Anglia története
Országok listája
HungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarTörténelemA Középkori Európa CivilizációjaJegyzetekAnglia története
2009.01.02 16:01:46
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2. óra(2008-02-15)
Anglia története
9.sz.: norvég és dán vikingtámadás ( Northumbria + Közép Umbria ellen
Kialakuló dán hatalmi terület ( letelepedés: dániai dánok.
Földmqvelésbe kezdtek, és az emberek egy része békés életmódot folytat.
Angolszászok hódítása.
York-i dán királyság: a politikai központjuk. Katonai központjuk: 5 vár vidéke: Linceln, Lenchester, Derby, Lincoln, Stampford.
A dán hódítás a brit szigetek geopolitikai helyzetében jelentQs változást hozott. (ElQtte 7 nagyobb angolszász királyság osztozott Anglián.)
Kelet Angliai királyság, North Anglia, Mercia királyság gyengül, az északnyugati részét a dánok foglalták el,a délkeleti részét pedig az angolszászok.
Angliában: északon dánok, délen Wassex
(Succex, Issex)
871 899: Nagy Alfréd uralkodása
Politikája: A dél angliai kis területen erQdöket épített (33), a földmqves katonákat ide telepíti le, ezáltal megszervezi a területi védelmet + a dán partvédelmi flottát.
A hadsereget átszervezte: fyrd intézményét alkalmazta: angolszász férfiakat ha hadba hívták, menniük kellett. A várak körül területi egységre bontja az országot ( grófságok kialakulása.
A dánokat megállítja és megegyezik a királlyal 886-ban. Dániát felosztják, London kérdéses.
Déli rész: wessexi fennhatóság
Északi rész: dán fennhatóság
Alfréd utódai alatt angolszász megerQsödés megy végbe, északra nyomulnak.
916 917: Kelet-Anglia elfoglalása
927: Olaf York-i dán király feletti gyQzelem
937: Brunan búri csata ( angol gyQzelem
954: felszámolták az utolsó dán ellenállási gócokat, eljutnak Skócia vidékéig (kelta szlávoknak önálló hatalmuk van).Északról gótok, délrQl angolszászok támadnak.
1000: utolsó kelta királyságot is felszámolták /Strathclyde/
900 954: nagy pusztítás, az angol egyház jelentQs vereségeket szenvedett, míg a 10.sz. II. felében hosszú, békés idQszak következik be. A népesség nQ, az egyház újraéled, az állam átalakul.
A grófságok rendszerének kialakulása is ide köthetQ. Az angolszász és a dán királyságokat grófságokra osztották. A grófság élén a grófok álltak. Gróf = baldor man.
(A 10-11.sz.-ig nem lehetett örökölni ezt a címet.)
A grófok hatásköre: adószedés a területén, bíráskodás, haderejének vezetése a király hadseregében. A grófságokon föld-majd kQvárak épültek, itt tartották a grófságok gyqléseit, itt elnökölt a gróf is. A grófságok központjában a várak körül szerény városi fejlQdés is elindul. (piaci vámszedés, adók). A grófság jövedelmeinek 1/3-ad része a grófé, 2/3-ad része a királyé. A grófnak saját költségén a hivatali apparátusát is fizetnie kellett (írnokát, klérusát& ). A legnagyobb földbirtokos családokból kerültek ki a grófok. A királyok nehezen érvényesítették közvetlen a hatalmukat,így a grófok voltak a királyok támaszai, közvetítQi. Nem volt etnikai alapú konfliktus. (A dánok elfogadták, hogy Anglia meghódította Qket.)
Kedvezett: hogy helyi birtokosok töltötték be a grófságok szerepét, de hatalmi visszaélésekre kezdik használni ezt a hivatalt. ( megjelennek a sherifek (vice comes= alispán).
A király bizalmasaiként a grófságokban a tényleges feladatokat látták el. A grófságokból szervezett tartományok, provinciák élére állították a grófokat. A sherif pozíció végig megvan az angol középkorban, középbirtokosi rétegbQl származott. A grófságokat hundredekre osztoták (100-ad kerületekbQl áll). ( 100 olyan földbirtokost foglaltak magukba, akinek egy hide-jük volt. (Hide = területmérésre alkalmas mértékegység).
Egy szabad angol család megélhetéséhez egy hide volt ideális, a terület termQképességétQl függött, hogy ez mekkora volt. Ez után 100 gyalogos kiállítása kellett. (Féljárás: 50 birtokot tartalmazott). Kialakul a tizedes felosztás rendszere (tilhing). Katonai, majd bíráskodási és közigazgatási egységek.
991: az angolok vissza tudják tartani a dánokat (Athelned).
Angliában az asszimilálódott dánokkal ellenszenvesek. A dánok sarcolták Angliát (danegeld=dán pénz).
1002: Szt. Brice napi mészárlás (angliai dánok nagy részének lemészárlása)
1013: bosszú hadjárat Anglia ellen (hosszú hadjárat)
1018: Knut is dán király lesz ( új birodalom: Dánia + a meghódított Anglia + Norvégia nagy részét is meghódítják (Trantheinig jutott).
Angliában törvényes uralkodónak mondja magát, hithq keresztény, kiadja az angolszász törvényeket, kárpótolja az egyházakat, a grófságokat a provinciákba szervezi, 4 nagyobb: Wessex az Q felügyelete alatt áll, a többit a dánoknak adta ( ( járlok = earl)
Knut fiai hatalmi harcokba bocsátkoznak és szétzilálják az országot. Norvégia kivált, Angliát és Dániát felosztották.
1042: az utolsó Knut fiú is meghal ( Hitvalló Edward kerül a trónra (Wessex dinasztia sarja).
Egyháztámogató politikát folytat (felépíti 1066-ig a Westministeri apátságot). Utóda nem volt, így felesége fivérét jelölte ki utódjául, Harold Godwinsont , aki 1066 elején kerül a trónra és akit támogat az egyház illetve Wessex grófjai, viszont az Anglia körüli hatalmak nem ismerték el, pl.: Norvégia: mert igényük volt a trónra, de ugyanígy más kisebb grófi család sem fogadta el.
Normannok: fejlett a hajózási technikájuk ( kereskedelmi hálózat, márka = viking eredetq pénzegység, Írország elsQ pénzverdéjét is Qk hozták létre.
York-i dán királyság ( vikingekhez köthetQ államalapítás.
Mem szigeteki királyság: Sudteys
Skócia, Íro., Kijev, Novgorod.
Normann hercegség elfoglalása, megalapítása.
911: Ralf frank királytól megkapja azt a partszakaszt, amelyet gyakran támadtak a vikingek és sikerül megvédenie. (Soussone-ban herceg lesz: fel kell vennie a kereszténységet.)
Ralf utódai: Hosszúpartú Vilmos (942-ig). A Roani egyházmegye az övé, ill. Q az, aki megszilárdítja az országot ( megölik. Másik utód: Richard, aki a kalózok vezére, de Q meg tudja tartani a hatalmat.
A földbirtokokat a dinasztia sajátjának tudta be. A hercegség területén megtörténik a pagus rendszer felújítása.1014: vicomtok álltak a terület élén. A hercegi udvar valóságos központtá vélt. Normandia békés tartomány lesz, gyorsabban fejlQdik és a hercegi bevételek egyre jelentQsebbek. 11.sz.: a letelepült vikingek, a helyi népességgel összeolvadtak, és a herceget szolgálták ( normann nemesség (elfranciásodtak, de eredettudatuk megmarad) a hercegtQl cserébe földbirtokokat kap. A berendezkedés hqbéri volt. (hqbér = feudum)
Katonai szolgálat cserébe (feudális rendszer). Kialakul a primogenitúra: elsQszülött öröklés.
Dél-Itália: langobárdokhoz ment a többi szülött, mert nem kaptak elég jussot.
Szicília az araboké, Szürakúza idQnként Bizáncé, a központ: a Pápai állam, innen délre kisebb hercegségek, grófságok önálló politikája. Ezek urai fogadták szolgálatukba a normannokat. Amikor többen voltak, puccsal átvették a hatalmat, késQbb több puccs is történt. Mikor már elegen voltak, megszervezték a dél- itáliai normann királyságot. A Szicíliai királyság kialakulását csak a 12.sz.-ban ismerik el.
1066: Anglia meghódítása.
Utód: Hitvalló Edward: Harold, Wessexi gróf hatalmát nem fogadták el, fellázadt ellene Tosti gróf és más hatalom. Vilmos elkezd szervezkedni, menekült angol urakat használ fel, Harolddal is szövetkezett, Q északról, Vilmos délrQl intéz támadást. Vilmos expedíciós hadsereget állít fel. Normandiai hercegségét feleségére, Matildára és 14 éves gyermekére hagyja. A hozzá hqséges embereket otthagyta Normandiában és feleskette Qket. Diplomáciája: pápai jóváhagyás, hogy Qt illeti meg a trón. A dél-itáliai normannoknál is fölveszi a kapcsolatot, a pápától zászlót kapott, ez alatt harcolt a hastingsi csatában. Az északi frank gótokat akarja meggyQzni, hogy támogassák. Az angol uralkodót ezáltal elszigetelték a politikától, diplomáciai kapcsolatoktól. Hadjáratba elQször York mellé a norvégokat küldi, itt az angolok gyQznek (Stanford Bridge i csata).
Hastingsi csata: angolok vereséget szenvednek ( London körülzárása + elfoglalása.
1066: Anglia királya Vilmos (Westministerben). Az angol egyház is elismeri, így létrejön az Anglonormann királyság. Hqbéri minták szerint valósul meg a normann berendezkedés Angliában.
Hitvalló Edwardot tekintette Vilmos az utolsó uralkodónak. Királyi birtokhoz kiterjedt erdQségeket csatol, és ezek az erdQk szabad területek voltak. Bevezeti az erdQ jogot ( c$&(HJ Ü b
NObdfp Ê Ì ÆÊ|`-- Ú!Ü!Ä"Æ"+$$$%µ%¶%Ô%Õ%P(R(ª)¬)ê)**»+,Ò,ü,üøüîçüàüàüÜØüÔÐÉÐÔÉÐÔÐÅÐÅÁŽ¹²¹®§®¹®Á®Á£Á£££££h#
jaðh¿Mkh¿Mk
jaðh!XÆh!XÆ
jaðhh
jaðh9h9h³q¢hðmÉhÓ
jaðhphphuæh"
jahjk:
hjk:6>*hjk:hjk:6>*høfhjk:6&(JLØN Þ
«
Ö
æ
ç
ZgÃâÿÚ4Ì FÈÊýýõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ $a$gduææýýÊ ||-Æ"$$Ñ$6%%¶%|&v(d)*+Ò,F--Æ- ./1:5ö56Â9ö9÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gduæü,þ,D-F-/Ð/b0d0ö1 4485:5ö584<ü@þ@A¸BºB¼BDRÐUÒUÖ^Ø^î^ð^._0_ÜeÞe6f8fÔiÖiÒkÔkÖk$o&oörørJsLs¤t¦tävævèvÂyþy¤z¦zùõñõíéâéÞ×ÞéÞÓÏËÇÀǼ޼º¼³¼³¼³¼³¼³¼³¼³¼¬³¼¥¼¼¥¼¥¼¥¼¼¥h8Çh'bk6>*
h¿_Îh'bk
j`ðh'bk
jaðh'bk
h[h'bk
jah'bkUh'bk
jaðhi-hi-hg ½h?ehyM
jaðh}Bûh}Bû
jaðhÕhÕhn÷h¿Mkh#
jaðh# 7ö9ø9¢@FA¼B¾BWÄ^@_æb´m²o4ppzq¾q°rªs`tðtòtuvvÚwx"x÷÷÷÷÷ïïïïïïïïïïääääïïïïïÙ
$
&
Fa$gd'bk
$
&
Fa$gd'bk $a$gd'bk $a$gduæonstitutio de foresta). A normann uralkodó több mint 30 grófságból szerveztek erdQkerületeket, ezek élén a királyi tisztviselQ állt. A földbirtokosok nagy részér elqzte akik birtokaikat elvesztették és csak azok tarthatták meg akik nem tanúsítottak ellenállást. Az angol szász birtokosok európai udvarokba menekültek. A földeket a normandiai francia hqbéreseknek osztotta szét az uralkodó, de nem egyenlQ arányban (180 körüli fQ kapott nagyobb birtokokat + 11 közülük is kiemelkedett ) ( az eladományozott birtokállomány felét kapták. 4000 5000 hqbéres lovag szolgálatára számíthatott, 700 800 köztük egyház alatt tartózkodó lovagok. A hqbéri rendszerbe az egyházat is belevonta, cserébe megerQsítette Qket.
Az egyházakba normann vezetQket helyezett (püspökök, érsekek). Vilmos nagy hqbéreseit arra ösztönzi, hogy adományozzanak birtokokat a lovagoknak. Szolgálati intézkedése: servitium debitum. Ez az adománybirokokat és a hqbérest terhelte illetve meg volt határozva hány lovag szolgálatával tartozik. Anglia pacifikálása után: sok hqbéres elbocsátotta lovagjait, de ezek a lovagok Angliában maradnak és fosztogatnak, így a hódítás eredményeit veszélyeztették. Vilmos birtokpolitikába kezdett melyben birtokokat adott a lovagoknak. 1500 lovagot telepített le, akik aztán saját lovagjai lettek. A lovagok nagy földet kaptak, földesurak lettek (nép és föld jelentett vagyont). A társadalom több, mint 90%-a földmqvelésbQl élt. Kb.10 font jövedelmq birtok elegendQ egy lovag szolgálatainak viszonzására (ennyi pénzbQl tudott a lovag lovaghoz méltó életet élni és felszerelését biztosítani). Ezeket a birtokadóiból biztosította.
Lovagság ( hqbérurak ( nagybirtokos hqbérurak/egyház ( király
A birtokpolitika eredményes. A konszolidáció írásba foglalása valósult meg a Domesday book ban : területek összeírása (Skócia felé, az északi vidékek felé nehezebb) és ezáltal az uralkodó pontos képet kapott az országról. Túl nagy ellenkezést nem váltott ki. Királyi bevételek jelentQs részét a földadó = geld biztosította, ezért nézték meg pontosan kinek mi van a birtokában. Ez a könyv telek könyvként funkcionál és célja a hódítás utáni birtokosztás rögzítése.
A hatalom megszilárdítására: Salisburgy eskü: megeskette személyesen a hqbéreseket, hogy hqek lesznek a királyhoz. KésQbb a hqbériséget lazító körülmények kiküszöbölése jogi értelemben. Franciaországban kialakul a hqbéri lánc. Formális hqbérvállalás idQben eltolódhatott. Hqbéresem hqbérese nem a hqbéresem Angliában ez nem így volt. A hqbériség erQsítette a király hatalmát ( jogi norma, majd beépül az angol jogrendbe ( a 19.sz.-ban is él ez, bár hqbériség már nincs. Kialakulásában fontos tényezQ: birtokrendszer szervezete. A hqbéri rendszer sok esetben a királyi hatalom gyengülését kezdeményezte, Vilmos ezt azonban kivédte, ugyanis szórt birtokrendszert hozott létre, nem tömbösen, mint pl.:Franciaországban. Ez a rendszer a király akaratát tükrözte. Jogi normái,elemei: hqbérjog. A hqbéri eskü egy életre szóló elkötelezettséget jelentett. Az utódokat ezzel is megpecsételte ( a jogokat, kötelezettségeket megörökölték, ezek együtt jártak. A régi angolszász nemesi birtoktól eltér: a múltban teljesített szolgálatokért adott jutalom (=Buckland). A birtokos itt fiai között egyenlQ arányban osztotta fel (germán hagyományozási mód) ( allodiális birtok. Ha a nemzetség kihal a király örökli. A hqbérbirtokot csak az elsQ szülött fiú örökölhetett, melyek aztán családon belüli konfliktusokhoz vezettek. A királyi haderQ védelmi népességei megmaradtak és ez volt a fQ cél.
Adománybirtok: a jövQben szolgálatok alapja. Hqbéreskü: személyesen, személyre szabott kapcsolatrendszer, meg nem szüntethetQ, át nem ruházható. Ahogy a nyugati civilizáció fejlQdött ( írásos szerzQdések. A hqbérurak egyben a hqbéresek bírái is voltak.
Konzílium: olyan kötelezettség, amely nem segítségnyújtás volt.
Tanács és segítségnyújtás kötelezettsége kellett.
Auxílium: segítségnyújtás ( legfontosabb a fegyveres segítségnyújtás + pénzben is támogatni kellett a hqbérurat)
Amikor a hqbérúr pénzt kérhetett:
amikor a hqbérúr fia nagykorú lett,a lovaggá ütési ünnepélyéhez költségekbe bocsátkozott (lovagi ruha költségei, ló& )
az elsQ szülött leány kiházasítása ( a hqbérurak pénzt adtak a hqbéreseikkel ( a hozomány összegyqjtése a hqbéresek feladata
háború: a fogságba esett hqbérúr hivatásáról a hqbéresek pénzben fizetik ki a váltságdíjat
ha a hqbérúr adósságba keveredett ( a hqbéreseknek ez nem volt kötelezQ
Scutagium: pajzspénz.
Ha valaki lovagi szolgálatot nem tud teljesíteni (ha a hqbéres beteg vagy öreg volt) pénzen megválthatta szolgálatát ez kivételes eset volt, így nem kellet hadba mennie.
40 napnál hosszabb katonai szolgálatra nem kötelezhetQ. ( a hqbéri haderQ felbomlásához vezetett. Ha elhúzódott, a királynak kellett állnia a költségeket. Télen nem hadakoztak.
A hqbérurak feladat:
háború vezetQi
bíráskodás
adót szedtek
közigazgatási feladat
politikai: a királyi tanácsban intéztek államügyeket
Ez a hatalomra való visszaélésre adott alkalmat. A király területi igazgatásban kis szerepet játszott csak.
A rendszer felbomlásának oka:
40 napos katonai kötelezettség Anglia kézben tartásához és megvédéséhez elegendQ ( vállalt politikai célok (kontinentális politikát folytattak az angol királyok) megvalósításában kevés szerep ( bérelni kellet a koronákat, szerzQdéses haderQt alkalmaztak. A hqbéresek egy része kiesett ebbQl, másik része nem tudta finanszírozni a 40 napot. Ugyanazok, akik elmentek a királyi haderQbe: már zsoldosok.
Scutagium: egyre gyakrabban vetették ki adóként, hogy ebbQl jobban fegyelmezhetQ zsoldosokat tudjanak fogadni. A bírói hatalom, a hqbérúri bíróságok magánbíróságként mqködtek. A hqbéreseknek sokszor a szomszédos hqbéressel vagy hqbérúrral volt konfliktusuk, de ehhez a királyi bíróságra kellett menni, melynek szerepe megnövekedett ( jogkörök elvonása a hqbérúri bíróságoktól. A 13.sz. végére a hqbéri bíróságok jelentQs részét nem mqködtették.
Magna Charta: mindenkinek joga van a királyi bírósághoz fordulni ( a királyi bírák itt pártatlanabbak voltak ill. képzett jogtudók ítélkeztek). A hqbérurak politikai hatalma megmaradt a királyi tanácsban.
13.sz.: rendiség kialakulása.
Új tényezQk a politikai életben:
lovagok is kértek politikai jogokat
városok kialakulása ( az uralkodó a városi adóra egyre inkább támaszkodott, a gazdasági élet speciális jogait megkapják a városok
angol parlament kialakulása
felsQház: lordok háza
alsóház: közösségek, grófságok és városok küldöttei (14.sz.-ban alakult ki)
Az uralkodóknak szükség van olyan emberekre, akik szolgálatokat teljesítettek: bastard (fattyú, elkorcsosult) ( eltért a klasszikus hqbériségtQl.
nincs hqbéreskü
a kapcsolat eldologiasult
nem hqbérúri adománylevél, hanem szerzQdés jön létre a két fél között
magánúri kíséretek létrejötte ( tagjai egy nagyúrral szerzQdtek, meghatározott idQre, de ezek a kapcsolatok nem voltak örökölhetQk
a jutalmazás nem birtokadományban, hanem pénzben és vagy ellátásban adott juttatás ( elQnyös a lordok számára: a birtok jövedelmébQl adták a kíséretüknek a pénzt és/ ellátmányt, nem birtokot adtak nekik
uralkodók zsoldoskapitányokkal kötöttek szerzQdét egy meghatározott hadjárat idejére
az otthoni szolgálatokat is szerzQdéses keretbe foglalták ( a lord(hqbéres) személyzetét szerzQdéssel kötötte magához (ellátás + pénz) - a jogászok is álltak ilyen kapcsolatban a lordokkal
új rendszer a 16.sz. végéig megmarad a Tudorok koráig ( Tudorok: fegyvertelen csapatokat szerzQdtetnek
PAGE
PAGE 4
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-01-26 16:43:47
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
