talajvédelem 10.
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiTalajvédelemJegyzetektalajvédelem 10.
2008.12.26 23:31:19
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
TalajszennyezQdés
Talajdegradáció:
talaj termékenységének csökkenése
talaj minQségének romlása
talaj funkcióinak korlátozása
talaj teljes pusztulása
SHAPE \* MERGEFORMAT Talajvédelem
TalajminQség:
Mit akarunk megóvni?
Egészséges talaj
élelmiszer termelés
ökoszisztéma (természet)
lakó- és pihenQhely
Jó minQségq talajvíz
élQ szervezetek vízforrása
(ember, növény, állat)
Egy tiszta baktériumkultúra jellemzQ növekedési görbéje
A: kezdeti lassú növekedési szakasz B: logaritmikus növekedési szakasz C: állandó szakasz D: pusztulási szakasz
OK: 1. elfogy a tápanyag 2. toxikus anyagcseretermékek
SHAPE \* MERGEFORMAT
Talaj minQség
talaj minQség jelzQ
paraméterek
(indikátorok)
folyamatok
hatások
TalajszennyezQdés
kedvezQtlen irányú változások a talaj
fizikai
kémiai
biológiai
tulajdonságaiban
Ökológiai talajfunkciók
A talaj funkciói:
A talaj minQsége összefügg a talaj funkcióival:
biomassza termelés
szqrés
kiegyenlítés
átalakítás
raktározás
ökológiai élettér
genetikai tartalék
SzennyezQdés típusok:
szerves trágya alkalmazása
hulladéklerakók (N, P, & )
savasodás
sófelhalmozódás
peszticidek alkalmazása
kitettség (expozició)
védelem
helyreállítás, kármentesítés (remediáció)
környezeti hatásvizsgálat, kockázatelemzés
A talajszennyezQdés forrásai:
SHAPE \* MERGEFORMAT
élQ ( fQként az ember ) élettelen
közvetlenül közvetett módon pl. az alapkQzetbQl kioldódó nehézfémek feldúsulása
pl. túlzott mqtrágya pl. rosszul megválasztott
szarvasmarha takarmány
vagy peszticid felhasználás
pl. aszály esetén a tengervíz összekeveredése az édesvizekkel
XENOBIOTIKUMOK ipari eredetq szennyezQ anyagok:
a természetes eredetq szennyezQkhöz képest
nehezen bomlanak le, feldúsulnak
bomlástermékeik általában nem hasznosíthatóak
bomlástermékeik néha még toxikusabbak vagy jobban karcinogének
A talajszennyezQdés legfontosabb forrásai Magyarországon
SzennyezQ források :
Pontszerq források
Ipari területek
Kommunális hulladéklerakók
Balesetek
Nem pontszerq források
Szennyvíziszap, komposzt
Mqtrágyák, peszticidek
Állati eredetq hulladékok
Légköri kiülepedés
Szedimentáció
SzennyezQ vegyületek:
Nitrogén (N)
Foszfát (P)
Peszticidek
Nehézfémek
Arzenát
Cianid
VOC (Illékony szerves vegyületek)
Olaj
PAH (Poliaromás szerves vegyületek)
Radioaktiv szennyezések
Fontosabb folyamatok&
ÉlQ szervezetekbe történQ beépülés
Adszorpció és deszorpció
Kicsapódás és feloldódás
Elpárolgás és beoldódás
Tömegáramlás
Bomlás és átalakulás
SzennyezQ források, szennyezQ vegyületek:
Nem természetes eredetq vegyületek a talajokban:
A talaj természetes eredetq szerves és szervetlen vegyületek keveréke
Sok nem természetes eredetq vegyület ( vegyi anyagok: társadalmunk fenntarthatósága...
Néhány vegyületet évszázadok óta használunk...
1. Légköri szennyezQk
Légkörben található vegyi anyagok:
VOC
nem illékony szerves vegyületek
fémek
S vegyületek
N vegyületek
Forrásaik:
személygépkocsik, teherautók stb. (belsQ égésq motorok)
erQmqvek
szemétégetQ mqvek
öntödék és egyéb ipari üzemek
A légkörben egy részük elbomlik, más részük kiülepedhet a talajfelszínre:
száraz
nedves (csapadékvízben oldódva vagy az esQcseppben található egyéb részecskéken adszorbeálódva)
A kiülepedQ vegyületek a beszivárgó csapadékvízzel szállítódva elérhetik a talaj- és felszíni vizeket
2. Állati hulladékok
Szabad tartású állatok: nagy területen diszpergálják a trágyájukat ( kis szennyezés
Koncentrált állattartás: koncentrált trágyamennyiség ( baktériumok, vírusok, N,P,K,S,Cl és egyéb elemek, fémek a hulladékban
Ha a hulladék helyben marad: a beszivárgó csapadékvízzel ezek az elemek és fémek a talajba, talajvízbe jutnak
Beton trágyatároló tartályok: a folyadék egy része átszivároghat
Szervestrágya kijuttatás fagyott talajra: a tavaszi hóolvadáskor a talaj- és felszíni vizekbe vándorolhat
3. Peszticidek
~ 10.000 rovar, ~1.500 fonálféreg, ~ 1.500 növénybetegség és ~ 600 gyom veszélyezteti a növénytermesztést
1800-as évek: Pasteur mikróbák okozta növény és állatbetegségek
1900-as évek közepe: szintetikus szerves vegyületek elQállítása ( drámai peszticid-felhasználás növekedés
Több ezer peszticid hatóanyag és formuláció
inszekticidek
herbicidek
nematocidek
fungicidek
rodenticidek (patkányirtók)
klórozott szénhidrogének (DDT pl.)
szerves foszforsavészterek
karbamátok stb.
Sokféle viselkedés a talajban, talajvízben...
általában biodegradálhatók
különbözQképpen mobilisak
különbözQképpen toxikusak melegvérqekre
4. Mqtrágyák
Több száz kg mqtrágya/ha
Ca, Mg, N, P, K, S, fémek (pl. Cu, Zn) és egyéb mikrotápelemek
immobil és mobil elemek
Talajvíz (pl. N)
5. Öntözés
ÖntözQvíz ( növények növekedése
evaporáció, transpiráció
visszaszivárgó víz
mqtrágyák és peszticidek mobilizálása
szikesítQ hatás
talajvízszint megemelése
nagy sótartalmú öntözQvizek tovább koncentrálódnak (evaporáció)
6. Hulladékok mezQgazdasági elhelyezése és ártalmatlanítása
MezQgazdasági elhelyezés: permetszerq öntözés, barázdás öntözés, iszap bemunkálás stb.
kezelt vagy kezeletlen, lakossági vagy ipari szennyvíz
szennyvíziszap
hígtrágya
sajtgyári, növényolajipari hulladékok stb.
Fémek, PCB-k, peszticidek, VOC-k
SHAPE \* MERGEFORMAT
Talajba, talajvízbe kimosódhatnak
Növényekben megkötQdhetnek (abszorbció)
7. Bányászati hulladékok és elfolyó vizek
A felszíni és felszín alatti bányászati tevékenység hatására a talajvíz természetes áramlása megváltozhat, a járatok széttöredeznek; a talajvízszint lecsökken
Pirit és egyéb szulfidok ( a nagyobb oxigéntartalmú vízben oxidálódnak, savasodás ( Fe és egyéb szulfátok nagy koncentrációja ( felszíni és talajvizekbe jutás
8. Bányászati hulladékok és elfolyó vizek
USA: ~ kb. 2,3 billió tonna/év bányászati hulladék (fQként meddQ fedQréteg és dúsítási meddQ)
Felhasználás töltQanyagként (bányarekultiváció, tájrekonstrukció)
Fontos: átszivárgó és elszivárgó vizek összegyqjtése és kezelése
szulfátok és szulfidok ( kénsav (szén, réz és arany bányák közelében)
fémek, radionuklidok
9. Feltöltések
Inert feltöltQ anyagok: pl. mocsaras területek, építési területek, gátak
A töltQanyagok közt sok ipari melléktermék is (pl. öntödei homok, városi szemétégetQk hamuja, ipari törmelékek)
Öntödei homok: 10.000 50.000 ppm szerves vegyület (fenol, formaldehid, kerozin, fqtQolaj, klórozott szénhidrogén oldószerek, krezol stb.) ( talajvíz szennyezés
10. TermelQ kutak
KQolaj, gáz, termálvíz, geotermikus energia kitermelése
Talaj és talajvíz szennyezés
kutak létesítése
kutak üzemeltetése
fúrási segédanyagok
rétegvizek
termelvények
hibás tervezés, kivitelezés
korrózió
rossz tömítés
balesetek stb.
11. Injektáló kutak
Folyadékok és folyékony állapotú hulladékok elhelyezése a talajvízszint alatti földtani rétegekbe
MezQgazdasági, városi elfolyó vizek, veszélyes hulladékok, olajbányászat hulladékai (adalékanyagok), városi szennyvíz, sós rétegvizek, bányaiszapok és szennyvizek...
Talajvízszennyezés okai:
inkompatibilis folyadékok ( balesetek
rosszul tervezett vagy rosszul kivitelezett kutak
béléscsQ meghibásodás
zárórétegek repedezettsége ( víztartó közegbe vándorol a szennyezQdés
12. Radioaktív hulladék elhelyezQ helyek
Két típus:
alacsony szintq (gyors bomlás, kis adioaktív sugárzás) ( sekély hulladéklerakókban tárolják
magas szintq ( ideiglenes tárolók ( sziklába mélyített felszín alatti tárolók
Összetételük igen változatos
Vízoldhatóságuk, adszorpciós koefficienseik és egyéb fiziko-kémiai paramétereik változatosak
Növények általi felvételük a talajból, beépülésük is nagy mértékben különbözQ ( talajtulajdonságoktól is függ
Veszély: radionuklidok vándorlása a radioaktív hulladékból a talajba és a talajvízbe (USA: Hanford, Idaho National Eng. Lab., Savannah River stb.)
13. Radionuklidok
Talajban természetes állapotban elQforduló radionuklidok (14C, 40K, 87Rb)
Atomfegyverek ( atmoszféra ( radionuklid kiülepedés a növényzetre és a talajfelszínre: elsQdleges radionuklid forrás
40Sr: 28 év felezési idQ (USA talajok átlagos radioaktivitása 388 millicurie (mCi)/km2)
137Cs: 30 év felezési idQ (USA talajok átlagos radioaktivitása 620 millicurie (mCi)/km2)
ezek nem veszélyes szintek (átlagosan!), összevetve a természetes eredetq 40K radioaktivitással: 52.000 millicurie (mCi)/km2
14. Szennyvíztartályok
Háztartási szennyvíz
mosóvíz, fürdQvíz, WC, mosogatóvíz stb.
sok szerves vegyület anaerob bomlása a tartályban
a tartályból kifolyó (túlfolyó) víz az altalajba kerülhet ( talaj és talajvíz szennyezés
Egy átlagos 4 személyes háztartás kb. 100.000 gallon háztartási szennyvizet produkál (1 gallon = 3,785 liter)
15. Felszíni vízgyqjtQmedencék
folyadékok és folyékony hulladékok tárolása és/vagy kezelése
pl. felszíni tározók szennyvizek tárolására, biológiai oxidációra, kémiai koagulációra, pH beállításra, kicsapatásra, ülepítésre
pl. kQolajipar sós vizek ülepítése, hqtQtavak, bányászat: salak elválasztásra szeparátor tavak
USA: 181.000 felszíni tározó
37.000 db közmq (lakossági)
19.400 db mezQgazdasági
27.900 db ipari
65.700 db olajipari
25.000 db bányászati
5.900db egyéb
Szigeteltek (agyag, aszfalt, gumilapok, mqanyaglapok) kilyukadhatnak (a szigetelQanyag érintkezik a tárolt szennyezQvel!) és nem szigeteltek ( Talaj és talajvíz szennyezés
16. Felszín feletti tárolótartályok
MezQgazdasági vegyi anyagok
Ipari vegyi anyagok
FqtQolaj és egyéb kQolajipari termékek
SzennyezQdés okai:
tartálylyukadás
csQtörések
tartályok túltöltése
17. Felszín alatti tároló tartályok
USA: ~ 2,5 millió felszín alatti tároló tartály (1984)
vegyi anyagok
folyékony ipari hulladékok
benzinkutak tárolótartályai
fqtQolaj és gázolajtartályok (otthonok, farmok)
elszivárgó vizek gyqjtésére (pl. hulladéklerakók)
acéltartályok: korróziós lyukak, repedések, csQrepedések
üvegszálas tartályok: kisebb rugalmasság, repedések
betontartályok: mikro- és makropórusok
18. Anyagok szállítása
Vegyi anyagok, különféle termékek és hulladékok szállítása
teherautókkal
vasúton
Balesetek: kiömlések, szétfolyások
Lyukas szállítóeszközök (nem azonnal észlelhetQ!!!)
19. Szállító tartályok
Hibás konstrukció vagy balesetek (
a tárolt és szállított hulladékok, vegyi anyagok a talajfelszínre, majd a talajvízbe juthatnak
20. CsQvezetékek
Vegyi anyagok és hulladékok szállítása
kQolaj
tüzelQolaj
folyékony mqtrágyák
folyékony állapotú gázok
földgáz
nitrogén
kQolajipari termékek
szennyvíz, szennyvíziszap
CsQtörések, csQrepedések, csaphibák, tömítéshibák, korrózió ( talaj és talajvíz szennyezés
21. Hulladéklerakók
Célja: a szennyezQ anyagok környezetbe kerülésének minimalizálása
Az USA-ban legalább 12.000 db hulladéklerakó (a megszüntetett hulladéklerakókról nincs adat)
Sokféle hulladék:
építési és bontási törmelék
öntödei (formázó) homok
szemétégetQk hamuja
városi hulladék
szennyvíz és egyéb iszapok (fúróiszap, savgyanta stb.)
sokszor folyékony hulladékok is!
Modern hulladéklerakók: minimalizált környezeti kockázat
kis permeabilitású szigetelQk (geotextiliák, talajstabilizálók, tömörített agyagszigetelések)
elszivárgó vizek összegyqjtése
kis permeabilitású fedQréteg (a beszivárgó csapadékvizek csökkentésére)
Sajnos nem minden hulladéklerakó modern...
nincs megfelelQ szigetelés, elszivárgó vizek összegyqjtése, fedQréteg
tervezési hibák...
régi hulladéklerakók: gödrök, elhagyott bányák, mocsarak ( fokozott környezeti (talajvíz) szennyezés veszély
az átszivárgó vizek kioldott vegyületei a talajvízbe juthatnak
22. Nyílt tárolóhelyek
Tipikus illegális hulladéklerakók, fQként háztartási hulladékokat tartalmaznak
Nincsenek szigetelQ rétegeik, nincs elszivárgó víz gyqjtés
Sokszor égetett hulladék
Törmelékkel vegyes feltöltQanyaggal fedett
USA: legalább 2300 nagy nyílt tároló
extenzív talajvíz monitorozás
szigetelQrétegek a továbbterjedés megakadályozására
bezárás
23. Nyílt szemétégetQk, robbantások
USA: 240 nem zárt rendszerq szemétégetQ
elhasznált lQszerkészletek felrobbantó helyei
Talaj és talajvíz szennyezések
24. Háztartások magán hulladéklerakói (szemétdombok...)
Pl. fagyállók, használt olajok, kenQolajok és zsírok, festékek, festékhigítók, peszticidek, egyéb kert kemikáliák, akkumulátorok, gumik, mqanyagok, hamuk stb.
Gond:
helyi hulladéklerakók nem megfelelQk (bezárták, felszámolták Qket)
nagy távolságok, magas elhelyezési költségek
Eredmény: a magán szemétdombok mellett illegális lerakatok a parkokban, utak mentén, erdQkben; folyékony hulladékok elengedése az árkokba és csatornákba; szemét és hulladék elégetése szabadban ( levegQ, talaj és talajvízszennyezés
25. Anyag lerakatok, prizmás tárolás
Szén, kavics, érc, foszfát-tartalmú kQzetek, útmenti sózó anyag, homok depóniák a talajfelszínen
A depóniákon átszivárgó esQvíz által kioldott anyagok a talajba, talajvízbe juthatnak
szénprizmán átszivárgó csapadékvíz ( szulfidok kioldása ( talajok elsavanyítása
sóprizmákon átszivárgó csapadék ( talajok és talajvizek elsósítása
26. Utak téli sózása
Általában kQsó (NaCl)
Adalékanyagok:
tapadásgátló anyagok: vas-cianidok, nátrium-vascianid
korroziógátlók: kromát és foszfát sók
Egyes területeken olajipari mellékterméket (sós rétegvizet) használnak útsózásra
Tartalmazhat: benzolt, toluolt, etilbenzolt, xilolt
A sók, adalékanyagok és szennyezQanyagok a felszíni vízelfolyások révén elterülhetnek a talajfelszínen, a felszíni és talajvizekbe kerülhetnek
27. Városi vízelfolyások
Több út és parkírozó hely, mint vidéken
Több oldott vagy szuszpendált szennyezQanyag, vegyi anyag
autó emisszió
jármqvekbQl folyadékszivárgás
parkok és kertek mqtrágyái, peszticidjei
építések hordalékai, üledékei
felszíni vizek, talaj és talajvizek
28. Vízlágyítók
Nagy Ca és Mg tartalmú vizek
Vízlágyítók: NaCl vagy egyéb Na sók
Nem csatornázott helyeken:
Kloridok a talajvízbe és a felszíni vizekbe vándorolhatnak
Szennyezett területek meghatározása:
Akkreditált laborokban
Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Talajvédelmi Laboratórium
Környezetvédelmi Információs Monitoring Rendszer ( KIM ):
Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM ):
Az ország egész területére kiterjedt, 1236 mintavételi pontot foglal magába. A mintavételi helyek nem hálózati elrendezésqek, hanem természetföldrajzi egységekbQl származnak ( I, E, S pontok ). FQ szempont a reprezentativitás volt.
Kármentesítés célja:
A környezetvédelmi törvény (Kt.) szerint: "14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kQzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira."
Talaj: ISO 11074-1 szabványhoz igazodva:a földkéreg legfelsQ rétegét jelenti, ami szervetlen ásványi és szerves anyagokból, továbbá vízbQl, levegQbQl és élQ szervezetekbQl áll.
célállapot !a területhasználat szabja meg
!korábban a talaj multifunkcionalitásának a fenntatása
Ált. egy területhasználatot úgy kell folytatni, hogy az eredeti multifunkcionális állapot visszaalakítható legyen.
Határértékrendszer kidolgozása:
A talaj célállapota alapján, amit ált. a multifunkcionalitásban, de legalább a felszín alatti vizek védelmében jelölünk meg.
Helyspecifikusság! határkoncentráció
! háttérkoncentrácíó
! egyéb talajtulajdonságok
Magyar szabályozás:
A: háttér koncentráció
B: szennyezettségi határérték
Ci: intézkedési érték
D: kármentesítési határérték
SHAPE \* MERGEFORMAT
A-érték: a tiszta környezeti elem (talaj vagy felszín alatti víz) anyagtartalma átlagos magyarországi viszonyok között. A definícióban lényeges az "átlagos magyarországi viszonyok!
B-érték: amely koncentrációig a környezeti elem terhelése nem jár nagy kockázattal. Meghatározásában a célállapotoknál tárgyalt szempontok voltak irányadók: a talaj esetében a multifunkcionalitás, a felszín alatti víz esetében az ivóvíz elQállítására való alkalmasság fenntartása
C-érték: Intézkedési érték
Kármentesítési határérték (D-érték): Egy hatóságilag is rögzített, a terület érzékenységét, a területhasználatokat stb. figyelembe vevQ helyspecifikus kockázatfelméréssel meghatározott érték, ahol már az ökoszisztéma károsodik.
Szennyezett talajok kármentesítése
In situ Ex situ
Eljárások
Kármentesítés szakaszai
1995. évi LIII. Törvény 18.§-a
Kármentesítés szakaszai:
a, tényfeltárás
b, mqszaki beavatkozás
c, utóellenQrzés
a, Tényfeltárás
1. FelderítQ vizsgálat: - min 3 db fúrásos talajminta
- talaj, kQzet, felszín alatti víz kémiai vizsgálata
- 10/2000. KÖM-EÜM rendelet szennyezetségi határérték figyelembe vétele
2. Részletes vizsgálat: -bQvebb-átfogóbb vizsgálat:
/szennyezQforrás pontos helye, fajtája, talaj fizikai tulajdon-
sága, talajvíz elhelyezkedés-mozgás, szenyezQ anyag kon-
centrációja, szivárgás nagysága iránya/
b, Mqszaki beavatkozás
Cél: A földtani közeg és a felszín alatti víz olyan mértékq megtisztítása, hogy a kármentesítési szennyezetségi határérték elérhetQ legyen.
Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló szempontok
- szennyezQ anyag fajtája, kémiai-fizikai tulajdonsága
- szennyezés helye, regionális viszonyok
- anyagi források
- körny. védelmi követelményrendszer
- különleges helyi adottságok, terület funkciója
- lakossági és szakhatósági akceptálhatóság
Környezeti kockázat csökkentésének lehetQsége
Megoldások:
- szennyezett területet nem kezelik, módosítják a területhasználatot
- lokalizálják a szennyezett területet
- talajcsere
Több szennyezett terület esetén a fontossági sorrend
Szempontjai: -emberi környezet veszélyeztetése
- vízbázisok védelme
- szennyezQanyag terjedése
- felszíni befogadó közelsége
- természetvédelmi terület, vízgazdálkodási terület közelsége
- mqemléki védelem
SHAPE \* MERGEFORMAT
SHAPE \* MERGEFORMAT
A talajvíz kiszivattyúzása és kezelése
Nem túl hatékony:
VOC kis oldhatóságú
deszorpció szükséges
lassú folyamat
több víz szükséges
csökkenti a talajvízszintet
(Bio)szellQztetés
A VOC elpárologtatása
O2 adagolás
Csak a telítetlen rétegben
Talajvíz-kivétellel kombinálva
Csak homok- és szerkezetes agyagtalajokban
LevegQztetés
LevegQ injektálása a talajvízbe
KigQzölés (sztrippelés) levegQbuborékokkal
Párologtatás
O2-adagolás ( biodegradáció
In situ: (eredeti helyzetben). Ide tartozik valamennyi olyan technológia amikor a szennyezQdött földtani közeget, felszín alatti vizet olyan eljárással tisztítják meg a szennyezQ anyagtól, hogy tisztítás során nem termelik ki a szennyezett földet és a tisztított felszín alatti vizet vis"$&FH, . \ ^ ` d ¢ º ¾ æ ê
8
@
X
\
n
x
È
Ê
Ð
(
,
6
:
<
ª
¬
òçàÖÏÇ¿»¿¿»ÖÏ©»à
y
y
hË hË \mHsHhË hË \ hË hË mHsH
hË hË hË hË 5\h4zEjhAi¶UmHnHuhAi¶jhAi¶UhAi¶hAi¶\
hAi¶hAi¶hAi¶hAi¶5\
hË 5\ hË hAi¶CJaJhË hAi¶5CJ\aJ-$&HÀü, ¢ ¾ ê
:
r
Ê
:
<
¬
þ
÷òòççççòååààØàààÐààààààà
&
FgdË
&
FgdË gdË
$
&
Fa$gdAi¶gdAi¶ $a$gdË ¾a
bcþþþ
2
4
6
8
:
<
@
B
\
^
¼
¾
Ò
Ô
â
ä
® ° Þ à `b*RVªÂÔÖôö$&úóïçïçÙÑçïóïǹó®ó®ó£ÇÙóúÇÇ}qqqqqhË hË \mH sH hË 5\mH sH hË hË \mHsHhË hË \
hË 5\ hË hË mH sH hË hË mH sH hË hË 5\mH sH hË hË 5\jhË UjhË UmHnHujhË UhË
hË hË hË \,
<
>
@
B
^
¾
Ô
ä
X h v ¬ ® ° à dýýøøøøðøøèàøøØÍÍÍØøøøøø
$
&
F a$gdË $a$gdË
&
FgdË
&
FgdË
&
FgdË gdË d´Êà*VÂÖö&Rb¶ Jè\ ì ÷÷÷÷÷÷÷òêêêêêêêêêâòÝÝÕÝÝ $a$gd<|gd<| $a$gdË
&
F gdË gdË
&
FgdË &PR`bª´¶
JLz|~¶¼ä(>Trt÷ë÷ë÷ë÷ë÷ë÷á×Ò×ö×÷¬|x|l|]h<|h<|B*CJ(aJ(phh<|B*CJ0aJ0phh<|
h<|h<|#h<|56B*CJ0\]aJ0phh<|h<|5\h<|h<|56\]h<|56\]j hË h<|U\jhË U\mHnHu hË \jhË U\hË hË 5\hË hË \mH sH hË hË \-tÐ & Z ° ² ¾ ê ì $ÆF¢¤¦ ÈÎÐôöøú"@Bvx¸ºÖÚÜóìèìèìèìèìèìèìÞ×Þì莸³¬¥Þxìmìmìmxìmì h<|h<|mH sH h<|h<|\mH sH h<|h<|\ h<|5\mH sH h<|h<|5\mH sH
hMt-5\
hå335\ h<|5 hAi¶5h<|h<|5#jh<|h<|5UmHnHu
h<|5\h<|h<|5\h<|
h<|h<|h<|B*CJ(aJ(ph*ì $DF¦D ¢¤¦¨ª¬®°²´úòúúúêêêåååååååååååååååååågdË
&
F
gd<| $a$gd<|gd<|´¶¸º¼¾ÀÂÄÆÈÊÌÎÐú"BxºìNtúúúúúúúúúúõõõõõíåååÝÕÕÕÕ
&
F
gd<|
&
F
gd<|
&
F
gd<|
&
F
gd<|gd<|gdË Üæèìþ
LNrt¼¾ÀÌÎÚÜàæøú
.0
"$LN ÚÜ-È-!!!õîõîõîõîõîõîõîõäÝÕõîõîõîõîõîõîõîõîõîõîõîõîõäÕîõîõîõîõîõîõîõîõîõÕÐÕÐÕîÆîÕî¾hå33h<| jßh<|h<| h<|5h<|h<|5
h<|5\h<|h<|5\
h<|h<| h<|h<|mH sH KtÀÚò
0>Ô0v¨Ú
$N¢÷òêêêêêêêêêêòâÚÒʺòò
&
Fgd<|
&
Fgd<|
&
Fgd<|
&
Fgd<|
&
Fgd<|
&
F gd<|
&
F
gd<|gd<|
&
F
gd<|>--È- V b | ¬ !.!R!!!!!("6"ö"Â#ì#÷÷÷òéáááááéááááÜÜÜéÔÔéÜ
&
Fgd<|gdå33
&
Fgd<|h^hgdMt-gd<|
&
F gd<|!!Â#ì#9$:$$$à%ï%¶'¸'**~++°+Æ+Ú+Ü+b,d,j,-.î/ð/0 0"0$0&0(0¼0122ò2ô2J3L33à3Ð5Ò5Z6x69929V9::§:²=´=>>æ>8?¼?¾? @"@J@L@2BùòêãÙãÙãêãÙãêãËãêãÙãËÇãêã¿Ç¿Ë·¿ÇãêãÙãÙãÙãêãÙãêãÙãêã²êãÙãÙãêãÙãÙãÙã hMt-5j°hå33Ujhå33Uhå33jhå33UmHnHu jàhå33hå33
hå33hå33hå33hå335
h<|h<|
h<|hå33Bì#J$Ç$5%v%à%ï%²&6'(1(?(J(V(a(}(~(¡(¼(Ì(ú()4**÷÷÷÷÷òêêêêâââââòÚÚÚÒÊÊÊ
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33gdå33
&
Fgdå33**Ð*N+~+++°+Æ+,8,b,f,h,j,l,¼,Ü, --.´."/úòòòúúúúêââúúúúúÚÒÒúÊÂ
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33gdå33"/@/T/ª/ì/î/(0l0¼01N23à34 5¢5.6Z6x6 7î729V9÷÷÷ïêêââêÚÚêÒÒÒÊÊêÂÂÂê
&
F gdå33
&
F-gdå33
&
F-gdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33gdå33
&
Fgdå33
&
Fgdå33V9Æ9::$:8:C:P:l:u::::§: ;L=~=Ê=.>Z>æ>8?N?÷÷ïïçççßßßßÚÚÒÒÒÊÊÊÊÚÂ
&
F#gdå33
&
F"gdå33
&
F"gdå33gdå33
&
F!gdå33
&
F!gdå33
&
F!gdå33
&
F!gdå33N?@¢@Ü@ArBC¾CRD
&
F&gd_Ä
&
F%gd_Ä
&
F%gd_Ä
&
F%gd_Ä
&
F%gd_Ägd_Ä
&
F$gdå33
&
F$gdå33gdå33
&
F#gdå33
&
F#gdå33 2B4BC¾CnDpDDDGÆGII4JrJ2L6LHLJLöNøN4O|O°PøPÞS
T\UUÌUÎUV°VtXvX²X¶XÞX__ü_*`Äb
c\c^c¾cÀc
dFdHd¼dlhnh¸hºhiöïçïÝïÝïÕÎÄÎÕÎÀÎÀÎÄÎÕÎÕÎÕÎÕÎÄÎÕÎÄλÕÎÄÎÕÎÕÎΩÀÎÀ¡¡h| jàh|h|
h|h|h|h|5h<|jh_ÄUmHnHu h_Ä5h_Ä jàh_Äh_Ä
h_Äh_Äh_Äh_Ä5 jàhå33hå33hå33hå335
hå33hå33 jßhå33hå337ìJîK¬LæLMNMnMMÀMÜM4O|O´OÜO*PPPpPP°PøPfQQ÷÷ïççççççïâÚÚÚÒÊÊÊâº
&
F)gd_Ä
&
F)gd_Ä
&
F(gd_Ä
&
F(gd_Ä
&
F'gd_Ägd_Ä
&
F&gd_Ä
&
F&gd_Ä
&
F&gd_ÄQºQòQRR¶R(SSÞS
TTT®TôT\UUÐUV°VþV
W"W÷÷÷÷ïïïêâÚÚÒÒêÊÂ꺲²
&
F-gd_Ä
&
F-gd_Ä
&
F,gd_Ä
&
F,gd_Ä
&
F+gd_Ä
&
F*gd_Ä
&
F*gd_Ägd_Ä
&
F)gd_Ä
&
F)gd_Ä "WJW|WWWÈWüW²X´X¶XÞXbYZ@ZxZ¨ZÐZðZ^[ [\Î\
]]ò]÷÷÷÷÷÷ïêêêâââÚÚÚÚÚÒâÚÚÚâ
&
F.gd_Ä
&
F.gd_Ä
&
F.gd_Ägd_Ä
&
F-gd_Ä
&
F-gd_Äò]~^¤^~_ü_*`È`>apaÆabLb´bÄb
c\c¾cÀcÂcÄcÆcHd¼dúe÷÷÷÷òêêêêââââòÚÚÕÕÕÕòÐÈ
&
F1gd|gd|gd<|
&
F0gd_Ä
&
F/gd_Ä
&
F/gd_Ägd_Ä
&
F.gd_Äúeffèf¸hºhiÆitj kkÈkôk l?lel¶lêlôn&ovoêo÷ïï÷êêââÚÚêÒÒÊÊÒÊÒêÂÂ
&
F4gd|
&
F3gd|
&
F3gd|
&
F2gd|
&
F2gd|gd|
&
F1gd|
&
F1gd|iºj¼jäjæjTkVkkÈkôn&oq:qòqôqøq8r\rÐuúuyzzz}B} ~
~
~#~$~%~&~'~)~0~ß~æ~bpà13UVZùïùïùïùçùçùçùÙÕùËùçÃùçùçþ¶Õ¶Ù®¶ÕËùËùËùªËùªzh-*Lh-*L56\]
h-*Lh-*L h-*L5h-*Lh-*L5jh-*L5UmHnHuh-*Lj@h|Ujh|U h|\h|h|\h|h|5\h|jh|UmHnHuh|h|5 jàh|h|
h|h|0êopBppÐpq:qtq¼qòqöqøq8r]rtr°rêr"sÐuúuºwyryzz÷÷÷÷ïêâââêêêêÚÚêêêêÒÒÒêê
&
F7gd|
&
F6gd|
&
F5gd|gd|
&
F4gd|
&
F4gd|zzzzz{J|¬|}
~
~(~)~ß~b1VWXYZ½
úúúúúúúúúõúééééÝØØØØÏÏÝÝ
ÆZgd-*Lgd-*L
$
Æa$gd-*L
&
F8
Ægd|gd<|gd|¹½ü
#3>?B[`b®
¶
PRÌÒúvÒèЪÆÈöøúöéßØßØÑÌÇ¿·Ñ¬Ñ¤Ñ¬¿¤ÑßѤÑßÑÇ¿¤Ñ¿Ñ¿Ñ¿¤Ñvjh-*LUmHnHujh-*LUh-*Lh-*Lh-*L>*\h-*Lh-*L5>*h-*Lh-*L>* h-*Lh-*LmH sH h-*Lh-*L\h-*Lh-*L5 h-*L5 h_Ä5
h-*Lh-*L
h-*L6]h-*Lh-*L6]h-*Lh-*L56\]h-*L56\],
#B[x&bîp
|ÌúüNr¼vööêêööööööööööööÞöÒÒÒÒÒÒ
&
F;
Ægd-*L
&
F:
Ægd-*L
&
F9
Ægd-*L
Ægd-*LvÒî\£Ð4b6¤Rª¬®°²´¶¸º¼¾ÀÂÄÆöéööööööööööööööööööööööööö
Æh^hgdMt-
Ægd-*Lúüþ2468:<®°¸ÖÚ"&JN¨¬´ÔØÚÜìî"$`b¸Ðjl ÷ïëïëïÝÕïëËü±¼±¼±¼±¼±¼£{h°0úh°0úH*mH sH h°0úh°0úmH sH
h°0úh°0úh°0úh°0ú5\h°0úh°0ú5\mH sH h°0úh¸DÞmH sH
h°0úh¸DÞh°0úh¸DÞ\h¸DÞh¸DÞ5\j`h-*LUjh-*LUmHnHuh-*Ljh-*LUjÐh-*LU/<®Ø$LªÖî$b¸ÒööííáááááØÌÀ´¨Ø
&
FA
Ægd°0ú
&
F@
Ægd°0ú
&
F?
Ægd°0ú
&
F>
Ægd°0ú
&
F=
Ægd°0ú
Ægd°0ú
&
F<
Ægd¸DÞ
Ægd¸DÞ
Ægd-*LÒlÂPÜÜÆÜ Ý8ÝVÝnݦÝöÝ@Þ`ÞÞÞàºàjá¼á:âlãóóóóêêÞÞÞÞÞêÒÒÒÒêêêÆÆÆÆ
&
FE
Ægd°0ú
&
FD
Ægd°0ú
&
FC
Ægd°0ú
Ægd°0ú
&
FB
Ægd°0ú ¢¶ÀÂÒÖúf~ÜPÜ`ÜÜÜnÝ~ÝݦÝÞÞ¬Þ®Þàà¶à¸àâãþã ää"æ$æ(æ*æRæTæòçàÕËàÁàËàËà¿à·¬·à·¬·à·¢à¢à·¢àyqfhMt-h°0ú6\]hMt-h°0ú>*
h°0ú5>*h°0úh°0ú5>*h°0úh°0ú56\]h°0úh°0ú5>*\hMt-h°0ú>*\h°0úh°0ú56]h°0úh°0ú5Uh°0úh°0ú6]h°0úh°0ú5\ h°0úh°0úmH sH
h°0úh°0ú h°0úh°0úmH sH j®h°0úh°0úmH sH 'szaszikkasztják a munkaterületen belül.
In situ fizikai kémiai eljárások
- Pneumatikus fellazítás
- TalajlevegQ kiszívása és kezelése
- Talaj vizes mosása
- Virtifikáció
- HQkezelés
In situ biológiai eljárások
- Természetes szennyezQanyag csökkentés
- Természetes biodegradáció fokozása
- Bioventiláció
- Bioremediáció
Bioventiláció
Lényege: A szennyezett talajban a biológiai lebontást oxigénbevitellel serkentik. A talajban természetesen jelenlévQ mikroorganizmusok számára a bejutatott oxigén segítségével az aerob úton lebontható szennyezQk eltávolításának sebessége fokozható.
Alkalmazási korlátok:
a magas talajvízállás (1-2 m), telített talajlencsék és kis áteresztQképességq közeg;
kivételesen alacsony nedvességtartalom;
a talajfelszínen eltávozó gázok megfigyelése szükséges lehet;
számos klórozott komponens aerob bioremediációja sok esetben csak akkor lehetséges ha ko-metabolit van jelen és/vagy anaerob folyamatok is lezajlanak;
az alacsony hQmérséklet csökkenti a remediáció sebességét.
Bioremediáció
Lényege: A szerves szennyezQk mikrobák általi eltávolításának érdekében vizes oldatot cirkuláltatnak a szennyezett közegen keresztül. A vizes oldatban lévQ tápanyag és oxigén a talajban jelenlévQ mikrobák aktivitását növeli és felgyorsítja a szennyezQk lebontási folyamatát.
Alkalmazási korlátok:
a vizes oldat cirkuláltatása következtében a szennyezQk mobilitása növekedhet, amely a mélyebb rétegek vizének tisztítását is szükségessé teheti;
számítani lehet a beszivárogtató kutak mikrobák általi eltömQdésére;
nnem alkalmazható agyag, erQsen rétegzett vagy heterogén közeg esetén az oxigén átvitel korlátozása miatt; nagy koncentrációjú nehéz fémek, hosszú láncú szénhidrogének, vagy szervetlen sók mérgezQek lehetnek a mikroorganizmusok számára;
a lebontás sebessége a hQmérséklet csökkenésével fordítottan arányos;
a talaj szerkezete és összetétele megakadályozhatja a szennyezQanyag és a mikroorganizmusok érintkezését.
Talajmqveléses kezelés
Lényege: Felszíni szennyezések esetén a biológiai lebontás elQsegítése érdekében a szennyezett felszínt felszántják, ezáltal a szennyezQk aerob lebontásához szükséges oxigén bevitelével a lebontási folyamat sebességét gyorsítják.
Alkalmazási korlátok:
nagy területre van szükség;
a biológiai lebontás feltételeinek szabályozása nehézkes, a természetes folyamatok (csapadék, hQmérséklet) a lebontási folyamatot erQsen befolyásolják, elnyújthatják;
a szervetlen szennyezQk nem bomlanak le;
a légszennyezés elkerülése érdekében az illékony komponensek elQzetes kezelése szükséges lehet;
elsQsorban szántás idején a porzás elleni védelemrQl gondoskodni kell;
nfém ionok toxikusak lehetnek a mikrobák számára és a szennyezett talajból a mélyebb rétegekbe mosódhatnak; na kezelhetQ réteg maximális vastagságát a szántási mélység határozza meg (kb. 50 cm) a csurgalékvizek összegyqjtésérQl megfigyelésérQl és/vagy kezelésérQl gondoskodni kell;
környezeti adottságok (terepesés, erózió) akadályozhatják a módszer alkalmazását.
Természetes csökkenés a talajban
Lényege: A természetes folyamatok (kipárolgás, hígulás, abszorpció) következtében a szennyezés bizonyos mértékq természete s csökkenése játszódik le.
A természetes lebomlás mint mentesítési technológia nem azonos a beavatkozással.
Alkalmazási korlátok:
a terület részletes feltárása és hosszú távú megfigyelése drágább lehet, mint egyéb "aktív" mentesítési technológia; negyes transzformált bomlásközi szennyezQk toxikusabbak lehetnek, mint az eredeti anyag; hasadékos közegben (karsztos területek) a szennyezés terjedése kiszámíthatatlan, helyben tartása nehézkes;
a felszín alatti vizek szennyezése miatt a vízkészlet használatáról le kell mondani;
nnem víz fázisú folyadékok vagy szabad fázisban lévQ szennyezQk eltávolítása a természetes lebomlás elQtt szükséges lehet; fémek csak ideiglenesen válnak immobilissá, mert a természetes lebomlás során a talajban újra oxi-dált környezet jön létre.
Fitoremediáció
Lényege: A szerves vagy szervetlen szennyezések eltávolítása, megkötése a növények segítségével történik.
Alkalmazási korlátok:
a mentesített közeg mélységét a növényzet gyökérzóna mélysége határozza meg (általában csak sekély mélység esetén alkalmazható);
nehézfémek magas koncentrációja toxikus lehet a növényekre nézve;
szezonális lehet helytQl és növénytQl függQen;
a szennyezést továbbíthatja a talajból a levegQbe (leveleken keresztül);
nem hatásos erQsen vagy gyengén kötött szennyezQkre (pl. PCB-k);
naz átalakulás során keletkezQ anyagok (végtermék) toxicitása vagy biológiai alkalmazhatósága nem mindig ismert; a végtermék mobilizálódhat, bekerülhet a felszín alatti vizekbe, majd felhalmozódhat az állatok szervezetében.
In situ fizikai-kémiai eljárások
Elektrokinetikus szétválasztás:
Lényege: Eltávolítja a fémeket és szerves szennyezQket a rossz áteresztQ képességq talajokból, iszapból, elektrokémiai folyamatok útján deszorbeálja majd eltávolítja a fémeket és poláros szerves szennyezQdést
Alkalmazási korlátok:
a hatékonyság jelentQsen lecsökken, ha a szennyezett közeg nedvességtartalma 10% alatt van (a legnagyobb hatékonyság 14-18% nedvességtartalom között érhetQ el);
semleges elektródákat mint pl. szén, grafit, platina kell használni, hogy maradék szennyezés ne kerüljön vissza a talajba. Fémes elektródák oldódhatnak elektrolízis során;
a módszer leghatásosabb agyagban, vagy agyagos talajban, az agyagásványok negatív felületi töltése miatt;
oxidáció/redukció következtében nem kívánatos melléktermékek is keletkezhetnek (pl. klórgáz)
föld alatti fémtárgyak, szigetelQanyagok a vízáteresztQ képességet erQsen befolyásolják.
Repesztéses fellazítás
Lényege: Alacsony áteresztQ képességq vagy tömör rétegekben hatékony módszer, amelynek segítségével a kQzetben mesterséges repedéseket hoznak létre. Ez növeli számos in situ technológia hatásfokát és gyorsítja a gázok kitermelését.
Alkalmazási korlátok:
földrengésveszélyes területeken nem alkalmazható;
nem agyagos talajokban a repedések záródására lehet számítani;
a terület részletes feltárása szükséges (közmqvek, stb.);
elképzelhetQ, hogy az üregek elQsegítik egyes szennyezések nemkívánatos mozgását is (pl. a nem víz fázisú folyadékok mozgása a vízadó alján).
Talajmosás
Lényege: Vizet vagy egyéb adalékot is tartalmazó vizes oldatot juttatnak a szennyezett közegbe a szennyezés kioldásának fokozása érekében. Cél a talajvíztükör olyan mértékq megemelése hogy a szennyezett talajteret elérje, s lehetQvé tegye a szennyezések feloldását.
Alkalmazási korlátok:
na mosó folyadék és a talaj kölcsönhatása következtében a porozitás, ezáltal a szennyezés mobilitása csökkenhet;
alacsony áteresztQ képességq vagy heterogén közeg mentesítése nehézkes;
csak abban az esetben használható, ha a kimosott szennyezés és a mosó folyadék kinyerése lehetséges;
a mentesítés gazdaságosságát erQsen befolyásolja az, hogy a kitermelt mosófolyadék milyen mértékq kezelése szükséges.
ÁtlevegQztetés
Lényege: KitermelQ kutakat létesítenek, amelyeket vákuum alá helyeznek. Vákuum hatására kialakuló nyomás eredményeként az illékony gáz fázisú szennyezQk eltávolíthatók.
Alkalmazási korlátok:
finom szemcséjq talajokban és magas nedvességtartalom (telítetthez közeli) esetén nagyobb vákuum alkalmazása szükséges, mely a költségeket növeli és gátolja a módszer alkalmazhatóságát;
erQsen változó áteresztQképességq és rétegzettségq talajokban a hosszú szqrQzött szakaszok kívánatosak, ennek hiányában sokszor egyenetlen gázkitermelés alakul ki;
magas szerves-anyag tartalmú talajok nagy szorpciós képessége miatt csökken a kitermelhetQ VOC szennyezQk mennyisége;
szükséges lehet a kitermelt gázok tisztítása;
a gázkezelés után a folyadék elhelyezésérQl, kezelésérQl gondoskodni kell;
a használt szénszqrQk regenerálása, lerakása is feladat;
telített zónában a rendszer nem hatékony, bár talajvízszint süllyesztéssel kiterjeszthetQ az alkalmazhatóság (ezért meg kell fontolni a felúszó szennyezésekkel való foglalkozást is).
Talajszilárdítás
Lényege: SzennyezQ közeget fizikailag megkötik, szilárdítják, kémiailag stabilizálják.
E módszernél nem a szennyezés eltávolítása a cél, hanem a szennyezés kockázatának a csökkentése.
Alkalmazási korlátok:
na szennyezés mélysége meghatározza az alkalmazható technikát;
a szilárdított közeg gátat szab számos jövQbeli területhasználatnak;
talajvízszint süllyesztésre lehet szükség;
na reprezentatív (bizonyító) mintavételezés mint minden egyéb in situ módszer esetében sokkal nehezebb mint ex situ eljárás esetén;
számos szennyezés esetén nem minden lehetséges technika alkalmazható.
In situ termikus eljárás
HQmérséklet növeléssel segített talajpára kitermelés
Lényege: A félig illékony szennyezQk eltávolításának hatékonysága növelhetQ a hQmérséklet emelésével. HQmérséklet növelésére forró levegQt vagy gQzt fuvatnak a talajba, vagy elektromos fqtést alkalmaznak.
Alkalmazási korlátok:
nkQtörmelék, vagy más felszín alatti nagy kiterjedésq tárgy nehézségeket okozhat;
a maximális hQmérséklet befolyásolja, hogy néhány komponens milyen mértékben vonható ki;
a hQlégbefúvás (forró gáz) hatékonysága a levegQ alacsony hQkapacitása miatt korlátozott;
Ex situ eljárások: ( nem eredeti helyzetben)
- ex situ on site:
- ex situ off site:
Tisztítás szerinti módszerek
Módszerek: biológiai, kémiai, fizikai
Ex situ biológiai eljárások
Bioágyas remediáció
Lényege: Az adalékokkal összekevert szennyezett talajt a talajfelszínen szétterítik. A szénhidrogénnel szennyezett talajok tisztítására alkalmas. A biológiai lebontás fokozható tápanyag, nedvesség tartalom, oxigén, megfelelQ hQmérséklet és pH beállításával.
Alkalmazási korlátok:
a szennyezett talaj kitermelése szükséges;
kísérletekkel kell megállapítani az adott szennyezés biológiai lebonthatóságát, az oxigén és tápanyagbevitel mértékét;
halogénezett komponensek esetében a kezelés hatásfoka megkérdQjelezhetQ;
a statikus kezelés kevésbé egyenletes tisztításhoz vezet (a rendszeres forgatáshoz viszonyítva).
Komposztálás
Lényege: EllenQrzött biológia lebontás, amely során a szerves szennyezQk (pl. PAH) mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át). A megfelelQ komposztálás érdekében kb. 54-65 o C biztosítása szükséges. A szennyezett talajt térfogatnövelQ és szerves anyagokkal (mint pl. fakéreg, szén, szerves trágya és egyéb zöld hulladékok) keverik.
Alkalmazási korlátok:
jelentQs területigény;
a szennyezett talaj kitermelése szükséges, amely során az illékony komponensek ellenQrzés nélkül kerülhetnek a légtérbe;
a keletkezQ komposzt térfogata a segédanyagok bevitele miatt jelentQsen megnövekszik;
nehézfémek nem kezelhetQk ezzel a technológiával. Magas nehézfém koncentráció a mikroorganizmusok számára toxikus is lehet.
Gombák általi lebontás
Lényege: A gombák lignin lebontó és farothasztó enzimjeik segítségével képesek számos szerves szennyezQ lebontására. A fehér rothasztó gombák általi lebontást in situ körülmények között és bioreaktorban is tesztelték. A nyílt (ex situ) technológia hasonló a komposztáláshoz: szigetelés+fakéreg+szennyezett talaj, fedés. Az optimális hQmérséklet 30-38 oC.
Biodegradációs eljárás
SHAPE \* MERGEFORMAT
Agrotechnikai talajkezelés
Lényege: A szennyezett talajt szigetelt ágyakra helyezik, levegQztetés céljából idQszakosan forgatják vagy szántják. A szennyezett közeg jellemzQit gyakran ellenQrzik ill. beállítják.
Alkalmazási korlátok:
nehéz a folyamat szabályozása, (hQmérséklet, esQ stb.) és ez megnövelheti a szükséges idQt;
nagy területigény;
a szervetlen szennyezQk nem bomlanak le;
illékony szennyezés miatti elQkezelésre lehet szükség;
por elleni védekezés fontos, elsQsorban a forgatások során;
csurgalékvíz elvezetQ rendszer kiépítése és ellenQrzése szükséges;
a tervezésnél messzemenQen figyelembe kell venni a helyszíni adottságokat (erózió, rétegzQdés, áteresztQképesség stb.).
Iszapfázisú biológiai kezelés
Lényege: A szennyezett talajt bioreaktorban vízzel, és egyéb adalékokkal keverve vizes zagyot készítenek, folyamatosan keverik, hogy a szilárd részeket lebegve tartsák, másrészt, hogy a baktériumokkal a minél intenzívebb kapcsolat legyen. MegfelelQ tisztítás elérése után az iszapot víztelenítik, és a kezelt talajt deponálják.
Alkalmazási korlátok:
a szennyezett talaj kitermelése szükséges (kivéve, ha medencét kezelnek);
az iszap kezelés utáni víztelenítése drága lehet;
az elQzetes rostálás (kövek, kavicsok kiszedése), inhomogén talajok kezelése drága, a szabad fázisú szennyezést elQször el kell távolítani ;
gondoskodni kell a mosóvíz kezelésérQl, elhelyezésérQl
Ex situ fizikai-kémiai eljárások
Kémiai oxidáció-redukció
Lényege: A kémiai oxidáció/redukció által a szennyezQanyagok részben, vagy egészben közömbösülnek, mobilitásuk csökken, vagy megszqnik. A gyakrabban alkalmazott oxidálószerek az ózon, a hidrogén-peroxid, hipoklorit, vagy klór-dioxid.
Alkalmazási korlátok:
részleges oxidáció esetén átmeneti vegyületek képzQdhetnek;
nagy szennyezés koncentrációk esetén nem gazdaságos módszer, mert sok oxidálószerre van szükség;
a megfelelQ hatásfok elérése érdekében az olaj- és zsírtartalom minimálisra csökkentendQ.
Talajmosatás
Lényege: A talaj finom frakciójához kötött szennyezQket mosás segítségével elválasztják a talaj többi részétQl. A talajmosás nagyon ígéretes mentesítési technológia, elsQsorban nehézfémek, radioaktív anyagok és szerves szennyezQk eltávolítására. Ennek ellenére ipari alkalmazása nem igazán terjedt el
Alkalmazási korlátok:
- komplex szennyezés esetén a mosó folyadék optimális kiválasztása nehéz;
- magas humusztartalom esetén elQzetes kezelésre lehet szükség;
- az agyagszemcsékhez kötött szerves szennyezQk eltávolítása nehézkes lehet;
- mosóoldat ill. a kezelt talajban maradó mosóoldat további kezelést igényelhet.
ÁtlevegQztetés
Lényege: A kitermelt talajt a felszínen elhelyezett perforált csQrendszer fölé deponálják. A csövekben létrehozott vákuum elQsegíti az illékony komponensek távozását. Az eltávozó gázok kezelésérQl gondoskodni kell.
Alkalmazási korlátok:
nagy területre van szükség;
a talaj kitermelése során az illékony szennyezQk egy része kipárolog;
magas nedvesség vagy humusztartalom ill. erQsen tömörödött talaj meggátolja a kipárolgást;
a gázok kezelésén túl a keletkezQ maradék folyadék és a használt aktív szén is kezelendQ növelve a mentesítés költségét.
Égetés
Lényege: Magas hQmérsékleten, 870-1200 C-on égetik el (oxigén jelenlétében) a halogénezett és egyéb nehezen kezelhetQ, veszélyes szerves szennyezQket. A megfelelQ égés gyakran csak kiegészítQ fqtQanyaggal biztosítható. Az eltávolítás hatásfoka megfelelQen mqködtetett égetQben meghaladja a 99,99%-ot, (elQírás veszélyes hulladék esetében, USA), a PCB-kre és a dioxinra a 99,9999%-os hatásfok is elérhetQ. A távozó gázok és a salak kezelése szükséges.
Alkalmazási korlátok:
szükséges lehet a hamuban felhalmozódó nehézfémek stabilizálása;
a betápláló ágban a fémek reakcióba léphetnek egyéb elemekkel, (mint pl. klór, kén) illékonyabb és toxikusabb vegyületeket alkotnak a kiindulási állapotnál;
a nátrium és a kálium alacsony olvadáspontú hamut képezhet, mely megtámadhatja a tégla szigetelést, bqzös réteget képezve a kürtQben;
a hulladék méretére és anyagkezelésre vonatkozó speciális igények az alkalmazhatóságot adott helyen erQsen befolyásolhatják;
az illékony nehézfémek miatt füstgáztisztítás szükséges.
Pirolízis
Lényege:A pirolízis oxigén nélkül a szerves anyagokban hQ hatására létrejövQ kémiai lebomlás/átalakulás. A szerves anyagok különbözQ gázokra és szilárd anyagokra (pl. koksz,) bomlanak. A pirolízis általában nyomás alatt, 430 o C feletti hQmérsékleten zajlik le. A keletkezQ gázok további kezelést igényelnek.
Alkalmazási korlátok:
speciális anyagkezelési és adagoló méreti elQírások befolyásolhatják az alkalmazhatóságot és a költségeket is;
a szennyezett közeg szárítása szükséges, 1% alatti nedvességtartalom kívánatos;
magas nedvességtartalom növeli a mentesítés költségét;
a kezelt anyag nehézfém tartalma miatt stabilizálásra is szükség lehet.
Kitermelés, elszállítás és deponálás talajcserével
Lényege: A szennyezett talajt kitermelik, kezelQtelepre és/vagy lerakóra szállítják. Már a lerakóhely létesítése elQtt gondos vizsgálatokkal kell kiválasztani a legalkalmasabb területet. A tervezés során a szigetelés, a csapadékvizek hatékony elvezetése, valamint a hosszú távú megfigyelést lehetQvé tevQ monitoring rendszer kialakítása a legfontosabb követelmény. Végleges lerakók esetében a lerakó teljes élettartama alatt szükséges a megfigyelés és karbantartás.
Alkalmazási korlátok:
a kitermelés során felszabaduló gázok keletkezése problémát okozhat;
a legközelebbi alkalmas lerakóhely távolsága a mentesítendQ területtQl nagymértékben befolyásolja a költségeket;
a szennyezett talaj mennyisége, elhelyezkedése;
a szennyezett talaj szállítási útvonalán a települések ellenállására is lehet számítani;
radioaktív szennyezések, vagy vegyes szennyezések lerakására nagyon kevés alkalmas terület van;
a lerakó nem megfelelQ kialakítása vagy üzemeltetése szag, bqz vagy egyéb (rovar, szúnyog, légy) problémákat okozhat.
PAGE
PAGE 20
TALAJSZENNYEZÉS
biológiai leromlás
talaj pufferkapacitásának romlása
elmocsarasodás
talajszerkezet romlás
talajsavanyodás
szikesedés
víz- és szélerózió
EMBED Word.Document.8 \s
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-12-26 18:29:39
- 2008-12-26 18:25:56
- 2008-12-26 18:29:08
- 2008-12-26 18:26:40
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
- Zh időpontok
- Gólyabál időpontja
- Házi leadási határidő
- Tanítási szünetek
- stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
