A középkor fogalma, periodizációja

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarTörténelemA Középkori Európa CivilizációjaJegyzetekA középkor fogalma, periodizációja

1. óra (2008-02-08)

Vizsga: szóban

1, Középkor fogalma, periodizációja

Felosztás: gazdaság, termelés, társadalom szerkezete
A termelést és a megélhetést veszi alapul + a hozzátartozó társadalmi berendezkedést.

Megkülönböztet korszakokat:
preindusztriális
indusztriális
posztindusztriális

A preindusztriális korszakhoz sorolja az emberiség történetét. Az ipari forradalomtól ipari társadalmak kora egészen a XX. század II. feléig, majd ezt felváltja az ipar utáni korszak, azaz a posztindusztriális korszak. Az utóbbi években információs korszaknak kezdik nevezni ezt a korszakot, mely egyben egy új társadalmi struktúra kezdete.

Ha nincs még gyáripar, akkor az preindusztriális korszak van. Ha megjelenik és ez a népesség alapja, az már az indusztriális korszakhoz tartozik. Ha ez leépül és kevesebb embert foglalkoztat posztindusztriális korszakról beszélünk.

Ipari forradalom: termelés + a munkaerQ nagy része a mezQgazdaságból az iparba áramlik, így a foglalkoztatottak nagyobb számban az ipari szektorba kerülnek. A kereskedelem és szolgáltatás elmarad, nem olyan jelentQs.

A posztindusztriális javak kevesebb, mint 50%-a származik az iparból. Az iparban foglalkoztatottak száma is lecsökken 50% alá, más ágazatokban viszont megnövekszik a foglalkoztatás (pl.: oktatás, egészségügy). A mezQgazdaságban 4% körül van a foglalkoztatottak aránya. E mögött a technikai fejlQdés áll(munkaerQ szabadul fel(szolgáltató ágazatba mennek át.

1. korszak: Qskor után (i.e.6000-4000), az indusztriális korszakig. Ez a termelés korszaka.
Probléma: hosszú korszakot alakít ki, aránytalanok az idQtartamok, ugyanis az ipari korszak ezzel szemben túl rövid.

Technikai vívmányok alapján: fémekhez, ill. azok anyagaihoz kötik az egyes korokat.
kQkor (alsó,középsQ,felsQ)
rézkor
bronzkor
vaskor
atomkor (1950-1960) / qrkor







Leginkább elterjedt: történelem korszakolás
Qskor
ókor
középkor
újkor
legújabbkor
jelenkor

Középkor:
medium aevum (köztes kor)
a reneszánszban jelent meg
antik eszményeket ekkor vették elQ
régi antikvitás és a reneszánsz közti korszakot nevezték köztes kornak
mivel az eltérést gyakran látták, sokszor használták gótikusnak ezt a kort
a középkort barbárnak tartották az antikhoz képest
18-19.század: tudományos szempontok szerint osztják fel az emberiség történetét, ekkor már egy önálló korszak lesz
sokféle korszakhatár van a középkor határaként, formálisan azonban 476. a Nyugat Római Birodalom bukása a középkor kezdete, a vége pedig 1492. Amerika felfedezése (kezdete:politikai esemény, vége: felfedezés)
Régebben 1453.: Bizánc elestét tekintették a végének, de ez nem tudott meggyökeresedni, hisz mikor elesett, már „haldoklott , így tehát nem egy nagy birodalom esett el. Rómából Bizáncba helyezik be a dátumot, ez jobb lett volna, de egyik sem olyan jelentQs. Megegyezésre az 1492-es dátum jelenti a középkor végét, mert amúgy mindegyik nemzet megtalálja a maga középkorának a végét.
belsQ korszakolásra fel kellett osztani

A középkor belsQ felosztása alkorszakokra:
- 500  1000 körül: korai középkor
Sokan ezt is soknak tartották, így 2 részre osztották:
( 300  600: antik középkor
( 600  1000: korai középkor (gazdasági hanyatlás, társadalmi struktúrát, kultúrális
átalakulás tényezQit veszi figyelembe
- 1000  1250: érett, virágzó középkor
- 1250  1492: hanyatló középkor

600  610: Bizánc majdnem elbukik,barbár népek beözönlése

Feudalizmus kérdésköre, fogalmának kialakulása
A feudális kor és a középkor régebben szinonimaként jelenik meg.
18.sz.végén  19.sz.elején, a felvilágosodás korában jelenik meg ez a szó. Eredetileg feudum = hqbérbirtok (szolgálattal terhelt birtok). 19. sz.-ban hqbér kifejezéssel fordították át a magyarba. A társadalmi struktúrák, a hqbériség struktúrái Ny-Európában jelentkeztek, 10-13.sz., majd a 13-14.sz.-ban leszqkültek elemei, hanyatlott. Feudum=hqbérbirtok még sokáig megmaradt. Voltak olyan jogok, kapcsolatrendszerek, törvények, melyek t %HJd z
{
e
<>€æøú . 0 2 B D F ABƒ„…®ln¨ª>@´¶â ²-´-6!üøüíåüáüáÝÖÝÖÝÒÈÁÒÈÒÈÒÈÒ·°©¥¡¥¡¥¡™’™’™™Ž„}ŽyŽhÔ

h
Mt56h
Mth
Mt56h
Mt

j¨ðh Eh Eh2H(hìu>hæ

hè‘56

hæ56hè‘hè‘56

hè‘6>*hè‘hè‘6>*hè‘

jaðh¾h¾hg@ãh_==56>*h_==h_==56>*høfh_==/ $%IJÕÖò $ % {
|
e
f
²
´
€‚:$&Îýýýýýýýýýýõõõðèèèèèèèèèèèè $a$gd¾gd_==
&
Fgd_==¦@ýÎ$2jlnprtvxÐÜæú 0 2 F z ° ö „
ôôôôôììììììììôôôôôôììááááá
$
&
Fa$gdæ $a$gdè‘
$
&
Fa$gdè‘
@³…VX®ôh¤V®ü>@´¶ ˜:-Ü-/ôôôèÝÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑ
$„h^„ha$gd2H(
$
&
Fa$gd2H(
$„Ð^„Ða$gdìu>
$
&
Fa$gdæovább éltek, s ezek, amelyek a középkorból visszamaradtak, a 18. sz.-ban felvilágosultan úgy nevezték: régi berendezkedés . Társadalomtudósok: feudalizmus
kifejezése. Azt a kort, mellyel ezek továbbéltek, feudalizmus korának nevezzük.
2 értelmezése: 19-20.sz.-i történészek is alkalmazták Angliában és Franciaországban, a történészek szqken a hqbériségre alkalmazták (feudalism), ami 1066-tól a 13.sz.-ig tart Angliában és Franciaországban (feudalité).
EttQl eltérQen (19.sz.): Marx és a marxisták másfajta értelmezést adtak: nem a hqbériséget vették alapul, hanem a jobbágy  földesúr viszonyt. ( ennek nincs köze a hqbériséghez. (Hqbérúr  hqbéres is földesúr ( nemesség kapcsolata). Marx tehát a jobbágy és földesúr kapcsolatot tekintette alapnak a 19. sz.-ban . Marx úgy képzelte: az osztályharc határozza meg a fejlQdés irányát, ez a mozgatója. Hogy melyik gyQz, meghatározza a fejlQdés irányát.
rabszolgaság kora /rabszolgatartók kora, fQ mozgatója: rabszolgák + rabszolgatartók küzdelme
feudalizmus, fQ mozgatója: jobbágy + földesúr küzdelme
lényegi eleme: a földesúr kisajátítja a jobbágy hányadát a terményekbQl, fölötte hatalommal rendelkezik, kizsákmányolja, s amíg ez fönt áll addig tart a feudalizmus kora. Gond: ez a viszony fönt áll Európa számos részén, a 19.sz. közepén Magyarországon is tart még, de Közép- és Kelet- Európában is megfigyelhetQ.
szocializmus: megszqnik a kizsákmányolás
kommunizmus: teljes egyenlQsség kora

Magyarországon is elterjedt ez a fogalom a 19. sz.-ban. Tévesen terjedt el, mert nem volt feudalizmus Magyarországon. Olyan jogi intézményt, kiváltságot értettek ez alatt, melyek 1848 elQtt meg volt és a korábbi korszakokban megmaradt. Mikor ez megszqnik, még tovább él a mentalitás, összefonódások, viselkedésminták, melyekre még használták a feudális jelzQt.
1945 után új erQre kap ez a fogalom (marxi értelmezés).
Fontos kérdések voltak: a lépcsQfokokat át lehet-e ugrani?
(rabszolgaság kora ( kommunizmus)

Középkor kérdésköre:
Európai civilizációra érvényes korbeosztás, sok helyen átvették. Tipikus európai szemlélet: koraújkor, újkor, legújabbkor. Kínában nem volt pl.: olyan értelemben reneszánsz és humanizmus mint Európában. Kína végig monolitikus birodalom a történelem folyamán. Kínában dinasztiák szerint osztják fel a történelmet. India megint egy önálló civilizáció, önálló történelemmel, ez a helyzet az iszlám világgal is (idQszámításuk kezdete is más), bár történelmükben vannak átfedések az európai történelmi korszakokkal. A kínaiak általában saját korszakokhoz kötik a korszakhatárokat.

(Engel Pál: Beilleszkedés Európába, I. kötet (Európa 1000 éve): Feudalizmus elmélete)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 19. század 3 eloadas 3. előadás acélgyártás adóellenőrzés állatszervezettan antroptöri anyagismeret 2 b1 barokk beadandó biztonságpolitika civilizáció csoport dendrológia direkt éptöri fejlődés földalatti tartály gazdföci gerle jános-féle hatalom hrabal ideális elegy kant kérdés válasz kollokvium közig lorca lowie mechanikai példatár növényrendszertan oecd polg.jog regterv reneszánsz speech sounds sűrűség szalay luca szivattyú tervezés topográfia tőke transzport tulajdonjog turizmus szak urbán vegyes piacgazdaság vegyes szakjog