Kalevala tanulmányok röviden

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarUralisztika1.JegyzetekKalevala tanulmányok röviden

Domokos Péter: A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál


Magyarok:
Kalevalát egybeszerk: Elias Lönnrot. Eposz tényleges elQzménye 1835, késQbb alakult ki a végleges változat. Már korán tudomást szereztünk a Kalevaláról, Reguly Antal 1840-ben lefordította két egész és két fél runóját. 1850-es évektQl több részletford. 1. teljes K. 1871. Barna Ferdinánd, önálló kötetben. Fordítása eredetibQl készült, visszhangtalan maradt, pedig jó fordítás. A K. voltaképpen 1909-ben tört be a magyar idodalomba Vikár Béla ford.val. KésQbb 3 újabb ford. 1972. Nagy Kálmán, 1980 (finno.ban élQ) Rácz István, 1987. Szente Imre.
Észtek:
Figyelemmel kísérték a K. létrejöttét, de keletkezésével egyidejqleg nekik is voltak terveik hasonló mq létrehozására. Az Q eposzuk késleltetQ cenzúrázás után 1862-ben jelent meg, Kalevipoeg címen. Teljesen különbözik cselekményében, szemléletében, noha már címük révén is testvérek. K. fordításuk 1891-ben, majd 1939-ben a 2.fordítás jelent meg. Kicsi népcsop.juk, a szetu saját eposzt hozott létre Peko néven (mitológiai személynév) 1995-ben, mely megrendelésre készült.
Uráli ny.család kisebb tagjai:
Nem válhattak nemzetté, önálló társadalommá, túlnyomó többsége (a lappok kiv.vel) betagozódott az Orosz Birodalomba. A többszáz éves elnyomás, szellemi hatás, pravoszláv hitre térítés ellenére megQrízték anyanyelvüket, hagyományaikat, népi azonosságtudatukat. A hovatartozás-tudat azonban nem egyenlQ szintq ezen népek között, nagy eltérések vannak életmódjukban, lehetQségeikben. E népeknél csak igen késQn alakult ki vékony értelmiségi réteg, orosz, ill. szovjet intézményekben. A világot, környezetüket, saját múltjukat és eredetüket is orosz nyelven ismerték meg. Így értesültek pl nyelvük finnugor mivoltáról, oroszul olvashatták elQször a Kalevalát Leonyid Belszkij 1888-as fordításában. Részletes kutatást igényelne ezen népek finnugor közösséghez tartozásuk tudatosulása, il. a K. ihletése, hatása a kibontakozó kis finnugor irodalmakra. Kihalónak hitt kis közösségek, nyelvek kezdik újra hallatni ugyanis hangjukat, és egy elavultnak hitt mqfaj támad életre, az eposz!
Zürjének (=komik):
Kallisztrat Zsakov kutatta a rokon népek hagyományait. Sokat publikált, de csak orosz nyelven. FQ mqve a Bjarmia c. eposz, orosz nyelvq. Bjarmia = permi népek Qshazája, tehát már a cím is kalevalai , de a szemlélet, hangvétel is. K. lefordításának terve: Vaszilij Litkin és Adolf Turkin. ElQbbit letartóztatták, utóbbi folyóiratban publikálta készülQ K-fordítását, de csak egy hányadával készült el.
Votják (=udmurt):
Regényes, de tragikus a votják eposz sorsa. Gerd Kuzebaj költQ már fiatal korában olvasta orosz ford.ban a K-t. Szerinte gazdag annyira a votják folklór, hogy összeállítható lenne egy eposz, a gyqjtött anyagait egy néprajzos régésznek, Mihail Hudjakovnak küldte el. Kuzebajt kivégezték. Hudjakov összeállított egy 3ezer soros eposzt, a votjákok népi epikájából címmel, de Q is meghalt 1937-ben. Kéziratára a 60-as években bukkantak rá, de nem közölhették. Orosz nyelvq, de minden sora a votják történelmen, mitológián alapul és árad belQle a K. szellleme.
Mordvinok:
Dmitrij Morszkoj 1930-ban megjelentette eposzkísérletét, a Dal a mordvinokról c. mqvet. Moszkvában, oroszul, de mqvérQl hallgat a tudomány. Vaszilij Radajev híres-hírhedt alkotása a Szijazsar, magyarra is lefordították. A 3. finnugor eposzként is emlegetik. KésQbbi nemzeti eposz: Masztorova (Földanya), unokája a K.nak, 1994-ben tették közzé. SzerkesztQje Alekszandr Saronov.

Vogulok, osztjákok (manysik, hantik):
Csak a 30-as években ismerkedtek meg az írásbeliséggel. Tudnak már a finnugor ny.rokonságról, ismerik a K-t, bármikor meglephetik a világot saját nyelvükön saját eposzukkal. Biztató jelek: Juvan Sesztalov lírájának motívumai, Vlagyimir Volgyin eposzkezdeménye. Mihail Plotnyikov eposza (’tundra’), 1933, Moszkva. nem oroszbarát, ezért a kiadó elkészíttette az eposz azon változatát, mely az oroszokat dicsQíti. A két mq egy kötetben látott napvilágot. Mind2 fenntartással kezelendQ.


Voigt Vilmos: A Kalevala tartalma és szerkezete


Reguly Antal 1840-ben így írt levelében a K.-ról: bemutatják a régi finnek vallását, és finomságuk, északi jellegük figyelemre méltó. Sok elavult szót tartalmaz, amelyeket csak ezeken az északi vidékeken használnak, s amelyeket nehéz megérteni. Reguly 1840-ben hozzáfogott a fordításhoz. A régi (1835-ös) K. elsQ két énekét fordította le teljes egészében. Terve az egész eposz lefordítása volt.
A világon a legtöbbféle K-ford. nálunk van! 5 teljes, több nem-teljes. 1850-es évektQl több részletford. 1.teljes K. 1871. Barna Ferdinánd, önálló kötetben. Fordítása eredetibQl készült, visszhangtalan maradt, pedig jó fordítás. A K. voltaképpen 1909-ben tört be a magyar idodalomba Vikár Béla ford.val. KésQbb 3 újabb ford. 1972. Nagy Kálmán, 1980 (finno.ban élQ) Rácz István, 1987. Szente Imre.
Sok finn folklórkutató tanulmányát lehet magyarul is olvasni, hosszas bibliográfiát adhatunk a magyar Kalevala tanulmányokról is. pl Toldy Ferenc, Fábián István.
Finn kutatók sokszor leírták, hogy nem egyetlen K. van. Elias Lönnrot 1833-ban egy eposzt írt össze, cím: Väinämöinen. Ehhez képest is más volt az elsQ Lemminkäinen epikus szöveg. Ezt követte egy kisepikai kompozíció, a Naimakansan virsia. A régi K. (1835) 32 énekbQl állt, nem a végsQ forma. 1849 karácsonyán 50 énekbQl álló új K. Ma ezt fordítják és idézik világszerte.
Az iskolai célra készített változatok ötlete már 1840-es években felbukkant, így a finneknél a középiskolában egy rövidített, magyarázatokkal ellátott K-kivonatot tanítottak. Lönnrotnak is volt ilyen kivonata, ill. August Ahlquist svéd változata is ismert volt.
A kalevalai népköltészet nem köthetQ a finn nyelvterület egyetlen részéhez.
K. tartalma: Már Lönnrot megadta az egyes epikus énekek (runók) tartalmát. Ezt nem mindegyik késQbbi kiadás, fordítás közli. Már a régi K énekei elQtt is van ilyen tartalmi összegzés.


Juha Pentikäinen: A K. mint mítosz és történelem

A K. helye a finn történelemben attól függ, hogyan határozzuk meg Finno.-ot és történelmét. A finn történelem olyan elbeszélés, történet, melyet hosszabb v rövidebb idQtávon írhatunk meg. Különbséget kell tenni a finn álllam, a finnek és a Finnország területén létezett különbözQ kultúrák történelmei között. Finno. mint állam története egyesek szerint 1809-ben kezdQdött. A finn föld (suomi) fogalom kezdetben csak az o. DNY-i részeit jelentette. Nemzetként Finno. nagyon fiatal, akár az autonómia kezdetétQl, 1809-tQl, akár a függetlenné válástól, 1917-tQl számítjuk az államiságot.
Mitológia és történelem kapcs.a: A mitológia a mítoszok kutatása, mitologikus elbeszélések gyqjteménye és szintézise, a mitográfia a mítoszok írása, a nemzet szent történelmének része. Míg a mítosz mind írásbeli, mind szóbeli hagyomány, a történelem az írott forrásokra alapoz. Másrészt a történelem olyan, ahogy megírták, általában a hatalmon lévQk feltételeinek megfelelQen születik, gyakran háttérbe szorulnak a kisebbségi nyelvek és népek. A karjalai énekesek eredetileg szóbeli runóhagyományát feljegyezték, és ezek a K. összeállításában kanonizálódtak.
Finno. történelme nem azonos a finnség történelmével. Történelemtudomány klasszikusai: pl német Leopold von Ranke: minden államnak van nemzeti alapja és nemzeti feladata. Finnországban követte gondolatait a történész Koskinen.
Minden periódusra rányomja bélyegét az ún. generációs emlékezet és tapasztalat. A történelmet nemcsak kollektívan írják, hanem aszerint is, hogyan emlékeznek rá az egyének nemzedékükkel együtt. Finno.ban kb 50 évenként vmiféle új gondolat született, amely nemzetileg jelentQs sajátos tevékenységbe torkollott.
A rúnóénekeseket a néplélek tolmácsainak tartották. Amikor a K. eposszá vált, elQadóit és Lönnrotot is mitologizálták. Az új K (1849 dec.) elQszavában meghatározta a runóéneklés központi területeit, ám kihagyta Vienai-Karjala legészakibb részét, Lappföldet is. Lönnrot kijelentette, hogy e tájakon nem érdemes runókat keresni, így az északabbi települések runói feljegyezetlenek maradtak. Pertti Virtaranta 1940-es években terepmunkája során korábban nem kutatott területen bukkant epikus énekesek nyomára. Matti Kuusi a Sampo eposz c. monográfiájában megírja, hogy a legtöbb énekes nemzetség Vienai-Karjalában a Botteni-öböl keleti partjának településeirQl érkezett a nagy vándorlások révén. A figyelem középpontjába került Inkeri és Viena énekeseinek elQadásmódja. Érdekes, hogy legtöbbjük nQ, és hogy a runók és a siratók közötti határ nem látványos, habár mqfajilag egyértelmq.


Nyirkos István: A K. hatása a finn és a magyar kultúrában


Az irodalmi alkotások, így a K. hatásának lemérése sem könnyq, de érdekes és nemes feladat. A hatás erQsségét mutatja egyrészt az idegen nyelvre fordítások magas száma, illetve más mqvészetekben, tudományokban megjelenQ hatások is, mint pl képzQmqvészetek, zene, színház, film világa. A K. alkalmas volt arra, hogy mind a vizuális, mind az auditív mqvészetek terén rendkívüli hatást tegyen. De nyelvészek, irodalmárok, folkloristák, verselés szakemberei is érdeklQdtek, érdeklQdnek a K. iránt, nem is beszélve az ún. egyszerq emberekrQl, diákokról tanárokról stb..
K. hatása a finn kultúrára:
- Szépirodalom: Juhani Aho : Panu c. regénye, Eino Leino költQ: verstémái pl Väinämöinen dala. Fjl‚„šÀÂ|
€
‚
¨
è




Æ

È

Ø

Ú

‰ ‹ Œ ³ Ç )/GHeghiÊ : E O · VXvœXZð.j¾Àäæ÷òíåáÝÙÝÕÑÕÑÕÍÉÁ¹µ±Ñ±Ñ±Ñ±Í¹­±Ñ­©¥©¥¡™‘™™‰©™h-f´hœD{5hôWh“-Âh-f´h0_a5h¸vÇh0_ahù phµJèhH_žh‹BMhU3óhãih0_ah‹BM5h0_ahÞaø5hŽ*ëhÞaøhqs7h×xh€NhÄu‘h«7¾h0_ah0_a5 h0_a5 h†
5h0_ahŽ*ë51lnp„È

Ú

HhvœÀäBXL!N!š!%% %€%‚%„% (¼+,÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïççïïïï $a$gd±„ $a$gd÷]ˆ $a$gd÷]ˆ&”þæÄx@BX’-J!L!N!š!%"="%% %€%‚%„%:(x(ž( (ð(,)œ)Ü)Ò+Ô+,ì,í,ï,ò,ø,/î/ð/§0þ0ÿ0–2
4

44r4t405n5x7¶79üøôüìèäèß×ÓÏÓäËÃË¿»·»Ë³·³·³·³¯«¯«¯§£¯Ÿ›Ÿ›—›“‹“‡ƒ‡ƒ‡hÉ|Bh£~‹h=B¼h±„5h±„h.åhÉwhh…X
hä$hsKÖh

nh…0hùvÀhk6h›TWh÷]ˆh÷]ˆhôUn5hôUnhúOMh9
ühôUnh%a¯5 hôUn5h%a¯h-f´h%a¯h-f´5hJòh¸'BhœD{3,ð/ÿ0–2

4 44r4t49¶<š=¢?"F$F&FšFœFžFK@KFXøXJYîY[h[÷÷÷÷÷÷ï÷÷÷÷÷÷÷÷ç÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd¿|¶ $a$gd=B¼ $a$gd÷]ˆ99F9J9B<µ<¶<==a=™=š=,?.?¢?‹B±B²BC1C2CD¦D F"F&FšFžF|HºHœJžJKK@KÚKàKôKöKLXÂXÄXJY$[f[h[ˆ[
\

\]

^ ^^üôðìèðèäèäèàÜàØÔÐÔÐÔÐÔÌØÈÀȼ¸¼¸¼È°¬¥¬¸¬£¬¸¬Ÿ›Ÿ›—›—“—Ž h G¨5h˜))hè9Shm0hŒIpU

hb hb hb h¿|¶hb 5h G¨h=bŸh¿|¶hM@5hM@hÕh¢*ÊhxhalãhÉ|Bh
X¨h¿O

hö?Îh¾0ñh£~‹hÉ|Bh£~‹>*h±„5inn rádió: mesejátékok, komédiák.
- Színház: Aleksis Kivi : Kullervo 1860. ezen alapul 1opera, az Armas Lauris: Kullervo.
- Balettmqvészet: Eck Imre: Lemminkäinen
- Zene: Filip von Schaniz: Kullervo-nyitány. Erkki Melarti jelentQs operája Aino
- képzQmqvészet: szobrászat: Siöstrand 9 szobra. Festészet: Akseli Gallen-Kallela, eredeti módon ábrázolta a K. szereplQit, eseményeit.
- illusztrációk: Gallen-Kallelai, Joseph Alaneni.
- iparmqvészet: üveggyár, üvegedények, üvegmozaik-mqvek, ólomkristályok, bizsuk.
- fotómqvészet: Inha, Karjala nagy fotósa, fotóalbuma: A K.-dalok tájairól.
- képregények, karikatúrák, gúnyrajzok.
- filmmqvészet: 1920-30-as években dokumentumfimek, néprajzi jellegq filmek, 1935. elsQ egész estés film. animációs film 1970-es években.


K. hatása a magyar kultúrára:
Már korán tudomást szereztünk a Kalevaláról, Reguly Antal 1840-ben lefordította két egész és két fél runóját. 1850-es évektQl több részletford. 1.teljes K. 1871. Barna Ferdinánd, önálló kötetben. fordítása eredetibQl készült, visszhangtalan maradt, pedig jó fordítás. A K. voltaképpen 1909-ben tört be a magyar idodalomba Vikár Béla ford.val. KésQbb 3 újabb ford. 1972. Nagy Kálmán, 1980 (finno.ban élQ) Rácz István, 1987. Szente Imre.
- irodalom: itt a legérzékelhetQbb a K. hatása, Zempléni Árpád, Gulyás Pál költQ., József Attila, Juhász Ferenc Apám c. lírai elbeszélése,
- színház: Ortutay Gyula és Képes Géza: Thália Színház, 1968-69, K. magyar színpadi változata, bábszínház: Koczogh Ákos.
- zene: Kodály Zoltán pl kórusmqve Väinämöinen muzsikál,
- tanulmányok a K-ról: Voigt Vilmos és Szíj EnikQ több mai szempontú, modern tanulmányai.
K. hatásának magyarázat a finn és magyar kultúrára:
belsQ okok:mq irodalmi, mqvészi értéke, monumentalitása, sajátos belsQ értékei (humánum, humor, munka becsülete, szó hatalma& ), amelyek a finn ember és lélek általános és egyedi sajátságait is tükrözik. A K. univerzális, egyetemes jellegq alkotás, mely magában foglalja a világ keletkezését, a kereszténység létrejöttét stb..jellemzQ rá a rétegezettség is: a nyelvi gazdagság( varázsigék, tájszavak& ), a költQi nyelv sokszínqsége, változatossága stb.., a hQsök pozitív és negatív alakjainak egyedisége.
KülsQ okok: serkentQje az egységes finn nemzeti kultúra és társadalom létrejöttének, nemzeti szellem, a hQsiesség szimbóluma is, nemcsak mqvészi, hanem társadalomtörténeti értelemben is népi-nemzeti egységet teremtQ jelentQségq. A mqben nem csupán a hagyomány tükrözQdik, hanem maga is hagyományteremtQ, és ez a hagyomány beleivódott a finn ember lelkébe, gondolatvilágába. A K. nemzetközi szempontból is sajátos, egyedi. Ezért nem lehet csupán tartalma, általános mqvészeti értékei és mqvelQdéspoltikai jelentQsége alapján megítélni.


Pusztay János: A K.  egy eposz és a nyelv (a kultúra és az identitás kérdései)


A világ 2 egymásnak feszülQ folyamatot él meg: a globalizációt és az atomizálódást. A glob.-t a gazdasági törvények diktálják, míg az atomizálódás fQként a történelmi, kulturális, nyelvi hagyományokon alapuló identitástudat következménye. Mind2 folyamat a hivatalos politika rangjára is emelkedhet. A kultúra és vele együtt gyakran a nyelv globalizációja világrészeket érintQ problémává vált. FelismerhetQ egy biz. amerikai kultúra és életstílus térhódítása.
A társ.i fejlQdés szakaszai korokhoz kötQdnek. A nemzetté válás folyamata a humanizmussal indul meg, de a gazdasági, politikai körülmények eltérQ volta miatt nem egyidejqleg következtek be. pl Európa számos népe 19.szban vált önálló állammá, mások csak a 20. sz.ban, míg a kis finnugor népek ezt a stádiumot soha nem fogják tudni elérni.
Az önmeghatározást mindig a másoktól való elkülönülés igénye váltja ki. Ezt már a népnevek is tükrözik, amikor egy csoport magát igazi embernek, a többieket barbárnak, hablatyolónak, némának nevezi. A másoktól való elkülönülés gyakran csap át pozitív önértékelésbe. Az identitásnak számos hordozója lehet. Általános nézet, hogy az identitás legfQbb hordozója a nyelv. Ezért törekszik minden népcsoport arra, hogy nyelvének hivatalos státuszt szerezzen. Ehhez a nyelv tudatos fejlesztésére is szükség van. Lehet az identitás hordozója még a vallás, történelmi hagyományok, vagy az identitás vállalását gazdasági érdekek is motiválhatják. Az identitás hordozója lehet a nemzeti eposz is! Tipikus példa erre a K. A mq létrejöttekor az eposz mint irodalmi mqfaj halott volt. Hatása ennek ellenére egyedülálló! Büszkeséget és önérzetet szült: a finn nyelvq lakosság öntudata erQsödött, büszkék voltak finn mivoltukra.
A K. szerepet játszott az észt Kalevipoeg létrejöttében, de hatására foglalkozott Arany János is a magyar Qseposz kérdésével, s mintegy kárpótlásul megírta a hun-trilógiát. A K. kiváltott egy nyelvpolitikai folyamatot, amely az egész finn társadalmat átformálta, s ez végül a finn függetlenség elnyeréséhez ezetett. Lönnrot alkotása lezárt, s egyben elindított egy új társadalmi fejlQdési folyamatot.
Társadalmi háttér:
Finno. 1809-ben kikerült a svéd fennhatóság alól, s az orosz birodalom részévé vált. Finno. társ.i fejlQdése a 19. sz. 1.felében egyenlQnek tekinthetQ a nyelvi és nyelvpolitikai folyamatokkal. A finn romantika korának legfQbb célja a finn nyelv hivatalos rangra emelése és a nemzeti irodalom megteremtése.
Finn nyelv helyzete:
Ha a nyelv az identitás hordozója, nem mindegy, milyen állapotban van. Vonatkozik ez a nyelv fejlettségére és jogi helyzetére is. IdQszakunk Finnországában a kultúra és a tudomány nyelve a svéd, ill. a latin volt. A század elsQ felében a finn nyelv állapotára helyezték a hangsúlyt, a nyelv fejlesztése volt a cél, és csak ezután, a század közepétQl erQsödött az igény, hogy a finn nyelv hivatalos státuszt kapjon. Lönnrot 1836-ban megjelent tanulmánya volt az elsQ finn nyelvq írás a finn nyelvrQl. 1841-tQl a középiskolákban tantárgyként vezették be a finnt. Egységes köznyelvrQl nem lehet beszélni. Lönnrot számos eszközzel törekedett a nyelv kifejezQ erejének gazdagítására, egyebek között a rokon nyelvekbQl, így a lapbból és az észtbQl kölcsönzött szavak révén. A nyelv különbözQ szinteken mqködik. 3szint: midennapi élet; népköltészet és irodalom; politika, közigazgatás és tudomány (terminológiát igénylQ területek). A kis finnugor nyelvek az 1. két szinten mqködnek, azonban hiányzik a szakterminológia. Enélkül azonban nem elégíti ki az államnyelvi igényeket. Ezt ismerte fel Lönnrot, és ennek érdekében tett hatékony lépéseket. Szakított a latin alapú grammatikaírással, szótárakat állított össze pl finn-svéd szótárt, javaslatot tett a nyelvészet, a jogi nyelv, a matematika, botanika, medicina terminusaira. Ezek nagy része a mai napig életképesnek bizonyult.
Befejezés:
A 19. sz.i események ma talán anakronisztikusnak tqnnek, a 20. sz. szemléletmódját a tudományos cinizmus hatja át. Megállapítják, hogy az eposz elavult mqfaj, mégis óriási hatást tudott kifejteni, erre az érzelmi alapra politikát lehetett építeni. A fejletlen finn nyelv helyzete reménytelennek tqnt, de tudatos fejlesztés révén ma már eleget tesz az államnyelvvel szemben támasztott követelményeknek. Két szubjektív elemet fontos kiemelni: Lönnrot alakját, aki szelíd, visszahúzódó természetével óriási befolyással bírt egy nemzet sorsára. Illetve a kultúra eszközeinek hatékonysága a másik szubjektív elem, hiszen a finn függetlenséget a kultúra és az általa létrehozott nemzeti egység érte el, háborúk nélkül. Ha ezek a szubjektív tényezQk nem hatottak volna, ki tudja, mi lett volna a finnek sorsa. S ha ilyen szubjektív tényezQk nem hatnának, még több nép, nyelv, kultúra tqnne el a föld színérQl, s adná át helyét a globalizációnak. Ez egyirányú folyamat, mert az eltqnQ nép, nyelv helyében nem keletkezik új.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

13 2. óra 4.óra anyagok ásvány- és kőzettan atombomba biztonság bodlaki tamás doc előadásanyag, mechatronika épszerk4 éptöri 2 eu logisztika gamf fizika vizsga gazdasági jog gazdaságtan gazdmatek gyak igaz józsef ii. info kivágó lyukasztó szerszám tervezése közgazdaság közigazgatás alapintézményei kulturális ökológia linguistics magyar gótika magyarország geográfiája művelődéstörténet növény os pénzügyek román röviditett sql stratégia szabályzás szamitogep szerződés szili tájékoztató tanenbaum tanulás torlódási hely tükör valószínűség vegyes szakjog világirodalom 2. zárthelyi zrínyi