sorsát is jellemzi az a berögzodött, az ember lehet o o o ségeit er sen besz kít , torzító viselkedésmód, amit már magzatként megtanult és amit a vallás eredend o u o o

56

b nként jellemez. Eredend b nösségem a mások, szüleim és környezetem által belém ültetett tökéletlenu o u ség következménye. Úgy 14 éves korig a gyermek nem is tehet arról, milyenné lett. De nem hibáztathatom szüleimet és a többieket, mert nem lettem olyan, amilyen egyébként lehetnék. Ok is csak azt a viselkedési mintát adták tovább, amit felmen ikt l kaptak. Eredend a b n, az els emberekig nyúlik vissza. Láncszem o o o u o vagyok az eredend b n láncában. Kaptam a felmen imt l és gyermekeimnek, unokáimnak adom tovább. o u o o Nézzük meg, hogyan élhet a zsidó Istennek tetsz módon. Mivel magától az ember, megromlott állapota o miatt rossz döntések sokaságát hozhatja, nem emberi, hanem isteni irányítással, Isten törvényét követve kell a zsidónak élnie. Valamennyi cselekedete el tt bölcsen mérlegelnie kell, mit mondhat az adott esetre a töro vény és eszerint kell döntenie. Mai fogalmakat használva, lentr l, a tudatalattiból rossz vezetést kapunk, o ezért minden egyes döntésnek át kell jutnia a tudatos sz r jén, mivel állandóan figyelni kell Isten törvényeuo ire és azok szerint kell élni. Mind az értelmi mérlegelés mind az annak megfelel en hozott döntés egyben a o b nesetben elvesztett istenkép ség helyreállítását is segíti. u u Más, végleges megoldásra, a bens nk megújítására, törekszik a keresztyénség. Mai fogalmakkal, romo lottságunk onnan ered, hogy tökéletlen mintákat követve n ttünk fel és err l nem tehetünk. Belénk van írva, o o hogy magzatként, gyermekként feltétlen bizalommal legyünk a körülöttünk lev k iránt, akikre felnézve o menthetetlenül átvesszük a rossz mintákat is. Megoldásként a keresztyénség a közénk, a földre leszállott Isten, Jézus Krisztus követését ajánlja. O tökéletes, hozzá váljunk hasonlóvá. Róla vegyük a mintát, belénk kell égjen Krisztus példája, hogy már a bens nkb l is csak a jó származzon. Tanulmányozzuk a tanításait, o o hogy az értelmünket használva szabadon is kövessük Ot. Azonban csak azt tudom követni, akire felnézek, akiben hiszek és bízom. De Krisztus nincs itt a környezetemben, nem foghatott meg kisgyermekként a személye. Ám a körülöttem él , Krisztust szívük mélyén szeret emberek életmintája segíthet, hatásukra, ha az o o elég er s, valóban megszerethetem Krisztust. Egyébként hiába akarnám az értelmemmel Krisztust követni, o ha érzelmileg, a tudatalatti szinten nem szeretem Ot. Vallásgyakorlással, sokat imádkozva, szertartásokat átélve átírhatom valamennyire a tudatalattimat, mindez segítheti, hogy lelkem mélyén megszerethessem Krisztust és a követ je lehessek, de a siker nem biztos. Mégha a szerztesi életet választom is, hogy legyen o b ven id m a szellemiekkel foglalkozni és megfelel társaim legyenek az Istenhez vezet utamon, sem o o o o biztos, hogy valóban Isten felé tudok fordulni. Ki lehet Krisztus követ je és honnan a benne való hit, éppen o ebben van a Krisztust követ felekezetek közötti különbségek gyökere. o Jézus Krisztust, a tökéletes embert, Isten földi megjelenését elpusztították. Jézus kereszthalála világosan u mutatja, mennyire megrontotta az embert az eredend o b n. Jézus, a tökéletes ember mindenkin csak segített, tanított, gyógyított és ha megfedett valakit, az is csak az illet javát szolgálta. Nagyságát, hatalmát és o tökéletességét mutatja, hogy még az igaztalan, méltatlan bánásmód, a szörny szenvedés sem hozta ki bel le u o az átkozódót, a lázadót, a bosszúval fenyeget z t. Méltó lett volna arra, hogy mindenki felnézzen rá, mégis o o megölték. Akiken segített, kihasználták, elhagyták, megtagadták és elárulták. Sokakat meggyógyított, de amikor megindult ellene a vizsgálat, már csak egy vállalta közülük, hogy Jézus gyógyította meg. Nem mondhatjuk, hogy akkoriban az emberek rosszabbak lettek volna, mint mi maiak. Azt sem, hogy Jézust a körülmények szerencsétlen egybeesése miatt pusztították el. Mindenki csak azt tette, amit máskor is, a megszokottnál rosszabbul, önmagát alulmúlva egyikük sem viselkedett. Ha Jézus ma jelenne meg közöttünk, a sorsa hasonló lenne, a kereszthalál jelenkori változata várna rá. Ugyanúgy kihasználnák, magára hagynák, meghurcolnák és elítélnék. Nem mondhatnánk, mondhatom, hogy ebben nekünk, nekem nem volna részem. Szükségem volna mindarra, amit tole kaphatnék, megszerezném, amit t le megszerezhetnék de kockázatot már aligha vállanék érte, amikor a féltékeny és irígy o hatalmasok reá törnének. Jézus, a megtestesült Isten valóban áldozat volt, azzal hogy itt megjelent, a biztos pusztulást vállalta. De nemcsak a nálunk sokkal különbeket használjuk ki és nemcsak rájuk lehetünk irígyek és féltékenyek. Gondoljunk a nyájat birtokló gazdagra, aki irigyli és ellopja a szegény ember egyetlen báránykáját. Úgy bánunk egymással, mint ahogyan bántak Jézussal és bánnánk most is. Ritka a Jézus által hirdetett önzetlen, érdek nélküli szeretet bennünk, enélkül élve pedig igyekszünk kihasználni, kifacsarni akit csak tudunk és ráadásul irigykedünk és féltékenykedünk is rá. Tesszük ezt a legközelebbi családtagjainkkal, párunkkal is 57

 meg akivel alkalom van erre. Amikor pedig az illet o negyvenes, ötvenes éveiben összeroppan és meghal, csak olyanokat mondunk, minek ivott annyit, miért törte annyira magát, miért vette úgy a szívére és hogy gyenge volt, nagyon megviselte ez az élet. Ez az élet pedig nemcsak embereket pusztít el, hanem a legértelmesebb állatként él ember vakon rombol maga körül, tönkreteszi a természetet és ezzel végül elemészti o magát az emberiséget is. Jézus kereszthalála megmutatta, kik vagyunk valójában, mint bánunk egymással. Bizony naponta pusz títjuk magunk körül Jézust, az emberfiát ahelyett hogy felismernénk Ot embertársainkban és méltóképpen bánnánk vele. Csak magunkat nézve fel sem t nik, mint élünk, ez a közegünk. Ráeszmélve arra, megérezve u azt, hogy megszokott, átlagos viselkedésem és viselkedésünk ölte meg Jézust és öli Ot folyamatosan ma is és hogy ilyenmódon pusztítjuk magunkat is, indul meg bennünk igazán a megtisztulás folyamata. Jézus ál dozata nem volt hiábavaló és feltámadása hatalmas biztatás számunkra, mert bizonyítja, legyozte a világot. Halálával megváltja azokat, akik Ot felismerve újjászülettek, akikben a régi ember visszaszorulóban van és az új, megvilágosodott ember pedig növekszik. Elég csak a vele együtt megfeszített két gonosztev re o gondolni. Míg a ma világában él 'ha te vagy a Krisztus, akkor szabadítsd meg magadat és minket is' szao vakkal szidalmazza, addig a másik, aki megvilágosodva rájön arra, hogy milyen nagy esemény az ártatlan emberfia kínhalála, üdvözül.

6.2. A természettudomány születése és a felvilágosodás
A természettudományok ugrásszer fejl odése, az Európában a 17. században lezajlott tudományos forradau lom az emberi történelem egyik legcsodálatosabb fejezete. A természettudományos gondolkodás sikeréhez köthet a felvilágosodás, a mai világ szellemiségét megalapozó mozgalom megszületése is. Ez a 16-18. o században Európában és Észak-Amerikában kialakult szellemi irányzat az élet valamennyi területén az észt és az értelmet helyezte a központba. Hivatkozva a természettudomány, els sorban Newton természettanáo nak leny göz eredményeire, valamint arra, hogy a nagyobb ismeretanyag alapján újonnan született kiváló u o eredmények eleve helyesebbek a korábbiaknál, elvetette a hagyományokon alapuló életrendet. A felvilágosodás gondolkodói szerint valamennyi gond forrása az évezredes hagyományokhoz való ragaszkodás. Követelték, hogy mindent az ész ítél széke elé kell állítani, az értelemre kell alapozni életvitelünket és a o történelem szemétdombjára kell vetni mindent, ami avult. 'Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság! Meddig ülsz a királyok koronáján, kincsén? A vitézek kardján és a népek bilincsén?' - kesergett Csokonai az 1794-ben írott Konstancinápoly cím versében. Az volt a felviláu gosodás f célkit zése, hogy hasonlóan ahhoz, amit Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazt o u a munkát véghez kell vinni a vallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén. Uralkodó gondolkodási rendszerré a természettudományos kutatási módszer jellemz je, az okos feladatmegoldó gono dolkodás vált. Tekintélyeket elvetve, mindig az adott helyzetet ésszer en elemezve kezdtek gondolkodni u nemcsak a természettudományos kutatás, hanem egyéb területeken is. Általában hatékony és gyors az okos cselekvés, sikerei nyilvánvalóak. Él a ma rendelkezésre álló lehet ségekkel. Ha hibás volt a helyzet értékeo lése, az okos módszer alapjául szolgáló leegyszer sítés, a meghozott személyes, államvezet i, gazdasági és u o egyéb döntéseknek a rosszasága sokszor csak hosszabb ido után derül ki. Mindenesetre a bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult. Jól tudták a felvilágosodás élharcosai, hogy egy átfogó társadalmi változást tudati változásnak kell megel znie. Ehhez a régi, hagyományokra alapozott világfelfogást, miszerint az el deink által évezredeken át o o megtapasztalt, kiismert isteni világrendnek megfeleloen kell élnünk, új, az emberi képzeletet jobban megragadó alapvetésselkell helyettesíteni. A felvilágosodás világszemléletének a haladás lett a kulcsszava. Általánossá téve a közoktatást, meg kell törni a babonák és az elavult vallásos nézetek uralmát. Ezután a józan önérdek és az elfogulatlan tudományos elemzés alapján cselekedve a társadalom fokozatosan a jobb élet felé halad, lépésr l-lépésre közelebb kerülünk a földi paradicsomhoz. A haladás képzete igen hatéo konynak bizonyult és sikeresen szorította vissza a hagyományokra alapozott világfelfogást. Fölényének er s támaszává vált, hogy az ember id közben nekilátott az osmaradványi er források kiaknázásának, elo o o

58

kezdte a szenet használni. Ez igen gyors fejl dést tett lehet vé és ez nagyban er sítette a haladásba vetett o o o hitet. Rohamlépt haladás u Angliában a 17. századra a lakosság lélekszáma gyorsan növekedett. Annyira hiánycikké vált a fa, hogy áttértek a széntüzelésre. Korábban a fekete kövek a felszínen hevertek. Bár egyre többen kezdtek velük tüzelni, el bb még elég volt csak ásni oket. Kés bb már vágatokat kellett nyitni, hogy a szénhez o o hozzáférhessenek. Hamarosan elérték a talajvíz szintjét. Ezek után állandóan ki kellett emelni a vizet. Els o vízkiemel rendszereiket vödrök láncolata alkotta, ezeket lovakkal, vagy ha lehetett, vízkerékkel hajtották. o Amikor már mélyebbrol kellett felhozni a vizet, ez hosszabb láncolatokat, több lovat igényelt. Bizonyos o mélységek után másféle módszert kellett találni a víz felhozására. Éppen arra használták az els o g zgépeket, hogy a szénbányákból kiszivattyúzzák a vizet. Ezek után nem volt megállás, a társadalom egyre jobban szénfügg vé vált. G zgépeket azután nemcsak szivattyúzásra, de másra is alkalmaztak. Ott is lehetett o o gépeket hajtani vele, ahol nem volt vízier . Megszületett a vasút, a g zmalom és társaik. Megindult az o o ipari forradalom. Miután az ember elkezdte az osmaradványi er források, legeloször a szén fekhasználását, o rohamosan n ni kezdett az 'er forrás rabszolgák száma", azaz az egy f o által felhasznált energiamennyiség. o o Egy id után a természettudományos haladás hatalmas lökésekkel segítette a m szaki fejl dését. Ezek o u o után a m szaki haladás f mozgatója nem a felgy lt tapasztalat, hanem a felismert alapvet természeti töru o u o vények tudatos alkalmazása. Addig ismeretlen lehet ségeket adott a mérnökök kezébe a newtoni er tan, a o o h tan, vegytan és a villamosságtan törvényeinek felfedezése. Továbbá a szén felhasználása ugrásszer en o u megnövelte a felhasználható er forrás mennyiségét. Egyre termelékenyebb, tökéletesebb gépeket készíteto ket. tek, volt mivel hajtani o Míg a hagyományos társadalmakban a világszemlélet fékezte, vagy meg is akadályozta a gépesítést, az új m szaki lehet ségek kiaknázását, addig az újkori Európában és az Egyesült Államokban ilyen koru o látok nem léteztek. A hagyományos európai társadalmak fokozatosan népfelségi (demokratikus) vezetés u államokká alakultak, az Egyesült Államok volt számukra a példa. Ezekben a társadalmakban megvan az a lehet ség, hogy a vezetés a lehet legalkalmasabbak kezébe kerüljön. Ez a rendszer, ahol származásától o o függetlenül bárki feljuthat a vezet k közé, akkor igazán hatékony, ha a közoktatás mindenki számára leheo t vé teszi a megfelel tudás és m veltség megszerzését. Ezzel a népfelségi rendszer kormányzó rétege a o o u népesség leginkább rátermett és felkészült egyedeibol kerülhet ki. Mivel a hatalomért való szabad versengés és a választások rendszere nem teszi lehetové, hogy valaki túl hosszú ideig a hatalom birtokosa lehessen, a kormányzási lehet séghez jutó vezet k a rendelkezésre álló idoszakban igyekeznek a t lük telhet lego o o o többet nyújtani. Ezek miatt a népfelségi rendszerek teljesítménye, hatékonysága jóval nagyobb lehet, mint a f nemesség által vezetett társadalmaké. Igaz, a vezet ségbe így jóval több pénzbeteg erkölcsfogyatékos o o kerülhet be. A népfelségi rendszerek által felszabadított társadalmi er források természetszer en els osorban a gazo u daság m ködését élénkítik. Legkönnyebben az érzékei által megragadható dolgok, az anyagiak felé fordulu o hat az ember. Egyre inkább az anyagiak és az anyagelv ség határozták meg a m szakilag gyorsan fejlod u u társadalmak gondolkodását. Emberi sikerek, az ember alkototta egyre magasabbszint rend rendítették u meg a vallásos világkép alapvet támaszait. Nem pusztán a természettudományok sikereivel, a természettuo dományra hivatkozó anyagelv bölcselet térhódításával magyarázható a vallásosság gyengülése, hanem az u ember környezetének változásaival is összefügg. Míg a korábbi id k embere a természet szép, összehangolt o rendjével szembesült, addig a városiasodás mértékének növekedésével az újabb kor embere egyre inkább csak az ember által alakított, rendezett, illetve kaotikussá tett környezettel érintkezik. Például nagyon sok városi gyermek, ember nem látta még életében a leny göz o szépség nyári égboltot. Mivel a vallásosság u u alapvet forrása a világ egészének rendjével való találkozás, ennek hiányában a természetfelettibe vetett o hit is nehezebben fogalmazódik meg. Ezért Európában és Amerikában a keresztyén vallás egyre inkább veszített és veszít befolyásából, bár fogalmai meghatározták és ma is meghatározzák a gondolkodást. Nem csoda, hogy a gyorsan fejl d népfelségi társadalmakban gyengülni kezdett a másokról való gono o doskodás eszméje. Korábban Isten ellen való vétek és szégyen volt a szegényt és védtelent megrövidíteni, 59

kizsákmányolni, a keresztyén erkölcs szerinti kötelességünk a gyengébbekre és lemaradottakra figyelni, oket szeretni és segíteni. De a piacgazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, miszerint a piac úgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irígység, kapzsiság a közjó javára szervezi. Ezek után a vallásos és erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltak és a közgondolkodás a társadalmat a gazdagok nagy-nagy megelégedésére a piac láthatatlan kezére bízta. Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés, mert ezzel embertömegek váltak munkanélkülivé. Szervezkedéseit, a gépeket romboló, ellenük tiltakozó mozgalmakat az angol kormány er szakkal fojtotta el. Másfajta o feszültségeket is gerjesztett a gépesítéssel együttjáró rohamlépték haladás. Egyrészt a géppel gyártott hau u risnyák, ruházati cikkek stb. rosszabb min oség ek, mint a hagyományos módon készültek. Olcsóbb is a gépi termelés, mert a tulajdonosok kevesebbet fizetnek a gépek mellett dolgozó, nem annyira képzett munkaer nek. Így a tulajdonosok gazdagodnak, mások pedig szegényednek. Nem tud a nép annyit vásárolni, a o megnövekedett termékmennyiséget nincs aki megvegye. Egyedüli megoldás a kivitel: minél több terméket szállítani külföldre. Ehhez több szállítóeszköz és er forrás kell. Így a gépesített termelés igen súlyos válsáo gokhoz, fenntarthatatlan társadalmi viszonyokhoz vezetett. Arra kényszerít a verseny, hogy vagy növeljék a gépesítés szintjét vagy a termelést olyan országokba telepítsék, ahol még olcsó a munkaer . Mindenütt o fellép a tömeges munkanélküliség és a piaci verseny valamint az er forrásokért való küzdelem háborúkba o torkollott. Állandó vetélkedés, darwini verseny jellemzi a népfelségi rendszerek történetét. Aki sikertelenebb, lemarad. Emiatt komoly bels feszültségek keletkeznek. Kezelésükre a hagyományos társadalmakban jól o kikísérletezett módszerek vannak, ezek használata jellemzi a lassabban, szerves fejl dés útján kialakult o népfelségi társadalmak, mint Svájc életét is. De a népfelségi rendszerekben a villongások gyakoribbak, az összeütközések jóval hevesebbek lehetnek, mint a hagyományos társadalmakban. Gazdagodók és szegényed k között egyre nagyobb a különbség és a feszül ellentéteket gazdasági növekedéssel csillapítja a o o t kés társadalom. Többet kell termelni, akkor a szegényebbeknek is több jut és mindenki elégedettebb lehet. o Másik módja a felgyülemlett indulatok levezetésének a kifelé fordulás. Hamar rájönnek a népfelségi rend szerekben él k arra, hogy belso feszültségeiket úgy vezethetik le a legkönnyebben, és a gazdaság is akkor o növekszik a legbiztosabban, ha odahaza nem esnek egymásnak, hanem gazdag és szegény er iket egyesítve o más társadalmak forrásait ragadják el. Gyarmatosítanak, háborúznak, igyekeznek kívülr l minél többet o maguknak megszerezni. Ez vezetett az els világháború kitöréséhez is. A népfelségi társadalmak hódításai o világhelyzetet meghatározó tényez kké váltak. Gyorsan legyengítették és elsöpörték a hagyományos táro sadalmakat, gyarmatosítottak, majd a 20. század második felében olyan világgazdasági rendszert hoztak létre, amelyr l úgy látszott, csak nekik, a volt gyarmatosítóknak és az USA-nak lehet esélye a sikerre. o Nemcsak a történelmi múltban, amikor az ember még nem ismerte fel a természet alapvet törvényeit, o fordult el , hogy a társadalom tönkretette élteto környezetét. Ma, amikor jóval többet tudunk, még többet o tudunk magunknak ártani. Régebben, mert kevesebb eszközünk volt, a maradandó környezeti kár el oidézéséhez hosszabb id kellett. Ahogy fejl dtek az eszközök és a közlekedés, újabb lehet séget kapott o o o az ember és mind távolabbi térségek eroforrásaihoz férhetett hozzá. Hogy felhokarcolókat tudunk építeni és akár egy-két napon belül bárhová elérhetünk, nem azt jelenti, hogy át tudnánk tekinteni, mik lehetnek cselekedeteink jöv beni következményei. Sok tekintetben annyira összefonódottak a világ dolgai, hogy o képtelenek vagyunk átlátni, mi mire vezethet a jöv ben és emiatt vakrepülésben szállunk az ismeretlen o légtérben. Mivel a 20. századhoz érve az emberben még nem tudatosultak gondolkodásának korlátai, nem fogtuk fel, micsoda veszélybe sodorhatjuk magunkat. Különben sem az érdekeink vagy az vezet bennünket, amit szeretnénk, hanem az, amit az adott pillanatban éppen tehetünk. Hogy mi marad utánunk, az a jöv o nemzedékek gondja. Hiszen az uralkodó, mindennapjainkat ma is meghatározó közgazdasági elméletek és a napi híradások is az állandó növekedés szükségességér l, haladásról beszélnek. Mivel az állandó gazdao sági növekedés egyúttal folyamatos gazdagodást is jelent, érthet , hogy a bennünket ebben a szellemben o vezet k nem gondolnak különösen a jöv re. Hiszen a növekedés miatt utódaink egyre gazdagabbak lesznek o o és így nagyobb lehet ségeik birtokában meg tudják majd gondjaikat oldani. o

60

6.3.

Mai sikeres társadalmak

Most a mai kor sikeres társadalmainak m ködését tekintjük át. Miközben az önszervez dés alapvet feltéu o o telei az egyéni szabadság és a társadalom nyitottsága arról, hogy ezek foka éppen mekkora kell hogy legyen, nem tehetünk határozottabb kijelentéseket. Aszerint különböztethetjük meg a sikeres társadalmak fajtáiként az észak-amerikai, távol-keleti és az európai társadalmakat, hogy ezek a feltételek miként teljesülnek. 6.3.1. Lazán csatolt társadalom Az Amerikai Egyesült Államok népfennségi rendszerének kialakulását a földrajzi adottságok és az er sen o egyedi történelmi el zmények tették lehet vé. Ezért módszerei követhetetlenek. Az amerikai alkotmány o o alapeszméje az egyén szabadságának és függetlenségének a lehet legteljesebb biztosítása. Nem tárgyaljuk o az ezt szolgáló, emberek és közösségek zsarnokságát féken tartó bonyolult intézményrendszert, de tény, hogy az amerikai polgár a törvények szerint valóban példátlanul nagy döntési szabadsággal rendelkezik. Kötöttségei, korlátozottságai csekélynek mondhatók. Lazán csatolt társadalom az amerikai, mivel az ezt leíró hálózat más társadalmakhoz képest kevesebb összeköttetést tartalmaz. Az egyéni szabadság növelésének iogénye érz dik az élet szinte minden területén. o Emiatt az Egyesült Államokban a családi, rokoni kapcsolatok nem olyan szorosak, mint pl. Európában. Egy nagykorú amerikai, sok esetben messze a szüleitol, olykor ezer kilométerekben mérhet o távolságban él. Könny költözködni, a lakóhely - pénztárca és hitelképesség függvényében - tetszés szerint választható, u nem jelent különösebb kötöttséget. A lehet ségek széles sorában mindenki adottságainak és igényeinek o megfelel életpályát választhat. Meghatározó példaképe a sikeres, újat felismer , alkotó ember aki ebb l o o o meg is tud gazdagodni. Mivel a legf bb érték az egyén szabadsága, mindenki maga tudja a legjobban, mi a jó számára és ebben o nem szorul mások gyámkodására. Nagykorúvá váló, szabadságának tudatában lév , azzal élni tudó amerio kai polgár nem valamely beavatási szertartás eredményeképpen válik szabaddá henm ezt készségét képességét gyermek és ifjúkorban kell elsajátítania. Ezért már az alapfokú tanintézeteket, annak alsó osztályait is az egyéni szabadság kibontakoztatásának igénye jellemzi. Egyéniségét, önállóságát tiszteletben tartva nem lehet a gyermeket tanulásra kényszeríteni, nevel oi tekintélyek súlyával munkára fogni. Ez viszont azzal jár, ha nincs kedve hozzá, a gyermek nem tanul. Hacsak a tehet s szülei nem olyan magániskolába íratják, ahol o követelményeket támasztva tanítanak. Gyermeki szabadság elveire alapozott intézményben a tanulók nagy többsége tudatlan marad. Bár a gyerekek nem félnek a tanítóiktól, tanáraiktól, nincsenek ilyen lelki gubancaik, a tudatlanság túl nagy árnak t nhet, amit a szabadságért fizetni kell. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Azok a tanulók ugyanis, u akik valamilyen tekintetben tehetségesek, igencsak jól teljesítenek. Márpedig szinte mindenkinek lehet valamilyen egyéni adottsága, amelyet a saját és a köz javára érdemes fejleszteni. Szabad tanintézményben az alkotásra képes tanulók igen hamar kiválnak a többiek közül. Képessé o geiket szabadon fejleszthetik. Tanítóik érthet örömmel fogadják a tantárgyuk iránt érdekl od diákokat, o és tankönyvek, segédanyagok gazdag választékából egyéniségre szabott módon fejl dhet a diák tudása, o képessége. Ha igazi tehetség, a szül k anyagi helyzetét l függetlenül akár az Egyesült Államok legjobb o o egyetemén is végezhet. Ahogyan közismert, az amerikai alap- és középfokú tanodák átlagos színvonala mennyire gyenge, el kell ismerni, az Egyesült Államok elso vonalbeli egyetemei egyben világels k is. Veo zet egyetemeik képzési szintje igen magas, oktatói testületük els rangú, felszereltségük minden igényt o o kielégít. De az átlagos USA-beli egyetemek, a magyar f iskoláknak megfelel intézmények képzési színo o vonala viszont alacsony. Kibocsátott végz seik tudásszintje sok esetben a magyar érettségizettek szintjét o sem éri el. Természettudományos oktatásuk színvonalát jól jellemzi, hogy az amerikaiak 45%-a szerint a világot Isten az utóbbi tízezer év folyamán teremtette, így, a jelenlegi alakjára. Ennélfogva az Egyesült Államok vezet rétege tehetséges és a maga területén igen jól képzett. Bár a o vezet réteghez való tartozás örökölhet o, az oda való feljutás kiválasztási rendszere mentes a tekintélyelvo 61

t l, h béri jelleg kiváltságoktól. Ez a vezet réteg szervezi és alakítja az Egyesült Államok gazdaságát, o u u o szellemi és állami életét. Az ide tartozó személyiségek körül szervez d kisebb körök, csoportosulások o o kölcsönhatása hozza létre a példátlanul gazdag és sokszín szellemi környezetet. Ezek a központok a táru sadalmi hálózat igen fontos egységei. Jellegzetes amerikai sikerek a kimagasló egyéni teljesítmények, mint találmányok, kamrában bütykölt személyi számítógép, egyetemi hallgatók által fejlesztett számítógépet vezérl utasításrendszerek. Az amerikai társadalmat így a ragyogó egyéni teljesítmények, a gyors alkalo mazkodóképesség, az új tisztelete és elfogadása jellemzi. Csupán arról kell gondoskodni, hogy a nagy többség, amely európai és távolkeleti mércével nézve tudatlan és m veletlen, elfogadja a népesség töredékének, a 4-5 százaléknyira tehet vezet réteg irányítását. u o o Mivel ezek kiválasztási rendszere kiváltságoktól mentes, az amerikai társadalom követi vezetoit. Mindezt segíti az amerikai nevelési rendszernek az a sajátossága, hogy nagyon nagy súlyt helyez a gyermekek személyiségének alakítására, az amerikai értékek befogadására. Akik képesek lennének a vezet réteg iráo nyításával szembeszállni, azokat az szinte észrevétlenül magába olvasztja. A többiek pedig természetesnek tartják, hogy a kiemelked teljesítményt nyújtókat követni, nem pedig irigyelni és gáncsolni kell. o Végs soron az egyenetlenség kirívó volta az amerikai társadalom f gondja. Népessége nagy többo o sége embergép, az eltompítás sikeres. Meg kell azt is említeni, hogy egyes körzetek iskolái a tehetséges gyermekek számára sem tudják az esélyeket biztosítani. Nemcsak a vezet ihez képest, hanem az európai o és távol-keleti mércével mérve is a lakosság képzettsége, általános m veltségének szintje lehangolóan alau csony. Ezen az id szakonként fellángoló mozgalmak sem segíthetnek, hiszen a társadalom alapértékének, o az egyéni szabadságnak a megsértése lenne a gyermekekkel szembeni, tanulásra kényszeríto módszerek alkalmazása. Ebben még szerepet játszhat az is, hogy maguk a kiemelkedettek is igyekeznek fenntartani a számukra oly kényelmes állapotot. Ezért a nagy tömegek tudatlanságának mértéke, így például az olvasásképtelenség szintje is n . További gond, hogy az alacsony m veltségi színvonal miatt az USA jelent s o u o számú magas képzettség külföldi alkalmazására kényszerül, els sorban a természettudományos képzettséu o get igényl területeken. Nagyon súlyos amerikai gond a lemaradottak kezelése is. A kiszorultak lázongásai, o az ezzel járó er szak, a b nözés az amerikai életmód elkerülhetetlen velejárói. o u 6.3.2. Szorosan csatolt társadalom A szorosan csatolt együttélési rendszer jellegzetes példái a távol-keleti országok társadalmai. Alapértékük a közösség szolgálata. A sok ezer éven keresztül kialakult kínai életszemlélet meghatározó szerepet játszott a térség fejl désében, Japán, Dél-Korea, Tajvan mai sikereiben. Túlnépesedett területeken, dacolva a gyao kori természeti csapások fenyegetésével, nincs arra lehet oség, hogy az egyén amerikai módon függetlenítse magát a többiekt l. Szorosak a távol-keleti ember kötöttségei, szabadsága korlátozott. Ezeket a társadalmao kat szorosan csatolt rendszerként érthetjük meg, mivel a társadalom s r hálózódású és kötodései er sek. uu o Náluk a családi, rokoni kapcsolatok ma is nagyon fontosak. Alapvet érték az id sek tisztelete, a rokonok o o megbecsülése. Bármi történjen az emberrel, nem maradhat magára. Nem könny a lakóhely megváltoztau tása. Munkahely változtatása ritkán fordul el . A h ség, legyen az családhoz, munkahelyhez, lakóhelyhez o u ma is él. Meghatározó távol-keleti eszménykép az embertársaira alaposan figyel , munkahelyét, lakóhelyét o és az államot önfeláldozóan szolgáló ember. Köztudott a japán emberr l, mennyire udvarias. Pedig, amit mi akként értelmezünk, sokkal több, mint o egyszer udvariasság. Egy japán a találkozáskor tényleg komolyan érdekl dik a másik iránt. Ugyanis u o a hagyományos távol-keleti felfogás szerint, az általános rendez elvnek, a taonak megfelel en, minden o o el bb-utóbb a helyére kerül, semmi sem történik szándék és értelem nélkül. Ha tehát valakivel találkozom, o az is egy lehet ség, amivel élnem kell. Érdekl döm a másik iránt és az is irántam. Ennek a találkozónak o o az eredménye nekem, neki, valaki harmadiknak, vagy sokaknak egyaránt javára szolgálhat majd. Egy japánnak mindig figyelnie kell társára. Emiatt az átlagos japán embernek sokkal jobb az emberismerete, mint az amerikaiaknak vagy európaiaknak. Ez egyik titka a japán üzletemberek sikereinek is. Nagyon hamar felismerik, hogy akivel tárgyalnak, milyen ember, mik lehetnek a szándékai, és meddig mehetnek el az üzleti tárgyalás során. 62

Egyik legf bb feladata a távol-keleti embernek, hogy gyermekei megfelel m veltséget kapjanak. Japán o o u és távol-keleti alsó és középfokú tanodákban a követelmények szintje igen magas. A japán gyerekeknek 18 éves korukig sokkal többet meg kell tanulniuk, mint magyar társaiknak. Másodlagosak az egyéni adottságok, a követelményeket mindenkinek teljesíteni kell. Sikeresen teljesít társukat a tanulók megtapsolják, o tudják, ha valaki eredményes, az végül mindenki javára válik. A tanítók és tanárok a társadalom leginkább megbecsült, tisztelt, fizetett tagjai közé tartoznak. Nemzetközi összehasonlításban kiemelked en magas a sokat követel tanodákban nevelt átlagpolgár o o m veltségi szintje. Ez a magas általános m veltség, a társadalmat át- meg átszöv sokféle összetartó er u u o o egységes, elkötelezett népesség kialakulására vezetett. A távol-keleti társadalmak irigylésreméltó gazdasági sikerei a m velt, megbízható, fegyelmezett, együttm ködésre képes és kész tömegeknek köszönhet ek. A u u o vezetés nem válik el a népt l az amerikaihoz hasonló mértékben. Ennek megfeleloen a lemaradottakról sem o nagyon lehet beszélni, a b nözés mértéke az európai és amerikaihoz képest elhanyagolható. u Kiemelked en jó a szorosan csatolt társadalom alkalmazkodóképessége. Gyorsan válaszol a küls válo o tozásokra. Igen hamar meghonosítja a másutt született találmányokat vagy akár intézményeket. Hatékony a magasabb fokú együttm ködést kívánó feladatok megoldásában. Az er sen csatolt társadalmak gyenge u o pontja az, hogy az egyöntet ség miatt a személyiség, a kiemelked tehetség egyéniségek kibontakozásáu o u nak lehet ségei korlátozottak. Míg a matematikában tehetséges amerikai vagy magyar diák hamar tagozatos o osztályba kerül és f leg azzal foglalkozhat, amiben tehetséges, addig hasonló japán társa azokra a tárgyakra o kell, hogy összpontosítson, amiben gyenge. Így, bár ez a japán diák is matematika szakos egyetemi hallgató lesz, összehasonlítva magyar vagy amerikai társával, mint egyetemista, gyengébben teljesít. Mivel bel le o lesz a japán professzor is, gyenge a japán felsooktatás. Míg 18 éves korig a képzés színvonala igen magas, ehhez képest az egyetemek színvonala, amit igazából már az egyetemi tanárok egyénisége, eredetisége hatá roz meg, határozottan alacsonyabb. A gazdasági fejlodés alapjaiul szolgáló nagy felfedezések, találmányok inkább másutt születnek meg. Szorosan csatolt társadalmakon belül sokkal erosebb a verseny, mint a lazán csatolt társadalmakban. Ez utóbbiakban a verseny lényegében a vezet rétegen belül zajlik, törvényes, néha törvényen kívüli eszközo zel. Szorosan csatolt társadalmakban a teljes népesség versenyre van kényszerítve, nemcsak a iskolákban, hanem a munkahelyeken is. Itt a verseny f mozgatója az, hogy tudásom és er m legjavával a közösséget o o kell szolgálnom. Nem tehetek másként, mindenki ezt teszi, szégyen lenne lemaradnom. A japán tanulók között el forduló öngyilkosságokat is az magyarázza, hogy a mércét átugrani képtelen gyermek nem tudja o elviselni, hogy lemarad, miközben a környezetében mindenki más teljesít. 6.3.3. Európa társadalmairól

Jelent sen különböznek az európai népfennségi rendszerek mind az amerikai, mind a távol-keleti társadalo maktól. F bb jellemz ik szoros egymáshoz csatoltságuk és ugyanakkor nemzeti jellegükhöz való ragaszkoo o dásuk. Nagy a néps r ség és rengeteg kisebb-nagyobb, a történelmi fejl dés emelte korlát miatt az európai uu o polgár álmodni sem merhet a függetlenség olyan fokáról, amely az USA-ban természetes. Ugyanakkor Európa vallási-néprajzi sokszín sége lehetetlenné tette a Távol-Keletet jellemz egység és egyöntet ség u o u kialakulását. Európai eszmény az eredeti gondolkodású, megért , megegyezésre kész személyiség. o Európa teljesítményei még elmaradnak attól, amit ma az amerikai találékonyság és távol-keleti munka hatékonysága testesít meg, de Európa lehet ségei beláthatatlanok. A sokszín , de alapjaiban egységes euo u rópai m veltség egységesít hatása, az id k során alakuló gazdag kölcsönhatási módok olyan magasabb u o o rend alakulatok születését ígérik, amelyek révén Európa tudományos, m veltségi, gazdasági és környeu u zetgazdálkodási eredményei vitathatatlanul világels kké válnak majd. Mindez egyel re alig látszik, mivel o o az elmúlt fél évszázadban Európa gyorsuló ütemben amerikanizálódott. Ez a folyamat pár éve megtört. Nyilvánvalóvá vált, hogy Európa és az Amerikai Egyesült Államok között egyre nagyobb a m veltségi és u világszemléleti különbség. Az egységesül Európa sokkal hatékonyabban nézhetne szembe a világ el tt o o álló kihívásokkal, mint a hanyatló és emiatt is egyre er szakosabban fellép USA. o o 63

Térségek harca. A fentebb vázolt sikeres társadalmak népessége csupán kis részét teszi ki a Föld lakosságának. Annak nagy többsége átmeneti állapotú társadalmakban és szegénységben él. Mondani sem kell, a fejlett világ határozza meg a világgazdaság és a világ pénzügyi rendszerének m ködését. Elsosorban az u USA szabja meg a szabadnak nevezett verseny szabályait, amelyek nyilvánvaló módon a gazdagoknak és az er seknek kedveznek. Válságtüneteiket a fejlett országok igyekeznek a kiszolgáltatott helyzetben lév o o szegény országokra terhelni. Ezért mai világunkat félelmetes feszültségek jellemzik. Bolygónk szegény országainak lakossága nem csupán a fejlett világ kül- és gazdaságpolitikája miatt tiltakozik. Leginkább az a sérelmes számukra, hogy az USA m veltségükt l és hagyományaiktól is meg u o akarja fosztani oket. Olyan rendszert kényszerít rájuk, amelyik eddigi életükt l, vallásos felfogásuktól o mélységesen idegen. Nagyon távol áll a fogyasztói társadalmak életszemlélete a szegény országok népeit l. Számukra a nyugati életmód követhetetlen és elfogadhatatlan, széls séges megnyilvánulások szerint o o egyszer en ördögi. u

7.

Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága

Népfelségi társadalmakban, mint azt a ??. szakaszban tárgyaltuk, a versengés által keltett belso feszültségeket gazdasági növekedéssel és más országok forrásainak megszerzésével igyekeznek csillapítani. Ez igen er sen felgyorsította azt, amit az utóbbi kétszáz évben fejl désként emlegetnek. Lassan egyetlen nagy o o faluvá válik a világ, a hírközlés, közlekedés fejl désével különböz részei egyre közelebb kerülnek egyo o máshoz. Bolygónk növekv népessége a természet er forrásait egyre mohóbban aknázza ki. Kereskedelmi, o o gazdasági kapcsolataink mind fontosabbakká válnak. De a fejl dés egyenetlen, míg a világ nagyobb részén o nélkülöznek, addig a fejlettebb területeken a b ség vezet feszültségekhez. Míg korábban a javak el állítása, o o mára eladásuk okoz gondot. Szemlélve életünk folyását könnyen látható, mennyire nem egyensúlyi az emberiség mai állapota. Világunk nem tekinthet önmagát egyszer módon szabályozni képes rendszernek. Ennek f oka az összetartó o u o tényez k összjátékának súlyos sérülései. Egy, egyébként alapvet en fontos alkotó elem, a gazdaság elsio o lányítja vagy jelentéktelenné teszi a többi, hozzá hasonlóan fontos, rendszert teremt o és fenntartó er ket. o Mára már olyan területeket is a hatókörébe von és szabályozni kezd, ahol nem lehetne helye. Ezzel végeredményben felszámolja az alapjául, környezetéül szolgáló társadalmakat, magát a fogyasztói világrendszert. Mint a gazdaság szervez je és fenntartója, a vásár, ahogy már tárgyaltuk, önszervez d rendszert alo o o kot. Szervez désének elvei az emberi szabadság és a nyitottság, csak ezekre alapozva m ködhet. Ez nem o u csupán elméleti kijelentés. Történelmi tapasztalataink birtokában nehéz lenne vitatni. Olyan gazdaságirá nyítási rendszerek, amelyek nem engedték az önszervez odést hatni, mert bezárkóztak és gúzsbakötötték az embereket vagy mert csak mímelték az igazi kereskedelmet, bukásra voltak és vannak ítélve. Ahogyan ezt a 3.4. szakaszban tárgyaltuk, a gazdaságnak mint szervez désnek a környezete a társadao lom és az azt éltet természetes környezet. Egy szervez odés úgy tarthatja fenn vagy növelheti rendezettséo gét, ha emészti környezetét, szervezetlenebbé, szürkébbé téve azt. Gazdaságot fenntartó környezetként az emberi er források és a természetet szolgálnak. Emberi er oforrásaink jelentos részének valóban a gazdao ságot kell m ködtetnie. Annál jobban megy a gazdaságnak, minél több emberi er forrás szolgálja a pénz u o forgását. Legvirágzóbb akkor, ha az emberek csak a pénzzel mérhet dolgokkal tör dnek. Ezt a gazdao o ság el is tudja érni és ezzel elvonja az egyéb emberi tevékenységekhez szükséges id t és er t. Mindez o o boldogtalanná és ahogyan tárgyaltuk, ennek következtében pénzbeteggé teszi az embereket, és ez a szenvedélybetegség, annak tömegessé válása és a kór súlyosbodása öngerjeszt vé teszi a gazdaság növekedését. o Így a gazdaság anyagiakkal b ven, jóval a ténylegesen szükséges felett ellátja a társadalmat. Viszont az emo berek boldogtalanokká, életuntakká, pénzbetegekké válnak, mert nem azzal töltik az idejüket, ami valóban teljessé tehetné az életüket. Természetes környezetét a termelés nyersanyagforrásává valamint a termelés és fogyasztás szemétlerakójává teszi a gazdaság.

64

Egy gazdaságnak alávetett társadalmat már csak az anyagiak érdeklik. Elveszítve szellemi értékei jó részét, az átlagember egyre m veletlenebb lesz. Érdektelenné, közömbössé válik minden más iránt, ami nem u az anyagi helyzetére vonatkozik. Eltompuló emberként nagyon könnyen befolyásolhatóvá válnak. Bálványként tisztelni a gazdaságot emberhez méltatlan és pusztító. Kanada keleti részén élnek indiánok kik az anyagiakra való feltétlen vágyódást elmebeli betegségnek tekintik, egyébként helyesen, lásd a pénzbetegség hátterét. Eme pusztító kórt úgy gyógyítják, hogy a beteget elkülönítik társaitól és ajándékokkal halmozzák el. Egészen addig, amíg fel nem tisztul az értelme. Egy társadalom, mely a gazdaságot mindenek felé emeli, olyan emberhez hasonlít, amely számára csak a táplálkozás a fontos. Más tevékenységek, mint mozgás, légzés, gondolkodás és fajfenntartás csak annyira számítanának, amennyire a zabálást szolgálhatják. Ilyenné fajult társadalomra, világrendre biztos pusztulás vár. Felélik er forrásaikat és az elszürkülés, egyöntet vé o u váló gondolkodás miatt a társadalom képtelen lesz kezelni a kirobbanó válságokat. Hogy ezt a folyamatot jobban megérthessük, el ször a gazdaság egyeduralomra jutásának egy fontos tényez ojével foglalkozunk. o Mindent felemészt gazdasági szervez dések. Mint a 3.4. fejezetben tárgyaltuk, a részvénytársaság o o olyan testület, amely az általa fenntartott vállalkozással ott és akkor minél nagyobb hasznot akar elérni. Azzal is jelent sen lehet a hasznot növelni, ha a vállalkozásnak a m ködésével kapcsolatos költségeket, o u károkozást sikerül másra terhelni. Viselje a környezetszennyzés hátrányait a helyi lakosság, vagy a bolygó egésze. Munkanélkülivé vált dolgozókról gondoskodjon az önkormányzat meg az állam. Utakat és közm u veket építsen az állam. Ha a részvényes olyan területen lakik, amelyet a társaságának tevékenysége terhel, saját haszna akkor is jóval nagyobb, mint amennyi kárt, terhet az állam polgáraként, helyi lakosként el kell viselnie, lásd kés bb a 7.1. példabeszédet. o Él sdivé csak azért válhattak a részvénytársaságok, mert a jogi szabályzás ezt megengedte számukra. o Amíg csak meghatározott id re, a közösség számára elonyös feltételekkel lehetett részvénytársaságot alao pítani, mindenki, a részvényesek és a köz is jól járt. Nem csak a jelenben, hanem a jöv re nézve is. Viszont o a 19. század második felében, jogi hézagokat kihasználva, az USA-beli részvénytársaságok példátlan kiváltságokra tettek szert. Azóta sikerült elérniük, hogy a joghézagok jogokká emelkedtek és világszerte elfogadottakká váltak. Olyan jogokat és kiváltságokat szereztek maguknak a részvénytársaságok, amelyekkel azel tt csak emberek, él személyek rendelkezhetnek. Adhatnak, vehetnek. Van jó hírnevük, amiért o o akár perelhetnek. Jogi személyként egyre több lehet oséget harcoltak ki maguknak és igyekeznek csök kenteni bármi iránti kötelezettségüket, felelosségüket. Emberi lehet ségekhez jutottak, jutnak, de erkölcsi o felel sségük nincs. Ráadásul akár halhatatlanokká is válhatnak. o Végig a 20. század során a részvénytársaságok súlya egyre n ott. Nemzetköziekké váltak és egyre sikeresebben kerülték meg az oket szabályozni, keretek között tartani igyekvo államokat. Manapság már az államokat is eszközükké tették. Állami intézmények és kormányok, közhatalom nemzetközi nagyvállalatok kiszolgálóivá váltak. Központi intézményük, a t zsde a legfontosabb hatalmi központtá vált, szinte csak o vallásos jelleg tisztelet illetheti megnyilvánulásait, kinyilatkozásait. u Most a növeked ben lév gazdasággal, terjeszkedésének módjaival és lehet ségeivel foglalkozunk. o o o

7.1. Gazdasági növekedés
Legegyszer bben úgy n a gazdaság, ha a kereskedés újabb földrajzi területekre terjedhet ki. Korábban u o a terjeszkedés els lépcs jét els sorban a hadviselés, vagy az azzal való fenyeget zés jelentette. Manapo o o o ság ez már csak ritkábban használt módszer mivel a szelídebb eszközök jóval hatékonyabbak lehetnek. Könyörtelen módon folyik a terjeszkedés, nincs tekintettel más szempontokra. Példa erre a Nyugat viselkedése az összeomlott keleti tömb országaiban. Els dleges fontosságú az er sebb, a nyugati fél gazdasági o o lehet ségeinek b vítése. Nem tör dtek vele, mekkora árat fizetnek ezért a keletiek. o o o B víthet a kereskedelem új és jobb min ség termékek bevezetésével. Hatékonyabb gyártási eljárások o o o u bevezetésével a termelést olcsóbbá téve nagyobb tömegek számára is hozzáférhetové lehet tenni a terméket. Jó példa erre manapság a szórakoztató elektronika és a számítógépek eladásának növekedése. 65

 Lehet a fogyasztást növelni pazarló vásárlói magatartást ösztönözve is. Ez a módszer, az egyre erotelje sebb hirdetés a mai fogyasztói társadalom fo alakítója. Nélküle a fogyasztói társadalom nem is létezhetne. Hatalmas er forrásokat köt le a hirdetési ipar. Akinek az életét, viselkedését befolyásolni akarja, sokszor o nem is tud róla, néha nem is sejtheti, éppen mit tesznek vele. Gyakori eredmény olyan termékek megvétele, amire az illet nek nem volna szüksége, s t egyenesen ártalmas számára. Hogy miként alakítják a hirdetések o o viselkedésünket ezzel a következ részben külön is foglalkozunk. o Fontos növekedési lehet ség a minél több csomagolóanyag használata. Ezzel nemcsak az eladható o dolgok szaporíthatók, hanem a csomagolás szemrevalóbbá, kivánatossá teszi a terméket. Nagyon sok áru esetén a csomagolás már jóval többe kerül, mint ami benne van. Természetesen a piac számára kedvezotlen az üvegvisszaváltás, sokkal jobb, ha a csomagolóeszközt mind kidobjuk. Termékrontás. Szándékosan rossz min ség terméket gyártva is növelheto a fogyasztás. Hatalmas sikert o u aratott a múlt század negyvenes éveiben a nylon harisnya. Bolondultak érte a n k, érthet miért. Testhez o o tapadó, átlátszó ruhadarab, könnyen kezelheto, hódító viselet. Ráadásul nagyon tartós. Szinte lehetetlen volt tönkretenni, elny ni. Gyártóinak pont ez okozott gondot. Olyan alapanyagot fejlesztettek ki, amely kevéssé u tartós. Így a harisnya könnyen kilyukad vagy a szála már kisebb karcolástól is felfut. Ehhez a fejlesztésnek nevezett tevékenységhez több kutató hosszabb munkájára volt szükség. De a gyártóknak megérte, a nok azóta folyamatosan vásárolnak harisnyát. Mibe kerül a gyártók haszna a társadalomnak, jobb erre nem is gondolni. Ne csak a nyersanyag, er forrás és munkaero pazarlása jusson az eszünkbe, hanem a n k o o mindennapos bosszúsága is. Mit érez, amikor észreveszi, már megint tönkrement a harisnyája. Ilyen gyatra termékre számtalan példa van a mai gazdaságban. Nemcsak cipok, ruhanem k, hanem sok-sok más is. u Eredetileg tartós árut emberi tudást, er oforrást befektetve ront le a gyártó az eladás szinten tartásához és növeléséhez. Nézve a számítógépek kereskedelmét, id r l id re olyan új készülékekkel, tartozékokkal jönnek elo, oo o amelyekhez a régebbi adathordozók, és berendezések már nem csatlakoztathatók. Emiatt a vev k jóval o gyakrabban kénytelenek teljesen új berendezést venni és a régit egészben kidobni. Viharosan fejl d teo o rületen ez sokszor nehezen kerülhet o el. De itt nem csak err l volna szó, hanem a kereslet er szakolt o o növelésér l. Még sokak számára emlékezetes lehet az Y2K eset. Ekkor, az ezredforduló elott pár évvel o hatalmas vihart kavartak azzal, hogy egyes régi gépek beépített naptára nem tud majd 1999-ról 2000-re váltani. Emiatt óriási károk keletkezhetnek, mivel szinte minden közhivatal, közm és más gépi irányítást u használ. Ezzel sikerült feltornászni a keresletet. Mindenki aggódott és lecserélte gépeit. De ez visszaütött. Mivel a nagy többség felújította a gépét, 2000 után néhány évig eladási válság sújtotta az ágazatot. T zsdei o összeomlások, világraszóló visszaesés lett a következmény. Ha a gazdaság a fenti módszerek lehet ségeit már nagyjából kihasználta, a növekedéshez újabb terüo leteket keres. Hacsak nem ütközik komolyabb visszautasításba, a hagyományok és az adott társadalom m veltsége által képzett gátakba, a gazdaság a társadalmi lét olyan területeire is behatol, ahol pénzzel méru het ségnek, vásári mérlegelésnek, versenyszellemnek nem volna szabad meghatározó szerepet játszania. o Mindig az adott id pontban létez állapotot mérlegeli a kereskedés és a döntést a pillanatnyi érdekek o o határozzák meg. Ezért a gazdaság befolyása alatt lévo területeken a csak a mára figyelés, a napról-napra élés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik. Mindenhová behatol a gazdaság és mindent a saját értékrendje szerint igyekszik értékelni. Csak azt tekinti fontosnak, ami pénzzé tehet . Amit nem tud a o saját rendszerébe bevonni, azt félresöpri. Végeredményben, bár a maga helyén rendezo, összefogó hatású, más társadalmi területeket szétver, eltorzít, m ködésképtelenné tesz. Ezt a folyamatot a játékelmélet a u közlegel k pusztulása címen tárgyalja. o Közlegel k pusztulása. Tegyük fel, hogy a községnek van egy legel je, amely száz tehenet képes eltaro o tani és a községben él száz gazda mindegyike egy-egy tehenet hajt ki a legel re. Ha ezen legel n száz, o o o vagy kevesebb tehén legel, akkor a legel meg tud újulni, ép marad. Egy gazda viszont, hogy növelje a o 66

hasznát, kicsap még egy tehenet a legel re. Jól jár, mert ugyan így egy tehénre kevesebb táplálék jut, de o ez a szám annyira kicsi, - amit eddig százfelé osztottak szét, azt most százegyfelé kell osztani,- szinte észre sem vehet . Ezért a gazda haszna nem az egy tehén, hanem két tehén eladásából származik. Követve az els o o gazda példáját, mások is élnek a lehet séggel és nagyobb lesz a hasznuk. De a két tehenet kihajtó gazdák o számának növekedésével a többiek már érezhetoen rosszabbul járnak. Kevesebbet legelhetnek teheneik, nem fejhetnek annyi tejet, mint korábban és a jószágok soványabbak lesznek. Félnek a nagyobb veszteségt l és ezért a többiek is újabb teheneket hajtanak ki a legel re. Annak füve már nem bírja el a sok állatot és o o a gyep elt nik. Valamennyi gazda elveszti a tehenek után kapott jövedelmet, mindnyájan tönkremennek. u Jól mutatja a példa, miért kell gátat szabni a csak a pillanatnyi érdeket néz gazdaság növekedésének. o Megóvhatja a faluközösség a legel jét, ha elhatározza, a település jöv je érdekében az adott területen tilos o o száznál több tehenet legelteteni. Világméretekben többek között a leveg és a vizek szennyezése, a talajok o kizsigerelése, a világtengerek halállományának túlzott halászata feleltethet meg a közlegel k tönkretéteo o lének. Önmagunk, az emberiség megóvása érdekében hasonló lépésekre volna szükség. Nem volna szabad engedni a természeti, környezeti és emberi er oforrásoknak a jelen kedvéért való eltékozlását. Növekv gazdaságunk egyre nyomasztóbban uralja életünket. Ugyanolyanná tesz, egyenruhába öltöztet o mindent, elszakít egymáshoz tartozókat, szétroncsol mindent, ami nem a gazdaság része és így végzetesen sebezhet vé teszi az emberi életet. Egyensúlyt létrehozni, fenntartani képes tényez k, a szabadon m ködés o o u helyett elsorvadnak. Valamennyi anyagi és szellemi terület, amely nem közvetlenül a gazdaságot szolgálja visszaszorul és pusztul. Felmorzsolódó, elszürkül o, alkalmazkodásra lassan képtelenné váló társadalmaink széthullhatnak. A világrend összeomlik. Mindez nem manapság vette kezdetét, mostanára inkább a mindenfel l érkez vészjelzéseket észlelhetjük. o o

7.2.

Gazdaságuralom

Felmerül a kérdés, mit okolhatunk azért, hogy a gazdasági szemlélet ennyire eredményesen képes rombolni a társadalom egyéb elemeit. Magyarázatot az adhat, hogy a gazdaság els sorban az érzékeinken és ösztöo neinken keresztül fog meg, csábít el bennünket. Vásárolj, vedd meg ezt is, azt is, milyen jó lesz! Hirdetési eszközeivel szántszándékkal igyekeznek kijátszani a tudatos gondolkodás ellen rz szerepét. Módszerei o o nem a gondolkodó, jöv benéz emberre építenek. Állatokkal közös, ösztönös, érzéki részünkre hatnak, o o ezeket er sítik bennünk. Nem szándékunk a gazdaság nemkívánatos terjeszkedése eredményeinek részleo tes elemezése. Csak röviden vázoljuk, hogy egyébként kedvez hatásokat is gyakorolva, miképpen rono csolja a gazdasági szemlélet azokat a területeket, amelyek hatásaikat hosszabb távon, nem is olyan könnyen belátható módon fejtik ki. Gazdaság által kedvelt egyén. Nemcsak a t le különböz elveken m köd területeket morzsolja fel o o u o gazdaság, hanem a társadalom alapegységének, az embernek a személyiségét is súlyosan károsítja. Ki a jó a gazdaság számára? Aki dolgozik és fogyaszt, más felesleges dologra nem pazarolja idejét és eroforrásait. Mindig többet dolgozik és egyre többet fogyaszt. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti. Semmir l o sem hajlandó lemondani, ami számára megvehet . Semmit sem szégyen el állítani, eladni, amire van vev . o o o Megjelent a magyar társadalomban is a konzumidiótaként jellemezhet lény, aki gépies és nincsenek szelo lemi értékei. Sohasem mérlegel, mindig éppen azt teszi, amit a hirdetések beléje ültettek. Önmegtagadás, lemondás, valamit ne tegyek meg, pedig megtehetném, nem kereskedelembarát viselkedés. Nem segíti a pénz forgását ezért a gazdaság az önzetlenséget a maga eszközeivel elsorvasztja, jelentéktelenné teszi. Nagyon jó, ha a fogyasztó nem teljesen feln tt, negyven vagy hatvan évesen is kamaszként vagy csito riként viselkedik. Kiforratlan, biztos pont nélkül él embereket sokkal könnyebben lehet befolyásolni, o irányítani. Oktatásból is csak annyira van szükség, amennyi a szakképzettséghez kell. M veltségre nincs u szükség. Ha nézzük az amerikai filmeket, sorozatokat, a pazar lakásokban nem látni falnyi könyvesszekrényeket de még polcokat se nagyon. Minek az, nincs bel le haszon. Jó az is, ha az ember könnyen megijed. o

67

Betegségekt l, fert zésekt l és ki tudja még mit l való félelmében sok-sok, jobb esetben csak hatástalan, o o o o de gyakran inkább káros terméket is kész megvásárolni. Gazdaságkori család. Ha a család szétesik, a válás a családtagok szempontjából nagy csapás, de a gazdaság számára egyenesen kívánatos. Ugyanis a kétfelé költözés miatt újabb lakhelyre, konyhafelszerelésre, mosógépre, stb. van szükség. Ezért az elvált férjnek és feleségnek jóval több pénz szükséges, többet kell dolgozniuk. mint korábban. Kedveli a gazdaság a magányos embereket, az egyszemélyes háztartásokat. Mivel nincsenek olyan id igényes emberi kapcsolatai, mint a házastárssal, gyermekekkel, szül kkel és roo o konokkal való foglalkozás, a magányos fogyasztással töltheti szabad idejét és többet dolgozhat. Míg korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta, a gazdaság a pénzzé tehet szolgáltatások o híve. Menjen az öreg és a beteg olyan intézménybe, otthonba, ahol a megtakarításaiért, házáért, nyugdíjáért gondozzák. Amellett, hogy így egy fontos terület, ahol korábban nem forgott a pénz, a gazdaság részévé vált, az is jó, hogy így nem esik ki a másra képzett családtag a munkájából. Ez a gazdaságos. Magos Déva vára. Legjobb, ha a fiatalok meg sem házasodnak, hanem magányosak maradnak. Mivel a házasság els sorban a n kön múlik, oket kell a férjhezmenésr l lebeszélni. Legyél sikeres, mutasd meg, o o o te is képes vagy arra, mint a férfi. Legyen minél jobb állásod és maradj szabad. Egyik f olvasnivaló a n i o o sajtóban a szinglik - érthet módon nem használják a megfelel magyar szavakat erre az állapotra - sikerei, o o vonzó életük. Érthet a n i lap írásainak jellege, hiszen nagyrészt a szépségipar tulajdonában van és annak o o hirdetéseib l él. Ha egy leány férjhezmegy, utána bizony már csak töredéknyi szépít szert használ, mi lesz o o így az iparral. Miközben a hirdetések a noi ösztönökre hatnak azzal, hogy szebbek és vonzóbbak legyenek a vásárolt eszközöket használva, arra törekszik a fogyasztói rendszer, hogy nehogy férjhezmenetelre vezessen mindez. Legyen barátod, de orízd meg függetlenséged, mindkett töknek legyen külön lakása. o Nem járnak jobban a férfiak sem. Ösztöneikre hatnak az o esetükben is. Te legyél az els , a leggazo dagabb, a legsikeresebb, a mértékadó, aki meghatároz mindent, akire felnéznek, akit l tartanak. Legyen o versenyautód, piros helikoptered, akkor bárki n o, akit megkívánsz a tied lehet. Itt az alfa-hímet ébresztik a férfiban. Természetesen amikor a sikeres és független n o és férfiú álompárosként összekerül, abból minden lesz, csak tartós házasság és szép család nem. Nem mai a kérdés, feláldozza-e a társadalom az anyagi gyarapodásért a családot, az anyát. Egy osi magyar népballada, K m ves Kelemen története éppen err l szól. Hiába könyörög az anya, nincs mese, o u o pusztulnia kell, hogy magos Déva várának falai felépülhessenek. De abból legalább lett egy máig álló vár. Mai gyötrelmeink csak arra jók, hogy minden elpusztuljon. Vásárra vitt muvel dés. Ismeretes, milyen helyzetbe juttatta és juttatja az üzleti módszerek gátlásta o lansága a közm vel dést és ezeknek milyen ágazatai virágzanak a kereskedelem mindenhatóságának köu o szönhet en. Irodalmi, képz m vészeti, zenei alkotás akkor érték, ha eladható. Ennek feltétele pedig nem o o u a bennük megtestesül szellemi érték - ilyen a kalmár számára nem létezik -, hanem az, hogy mennyire o sikeresen, milyen emberi tényezokre hatva lehet oket eladni. Háttérbe szorul a saját fejl dési törvényei o szerint létez m vel dés. Helyette értékesíthet termékek 'gyártásáról' beszélhetünk. Nem az irodalom, a o u o o m vészet, a zene alakítja az embert, hanem a kereskedelem alakítja az el bbieket olyanná, hogy a vásárló u o pillanatnyi, napi kényelmét, elégedettségét szolgálják. Bár megjelenésekor a m veltség szabadpiaca els sorban az el nyös vonásait, a meglév igények minél u o o o teljesebb, magasabb szint kielégítését szolgálja, hosszabb távon a m veltség elsilányítója. M ködésénél u u u fogva nem alkalmas a társadalom egészét magasabb szellemi szintre emelni. Vészesen csökken a felnövekv nemzedékek m veltség iránti igénye. o u

68

Gazdaságos tudomány. Napjainkra az üzleties értékrend fény zésként, kedvtelésként készül kezelni a u természet alapvet törvényeit feltárni igyekvo tudományágakat. Ezek eddigi fejl dését is sokkal inkább o o a fegyverkezési hajsza, mintsem a tiszta megismerés vágya mozgatta. Ilyen területek jövend beli eredo ményei, ha azok valóban komoly befolyást gyakorolhatnak a tudományterületre és más területekre, nem tervezhet k el re és nem kérhetok számon. Ha viszont a jelen, az ezévi teljesítmény mérlegelésén alapuló o o gazdaságossági szemlélet kerül el térbe, akkor a kutatóknak folyamatosan számot kell adni teljesítményüko r l. Számadásuk tudományos közlemények írását jelenti. Emiatt a kutatók rengeteg felesleges közleményt o írnak. Kényszer nélkül egyébként ezt nem tennék, hanem gondolkodnának, érlelnék ötleteiket. Esetleg más, kockázatosabb feladatot választanának maguknak. Ezeken dolgozva csak akkor közölnének, ha valóban érdekes felismerésre jutnának, felfedezést tennének. Ilyenféle, folyóiratok tömegeit megtölt közleményhalmaz nem sokat ér. Azaz a befektetésekhez kéo pest az eredmény túl kevés. Ekkor vezették be az egyes közlemények idézettségi mutatójának figyelését. Ez jelzi, más közlemények említik-e az adott munkában leírt eredményeket. Hamar kiderült, miszerint a kutató közleményeinek száma, az idézettségi mutató sem használható a tudományos teljesítmény egyedüli megbízható mércéjének. Ez sem állíthatja meg a folyóiratok számának és terjedelmének növekedését, s t o gerjeszti ezt a folyamatot. Gazdaságossági szempontból ilyen jelleg , egyébként a gazdaság által megronu tott tudományos tevékenységre nincs szükség és igény. Holott a gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne az emberiség túlélésének egyik alapfeltétele. Gazdaságos hitélet. Természetüknek megfelel en a hitélet és az egyházak sem üzleti intézmények, de o a gazdasági értékrend és gondolkodásmód rájuk is keményen hat. Ezt kifejlettebb alakjában az Egyesült Államok vallási közösségeinek életében figyelhetjük meg. Náluk az emberek jóval vallásosabbak, mint az európaiak. Egyházaik jelent sége ezért nagyobb, mint itt nálunk. o Üzleti szempontból az egyházak létét az indokolja, hogy emberek egy csoportja igényt tart ilyen szolgáltatásra. Akinek szüksége van rá, fizessen érte. Így az államtól teljesen független egyházak közül azok lesznek életképesek, amelyek megfelel számú és jövedelm hívet tudnak szerezni és meg is tudják tartani o u oket. Ha van kereslet, támad kínálat is. Hadd válogasson a hitre szomjazó ember. Hagyományos kötelékeikt l felszabadulva polgárok maguk döntik el, járnak-e az istenházába és hová. Amint a hitélet kínálata o b vül, oda mennek, ahol jobban érzik magukat, ahol a lelkész rokonszenvesebb, ahol a gyülekezet számukra o kellemesebb emberekb l áll. o Kemény a verseny a gyülekezetek között. Ez jótékony hatással van a lelkészek képzésére, teljesítményére. Csak felkészülten, a gyülekezet tagjaira odafigyelve állhatják meg helyüket. Nagyon igyekszik a lelkész, legyen jobb a közösségi élet, minél többféle tevékenységre terjedhessen ki. Emiatt egy amerikai városban a gyülekezetek a közösségi élet színterei is. Istennek a háza egyúttal m vel dési ház, szabadid u o o központ is lehet. Ez is magyarázza az amerikaik gyülekezetükhöz való ragaszkodását. Viszont a lelkész nemcsak a lelkiatyja, vezet je a gyülekezetnek, hanem alkalmazottja is. Emiatt a o szolgáltatóvá tett egyház a hívek kiszolgáltatottjává válik. Úgy válogathatnak a hívek a gyülekezetek, mint mondjuk a Pepsi-Cola vagy a Coca-Cola között, melyik esik jobban. Komoly gond a lelkész számára a hitélet piacán, mi lehet a szentbeszédben. Fél a gyülekezetet elhagyóktól. Meg attól is, ha olyanokat talál mondani a híveknek, ami nekik nem tetszik, akkor a fellázadt gyülekezet egyszer en elcsaphatja. Lelu kipásztorok Isten szolgájából, üzenetének közvetít jéb l az ot eltartó gyülekezet igényeinek kielégít jévé o o o válik. Világszerte szaporodik a protestáns egyházak száma, els sorban szétesésekkel. Ezt a hitéletbe bejuo tott kereskedelmi szemlélet er södése gerjeszti. Tagoltabb felépítés egyházak jobban ellen tudnak állni a o u fenti veszélynek, erre a katolikus világegyház története a legjobb példa. Vásárivá váló sajtó. Ami új vagy szokatlan, felkelti az állat és az ember figyelmét, mert vagy veszélyt rejthet magában, vagy új lehet ségeket hordoz. Emiatt elménk ösztönösen felfigyel az új és szokatlan o dolgokra. Árvíz van, ez hír, de hogy száraz id oben gátakat építenek, er sítenek, nem különösen érdekes. o 69

Ha csak a sajtót olvassuk, akkor nem a mindennapokról olvasunk, hanem arról, ami hírérték . Így többször u olvashatjuk azt, hogy egy ember megharapott egy kutyát, mint hogy egy kutya megharapott egy embert. Ha csak a sajtóra hagyatkoznánk, azt hihetnénk, hogy az el bbi a gyakoribb. o Eredetileg a sajtó feladata a tájékoztatás, a hírek értelmezése, magyarázata volt. Majd az olvasó eldönthette, mennyire fontos, izgalmas számára az adott híranyag, hírmagyarázat. Viszont az újságok piacán megindult a verseny, ki tud több lapot eladni. Nyertes az, aki olyan újságot szerkeszt, amelyik jobban felhívja magára az olvasók figyelmét. Megjelentek a szalagcímek, a meghökkent hírek hajszolása, a szokatlan, o ezért figyelmet felhívó tördelés, majd a képek, minél felt n bbek, annál jobb. Ösztönös viselkedésünkre, u o az újra, a szokatlanra felfigyelo elmére épít körúti sajtó ezzel a fogással tudja eladni a lapokat. Igaz, a o tálalt újdonságok, felt nést kelt hírek általában nincsenek hatással az olvasó életére. Sem veszélyre, sem u o új lehet ségre nem hívják fel a figyelmét. Egyszer en léprecsalnak. o u Manapság a mértéktartó, érzékekre, ösztönökre kevésbé ható, ténylegesen tájékoztató és eligazító lapok részaránya fokozatosan csökken. Egyre ritkábban igényel a közönség ilyen újságot, mivel ilyet olvasva gondolkodni is kellene. Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá, kiszolgáltatottabbá válik. Közmuvek piacosítása. Víz, csatorna, villamosáram, gáz, azaz a közm vek valamint a tömegközlekedés u társadalmi alapszükségleteket elégítenek ki. Korábban az emberek biztonságos ellátása meghatározó szempont volt. Komoly összegbe kerül a lehetséges kimaradások, összeomlások számának csökkentése, mert ezek elkerülésére tekintélyes tartalékokat kell képezni. Ezért régebben a közm vek kizárólagosan állami u tulajdonban voltak. Csak önköltségi árat kért az állam használatukért és a közm vek biztonságosak voltak. u Komolyabb áramkimaradás és más ellátási zavar elvétve fordulhatott el . o Korábban az Egyesült Államokban magánosítottak, manapság Európában is magánkézbe adnak közm veket. Emiatt a szolgáltatások ára n , mivel az önköltségen kívül a tulajdonosnak haszna is kell, hogy u o legyen. Továbbá a tulajdonosa tartalékok csökkentésével tud nagyobb haszonra szert tenni. Emiatt egyre több a nagyobb üzemzavar. Aminek hatalmas költségeit természetesen nem a közm vek tulajdonosai, hau nem a fogyasztói tömegek és az állam viseli. De a tulajdonosoknak így jobban megéri. Magánkézbe adva szándékosan sorvasztották el a tömegközlekedést az USA-ban. Gépkocsiipari érdekeltségek kaparintották meg a nagyvárosok tömegközledését. El ször gazdaságosságra hivatkozva ritkío tották az egyes járatok számát, zsúfoltabbá téve az utazást. Kés bb szintén gazdaságosságra hivatkozva o járatokat szüntettek meg, majd szép lassan elt nt a tömegközlekedés. Angliában a vasút magánosítása nem u váltotta be a hozzá f zött reményeket, mivel a vasúti szolgáltatások színvonala csökkent, az üzemzavarok, u balesetek száma pedig megn tt. o Hadsereg üzletesítése. Korábban is voltak hópénzes hadseregek. Jórészt magánhadseregek végezték a felfedezett új területek meghódítását is. Hadjáratok során a seregekkel kereskedok és egyéb szolgáltatásokat nyújtók is együtt tartottak. Manapság a hatalmas költségekkel fenntartott hader k kerülnek egyre o nagyobb részben magánkézbe. Els sorban a hadsereg szállítási, ellátási feladatait magánosítják, de egyes o biztonsági, rendészeti m veletekre is vállalkozókat fogadtak. Ilyen területek a légi üzemanyag utántöltés, u rzése. A vállalkozóknak most is a haszon a meghatározó. Ha nincs megfelel nyereség, berendezések o o akkor abbahagyják a hadsereg ellátását. Ha úgy ítélik meg, hogy az ellenség megrongálhatja berendezéseiket, gyorsan megszüntetik tevékenységüket. Emiatt hadseregek kerülhetnek hirtelen szükséghelyzetbe, hadm veleteket kell gyorsan áttervezni vagy elhalasztani. 2003 tavaszán az iraki háborúban is történtek u hasonló események. Gazdaságos egészségügy. Egészségünk közügy. Ezért az egészségügyi ellátás, összetettségénél fogva is, els sorban állami feladat. Az lenne az egészségügy feladata, hogy minél hosszabb ideig minél jobb o egészségben tartsa az embereket. Ha pedig megbetegedtek, hamarabb meggyógyuljanak. Ám a magánkézre 70

adott gyógyítást els sorban a tulajdonos haszna szabályozza. Haszna pedig akkor van, ha minél több a beteg o és minél hosszabb ideig betegek. Ezért a magánosított egészségügy hosszú élet , ám idült betegségben u szenved és így állandóan gyógyszerre, orvosi felügyeletre, beavatkozásra szoruló emberekben érdekelt. o Emiatt a megel zés, az egészség meg rzése az emberek magánügye marad. o o A magánosított egészségügyi rendszerek másik jellemz je a felesleges beavatkozások sokasága. Akkor o jár jól a magánkórház, ha minél több vizsgálatot, beavatkozást végezhet. Ha nem lenne egészen indokolt, olyankor is. Ez a gazdaságos. Nem igazán érdeke a biztosítónak sem és szerfölött költséges lenne, ha job ban utána nézne, mit miért csinált a kórház. Egyszer en megemelik a biztosítások árait, így az o hasznuk u is nagyobb lesz. Így azután, miközben az ország egyre többet költ az egészségre, az emberek egyre nagyobb számban szorulnak ki az ellátásból. Az USA-ban az egészségügyre fordított pénz tekintélyes része a biztosítók fenntartására fordítják, miközben minden hetedik ember egészségügyi biztosítás nélkül kénytelen élni. Évente milliószám végeznek felesleges beavatkozásokat. Hatalmas költségeik ellenére az USA polgárai messze nem olyan egészségesek és nem olyan hosszú élet ek, mint más fejlett, ám a magánosított u egészségügy csapdájába be nem sétált országok népessége. Hatékony megoldásra a régi Kína egészségügyi rendszere a példa. Ott is volt biztosítási díj amit az ember az orvosnak fizetett. De csak addig, amíg egészséges volt. Amint megbetegedett, attól fogva nem fizetett, hanem az orvos állta a gyógyítás költségeit. Emiatt az orvosok abban voltak érdekeltek, hogy az emberek minél magasabb kort éljenek meg minél jobb egészségben. Ezért a megel zésre összpontosítottak, o továbbá arra, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Mindenkinek így volt a legjobb.

7.3. Hirdetések és a fogyasztói társadalom
Egyszer és régi módszer az, hogy a vásártéren a keresked ok eddig még nem ismert dolgokat, esélyeu ket ígérve igyekeznek magukra vonni a figyelmet. Rövid és hangzatos fordulatokkal, nyereményekkel, az újdonság varázsával kecsegtetve hívják fel az emberek figyelmét az adott termékre, szolgáltatásra. A hirdetéseken alapuló piacb vítés, fogyasztásra serkentés már a piaci gépezet túlpörgését jelzi, terjedése és o általánossá válása a piac és a társadalom válságának jele. Nagyon hatékonyak a hirdetéshez felhasznált módszerek, de hogy miért, arról számos esetben a szakemberek is vitatkoznak. Általában nem szeretik az emberek a hirdetést, zavarja oket, nem figyelnek rá. Gondolják, és joggal, a legtöbb yoghurt, szappan, hajmosószer mind egykutya, teljesen mindegy, melyiket veszem meg. Hagyjanak békén a hirdetésekkel. Éppen azokat az embereket célozzák meg a hirdetések, akik nem tudatosan választanak valamit. Hirdetési szakért k a hirdetés üzenetét úgy igyekeznek eljuttatni, hogy az az oda nem figyel emberre is hasson. Erre o o a lélektan fejl dése adott módszereket. o Hirdetés a tudatalattiba csempészett képekkel. Olyan lélektani fogásokat használ fel a hirdetések jó része, amelyeket az utóbbi id k tudományos kutatásai munkáltak ki. Ugyanis a nem nézett ám látott képeket o is feldolgozhatja a tudatalatti, ha az ember feszültebben figyel állapotban van. Hogy mennyire hatékony a o módszer, ezt még a régi idok mozijában vizsgálták meg, amikor a vetítés a híradó bemutatásával kezd dött. o Akkoriban a híradó és nagyfilm között szünetet tartottak, azalatt el lehetett menni a büfébe. Módszerük lényege a következ volt. A híradó szalagjába minden kb. huszadik kocka után bevágták egy Coca-Colás o palack képét. Ugyan a híradót figyel néz k számára a palack képe nem tudatosodik, nem tudatosodhat, o o viszont a kép bejutott a tudatalattiba. Ezért a szünetben - önmaguk számára is váratlanul - sokkal többen érezték magukat szomjasnak mint máskor és szinte valamennyien Coca-Colát vásároltak. Pedig sok másféle italt is választhattak volna. Amikor pedig, hasonló módon, pattogatott kukoricás zacskót vágtak be a híradóba, akkor a szünetben sokkal többen éheztek meg mint máskor és pont pattogatott kukoricát vásároltak. Pedig más ennivalót is vehettek volna. Bár a hirdetésnek ezt a fajtáját betiltották, az elvet magát általánosan alkalmazzák. Ez az eljárás azért sikeres, mert a feszültebb állapotban lév ember agya er sebben dolgozik és így o o jóval több küls jelzést feldolgozását végzi el. Általában csak azok az észlelések válnak tudatossá, amik o 71

a figyelem tárgya szempontjából fontosak. De a többi észlelés is nyomot hagy az emberben, ha sokszor ismétl dik. Erre példa a tudattalan tárgyalásakor leírt, kávés óriáshirdetmény hatása. Vagy gondoljunk o a tömegközlekedési járm vek megállóiban várakozó utasra. Nem érdeklik a megálló falára kiragasztott u hirdetések, de ide-oda lesve, forogva, várva a járm vet, tudomást szerez a hirdetésrol is. Minél többször u szokott késni, kimaradni az adott járat, annál feszültebb a várakozó utas és annál hatékonyabb a hirdetés. Ilyen hatásra építenek a versenypályát övez hirdetések is. Figyel a néz , a mérk zés vagy a verseny o o o el re nem látható fordulataival, izgalmaival ragadja meg. Senkit sem érdekelnek a pályát körülvevo hirdeo tések, de az önkéntelenül is látott képek bekerülnek az elmébe és befolyásolják az egyén döntéseit. Így a pálya menti hirdetések, mert a nézok er sen figyelnek, a mérk zés velejárójaként jutnak be az elmébe. Már o o csak azért is, mert a hirdetések képei igen sokszor ismétl odnek a játékot folyamatos fejmozgással követ o néz számára. Képcsatornák mérk zésközvetítésében a labda vagy korong útját a felvev gépek eleve úgy o o o követik, hogy akár százszor is felvillantják mondjuk a megfelel kávé hirdetésének képét. Mindez úgy o folyik, hogy sejtelmünk sincs, éppen mit csinálnak velünk. Sokszor nem tudom az igazi okát annak, hogy bevásárláskor miért veszek abból a termékb ol, amib l eddig nem vásároltam. Ugyan a tudatunk megindoo kolhatja számunkra, hogy kiváncsi vagyok rá, vagy hasonló magyarázat merül fel bennem, de az igazi okot nem ismerem. Olyan utasításokat írnak elménkbe a hirdet ok, amikr l mi magunk nem is tudunk, hogy van o bennünk ilyen. Szabadságunkat csökkentik a hirdetések. Durvább hirdetési módszerek. Arra vonatkoznak a fenti esetek, ha valami érdekesség, izgalom miatt egyébként is feszültebb az illet , akkor mellékesen a látókörébe lehet csempészni a hirdetést. De vannak o keményebb hirdetési módszerek. Ezekben a feszültebbé, sot szorongóvá tétel egyenesen része a hirdetési folyamatnak. El ször feszültebb, izgatottabb állapotba hozzák az embert, majd rögtön, miel tt még a feo o szültség csökkenne, jönnek a hirdetések. Lankad ugyan az ember figyelme, de még épp elég éber ahhoz, hogy a hirdetésekre is jusson valamennyi belole. Változhat az izgatottabbá, feszültebbé tev eszközök dio vatja. Lehet a hirdetést er szakhoz, nemiséghez, jobb esetben játékossághoz, vagy szellemes fordulatokhoz o kötni. Annak felderítése a hirdetéskészítok egyik f feladata, hogy egy adott vásárlói rétegnek mi ragadhatja o meg els sorban a figyelmét, mi az ami számukra meglepo lehet. o Ilyen eljárásnak tekinthet a körúti lapok szerkesztése, ezeket a sajtótermékeket els osorban a beléjük o helyezett hirdetések tartják el. Minél érdekfeszít obb az újság, mennél több benne a vérfagyasztó vagy vérpezsdít elem, egyúttal annál fogékonyabb lesz az olvasó a benne közölt hirdetésekre. Érdekességek o nemcsak az olvasótábor gyarapításához kellenek, hanem a hirdetés befogadásához szükséges állapotot is megteremtik. Hasonlóan a kereskedelmi hangcsatornák m sorát a hirdetések megfelelo tálalása határozza u meg. Amikor a hirdetésekre kerül a sor, hangosabbá, pezsdít obbé, ütemesebbé válik a zene. A m sorveu zet nek pedig fel kell tudni keltenie a hallgatók figyelmét. Hogy mivel, az majdhogynem mindegy, lehet a o m sorvezet pimasz, tudatlan, akár durva is. Lényeg az, figyeljenek rá. Gondoljunk például az ilyen adók u o vetélked ire. Ha feltesznek egy olyan egyszer kérdést, ki írta a Toldit, a néz jobban fog figyelni. Lehet o u o az, hogy egy ilyen kérdés megválaszolásával nadrágot lehet nyerni?! Azután amikor valaki bejut a vonalba és rossz választ ad, a hallgató még jobban elképed. Van olyan, aki még ezt sem tudja! Ilyenkor bizony jobban hat a hirdetés, rendes vetélkedo korántsem hozná ennyire fogékony állapotba a hallgatót. Er szak és kereskedelmi képcsatornák. Legkeményebb hirdetési módszerek a kereskedelmi képcsao tornákat jellemzik, ahol a feszültebb állapotot f ként az er szak mutatásával állítják el . Különösen éro o o zékenyek vagyunk az er szakosság látványára, jeleire. Ezek valamennyi embert, értelmét l függetlenül o o feszültebb állapotba hozzák, ezért az er szak, pusztítás vetítése a kereskedelmi csatornák legáltalánosabo ban használt eszköze. Magyar kereskedelmi csatornákon az er szakos jelenetek aránya 60-65% között o mozog, a törvények el írásainak betartása körülbelül ennyit engedélyez a szerkeszt k számára. o o Változatos módszerekkel gerjesztik fel a néz k figyelmét. Érdemes minél rövidebbre, ám csattanóo sabbra szerkeszteni a hírm sorokat. Minél több a vér, annál eredményesebb lesz a rákövetkezo hirdetés. u

72

Bizonyosan lehet építeni a nagyvilág történéseire. Háborúk, tüntetések, természeti csapások, nagyobb külföldi szerencsétlenségek biztos hírek. Külön érdemes rakni a hazai szerencsétlenségek, balesetek képeit, felkavaró hatásuk biztosított. Igazából csak a csirkefogóknak adnak ötleteket a rend rségi tudósítások kéo pei, mutatva milyen lehet ségeket használnak ki társaik, hogyan csaphat le a balszerencsésebb b nöz kre a o u o rend rség. Nyilván a rendorség is tisztában van ezzel, ám nem zavarhatják el a tolakodó tudósítókat, mert o ha a háttérben maradva üldözik a b nt, hátrányba kerülnek a költségvetés osztásakor. u Izgalmas, veszélyes helyzeteknél, éppen a legforróbb pillanatokban a hirdetéssel megszakított lejátszás igen jó hatásfokú hirdetéshordozó. Nemcsak a jelenet keltette izgalom növeli a bejátszott hirdetés tudati rögzülésének esélyét, hanem a megzavart nézo indulata is fokozza a hirdetés hatékonyságát. Továbbá tudat alatt a néz is a veszélyes helyzetben érzi magát. Vészhelyzetben pedig a tudat különösen érzékeny az o észlelt jelenségekre, kés bb is jobban emlékszik, mi történt akkortájt vele. Ezért a nem csupán izgalmas, o hanem egyenes veszélyes helyzetek kiváló hirdetési lehet ségeket adnak, gondoljunk a pifpuf, végveszeo delem, rém- és b nügyi képszalagokra, a minden folytatásban másféle izgalmat kínáló sorozatokra. Ilyen u m sorok határozzák meg a kereskedelmi képcsatornák kínálatát, ezek egyenesen számukra készülnek. Fuu tószalagon gyártják oket és a képcsatornáknak eladott szalagokon eleve benne vannak a pontok, megszakítások, hová kell berakni a hirdetéseket. Az ilyen képszalagok forgatókönyveit a hirdetés szempontjainak megfelel en szerkesztik. 25-30 percenként el kell érni a cselekmény valamelyik idegborzoló jelenetéhez. o Természetesen a befejezésnek is felkavarónak kell lennie. Nem olyan jó üzlet a hirdetésekkel megszaggatott m vészi alkotás vetítése, hiszen a m vészi élmény u u általában nem párosul a meglepetés, az esetleg veszélyt is hordozó újdonságra való figyelés izgalmi állapotával. Ezért a fenti hatások sem érvényesülnek. Érdekes megfigyelni, mennyire tanácstalanok a kereskedelmi csatorna hirdetéseinek bevágói m vészi alkotás megszaggatásakor. Valakire, aki például a Carmen ilyen u változatát is megnézi, mert kedvenc darabjára így is kiváncsi, az itt-ott bevágott hirdetések nem vagy alig hatnak. Emiatt a hirdetési iparnak nem érdeke az, hogy a szabad id nkben m vészi alkotásokat nézzünk, o u mert ezek hirdetéshordozó hatása sokkal kisebb, mintha a hirdetéseket az idegeket remegteto anyagokban helyeznék el. Sokkal jobb a hirdet knek, ha a felkavaró rémségeket bemutató képerny okre meredünk, ezért o a hirdetésekb l él képcsatornák eleve ezekre szoktatnak bennünket. Ez már a kicsinyeknek szóló sorozatoo o kon, az azt övez id kben sugárzott hirdetéseken is megfigyelheto. Éppen a hirdetések kedvez elhelyezése o o o miatt ömlesztik ránk az embertol idegen, rémes történetek százait. Egyre kegyetlenebb, elborzasztóbb képeik nemcsak a tompuló érzék nagyközönség ízlésének durvulásához igazodnak, hanem egyszer en a hiru u detési szakma növekv igényeit szolgálják ki. "Reklám nélkül gyakorlatilag a televíziózás sem létezhetne," o jelentette ki napilapban közölt nyilatkozatában a Nemzetközi Reklámszövetség f igazgatója. o Fogyasztás és vásárlás mint szorongáscsillapító. Akik rendszeresen nézik a kereskedelmi csatornák anyagait, egyfajta tudati átalakuláson esnek át. Mivel a híradó vagy a képszalag végén vagy a képszalag megszakítása után mindig a fogyasztás der jét és szépségét mutató hirdetés következik, az izgalmon kívül u egy rejtett, ám az adott hirdetések befolyásán jóval túlmutató hatás is megjelenik. Amikor megszabadulunk az izgalomtól, a szorongástól, abban a pillanatban mindig hirdetéssel, benne a fogyasztás és a vásárlás o örömeivel szembesülünk. Mivel az átlag magyar néz 3-4 órát ül naponta a képernyo el tt, elméje esténként o átlag legalább tízszer találkozik azzal, hogy szorongásának oldódásához a vásárlás és fogyasztás öröme társul. Napi tízszer, így hetente hetvenszer, havonta háromszázszor megtapasztalt, együtt el forduló dolgot, o Elménk a vásárlást és a fogyasztást valamint a szorongástól való megszabadulást egymáshoz köti. Ezért egy id után az elme számára a fogyasztás és vásárlás testesíti meg a jót, a menekülést, az életet. Hat a tanulás, o az emberbe egyre jobban belevésodik ez a beidegz dés és egy id után már nem is lesz szüksége másra, o o csak pénzre, mert vásárolva, fogyasztva nyugodtabbá, oldottabbá tud válni. Manapság a rémtörténeteket egyenesen a bevásárlóközpontba telepített moziban nézhetjük meg. Utána már nem is kell messze menni, azonnal költhetjük pénzünket. Az átírt tudatú emberek a m sorok keltette szorongást is fogyasztással csillapíthatják. Bár nem éheu sek, de eszegetnek a képerny el tt. Egyszer en mert jólesik és igazuk is van. Többen elmondták, ha o o u 73

 izgalmasabbat mutat a képerny , akkor gyorsabban kapkodják a rágcsálnivalót. Ekkor egy osi állati öszo tön is felébred az emberben, ugyanis a zsákmányt fogyasztó állat, ha társai közelednek, feszültebbé válva o gyorsabban eszik. Nemcsak a képernyo el tt hat a szorongáscsillapító csodaszer, a vásárlás és fogyasztás boldogító hatása. Ajánlja magát a mindennapokban is, amikor az életünk gondjai, munka, munkahely, család, tanulmányok, betegségek miatt gyötr dünk. Amikor hazaér a szorongó ember, nekiesik a h t oszeko u rénynek, mohón eszik vagy elmegy vásárolni. Nemrég egy amerikai kutató arra jött rá, hogy honfitársai nagyon sok élelmiszert az eredeti csomagolásban, felbontás nélkül dobnak ki. Nyilván nem azért vették meg az ennivalót, mert szükségük volt rá. Angliában gyermekfelügyel ként dolgozó hallgatóktól is hao sonló dolgokról hallottam. Egyik helyen az ottlét hat hónapja alatt a háziak a gépkocsitároló harmadrészét telerakták újonnan vásárolt holmikkal, anélkül, hogy felbontották volna a csomagokat. Egy másik házban egy szoba egyenesen tele volt rakva ilyen cuccokkal, ajánlgatták is a hallgatónak, vegyen bel lük, vigye, ha o kell neki. Már nem azért vásárol a fogyasztói társadalom polgára, mert szüksége van valamire, hanem mert egyszer en jólesik vásárolni. Nem tudja megmondani, miért esik igazából jól neki, mert nem tud arról, miképu pen nyúltak be az elméjébe. Ugyan csillapítható a bels feszültség fogyasztással vagy vásárlással, ám nem o t nik el. Bizony az el ttünk járó fejlett Nyugaton jól ismertek a szenvedélyesen ev k, vásárlók, akik emiatt u o o már orvosi kezelésre szorulnak. Erre a betegségre a család általában csak akkor figyel fel, ha az egyén sorozatosan felesleges dolgokat vásárolva lemeríti a számlát. Gazdagabb családok esetén a pazarló vásárlás fel sem t nik. Egy újabb felmérés szerint az Egyesült Államokban tizenötmillió vásárláskényszerben szenvedo u (angolul shopaholic) lehet. Ép személyiség feln tt nem kíváncsi mások életének olyan részleteire, amelyeket o maga sem tenne u o közszemlére. Tartályokba vagy máshová zárt emberek életének bármely részletét megleso sorozatok nézése, vagy a bezártaknak a világhálón való meglesése ezért a többség számára nem csábító. Életünk min dennapos, másokra igazán nem tartozó részletei els osorban a kiforratlan kamaszok vagy korban feln ott ám viszont igazi szenvedéllyel gyermekesebb gondolkodású személyek érdeklodésére tarthatnak számot. Ok kukkolnak. Itt a leskel d szenvedélye szolgáltatja a hirdetéshez szükséges izgalmi állapotot. Ugyanis o o a rejteni való dolgokat les , figyel néz tudatába bekerülnek a háttérként szolgáló berendezési tárgyak, o o o ruházatok, szépségápolási cikkek, élelmiszerek, WC-papír képei. Ezek a leskel d s m sort támogató válo o u lalkozások termékei, számukra ez hirdetési költség.

7.4.

A fogyasztó mindennapjai

Több pénzért többet kell dolgozni, mert a rengeteg cuccot nemcsak meg kell venni, hanem el is kell álo lítani. Egyre több er t kénytelen munkába ölni a fogyasztói társadalom polgára. Mivel a munkahelyek o nagy többsége egyhangú tevékenységet igényel, mert értelmes, alkotó munka egyre kevesebbeknek jut, így a munka egyre jobban fáraszt, lásd a 5.6. szakaszban. Ezért a fogyasztói társadalom hatalmas emberi ero forrásokat köt le. Mivel másra már nem is jók, a fáradtan hazatér emberek a képernyo elé rogynak. Ez a o hirdetésekkel csak gerjeszti bennük a fogyasztás vágyát. Kevesebb idejük és f leg erejük jut a sok szabado id t ám bizonyos er befektetést igényl kedvteléseikre, mint olvasásra, vagy testmozgásra. Egyre ritkábbak o o o az örömteli id szakok, romlanak az emberi kapcsolatok, mert azokra sincs id és er forrás. Csapdába esett o o o a fogyasztói társadalom polgára. Egyre kevésbé szabad miközben egyre boldogtalanabb. Mókusgurigába zárták. Minél gazdagabb egy társadalom, annál kevésbé kell a gyermek. Gyermekre az vágyik, aki szereti az életet, bízik a jöv ben. Felesleges javakban dúskálva egyre kilátástalanabbnak érzi a fogyasztó az életét. o Nem vágyik gyermekre, folytatásra. Akik pedig nem tudnak több pénzhez jutni, mivel nem dolgozhatnak, mert nincs munkahelyük vagy alacsony a nyugdíjuk, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hirdetések teljesíthetetlen vágyakat keltenek bennük, hisz esélyük sincs arra, hogy valamit a legszükségesebbeken kívül megvehessenek. Viszont b ven van idejük, a legnagyobb nyomorban él falusi emberek és kisnyugdíjasok közül is nagyon o o sokan a kereskedelmi képcsatornák adásait nézve töltik napjaikat. Így fogyasztási vágy bennük is kifej74

l dik, de mivel nincs pénzük, nem mehetnek el csakúgy vásárolni. Ezért a nyomorukat még nagyobbnak o érzik, mint amilyen. Amikor egy szegény, foleg munkanélküli cigányok lakta drávaszögi falu önkormány zata a rendelkezésre álló pénzt arra költötte, hogy a lakóházakra m holdernyoket szereltetett fel, nem fogta u fel, mit is tettek, mit szabadítottak rá a falu lakosaira. Ha a pénz az isten, senkinek sem elég, amije van. Minél többje van valakinek, annál több kellene neki. Ilyen életmód, nem tör dve a holnappal, mindent pazarol. Emberi, természeti értékeket egyaránt. Elsoro vadnak, tönkremennek az emberi kapcsolatok, kifejlodik a pénzbetegség. Már nem embertársam a másik, csak vetélytárs, vagy rosszabb esetben csupán beszélo szerszám. Csak a pénz a lényeges, ez mér mindent, a széles körben sugalmazott felfogás szerint minden pénzre váltható. Csak az számít értéknek a fogyasz tói társadalmak közgondolkodásában, ami pénzzé tehet , vásárra viheto, eladható és megvásárolható. Ami o nem mérhet piaci módszerekkel, igazából nem méltó a figyelemre. Pénzbeteg családban, közösségben, o társadalomban az ember csak annyit számít, amennyit megvehet. Áruként min síthet valamivé válok, o o értékemet az életkorom, végzettséget, nyelvvizsgákat igazoló papírjaim, hány év gyakorlatom van, meg számként feltüntethet egyéb adataim mérik. Semmi más. o Nem csoda, hogy a fogyasztói társadalom polgára boldogtalan. Sohasem lehet igazán nyugodt, kiegyensúlyozott, elégedett és békés. Nem érzi, hogy másnak szüksége lenne rá, inkább csak a munkája, vagyona számít. Boldogtalanság oka az, hogy nem csak anyagi javakra volna szüksége. Gondolkodó, erkölcsi lény lehetne, akit az anyagiakon kívül még nagyon sok más is köthetne a világhoz. Alapvet élettani szükségo leteit ki kell elégítenie és ezért dolgoznia kell, legyenek javai, pénze. De jólétéhez, életének teljességéhez sok más is nélkülözhetetlen. Sokféle emberi szükségletünk közül a fogyasztói társadalom csak egyet tart fontosnak és elégíthet ki igazán, élettani szükségleteinket. Azt viszont igencsak kifinomult módon, olyannyira túlzóan, amennyire nem lenne igényünk. Gondoljuk el, mibe kerül a társadalomnak az ötvenegyedik féle szappan. Egyéb szükségleteinket, melyeknek alapjai végül is az emberekhez és a szellemi területekhez f z d kapcsolatok, a u o o fogyasztói társadalom csak mint vásári tényezoket kezeli, azzá alacsonyítja. Az általa elérhet boldogságot o az ismert hirdetésszöveggel lehet leginkább kifejezni, miszerint a csúcs a Pepsi-érzés.

7.5.

A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei

Fogyasztói világrendünk közelg összeomlását nem csupán a nyersanyagok vészes fogyása, a szennyez dés o o mértéke, hanem szellemi javakhoz való viszonya is mutatja. Bármely társadalomban, amely hosszabb id n o keresztül fent tudta magát tartani, a szellemi értékek felé fordulás és az anyagiakban való mértékletesség a megmaradás alapvet en fontos tényez i voltak, lásd a 4.3. szakaszban. A szellemi értékek semmibevétele, o o ha csak a készpénzre váltható javak számítanak, bomlási jelenség. Egy társadalom csak addig virágzik, ameddig a szellemi értékek az els dlegesek. Mindenkinek el kell o töltenie valamivel az id t. Le kell kötnie magát, fontosnak, értelmesnek kell érezze létezését, tevékenységét. o Ha az id t és er forrásokat egyaránt komolyan leköt o szellemi értékek megrendülnek, akkor az emberek fio o gyelme az anyagiak felé irányul. Korunkban az anyagiak felé való fordulás f területe a megfeszített munka. o Ma már az emberek nem azért dolgoznak annyit, mert a pénzre feltétlen szükségük van meg pénzbetegek, hanem nagyon sokan igazából csupán azért, mert másra már nem is nagyon alkalmasak, csak az egyhangú munkára. Ha több ember többet dolgozik, a gazdaság meger södik, mindinkább meghatározóbbá válik. De a o szellemi területekre egyre kevesebb id ot és figyelmet fordítanak, a gazdaság lesz a minden. Miközben a javak nagyobb b ségben állnak rendelkezésre, az embereknek kevesebb ideje marad élvezésükre, mert o mindenki egyre jobban siet. Fokozódik a rohanás, a megszerzett javakkal már nem tudnak mit kezdeni. Közben az emberek m veletlenebbekké válnak, a gyerekekre egyre kevesebb figyelem jut. Végezetül a u gazdaság sem növekedhet a végtelenségig, forrásait kimerítve összeomlik.

75

 Ez már a történet vége. Ha az ember a képességeit foként anyagi javak gy jtésére, halmozására haszu nálja, akkor nem él adottságainak megfelel en és életmódja rombolja természetes környezetét. Ekkor, mint o a természet rendjétol idegen elemnek, pusztulnia kell. Nem csupán azért, mert elpazarolja az er forrásokat, o a nyersanyagokat és szennyezi a környezetet. Ilyen emberek más embereket, saját gyermekeiket is elsosorban a pénzt nézve értékelik. Gyermeküket nem mint új és megismételhetetlen esélyként, isteni ajándékként kezelik, hanem mint gazdasági tényez t. Utóduk mint a szabadságuk és érvényesülésük korlátja, költséges o dologként jelenik meg. Nincs ilyenre szükségük, ezért a társadalom gyorsan elöregszik és elt nik. u Mint a 5.7.2. szakaszban tárgyaltuk, vannak közös félelmeink, amelyek ott szunnyadnak lelkünk mé lyén. Ilyen osi félelmünk az, hogy kezünk alkotása úrrá lesz felettünk. Ezt az osi félelmet fogalmazza meg a gólemr l szóló régi történet. Eszerint a híres prágai rabbi agyagból szolgát készített magának és azt o életre keltette. Ez a szolgát nevezték gólemnek. Rendben is ment a dolog, csak egy nap a rabbi nem figyelt eléggé és a gólem kiszabadult a rabbi felügyelete alól. Törni, zúzni kezdett és a rabbinak nem volt egyszer u megfékeznie saját keze alkotását. Ez a régi félelem nagyon is bennünk van. Nagy, váratlan összeomlásokat ábrázoló alkotások, mint a Titanic, vagy ember ellen fellázadó robotokról, számológépekr l szóló filmek hatalmas sikert aratnak. o Nem alaptalanul. Ugyanis a gólem, nem vettük észre, már elszabadult és javában garázdálkodik, pusztít. A piacgazdaság, amely az ember teremtménye végzetesen elhatalmasodott felettünk, észrevétlen a fejünkre n tt. Csak mostanára kezdjük igazából észlelni, mit csinált velünk. Elpusztíthatja az emberiséget vagy a o k korszakba vetheti vissza azokat, akik túlélik a pusztulást. o Képerny mint gólem. Élettani adottságánál fogva az ember csak korlátozott mennyiség ismeret felvéo u telére képes, emlékezzünk a 5.2. szakaszban leírt kb. 2-3 másodperces ülepedési id re. Továbbá mindeno kinek szüksége van arra, hogy bizonyos idot befelé figyelve töltsön, rendezze a bens életét. Félelmetes o jelenség, hogy a hírközlés, f leg a képcsatornák által állandóan keltett ricsaj, amit nagy többségében teljes o joggal tudati szemétnek, zajnak nevezhetünk, lefullasztja, tönkreteszi az ember ismeretet felvev o és feldolgozó képességét. Lassan nem tudunk különbséget tenni fontos és kevésbé fontos közlések között, vakká és süketté válunk a tényleges kérdéseket illet en és a leggyakrabban belé sulykolt vélemények rabjává leo szünk. Mivel nem képes átgondolni az állandóan adagolt, képi úton közvetített nézetek helyességét, nem tud választani értékes és értéktelen, fontos és kevésbé fontos között, a szabad idejét a képcsatornáknak szentel ember elbutul. Ezzel a tájékoztatásunkra szolgáló hírközl eszközök elszabadulva tájékozatlanná, o o ismereteket kezelni képtelenné tettek bennünket.

7.6.

Lélekmérnökök

Korunk eszmevilágának meghatározó eleme a mindent viszonylagosnak tartó, az ún. posztmodern gondolkodás. Jó száz éve az emberek egyre többet és messzebbre utazhattak és utaznak, számos néppel, vallással, gondolkodásmóddal ismerkedhettek meg. Szembesültek azzal, hogy különböz vallások egyes tételei elo lentmondhatnak egymásnak, népcsoportok más és más értékeket részesíthetnek el nyben. Ami az egyik o gondolkodásmód szerint erény, azt a másik esetleg nem becsüli semmire. Felmerült a kérdést, vajon melyik felfogás, vallás, gondolkodásmód a helyesebb, az értékesebb, milyen utat kellene választani az egyre inkább egymásra utalt embereknek, népeknek, országoknak. Lelki és szellemi élettávlatok összehasonlító elemzése arra az eredményre vezettek, hogy minden vallás, felfogás, életrend önmagában véve teljes egészet alkot és mindegyik értékesnek tekinthet . Igazából o egyiket sem tüntethetjük ki a többiekhez képest. M veltségi rendszerek jellegzetességei, értékei, fogau lomrendszerei történelmi fejl odés során alakultak ki, lettek olyanokká, amilyenek. Ez az eredmény a mai gondolkodás egyik kiinduló pontja. Ebb l a posztmodern bölcsel k levonták a következtetést, igazából o o minden fogalom, kifejezés, állítás történelmi fejl dés eredménye. Ennélfogva nincsenek tökéletesen helyto álló, igaz, mindenek feletti értékek. Bármi csak egy adott közegben értelmezhet , alkalmazható. Végs kig o o

76

vezetve az eszmefuttatást, kijelentették, a világ, amir l beszélünk, csak látszólagos világ, amelyet a történeo tileg kialakult fogalmainkkal magunk alkottunk meg. Ennélfogva a bölcselet feladata: a fogalmaknak mint történetileg kialakult nyelvi kifejezési alakzatoknak az elemezése. Így a posztmodern gondolkodás valamennyi alapvet nek tekintett értékr l kimondja, hogy csak vio o szonylagos. Ezzel sérti, rombolja ezeket az értékeket. Mégpedig azt hangoztatva, az emberek els sorban a o különböz vallási és életrendbeni értékeik miatt nem férnek meg egymástól. Gondoljunk most az északír o válsággócra, a csaknem azonos nyelv , ám különböz vallású és m veltség délszláv népek pusztító hábou o u u rúira. Ezért a posztmodern szerint a hagyományos értékeket, vallást, m veltséget el kell vetni, hiteltelenné u kell ezeket tenni, meg kell t lük szabadulni, és meg kell t lük szabadítani másokat is. o o Nemcsak rombol a posztmodern, hanem teremt is. Méghozzá olyan világot, amilyet éppen el tudunk képzelni, amilyen úgymond jólesik, tetszik nekünk. Arról beszél, fogalmakat, értékeket alkothatunk, viselkedésmódokat alakíthatunk ki. Ehhez módszereket a lélektan tudományának fejl dése adott. Felfedezték o a tudatalatti létét, lásd a 5.2.1. szakaszt és rájöttek arra, hogyan lehet azt egyszer módszerekkel befou lyásolni. Elkezdték a kereskedelemben is használni ezeket, lásd a 7.3. szakaszt. Miként érhet el, hogy o emberek olyan dolgokat vásároljanak meg, amelyekre nincs szükségük? Csak össze kell kötni a tudatalattiban lakozó kívánságokat az áruk képeivel. Társítsuk a gépkocsi képét a férfi tudatának mélyében lakozó nemi vágyakkal, sokkal jobban fog kelni a kocsi. Szégyen volt az USA-ban n k számára dohányozni. o Munkához láttak a szakemberek. Megjelentek a mozik vásznain az igen vonzó és sikeres fiatal n k, akik o fújták a füstöt és közben hódítottak. Ezzel összekötötték a n kben lakozó párkeresés vágyát a dohányzással. o Sikeresen rászoktatták az amerikai n oket majd másokat is a dohányzásra. F eszköze az újonnan teremtett fogalmak és értékek terjesztésének a tömegtájékoztatás, hang- és a o képcsatornák, sajtó, általában a hírközlés. Kialakultak és rohamosan fejl dnek az emberek hangolásának, o átgyúrásának módszerei. Szakembereit nyugodtan nevezhetjük a lélek mérnökeinek, lélekmérnöknek, tu datiparosnak is. Munkájuk módszereivel a hirdetésekrol szóló 7.3. részben már foglalkoztunk. Nemcsak fogyasztói szokások alakíthatók. Lélekmérnököket alkalmazva életmódot, közösségi életet is lehet gyártani. Fogalmakat és értékalkotó folyamatokat sulykolva elérhet , hogy ezeket az emberek megszokják, o o elfogadják és ezek szerint fognak élni, vélekedni. Gondoljunk az ún. politikailag korrektnek minosül szó használatra - egyik legismertebb példája nálunk a roma, amely kiszoríthatja a rosszabb beidegzodésekhez köthet cigány szót - amelynek segítségével embereket, emberi közösségeket sújtó el ítéletekt l szabadulo o o hatunk meg. Legalább is egyesek ebben reménykednek. Igen hatékonyak a lélekmérnöki eljárások. Míg az er szak önmagában durva és csak ideig-óráig alkalo mazható, az emberek gondolkodásának tervszer befolyásolása sokkal egyszer bb és hatékonyabb. Gonu u doljunk a nagy hazugság módszerére, lásd a 4.4.2. szakaszban. Vagy a tudatunk mélyén lakozó félelmekre is lehet hatni. Ezeket felélesztve sokmindent el lehet érni. Választások vezethet k le tudatiparosi módo szerekkel, a siker csupán a szakemberek tudásán és a rendelkezésre álló pénzen múlik. Angolul a kor mányszóviv t és más tudatiparost 'spin doctor'-nak is nevezik. Lehetoségeikre jellemz , hogy az 1996-os o o oroszországi elnökválasztáson a kezdetben csupán kb. 2%-os népszer ség Borisz Jelcin - nagyon megérdeu u melte népszer tlenségét - a helyi és a pár hónapra Moszkvába települt amerikai tudatiparosok segítségével u megnyerte az elnökválasztást. Vagy a 2004-es amerikai elnökválasztási hadjárat során felvetodött, hogy G. Bush kétes módszerekkel kerülte el a vietnami háborúban való részvételt, míg ellenfele, John Kerry magas kitüntetést kapott a vietnami háborúban való helytállásáért. Bush tudatiparosai elérték, hogy ne Bush esetével, hanem Kerry néhány volt bajtársának Kerry-ellenes megnyilvánulásaival foglalkozzon a közvélemény. Egyszer en nagy összeg adományokat juttattak a megfelel bajtársi szövetségnek és gondoskodtak u u o arról, hogy a Kerryre dobált sárral minél több képcsatorna minél többször, mennél nagyobb részleteséggel foglalkozzon. Világunk hatalmasai egyenesen a tömegtájékoztatás által teremtett valóságról álmodoznak. Arra építenek, az állandóan a képerny k el tt ül emberek el bb-utóbb olyan fogalmak, elvek szerint fognak élni és o o o o gondolkodni, amelyeket a hírközl ipar véleményalakító személyiségei sulykolnak beléjük. o Hagyományos értékeinket szétromboló, elsepr és helyettük újjal kísérletez posztmodern az életünk o o 77

válságát, átmeneti korszakát jellemz jelenség. Mára a hagyományos társadalmak, erkölcsi rendszerek jó o része felbomlott. Nem mind, gondoljunk az iszlámra, melynek milliárdnyi követ je felháborodással észleli o és megveti Európa és az USA szabadosságát. Elt n ben van az isteni rend szerinti élés. Ahogyan a bomu o lás észlel je, Nietzsche kifejezte: 'Isten halott'. De ez nem jelenti azt, hogy szilárd vallási, erkölcsi elvek o nem is létezhetnek. Vitatható a posztmodern alapfeltevése, a mindenekfeletti értékek létének hiánya. Nem véletlen, hogy a posztmodern bölcselet komoly támadásokat intéz a természettudományos módszer, maga a természettudomány ellen is. Értheto, ugyanis a természettudomány a maga pontos és jól kidolgozott módszerével számos feltétlen igaznak, öröknek, mindenhol érvényesnek és elkerülhetetlennek tekinthet dolgot o talált a természet kutatása során. Ez nincs ínyére a mindenek viszonylagosságát, történetiségét hirdeto posztmodern nézetrendszernek. A természet változás nélkül való mennyiségei, alaptörvényeken nyugvó rendje, összerendezettsége mind arra utalnak, hogy a posztmodern gondolkodás alapfeltevése vitatható. Életünk válságának leküzdésekor bizony még az is kiderülhet, hogy a különböz vallásoknak, m veltséo u geknek igenis vannak közös, általános értékeinek tekinthet elemei. Megélhetjük azt, hogy szót tudunk o egymással érteni, nem kell minden hagyományos vallási, m veltségi értéket lerombolni ahhoz, hogy békesu ségben, szeretetben, jólétben élhessünk egymás mellett. Ugyanis helyes az a megállapítás, hogy ellentétek feszülhetnek értékrendek között, de ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondani róluk. Inkább másra kellene törekednünk és errol már évezredek óta tudnak a bölcsek.

8.

Környezeti és egyéb válságok

Hordozó rendszerünk a természet. Földünk felszínének egyes jellemz it, például a légkör összetételét, az o átlagh mérsékletet az évmilliárdokkal ezelott megjelent él világ állította be jelenlegi értékeire. Fennmarao o dásunk kulcskérdése az él és élettelen természet megfelel állapota. Életünk mai válságának legsúlyosabb o o tünete természetes környezetünk gyors pusztulása. Nem csupán a halmozódó szemét, az ihatónak sokszor csak nehezen nevezhet víz, a városok egészo ségtelen leveg je és más, helyileg észlelhet tünetek utalnak környezeti válság jeleire. Valóban, vannak o o tisztának mondható területek, lakott településeken kívül, távol ipari létesítményekt l és nagyüzeminek neo vezett mez gazdasági telepekt l. Még itt-ott csörgedeznek tiszta források. De egyre több az elszennyeo o zett terület, mint az iparvidékek, az eroteljesebben igénybe vett, agyonm trágyázott, vegyszerezett földek. u Vannak olyan országok, amelyek területe sokkal inkább szennyezettnek mondható, mint más országoké. Gondoljunk az er sen iparosított országok vagy Ukrajna és Oroszország hatalmas területeire, melyek ipari o hulladékokkal vagy sugárzó szennyezésekkel borítottak. Nem csupán korunkban megjelen csapás az egyes területeket sújtó környezeti válság. Ha visszanéo zünk a történelemben, valamely társadalom pusztulását vagy ellenséges támadás, vagy a környezet pusztulása okozta. Ha a régészek által feltárt városokban nem találhatók a rombolás, t zvész nyomai, akkor az u történhetett, hogy az egykori lakók életfeltételeik lehetetlenné válása miatt hagyták el lakóhelyeiket. Terméketlenné vált a term föld, a term rétegeket elpusztította a víz és a szél, az öntözés miatt elsivatagosodott o o a régebben termékeny vidék. Továbbá nagyon sokszor ha háború végzett is vele, azért vesztett, mert környezetének leromlása miatt elapadtak er forrásai. Nemrég értettük meg, hogy a sumér birodalom virágzásának o és létének földjeinek elszikesedése vetett véget.

8.1.

Élelmiszertermelés és természetes környezet

Sok-sok er forrást és nyersanyagot felhasználva egyre több élelmiszert termelünk. Ez arra vezetett, hogy o az emberiség létszáma hatványszer en no. Így a környezet igénybevétele méginkább növekszik. Tekintsük u o át, mit jelent a megnövekedett igénybevétel, mint változik a természetes környezet a növekvo er forrás- és nyersanyagfelhasználás hatására.

78

8.1.1.

Él világ változatosságának csökkenése o

Mivel a fa a régebbi birodalmak f er forrása volt, nagyon sok területen letarolták az erd oket. Európában o o is gyakoriak a csupa mészk b l álló hegységek. Nincs rajtuk talaj, csak a fehér sziklák látszanak. Nem o o mindig volt ez így. Valaha ezeket a hegységeket erd k borították. Kivágták oket. Fájuk tüzeléshez, hajóo építéshez, építkezésekhez kellett. Velence a Dinári Alpok erd ib l kivágott fák cölöpein nyugszik. Miután o o elpusztították az erd t, még egy ideig m velhették a területet. Amint kimerült a föld, csak füvek, gyomok o u éltek meg rajta. Ekkor kezdodött a legeltetés. Ha ezt mérsékelten végzik, azaz csak annyi tehenet, juhot hajtanak a legel re, amennyit az elbír, a legeltetés fenntartható. De ha növekedett a népesség, egyre több állatot o hajtottak a rétekre. Ezek annyira lelegelték, hogy alkalmatlanná vált tehenek vagy juhok tartására. Csak olyan cserjék, gyomok, tüskés növények n nek rajta, amelyeket már csak a kecske tud megenni. Szegény o emberek állata a kecske. Nem válogatós és ha nincs más, tövig tudja rágni a növényeket. Ha a kecskével teljesen lelegeltetik a területet, utána már nem hajt ki semmi. Ha nincs gyökérzet, ami a termoföldet a hegyoldalakon tarthatná, az es lemossa a hegyoldalakat borító talajrétegeket. Megjelennek a fehér sziklák. o Majdnem a 20. század közepéig a mez gazdaság, a tanyasi, falusi élet csaknem fenntartható volt. Nem o volt a falusi udvarokon hulladék vagy szemét. Mindent felhasználtak, visszajuttattak a körforgásba. Csak az alapvet szükségleti cikkeket, sót, gyufát, ecetet vették meg a városokban eladott élelmiszerért. Ruháo zatukat, épületeiket maguk készítették, tüzel r l a falu lakosai gondoskodtak. Akkoriban a talaj pusztulása oo sem volt akkora mérték . Szántóterületek pihentetésével, vetésforgó alkalmazásával kímélték a talajt, anu nak pusztulása megfelel bánásmód esetén nem volt jelent s. Igaz, a hagyományos m velési módszerek o o u sok ember munkáját követelték, mindenkinek jutott feladat, gyermekt l az öregekig. o Száz évvel ezel ttig valamennyi táplálék végs soron a napfény megkötéséb l származott. Akár nöo o o vényt, akár növényt fogyasztó állatot evett az ember, a táper forrása a napfény. Napfény ugyan boségben o árad ránk, de a növényvilág, megkötve a napfényt csak bizonyos korlátos mennyiség energiát vehet fel. u Ez határt szab az él lények számára. Állandó küzdelem folyik a rendelkezésre álló táplálékért, kinek juthat o több bel le. Úgy juthatott több táplálékhoz az ember, ha felszántotta a réteket, felégette az erdoket, hogy o term földhöz, legel höz juthasson. Csak úgy növekedhetett az emberiség lélekszáma, hogy más fajokat o o egyre jobban kiszorított a táplálékért folyó versenyben. Így a különböz fajok élettere er sen csökken. Bio o zonyos élettér csökkenést egy adott faj már nem képes elviselni és emiatt kipusztul. Éppen ezért annyira káros az él világra autópályák építése. Azokon állatok már nem tudnak átkelni, emiatt az ott él , nagyobb o o területeket bejáró állatok egyszer en kivesznek a térségb l. u o Számos háborút folytattak legel kért, termoföldekért. Miután Európában nem tudtak újabb területeket o megm velni, megindult a gyarmatosítás. Máig oda jutottunk, hogy bolygónkon szinte nem maradt m veu u lésre alkalmas, ám meg nem m velt terület. Amit nem m velünk, az vagy túl meredek, vagy túl száraz, u u vagy túl nedves vagy tápanyagban túl szegény. A föld term képességét a kártev knek nevezett él lények o o o irtásával lehetett tovább növelni. Mára a bolygónk egészét tekintve a szárazföldi fénymegkötés (fotoszintézis) által átalakított energia mintegy felét az ember hasznosítja. De már ez sem elég az emberiségnek. Az Egyesült Államok évente kétszer annyi olajból, gázból és szénb l nyert energiát használ el, mint amennyit o a teljes területén él növényzet, szántóföldi növények, erd k stb. napfényb l évente megkötnek. Így csak o o o ábránd, hogy majd valamennyien biodízellel hajthatjuk a kocsinkat, ha elfogy a k olaj. o Ami a világtengerek él világát illeti, az ember 1953 óta ötven év alatt halászhajók rajaival kifogta o a világtengerek halászható halainak kilencven százalékát. Ezzel felborította a tengerek élorendszereinek egyensúlyát. Ennek más, eddig beláthatatlan következményei is lehetnek. Ma már évr l-évre csökken a o tengerekb l kifogott zsákmány mennyisége. Ha így folytatjuk, akkor 2048-ra a tengerek élovilága kipuszo tulhat. Már ma is vannak hatalmas vízfelületek, ahol a nagy folyók a tengerbe torkollnak, ahol halott a tenger. Ugyanis a rengeteg, eloször a talajba került, majd onnan a vízbe jutott vegyszer hatására végül is lecsökken a tengervíz oxigéntartalma és emiatt a tengerb ol kipusztul az élet. Emberi életterünk rohamos kiterjesztése oda vezet, hogy az egyéb él knek egyre kevesebb élettér és tápo lálék jut. Emiatt a fajok tömegesen pusztulnak ki. Olyan mérték a pusztulás, amilyenre a földtörténet során u 79

kb. hetven millió évente, a világ rb l ered csapások okozta tömeges kihaláskor van csak példa. Földünk u o o a gyomok bolygójává válhat, ahol emberen, háziállatain és termesztett növényein kívül csak patkányok, egerek és rovarok, valamint gyomok maradhatnak fent. 8.1.2. Zöld forradalom Az osmaradványi energiahordozók alkalmazása az ipari és mez ogazdasági termelés gyorsuló növekedéséhez vezetett. 1950-1985 között a világ mez gazdasága igen megváltozott. Ez a zöld forradalomnak nevezett o folyamat a mez gazdaság iparosításának felel meg. Kevert fajú vet magokkal, új növényfajtákkal, rendo o szeres öntözéssel, gépesített talajm veléssel, m trágyázással, vegyszeres növényvédelemmel a világ gabou u natermelése ezalatt kb. a három és félszeresére növekedett. Kína gabonatermelése 1955 és 1995 között négyszeresére emelkedett. Sokkal több lett az ennivaló és ennek következtében az emberiség lélekszáma az elmúlt negyven év alatt megkétszerez dött. o Ám a zöld forradalom a mezogazdaságot küls anyag- és er forrásoktól tette függové. Mesterséges o o rendszereket teremt, arra törekedve, hogy úgymond függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól. Ez elvileg hibás. Ahelyett, hogy az ember természetes környezetéhez minél jobban illeszked megoldásokra töo rekedne, merthogy fennmaradásunk a természet egészéhez f z d kapcsolat függvénye, szándékosan megu o o szünteti ezeket a kapcsolatokat. Gépek, üzemanyag, m trágyák, növényvédelemben használt vegyszerek u mind küls forrásból származnak. Ipari folyamatok termékei. Találó a mondás, az iparosított mez gazdao o ságban a term föld segítségével a k olajat élelmiszerré alakítjuk. Azaz nagyrészt k oolajon élünk. Küls o o o források használata és hagyományos, talajt és környezetet kímél gazdálkodás nem férnek össze. o o Emiatt az elért többszörös termésátlagok a bevitt küls o er források eredménye. A mez ogazdasági termelésben felhasznált energiák a hagyományos mez gazdasághoz képest ötvenszeresére, egyes esetekben a o százszorosára nottek. Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok szerint a felhasznált energia megoszlása a következ . Legnagyobb tétel, 31% a m trágyagyártásé. 19%-nyi energia mez gazdasági gépekre, 16% o u o szállításra, 13% öntözésre, 8% állattenyészto telepekre, - ebben nincs benne a takarmány,- 5% vegyszeres növényvédelemre, 5% terményszárításra, 3% egyébre megy el. Mindez nem tartalmazza csomagolás, h tés, u kereskedelmi szállítások és a háztartási feldolgozás költségeit. Bár az ipari módszerek alkalmazásával a termésátlagok kb. három-négyszeresükre n ottek, ha viszont a teljes mérleget nézzük kidrül, hogy az iparszer mez ogazdaság hatékonysága igen alacsony. Bár a földeken u ténylegesen dolgozók száma és testi megterhelésük csökkent, de ha figyelembe vesszük, milyen sokan dolgoznak a mez gazdaságot kiszolgáló ágazatokban, mennyi er forrást és nyersanyagot kell belefektetni o o ezeknek fenntartásához, a magas termésátlagokért nagyon nagy árat kell fizetnünk. Megtorpan a zöld forradalom . Mintegy 20 éve az iparosított mez gazdálkodás, a zöld forradalom mego közelítette lehet ségei határait. Alkalmazott módszereik egyre szegényítik a talajt és rontják a termelés o feltételeit. Ezért a befektetett er forrásokat növelni kell, hatékonyabb növényvédoszerek, több m trágya o u szükséges, de ezzel a termelés 1985 óta már csak mérsékelten n . o Súlyos gond, hogy az újabb fajták érzékenyebbek betegségre és környezeti hatásokra. Bár jóval többet teremnek és egyes sajátságaik is kedvez bbek, de élettani adottságaik gyengébbek mint amilyenek az ereo deti növényé voltak, amit a természet 'választott' ki, nem pedig növénynemesít , vagy az állattenyészt . o o Megköveteli az iparszer termelés, hogy nagyobb, összefügg táblákban termeljék az adott növényt. Eku o kor viszont a kártevok számára sokkal kedvez bbekké válnak a szaporodás feltételei. Mindez komolyabb o vegyszeres növényvédelmi eljárások használatát követeli meg. De a törzsfejl dés m ködik és a kártev k alo u o kalmazkodnak az újabb vegyszerekhez. Eleve vesztesek vagyunk a kártev kkel folytatott versenyfutásban. o Mindig újabb eljárásokat kell alkalmazni, még ellenállóbb fajtákat kell kitenyészteni. Különös óvatosságot követel a jelenleg megoldásnak javasolt génbeültet módszerek alkalmazása. Amíg o a génbeültetések hatásának megfelel tudományos háttér nem ismert, nem belátható, mekkora kockázatokat o 80

vállalunk. Az emberi genom és a más él lények DNS állományának feltérképezésének egyik legfontosabb o tanulsága, hogy az örökít állomány nem a gének egyszer összege. Ez utóbbi feltevés csak a baktériuo u mokra fogadható el. Bonyolultabb él kre egy bekapcsolt gén egyúttal számos más gén be- és kilépését o okozhatja. Azaz egy beültetett gén nem csak egyetlen tulajdonságot befolyásolhat, ahogy ezt még 6 évvel ezel tt feltételezték. Ez a feltételezés volt a génátültetések és az erre épülo hatalmas iparág alapja. Ezért o idegen gént a DNS-be beültetve nem tudhatjuk, pontosan mire vezethet ez a m velet. Amíg a megfelel u o tudományos vizsgálatok minden egyes ilyen génkezelt növényre nem tisztázzák a helyzetet, nagyon óvatosnak kell lennünk. Ez az EU álláspontja. De az USA kormányzata a génbeültet cégek gazdasági érdekeit o tekinti els dlegesnek. Ezzel, üzleti érdekb l, az amerikai nép egészén kísérletezik ki, mennyire biztonságoo o sak a génbeültetési eljárások. A kártevoknek ellenálló új növény- és állatfajták védettsége csak id legesnek o ígérkezik. Követve a törzsfejl dés törvényeit hamarosan megjelenhetnek azok a vírusok, gombák, stb. amik o ellen a beültetett gén jelentette védekezés már nem hatásos. S t, a beültetett gének esetleges továbbadása, o továbbvándorlása ellen rizhetetlen folyamat és kiszámíthatatlan következményekkel fenyegethet. Ezért a o génbeültetési eljárásokra alapozott növényvédelem alkalmazása talán még súlyosabb mellékhatásokkal járhat, mint a vegyszeres eljárásoké. Az ellen rizhetetlen nyereséghajsza miatt az iparosított mez ogazdaság termékei között egyre többrol o derül ki, hogy veszélyeztetik az ember egészségét. Hatalmas befektetésekkel, pazarlással végs soron olyan o élelmiszereket állítanak el , amelyek meg sem közelítik a természetes eljárásokkal termelt tej, hús min séo o gét. Különösen jól látszik az iparosított mez gazdaság és a természetes m velés módszerei közötti ellentét o u nálunk, a mai Magyarországon. Például a zempléni falvakból, - akár a magyar falvak nagy többségébol is-, elt ntek a csordák. Községekben, ahol még pár évtizede több száz, vagy akár ezer tehenet is tartottak, ma u már nincs csorda, tehénbol jó ha néhány maradt. Ugyanis nem veszik át a gazdáktól a tejet. Senki sem kaszálja a legel k dús füvét. A kertekben kaszált füvet szárítás után elégetik. De az egyre több parlag, o m veletlen terület nem lesz újra a természet része. Nem szaporodhatnak el rajtuk a nyulak, földön fészkelo u madarak, merthogy az elgazosodást megelozzék, évente felgyújtják a parlagon hagyott területeken term o gazt. Odaégnek a száraz növényzettel együtt az odaköltözött madarak, állatok is. Közben a munkaképes népesség nagyobb része munkanélküli. Falvaink egyre öreged lakosság nyugdíjakból, segélyekb l és jöo o vedelempótló támogatásból él. Lassan mindenki elfelejti, mint kell a jószágokkal bánni meg az istállók is odavannak. A boltokban zacskós, dobozos tejet árulnak, a tejet fogyasztók közül szinte mindenki azt issza, a ki-tudja-hol és miféle tápokon nevelt tehenek tejét. Amib l egyre többet külföldr l kell behoznunk, mert o o nálunk, Európa egyik legjobb természeti adottságokkal rendelkez országában a tejtermelés nem gazdasáo gos. Pusztul a term talaj. Ha a Föld egészét nézzük, az emberi eleség 99,7%-a a szárazföldi eredet , csak keo u vesebb mint 0,3% származik a tengerekbol és más vizes helyekr l. Ha a szárazföldek összterületét tekintjük, o a term föld ennek 11%-a, legel 27%, erd 32%, lakott terület 9%. A maradék 21% sem term oföldként, o o o sem más módon sem hasznosítható. Évente a szikesedés és a szél, víz és jég okozta talajpusztulás, az erózió miatt a világ term földjeinek 1,3%-a vész el. Ahhoz, hogy a kiesett term területeket pótolni lehessen, o o erd ket irtanak. A világszerte folyó erd oirtások 60%-ának ez az oka. o A szántóföldi m velés önmagában is talajpusztító. Növényi maradványok bomlásából és porló kövekbol u kb. kétszáz év alatt képz dik egy centiméternyi termotalaj. Mivel növények takarják, gyökerek rögzítik, o szél és víz nem vagy alig tudják bolygatni. Ha viszont a földet m velik, szélviharok hordják, esozések u mossák a fedetlenül maradt talajt. Az amerikai nagy síkságon - száz évnyi m velés után -, a term talaj fele u o már odaveszett. Átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul a m uvelt talaj, mint ahogyan keletkezik. A zöld forradalom módszerei, mint a mélyszántás nagymértékben gyorsítják a termotalaj pusztulását. Er szakosabb talajm velés a term földek fokozódó fogyásával és min ségének romlásával jár együtt. Tero u o o m földjeink min ségét a benne lév él talaj vagyis a televényföld (humusz) tartalom szabja meg, lásd a o o o o természetes körforgásokról írtakat a 3.3 részben. Minél több a talajban a televényföld, annál termékenyebb 81

a talaj, továbbá lazább is és jobb a vízmegtartó képessége. Ha szervestrágyát kap a föld, ez a televényt táplálja, ez a természetes talajtáplálás. Ám a sokat termo gabonák nagymennyiség tápanyagot vonnak ki u a talajból. Ahhoz, hogy a talaj teremjen, egyre több m trágyára van szükség. De a m trágya nem talajt, u u hanem növényt táplál, mint a növény számára rögtön felveheto egyszer vegyület. Ugyanolyanok a m tráu u gyák, mint a talaj él világának anyagcseretermékei. De az anyagcseretermékek nemhogy táplálnak, hanem o egyenesen károsak az ot kibocsátó él lényre. Ezért a m trágya, mint a talajlakók anyagcseretermékéhez o u nagyon hasonló vegyület, rontja a növények számára tápanyagokat gyártó apró lények életfeltételeit, azaz pusztítják a televényföldet. Változtatják a talaj vegyhatását, csökkentik a felvehet tápanyagok mennyiséo gét és hozzáférhet ségét. Ezért egyre több m trágya szükséges ahhoz, hogy a talaj jól teremjen. Lassan a o u talaj szinte szivacsként szívja magába a szénhidrogének felhasználásával készült m trágyákat. u Olyan talajok, amelyeket hosszabb id n keresztül rendszeresen m trágyáztak, korábbi természetes széno u és nitrogéntartalmuk felét, kétharmadát elvesztik. Természetes állapotuk visszanyeréséhez akár kétszáz esztend érintetlen állapot vagy 40-50 éven keresztül tartó szerves trágyázás szükséges. Ezért ha csökkentjük o a m trágyázást, a terméshozamok nagymértékben csökkennek, mert már a talaj minosége sem a régi. u A m trágyázás hatását, méreteit jól jellemzik a nitrogén alkalmazására vonatkozó adatok. Természetes u folyamatokban a leveg b l évente 130 millió tonna nitrogén gáz alakul át ammóniává, nitráttá. Ez a tero o mészetes nitrogén körforgalom része. M trágyát gyártva és máshogy az ember is nagyjából ugyanennyit u von ki a leveg nitrogénjéb l. Sajnos a nitrogén m trágya csaknem kétharmad része a talajvízbe és a felo o u színi vizekbe kerül és azokat szennyezi. Emelkedik a vizek nitráttartalma, egyre nagyobb veszélybe kerül az ivóvízkészlet. Közben a természetes talajer pótlást nyújtó állati gané is környezetszennyez vé válik. o o Nem a talaj táplálására használják fel, mert m trágyázni egyszer bb. Nevetséges a helyzet, kétszer állítjuk u u el csaknem ugyanazt a terméket, egyszer koolajból, egyszer állatból. Id r l id re felvetik, hogy állati o oo o ürülékb l m anyagot és üzemanyagot kellene készíteni. o u Zavarok az elemek körforgásában. Ahogy az el z részben olvasható, a természetes nitrogén körforo o galom megzavarása igen komoly mérték . Még súlyosabban megzavarja az emberi tevékenység a kálium és u a foszfor körforgalmát. Ezek az elemek a sejtm ködés és a fehérjeképz dés nélkülözhetetlen nyersanyagai. u o Körforgalmuk zavarai beláthatatlan következményekkel járhatnak. Nem els sorban a zöld forradalom, hanem a városias élet zavarta meg a kálium és foszfor körforgalmát. o Miel tt az ember a lakásait vízöblítéses illemhelyekkel látta volna el, a foszfor és a kálium körforgalma o természetes módon zajlott. Ma viszont az emberi anyagcsereforgalomba belekerült foszfor és kálium a csatornarendszeren keresztül folyóvizekbe, végs osoron a világtengerekbe jut. Hasonlóan vizekbe kerülhet a nagyüzemi állatartás során keletkezett állati ürülék foszfor és káliumtartalma is. Vannak ugyan folyamatok, melynek során a tengeri madarak a fészkel ohelyükre térve a szárazföldekre juttatják a világtengerekbe került elemeket, de ennek mértéke elenyészo lehet. Tekintve a foszfortartalmú és káliumtartalmú m trágyák gyártását, a világ készletei mind foszforból, u mind káliumból kb. 2050-ig elegend ek. A világ foszfátkészletének nagyjából a fele Marokkóban, a káo liumkészlet fele pedig Kanadában van. Er forráshiány miatt várható szállítási nehézségek oda vezetnek, o hogy a mez gazdaság húsz-harminc éven belül nehezen jut hozzá megfelel foszfát- és kálim trágyákhoz. o o u Édesvízhiány. Komoly változásokat idézett el a zöld forradalom a vízhasználatban is. A talajvíz öntöo zésre való felhasználásának mértékére nagyon oda kellene figyelnünk, mivel a kivont talajvíz természetes pótlása igen lassú folyamat. Évente a talajvíz 1-3 ezreléke újul meg. Ha csak ennyit szivattyúzunk ki bel le, akkor a szintje nem apad. Ám a kb. ötven éve zajló er teljes öntözés eredményeként a talajvíz szintje o o er teljesen csökken. Nincs elég az öntözéshez használható édesvízb l. Világszerte, így az Egyesült Állao o mokban is az öntözés mértéke miatt a vízadó rétegekben lévo víz mennyisége er sen apad és emiatt egyre o mélyebb kutakat kell fúrni. Az USA nyolc állama, köztük Kansas, Oklahoma, Texas alatti hatalmas földalatti víztartó rétegben a hatvan éve tartó fokozottabb öntözés miatt a vízszint aggasztóan esett. 1991 óta 82

évente átlagosan 90 centiméternyit csökken. 1950 óta elhasználták a talajvíz harmadát. Peking térségében a talajvíz évente méternyit, Tiencsinben évi 4,4 métert apad. Az emberiség által felhasznált víz 70%-a öntöz víz. Egyre mélyebbre kell fúrni a kutakat. Így az öno tözés mind drágább és ami lesújtóbb, ilyen mértékben már csak rövid ideig folytatható. Bolygónk négy hatalmas folyója, a Nilus, a Gangesz, a Sárga folyó és a Kolorádó vizük öntöz csatornákba való elvezeo tése, elhasználása miatt általában már el sem éri a torkolatvidéket. El tte kiszárad. Századunk háborúinak o jelent sebb része a vízért folyhat majd. Máris óriási a vízhiány Indiában. Mivel a zöld forradalommal fejo lesztett mez gazdaságához nagyon sok öntöz vízre van szükség, a talajvizek és a folyóvizek elhasználása o o miatt már több nagyvárosokban is vízhiány lépett fel. Ahogy bolygónk felmelegedése folytatódik, gyorsuló ütemben olvadnak a nagy folyókat tápláló magashegyi jégárak (gleccserek) is. India így reménytelen helyzetbe kerül, óriásira duzzadt lakosságának nagy részére rettenetes sors vár. Állattenyésztés er forrásigénye. Meg kell jegyeznünk, hogy az állattenyésztés szempontjai sokszor o nem esnek egybe azokkal a követelményekkel, amelyeket környezetünk védelme támaszt. Állatokat azért tart az ember, hogy hozzájusson a szükséges állati fehérjékhez. Állati fehérjék el állításához átlagosan o nyolcszor annyi er forrást kell felhasználnunk, mint a növényi fehérjékéhez. Ugyanakkor az állati fehérjék o csak 1,4-szer mondhatók értékesebbnek, mint a növényi táplálékban találhatók. Összesen húsz alapvet o aminosavból épülnek fel a fehérjék és egy fehérje tápértéke annál jobb, minél több, az emberi szervezet számára fontos aminosavat tartalmaz. Az a term oföld, amely egyetlen, húst fogyasztó ember eltartásához szükséges, nyolc, f leg növényi eredet táplálékot fogyasztó embert képes eltartani. Ezért nagyon pazarló o u ha sok állati terméket eszünk. Egyben egészségtelen is. Ha az ember els sorban megfelel módon összeállított növényi és csupán nagyon kevés állati eredet o o u élelmiszert tartalmazó étrendet követ, szervezete valamannyi szükséges aminosavhoz hozzájut és így tápláléka teljes érték . De ha növényekben is megtalálható fehérjéket mondjuk sertéshús fogyasztásával nyeri, u el ször mindent a sertéssel kell megetetni. A sertéshús el oállításához 17-szer annyi er forrást használunk o o el, mint amennyit a növényi táplálék megtermeléséhez. A megfelel arány ketreces csirke neveléséhez o 4:1, pulykáéhoz 14:1, tej termeléséhez 17:1, a tojáséhoz 26:1 és marhahúséhoz 54:1. Az adatok USA-beli adatsorokból származnak, iparszer en táplált állatokra vonatkoznak. u Ha a sertést a ház körül az ólban tartjuk és moslékkal tápláljuk akkor már nem igényel annyi takarmányt. Hasonlóképpen a baromfi ha az udvaron kapargál, hulladékokat is kap, jóval kevesebb takarmányon megél. Marhát legel n érdemes tartani, télen pedig szénával táplálni. Így tartott állatoknak a húsa sokkal tápláo lóbb, egészségesebb. Például a ketreces csirke húsa sokkal több vizet tartalmaz, mint a kapargáló csirkéé. Hagyományos étkeket nem is lehet rendesen elkészíteni iparszer en tartott állatok húsából. Akkor is b oven u el lehetne az Egyesült Államok lakosságát látni hússal, ha az állatok a legel kr l élnének. o o Arra, mit jelent manapság a tejtermelés gazdaságossága, nézzük meg, miként tartják manapság a tejel o tehenet. Hogy a tehén minél több tejet adhasson, legjobb, ha nem mozog, egyhelyben van és csak eszik meg tejel. Válogatott, a legjobbnak ítélt összetétel tápokat és takarmányokat kap. Ha az embert ilyen gonddal u élelmeznék, jóval kevesebb betegség sújtana bennünket. Úgy van berendezve a tehénistálló, hogy a tehén jobban, kényelmesebben érezze magát benne, nyugodtabban tudjon kér dzni. Nagyon tisztán tartják, nem o szabad, hogy a saját piszkában feküdjön. Különféle riasztó eljárásokkal uzik el a legyeket és egyéb rovaro kat, amelyek zavarják a tehenet. Megfelel er sség és elrendezés a megvilágítás, szell zés, h mérséklet, o o u u o o sok helyen nyugtató zene is szól. Géppel fejik. Rendszeres az állatorvosi felügyelet. Mindezt ne tekintsük fény zésnek, így a kifizet d a tejtermel gazdaságnak, ezzel lesz gazdaságos a tejtermelés. u o o o Ám egy tehenet csak nagyon sok er forrás és nyersanyagforrás felhasználásával lehet ilyen körülméo nyek között tartani. Mindez azért lehetséges, mert van és igen olcsó a k olaj és a földgáz. Ha felszökik az o áruk, nem telik majd a gazdának tápokra, vásárolt takarmányokra, mindenféle géppel, világítással felszerelt istállóra. Mehet a tehén a csordával legelni, ehhez a falunak csak a csordást meg a puliját kell eltartania. Ha megszomjazik a tehén, nem lesz orra elott önitató, mehet akár kilométert is, míg eljut a csordakúthoz. A legyeket, bögölyöket és szúnyogokat a saját farkával fogja csapdosni, ahogy mindig is tette. Mivel sokkal 83

többet mozog, kevesebbet fog tejelni. Téli takarmányát a gazda kaszálja le. Lesz tej számunkra mindenféle küls er forrás bevitele nélkül is. Ez a tej ízesebb és egészségesebb összetétel lesz, mint amit ma dobozo o u ban vásárlunk. Olaj és gáz fogytával újra ez a természetes bánásmód válik gazdaságossá. Napi öt-tíz liter tejre elég bért kaphatnak a csordások és a kaszáló, szénát gy ujt napszámosok . o Osmaradványi energiák és a mez gazdaság . Megújuló er forrás a napenergia, csak a földre ér o napo o sugárzás mértéke a korlát. Az osmaradványi t zel anyagok, olaj, gáz, szén olyan mértékben használhatók, u o ahogy nekünk jólesik. De csak addig, amíg van bel lük. Ma az Egyesült Államokban az 1 kcal tápérték o u élelmiszer el állításához kb. ugyanekkora f t érték olajat vagy gázt kell a termelésben felhasználni. Ha o uo u még az élelmiszeriparra, a kereskedelemre, a vásárlásra fordított er forrásokat is tekintetbe vesszük, akkor o 1 kcal-nyi élelmiszer 10 kcal-nyi forrás felhasználásával kerül az asztalra. Amint a osmaradványi er források apadni kezdenek, akkor a világ megnövekedett lakosságát nem tudo juk ellátni élelmiszerrel. Kevesebb er forrással a mai mezogazdaság nem m ködik. Jól példázza ezt az o u Észak-Koreában pusztító borzalmas éhinség. Észak-Korea nagyüzemi mez gazdaságát a szovjet és kínai o támogatás éltette. Ez a két egymással vetélked nagyhatalom kedvezményes szállításokkal igyekezett mego tartani Észak-Koreára gyakorolt befolyását. Szovjetunió olcsó olajat, Kína földgázt és m trágyát szállított. u Miután a Szovjetunió szétesett, a szovjet-kínai versengés megszünt. Oroszország nem adott több olajat és Kína, mivel oda a versenytárs, ett l fogva világpiaci áron és csak dollárért volt hajlandó földgázt és m o u trágyát szállítani. Észak-Korea nem tudott fizetni és ezek után er forrás hiányában a mezogazdasága is o összeomlott. 1998-ra a nagyüzemi gépezet 80%-a üzemképtelenné vált. Ekkor a szükséges m trágyának u csak 18%-át tudta el állítani és a termésátlagok az évtizeddel korábbinak a 40%-ára estek vissza. Ereo detileg 23 millió lakos közül 2000-re már 4 millió ember halt éhen és jelenleg 7-8 millióan állhatnak az éhhalál határán. Ha így folytatódik, a pusztító éhinség addig tart, amíg a lakosok száma a hagyományos mez gazdasági termeléssel eltartható értékre nem csökken. o Kevés a gabona. 1984-ben volt a legmagasabb az egy f re jutó gabonatermelés a világon. Azóta ez a o mennyiség egyre csökken. Világunk egészének gabonatartalékai, ezt az esztend t is beleértve már kilenceo dik éve csökkennek. 1998-ban még 116 napra való mennyiség volt a tartalék, ez év végén a tartalék már csak 56 napra elegend . Kína tartalékai 2000-t l 2004-ig a felére, India tartalékai ezalatt a harmadára estek o o vissza. 2004-ben a Föld legf bb gabonaterm vidékein, mint hazánkban is, minden eddiginél több gabona o o termett. Ennek ellenére a gabonatartalék a f o kenyérgabonában, a rizsben 2004-ben is csökkent, búzából és f leg kukoricából sikerült tartalékolni. Hiába volt a termelési csúcs, a Föld lakossága naponta 210 ezerrel o n . Az idei termés a szárazságok miatt szinte az egész világon gyenge volt. Ráadásul a kukoricából gyártott o üzemanyag hatalmas mennyiség kukoricát igényel, az USA termésének a 14%-ból üzemanyagot gyártau nak. Emiatt az idén a gabona és takarmányárak a többszörösükre emelkedtek és az élelmiszerárak gyors növekedésnek indultak. Így mostantól kezdve az élelmiszerhiány évr l évre nagyobb gondokat okoz majd. o Szemétbevaló élelmiszerek. Nemcsak a kapzsiság, a gondatlanság vezet ártalmas élelmiszerek el álo lításához. Kifinomult eljárásokkal számos olyan élelmiszert is el állít a mai élelmiszeripar, amelyeknek o fogyasztása rontja az ember teljesítoképességét és megbetegíthet. Ahogyan az amerikai nevezi: junk-food, ami szemétbevaló, kidobnivaló élelmet jelent. Ilyen termékek a sok cukrot tartalmazó üdít o italok, amelyeket általában répacukorral tesznek túlédessé. Ezek az italok annyira sok cukrot tartalmaznak, hogy szobah omérsékleten ihatatlanul édeskések. Természetesen a hirdetés nem azzal áll el , hogy vigyázat, az üdít langyosan pocsék, hanem hogy hidegen nagyon o o finom. Így igaz, ha leh tve isszuk, akkor a benne lév szénsav pezsgése felüdít. De a gyomorba jutó ital u o magas cukortartalma miatt rögtön megszomjazunk és a szervezet folyadékot kíván. Mit teszünk, hogyan oltjuk a szomjunkat? Még többet iszunk a kéznél lév üdít b l. Míg szomjunkat tiszta vízb l pohárnyi is o o o o oltaná, az üdít cukrosságával egyre szomjasabbá tesz bennünket. Pont azért raknak ezekbe az üdítokbe o ennyi cukrot, hogy ösztöneiket becsapják és ezért többet igyunk és így többet vásároljunk bel lük. o 84

Jó-e ez nekünk? Szervezetünk nem ok nélkül tiltakozik ilyen töménység , mennyiség cukor fogyaszu u tása ellen. Ugyanis a répacukros oldat nagyon gyorsan átjut a gyomron és utána a nyombélben felszívódó cukor rögtön bejut a vérkeringésbe. Egy félliternyi 10%-os cukortartalmú üdíto elfogyasztásával szervezetünk negyednapra elegend cukrot kap és egy ilyen ital a vércukorszintet gyorsan, szinte ugrásszer en o u megnöveli. Szervezetünk a rázúduló nagymennyiség cukrot csak nagyon er s testi igénybevétel, futás, u o favágás, stb. mellett tudja azonnal felhasználni. Egyébként a szükségtelen cukormennyiséget kénytelen raktározni. Hagyományos táplálékok, gyümölcs, zöldség, rostos gabonatermékek esetén nincsenek ilyen gondok, mert a bennük lév cukrok vagy összetettebb cukorvegyületek folyamatosan alakulnak át a szero vezet számára felhasználható cukrokká és a megemésztett cukrok a bélcsatornából hosszabb idon keresztül egyenletesen jutnak be a vérkeringésbe. Például ha barna rizsb l készült ételt eszik az ember, akkor a o szervezete hosszú órákon keresztül folyamatosan kapja a rizs szolgáltatta táper t. o Fárasztó tevékenység a szervezet számára a cukrok raktározása, mert az egyszer szerkezet cukrokat u u összetett, zsírszer vegyületekké kell átalakítania. Szinte a teljes anyagcsere rendszer komoly munkára u kényszerül, f leg a raktározáshoz szükséges inzulint termel o hasnyálmirigy. Valamennyiünk számára iso mer s érzés a jóllakottságot követ elálmosodás. Oka ennek az, hogy az emésztéshez, raktározáshoz sok o o táper szükséges és emiatt kevesebb vér jut az agyba. Hasonló fáradtságérzés kísérné az üdítok cukrának o elraktározását is, ha a gyártók nem raknának bele koffeint vagy más hozzá hasonló serkent szert. Kéo s bb a szervezet el hívja és felhasználja az elraktározott összetett vegyületeket, de a szervezetnek ehhez is o o munkát kell végeznie. Ezért a cukros üdítok és a hozzá hasonló el emésztettnek tekinthet élelmiszerek o o fogyasztása, a sok édesség, rágcsálnivaló, hófehér lisztbol készült sütemények, sültkrumpli, stb. komoly terhelést jelentenek a szervezetnek. Ezeknek a rendszeres fogyasztása azt eredményezi, hogy a testünk a saját fenntartása érdekében a szükségesnél jóval többet dolgozik. Kevesebb táper jut a munkára, tanulásra, o magára az életre. Gépkocsivezetok által használt kifejezéssel, a szemétbevaló élelmiszerek fogyasztásával a szervezetünk üresjárata magasabb lesz, ezért kisebb a teljesítményünk és hamarabb kopunk el. Szervezetünk mindennapos gyengébb teljesítménye csak az egyik tünet. Van egy másik, hosszabb távon jelentkez súlyos nyavalya, az öregkori cukorbetegség. Ez egyre több embert sújt. Örökölheto a betegség. o Bizonyos gének birtokában az emberi szervezet nehezebben raktároz, de ugyanakkor anyagcseréje jobb hatásfokú. Ezeknek a géneknek birtoklása nem tekinthet betegségnek. Megfelel , hagyományos táplálékok o o fogyasztása mellett egy ilyen gén ember jobban terhelheto. Kevesebb étel mellett nyújtja ugyanazt a teljeu sítményt és jobban bírja az éhezést, mint mások. De a szemétbevaló élelmiszereket rendszeresen fogyasztva a raktározást végz hasnyálmirigy inzulintermelo sejtjei elfáradnak. Ezért már a negyven-ötven éves kor o után növekedni kezd a vércukorszint, egy ido után pedig kitör a cukorbetegség. Minden tizedik magyar már cukorbeteg, vagy hamarosan az lesz. Másutt még nagyobb a cukorbetegek aránya. Számos csendes-óceáni szigeten az oslakók igen jelent s része cukorbeteg. Ennek oka, hogy az évezredekkel vagy sok évszázaddal o ezel tt hajókkal, tutajokkal érkez oslakók els sorban ilyen géneket hoztak a szigetekre. Ugyanis hosszú, o o o fárasztó, sokszor kilátástalan hajóutak túlélésére f oként azoknak volt esélyük, akiknek gazdaságosabb volt az anyagcseréjük, azaz a cukorbetegségre is hajlamosító örökít anyagot hordoztak. Mások, hacsak nem o voltak az induláskor túlsúlyosak, útközben hamarabb éhenhaltak. Régen, amikor még nem volt finomra orölt liszt és répacukor, a cukorbetegség szinte teljesen ismeretlen volt, mind Európában, mind máshol. Ha továbbra is így táplálkozunk ahogy most, viszonylag rövid id n o belül a népesség többsége cukorbeteggé lesz. Látható, hogy sok-sok ráfordítás felhasználásával milyen hatású élelmiszereket állítunk el . Csak ritkán és mértékkel fogyaszthatnánk oket, valójában inkább a o szemétbe valók. Ha elt nnének, nemcsak sok-sok er forrást, csomagolóanyagot stb. takarítanánk meg, u o hanem sokat javulna egészségi állapotunk, teljesítményünk, életünk min sége is. o

8.2.

Világméretu környezeti válság

Világméretu felmelegedés. Már világméret ek válságtünetek is vannak. Legfenyeget bb jelenség boly u o gónk átlagh mérsékletének gyors növekedése. Emberi tevékenység, a szén, olaj, földgáz égetése miatt felo 85

szaporodott a légkörben a széndioxid, ma évente csaknem egy százalékkal n a légkör széndioxid tartalma. o Ugyan a magasba nyúló kémények eltávolítják a környékr l a káros gázokat, azokat elviszi a magasban o fúvó szél, de benne maradnak a légkörben. Repülogépek hajtóm veinek égéstermékei szintén a légkör egéu szének állapotát rontják, növelik az üvegházhatást. Üvegházhatáson azt értjük, hogy bizonyos légkörben lév gázok, mint széndioxid, metán, freon és mások, az üvegházhoz hasonlóan átengedik a napsugarakat, de o nem engedik, illetve kevésbé engedik kijutni a Föld által a világ rbe kisugározott hot. Ezért bolygónk átlau gos h mérséklete emelked ben van, 1905 és 2005 között a leveg földközeli átlagh mérséklete 0,74o C-kal o o o o n tt. o Régi légbuborékokat tartalmazó k zetek elemzéséb l tudjuk, hogy a Föld légköre az ipari forradalom o o el tt 580 milliárd tonna szenet tartalmazott széndioxid alakjában. Ma a légkörben, els sorban a második o o világháború óta elégetett tüzel anyagok miatt 750 milliárd tonna szén van és ennek mennyisége évente 6 o milliárd tonnával növekszik. Ha még 200 milliárd tonna szenet a légkörbe juttatunk, az él világ rendszeo rének összeomlása sújthatja bolygónkat, 300 milliárd kibocsátása után szinte bizonyosan. Még kb. annyi k olaj van a Föld mélyén, hogy azt elégetve 200 milliárd tonna szén kerülne a légkörbe széndioxid alako jában. Mélyben lév földgázra a hasonló adat 1000 milliárd, a kibányászható szénre 9000 milliárd tonna o szén. Látható, hogy bár volna még mit tüzelnünk, a világméret felmelegedés veszélye miatt nem tehetjük. u Nem csak egyszer átlagh mérséklet emelkedést hoz a világméret felmelegedés, más nagyobb veszéu o u lyek is fenyegethetnek bennünket. Hatására megváltozhatnak az éghajlatot meghatározó alapvet körfoo lyamatok. Bolygónk éghajlatát a leveg és a víz körfolyamatai alakítják. A szelek és felh k járásában o o meghatározóak a világtengerek vízáramlatai, a felszínen meleg, a mélyben hideg áramlatok mozognak. Nemrég felismerték, hogy az áramlatok összefügg o, mindhárom világtengert átfogó rendszert alkotnak. Meleg áramlatokkal - utolsó szakasza a Golf-áram - a Csendes- és az Indiai-óceán térségéb l igen tekino télyes h mennyiség kerül az Atlanti-óceán északi medencéjébe. Mivel az Atlanti-óceán magas sótartalma o magasabb, emiatt a Golf-áram leh l vize s r bb lesz, mint a mélyvíz és ezért mélyre süllyedve dél felé uo uu áramlik. Ez a mélyvízi hideg áram megkerüli Afrikát, eljut a Csendes-óceán távol-keleti egyenlít i övezeo tébe, és a Galápagos-szigetek körzetében tör a felszínre. Felmelegedve elkezd kelet felé áramlani, Afrikát megkerülve visszajut az Atlanti-óceán északi medencéjébe és ezzel az áramlási kör bezáródik. Eléggé sérülékeny a világtengerek vízkörzése. Az El-Nino jelenség oka az, hogy a Csendes-óceán vízáramlási rendszere id olegesen megváltozik. Emiatt más lesz a párolgás rendszere és a felh k járása. o Ilyenkor bizonyos körzetekben árvizeket okozó es ozések, másutt perzsel aszály pusztít. Európa éghajlatát o is érhetik hasonló hatások. Grönlandi jégrétegek mélyfurással való vizsgálatából ismerjük, milyen volt az egyes évek átlagh mérséklete az elmúlt 110 000 évben. Csupán pár évtizeden belül egy körzetben akár o 6 Celsius fokos átlagh mérséklet emelkedés vagy csökkenés is bekövetkezhet! Mindezek a nagyon er s o o változások a Golf-áram beindulásával vagy leállásával hozhatók kapcsolatba. Ha annyira felmelegednek az északi területek, hogy olvadnak a jéghegyek és több a környéken a csapadék, akkor a tengervíz sótartalma lecsökken. Emiatt a Golf-áram leh lt vizének s r sége is csökken, nem tud a mélybe süllyedni, így a u uu Golf-áram leáll, nem hozhat több meleget. Ha a leh lés következtében elindul a eljegesedés, megn a víz u o sótartalma, az áramlás újra megindul. Az elmúlt 110 000 évben az észak-atlanti térségben 20 ilyen nagy változás következett be. Ám az utóbbi 10 ezer évben a térség éghajlata meglep en változatlan. o Ha olvadásnak indul a grönlandi és antarktiszi jég, n ni fog a tengerszint. Ezt növeli a világtengerek o melegedése is, mivel a melegebb víz kisebb s r ség , mint hideg. Számos partmenti területet és alacsouu u nyabban fekv szigetet elönt majd a víz. o Az Antarktisz jegéb l vett mélyfúrási minták szerint a fobb üvegház gázok s r ségei az elmúlt 650 ezer o uu év alatt egyszer sem érték el a mai értékeket. Ezek a vizsgálatok is meger sítették, hogy a széndioxid taro talom növekedése és a felmelegedés, akárcsak két összeláncolt fogoly mozgása, együttjárnak. Kétszázszor gyorsabban növekedett a légkörben lévo széndioxid mennyisége az utóbbi 50 év során, mint az osmaradvá nyi tüzel anyagok elégetésének elkezdése el tt bármikor. Olyan változatlan éghajlatú melegebb idoszakok, o o amilyen az utóbbi 10 ezer évben is fennáll, úgy 400 ezer évvel ezel tt voltak gyakoribbak. o Mivel az világtengerek áramlatainak viselkedése er sen függhet az átlagh mérséklett l, a világméo o o 86

ret felmelegedés felmérhetetlen hatásokkal, egyes területek éghajlatának nagyon er s változásával járhat u o együtt. Nemrég közölték, hogy az utóbbi 50 évben a Golf-áram 30 százalékkal gyengült. Emiatt Európa nyugati, észak-nyugati részének éghajlata egyre h vösebbé válhat. Délr l egyre forróbb afrikai eredet légu o u tömegek áramlanak fel és a nyugatról érkez o még hidegebb leveg találkozása hatalmas es kre és viharokra o o vezet. Attól függ az es s terület központja, éppen mennyire erosek a nyugati hideg, illetve a délr l feláramló o o meleg légáramlatok. Ha az áramlási rendszerek feler osödnek, Közép-Európa és a Kárpát-medence id járáo sát hatalmas es k és tikkasztó aszályok váltakozása határozhatja meg. Ahogyan most 2008-ban is történt. o Együttjár a légköri széndioxid mennyiségének növekedésével a tengerek vizének savasodása is, mivel a tengerek által elnyelt széndioxidból a vízben szénsav képz dik. Ezzel megváltoznak a tengerben él k o o életfeltételei. Rohamosan pusztulnak a korallok, mivel a szénsav megtámadja a csigák és más mészpáncélú él lények házait. Mindez felborítja a tengerek él világának egyensúlyát. o o Annál gyorsabban n az átlagh mérséklet, minél északabbra fekszik az övezet. Már elkezdodött az o o örökké fagyott szibériai mocsarak kiolvadása. Ha ez folytatódik, hatalmas mennyiség metán szabadul fel u bel lük. Mivel a metán üvegházhatása er sebb, mint a széndioxidé, légkörbe jutása gyorsítja az üvegházo o hatás növekedését és így a felmelegedést. Azonkívül, hogy látjuk, mekkora veszély az üvegházhatás er södése, még a mai, nagyon sok mindent o figyelembe vev számítógépes elemzések sem tudják megjósolni, pontosan milyen hatásokra számíthatunk. o De minél kisebb lesz az üvegházhatás, annál valószín bb, hogy fennmarad a jelenlegi, 10 ezer év óta nagyu jából változatlan európai éghajlat. Ezért minden tolünk telhet t meg kell tennük azért, hogy széndioxid o kibocsátásának csökkentésével gyengítsük az üvegházhatást. Joggal feltételezhetjük, ha sikerül a h méro séklet növekedését lassítani, akkor nagyobb lesz az esélyünk arra, hogy bolygónk és térségünk éghajlata viszonylag változatlan marad, és a földm velésen alapuló életrendünk fenn tud maradni. Számos nagy nép u társadalma a történelem során hirtelen éghajlati változások hatására omlott össze. Ózonlyuk. Világméret összeomlással fenyeget a Föld él világát óvó ózonréteg pusztulása is. Ózonréteu o get körfolyamat hoz létre. Úgy keletkezik az ózon, hogy az ultraibolya sugárzás nagyobb energiájú része felhasítja a kétatomos oxigénmolekulákat és az így keletkez oxigénatomok kétatomos oxigénmolekulákkal o találkozva ózonná egyesülnek. Majd az ózonmolekulák elnyelik a kisebb energiájú ultraibolya sugárzásokat. Így az ózon létrejötte és létezése egyaránt szerepet játszik az ultraibolya sugárzás elleni védelemben. Ám az emberi tevékenység által kibocsátott freon gáz feljut az ózonrétegig és bontja az ózonmolekulákat. Miel tt maga is kibomlana a légkörb l, egyetlen freon molekula ózonmolekulák ezreit bontja le. o o Emiatt az él kre káros kis energiájú ultraibolya sugárzás er ossége egyre növekszik, az ózonpajzsnak neveo zett ózonrétegen lév lyuk egyre nagyobb, mind a déli, mind az északi féltekén. Mivel a freonkibocsátás o nagyban lecsökkent, az ózonréteg pár évtizeden belül újra ép lehet. Elpiszkolódás. Számos más, bolygónk felszínének egészére kiterjedo hatás sújt bennünket a felmelegedésen kívül. Szerte a földön hatnak, mindenütt jelentkeznek. Ilyen jelenségek a leveg és a világtengerek o szennyezése. Nem tekinthet k csak egyes vidékek, országok ügyének. Nincs el lük menekvés, az emberio o ség egészének a sorsát befolyásolják. Ma évente 400 millió tonna ártalmas hulladékkal terheli az emberiség a természetes környezetet. Jelenleg az emberiség évente 100 millió tonna m anyagot termel. Ennek nau gyobb része, mint a csomagolóanyag, megy a szemétbe. Egészen máig a tengereket, világtengereket az emberiség nagy közös szennyvízderít ként kezelte. Foo lyók, folyamok hordják beléjük szennyezett vizeiket és a hajókról, tengerparti településekr ol, ipartelepekr l o is jut mocsok a vizeikbe. Már a háborítatlan déli tengerek vize is mutatja az ember felel tlenségének követo kezményeit. Nemcsak a habokon úszó szemét, hanem a víz iparilag gyártott vegyületekkel való szennyezése is észlelhet . o Kevésbé ismert, mennyire el van szennyezve az Északi-sark vidéke. Felette átrepülve szürke felhok, rétegek látszanak mindenfelé. Európa, Észak-Amerika, Japán leveg jének piszka mind oda sodródik. Mao 87

gasba emelkedve a légáramlatokkal, a leveg be jutott szennyez dések észak felé szállnak és ott csapódnak o o le. Mivel gyorsan olvad a sarki jégtakaró, a sok piszok, szennyezés mind a tengerekbe kerül, veszélyeztetve azok él világát. Több mint kétszáz egészségre káros vegyület jut be a tengeri állatok testébe és így az o eszkimók táplálékába is. Ezért a világon a grönlandi eszkimók és általában az Északi-sarkvidék közelében lakók szervezetében kerül a legnagyobb mennyiségben ipari vegyület és gyomirtó. Annyira sok, hogy például az anyatej és a grönlandiak teste veszélyes hulladéknak min sülhetne. Sokféle betegség sújtja emiatt o az eszkimókat. Emiatt egyre több az eszkimók között a fogyatékos, sokan halnak meg rákban és a hormonhatású szennyez dések miatt kétszer annyi eszkimó leány születik mint fiú. Ma a világon Grönlandban a o legmagasabb a n k aránya. o Miel tt a világméret válságra vonatkozó általánosabb kérdésekre rátérnénk, el obb néhány általánoo u sabb megjegyzést tennénk. Ezek, bár nem tudományos bizonyítékok, er sítik azt az érzést, hogy bajban o vagyunk. Vegyük tudomásul, hogy a Föld felszínén már nincs olyan négyzetkilométer, amely ne mutatná az emberi tevékenység nyomait. Gondoljunk akármely földrész bármely területi egységére, az elszennyez d világtengerekre. Látnunk kell, mennyit romlottak miattunk más él lények létfeltételei, milyen er sen o o o o megváltozott bolygónk képe az utóbbi pár száz évben. Túl sok mindent változtattunk, és ennek káros hatásai vannak reánk nézve is. Egy elemzés szerint a halálesetek 40%-áért a környezet okolható, ezeknek a környezeti hatásoknak a f bb összetev i a népesedési viszonyok, a környezet elszennyez dése, az éghajlat o o o változása és az újabban megjelen betegségek. o Egy élményemet idézném fel, amely mélyen megérintett. Tizennégy éve látogattuk meg Berlinben a Dahlem városrészben lévo növénykertet. Nem a káprázatosan gazdag gy jtemény, az üvegházak csodái u rendítettek meg. Hanem az a kb. hektáros rét, amit a kert közepén láttunk. Nyáron jártunk ott. Ez a rét a terület eredeti állapotát orizte meg. Csaknem derékig ért a f , virágzott a rengeteg sok virág, mászkáltak u a bogarak, repkedtek a lepkék. Alig száz éve az egész vidék így nézett ki. Ma k és beton mindenütt, rét o sehol, csak a növénykert közepén. A világméretu válság mélyebb okai. Miközben az elmúlt kétszáz év ipari fejl dése nagyban javította o a fejlett világban él k életkörülményeit és megalapozta a népfennségi rendszer mai gyakorlatát, egyben o súlyos válságba sodorta életrendünket. Mennyiségi növekedésen alapult az iparosítás, mely a természeti er forrásokat korlátlannak tekintette. Hatványszer en n onek az els ipari forradalom kezdete óta az ember o u o által megmozgatott anyagmennyiségek. Ez az emberi eredet anyagáramlás magában foglal építkezéseket, u bányászatot, a víz, leveg , olaj, gáz és szén használatát, ipari, mez gazdasági és erd gazdasági termelést, o o o melléktermékek, mint a széndioxid kibocsátását, hulladék, szemét keletkezését. Azaz mindenféle anyagátalakulást, mozgatást, amelyek az emberi tevékenységhez köt dnek. o Ahogyan termelünk, - itt most els sorban az ipari forradalom utáni id oszak jellemz ire gondolhatunk,o o nem illik a természetes körfolyamatokba. Összefoglalva az ember természetre gyakorolt hatását mondhatjuk, hogy nyersanyagból hulladékot, szemetet állít el . Kivonja a nyersanyagokat a természetb l és a o o szemetet oda ömleszti vissza. Egyre több az olyan fajta szemét, mint a vegyipari hulladékok, a m anyag u szemét, amelyeket azt természetes öntisztulási folyamatok egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan tudnak feldolgozni. Mindez csak egy határig folytatódhat, lásd a 3.2. szakaszt. Egy önszervez d rendszer mino o denképpen emészti környezetét. Ha a környezet valamilyen módon megújulhat, akkor nincs nagy baj, csak a helyi romlás okozhat id leges válságokat. Ha viszont a roncsolódás nagyobb mérték , akkor az önszerveo u z d rendszer által létrehozott rend fenntarthatatlan. Vagy elpusztul a rendszer vagy javítva környezethez o o való viszonyán maga is er sen átalakul. o Látnunk kell, a nagyon sok er forrást és nyersanyagot igényl o mai társadalmak megjelenése észreveo het en pusztítja a természetes környezetet. Mértéktelenül szennyezve már a természet néhány alapveto o körfolyamatát is megzavartuk. Jelzéseket ad a természet és ezek arra utalnak, hogy egyensúlya veszélybe került. Ezeket a jelzéseket észleljük világméret környezeti válságként. u Régebben uralkodó volt az a nézet, hogy az ipar fejlodésének csak a nyersanyagok fogyása szabhat korlátokat. Ma már tudjuk, van más fenyegetés is, a szennyezés miatti kipusztulás. Ha az ember elterjedését, 88

a természetes környezetre gyakorolt hatását és jelenlegi fenyegetettségét egy folyamat részeként szemléljük, nemcsak a Caritas, vagy a Szent-Máté sziget rénszarvasai, hanem a bevezet ben idézett példa, a tápcsészébe o oltott gombatörzs sorsa is eszünkbe juthat. Miután a tenyészet elszaporodik, a törzset nem is annyira a tápanyagok elfogyása, hanem saját mérgez anyagcseretermékei pusztítják el. o Míg az emberokozta anyagforgalom ma már összemérhet o a természetes anyagáramlások mértékével, érdemes azt is megjegyezni, hogy a természet energiacseréivel összehasonlítva, a emberiség energiafogyasztása elhanyagolhatóan kicsiny. Tehát a válsághelyzet kialakulásához nem maga az energiatermelés ténye, hanem a velejáró anyagforgalom járult hozzá. Energiatermelés okozza a világ környezetszennyezésének 60-70%-át. Els sorban az energiafelhasználás csökkentésére kell törekednünk. o Ránk emberekre a természet sérülése jelenti az igazi veszélyt, magának az él világ egésze nem kerül o komoly veszélybe. Ezért amikor a természet védelmér ol beszélünk, tudnunk kell, ez alapvet en önmagunk o védelmét jelenti. Nem csak a növények és állatok szeretete és kímélése foglaltatik bele a természetvédelem kifejezésbe, hanem az is, hogy ne terjeszkedjünk annyira gátlástalanul a természet, más él lények rovására, o ne pusztítsuk már oly er sen a természetet, hogy az már nekünk embereknek is ártson. Saját érdekünkben o is kell természetes környezetünkre vigyázni, annak egyensúlyát óvni. Ha ezt nem teszük, életünk min sége o jelent sen romlik és akár el is pusztulhatunk. Sérül ugyan a természet amiatt, amit elkövettünk ellene, de o ezt könnyen kiheveri. Még a beton is odalesz, készítése után még pár évtizedig szilárdul, majd porlani kezd. Elt nik majd a m anyag is mert a törzsfejlodés törvényeinek megfelel en sorra megjelennek a különbözo u u o paránylények (mikroorganizmusok), amelyek m anyagot lebontó folyamatokból nyernek energiát. Puszu tulásunk után néhány százezer év elteltével bolygónk él világa újrarendez dik, egyensúlya helyreáll. A o o o természet történetét méro id tartamok millió, tízmillió, százmillió évesek. Ezért a természetet sújtó emberi kártétel csupán múló jelenség. Elérjük, közelítjük vagy már átléptük azt a határt, amit a természetes környezetünk már nem visel el. Kérdés, milyen pontossággal, megbízhatósággal tehetünk ilyen kijelentést. Mennyire valósak a tünetek, vagy netán mennyire hamis a környezetvédok által fújt riadó. Ugyanis vannak olyan nézetek, miszerint az egész környezeti válság, az arról terjesztett hírek alaptalanok, szinpadiasak, a világ jól bevált rendjét felforgatni vágyó csoportok kitalációi, tudományosan megalapozatlan vélekedések. Ez a felfogás komoly állami támogatást élvez az Egyesült Államokban. Nem véletlen ez, hiszen Földünk er forrásainak legfobb o pazarlója és világszerte a pazarlás legnagyobb gerjeszt oje épp az Egyesült Államok fogyasztói társadalma. Földünk lakosságának kevesebb mint 5%-a használja fel bolygó er forrásainak legalább 25%-át. o A világméretu válság tüneteinek értékelésér l. Természetesen els sorban azok hangoztatják kételyei o o ket a környezeti válság létezését illet en, akiknek ehhez közvetlen érdeke f z dik. Faipar, vegyipar és más, o u o környezetvéd k által különösen támadott ágazatok képvisel inek védekezése, vélekedése nem meglep . o o o Lélektanilag érthet . o Arra a kérdésre, van-e felmelegedés, határozott igennel kell válaszolnunk. Jól tudjuk azonban, hogy felmelegedések és leh lések korábban is b séggel voltak. Földünk felszíni h mérsékletének állandósága u o o inkább tízezer, százezer vagy akár millió éves átlagban mutatkozik meg. Igen nagy a természet tehetetlensége. Változásokra adott válaszainak ideje bizony sokkal nagyobb lehet, mint az a néhányszor tíz, alig száz esztend , ami az emberi életkor jellemzoje. Valójában a kérdés az, a tapasztalt hirtelen emelkedés, terméo szetes folyamatok eredménye-e vagy az ember által a légkörbe juttatott széndioxid és más gázok üvegházhatásának tulajdonítható-e. Hasonlóképpen gondolkozhatunk az ózonlyuk okáról is. Lehet, hogy korábban is létezett ózonlyuk, csak nem tudtunk róla, így nem volt okunk félni t le. Vékonyodhat az ózonréteg, o keletkezhet ózonlyuk természetes folyamatok, t zhányók kitöréseinek következményeként is. T zhányók u u mostanában is törnek ki. Arra kell választ adnunk, mennyire természetes a jelenleg észlelhet ózonréteg o csökkenés. Bonyolult jelenségek, mint az üvegházhatás, az ózonlyuk vizsgálata, igen összetett módszereket követel, nagyon nehéz számításokat kell végeznünk. Nemarányos módon viselkednek a jelenségek, kaotikus

89

viselkedést mutatnak. Emiatt a jóslás kényes feladat. Újabb tényez k, vagy a meglév k pontosabb fio o gyelembevétele jelent sen módosíthatja az eredményeket. Ezért 100%-os megbízhatóságú eredmények o követelése vagy ígérése felel tlenség. Mindenesetre az újabb számítások azt adják, hogy ma a természetes o eredet hatások inkább s h mérséklet emelkedése ellen hatnak, azaz a felmelegedés oka az ember által a u o légkörbe juttatott széndioxid. Hasonló eredményekre jutottak az ózonlyuk vizsgálatát illet en is. o Bár a bizonyítékok nem száz százalékosak, nem várhatunk még néhányszor tíz vagy akár száz esztendot, hogy végleges, pontosnak elfogadható eredményekre juthassunk. Egyetlen környezetünk van, nem lehet vele kísérletezgetnünk. Ne áltassuk magunkat, a jelek eléggé egyértelm ek. Persze kényelmesebb lenne u az egészet a ránkkövetkez nemzedékek vállára rakni, oldják meg ok, úgyis igazából nekik lehet nagyobb o bajuk bel le, lényegében ez az USA álláspontja. De nem kockáztathatunk, cselekednünk kell. Lehet leg o o meggondoltan, nehogy a védelminek szánt lépések még nagyobb kárt okozzanak. 8.2.1. Megszaladt fejl dés o Egyik oka a világméret válságnak a népesség robbanásszeru növekedése. Hangsúlyoznunk kell, nem kizáu rólagosan ez az oka a környezet pusztulásának. Bolygónk népessége exponenciálisan n , mivel a születések o száma a népesség pillanatnyi számával arányos. Ez a növekedési pálya a népesség számának robbanásszer u növekedéséhez vezetett. Hasonlóan növekszik az emberiség egésze, mint a Szent-Máté szigeten a rénszar vasok, lásd a 3.2. részt. Most csak megemlítjük, erre késobb részletesebben kitérünk, hogy a népességi válság nem azt jelenti, hogy a népesség gyarapodása mindenütt egyenletesen gyors. Gazdaságilag fejlett országokban éppen a születések számának visszaesése okoz gondot. Ahogyan Malthus már csaknem kétszáz éve rámutatott, a népesség exponenciális növekedése súlyos feszültségek forrása lehet. Ugyanis az élelmiszerek termelése nem n hasonló mértékben. Véges a Föld o eltartóképessége, nem tételezhetjük fel, hogy akárhány embert élelmezni tud. Egyszer en a természet nem u tudja etetni a körülbelül 70 kg tömeg , vegyes táplálkozású lények tízmilliárdjait. Mint a 8.1.1. szakaszban u tárgyaltuk, a szárazföldi növényzet által termelt tápanyag mintegy felét az emberiség használja fel. És még ez sem elég! Hatalmas mennyiség osmaradványi tüzel anyagot is fel kell használnunk, hogy fenntartu o hassuk a jelenlegi emberiség életrendjét. Végzetesen túlfeszített, megszaladtnak mondható az emberiség fejl dése. o Igen sokat pazarlunk, ez a világméret válság másik meghatározó tényez je. Követve a 80/20 szabályt, u o lásd a 3.1. részt, bolygónk lakosságának 20%-a az er források 80%-át használja fel. Egyben ez azt is jeo lenti, a népesség 80%-nak csak a javak 20%-a juthat. Ez egyszer en a növekedéssel együttjáró jelenség, az u er forrás, pénz, hatalom eleve oda kerül, ahol már van bel ole. Ez az egyenetlen felhasználás, a gazdagok o részér l a meggondolatlan, felel tlen pazarlás, a szegények oldaláról a nélkülözés és a nyomor felmérheo o tetlenül komoly feszültségek forrása. Ellentétes az ember alaptermészetével az egyenl tlenség, lásd a 5.1. o szakaszt. Er szak, háborúskodás, az ezekkel járó pusztítások fo okát a szegénység és gazdagság között o feszül ellentétek alkotják. o Azért is fenntarthatatlan a jelenlegi életvitel, gazdálkodási rend, mert a nem megújuló eroforrások és nyersanyagforrások használatára épít. Múlandóak a bels o égés motorokkal m köd gépek, gépkocsik, u u o mez gazdasági gépek üzemeltetésének jelenlegi módszerei, legfeljebb pár évtizedig tarthatók fenn. Ezt o az nyilvánvalóan ideiglenes állapotot sokan örökkévalónak képzelik, legalábbis életüket eszerint építik fel. Talán a mai öregek még megengedhetnék ezt maguknak, de a középkorúak és fiatalok már aligha. Életük rendje pár éven, évtizeden belül már egészen más elveken kell, hogy alapuljon. Mert ha nem, akkor nem lesz jöv jük sem nekik, sem gyermekeiknek, unokáiknak pedig csaknem lehetetlenné válhat az életük. o

8.3. Er forrásválság o
Fordulópontjához érkezett a történelem. Lassan járhatatlanná válnak a korábban még járható utak és az eddig még alkalmazható eljárások cs döt mondanak. Azért követhettük a többezer éven át máig járt fejl o o 90

 dési vonalat, mert a természeti eroforrások, legalábbis a Föld egészét tekintve, kimeríthetetleneknek t ntek. u Mára, az utóbbi két-három évtized során kiderült, er oforrásaink végesek. Eljutottunk oda, hogy nincsenek felfedezhet területek, feltörheto földek, le nem halászott tengerek, egyszer en kiaknázható nyersanyagok. o u Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztói életmód szükségleteit a jelenlegi forrásokkal már nem tudjuk fedezni. Ami a Húsvét-szigeten történt, kicsiben mutatja azt, ami most bolygónkon egészén nagyban zajlik. Szembesülünk er forrásaink korlátaival, a pusztuló term oföldekkel, vízhiánnyal, kipusztított fajok tömegeo ivel, kiirtott oserd kkel és az er források fogyásával. o o Ha megnézzük, egy mai ember mennyi er forrást használ, megdöbbento számokat kapunk. Ha nézzük o a felhasznált energia és táper (a napi 2500 kcal) arányát, az USA-ban ez 90:1. Ez az arány az EU nyugati o országaiban 45:1, Magyarországon 30:1, a világátlag 15:1. Erre úgy is szoktak hivatkozni, hogy az USA minden egyes polgárára 90 eroforrás rabszolga jut. Még hazánkban is 30 ilyen eroforrás rabszolga szolgál minden egyes embert. Mindezt a osmaradványi er források teszik lehetové. Emberi id mértéket tekintve a o o osmaradványi er források nem megújulóak. Egy év alatt annyi koolajat, földgázt és szenet használunk el, o amennyi a természetes folyamatokban évmilliók szerves üledékéb l képz dik. o o Ma az er forrásszükséglet 86%-át a osmaradványi energiahordozók, a szén, az olaj és a gáz elégetéséo vel termeljük meg. Atomer m vek a világtermelés 6,7%-át, a vízier m vek 6,8%-át, a többi er forrás a o u o u o 0,8%-át adják. Ám az elégetett szén, földgáz, k olaj örökre elveszett, nem pótolható. Becslések szerint a o kitermelhet nyersolaj 4, a földgáz 5-7 évtizedre lehet elegendo. Ez az adat önmagában nem mond sokat, o évtizedek óta kb. ekkorák az éppen ismert készletek. Ha a világ teljes energiatermelését elosztjuk az emberiség lélekszámával érdekes adatokhoz jutunk. 1945 és 1973 között az egy f re jutó termelés évente 3,45%-kal, 1973 és 1979 között évi 0,64%-kal n tt. o o 1979-ben csökkenni kezd évi 0.33%-kal. Ha ez így folytatódik, 2030-ra az egy f re jutó energiatermelés a o világon az 1930-as szintre csökken. Ez azt jelenti, az ipari társadalmak kora a történelemben az 1930-2030 közötti száz év. Már ma is számos jel utal az ipari társadalmak hanyatlására. 1969-ben szállt le az ember a Holdra. Évtizedek óta meg sem kisérli az újabb odautazást. Nem terjedtek el a hangsebességnél gyorsabban repül utasszállító gépek, a Concorde 2003 októberében repült utoljára. Most a 21. század els éveiben a o o kifulladás jelei egyre szembeötl bbekké válnak. o Olajkészletek kimerülése. Az olajkészletek feltárása a 20. század harmincas éveiben vett jókora lendületet és a legnagyobb olajmez ket a hatvanas években tárták fel. De a hetvenes évek közepe óta felfedezett o új készletek nagysága csökken. Annyira, hogy a kilencvenes évek eleje óta már alig tárnak fel új olajlel helyeket. Azóta a bejelentett új készletek többsége a már ismert olajmez k nagyobb kiterjedésének, o o nehezebben feltárható részének felel meg. Jó, ha új módszerekkel készleteket tudunk lelni. Csak ez ahhoz hasonlít, mint amikor meg tudjuk találni a t t a kazalban. Attól az csak t marad. Másik hasonlattal hiába a u u sok új és egyre jobb, halakat felderíto és halászó eljárás, ha a tóban már alig maradt hal. 1985-1995 között háromszor annyi olajat használtunk el, mint amennyi könnyen kitermelhet olajkészletet feltártak. 2007 o oszén az olaj tízszer annyiba kerül, mint kilenc évvel ezelott. Most a piaci törvényeknek megfelel en a o feltáró fúrások számának nonie kellene. Ennek ellenére az ilyen vállalkozások t zsdei árfolyama nem n . o o Egyszer en azért, mert túl sok a sikertelen fúrás, nem éri meg újabb olajmez k után kutatni. u o Egy olajmez r l kitermelt olaj hozamgörbéje lásd a 4.1. szakaszt, haranggörbe. Egy átlagos olajmez oo o r l kb. 40 éven keresztül bányászható olaj, azaz a haranggörbe csúcsa húsz évnél van. Eleinte könnyebb és o olcsóbb a termelés, mert kezdetben a mélyben lévo olajat a lenti gáznyomás sajtolja a felszínre. De a gáz nyomása az olaj kitermelése miatt csökken, ezért például széndioxid gáz mélybe nyomásával lehet a lenti gáznyomást növelni és ezzel az olajat a felszínre hozni. Ha már kibányászták a kitermelheto olajkészlet felét, azaz a haraggörbe csúcsán vagyunk, utána a nehezebb kitermelési lehet ségek miatt az éves hozamok o menthetetlenül csökkennek. Ráadásul a kevesebb olaj költségesebben termelhet ki. Óvatosan kell felo színre hozni az olajat. Ha adott id alatt többet vesznek ki, mint szabadna, akkor az egyébként kinyerhet o o mennyiség jó része odavész, a föld mélyén marad.

91

Közelít leg haranggörbe írja le a világ olajtermelését is. Amíg a nyersolaj hordónkénti ára közel állandó o volt, addig az olajtermelés egyenletesen növekedett, az 1973-as és 1979-es olajárrobbanások után viszont visszaesett. 1973-ban az olaj ára pár hónap alatt a négyszeresére emelkedett. Ez az akkor kitört arab-izraeli háborúhoz, az 1979-es árrobbanás az iráni forradalom eseményeihez köt dött. Árrobbanások kialakulása o azzal magyarázható, hogy a k olaj és származékai alapvet fontosságú, raktározható termékek. Ha az olajo o piacon kisebb hiány keletkezik - 1973-ban az arab országok olajkiviteli tilalmat vezettek be egyes Izraelt támogató országokkal szemben - akkor a piaci ár emelkedik. További áremelkedést l való félelem miatt a o vev k raktározni kezdenek. Ez a korábbi kisebb hiányt nagyobbra növeli, ami az árak további emelkedéséo vel jár. Ez az öngerjeszto árfelhajtás akkor áll le, ha a vásárlók egy jelent osebb része már képtelen többet fizetni a benzinért, gázolajért. Emiatt nem, vagy alig használja gépkocsiját, vagy leállítja az üzemét. 1979-t l a nyolcvanas évek közepéig az olajár nagyon magas volt. Akkor f leg az Északi-tengeren o o beindult olajtermelés törte le a magas árakat és vagy másfél évtizeden át olcsóbb volt az olaj. 1998-ben a Távol-Keleten gazdasági visszaesés csökkentette az olaj iránti keresletet és olajár rövid id ore 10 dollár alá esett. Utána viszont a növekv kereslet egyre magasabb olajár kialakulására vezetett. Ez az áremelkeo dés már annak jele volt, hogy a világ olajkitermelése lehetoségeinek határához közeledik. 2000-ben érte el hozamcsúcsát az Északi-tengeren folyó olajbányászat. Azóta az ott termelt olaj mennyisége merede ken csökken. Olajsz ke miatt 2000 óta nincs lehet ség arra, hogy a világgazdaság erosebben növekedjen. u o B vülésének olajszükséglete 2000-t l fogva már nem vagy csak alig, id legesen fedezhet . Gyaníthatóan o o o o csak az olajmez k feszített üzemével, ami a mez k kimerülését felgyorsítja és a végleg mélyben maradó olaj o o mennyiségét növeli. F leg a hatalmas feldolgozóipart kiépít Kína és a gyorsan fejl d India gazdaságának o o o o van egyre több k olajra szüksége. Els sorban a jó min ség , üzemanyagok gyártásra alkalmas koolajból, o o o u a könny olajból van hiány, nehézolajból volna elég. A könny olaj tömegösszetétele átlag 14% hidrogén, u u 86% szén. Ez a nehézolajra átlag 10% hidrogén, 84% szén, a maradék 6% szennyez nek min sül kén, o o o oxigén és nitrogén. 2005-ben érhette el a világ a könny olaj hozamcsúcsát. Azóta nem sikerült a termelést érdemben nöu velni és 2008 nyarán a k olaj hordónkénti ára 147 dollárig kúszott fel. Mindez hatalmas megrázkódtással o járt és a 2008 oszén kirobbanó pénzügyi majd gazdasági világválság hatására csökkent a k olaj iránti kero reslet és a k olaj ára rohamosan zuhant. De ez csak a keresletcsökkenés miatti áresés. Szaud-Arábia o olajmez i elöregedtek, a végüket járhatják. Egyre több tengervizet kell benyomni az olajmez kbe, hogy o o az olaj a felszínre törjön. A világ legnagyobb olajmezeje, Ghawar adja a szaudi termelés oroszlánrészét. Ghawar összeomlása, amely a térséget jobban ismero amerikai szakértok szerint bármikor bekövetkezhet, félelmetes következményekkel jár majd az olajpiacra. Túljutott hozamcsúcsán a világ egy másik hatalmas olajmez je is, amely Mexikóban van. Nem zárható ki, hogy ha a világgazdaság rendbejönne és n ne a o o k olaj iránti kereslet, ez nemlenne kielégíthet. A világ koolajtermelése ebben az esetben is akár már 2009o tól kezdve évi 2-3%-kal csökkenhet. Van olyan el rejelzés is, hogy a csökkenés 2012 után elérheti az évi o 8%-ot is. Földgázkészletek . A földgázkészletek zsugorodása jelenleg f ként Észak-Amerikában okoz nagy gono dot, ugyanis ott az új fúrások egyre rosszabb eredményeket adnak. De egy földgázmez kimerülése, a o k olajmez ével ellentétben, igen gyors folyamat. 2002 óta az USA gáztermelése évr l évre csökken. Minto o o hogy Mexikó maga is gázt vásárol az USA-tól, és Kanada USA-ba való gázkivitele alig és csak rövid ideig növelhet , az USA gázellátása veszélybe került. Egész Észak-Amerikát sújtja a földgázhiány. Nincs hono nan cs vezetéken gázt behozni. Két év alatt az USA-ban a földgáz ára ötszörösére nott. Erre válaszul a o földgázt felhasználó, nitrogén m trágyát eloállító üzemek jórésze és néhány más vegyipari gyár is leállt. u Ezentúl a szükséges m trágyát és más termékeket máshonnan kell behozni. Ez és más földgázt felhasználó u tevékenység költségesebbé válása miatt is, az USA mez gazdasági termelékeinek ára jelentosen emelkedni o fog, így versenyképességük csökken. Miután sok gázt fogyasztó üzem leállt, a földgáz ára csökkent. De ez csak átmeneti jelenség lehet. Keményebb teleken az USA-ban a földgáz ára jóval magasabbra emelkedhet. Mivel a cseppfolyósí92

tott földgáz behozatala igen költséges és a hozzá szükséges hajórajok, kiköt k és gázvezetékek sem állnak o még rendelkezésre, az észak-amerikai földgázválság következményei kiszámíthatatlanul súlyosak lehetnek. 2006-ban az USA fogyasztásának 3%-át fedezte cseppfolyósított földgáz bevitelével. Európa a holland és orosz gázmez knek köszönhet en jobb helyzetben van. A groningeni gázmez t 1959-ben tárták fel, azo o o óta a gáz 60%-át termelték ki. 2004 decemberében orosz szakért k figyelmeztettek, hogy rossz az orosz o er m vek hatásfoka. Emiatt a következ évtizedben az orosz kivitel visszaesik vagy meg is szünhet. Oroszo u o ország földgáz és k olajkivitelét inkább a távol-keleti országokba tervezi, az öreged és gyengül nek látszó o o o Európát magára hagyhatja, mert kedvez obb számára, ha inkább az er söd Kínával kereskdeik. o o Atomenergia. Az atomer a korábbi évtizedek gazdaságossági számításai szerint túl költségesnek és koco kázatosnak min sült. Sok évtizedes kutatómunka sem adott elfogadható választ arra, mi legyen a sorsa az o er sen sugárzó hulladéknak. Emiatt atomer m vek építésére egyre kevesebb ország vállalkozott. Ezekre o o u példa Franciaország és Japán. Az Egyesült Államokban az utóbbi két-három évtizedben nem rendeltek újabb atomer m veket. Mostanában változóban van a helyzet. Mára már megtérültek a régi atomerovek o u beruházási költségei és mivel üzemeltetésük még jó ideig folytatható, az általuk termelt áram olcsónak mi n sül. Már csak azért is, mert az egyéb módon, foleg az olajjal és gázzal m köd er m vek egyre költségeo u o o u sebben termelhetik majd a villamos energiát. Ezért számos országban, köztük az USA-ban is gondolkodnak új atomer m vek építésén. Nagy el nye az atomer m üzemének, hogy nem termel széndioxidot és így o u o o u nem járul hozzá az üvegházhatás növekedéséhez. Azért nehéz a sugárzó hulladék elhelyezése, mert az elhasznált f t elemek f szennyez je a plutónium. uo o o Felezési ideje kb. 24 ezer év. Évente közel 90 tonna plutóniumot termelnek a világ atomer m vei. Mint o u az atombomba gyártásának alapanyaga, a plutónium veszélyezteti a nemzetközi biztonságot. Továbbá a plutónium nemcsak sugárzó, hanem maga a fém és vegyületei is nagyon er s vegyi mérgek. Egy sugárzó o anyag sugárzásának er ssége 10 felezési id alatt csökken durván az ezredrészére. Ekkortól fogva tekinto o het ártalmatlanabbnak. Ezért az elhasznált f toelemek biztonságos tárolása megoldatlan, mivel a 24 ezer o u éves felezési id miatt negyedmillió éven keresztül kell oket felügyelni. Sugárzó hulladékok tárolásának o f gondja az, hogy a sugárzó anyag bomlása során ho keletkezik és a tároló közeg sugárkárosodása sem o elhanyagolható. Földrengések vagy a helyi feszültségek halmozódása oda vezethet, hogy a vegyi méreg plutónium vízadó rétegekbe juthat. Valószín leg magfizikai eljárások segítségével találhatunk módszereket a jelenleg még megoldhatatu lannak látszó feladatok kezelésére. Ha a plutóniumot nagy sebesség részecskékkel bombázzuk olyan u elemekké alakítható, amelyek sugárzása 300 éven belül elhanyagolhatóvá válik. Ezt kihasználva egy nagyenergiájú és kell en nagyteljesítmény gyorsító segítségével a felhalmozódott plutóniumkészleteket el leo u hetne tüntetni. Végesek az atomer m vek üzemanyagául szolgáló urániumkészletek is. Lehet, hogy csak erre a száo u zadra elegend ek. Ezért a jelenlegi atomer m vek nem tekinthet k a jöv energiája forrásának. Atomer o o o u o o távlati felhasználási lehet ségeit tekintve újabb, ígéretesebb elképzeléseket is vizsgálnak. Olyan er m vet o o u terveznek, amellyel nem fordulhat elo csernobili, vagy más típusú, ma még lehetséges atombaleset, mert az er m más elveken m ködik. Nem termel plutóniumot és más hasonló hosszú felezési idej izotópot, és a o u u u tervezett er m nyersanyaga, a tórium jóval nagyobb boségben áll rendelkezésre, mint az urán. Meg kell o u azonban jegyezni, ha sikerül ilyen elven m köd er m vet építeni, annak üzembeállítására csak évtizedek u o o u múlva számíthatunk. Nem enyhíthetik az elkövetkez egy-két évtized er forrásválságát. o o Magegyesüléses (fúziós) energiatermelés lehet ségében egyre kevésbé reménykedhetünk. Nemrég az o Egyesült Államok leállította ilyen irányú saját kutatásait és a világon egyre kevesebb helyen foglalkoznak vele. Költséges volta miatt csak nemzetközi összefogással kutatható. Franciaországban lesz az elso, még nem kereskedelmi hasznosítású er m felépítve. Erre is még több évtizedet kell várni. Könnyen meglehet, o u u más rendszer magegyesüléses erom vek hamarabb elkészülhetnek. u

93

Atomer muvek üzemeltetésének emberi kockázata. Az atomer m vek üzemeltetésének másik nagy o o u kockázata az emberi hibák okozta üzemzavarok, szerencsétlenségek. Biztonságos az atomer m , ha az o u üzemeltetési szabályok megfelel ek és betartják azokat. Nemrég viszont a fegyelmezettségükr l és pontoso o ságukról ismert japán munkásokkal fordult el o, hogy egy vödörben láncreakciót indítottak be. Mindez egy s r n lakott városnegyed közvetlen közelében történt. A végzetes csernobili szerencsétlenséget egy tudouu mányos kísérlet, határidore, május elseje el ttre vállalt kutatási feladat végzése okozta. Azért kapcsoltak ki o szinte minden biztonsági berendezést a résztvevo kutatók és mérnökök, mert a május elseje elotti határid o er sen közeledett és mindenképpen id re be akarták fejezni a kísérletet. Csupán azzal járt volna a határid o o o be nem tartása, hogy a szocialista vállalást tett csoport tagjai nem kapják meg május elején a vállalás tel jesítéséért járó kevéske jutalmat. Összesen kb. 200 rubelr ol lett volna szó. Ami fejenként járt volna, kb. harminc rubelnyi összeg egy-egy résztvev onek sz k egyheti fizetését tette volna csak ki. Ekkora összegért u hajrázva robbantották fel a csernobili reaktort. Biztonsági szempontok sorozatos mell zése vezetett 2003 áprilisában a Paksi Atomer m 2. blokkjának o o u súlyos üzemzavarához is. 1990 után az er m vet vezet és felügyel szervekb l fokozatosan eltávolították o u o o o a hozzáért reaktorfizikus szakembereket. Akadékoskodó, a termelés gazdaságosságának szempontjait meg o nem ért knek tekintették oket. Majd a vezet és felügyel szervekb l az utolsó szakemberek is elt ntek. o o o o u Döntéshozó testületei csupa közgazdászból, jogászból és olyan mérnökökb l tev dtek össze, akik a reako o torhoz nem igazán értettek. Haszonszerzés érdekében ezek azután olyan szerz déseket kötöttek, például o a tisztítótartályokat készít német céggel, amelyek szakmailag elfogadhatatlanok lettek volna, ha szakemo bert engednek a közelbe. Szarvashibák sokasága jellemezte a tartály tervezését, üzemeltetését. Bármelyik hibáért a BME mérnökhallgatóját az adott vizsgán azonnal megbuktatták volna. Számos hivatalos engedé u lyezési eljáráson keresztül, vagy azokat megkerülve az er om felel s vezet sége ilyen berendezést hagyott o o telepíteni az ország legérzékenyebb berendezése mellé. Még jó, hogy nagyobb baj nem lett. A Paksi Atomer m elmúlt évtizedben kialakított vezetési rendszere oktatható példája annak, hogy mi o u történhet, ha a döntéseket nem a megfelel szinten és ráadásul hozzá nem értok hozzák meg. Továbbá jó o példa a súlyos üzemzavar arra is, hogy a piaci szempontok túlhangsúlyozása hátborzongató következményekkel járhat. Gazdasági veszteségünk f összetev je a magyar villamosenergia termelés tíz százalékának o o másfél évre való kiesése. Más er források. Hatalmas kihívás a k olaj- és gázválság fenyegetése. El ttünk álló lehet ség az er o o o o o forrásokkal való takarékoskodáson és a hatékonyabb energiafelhasználáson kívül a megújuló er források, o els sorban naper és széler felhasználása. o o o Jelenleg még nem olyanok a napfény mint er forrás felhasználásának tudományos és m szaki feltételei, o u hogy a k olajon, földgázon, atommaghasadáson alapuló er forrásokat megújuló eroforrások bevonásával o o helyettesíteni tudjuk. Megújuló er források az osmaradványi er forrásoknak legfeljebb egy részét helyeto o tesíthetik. Más er forrás híján csak szénre, lignitre, nagyobb s r ség olajok kitermelésére építhetnénk. A o uu u k olajnál sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló szénkészletek elgázosításának m szaki eljárása o u már ismert, de az eljárás ma még túl költséges. Nagyobb s r ség olajok készleteire még csak kitermelési uu u eljárást sem dolgoztak ki, csak azt tudhatjuk, biztosan jóval többe kerül, mint a k olaj bányászata. S r bb o uu olaj nehezebben dolgozható fel, mint a k olaj. A szén, lignit, olajpala és olajhomok nagy része a földben o marad, mert a kitermelésük több er oforrást emésztene fel, mint amit velük nyerhetnénk. Átmeneti megoldásként a maiaknál jobb hatásfokú ún. tiszta széner m kifejlesztése segíthet valamennyit, amelynek o u károsanyag és széndioxid kibocsátása csak töredéke a mai széner m vekének. o u Hazánkban nagyon jó lehet ségek volnának arra, hogy a föld mélyének hojét felhasználjuk. Ugyanis a o Kárpát-medence alatt földkéreg nagyon össze van töredezve, el van vékonyodva és szinte bárhol fúrva ho források törnek a felszínre. De a mélyben lév o forró víz energiájának fenntartható módon való felhasználása még nagyon sok kutatómunkát igényel. Az osmaradványi er források elégetésekor felszabaduló széndioxid hozzájárul az üvegházhatás növeo kedéséhez és az éghajlati változásokhoz. Ennek következményeit szinte az egész világ nyögi. Ezért a 94

 járm vek hajtóm veit hidrogén üzemanyaggal volna jó üzemeltetni, ekkor ugyanis égéstermékként vízgoz u u képz dne. De a szükséges hidrogént is el kell állítani valahogyan. Hidrogént jelenleg csak a már fent o o felsorolt er források felhasználásával gyárthatunk. o Lehet ugyan csodákban reménykedni, de jöv t ezekre nem tervezhetünk. Elképzelheto, hogy a fizika o most kibontakozó forradalma során, az elkövetkez o egy-két évtizedben felfedeznek majd olyan jelenséget, folyamatokat, amelyek segítségével a napenergiát nagyon jó hatásfokkal fel tudjuk majd fogni, el tudjuk raktározni. Erre azonban nem építhetünk, nem várhatjuk a sültgalambot, gondolván, ahogy eddig, ezután is megoldódnak er forrásgondjaink. o o Széler muvek. Viharos gyorsasággal fejlod ágazat a széler m vek építése. Olcsó, tiszta, b séges, o o u o kimeríthetetlen a széler , nagy területen oszlik meg és nem zavarja meg az éghajlatot. Európában a szélo er m vek már 40 millió ember lakóhelyi villamosenergia szükségletének megfelel áramot állítanak el . o u o o 2020-ra ez már 195 millió ember számára lesz elegend o. Az USA-ban a széler m vek telepítésére alkalmas o u területek kis töredékén meg lehetne termelni az USA teljes villamosenergia szükségletét. u Míg 1991-ben egy széler m magassága kb. 40 méter volt, ma 100 méter magas szélerom veket épío u tenek. Ezzel nemcsak a kiaknázható széler tartománya növelhet meg, hanem nagyobb magaságban a o o széljárás er sebb és állandóbb. Ma az újabb széler m vek 4 forintért állítanak elo kilowattórányi villao o u mos energiát és az árak tovább esnek. Ausztráliában 1000 méter magas széler m építésén dolgoznak. o u Teljesítménye 200 Megawatt lesz, csaknem egy paksi er m vi blokk teljesítményének fele. o u u Egy széler m f hátránya az ingadozó teljesítmény. Ezért a szélerom vek országos hálózatba való o u o kapcsolása nem könny feladat. Ha a termelt árammal hidrogént állítanak el vagy a vegyes üzem (hibrid) u o u motorok áramtartályait (akkumulátorait) töltik fel vele, akkor a széler t, más közvetít ket kizárva a gépkoo o csik hajtására használhatjuk. Továbbá ha széler m veket légs rítésre használunk, akkor a s rített leveg vel o u u u o turbinákat hajthatunk. Így elkerüljük az ingadozó teljesítménnyel járó gondokat.

8.4. Emberi válság
Helyi és világméret környezeti és er forrás válság mellett emberi válságjelenségekkel is szembesülnünk u o kell. Most a munkaválsággal, az oktatás válságával, a népességrobbanással illetve a népességcsökkenéssel és elöregedéssel, egészségi állapotunkkal, a járványok veszélyével és a kábítószerkérdéssel foglalkozunk. 8.4.1. Munkaválság

A munka termelékenységének magas szintje a felhasznált óriási mennyiség er forráson alapul. Nagyon u o kényelmesen élünk, mert a termelomunkát szinte mind gépek végzik. Olyan emberb l, aki tényleg termel, o egyre kevesebb van és egyre kisebb a becsülete. Mai világunk nem a földm vel és állattenyészt gazdáké, u o o sem a furó-faragó ügyes kez embereké. Kivesznek azok, akik sokmindenhez értenek, mindent meg tudnak u csinálni. Már a szerel k nagy többsége is úgy javít, hogy csak nagyobb részegységeket cserél. Míg régebo ben törekedtünk arra, értsük, mi hogyan m ködik, a mai tudás f leg gombok nyomogatására szorítkozik. u o Végletekig n a szakosodás. Csak nagyon kevés embernek van rálátása szélesebb területre. o Ám a nagyfokú gépesítettség, er s szakosodás és tömegtermelés miatt a munkahelyek nagy többsége o egyhangú tevékenységet igényel a dolgozótól. Igen nagy részükhez nem vagy alig kell szakértelem. Csak képzetlen, betanított munkásokra van szükség. Ezeknek elég csupán néhány egyszer ismétl d tevéu o o kenységet, mozdulatot elsajátítani. De a szerel szalagok, futószalagok mellett végzett munka embertelen. o Ugyan nem kell kapkodnia a dolgozóknak, nincs viszont egyetlen szabad másodpercük sem. Gyártásban és az értékesítésben dolgozók egyaránt betanított munkát végz embergépekké válnak. o Csak a dolgozók kis részének jut igazából embernek való tevékenység. Egyrészt azok vannak jobb helyzetben, akik közvetlenül embertársaikkal foglalkoznak vagy természetközelben tevékenykedhetnek. Rajtuk 95

 kívül az embernek való alkotó, teremto munka a m vészek, tudósok ésa feladatukat élvezettel végz jó u o szakemberek életét teszi teljessé. De ezek a munkavállalók csak kisebb részét alkotják, a többség az embert fel rl egyhangú tevékenységre kényszerül, embergéppé válik. Ha van munkahelye. o o Munkahelyek. Mivel annyira er sen megszervezetté, gépesítetté válik minden, ami azzá tehet , érthet , o o o hogy nincs elég munkahely. Egyre több ember lesz felesleges. Vagy elbocsájtják, vagy egyáltalán munkához sem jut. Munkahelyet f leg a kereskedelemben és a szolgáltatásban teremtenek. Egyre fontosabbá o válik a kereskedelem, mivel nem az el állítás, hanem az eladás az igazán nehéz feladat. Ezért a termel a o o terméke eladási árának csak töredékét kapja meg. Az ár többi része az értékesítési láncolat fenntartására és az adókra fordítódik. Az adók az állam, a közszolgálat költségeit fedezik. Ahhoz, hogy legyen munka, számtalan olyan új szolgáltatás, feladat jelenik meg, melyek nélkül a társadalom igazán jól meglehetne. Intézmények, vállalkozások sokasága alakul, melyeknek nincs lényeges és igazából szükséges feladatuk, csak egymást dolgoztatják. Ha egyszerre megsz nnének, senki sem hiáu nyolná oket, csak a munkájukat veszt k. Gondoljunk a Húsvét-sziget szobrain dolgozó hatalmas szerveo zetre, bányászok, k faragók, kötélver k, szállítómunkások csoportjaira és a munkájukat szervez o vezet o o o testületekre. 8.4.2. Oktatási válság

Nagyon összetett, a társadalom egészét átfogó feladat a jöv nemzedék nevelése, oktatása. Ezért nem o lehet gépiesen, csak egy-egy vonatkozását kiemelve javítani, a hangzatos új módszerek, 'reformok' nem sok jót hozhatnak. Mivel a gyermek és a fiatal leginkább emberi példákon, mintákon keresztül tanul, a társadalom jöv jének kulcskérdése, hogy a tanárok és foleg a kisebbekkel foglalkozó tanítók a társadalom o legkiválóbb személyiségei közül kerüljenek ki. Viszont a csak a mával tör d t kés rendszert nem érdekli o o o a jöv . Azokat fizeti meg a legjobban, akik a pénz és a hatalom világát legjobban ismerik és szolgálják. o Emiatt a tanítói, tanári pályákra, kivéve néhány nagyon elszánt személyiséget, nem a legjobb képesség , u legalkalmasabb személyek kerülnek. Másik nagy gond, hogy a piacgazdaság nem becsüli meg az embert megtartani képes emberi tulajdonságokat, mint a mértékletesség, önkorlátozás, öntudatosság. Felesleges számára a m veltség és bölcsesség. u Igazából csak kevés kiváló szakemberre van igénye, akik a kapott feladatot teljesítik, ám semmibe bele nem kérdeznek, mit miért teszünk. Továbbá gépemberként él o, csak dolgozó és vásárló tömegekre van szükség. Ez is zülleszti a nevelést és az oktatási rendszert. Mivel a gépesítés miatt nagy a munkanélküliség, a fels fokú oktatási intézmények ennek kezelésére is használják. Inkább legyenek hallgatók jó pár évig, mint o munkanélküliek. Nem csoda, hogy már hazánkban is alig végez fizika, matematika és kémia tanár, pedig egyre keresettebbekké válnak. Tekintve a tanintézmények teljesítményét, a végz sök évr l évre kevesebbet tudnak. o o Rohamosan csökken a m veltség és a tudás szintje, az emberek butulnak és egyre befolyásolhatóbakká u válnak. 8.4.3. Népesedési válság

Akkor van egyensúlyi állapotban a népesség, ha egy átlagos n életében két gyermeknek ad életet; egyet a o maga, egyet a gyerekek apja utódaként. Azt adja meg a termékenységi mutatószám értéke, hogy az adott népességben a n k az életük során átlagosan hányszor szülnek. Mivel kb. minden tizedik házasság medd , o o a szülni képes n knek átlagosan kett nél több gyermeket kellene szülni, hogy a népesség ne csökkenjen. o o Kívánatos termékenységi mutatószámnak 2,2-t tartják, azaz minden tizedik szülésre képes n nek három o gyermeket kell szülnie, ha a többi szülni képes n egyenként két gyermeknek ad életet. Tekintetbe véve, o

96

hogy sokan csak egyetlen gyermek szülésére vállalkoznak, általában az lenne jó, ha fiatal párok három gyermek felnevelésének szándékával házasodjanak össze. Ha a termékenységi mutató nem 2,2 körül mozog, a társadalom jöv jét válságok fenyegetik. o Népességrobbanás. Bolygónk lakossága nagyon gyorsan n . 1930 és 2000 között a világ népessége o megháromszorozódott, 6 milliárdra n ott. Jelenleg 6,6 milliárd ember él a Földön. Egyetlen napon 370 ezer ember születik és 160 ezer hal meg, így a napi növekedés 210 ezer ember. Annak ellenére gyarapodik ilyen gyorsan a népesség, hogy a világ országainak már csaknem felében, közel száz országban a mutatószám 2,2 alatt van. Ugyanis azon országok többségében, ahol az utóbbi évtizedben ez alá esett a mutatószám, mint Kínában például, a lakosság átlagéletkora elég alacsony ahhoz, hogy a népességük még akár évtizedekig n jön. Ha pedig a világ egyéb országait nézzük, nem ritka a 4o 5-ös vagy a még ezt is meghaladó mutatószám. Nagyobb termékenység a szegényebb országokat jellemzi. Legnagyobbak az értékek a Szaharától délre fekv o országokban. Átlagban háromszor akkora sebességgel n az utóbbi három évtizedben a szegényebb országok népessége, mint a gazdagabbaké. o A fekete-afrikai országok népességnövekedését az ott tomboló AIDS-járvány jelent sen lassítja. Jeo lenleg a világon, f leg a túlnépesed szegény országokban 900 millió ember éhezik. Nemsokára, a zöld o o forradalom kifulladása és az olajárak emelkedése miatt, a túlnépesed szegény országok Észak-Korea soro sára juthatnak. Éhez emberek ráadásul könnyebben válhatnak járványok áldozataivá. o Népességcsökkenés és elöregedés. Láthatjuk a fejlett iparú országok adatait vizsgálva, hogy az európai országok nagy többségében és a gazdagabb országokban másutt is, a termékenységi mutató 2,2 alatt van. Ezekben az országokban a világ népességének közel fele él. Számos európai országban, így hazánkban, a korábbi Szovjetunió felbomlásakor keletkezett államok többségében, Japán és a gazdagabb kelet-ázsiai országok jó részében a termékenységi mutató 1,5 alatt van. Ez már vészes népességfogyást jelez, ami számos országban el is kezd dött. Hazánkban a lakosság csökkenése már hosszú évek óta tart. o Ha a termékenységi mutatószám huzamosabb id re 2 alá kerül, azzal jár együtt, hogy a népesség elkezd o elöregedni. Népességének öregedése, sot fogyása nem csupán Magyarország gondja. Magyarország helyzete viszont súlyosabb, mint a többi európai államé. Európában el ször hazánkban süllyedt a termékenység o a megújulási szint alá és nálunk az elöregedés is 10-15 évvel korábban kezd dött mint másutt. Hasonló o o gondokkal küzd nyugat-európai országok népességének jellemzoi, f leg a bevándorlásnak köszönhet en, o o nem annyira kedvez tlenek mint a mi adatsoraink. Magyarországról korábban inkább csak kivándoroltak, o számottev bevándorlásról csak az utóbbi 18 évben beszélhetünk. o Felmérhetetlenül súlyos gondok sokaságát hozhatja magával a népesség fogyása. Saját magát gerjeszt o a folyamat és egy id után visszafordíthatatlanná válhat. Egyrészt a társadalom elöregedése egyre súlyoo sabb terhet rak a fiatalabb nemzedékek vállára. Gyermekeik nevelése mellett egyre több öreg tisztességes megélhetésér l kell gondoskodniuk. Másrészt az id sebb nemzedékek viselkedése, mármint hogy ok sem o o vállaltak annyi gyermeket, amennyi a népesség fennmaradásához szükséges lett volna, akarva-akaratlanul mintát ad arra, hogy a fiatalok hogyan könnyíthetnek magukon, mint élhetnek kényelmesebben. Úgy, hogy ok is kevesebb gyermeket nevelnek fel. Mindezt tehetik a máról holnapra él , a társadalom távolabbi jöo sebb a gyermek születését l v jével kevésbé tör d id sebb emberek készséges egyetértésével. Annál ero o o o o o való félelem, minél kevesebb jön bel lük a világra. Egy Öregedo, fogyó társadalomban az együvétartozás o és közteherviselés érzése csökken. A szavazók meghatározó többségét az öreg vagy öregedo népesség teszi ki, akik érthet módon, hátralév éveiket jobban szeretnék eltölteni. Nincs aki a gyermekeket képviselje. o o Észre kell viszont venni, hogy a gazdag társadalmak népesedési válságának alapvet oka nem az anyao giak, hanem a jöv kép hiánya. A fogyasztói életmód mókusgurigája, miszerint dolgozz minél keményebo ben, fogyassz még többet, elapasztja az életkedvet. Ilyen értelmetlen és sivár világba, amely az átlagos embernek oly szürke életet, kevés örömet és boldogságot kínál, nem hiányzik a gyermek. Gyermekre ugyanis csak azok az emberek vágynak, akik szeretik az életet, ismerik a létezés örömét és boldogságát. 97

Ám a fogyasztói társadalom géppé alakított polgára nem tudja kitölteni létezése kereteit. Nem válhat személyiséggé, mert emberhez méltatlan szerepeket osztanak rá, azokba szorul bele. Nem csoda, az ilyen társadalom polgára reménytelennek érzi a jöv ot, csak a mával tör dik és nem vállal gyermekeket. o A gazdagabb országok népesedési válsága és a szegény országok népességének növekedése egyre inkább a nemzetközi viszonyok meghatározó tényez jévé válik. Kézenfekv módja a válság kezelésének a o o bevándorlás elt rése, illetve serkentése. De a bevándorlás súlyos válságok forrása, ha egy ido után kiderül, u hogy a bevándorlók nem is akarnak vagy nem képesek a befogadó társadalomba beolvadni. Továbbá a befogadó ország polgárai sem fogadják be oket igazán. Figyelemreméltó, hogy az utóbbi évtizedekben a termékenységi mutatószám nemcsak a gazdagabb országokban, hanem másutt is er sen csökkent. Elképzelhet , egy, az állatvilágban jól ismert jelenség az o o emberek között is mutatkozik. Amikor a patkányok túlszaporodnak, hirtelen csökkeni kezd a népességük, még miel tt erre az élelmiszerhiány rákényszerítette volna oket. Valószín a túlzsúfoltság elveszi az egyeo u dek életkedvét és gátolja nemi hormonjaik termelodését. Lehetséges, ez emberek között is csökkenti a születésszámot és nemcsak a fogyasztói életmód embertelensége miatt nem vágynak gyermekekre. Környezet és egészség. Tárgyaltuk a 5.1. szakaszban, hogy az ember természetes életmódja, amihez a szervezete évmilliókon át idomult, a gy jtögetés és vadászat. Emiatt a szabad leveg n való tartózkodás, a u o sok mozgás, a változatos étrend, a közösségi élet gazdagsága mind az egészséges életmód kellékei. Ezek hiánya betegségekhez vezet. Mesterséges környezetünk sok, egyel re kiszámíthatatlan hatást gyakorol ránk. o Már tudjuk, számos háztartási vegyi anyag, szépségápoló szer hormonhatású. Ezzel magyarázzák, hogy a fejlett gazdaságú országokban a férfiak termékenysége pár évtized alatt er sen visszaesett, hímivarsejtjeik o száma törtrészére csökkent. Élhet ugyan ember mesterséges környezetben, gondoljunk az urállomásokon hónapokig él emberekre, o vagy azokra, akik akár félévig a világtenger felszíne alatt, orjáratot végz atomtengeralattjárókon szolgálo nak. De mesterséges feltételeket egészséges ember szervezete is csak rövidebb ideig viseli el maradandó károsodás nélkül. Valószín , hogy a túlérzékenységtol (allergiától) szenved k rohamosan növekv számáu o o nak oka a természetidegen anyagokhoz alkalmazkodni nem tudó emberi szervezet. Voltak már olyan kísér letek, hogy emberek a természetet helyettesíto, mesterségesen összeállított él környezetben kíséreltek meg o élni. Ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak, a rendszerek egy id után összeomlottak. Vannak olyan o feltevések, hogy a kipusztuló fajokban lakozó mikroorganizmusok más él helyeket keresnek maguknak. o Lehetséges, hogy a tömeges fajpusztulás következtében ez a folyamat már beindult, aminek az eredménye újabb fert z betegségek, hatalmas, eddig elképzelhetetlen mérték járványok kialakulása. Ezért a terméo o u szetet legy z , majd a természett l végképp elszakadó emberiség csak írói képzelet tárgya lehet. Nem o o o valószín , hogy megvalósulhat, még akkor sem, ha mindehhez korlátlan mennyiség anyag és er forrás u u o állna rendelkezésünkre. Járványok. Nemcsak a rosszabb min ség termékeivel rontja az iparosított mez ogazdaság az ember o u életesélyeit. A nagyüzemi állattartás egy nemvárt velejárója az, hogy kedvez feltételeket teremtett olyan o új fert z betegségek kialakulásához, amelyek akár az emberiség nagy részét is kipusztíthatják. o o o Mint a 6. szakaszban már szó volt róla, az ember fert oz betegségei nagyobb részben háziállatokról o emberre átkerült kórokozóktól származnak. Ilyen fert oz betegségeknek a kialakulásához az kellett, hogy egyrész sok állatot tartsanak egymás közvetlen közelében, továbbá sok ember éljen együtt valamint az, hogy az emberek az állatokkal gyakrabban érintkezzenek. Ezek a feltétele a már régóta s r n lakott Kínában és uu a környékén lév államokban jól teljesültek. Rendre ebb l a körzetb l indultak ki az influenza járványok is o o o és söpörtek végig az eurázsiai földrészen. Az influenza a disznókat és szárnyasokat betegít kór és általában o a disznóról kerülhetett át az emberre. Mostanában a nagyüzemi baromfitartás megnövelte a madárinfluenza néven ismert kór terjedésének lehet ségét. Amíg a szárnyasok természetes körülmények között, vagy a baromfiudvarban éltek, addig az o 98

influenza nem terjedhetett köztük annyira könnyen. Viszont a gazdaságosság zsúfoltabb tartást követel. Ez felgyorsította a szárnyasok közötti influenza terjedését. Egy mostanában kialakult madárinfluenza törzs az embert is megfertozheti és akár halálosan is megbetegítheti. Ez a változat viszont még nem tud emberr l o emberre terjedni. Ha az eddig csak a szárnyasról emberre is átterjed o influenzavírus egy, az emberi influenzában éppen megbetegedett egyént fert z el, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a beteg ember szervezetében a kétféle, o egyébként rokon vírus összetalálkozik és örökít o állományuk összeolvad. Egyaránt mutathatja az így kelet o kezett új vírus a madárinfluenza embert halálosan megbetegít és az emberi influenza fertoz hatását. Ha ez o azután a beteg környezetében megfertoz egy másik embert, világméret járvány robbanhat ki. Hidegebb évu szakokban, amikor az influenza támad, ez a veszély minden évben egyre nagyobb aggodalomra adhat okot. Ilyen fert zés okozta az els világháború végén kirobbant, spanyolnátha néven ismert járványt. Kétszer o o annyi, 40-50 millió embert ölt meg, mint maga az els világháború. Ha ma egy ilyen járvány kirobbanna, o akkor a csaknem négyszeres néps r ség és az állandó utazások miatt sokkal gyorsabban terjedne. Elsouu sorban a rosszul táplálkozó, az éhezéstol legyengült emberekre, azaz a szegény országok lakóira jelentene végzetes fenyegetést, akár milliárdnyi áldozatot szedve. 8.4.4. Kábítószer

Történelmünket végigkíséri a különbözo bódító hatású szerek használata . De régen a kábítószereket a közösség által szabályzott módon fogyasztották, ünnepek, vallási szertartások része volt. Ezért a bódító szerekre való rászokás, kóros függ oség nem alakulhatott ki. Er s volt a közösségi ellen rzés, a szereket a o o varázsló vagy a sámán adagolta. Akkor válik igazán veszélyessé a kábítószer, ha a fogyasztó személyisége bizonytalan, vagy az illet koo moly, feldolgozatlan lelki gondokkal küzd, és ezek miatt életunttá vált. Ilyen állapotban az ember könnyen rászokik a kábítószerre és nem tud attól szabadulni. Mindent megtesz, hogy hozzájuk juthasson és egyre többet fogyaszt bel lük. Ezzel a személyisége még sérülékenyebbé válik és egy id után jelentkeznek a káo o bítószer fogyasztása okozta testi betegségek is. Európában a társadalmilag elfogadott kábítószerek a szesz és a nikotin. Jól tudjuk, hogy a részegesked mennyire reménytelen helyzetbe kerül. Kiegyensúlyozott szeo mélyiség ember nem vágyik az részegség bódulatára, nem is kíváncsi rá, milyen lehet az. Hasonló módon u a többi kábítószerrel való kísérletezés sem vonzó számára, nem érdekli, milyen érzés lehetne például kokaint vagy más szert bevenni. F ként a fiatalok számára jelent veszélyt a kábítószer, mert koruknál fogva még o hajlamosabbak széls ségekre és kockázatos kisérletekre. Közülük is els sorban a sérült személyiség ek az o o u igazán veszélyeztetettek. Hatalmas üzlet a kábítószerek tiltott kereskedelme, a világkereskedelem második legnagyobb üzletága, az els egyébként a fegyverkereskedelem. Alapanyagainak termesztése a szegény országok számára leheo t ség arra, hogy az oket gazdasági függ ségbe taszító gazdag országoktól valamennyi pénzt visszajusson o o hozzájuk. Nagyon is jelent s a szegény országoknak az így szerezheto jövedelem, ezért hatóságaik többéo kevésbé szemet hunynak a kábítószer alapanyagok termesztése felett. Óriási jövedelmekre tesznek szert a kábítószerüzlet kézbentartói és terjesztoi. Annak jó részét a pénzmosásnak nevezett eljárással a gazdaság törvényes ágazataiba fektetik be. Pénzmosoda lehet például egy étterem, melynek tulajdonosát nem izgatja különösen, van-e vendég, vagy nincs. De mindenféle adót és járulékot pontosan fizet. Ezzel a b n zésb l származó pénzt mint éttermébol származó bevételt tünteti u o o fel és törvényes jövedelemként élvezheti. Számos hazai befektetés is er sen pénzmosás jelleg . Ezzel a o u kábítószer-kereskedelem a nemzetközi b nözés melegágya. Hatalmas pénzösszegeivel az alvilág befolyáu solhatja az egyes országok gazdasági és politikai életét. Ha egy ország eléggé meggazdagodik, a kábítószer komoly veszélyforrássá válik. Elsosorban a fogyasz tói társadalom jó körülmények között élo családjai kerülnek veszélybe. Nagyon sokat dolgoznak a szül k, o a napi munka után fáradtan a TV el tt ülnek, nincs idejük másra, így a gyermekükre, gyermekeikre sem. o Ezért a gyermekük boldogtalan, kiegyensúlyozatlan személyiség, mert alapvet képességei a megfelel o o 99

szül i tör dés hiányában nem fejl dhettek ki. Az így feln tt gyermeket nem sok minden köti a világhoz. o o o o Pénze viszont van b ven, a szülei ezzel igyekeznek ellensúlyozni a meg nem adott tör dést. Általában o o az ilyen gyermek válik kábítószer áldozatává. Baj tehát elsosorban nem magával a kábítószerrel, hanem a fogyasztói társadalom egészének állapotával van. Értheto módon a szüleit hibáztatja a kevés figyelmet, szeretetet, nevelést kapott gyermek. Ebben igaza is van, de o nem tudja, hogy szülei is a rendszer áldozatai. Lázad a gyermek a munka, vásárlás, képcsatornák nézése alkotta mókusguriga és a benne taposó szülei ellen és esze ágába sincs a körbe belépni. Érzi, mennyire nem embernek való az egész hajsza és ez az oka annak, hogy az o élete reménytelenné vált. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a kábítószer hatásaira, mert a fogyasztástól elrettento ismeretek valamennyire hathatnak. De nem a felvilágosítás jelenti az igazi megoldást, hanem a megel zés, ami az o emberhez méltó teljes életre nevelést jelenti. Akik a kábítószerre rászoktak, a lelkük mélyén tudják, mibe mentek bele, mi lesz a sorsuk. Tudatalatt éppen ezt akarják, a társadalomból való kilépést, a halált, mert az életet érdektelennek, kilátástalannak érzik. Éppen ezért is nehéz kábítószerrol leszokni. Mivel a kábítószer ki sem alakult, torzónak maradt személyiségeket roncsol, szinte reménytelen a feladat, hogy a bajok gyökeréhez nyúlva ép emberré neveljük a nemtör odömség miatt elsorvadt lelk fiatalokat. u Ami a dohányzást illeti, ismertté váltak az amerikai dohányipar által pénzelt tudományos felmérések eredményei. Ezek szerint, ha valakit 18 éves kora el ott nem sikerül a dohányzásra rászoktatni, akkor kés bb erre jóval kisebb az esély. Ezért a dohányipar hirdetései els sorban a fiataloknak szólnak. Bizonytalan o o önértékelés gyermekek számára ezek a hirdetések a dohányozást a feln ttséggel, a feln ttek erejével, bizu o o tonságával, lehet ségeivel társítják. Holott pont az ellenkez je igaz. Ha egy fiatal rászokik a dohányzásra, o o az épp annak a jele, hogy messze áll a feln ttség f jellemz jét l, a lelki érettségt l. o o o o o

9.

Válságkezelés

Életünk válságának f bb tüneteit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. Létünk hordozója, a természet már o nem sokáig t ri a mai módon él embert. Amellett, hogy a nyersanyagok és eroforrások vészesen fogynak, u o igen súlyos veszély a földön, vizekben, leveg ben egyaránt gy l szennyezés. Azaz az emberiség életrendje o uo túl nagy terhet ró a természetre, felemészti annak er oforrásait és teleszemeteli azt. Ez a nyersanyagból szemetet gyártó tevékenységünk már a természet alapvet o körfolyamatait is sérti. Ha életmódunkon nem változtatunk, azaz továbbra is hordozó rendszerünk m ködését megszabó alapelveket semmibe véve élünk, u a Húsvét-szigetiekhez hasonló sors vár ránk. Megoldást kell találnunk, miként kezeljük a helyi szennyez déseket és a környezeti világválságot, valao mint ki kell alakítanunk a jóval kevesebb er forrással és nyersanyaggal m köd o gazdaságot. Ezzel egyel re o u o adósak vagyunk. Tehetetlenségünk, a mai társadalmak okos, ám bölcsnek nem, de bolondnak, rövidlátónak annál inkább mondható gondolkodásmódja végveszélybe sodorja az emberiséget.

9.1. Haladáshit
Míg korábban a hagyomány, a vallás a világ isteni rendjére és az ehhez igazodó el dökre hivatkozva számos o módon megkötötte az ember cselekvési lehet ségeit, a felvilágosodás ezeknek tanait babonának és avultnak o bélyegezte és mindent az emberi értelem és ész ítéloszéke elé állított. Alapvet feltételezése, hogy az embert o az értelme vezeti és ahogy a tudásunk gyarapszik, az ember és a társadalom egyre jobban élhet és képes lesz a földi paradicsom elérésére. A haladás képzete mindent áthatott és a felszabaduló hatalmas emberi er forrásokat a még nagyobb emberi szabadság és a növekv o anyagi jólét elérésére összpontosította. o Ott kezd dik a baj, hogy az alapfeltevés, miszerint az embert az értelme vezeti, csak részben igaz, mert o ahogyan már tárgyaltuk, döntéseink meghozatalában az értelmünk szerepe korlátozott. Az ösztönök és az élettapaszatalatot összegez tudatalatti tartomány ellenében értelmünk tehetetlen, csak a tudatalatt kidolgoo zott döntések letiltására van esélye, azonkívül csak hosszabb távon, a tanulással befolyásolhatja tudatalatti 100

tartalmát. Éppen ezért csak akkor követhetem az értelmesen felfogott érdekeimet, ha ez összhangban van a tudatalatti tartománnyal. Ma a fogyasztói társadalom a hirdetéseivel, valamint a sajtó, a kép- és hangcsatornák gátlástalan használatával folyamatosan töltik fel a tudatalatti tartományunkat olyasmikkel, amik józanul felfogható érdekeinkkel ellentétes cselekvésre vesznek rá bennünket. Emiatt ma nem beszélhetünk az érdekeit felismer és annak megfelel en értelmesen dönt emberr l. Nem is az vezet bennünket, o o o o amit szeretnénk, hanem az, amit az adott pillanatban éppen tehetünk. Hogy mi marad utá.nunk, az a jöv o nemzedékek gondja. Hiszen a haladáshit világában, az uralkodó, mindennapjainkat ma is meghatározó közgazdasági elméletek és a napi híradások is az állandó növekedés szükségességér l, haladásról beszélnek. o Mivel az állandó gazdasági növekedés egyúttal folyamatos gazdagodást is jelent, érthet , hogy a bennünket o ebben a szellemben vezet k nem gondolnak különösen a jöv re. Hiszen a növekedés miatt utódaink egyre o o gazdagabbak lesznek és így nagyobb lehet ségeik birtokában meg tudják majd gondjaikat oldani. o Els pillanatra visszásan hangzik, de amióta többet tudunk a természet törvényeirol, még többet ártunk o magunknak, igaz a kár csak hosszabb id után mutatkozik és az utódainkat, a jöv t terheljük vele. Amikor o o a haladáshit legf bb támaszára, a természettörvényeket feltáró értelmes gondolkodás sikerére való hivato kozik, másra is fel kell és már a felvilágosodás születésekor komolyan fel kellett volna figyelnünk. Arra, hogy a természetnek lehetnek általunk még fel nem ismert, kell mélységben meg nem értett törvényei is. o A természet valamennyi törvényéhez igazodva kell élnünk, mert ha nem ezt tesszük, akkor egy ido után hanyatlás s t pusztulás várhat ránk. Ezért csak kell o óvatossággal fogadhatjuk el az ész és értelem ítél o o széke által, ám csak az eddig ismert törvények alapján hozott döntéseket. Hiszen lehetséges, a döntés a még fel nem tárt, de az adott esetben lényeges törvényekrol mit sem tudva született. Ezért a döntés nagyobb id távlatban ártalmas, vagy akár végzetes következményekkel járhat. o Csak óvatosan, a természet iránti alázattal, tudásunk korlátairól és értelmünk teljesítoképességének határairól tudva, az embert addig megtartó hagyományra tekintve szabad lett volna haladnunk. Ugyanis a hagyomány, s t még a babonák jó része is a nem ismert törvényekkel való történelmi együttélés során mego tapasztalt, embert megtartó viselkedési rendszer elemeinek összességét foglalják magukba. Éppen ezért a felvilágosodás haladáshite, amelynek alaptétele a mindent az értelem és az ész ítél széke elé való idézés o és az ennek szellemében való élés, összeomláshoz vezet válságba sodorja a világot. Közel három évszáo zada a haladáshit európai és amerikai ember az egyes természettörvényeket ismerve és kihasználva, de sok u más természettörvényt nem ismerve vagy figyelmen kívül hagyva, emberi korlátoltságáról és felel otlensé gér l tudni nem akarva, egyre gyorsabb ütem haladást er oltetve él. Máig nem akarja tudomásul venni, o u mennyire pusztító a természettörvények ellenében való élés és mostanra erre a végzetes útra kényszerítette az emberiség egészét. Sajnos a vezet réteg jórésze mára már szinte a bolygó valamennyi országában pénzbeteg erkölcsfogyao tékosból áll, akikt l nemhogy megoldást várhatnánk, hanem állapotuknál fogva egyenesen ok a válság f o o el id z i. Kevés közöttük olyan, aki tisztában lenne a természet és a világ törvényeivel. Csak a hatalom, a o o o pénz világában vannak igazán otthon és sikerrel képesek a többiek megtévesztésére.

9.2.

Gondolkodásunk gyengeségei

Legnagyobb baj a felfogásunkkal, világszemléletünkkel van. Ha a nevelés rögzítette volna bennünk mint erkölcsi készséget, hogy önzetlennek, takarékosnak és természetet tisztel nek kell lennünk, akkor komoo lyabb esélyeink lennének arra, hogy megoldást találjunk világunk válságára. Ám a mai világnak nem jók az ilyen emberek. Legyél inkább önz , falánk és amit csak érzékeid megkívánnak, vedd meg azonnal. Ráadáo sul a fogyasztói társadalom embert butító gépezete hirdetéseivel, sajtójával, hang- és képcsatornáival egyre hatékonyabb. Állati örökségünket és nem az értelmet erosíti bennünk. Mivel a kormányok egyre kevésbé népük, annál inkább a részvénytársaságok érdekeit képviselik, a közoktatási rendszerbol mint feleslegest igyekeznek eltávolítani a mérlegel , bölcs gondolkodásra nevel tananyagokat és módszereket. Ma a nagy o o tömegek számára a 'dolgozz és vásárolj' marad.

101

Határozatlanságunk oka az is, hogy az emberélet rövid lehet ahhoz, hogy a végzetes, ám lassú változásokat felismerhessük. Lehetett olyan oka is a húsvét-szigeti társadalom összeomlásának, hogy az emberek nem ismerték fel id ben, mit jelent számukra az erdok irtása. Jól példa erre a meleged o viz fazékban lév o u o béka. Ha a béka ott van a fazék vizében és a fazék alatt lassan tüzelünk, akkor a víz fokozatosan melegszik. Ezt a béka nem veszi észre. Testh mérséklete fokozatosan felveszi a víz h mérsékletét és a béka szép lassan o o megf . Ha viszont a béka beleugrik a meleged vízbe, azonnal észleli a bajt és rögtön kiugrik a fazékból. o o Ha pedig értelmünk már észleli a fenyegetést, hajlamosak vagyunk arra, hogy semmit sem téve reménykedjünk. Ez a legegyszer bb és legkönnyebb. Amikor a náci Németország kilátástalan helyzetbe került, a u német sajtóban és közbeszédben el került a csodafegyver. Olyan bombát jelentett, melybol egyetlen is elég o teljes város elpusztításához. Továbbá olyan eszköz szállítja, melyet a légvédelem nem tud lel ni. Mindebo ben volt némi igazság. Tényleg l tték a németek Londont a rakéta osével, az irányított szárnyas bombával o és német tudósok foglalkoztak az atomfegyver fejlesztésével. De ezek még kezdetleges eszközök voltak. Csak arra szolgált a csodafegyver meséje, hogy reményt adjon és fenntartsa a harci szellemet. Ha értelmünk meggy z arról, de igenis, a fenyegetések valódiak, ne reménykedjünk a csodákban, hao nem végre tegyünk valamit, akkor cselekvésre képtelennek érezzük magunkat. Nézve életünk kereteit, családot, lakóhelyet, munkahelyet, országot és világot tehetetlenné válunk. Hiába tudjuk, mit kellene tennünk, bens késztetés hiányában, mivel hiányzik az erkölcsi alapozás, képtelenek vagyunk nekikezdeni o életrendünk megváltoztatásának. Azonnal cselekednünk kellene. Hiszen belátható, jobb az, ha a vészesen túlnépesed országokban a lélekszámot szelídebb eszközökkel, mint nyugdíjrendszer, nok iskoláztatása mi o csökkentjük és ne várjuk meg a nagyobb éhínségeket és a pusztító járványokat. Vagy itt Magyarországon és Európában ne hagyjuk, hogy a vészesen alacsony termékenységi mutatóink miatt a magyar nép és Európa népei elt njenek. Le kellene hamar mondani a személygépkocsiról, és sok másról is, de ehhez életünk u keretei miatt nem vagyunk eléggé er sek. Inkább elmegyünk vezetni tanulni és elhisszük, attól áll helyre o lelki egyensúlyunk, lesz szép az életünk, ha naponta mossuk hajunkat és 'trendi' módon élünk.

9.3. Korlátlan növekedés ábrándja
Az új évezred történéseit még a régi beidegz odések szabják meg. Még mindig azon alapul az intézmény rendszerek többségének m ködése, hogy bolygónk ero- és nyersanyagforrásai korlátlanul hozzáférhet oek. u Változatlanul ez a közgazdászok gondolkodását megszabó elméletek nagyobb részének hallgatólagos alapfeltevése. Nem csoda. Csak így lehet növekedni. Ha szembenézünk azzal, hogy a t kés társadalom csak o növekedve életképes, találnunk kellene olyan társadalmat, amely más elveken m ködik. Ezt még elgonu dolni is nehéz, pedig ott volna az Edo-kori Japán példája, lásd a 4.3 szakaszt. Mindenesetre a közgazdászok meghatározó többsége még ma sem fogadja el, hogy a gazdasági növekedésnek természettörvények által meghatározott határai volnának. Érthet , hogy miért ragaszkodnak a közgazdászok a növekedéshez. Ha nincs növekedés, kitör a válság. o Ha az emberek azt mondják, elég, megvan mindenünk, töredékét sem tudjuk élvezni annak, amit összegy jtöttünk, minek hajszoljuk tovább magunkat, akkor a t kés gazdaság összeomlik. Túlkínálat keletkezik, u o mert nincs elég vásárló és emiatt nem rendelnek a keresked ok. Emiatt romlanak a vállalati eredmények és zuhanni kezdenek a részvényárak. Egyének józan, természetes emberi viselkedése a t kés gazdaság egéo szének összeomlásához, gazdasági hanyatlásra vezet. Ezért az embereket minél hatásosabb hirdetésekkel kell rávenni arra, hogy hajlandók legyenek többet dolgozva még többet vásárolni. Továbbá a környezeti hatásokat a közgazdászok nagy többsége nem hajlandó tekintetbe venni. Ennek f oka az, hogy a közgazdász meghatározó módszere ma még az egyszer okos gondolkodás és a lineáo u ris egyenletekkel való számolás. Környezeti hatások figyelembe vételéhez er sen nemlineáris modellek o kellenek, ami súlyos módszertani nehézségekkel jár és a szokásos eljárásokon való túllépést igényelne. Úgy véli a f sodor gondolkodását követ közgazdász, minden csak gazdaságosság kérdése, mit tudunk o o megfizetni. Ha gazdaságos lenne, már ma valamennyien vegyipari módszerekkel eloállított élelmiszereket fogyasztanánk és teljesen mesterséges környezetben is élhetnénk. Ha a m szaki tudás eljut erre a szintre, u 102

 így fogunk élni, érvelnek. Nézve a gazdasági szemlélet eddigi sikereit és hozzávéve ehhez az önszervezo rendszerek környezetükre gyakorolt hatását, érthet o a korlátlan lehet ségekbe vetett bizalom. Valóban, egy o önszervez d rendszer igyekszik terjedni, amennyire lehet, és a gazdaság is ilyen növeked rendszer. Mio o o nél fejlettebb, kifinomultabb a rendszer, annál inkább képes befolyásolni környezetét. Ha az emberek már eddig is mennyit változtattak környezetükön, miért ne folytatódhatna mindez akár a végtelenségig. E szemléletben, tagadhatatlan, van bizonyos fokú józanság és megfontolás. Az emberiség mint egész nagyon érzékeny rendszert alkotva, kaotikusan viselkedik, történelme kiszámíthatatlan fordulatokat mutat, kisebb-nagyobb csapások sora sújtja. Mégis, ha nagyban nézzük az egészet, az ingadozások ellenére az emberiség az egyre hatásosabb eszközöket használva a növekedés jeleit mutatja. Ezért sokan jogosan gondolják, akármilyen válság fenyeget, ezután sem lesz másképpen. Akik a jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatatlanságát jelzik és a mai rendszerben bízók abban azért bizonnyal egyetérthetnek, hogy a világgazdaság jelenlegi rendszere, a fogyasztói társadalmak mérhetetlen pazarlása az eddigieknél sokkal súlyosabb összeomlásokhoz vezet. Világrendünkre hatalmas megrázkódtatás vár, ebben a két fél egyetérthet. De a válság kezelésében, megoldásában különböznek a vélemények.

9.4. Üdvözít k várása o
u Az er források és nyersanyagok érezhet o sz kösségét új eljárások bevezetése és a világméret munkao u megosztás rohamos fejl dése kísérli meg ellensúlyozni. Hatalmas árub ség van, a nemzetek felett álló o o nagyvállalatok minél nagyobb tömegben igyekeznek termékeiket gyártani. Egy nemzetekfeletti nagyválla lat növekedési folyamata a következ . Költséges a munkaer és szigorodnak a környezetvédelmi eloírások o o az anyaországban. Így a vállalatnak az a gazdaságos, ha a termelés egy részét áttelepíti olyan országba, ahol olcsó és b séges munkaer t talál és ahol nem kell a környezetre akkora figyelmet fordítani. Ez viszont o o megköveteli nyersanyagok, félkész- és késztermékek nagy távolságokra való szállítgatását. Igyekeznek az oket fogadni vágyó országok, városok minél jobb feltételeket biztosítani, mivel a terület ily módon beruházásokhoz jut. Csökken a munkanélküliség és egy id után az odatelepült üzem adót is o fizet. Kormányok és önkormányzatok versengenek a vállalatok kegyeikért, melyik tud jobb környezetet, képzettebb és olcsóbb munkaer t, kedvez bb adózási feltételeket ajánlani. '.elhordtuk a hegyeket, kiiro o tottuk a dzsungeleket, feltöltöttük a mocsarakat, eltereltük a folyókat, s mindezek megkönnyítik, hogy itt vállalkozzon'. Így csábítja a Fülöp-szigetek kormányának hirdetése a befektet ket. Ennek a csalogatáso nak a hátterét akkor foghatjuk fel a maga mélységében, ha tudjuk, hogy a Fülöp-szigetek er sen katolikus o ország és a Messiást váró bibliai jóslat így hangzik Ízajás könyvének 40. fejezetében: 'Készítsetek utat a pusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át. Minden hegyet és halmot hordjatok el. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy' Fogyasztói világunk üdvözít i a leteleped vállalatok, akiket csak vallásos jelleg tisztelet illethet, minden más lepereg o o u róluk. Ezért a terjeszked o vállalatok válogathatnak az ajánlatokban, versenyeztethetik a fogadó országokat, városokat, ki tud nagyobb kedvezményt adni. Fogyasztói világunk vérkeringési rendszere, a nemzetekfeletti vállalatok létezésének alapja az autópályák hálózata. Különböz helyekre szétszórt üzemegységeik között az alkatrészeket, részegységeket tehero gépkocsikon szállítják ide-oda. Szinte folyamatos a szállítás. A 'just in time' (pont id ben) rendszer szerint o nem gazdaságos raktározni, raktárakat építeni és fenntartani, pénzt raktárakban fekvo alkatrészekbe ölni. Ehelyett úgy kell ütemezni a termelést, hogy a beszállított alkatrészek pont id ben érkezzenek a munkao padokhoz. Így a raktározási ido a lehet legkisebb, ha lehet, pár óra vagy pár nap. Költségeik tekintélyes o részét a mozgatás, tárolás, szétosztás költségei teszik ki. Mindez nagyon forrásigényes. Egy átlagos élelmiszert az Egyesült Államokban közel ezerkilencszáz kilométert utaztatnak, amíg az a vev ig eljut. Mindez, o a helyi raktárak és tárolási lehet oségek nagy többségének gazdaságossági alapon történ felszámolása kio élezetté teszi a rendszer m ködését. Például ha a malmok és a süt dék nem raktározzák az orlend gabonát u o o és a lisztet, hanem mindig az éppen érkez szállítmányt orlik és sütik, egy komolyabb válság esetén nem o lehet majd kenyeret kapni. 103

Természetes, hogy a szállítás költségeit a nagyvállalatok, amennyire tehetik, igyekeznek másra hárítani. Nem helyi érdek az autópályák építése, hanem valójában igen súlyos teher és éltet természetes környezeo tünk kíméletlen pusztításával jár együtt. Els sorban a 'pont id ben' rendszer szállítást, a nemzetekfeletti o o u vállalatok egyre növekv szállítási igényeit szolgálja. A nemzetekfeletti társaságok terjeszkedése er forráo o sok és nyersanyagok gátlástalan pazarlását hozza magával. Ez most csak azért lehet gazdaságos, mert nem veszik tekintetbe, hogy a hagyományos er források hamarosan kimerülnek. Továbbá az uralkodó hatalmi o rendszer világszerte minden eszközzel segíti a nemzetközi kereskedelem, azaz a nemzetekfeletti társaságok fejl dését. o Villamosmuvek magánosítása. Korunk f jelszava a magánosítás, mindent adjunk tulajdonosok kezébe, o mert az állam rossz gazda, szajkózzák. Ahogyan a 7.2. részben tárgyaltuk, mindez oda vezetett, hogy a közm veket is magánkézre adják. Itt már szó volt arról, hogy a tulajdonos a nyereségét jelent sen növelheti, u o ha leépíti a tartalékokat, illetve nem fejleszti azokat kell mértékben. o Legfontosabb közm vünk a villamosenergia hálózat. Valamennyi más közm m ködése ennek függvéu u u nye. Ha huzamosabb az áramszünet, többek között nem m ködnek a víz- és csatornázási m vek szivattyúi u u és egyéb berendezései sem. Túl er sen függünk a villamosenergia hálózattól és ha az összeomlik, nemo csak városaink tömbházas lakótelepei válnak rövid idon belül lakhatatlanná hanem a társadalom egésze is megbénul. Ha az id járási széls ségek és kisebb üzemzavarok valamint er m vek átmeneti tüzel anyag ellátási o o o u o gondjai összegz dnek akkora összeomlás is bekövetkezhet, hogy már nem képesek visszaállítani a vilo lamosenergia hálózatot. Ez nem teljesen valószín tlen. Vezetékeket rongáló téli viharok, nagyon nagy u hidegek és gázellátási gondok együttes fellépésekor a teljes összeomlás nem zárható ki. Különösen, ha az EU és hazánk folytatja a villamos közm vek magánkézbe adását. Máris egyre több a nagyobb áramszünet. u

9.5. Egyetemesítés (globalizáció)
Világunk az egyetemesítés lázában ég. Mintha ez lenne a jöv nk kulcsa, pedig mindez csak egy pusztuló o rendszer utolsó menekülési kísérlete. Tényleges hatalmi tényez kké a nemzetekfeletti vállalatbirodalmak o váltak, ok a világ igazi urai. Világunk jelenlegi pénzügyi-gazdasági rendjét már régen nem a szabad verseny feltételei határozzák meg, a vállalatbirodalmak hatalmasai nyilvánosságot kerülve igyekeznek alkukat kötni, meghatározni a világ folyását. Mindez a világgazdaság er forrásainak újraelosztását hozza magáo val. Tagadhatatlan, hogy a világméret együttm ködés gyümölcseit els sorban a gazdag térségek élvezik. u u o Szegény országok inkább csak hátrányait. Lehet az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európa országaiban növelni a fogyasztást, de ennek ára más országok fokozódó szegénysége, természetes környezetének pusztulása. Ha az átlagos kínai annyit gépkocsizna, mint az átlagos amerikai, a világ olajtermelését 2,25szörösére kellene emelni. Ha mindenki úgy élne, mint az USA polgárai, ahhoz hat ilyen bolygó forrásaira volna szükség, mint a Föld. Egyre kevesebben férnek hozzá az apadó forrásokhoz és a fogyasztás örömeiben dúskáló gazdag országok a termelés szemetét igyekeznek a szegény, kiszolgáltatott népek területére söpörni. Olyan vegyszereket, növényvéd szereket is gyártanak a gazdag országokban, amelyeket saját országukban a veszélyességük mio att nem adhatnak el. Viszont szabadon kivihetik ezeket fejletlenebb országokba. Míg a gazdagok igyekeznek területeiket megtisztítani, a szegény országok területe egyre kopárabbá, szennyezettebbé válik. Közben a szegény országok népessége er sen növekszik, a gazdag országok népessége inkább csökken. o Az egyetemesítési folyamat a szegényebb országokban a gyarmatosítás enyhébb változatának felel meg. Olcsóbb, ha a helyiek közül kiválasztottak irányítják hazájuk világrendbe tagolását. Ezt, népüknek a rend szerbe való betörését megteszik, már csak azért is, mert világszinvonalú fizetésükkel ok is haszonélvez i o lesznek az egyetemesítési folyamatnak. Ezek a vezet k az adott ország legtehetségesebb és leginkább o befolyásos személyiségei közül valók, akik egyébként arra is képesek lehetnének, hogy népük, országuk 104

érdekeit képviseljék. Ezzel gyengítik le, fojtják el a helyi közösségek ellenállását. Ha ez sikerül, akkor az ország teljesen kiszolgáltatottá és az egyetemesítési folyamat vesztesévé válik. N a szakadék gazdag, iparilag fejlett és a szegény országok nagy többsége között. Amelyik ország o gazdag, az tovább gazdagodik, a szegényebbek még jobban leszakadnak. Növeli a sz kösebb forrásokon u való osztozkodás az országokon belüli különbségeket is. Emiatt a feszültségek mind a gazdag, mind a lemaradt országokon belül is egyre nagyobbak. Ennek fejleményei kiszámíthatatlanok. Nagyon sok ember keres új hazát, a kábítószer-kereskedelem kezelhetetlen és a nemzetközi b nözés egyre n . u o Mennyi jó és rossz gyümölcsöt terem az emberiség számára az egyetemesítés, egyel re nem ítélhetjük o meg. Örülhetünk a számítógépeknek, a világhálónak, a nemzetközi tudományos együttm ködés sok-sok u világban csökkenne a nemzeti, faji és vallási alapú nagyszer eredményének. Jó lenne, ha az egységesülo u gy lölködés. Bár tekintve az USA iraki háborúját, ebben egyre kevésbé reménykedhetünk, legalább is ami u az iszlám országait illeti. Nyugat-Európa országai sem tudnak mit kezdeni a bevándorlókkal. Emiatt, különösen válságosabb id kben a nemzeti, faji és vallási gy lölködés csak élez dni fog. A nemzetekfeletti o u o társaságok léte megszüntetheti a szomszédos területek közötti, sok esetben végül is gazdasági alapú ellentéteket. De a fogyasztói életrend emberi, helyi közösségi, m veltségi és természeti értékeket rombol, u gondoljunk a nem megvásárolható értékek hanyatlására. Végs soron a gazdag országok fogyasztói társadalmát, a nemzetekfeletti vállalatok rendszerét a nyerso olaj korlátlan ideig való hozzáférhetoségébe vetett hit és a szemetelés hatásainak elhanyagolása tartja fenn. Ez a fajta gazdálkodás, viselkedés a fogyó er forrásokat tekintve már tarthatatlan, az olaj huzamcsúcsának o elérése és az Egyesült Államokban földgázválsága világosan jelzik, hogy az emebri történelem legnagyobb fordulata áll el ttünk. Nem sok esély van arra, hogy a fogyasztói társadalom általánossá válására épít o o egyetemesítés kiteljesedjen. Kína és India felemelkedése. Ma a nemzetekfeletti nagyvállalatok anyaországai világegyesítési törek véseik egy nem várt, számukra súlyos következményével szembesülhetnek. A Távol-Kelet osi m veltség u u országait, közöttük Kínát és Indiát is bevonták a folyamatba. Ezekben az államokban, éppen szorosan csatolt jellegük miatt, lásd a 6.3.2. részben, a beillesztés nem a megszokott módon, a gyarmatosítás enyhébb változatának megfelel en zajlott le. Nem sikerült az országokat a másutt, mint hazánkban is, a jól beo vált módszerekkel egy, a benyomulókat kiszolgáló, kiváltságos helyi vezet rétegre és a kiszolgáltatott nagy o többségre felosztani. Kína mint parancsuralmi rendszer , kommunista berendezkedés ország nyitott kaput a világra. Igen jól u u képzett, tanulékony, fegyelmezett, ha kell igénytelen tömegei kiváló, nagyon olcsó munkaer t jelentenek. o Csak a folyamat jelenlegi állását tekintjük át. Kína a világ m helyévé vált. Feldolgozó ipara verhetetlen. u u Amerikai és európai áruházak hatalmas tömeg jó min oség , olcsó kínai terméket forgalmaznak. Amerika u és Európa feldolgozó ipara a kínai munkaero olcsósága miatt nem bírja a versenyt. Iparágak mennek tönkre, t nnek el a nemzetközi nagyvállalatok anyaországaiban. Üzemek sora települ Kínába. 2000-ben az USA u feldolgozó ipara 17 millió embernek adott kenyeret. Mára ebb l 3 millió munkahely megsz nt. Európában o u is n a munkanélküliség és az állami költségvetések egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Hatalmas bevéo teleit Kína további fejlesztésekre költi és olyan óriási érték amerikai államkötvénnyel rendelkezik, hogy u bármikor gyors cs odbe döntheti a végs kig eladósodó USA-t. o Míg Kína a világ m helye lett, India a feldolgozóipara fejl dése mellett els sorban a nagyon magasan u o o képzett és angolul kiválóan beszél munkaerejével versenyképes. Egyre több amerikai fels ofokon képzett o amerikai szakember veszíti el állását, mert feladatát Indiában él , az USA-beli fizetés töredékéért dolgozó, o de a feladatot ugyanolyan jól megoldó indiai veszi át. Állások ún. kihelyezése egyre nagyobb feszültségeket kelt az USA munkaer piacán. o Míg a II. világháború után az USA mennyiségben és min ségben, feldolgozóiparát és egyéb teljesítméo nyeit tekintve szinte mindenben els volt a világon, mára ennek vége. Míg 50-60 évvel ezel tt o hitelezett o o mindenkinek, ma adósságból él. Fegyveren, repülogépeken, üdít kön, gabonán és szóján kívül már alig o 105

 van terület, ahol a világpiacon amerikai termékr ol beszélhetünk. Válságba sodródó világunk emelked o nagyhatalmai csak az alkalmat várják, hogy a lassan puszta él sdivé váló USA-tól minél hamarabb mego szabadulhassanak. Akkor a világ er forrásainak azt a negyedét, amit ma a világ népességének alig 5%-át o kitev USA elhasznál, újra lehetne osztani. Kína és India gyors felemelkedésének Európa is vesztese. o Bizonytalan, mit jelent ez számunkra, mifelé viszi az európai egyesülés folyamatát. Egyetemesülés és alkalmazkodás. Nagyon bonyolult rendszer a világ, természeténél fogva túl sok benne az irányíthatatlan, kiszámíthatatlan tényez . Nem vezérelhet parancsokkal, utasításokkal. Önmagát szero o vez rendszer a világgazdaság is, amelyet önmaguktól való történések kölcsönhatása, összjátéka alakít o olyanná, amilyen. Nem megmerevedett szerkezet a gazdaság, hanem folyamat. Fennmaradása érdekében változnia, alkalmazkodnia kell. Történhet az alkalmazkodás fokozatosan, simábban, de ha feltétlen szük séges, önszervez d rendszerek képesek mélyreható bels o változásokra is. Alkalmazkodhat a világrend o o a természet által felállított korlátokhoz. Lehet ez simább, döccen kt l mentesebb, de a világgazdaságo o nak fennmaradásunk érdekében gyökeresen meg kell változnia. De átfogóbb átalakuláshoz a szervez dést o szabályzó meghatározó fontosságú bels jellemz knek is er sen másoknak kell lenniük. o o o Környezeti változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha a rendszer sokszín , alkotó elemei sokfélék. u Ekkor a rendszerben azok az elemek indulhatnak gyors fejl odésnek, válhatnak meghatározóvá, melyek szükségesek az alkalmazkodáshoz. Ugyan a rendszer változásokhoz alkalmazkodni képtelen elemei jelentéktelenné válnak, de maga a rendszer egésze fennmarad. Egy egyöntet ségre kényszerített rendszer sokkal u sebezhet bb, mint az, amelyik megengedi, elt ri a különböz ségeket. o u o Nemzetekfeletti vállalatok által uralt világgazdasági rendszerünk fontos jellemz je az adott helyekre o jellemz különböz ségek eltüntetése, az egyöntet ség kényszere. Úgy gazdaságosabb a tömegtermelés, ha o o u mindenki körülbelül ugyanazt eszi, issza, vezeti, nézi, ugyanúgy gondolkodik, illetve a legjobb, ha nem is gondolkodik, hagyja azt másokra. Választhat ugyan a fogyasztó a Coca-Cola, Pepsi-Cola és más üdít k, o az egyes kocsik, képcsatornák között, de az életmódjáról már kevésbé dönthet. Minél er sebbé válik a o jelenlegi egyetemesítés, annál egynem bbé válik a világ, annál kevésbé képes változni. u

9.6. Er forrásválság következményei o
Ahogy telik az id , a gazdag országokban is egyre többen ismerik fel a rendszer tarthatatlan voltát. Már o csak tehetetlensége tartja fent a fogyasztói társadalmat, igyekszik magát minden módon meg rizni. Érzik o a nemzetekfeletti vállalatok vezet i is, hogy a helyzet tarthatatlan. Számukra is nehezen elviselhet teher o o a növekedés kényszere, a t zsde állandó nyomása. Hiába a nagy fizetésük, életük a hallatlan feszültségek o miatt nem nevezhet szépnek. Ne gondoljuk, ezt az önpusztító rendszert nem valamilyen titkos társaság, o vagy valami hasonló vezényli. Ha lenne ilyen, nagyon könny lenne a dolgunk. Csupán oket kellene u hatalmuktól, pénzükt l megfosztani. Láthattuk az eddigiekb l, ennél sokkal súlyosabb a helyzet. o o Ami a most kibontakozó olaj- és er forrásválságot illeti, az emberek egyel ore még nem fogták fel, mir l o o van szó. Kiválóan m ködik az eltompítás rendszere, lásd a 4.4.2. szakaszt. Ha tudnák, mi vá rájuk, akkor u nem a magas üzemanyagárak miatt keseregnének, hanem a hosszútávú megoldások keresésére fordítanák erejüket. Ugyanis az olajárak addig fognak emelkedni, amíg a kereslet a kínálat szintjére nem csökken. Amint a hetvenes években, az olajár még a mostaninak is a többszörösére emelkedhet, mert a keresletnek le kell csökkennie. Mégpedig úgy, hogy bizonyos fogyasztók lemondanak kocsijukról, er forrásokat o használó vállalkozásukról. Megbecsülhetjük, hogy az olajfogyasztásnak legalább 20%-kal kell ahhoz csökkennie, hogy a világgazdaság hosszabb távon m köd képes maradhasson. Akiknek valóban szükséges az u o olaj, azoknak juttatni kell. Ment autónak, kenyereskocsinak és tömegközlekedésnek feltétlen szükséges az o üzemanyag. El kell viszont hamarosan fogadni, hogy a személygépkocsi nem létszükséglet. Ha sokkal jobb lesz a tömegközlekedés, nem is lesz annyira nehéz lemondani róla.

106

 Vétkesek a kormányok, de nem abban, amivel a közvélemény vádolja oket. Államférfiak, tisztelet a kevés kivételnek, elfogadták a mai kor hittételét, miszerint tudomány, m szaki fejl dés és a piaci er k minu o o denhatóak. Homokba dugják fejüket, amikor az olajkészletek és általában az er források kimerülésér ol esik o szó. Ideje lenne kimondani, nem lesz több olaj, s t még annyi sem, amennyi most van, és ennek az óriási o kihívásnak rövid id n belül meg kell felelnünk. Nem szabad hagyni, a jelenlegi, már nem sokáig életkéo pes termelési és fogyasztási rendszerek fenntartására fordítsák er forrásainkat. Választások idején a pártok o hangadói mindent megígérnek, de mindig csak a választást követ hónapokról, egy-két évr l beszélnek. o o Így m köd népfennségi rendszerek a jövo nemzedékeit a Húsvét-sziget túlél inek sorsára juttatják. u o o o Csak akkor birkózhatnánk meg a ránktör o er forrásválsággal, ha máris komolyan elkezdenénk takaré koskodni. Els sorban a fejlett országok és az USA, mert ok pazarolják el a források túlnyomó részét. Mivel o a mai fogyasztói életrend önkéntes feladása nem várható, és az er viszonyok egyértelm en az USA helyzeo u tét er sítik, az er forrásválság legerosebben a szegényebb országok mez gazdaságát fogja sújtani. Víz- és o o o m trágyahiány a hozamok és így az élelmiszertermelés csökkenésére vezetnek. Emberek százmillióinak, u milliárdjainak egészségét és életét veszélyezteti majd az alultápláltság, a vízhiány és az ezekkel együttjáró fert z betegségek. Mivel az osmaradványi tüzel anyagokat hamarosan elhasználja, a fogyasztói világrend o o o létalapját számolja fel. Mivel nem sikerült az olajhoz és földgázhoz hasonló, hatalmas b ségben, könnyen rendelkezésre álló o er forrásokat találni, a világ népessége hamarosan csak a hagyományos módon termel mez gazdaság o o o terményeire számíthat. Mivel egyel re nincs remény arra, hogy a szénhidrogéneket más er oforrásokkal o helyettesíteni tudjuk, az olaj- és földgáztermelés csökkenése arra vezet, hogy földrésznyi területek, a világ lakosságának a nagyobb része Észak-Korea sorsára jut. Zimbabweban máris akkora olajhiány van, hogy szinte minden megbénult. Újraindítják g zmozdonyokat, hogy legalább a vasút m ködjön. Ment helyett o u o ökrösszekereken szállítják a betegeket. Ha a válságra nem készülünk fel jóel re, lefolyása felmérhetetlenül súlyos lehet. Míg a fejletlenebb oro szágok népességét els sorban az éhezés és a betegségek fenyegetik, azaz életük nagyjából olyan lesz, mint o a mai, csak éhesebbek és betegebbek lesznek, addig a fejlett országok más jelleg összeomlással számolu hatnak. Minél mesterségesebb, természett l mennél jobban függetlenített az adott ország gazdasági élete, o annál mélyrehatóbbak lesznek a következmények. Például töredékére csökkenhet az országúton fuvarozható javak mennyisége, összeomolhat a kereskedelem jelenlegi rendszere. Elsöpri a válság a fogyasztás gerjesztésére berendezkedett nemzetekfeletti cégeket is. Összeomlik a világgazdaság 'anyagmozgatásra' épül része, a légiközlekedés kis töredékére zsugorodhat. o Ha a világ jelenlegi fejleményeit vizsgáljuk, látható, hogy a világ egyetlen igazi nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok nem hajlandó változtatni pazarló életmódján. Kétségtelenül az Egyesült Államok az er források legnagyobb pocséklója. Csupán a bolygó koolajtartalékainak csupán két százaléka fölött o rendelkezik, de a világtermelés 26%-át fogyasztja el. Mivel az amerikai életmód, a településszerkezet, munka- és bevásárlási lehet ségek és sok más is teljesen személygépkocsi használatának függvénye, az o USA kormányzata, maga mögött érezve az amerikai nép nagy többségének támogatását, mindent megtesz azért, hogy az USA k olajból ne szenvedjen hiányt. Ami számára is egyre nehezebb lesz. o 2002 augusztusában, a johannesburgi csúcson az USA és az olajtermel országok ellenkezésén bukott o el az az európai javaslat, amely a megújuló er források fejlesztésének támogatására kötelezte volna a világ o kormányait. De az USA a számára rövid távon eredményes megoldást választja, a szükséges olajat egyszer en hatalmas katonai erejét felhasználva szerzi meg. Ezért tört ki az iraki háború. Amerika közvetlenül u ellen rizni akarja a Közel-Kelet olajmez it. Irakban a gyarmatosítás enyhébb változatát követve, helyi, o o igen jól megfizetett vezet réteget szeretnének létrehozni. Ami azután a saját érdekében is, az egyetemesío tett világrendbe illesztené az országot. Ez a törekvés, amit Irak demokratizálásának neveznek, sikertelen. Éppen a szeptember 11-ei terrortámadásra hivatkozva érte el az USA vezetése, hogy az amerikai nép elfogadja az afganisztáni és iraki háborúba való belépést. Beleugratták az USA-t az afganisztáni háborúba. De Afganisztánból korábban minden küls hatalom pár éves, évtizedes hiábavaló küzdelem után vesztesen o

107

távozott. Amerika ellenségei joggal számíthatnak arra, hogy az USA belebukik a több országban egyidej leg folyó sok éves, állandó háborúkba. Ha az USA egyszerre visel hadat Afganisztánban, Irakban és u esetleg még más térségbeli országban, mint Irán, akkor óhatatlanul az egész iszlám világ az ellenségévé válik. Meglehet, nem számíthat majd mások támogatására sem. Kína és Oroszország külön is reménykedhet abban, hogy hajdani nagy vetélytársuk, az USA úgy teszi magát tönkre, hogy ölbe tett kézzel nézhetik végig az egészet. Az egyre mélyül világggazdasági válság, a fenyeget er forráshiány kezelése egészen o o o más módszereket követelne meg, mint a katonai er vel való fellépés. o

9.7. A 2008 oszén kirobbant világválság
Csak úgy növekedhet a piacgazdaság, ha egyre több er forrást használhat. Mivel mint tárgyaltuk, a koolaj o és a földgázkészletek korlátosak és a hozamcsúcsuk közelébe értünk, vagy már ott is vagyunk, a világgazdaság válságba került. Mindez pénzügyi válságként robbant ki. Ugyanis a befektet k csak akkor fektetnek o be, ha a pénzük csak szerény mértékben is, de gyarapodhat az évek folyamán. Ehhez a gazdaságnak feltétlen növekedni kell, mert csak így lehetnek nyereségesek a befektetések. Ám az elmúlt években, f leg o az idén az er források gyors áremelkedése miatt a befektetések bizonytalanokká váltak. Egyre több, rossz o befektetésre adtak hitelt a pénzintézetek. Els sorban az er forrásokra költött egyre több pénz miatt számos o o hitelfelvev nem tudott törleszteni és emiatt 2008 szeptemberének végén az USA pénzintézetei megreno dültek és sorra mentek tönkre. Emiatt a befektet ok méginkább elbizonytalanodtak, kiveszik a pénzüket a bankokból és emiatt nem a pénzintézetek nem tudnak hitelezni. Mivel szinte megsz nt a hitelfelvétel, leálu lóban a gazdaság, mivel mind a mez gazdaság és szinte minden más gazdasági tevékenység is a hitelezésen o alapul. Kiderült, nemcsak az USA, hanem az EU pénzintézetei is tele vannak rossz hitelekkel. Mivel az EU leggyengébb pénzügyi helyzetben lév országa hazánk, megindultak a forint elleni támadások. Ha ezek o sikeresek lettek volna, a forint után az euró és a svájci frank is célpont lett volna. Ezért hazánk hatalmas összeg kölcsönöket kapott, igaz, kemény feltételekkel. Mintha újra növekedhetne majd a gazdaság és a u rossz hiteleket vissza lehetne fizetni. Hitel híján vészesen lecsökkent a tengeri kereskedelem. Most tizedannyiért lehet Kínából Európába tengeren szállítani, annyira nincs a hajókra kereslet. Míg 2007 harmadik negyedében a Volvo könyvelése szerint 41970 kamionra volt rendelésük, 2008 harmadik negyedében mindössze 155 rendelésük maradt. Miután a pénzintézeti válság kitört, a rendelések túlnyomó részét visszavonták. Válságba kerülnek a nagy személygépkocsigyártók is. Mivel az emberek elkezdtek takarékoskodni és megnézik, mire költik a pénzüket, konganak az üzletek világszerte, alig van vásárló. Emiatt nem adnak a keresked k újabb rendeléseket o és szerte a világon szinte minden iparágban megindultak az elbocsátások. De ezzel még kevesebbet tudnak az emberek vásárolni és a gazdasági világválság öngerjeszt ové válva egyre gyorsul. Hasonló válság 1929-1933-ban zajlott le. Ilyen válságból a t kés gazdaság csak az igen nagyarányú o állami beruházások segtségével juthat ki. Azonban akkor még b ven volt er forrás, nem volt elpazarolva o o az osmaradványi er források meghatározó része. o

10.

Anyagtalanítás

Mint tárgyaltuk, a környezeti csapásokat megel zheti az energiaforrások kimerülésével együttjáró er oforo rásválság. Az anyagtalanításhoz, amely a felhasznált nyersanyagok mennyiségének nagymérték csökkenu tését foglalja magában, viszonylag rövid id , a 21. század els fele állhat a rendelkezésünkre. Most, ebben a o o negyedszázadban kellene megtennünk a meghatározó lépéseket. Fenntartható pályára kellene állítani a mez gazdaságot és a hozzá tartozó feldolgozó ipart. Ha egyre kevesebb k olajat és földgázt égetünk el, akkor o o a készletek is tovább tartanak. Közben egyre több naper t használva a életmódunk fokozatosan fenntarthao tóvá válik. Ha tudatosan végezzük, az anyagtalanítás nem jár feltétlen együtt felfordulással, szegénységgel, 108

munkanélküliséggel. De látnunk kell, hogy a társadalom életének szinte minden területét érinti és nem mindig a mai értelemben kényelmesnek tartott élet felé vezet bennünket. Meg kell jegyezni, hogy ebben a fejezetben szinte mindenütt a kellene szó használata volna az indokolt. Ugyanis csak szórványosan fordul el , hogy anyagtalanító, a fenntartható élet felé lépéseket tenne a gazdaság. o

10.1. Fenntarthatóság elvi alapja
Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjébe. Elsosorban er forrásainktól függ a fenntarthatóság. Ugyanis a természettannak van egy alapvet állítása, miszerint o o folyamatok körfolyamattá alakíthatók, ha kívülr l elég energiát viszünk be a rendszerbe. Körfolyamattá o alakítás során a bevitt energia hulladékhové alakul. Ezért bármilyen gyártási eljárás és az azt követ o fel használás körfolyamattá zárható, ha van elég energia. Boséges er forrás birtokában életrendünk könnyen o fenntarthatóvá tehet , gyakorlatilag függetlenül attól, mekkora bolygónk népessége. o Az id , energia és ismeret a természettan törvényei szerint jól meghatározott kapcsolatban állnak egyo mással. Minél kevesebb energiánk van a körfolyamattá alakításhoz, azaz minél kisebb lesz a hulladékként elvesz h energia mennyisége, annál lassúbb lesz a körfolyamat. Tökéletesnek mondható körfolyamat léto o rehozásához, azaz ahol nincs befektetett energia és hulladékh sem keletkezik, végtelen sok id kellene. Ha o o b ven van energia és sokat tudunk, akkor gyorsan el lehet végezni valamit. Ha sok az id nk, nem kell sok o o tudás, mert a kísérletezés-szerencse módszerét alkalmazva megtalálhatjuk a megoldást. Ha viszont kevés az id nk, sok ismeretre van ahhoz szükség, hogy megleljük a gyors módszert. o Jelenleg az emberiségnek már alig van ideje arra, hogy megtaláljuk a megoldást. Pillanatnyilag még éppen van elég er forrás, de már nem sokáig. Ezért a megoldás arrafelé mutat, hogy többet kell tudnunk, mert o több ismeretre van szükség ahhoz, hogy a válságot kezelni tudjuk. Ez, a minél többet tudás, a számunkra legkönnyebben járható út. Most az emberiség, lásd a 9.3. részben, több ismerettel, tudásának megfelel o rendszerezésével találhat megoldást. Ez az általános elv érvényesül a tudásalapú társadalom felé való mai fejl désben. o Mivel a világ sorsa els sorban a tudástól, annak megfelel hasznosításától függ, az emberiség megmao o radásának kulcskérdése a tudományos alapkutatásnak az alkalmazható tudássá alakítása és az eredmények minél gyorsabban közkinccsé tétele. Az ismeret gy jtésében már számottev sikereink vannak, lásd a u o számítástudomány és a világháló viharos fejl dését. De az is kulcskérdés, miként rendszerezhetjük, éro telmezhetjük, használhatjuk ismereteinket. Ez már nem csupán a m szaki színvonalon, hanem az egyes u személyeken, egyének sokoldalúságán, képzettségén, erkölcsiségén, emberi értékein is múlik. Eszközeinket öngyilkos módon is használhatjuk, a képcsatornák és a világháló els sorban kereskedelmi, hirdetési o eszköként való alkalmazása nemhogy segítene, hanem egyenesen pusztít, lásd a 7.5. szakaszt. Naper . Hosszabb távra el retekintve, rendelkezésünkre állhat a kimeríthetetlen er forrás, a napfény. o o o Azért fújhat a széler m veket hajtó szél is, mert süt a nap. Míg a szén, olaj és k olaj felhasználásakor o u o szennyezzük földi környezetünket, addig naper felhasználásakor a világ r sugárzási terébe szemetelheo u tünk, lásd az él világra adott hasonló példát a 3.3. szakaszban. Napunk Földre sugárzott fényének csak o töredékét hasznosítja a növényzet, túlnyomó része szétsugárzódik a világ rbe. Tudományos-m szaki kéru u dés, hogy megoldjuk a naper minél nagyobb mérték felhasználását. Természetesen úgy, hogy ezzel a o u környezetünket ne érje nagyobb terhelés. Eddig még csak szerény kezdeti eredményekrol számolhatunk be. Mai termelési rendszereink, bármilyen magasszint nek t nhetnek is, kezdetlegesek azokhoz képest, u u amelyeket hamarosan ki kell fejlesztenünk. Gondoljunk arra, miként tudjuk mai eszközeinkkel felfogni és megkötni a napfényt. Most napelemre és a termelt áramot elraktározó áramtartályra (akkumulátorra) van szükségünk. Így a Nap sugárzó energiáját vegyi energiává alakítottuk. Nézzük meg, a hasonló átalakítás miként játszódik le természetes rendszerekben. Fénymegkötés (fotoszintézis) baktériumokban, apró növényekben is folyamatosan zajlik, összehasonlíthatatlanul finomabb eszközökkel, mint a napelem-áramtartály rendszerben. Mindez mutatja, hogy többet tudva jobban hasznosíthatnánk a naper t. o 109

Nemrég az emberi genom feltérképezésében meghatározó szerepet játszó kutató, Craig Venter új vállalkozásba kezdett. Génbeültetéssel szeretne olyan baktériumokat el állítani, melyek segítenének er foro o rásgondjaink megoldásában. Egyrészt mezogazdasági hulladékból üzemanyagot állíthatunk el . De a mai o eljárásokkal erre több er oforrást használunk fel, mint amennyit nyerünk. Megfelel o gént baktériumba beültetve a baktérium a rostos anyagokat rögtön üzemanyaggá erjesztené. Továbbá másfajta génkezeléses eljárással olyan baktériumokat lehetne eloállítani, amelyek a napfényt közvetlenül üzemanyaggá alakítanák. Tudva azt, hogy ma a gógyászatban használatos inzulint is génbeültetéssel létrehozott baktériumok gyártják, ezek az eljárások nem tartoznak a képzelet birodalmába. Anyagtalanítás mértéke. Új er források rendszerbe állítása mellett szükségünk van más, egyszer bb o u eljárások bevezetésére is. Jelenleg még csak durva becsléseket adhatunk arra, milyen méret anyagtalanítás u szükséges. Nyilvánvaló, más jelleg ek lehetnek a módszerek és eszközök, ha az emberi anyagforgalmat u 25, 75 vagy 95 százalékkal kell csökkentenünk. Mivel a jelen anyagforgalom már vészesen károsíthatja a természetet, az els fontos lépés az emberokozta anyagáramlás 50 százalékos csökkentése lehetne. Jelenleg, o mint már a 8.2.1. részben tárgyaltuk, az emberokozta anyagforgalom több mint 80 százaléka az iparosított országok lakosságának anyagi jólétét szolgálja. Ezekben az országokban a Föld lakosságának kevesebb, mint 20 százaléka él. Ha nem akarjuk akadályozni az elmaradottabb országok fejl dését, feltételezzük azt, o hogy valamennyi állam lakosságának megfelel arányban vesz majd részt az anyagforgalomban. Ekkor a o nyugati jelleg javak és szolgáltatások anyagszükségletét durván tizedrészére kell csökkenteni ahhoz, hogy u a teljes emberokozta anyagforgalom mai értékének felére csökkenhessen. Reménytkelt , hogy a szerves módszereket használó mezogazdaság nagyon jó eredményeket mutathat o fel. Kuba, Észak-Koreához hasonlóan a kilencvenes években kénytelen volt lemondani a szovjet olajról. Kényszerhelyzetében m trágya és növényvéd szerek nélküli mez gazdaságot fejlesztett ki. Tíz év alatt u o o meglep sikereket értek el. Miközben Észak-Koreában milliók haltak éhen, Kubában, ha nincs is b ség, de o o komolyabb éhezés sincs.

10.2.

Az anyagtalanítás folyamatáról

Nemcsak a fejlett iparral rendelkez o országok számára jelent hatalmas gondot az anyagtalanítás. Nem hagyja érintetlenül a fejletlenebb országokban éloket, a világ népességének 80 százalékát sem , mert a zöld forradalom mindenfelé fenntarthatatlanná tette a mez ogazdaságot. Továbbá az egyetemesülés, a világkereskedelem a bolygó valamennyi országát befolyása alá vonta. A világméret munkamegosztásba való u bekapcsolódás a legszegényebb országokban is akkora és olyan jelleg változásokat okozott, amelyeknek u nagyon súlyos következményei vannak és lesznek. Megjegyezzük, a leszerelés sikere az anyagtalanítást tekintve is igen fontos. Hatalmas anyagáramlási folyamatokat tart a fegyverkezés mozgásban, melyeknek a természetre gyakorolt hatása közismerten veszé lyes. Jó példát mutathatna a fegyvergyártó iparág er oteljes karcsúsítása néhány más, hasonlóan él sköd o o ágazat leépítésére is. Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok termelésének mintegy 95%-át a fegyverkezési és az úgynevezett cucc-ipar adja, amely olyan dolgokat állít el , amelyekre az embernek valójában o nincs szüksége. Lehetséges, hogy az iparosodott országokat jellemzo anyagáramlást tizedrészére tudjuk csökkenteni anélkül, hogy az életszínvonal jelent sen essen. Ennek kézenfekv módjai a takarékosság, a pazarlás csöko o kentése, bizonyos fény zésnek nevezhet igényekr l való lemondás. Ezek viszont bizonyosan nem elegenu o o d ek arra, hogy a szükséges csökkenést elérhessük. Igazi áttörés lehet ségét az emberokozta anyagforgalom o o többé-kevésbé körkörössé alakítása jelenti majd. Egy körkörös termelési rendszer, hasonlóan a természethez, nem szemetel. Azaz a mez gazdasági és o ipari rendszerek úgy épülnek egymásra, hogy minden, ami ott hulladék, szemét, valahol másutt felhaszná lásra kerül. Jelenlegi nyersanyagból szemét elven m köd o, egymáshoz nem kapcsolódó üzemeinket egyetu len hatalmas, egybefügg , szemetet alig kibocsátó gazdasággá kell alakítani. Csak a természet számára o 110

elt rhet mennyiség szennyezés juthat leveg be, vízbe, talajba. Mint vizsgáltuk, ilyen rendszerek elvileg u o u o lehetségesek. Bármely rendszer elég gyorsan m köd o körfolyamattá alakítható, ha megfelel mennyiség u o u o energiát juttatunk a rendszerbe, lásd az 10.1. részt. Külso er forrásnak a naperot használhatjuk. Körkörös rendszerben a természetes nyersanyagokból a jelenlegi szükségletnek töredéke is elegend , a o természetidegen melléktermékek mennyisége pedig elenyész . Körkörös gazdaság kimunkálásához és beo vezetéséhez újabb ipari forradalom szükséges. Egy ilyen pálya illeszkedik az ipari társadalmak tudományosm szaki megújuláson alapuló fejl dési irányzataihoz és ezért is járhatónak t nik. u o u

10.3.

Szemét nélküli termelési rendszerek

Egyutas rendszer helyett, mely a termék mellett egy csomó hulladékot is termel, úgy kell egymásra szervezni az ipari tevékenységeket, hogy azok egymás hulladékait hasznosítsák nyersanyagként. Mint az a természetes folyamatokban történik. Néhány ilyen eljárást ismertetünk. Sörgyártás. Egy, már m köd rendszer a következo. Létrehozója, Günther Pauli eredend oen üzletember, u o akinek a sörf zdékre kidolgozott módszerét ismertetjük. A sörf ozdék a szilárd nyersanyagoknak, nagyo részt a sörárpának csak 4%-át használják, a többi hulladék. Hulladékaik a széndioxid, lúgos szennyviz és hulladékh . Ám a szilárd hulladék 70%-a rövidszálú rostanyag, ami a papíripar nem tud feldolgozni és tao karmánynak sem jó. Viszont gombák lebonthatják. Így hát a piacon keresett gombákat termesztenek rajta. Utána már jó takarmánynak (45% szénhidrát), azt tehenek eszik meg. A sörf zdék szilárd hulladékának 26%-a fehérje. Ebben gilisztát tenyésztenek (egy évi százezer heko toliter teljesitmény sörfozde naponta 1.3 tonna gilisztát termel). Maga a giliszta a baromfi természetes u tápláléka, sokkal jobb, mint amin általában a gyári csirkéket nevelik. Majd a marhák és a csirkék trágyája o emészt be kerül, az itt termelod metán er forrás. Természetes úton kezelik a visszamaradó szennyvizet, o o megfelel növények és állatok társításával halakat tenyésztenek benne, amelyek szintén eladhatók. A lúgos o szennyvízbe bevezetik a széndioxidot és ebben értékesíthet algákat termesztenek. o Egy ilyen rendszer energetikailag teljesen önellátó, hétszeres termelékenységet és négyszeres foglalkoz tatottságot biztosít az eredeti sörfozdéhez képest. Nincs az egységek között szállítási költség és szennyezés, és rengeteg élelmet termel az éhezo országokban. 1996 végén hét ilyen rendszer üzemelt a világon, valamennyi a fejl d országokban. o o o Nem csoda, hogy Günther Pauli rendszereit a fejl od országokban vezetik be. A fejlett északi országokban a söripar nemzetekfeletti vállalatok kezében van. Nem várhatjuk, hogy ezek jószántukból vállalkoznának üzleti gondolkodásuktól, értékesítési rendszereikt l annyira idegen természetszer módszerek o u bevezetésére. Itt a haszon els sorban a területé, amely épen marad és az ott él o embereket élelmezi, nekik o ad munkát. Pauli azt reméli, hogy egy-két évtized múlva már csak ilyen rendszer sörgyárak üzemeltetését u engedélyezik majd. Ez a példa is mutatja, hogy szükség van a piac bizonyos egészséges mérték hatósági u szabályozására, ezzel lehet a fenntarthatósághoz vezeto magatartásra rávenni. Egyébként a piac erre az útra magától csak nehezen találhatna rá. Rizsföld és kacsák. Japánban körülbelül tíz éve olyan rizstermesztési eljárást vezettek be, amely azóta rohamosan terjed. Gazdálkodók tízezrei követik Japánban és Ázsia más országaiban is. Miután kiültették a rizsdugványokat az elárasztott rizsföldekre, kacsákat eresztenek rá. Sohasem bántják a kacsák a rizst viszont megeszik a kártev rovarokat, csigákat, gyommagvakat és kiszedik a gyomokat is. Közben fecserve a o talajt leveg sebbé, lazábbá teszik. Továbbá a rizsföldön a kacsán kívül még egy hal is megél, amely a kacsa o ürülékével és algákkal táplálkozik. A kacsák és halak ürüléke trágyázza a talajt. Önmagát fenntartó természeti rendszert alkot a rizsföld, melynek rizs, gyomok, rovarok, hal és kacsa egyaránt része. Ilyen rizsföldön a termésátlagok legalább 20-50%-kal magasabbak, mint a hagyományos módszerrel m velteknél. Továbbá u

111

nagy nyereség a kacsa is, amelynek alig kell máshonnan táplálékot vásárolni. Emellett a gazdáknak jóval kevesebbet kell dolgozniuk, nem kell gyomlálnia, vegyszereznie sem. Különböz gabonafajták együttes termesztése. Nemrégen közölték egy Kínában csaknem hatvanezer o hektáron, parasztok tízezrei bevonásával végzett kísérlet eredményét. Ez arról tanúskodik, hogy az fajbeli változatosság segítségével elkerülhetjük a vegyszerek alkalmazását és egyben jelent sen növelhetjük o a hozamokat. Ugyanazokba a táblákba kétféle rizst vetettek. Egyik, az értékesebb fajta, nehezebben termeszthet , mert egy gombabetegség komolyan veszélyezteti a termést, a másik egy közönségesebb rizsfajta o amit a fenti gombabetegség nem támad meg. Úgy vetnek, hogy az értékesebb rizs sorai közé több sor közönséges rizs kerül. Ezzel az értékesebb rizst támadó gombafert zés mértéke a huszadrészére csökkent. o Ennek oka az, hogy a magasabbra növ értékesebb rizs több napfényt kap és a gombaspórák a nagyobb o távolságokra nehezebben terjednek. Mivel a kis parcellákon a parasztok úgyis sarlóval aratnak, kétféle rizs szétválogatása nem okoz különösebb gondot. Ezzel az egyszer eljárással egy adott területen, vegyszerek u alkalmazása nélkül, 14%-kal n tt a parasztok jövedelme. o Fentiekhez hasonló okok miatt az Egyesült Államokban különböz fajtájú búzákat vetettek ugyanabba o a táblába. Keverten takarították be a termést és kevesebb vegyszer felhasználásával magasabb termésátlagot kaptak. Ez a jelenség a kiskertekben gazdálkodók számára is jól ismert. Ha megfelel en választott o növényeket termesztünk egymás mellett, a kártevok és betegségek jóval kevesebb gondot okoznak. Ehhez viszont még sok kutatásra van szükség és közkinccsé kell tenni az erre vonatkozó ismereteket.

10.4.

Anyagtalanítás társadalmi hatásai

Államvezetési feladat lenne az anyagtalanítás segítése, gyorsítása. Megfelel eszközökkel, adó- és vámino tézkedésekkel be kell építeni az árakba a környezeti hatás milyenségét. Ezek a törvények a pazarló szerkesztési, csomagolási stb. megoldások ellen hatnának, ugyanis az ilyen termékek magasabb áruk miatt kiszorulnának a piacról. Mez gazdasági, élelmiszeripari, könny ipari, energiatermel tevékenységeket a o u o sörgyári példához hasonló rendszerekként egymással összefügg , egymás melléktermékeit hasznosító helyi o egységekbe kell szervezni. F irányelv a helyi adottságok minél ötletesebb, takarékosabb felhasználása, o a hozzájuk hangolt többfeladatos rendszerek kidolgozása. Ez nem jelent önellátást, bezárkózást. Ugyan sokkal kevesebbet fogunk szállítgatni, de a tudás, az ismeretek cseréje egyre fontosabb lesz. Pauliék a sörgyári rendszert a világháló segítségével alakították ki. Az internet-csoport résztvev oi, különböz szakmájú, tudású emberek a világ különböz részeir l, tudásukat összerakva alkották meg a fenti o o o módszert. Ez is azt bizonyítja, hogy a válság megoldásának kulcskérdése az ismeret gy jtése és megfelelo u rendszerezése. Egyrészt jelenlegi tudásunkat újra kell értékelnünk, más szempontok alapján rendszerez o nünk. Ebben az informatika rohamosan fejlod tudománya tud sokat segíteni. Nem túl er forrásigényes, o m velésében van létjogosultsága a nemzetekfeletti társaságoknak. Együtt, egymás tapasztalatait felhaszu nálva lehetséges és viszonylag könnyebb lehet a fenntartható gazdaság kialakítása. Másrészt az átalakításhoz gyökeresen új dolgok, eljárások bevezetésére is szükség lehet. Ezeknek az új fejlesztéseknek és felfedezéseknek serkentését nem célszer csupán gazdasági szabályzókra hagyni. A u megújításhoz szükséges hatalmas kutatói és fejleszt i háttér létrehozását és m ködtetését központi eszköo u zökkel kell segíteni. Egyes iparágak felszámolása a munkanélküliség növekedésével jár együtt. Ugyanakkor a zöld forradalom utáni mez gazdaság, az újrafelhasználás, a melléktermékek feldolgozása, az egyre hosszabb élettaro tamú termékek javítása igen sok elbocsátott dolgozónak adhat újra munkát. De az átképzés, a folyamatos továbbképzés is id igényes és a fiatalok számára is hosszabb alapképzés szükséges. Talán a legsúlyosabb o tehertétel az alkalmazkodni nehezebben tudók, a lemaradók gondjainak a kezelése lesz. Olyan világban, ahol szinte mindent, még talán a konyhai és fürd szobai berendezések használati rendjét is meg kell változo tatni, az öregekre igen sok megrázkódtatás várhat. 112

Anyagtalanítást mozgató piaci eszközök. Anyagtalanítási folyamatot jellemz piaci hatások jellegzetes o példáiként a katalizátoros gépkocsik és a freont nem tartalmazó h t rendszerek elterjedését hozhatjuk fel. uo u Mindkét esetben a környezet épségét óvó, súlyos szennyez dések forrásait megszünteto m szaki megújuo lásról, a fenntartható élet felé tett fontos lépésrol van szó. Érdemes tanulmányozni, hogyan m ködtek a u megfelel tudományos, közéleti, piaci, politikai folyamatok. o Mindkét esetben az els lépést a tudomány tette meg. Rendszeres, alaposan ellen rzött, komolyan o o vehet vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy az ólmozott benzin veszélyezteti az ember, f leg a o o gyermekek egészségét, illetve a Földet véd ózonpajzs komolyan sérül, és ennek az oka az ember által o termelt freon. Ezeket a kezdetben pusztán tudományos eredményeket a sajtó nyilvánosságra hozta. Zöld mozgalmak a fenti két gondot súlyuknak megfelel en kezelték és a népfelségi intézményrendszer adta o módszereket felhasználva igyekeztek küzdeni az ólmozott benzin és a freon használata ellen. Ez a harc nem lehetett volna sikeres, ha a gazdasági élet megfelel szerepl i nem ismerték volna fel az o o ólmozott benzin és a freon tiltásában rejlo lehet ségeket. Igaz, az ólmozott benzin és a freon el állítói igen o o komoly er t képviseltek, az ólmozás és a freon betiltása, használatuk akadályozása sértette egyes befolyásos o körök piaci érdekeit. De a betiltásban érdekeltek befolyása, hatalma még nagyobb volt, ugyanis az ólmozott benzint és a freont helyettesít termékek, eljárások hatalmas üzleti lehetoségeket nyújtottak. o El ször az Egyesült Államok betiltotta a katalizátor nélkül muköd kocsik eladását. Mivel az ólmoo o zott benzin el állítása olcsóbb volt, az emberek ragaszkodtak régi járm veikhez. Ekkor a törvényhozás o u különadót vetett ki az ólmozott benzinre. Ezzel jelent sen megdrágította a hagyományos módon m köd o u o gépkocsik üzemeltetését. A törvényhozási határozat elfogadtatásában a nagy gépkocsigyártók érdekcsoportja játszotta a meghatározó szerepet. Ugyanis az új törvény hatására a vásárlók figyelme a katalizátorral felszerelt kocsik felé fordult. Mindenki igyekezett a gazdaságossági szempontoknak megfelel en minél o hamarabb lecserélni kocsiját. Megélénkült a gépkocsik piaca, a gyártók nyeresége jelentosen n tt. o Hasonló módon, bár a freon betiltása, gyárak leállítása komoly érdeket sért, a freontól különböz o gázt használó berendezések gyártói komoly piaci növekedéssel számolhatnak. Berendezéseiket környezetbarátként hirdethetik, eladásaik n nek. A freon használatában érdekelt, átállásra, fejlesztésre áldozni képtelen o vállalkozások érdekcsoportjainak befolyása eleve kisebb, mint a fejleszt , t keer s, nagyobb cégeké. o o o Hasonló az a folyamat, amelyet az olajárak emelkedésével járó üzemanyagáremelkedés vált ki. A villamos és üzemanyagos meghajtás összehangolása kb. a felére csökkenti a gépkocsi üzemanyagszükségletét. Városi forgalomban a lassuláskor felszabaduló energiát egy áramtartályban (akkumulátor) elraktározzuk, majd a nagy hajtóer t igényl gyorsításkor az elraktározott energiát felhasználjuk. Az ilyen vegyes, ún. o o hibrid üzem gépkocsik átlagosan feleannyi üzemanyagot használnak fel és ezért igen kelend ek. u o Meg kell jegyeznünk, a fenti példák is a fogyasztás fenntartására és növelésére épülnek, ezért ilyenekre csak id legesen építhetünk. Ugyanis a történelmi tapasztalat szerint a megtakarítások, újítások hatása nem o az, hogy összeségében kevesebb er forrást használunk fel, hanem inkább az, hogy több járm vet, stb. o u üzemeltetünk. Például a jobb utak nem a gyorsabb közlekedésre vezetnek, hanem arra, hogy jóval több lesz az utakon a gépkocsi. Ígéretesebbek azok a piaci eszközök, amelyek a természeti környezet meg rzésén alapulnak. Ilyenek az o egészséges ivóvíz nyerésére törekv o intézkedések. Például New York ivóvize hamarosan egészségtelenné válik, mivel a nagyváros vize olyan területrol származik, ahol a mez gazdasági tevékenység nyomán a o folyók és források vize egyre jobban szennyez odik. Két lehet ség volt. Egyik 6-8 milliárd dollárért víztiszo tító m vet építeni, melynek évi üzemeltetési költsége 300 millió dollár, a másik lehet ség az, hogy 1-1,5 u o milliárd dollárért megvásárolni a vízgy jt o területet és ott vegyszerek, m trágyák nélkül, szennyvizeket u u megfelel en kezelve gazdálkodni. 1996-ban megfelel kötvények kibocsátásával az utóbbi megoldás melo o lett döntöttek. Hasonlóan védhet az oserd , amikor a nagy gyógyszergyárak fizetnek az államnak, hogy o o az oserd t ne pusztítsák el azért, hogy a termoföldet növeljék. Ugyanis az erd b l nyerhet gyógyszeripari o o o o alapanyagok sokkal értékesebbek, mint a mez gazdasági termékekért kapható pénz. o

113

Anyagtalanítás szellemi hozadéka. Kezdve az ipari forradalommal, egyre összettebb, nagyobb terme lési és kereskedelmi rendszerek jöttek létre. Ha a különböz o országokat tekintjük, egyre többen és egyre nagyobb mértékben váltak a világméret munkamegosztás és kereskedelem részesévé. Kisebb lett a viu lág. Ám közben a nagyobb rendszerek egyre er osebb függ ségbe taszították az egyéneket, és az ember a o nagy rendszerek kiszolgáltatottjaivá válik. Egyetemesülo világunkban szinte mindent a feje fölött döntenek el. Hirdetési és más lélekmérnöki módszerekkel teszik a hatalmas gépezet kiszolgálójává, csavarjává. Választási lehet ségeink, bár a népfelségi rendszerek elvben nagy szabadságot adnak, csökkenek. Le kell o építeni a sok er forrást igénylo nagy rendszereket és a helyi adottságok és lehetoségek kihasználása kerül o el térbe. Így az egyén egyrészt felszabadul a nagy rendszerek zsarnoksága alól és dolgait tekintve több o döntési lehet séghez jut. o

10.5.

Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság

Az USA er szakossága, háborúi és törekvései arra vezethetnek, hogy a forrásválságot nem tudjuk szelídebb o eszközökkel, takarékossággal, a termelési rendszerek átalakításával kezelni. Ehelyett a világ az egyébként is sz kös forrásokat háborúskodásokra pazarolja el és a káoszba zuhanhat. Viszont az EU alkalmazkodu hatna a fenyeget er forrás- és környezeti válsághoz. Népessége talán még nem tompult el annyira, hogy o o megértse, mi fenyeget. Továbbá az EU tagországainak nagyobb részében a népesség csökken illetve hamarosan csökkenni fog. Ezt a népességet az els sorban növényi táplálkozásra való visszatéréssel az EU o mez gazdasága, felhasználva mai tudásunkat, a jelenlegi forrásfelhasználás egy részével is eltarthatja. o Jó tudni, az EU azért kezdett környezetvédelemmel foglalkozni, hogy tagállamai egymás termékeit a különböz környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ne zárhassák ki piacaikról. Kés bb a környezetvéo o delem és a megújuló er források felé fordulás tudatosabbá . Ennek eredményeként számos fenntartható o életre törekvo lépéseket tett az EU és további ilyen lépésekre készül. EU törvénykezésér l. Az EU központi hivatali gépezete a fenntartható életért hozott intézkedésekben o és azok végrehajtásában lehetne igazán hatékony. Olyan eredményeket érhetünk el, melyekre a tagországok különállóan nem lennének képesek. Ilyen kérdésekben indokolt a tagországok nemzeti önállóságának korlátozása. Számos olyan anyag- és forrástakarékossági törvényt hozhatna meg az EU, amelyeket végrehajtva a jelenlegi nyersanyag- és er forrásfelhasználás töredékével ugyan szerényebben, de biztonságban, o a mostaninál egészségesebben, emberibben élhetnénk. 2003 végére a tagországok elfogadták az új víztisztasági útmutatókat, amelyek a mez gazdasági m veo u léssel járó vízszennyezést korlátozzák. Ez az igen szigorú törvény olyan kemény korlátokat szab a talajvizek és a vízfolyások tisztaságára, hogy az iparszer mez ogazdaságban szokásos módszerekkel szakítani kell. u Annyira pontosan kell adagolni a m trágyákat és vegyszereket, hogy azokat ténylegesen csak a növények u vehessék fel. Így vegyszerek nem szennyezhetnek vizeket és nem ronthatják a talajok vegyi jellemz it. A o földet így m vel k valóban gazdái és nem kizsákmányolói lesznek birtokaiknak. Ez hazánk mint alvízi oru o szág számára különösen fontos, mert Románia EU tagsága miatt a hozzánk érkez folyóvízeinek tisztaságát o az EU törvényei szabályozzák. Nézzünk egy példát, mekkora változtatásokra lehetne képes az EU. Igen forrásigényes a csomagolás. Törvényi szabályzással az EU csökkenthetné a pazarló csomagolás mértékét, bevezetve az általános üveg visszaváltás rendszerét. Egy üveg kb. 50-szer használható fel, átlagosan ennyiszer tölthetik újra, mielott valaki eltöri vagy csorbítja. Elhatározhatná az EU, hogy egy adott urméretben mondjuk ötféle alakú üveget szabványosít és ezeket mondjuk háromféle szinben állíthatják el és valamennyi üveget vissza kell válo tani. Mivel mindenütt ugyanazokat az üvegeket használják, a visszaváltott üvegeket csak a legközelebbi üvegmosóhoz kell szállítani, utána onnan szétoszthatják. Az általánosan használhatóság miatt az üvegmosó helyekr l sem kellene túl sokat szállítani. Csak kevés üveggyárra lenne szükség és a szemétgy jtés, raktáo u rozás is jóval kisebb terhelést jelentene. Ilyen rendelkezést a nemzetközi kereskedelem elterjedtsége miatt az egyes országok egyedül nem vezethetnének be. Ám az EU mint egész már igen. 114

 Magyar sajátságok. A legújabb felmérésekb l megtudhattuk, hogy a magyar ember igen törekv o és igéo nyes, szeretne minél jobb teljesítményt nyújtani és a kóros lehangoltság (depresszió) akkor tör rá, ha nem sikerül teljesítenie. Továbbá az adatokból az is kiderült, hogy a magyar nép, a környezo népekt l eltér en o o er sen individualista, rajtunk kívül csak az angolszászok értékelik ennyire nagyra az egyént. Népünk indio vidualizmusa nem önzésnek, önközpontúságnak, hanem egyénközpontúságnak felel meg. Nem a másikat lessük, az mit csinál, hanem magunk szeretnénk a helyzetet átgondolni és úgy dönteni. Nem hagyatkozunk olyan könnyen szabályra, a törvény bet jére, hanem a tényleges helyzetet mérlegeljük. Természetesnek u vesszük, hogy minden ép ember tudja, mi a jó neki és hagyni kell, hogy maga dönthessen, mert végül is mindenki így jár jobban. Magyar eredet szavakkal az individualista az önközpontú, egyénközpontú melu lett személyközpontút is jelenthet, ez utóbbi annyival több, amennyivel a személy több az egyénnél és ez a többlet a személynek a világ egészéért való felel sségérzetében mutatkozik meg. Mág az átlagos mao gyar egyénközpontú, a sok önz , önközpontú mellett voltak és vannak közöttünk nem is olyan kevesen o személyközpontúak is, akik tehetségüket és életüket a magyarság felemelésére tették és teszik fel. Ezért történelmünk során a zsarnoki rendszer nem tudott meggyökerezni, az Aranybulla megszületése és a vallási békét hozó tordai országgy lés határozatai népünk szellemiségének h kifejez i. Nem véletlen, hogy az u u o Aranybulla és a Magna Charta nagyjából egy id ben született meg. Míg a szigetlét védelmében él angolo o szászok a sok évszázados bels küzdelem után rájöttek, hogy jobb összefogni mint egymást pusztítani, és o azóta er szakos indulataikat inkább kifelé irányítják, addig az Európa szívében él magyarság történelme o o az állandó küls nyomás miatt nem követhetett az angolszászéhoz hasonló vonalat. o Egyénközpontúságunkból ered magyar nemzeti sajátosság az értékrendi többféleséghez való ragaszkoo dás, annak elfogadása. Kétségtelenül nagy erkölcsi érték mások elfogadása, a türelem, viszont a magyarok képtelenek ennek a meggy z désnek, valamint magának a magyar nemzetnek a védelmére. Nem gy lölte o o u a magyar ember a rátelepedetteket, területi, szellemi, gazdasági idegen hódítóit. Egyszer en nem értette, u miért hadakoznak ellene. Magyar népünk tehetetlenül állt és áll azokkal szemben, akik a haza közös védelme helyett az idegen hatalmak szolgálatába álltak és állnak és azokkal szemben is, akik a közösség ellen fordulva a nemzeti lélek egységét rontják. Az egyénközpontú gondolkodás nehézkessé teheti a közös törekvések megvalósulását: "Itten oltárt min den ember Ön bálványáért emel -És az ilyen önzo nemzet Életet nem érdemel" írta A magyar nemzet cím u versében Pet fi 1845-ben. De válságos helyzetekben az egyénközpontúság el nyös. Igazi túlél nép a o o o magyar, a Kárpát-medence viharos történelme ilyenné nevelte a magyar embereket. Veszthet ugyan az ország háborúkat, és sokan odaveszhetnek közülünk de mivel mindig vannak, akik megtalálják a megmaradás lehet ségét, a nép fennmaradt. Kifinomult népünk veszélyérzete. Jóel re megérezzük, hogy kedvezotlen o o fordulat fenyeget és a fennálló rendszer csak átmeneti. Csak azt nem tudjuk egy ideig, mi az igazi fenyegetés és mit tehetünk saját túlélésünkért. Ezért a csapások el tti id szakban Magyarországon megbomlik a o o rend. Bizonytalanná, dermedtté vagy éppen kapkodóvá válik a magyar, szeretné tudni, hogy mi várható és o maga miként menekülhet meg. Nagy lehet kés bb a pusztulás, viszont nem annyira teljes, mint amilyen o lehetne, ha a nép nem volna olyan éber és az egésze felsorakozna valamilyen tökéletlen terv mögött. Senki a világon szárazföldi háborúban nem tudta megállítani a mongol hadakat. Nekünk sem volt esélyünk és az ellenállás a végpusztulás veszélyébe sodorta a magyarságot. Éppen a tatárjárás el otti helykeresés is segíthetett abban, hogy a nép fele menedéket talált és IV. Béla újjá tudta építeni az országot. Bár a Hunyadiak id legesen fel tudták tartóztatni a törököt, a felemelkedo, hatalmas er források felett rendelo o kez oszmán birodalom ellen kevés volt a magyarok ereje és hazánk földje másfél évszázadra Európa fo o hadszinterévé vált. Nem csoda, hogy Mohács el tt akkora volt az útkereséssel járó felfordulás. De elértük, o hogy a magyar állam nem semmisült meg. Miel tt és miközben a törököket a keresztyén hadak ki zték Mao u gyarországról, mindenki kereste a helyét, ami felkelések sorához és a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett. Ennek köszönhet en a Habsburg-birodalmon belül a magyar királyság viszonylag jobb helyzetbe jutott. o Hogy micsoda er t képvisel a magyarság, azt nemcsak forradalmai és szabadságharcai tanúsítják, hao nem a békés id kben nyújtott teljesítményei is. Miután a törököket ki zték, egy csak közel kétmilliós o u magyarul beszél népesség maradt meg és az elpusztult magyarság pótlására hatalmas tömegek települtek o be Magyarországra. Elsosorban németül beszél k. Herder a 18. században komolyan aggódott a magyar o 115

nyelvért, veszend nek ítélte. Mégis a rákövetkez században a kétmillió magyar származású képes volt o o egymilliónyi németet, félmilliónyi ugyancsak német nyelven beszél zsidót és legalább egymilliónyi szláo vot, örményt és egyebet a magyar nyelv önkéntes vállalására késztetni. Miképpen, nem könny megérteni. u Hiszen az er , a hatalom, a szervezettség és minden számbavehet tényez a németül beszél k mellett szólt, o o o o azaz Magyarországnak el kellett volna németesednie és a magyar nyelvnek már régen alig beszélt tájnyelvvé kellett volna silányulnia. Feltételezhetjük, hogy a magyarság vállalására nem csupán az egyénközpontú magyar nép befogadóképessége, hanem a magyar nyelv ereje is késztette a beolvadókat. Nem mindegy, milyen nyelven gondolkodik valaki. Ugyanis a nyelv rendszere befolyásolja, hogy az adott nyelven gondolkodónak milyen a viszonya az anyagi világhoz, önmagunkhoz, másokhoz és a világ teljességéhez. Mára az er - és nyersanyagforrások sz k lése miatti válság elérte a legfejlettebb országokat is és mego u u indult a jóléti társadalmak leépülése. Magyarországot, ahol a jóléti állam csak vágyálom volt, különösen nehéz helyzetbe került. Folyamatosan hatalmas mennyiség forrást visznek ki az országból miközben a u végs kig eladósítják. Senkit sem izgat a magyar nép helyzete és jöv je, a gazdag nyugati országok, külöo o nösen a gyorsan hanyatló USA sarokba szorított patkányként viselkednek és minden eszközzel igyekeznek helyzetük romlását valamilyen módon késleltetni. Megérthetjük népünk mai válságát. Z rzavaros állapotaink, az egyezségre képtelenség, a szenvedélyek u mögött a közelg hatalmas válság, az újabb Mohács s t a még annál is súlyosabb fenyegetettség veszedelme o o rejlik. Veszélyérzetünk már lassan negyven éve jelzi, hogy ez így nem fog menni, ebb l nagy baj lesz. Még o pontosan nem világos, mi fenyeget és a magyar igyekszik a helyzetet megérteni és a kiutat megtalálni. Amikor a különböz közösségek vagy személyek hallanak arról, ténylegesen milyen jöv el tt állhatunk, o o o sokan azonnal felfogják, mi következik mert eddigi tapasztalataikkal mindez egybevág, csak ennyire szókimondóan még nem fogalmazódott meg bennük. Minél közelebb él valaki a természethez, annál gyorsabban megérti mi fenyeget és igazából csak a kifejlettebb pénzbetegség zavarja a tisztábban látást. Hazánk népessége, nemcsak a fenyegetettség hanem a hajszoltsága miatt is rossz lelki és egészségi állapotba került és a magyar társadalom egy része pénzbeteggé is vált. A veszélyt érz , helyüket keres , a o o világban eligazodni vágyó emberek állandó feszültségben élnek. Mindez a végs kig igénybeveszi a társadao lom lelki teherbíróképességét. Nem ritka, hogy a többtagú családban nincs két olyan ember, aki ugyanarra a pártra szavazna. Évtizedes baráti társaságok sz nnek meg, mert tagjai különböz képpen ítélik meg az u o ország helyzetét. Nem bíznak már a sajtóban és a kép- és hangcsatornákban sem, joggal ézik, félrevezetik oket. Valóban, nem a független szerkeszt k és újságírók véleményét tükrözik, hanem az általában külföldi o tulajdonosi kör véleménymérnökeinek utasításait követik. Nemcsak a kormányban, hanem az ellenzékben, valamennyi pártban és mondhatni a rendszer egészében rendült meg a magyar nép bizalma és nem alaptalanul.

10.6.

A fogyasztói társadalom emberarcúvá válása

Világunk átalakulóban van. Nézve az Európai Közösség jöv jét, ami a tudósokra, mérnökökre, közgazo dászokra van bízva, belátható, végrehajtható, egyszer bb feladat. Ami nehezebb, az átállás emberi oldala. u Mondhatjuk, az átállás kulcsemberei, az összetettebb feladatokkal terheltebbek inkább a bölcsészek, lelkészek, nevel k, tanítók, tanárok. Most az átállás emberi tényez ivel foglalkozunk. o o Mai tizen- és huszonéves fiatalokra tekintve, józanul mérlegelve számíthatunk arra, hogy életük javát, gyermekeik életének pedig szinte az egészét a jelenlegi 'nyersanyagból szemetet' gazdaság gyökeres átalakításának korszaka határozza majd meg. Azaz a mai tanulók életük nagyobb részét már egészen más körülmények között élik majd le, mint ahogyan ma nevelkednek. Arra kell oket felkészíteni, hogy túl tudják élni a fenyeget er forrásválságot. Ehhez nem csak a megoldandó, megoldható tudományos-m szaki o o u kérdések sorát kell számba venni, hanem azt is, hogy mit kezdjünk magunkkal, emberekkel, miért érdemes egyáltalán élnünk. Azoknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, ezekben a nagyon nehéz, viszontagságos id kben, saját mao gukhoz h nek maradva, els sorban személyes példájukkal kell hatniuk. Lehet ugyanis, a nemzet napszáu o 116

 mosaiként, akárcsak a korábbi idokben, teljes életet élni és az emberséget, az emberi helytállás példáit adni tovább. Óvón nek, tanítónak, tanárnak, lelkésznek lehet, hogy nincs gazdagsága és nagy háza. Ezeknek elo lenére élhet teljes életet és lényének sugárzása mássá, emberivé alakítja maga körül a világot. Nem szabad, hogy az értelmiség egésze, elárulva a rábízottakat és önmagát is, beálljon a percemberkék, az aranyborjú körül táncolók közé. Ha valaki pedig gyenge ellenállni, legalább ne álljon a bálványimádók élére. Fenntartható élet ma. Világunk válságának kezeléséhez nem tekinthetjük mintaként a természettel és egymással összhangban él természeti népek életét, azoknak az évszázadokon, évezredeken át alig változó o életmódját. Ehhez túl sokan vagyunk. Legfeljebb fékezhet k a felgyorsult változások és a természettudoo mányok alkalmazásával együttjáró kockázat nem vezethet tudományról és iparról való lemondáshoz. Ezért életrendünket ne úgy fogjuk fel, hogy eleve zsákutcába visz. Inkább arra gondoljunk, hogy a fejlodésnek ezt a szakaszát az emberiség nem nagyon kerülhette volna el, ezen át kellett, át kell esnünk. Világunk ugyanis hatalmas értékeket halmozott fel, els sorban ismeretet. Megtanultuk, könyvekben, o kép- és hangszalagokon, lemezeken, számítógépekben hogyan tároljuk a tudást, miként tanítsuk, gyarapítsuk. Meg rzend értékek a tudomány és alkalmazásai, a m szaki és egyéb ismeretek. Akkor maradhat meg o o u az ember, ha megfelel tudományos és m szaki ismeretek birtokában megújuló eroforrásokat használva o u elégíthetjük ki a társadalom valóban szükséges anyagi igényeit. Egy fenntartható és egyben fejl d társadalmat úgy határozhatunk meg, mint amelyik orzi és gyarapítja o o a tudást és a természetes renddel összhangban alkalmazza azt. Egyúttal az emberek teljes emberként élnek benne és ezért nem válnak eszközeik rabjává. Egy társadalom életereje, fennmaradási képessége meghatározó módon függ attól, mennyire mondható teljesnek az élet, melyet polgárai élnek. Annál teljesebb lehet az ember élete, minél többféle szál f zi a világhoz, mennél inkább köt dik, köt dhet mindahhoz, ami u o o körülveszi, ami számára elérhet o lehet. Tudományos-m szaki ismeretek és szellemi értékek nem egymást kizáróak hanem egymást er sít ek. u o o A világméret válságból való kilábalásunk alapvet eleme a fogyasztói társadalmak emberivé tétele. Ennek u o f eszköze a szellemi értékekre való nevelés és ezáltal emberhez méltó élet felmutatása. Ez a folyamat már o beindult és rajtunk múlik, mennyire teljesedik ki.

11.

Zárszó

Most befejezésként röviden vizsgáljuk meg, merre tarthat a világ, milyen fontosabb dolgok történhetnek az elkövetkez néhány évtizedben. Nem festhetjük rózsaszínre a jövot, ne reménykedjünk csodafegyverszer o u híresztelésekben, lásd a 9.2. szakaszt. Nem számíthatunk olyan fordulatokra, amelyek nagyobb megrázkódtatások nélküli évtizedeket ígérnének. Három valószer nek ható forgatókönyv után egy olyan, kedvez u o eseménysorozatot is vázolunk, amely éppen az emberiség jelenlegi, lelki élettávlat nélküli szellemi állapota miatt valószer tlen. Végül pár sorban útravaló olvasható. u 11.0.1. Összeomló világ Háborúk. Er södik a nagyhatalmi vetélkedés. Egyre inkább sarokba szorul a hatalma elvesztését l tartó o o Egyesült Államok. Miel tt végleg másodrend hatalommá válna, vetélytársait, els sorban Kínát katonai o u o fenyegetéssel kísérli meg visszaszorítani. Elszabadul a háborús er szak, az atom, biológiai és egyéb fegyo verekkel vívott háborúk elpusztítják az emberiség túlnyomó részét. Villamosáram hálózat összeomlása. Magánkézre juttatta a piaci terjeszkedés a villamosenergia hálózatok elemeit. Nyereségük kedvéért a tulajdonosok leépítik a tartalékokat illetve nem képeznek újabbakat

117

a szükséges mértékben. Emiatt már mostanában is egyre több a nagyobb áramszünet, amely hatalmas te rületekre terjed ki. Rendkívüli idojárási viszonyok, er források ellátási zavarai, ezeknek együtthatására o el fordulhat, hogy a hálózatokat már nem tudják újra üzembe helyezni. Tekintve, hogy szinte minden - víz o és csatornahálózat is - a villamosenergia hálózat függvénye, a hálózat végleges összeomlása végzetes csapás. Nemcsak a városok tömbházai válnak lakhatatlanná egy-két napon belül, hanem a társadalom egésze megbénul. Az a része népességnek, aki nem tud elmenekülni falura vagy kertes házba, víz-, élelem-, és gyógyszerhiány valamint a kitör járványok miatt eleve pusztulásra van ítélve. o Nem nehéz elképzelni, mit jelent majd a nemzetközi nagyvállalatok termékeivel ellátott, a kínai áruk tömegét árusító világkereskedelem összeomlása. Volt már ehhez hasonló folyamat a történelemben, ez a Római Birodalom bukását követ en játszódott le. Példának nézzük meg, milyen sorsra jutott a hatalo mas teljesít képesség , központosított római fazekasipar. Termelékeny, nagyteljesítmény gyárai jó min o u u o ség konyhai és étkezési eszközökkel, tárolóedényekkel, tet fed cseréppel és más égetett agyagtermékkel u o o olyannyira ellátták a birodalmat, hogy a régészeknek ma is hatalmas feladatot jelent a nagy mennyiségben talált cserépdarabok összeillesztése. Egy délfrancia területen m köd üzem termékei nemcsak a birodalom u o nyugati területein voltak kelend ek, hanem azon kívül a mai Dánia és Kelet-Németország területeire is elo jutottak. Olcsók voltak, még a vidéken él családok is megengedhették maguknak a szép étkészletek, a o sütéshez-f zéshez használatos tálak megvételét és a tet k cserepekkel való fedését. o o Róma bukása végét vetett mindennek. Amikor a régészek Kelet-Angliában, egy, a 6. században élt király sírját feltárták, abban a hanyatlás megdöbbent o jeleit mutató fazekasmukákat találtak. Ilyen otromba edényeket a 4. századi Britannia római tartományban egy vidéki gazdálkodó sem tett volna fel az asztalára, ám kétszáz évvel kés bb király evett bel lük. Ráadásul, ezek többségét külföldr l kellett behozni. Róma o o o bukása után Britanniában a fazekaskorongot sem használták, a fokozatos összeomlás Britannia társadalmigazdasági viszonyait nem a római hódítás, hanem az ezerévnél is korábbi szintre vetette vissza. Mindez Róma iparának fejlettségével, er s szakosodásával magyarázható. Róma fazekasüzemei kifinomult eljáo rásokkal jómin ség , hatalmas mennyiség árut gyártottak és ezek az üzemek azzal váltak gazdaságossá, o u u hogy a teljes birodalomban szétterítették a tömeggyártás miatt olcsó termékeiket. Ezzel viszont mindenütt tönkretették a hagyományos kézm ves fazekasságot és ez a foglalkozás kihalt, az eszközei és a szaktudás u mind elvesztek. Így tüntek el a britanniai fazekasok is és a birodalmi összeomlás, a távolsági kereskedelem megsz nése után az utódok fazekasáruk nélkül maradtak, nem tudtak tálhoz, edényekhez, cseréphez jutni. u 11.0.2. Sodródó világ Tehetetlenségénél fogva a világgazdasági rendszer mindenképpen igyekszik fenntartani arculatát. Az USA er forrásainak java része a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában folyó tartós háborúskodásban emésztodik fel. o Mélyül az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék, a két világ közötti súrlódások, összecsapások ereje egyre hevesebb. Elérik céljukat a széls oséges iszlám er k, bizonytalanná teszi a fejlett világ olajelláo tását. Feler södnek az egyetemesítés nemkívánatos mellékhatásai. Ugrásszer en n a nemzetközi b nözés, o u o u amely a világgazdaságba és az államéletbe beépülve annak meghatározó tényez jévé válik. o A fogyasztói társadalom ragaszkodik a lényegéhez, a folytonos gazdasági növekedéshez. Fokozatosan még er szakosabbakká válnak a hirdetések eszközei, emiatt a még jobban hajszolt emberek élete évr l-évre o o reménytelenebbé válik. Er södik az egyetemesítés különbségeket eltüntet hatása. Hallatlan veszélyek horo o dozójává válik az azonossá gyúrt emberek társadalma. Ugyanolyanná lenni, ugyanúgy gondolkodni épp azt jelenti, hogy emberek állatokhoz hasonlóan kezdenek viselkedni. Ebben az ember számára természetellenes helyzetben kiszámítathatlan, hogy változások esetén mi fog történni. Az emberekbol kilúgozták az emberre jellemz erkölcsi gondolkodást, a személyes felel sség érzetét. Válsághelyzetben összever dött tömegek o o o bármire képesek lesznek. Környezeti válság fenyegetéseire tekintet nélkül, minél többet kicsikarva kiaknázzák a bolygó hozzáférhet olaj, földgáz, szén, lignit, olajpala és olajhomok készleteit. Így sem kerülhet el az energiaárak o o

118

ugrásszer emelkedése. De a pazarló rendszer fennmarad, még jobban pusztítva az embert éltet terméu o szetes környezetet. Szegény és gazdag között az ellentét még kirívóbb lesz, a csökken népesség gazdag o u országokba való bevándorlás ellenorizhetetlenné válik. A világméret felmelegedés miatt is súlyosbodó teru mészeti csapások és az édesvíz hiánya egyre nagyobb pusztításokat okoznak, amelyek feltartóztathatatlan népvándorlásokhoz vezetnek. F leg a szegényebb, nagy néps r ség országokat sújtja az er forráshiány. Koolaj és földgáz sz kében o uu u o u csökken a mez gazdasági termelés és a ma Észak-Koreában tapasztalható éhínség általánossá válik. Mivel o számos ilyen helyzetbe kerül ország atomfegyverrel is rendelkezik, világszerte elképzelhetetlenül súlyos o helyi összeütközések alakulnak ki. Újabb és egyre pusztítóbb betegségek sokasága jelenik meg. Nem tud az emberi immunrendszer nem tud alkalmazkodni a szennyezett környezet okozta végzetes változásokhoz. Képtelen kezelni az orvostudomány az újabb fert z kórokat, az immunrendszer újabb és újabb betegségeit. Összeomlik az egészéségügy o o rendszere. Nyilvánvalóvá válik a kaotikus folyamatok kezelhetetlensége. Egyenként még talán megoldható kérdések hatalmas mértékben feler sítik egymás káros hatásait. Szétesik a pénzügyi és gazdasági világrendszer, o összeroppan a világrend és végítélethez hasonlító viszonyok alakulnak ki. A válságba zuhanó fogyasztói társadalmak tömegei az ugyanolyanná gyúrt gondolkodásuk miatt képtelenek alkalmazkodni. A csupán kocsivezetésre, távirányítók, marokbeszél ok kezelésére kiképzett, csak a sz k szakmájához érto emberek u társadalma bénulttá válik. Rájuk zúdult balsorsuk miatt a felb szült emberek b nbakokat keresnek. Azokra o u a hirtelen kiemelked hangadókra hallgatnak, akik leginkább megérzik az akaratlanul is állatias viselkedésre o beállított emberek lelke mélyén kavargó torz indulatokat. Azok ellen fordulnak a tömegek, akik vezették oket és amint a 20. században is annyiszor, utólag felfoghatatlan és értelmezhetetlen borzalmakat követnek el. A legsúlyosabb zavargások a fejlettnek nevezett országokat sújtják. 11.0.3. Csendes leépülés Nemcsak az er források hiánya miatt épül le a szegény országok gazdasága. Mivel gyorsan emelkedik a o bolygó átlagh mérséklete, hatalmas területek sivatagosodnak el. Elviselhetetlenné válik az édesvízhiány. o India és más országok népessége a vízhiány és a velejáró kísér jelenségek miatt rohamosan csökkenni kezd o és szinte valamennyi túlnépesedett ország hasonló helyzetbe kerül. Csökken a gabonatermelés. Emiatt a szegény túlnépesedett, eleve f leg növényi táplálékon él országokban a gabonatermelés csökkenésével foo o kozódik az éhezés. Ezekben az országokban általánossá válik a pusztulás. Lassan szétesik a világgazdaság. Pár évtized alatt a világ népessége a sokféle hiány és a társadalmak szétesése miatt a töredékére csökken. Akik megmaradnak, azoknak egyel re elegend er forrás áll rendelkedésre. o o o Minthogy a fejlettebb, északi országokat a felmelegedés is kevésbé sújtja és jelent s tartalékaik vannak o a mez gazdaságban, népességük jelent s része túlélheti a válságot. Ugyanis egy földterület, lásd a 8.1.2. o o szakaszban, ha f ként növényi táplálékon élnek, nyolcszor annyi embert képes eltartani, mint ha f leg állati o o fehérjével táplálkoznak. Ez utóbbi jellemzi a mai európai átlagembert is. Amint csökken a mez gazdasági o termelés, egyre kevesebb állati fehérjét fogyasztanak, nem fenyegeti oket éhhalál. Különösen kedvez o ebb l a szempontból a Kárpát-medence lakóinak helyzete, ahol sok a term föld és b ven van víz. Így a o o o fejlett országokban fennmaradhat sot továbbvihet lehet a mai m veltség és tudás. Erre alapozva a világ o u megmaradt népessége képes lehet a fenntartható élet társadalmak létrehozására. u 11.0.4. Mesés változat - a fenntarthatóvá váló világ

Ha nem lennének az emberek annyira fogyasztásra beállítva és a felmelegedés sem fenyegetne, elképzelhet o lenne az alábbi forgatókönyv is. De így mindez csak szép mese.

119

Tudatosodik a fenyeget világméret válság veszélye a politikai-gazdasági hatalmat birtokló gazdag oro u szágok polgáraiban. Tanulnak a történelembol, például a Húsvét-sziget sorsából. Felismerve a fenyegetettséget, az emberek takarékoskodni kezdenek és gondolnak nemcsak maguk, hanem gyermekeik jöv jére is. o Rájönnek arra, hogy a gátlástalan fogyasztás, az igazából szükségtelen javak, cuccok halmozása nemcsak életterünket pusztító tevékenység, természetes környezetünk, így jöv nk elleni vétek, hanem életük min séo o gét is rontja. Tudatosabban tervezik vásárlásaikat, csupán azzal, hogy elhalasztják például a kocsicseréket, mert takarékosabb kocsikra várnak, elérik a kulcsiparágnak számító járm ipar gyökeres átalakulását. Mivel u katonai jelleg megoldások sorra kudarcot vallanak, a hadipar és a nemzetközi fegyverkereskedelem veszít u u súlyából. Egyre jobban terjednek a szélerom vek. Jelent sen emelkednek ugyan az olajárak, de csak foo kozatosan, mert a gyorsan terjed o többfeladatos termelési rendszerek egyre kevesebb er oforrást használnak fel. Mez gazdaság, ipar, kereskedelem olyan rendszerekbe szervez odik, melyek a helyi adottságokhoz alo kalmazkodva lehet leg kevés er forrással tartják fenn magukat. Fehérjeszükségletünket els sorban növényi o o o fehérje fogyasztásával fedezik. Számos, csupán cuccnak nevezhet árucikk ára az olajár emelkedése miatt annyira felszökik, hogy o elt nik a piacról. Tudatosabb vásárlásaink részarányának növekedése magával vonja a hirdetések visszszou o rulását. Elt nnek a hirdetésbol él kereskedelmi hang- és képcsatornák és körúti sajtó nagyobbik része. u Ezzel megsz nik az emberek idegeinek naponta több órán át történ borzolása, feszítése, az tájékoztatási u o szemét termelése és terjesztése. Kezdetben ez a nagy többség számára szokatlan lesz, nem tudnak majd mit tenni a rengeteg sok szabad id vel, er vel, de fokozatosan rájönnek arra, mit kezdjenek magukkal. Sokkal o o több idejük lesz egymásra, olvasásra, sétálásra, a gyermekekre, a tudományra, m vészetekre, mozgásra. u Fel fogják fedezni, mennyivel tartalmasabb így az életük. Megszabadulva a pazarló fogyasztás kényszerét l az emberek oldottabbak lesznek. Természetüknek megfelel en egyre többet foglalkoznak a szellemi o o értékeik gyarapításával. Visszatér az emberek életkedve, a társadalmak gyermekbaráttá válnak, a népesség elöregedésének folyamata megszakad, a bolygó népessége egy adott szinten állandósul. Gyorsított ütembe tér át a mezogazdaság a szerves módszerek használatára. A megtermelt élelmiszer mennyisége nem csökken annyira gyorsan, hogy nagyméret éhínségek alakuljanak ki. A szegényebb oru szágokban is megáll a népesség növekedése és a túlnépesedett országok lélekszáma nagyobb megrázkódtatások nélkül csökken addig, amit a térség magától, küls er források bevonása nélkül is el tud tartani. o o Sikerül megállítani az erdoterületek csökkenését, s t világszerte hatalmas területeket adhatnak vissza a o természetnek. Nem csökken tovább a fajok száma, a természetes környezet növekv aránya csökkenti az o éghajlatváltozások okozta csapások erejét. A 20. század során felhalmozott mérgezo, pusztító anyagokat lassan feldolgozzák, ártalmatlanítják és ezzel fokozatosan csökkentik a természet szennyez dését. Ezzel az o emberiség egészségi állapota is fokozatosan javul, az egészségügy f feladatává az egészség meg rzése, a o o megel zés válik. o Az egyetemesítés ezredvégi rendszere lassan átalakul. Vívmányaiból els sorban a világot behálózó ino formatikai rendszer válik maradandóvá. Ez a rendszer lehet ové teszi, hogy az emberek az oket érdekl o ismeretekhez gyorsan hozzájussanak. Legfontosabb egyetemes ágazattá a szellemi javak terjesztése válik. A látványosan kibontakozó tudományos-m szaki forradalom mindenkinek teret nyit arra, hogy képességeiu nek megfelel módon tevékenykedjen. Ez a rendkívüli helyzet kivételes alkalmat kínál az emberek szellemi o megújulásához, a fogyasztói társadalom lelkileg megalázott és megnyomorított polgárai emberibb módon kezdenek élni. Gyermekeik már igazi személyiségekké válhatnak. Felszabaduló hatalmas emberi er foro rásaink akkora lendületet adnak az átalakulási folyamatnak, hogy száz-kétszáz éven belül az emberiség életrendjét fenntartható pályára sikerül állítanunk. 11.0.5. Útravaló

Alapelv, hogy gondolni kell a legrosszabb helyzetekre is és lehet ség szerint fel kell rájuk készülni. Egy o mai európai és magyar fiatal számára a válságra való felkészülés a túlélésre majd az azt követ újrakezdésre o való készülést jelenheti. 120

Minél többféle emberi értéket, tudást, ismer st és barátot kell gy jteni, szerezni. Egyedül úgy sem lehet o u és meg kell mondani, nem is érdemes túlélni. Ezért is kellenek társak, rokonok és barátok, akikkel egymást segíthetjük. Érdemes minél több alapvet emberi készséget elsajátítani, mit hogyan lehet elkészíteni, o megcsinálni. Emberi értékek, tudás, készségek semmilyen körülmények között nem vesznek el, éltet er k. o o Aki ért valamihez, arra szükség van és életben hagyják a mindenkori hatalmasok, míg a semmihez sem érto, alkalmatlan ember a nehéz id kben csak felesleges kenyérpusztítónak számít. o Tartsunk vészhelyzetre otthonunkban két-három hétre elegend ivóvizet, élelmiszert. Tudjuk, hogy o összeomlás esetén hová mehetünk, melyik vidéki ház adhat számunkra menedéket. Ahol van ivóvíz, lehet f teni fával is. Amíg lehet és olcsó, vásároljunk falusi házat, minél messzebb a zsúfolt városoktól. u Gy jtsünk jó szerszámokat, jogosítvány helyett inkább kerérkpárra gondoljunk. u

121



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 16 2. óra 3 eloadas alapvizsga algoritmusok analízis dolgozat analízis dolgozat megoldás antropológiatörténet bio biotechnológia biztonsgtecnika bogarak deklaratív programozás durkheim elte ttk építészet etikett földrajz gazdasági közjog gazdaságtörténet gépgyártás inverz függvény jegyzetek jegyzőkönyv jogfosztás jogi alaptan kőzetek közoktatási rendszer kultur lemezszegélyek megtakarítás minden ami valszám mindennapok kémiája motiváció munkaerő műemlékvédelem művészettörténet növények ökológia reklám számtek szemiotika tarnóczi féle termelésmenedzsment torlódási hely utazás vállalatirányítás vízép xls