szikes talajok
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiTalajvédelemJegyzetekszikes talajok
2008.12.26 18:26:40
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Szikes talajok: olyan talaj, amely oldatában és kicserélQdési komplexében az oldható sók mennyisége és összetétele meghatározó tényezQ a növényi fejlQdés szempontjából
A szikesedés jelentQsége:
A felszín mintegy 10%-át szikes talajok borítják, az öntözött területek mintegy 50 %-át sújtja szikesedés és elvizenyQsödés.
Miért érdekesek és érdemes velük foglalkozni?
- fizikai és kémiai tulajdonságok szoros kölcsönhatást mutatnak
- öntözés esetén a sófelhalmozódás nagy gazdasági jelentQségq
- nagy ökológiai jelentQségük van a NP-ok miatt
- abiotikusan meghatározott, logikusan szervezett élQhelyek
- rendkívül tarka, mozaikos
A szikes talajok legfontosabb fizikai-, kémiai és biológiai tulajdonságai
A szikesedés specifikumai a növényzet szempontjából:
Normális talajon a növényi vízforgalom hajtóereje vízpotenciál különbség az atmoszféra és a talaj között, ami a növényen keresztül valósul meg. A szárazság a levegQ víztelítetlensége - kiszívja a vizet a talajból.
Szikes talajon a talaj meg akarja kötni a vizet, nincs ilyen erQs grádiens, tehát a növénynek speciális mechanizmussal kell a vizet felvennie.
A) A növények a nagy víztartalmú nem sós talajból könnyen felveszik a vizet
B) A szárazság vagy az oldódó sók jelenléte csökkenti az összes talaj vízpotenciált, emiatt a növények vízfelvétele lecsökken
A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhetQ Na százalékra
A kettQ, egymástól olykor csak kevésbé elválasztható tényezQ részben hasonló hatást válthat ki.
Ozmotikus szabályozás
Legismertebb a talajok magas sótartalma által elQidézett ozmotikus hatás, amit a növények ozmotikus szabályozással (osmotic adjustment) védenek ki. Sós talajban a talaj ozmotikus nyomása nagyobb mint a növényi sejtben uralkodó, így a sejt nem
tud passzívan, azaz az ozmózis grádiens következtében vizet felvenni, hanem védekeznie kell a vízvesztés ellen. Megoldásképpen a növényi sejtnek növelni kell a belsQ oldat koncentrációját, amit tehet vagy a szervetlen vagy a szerves oldott anyagok mennyiségének növelésével is. A szervetlen anyagokként ott vannak a talaj sói, a szerves anyagokat pedig újonnan kell szintetizálni. A halofiták és a glikofiták (nem halofiták) közötti különbség az ozmotikumok (az ozmotikus szabályozást
szolgáló oldott anyagok) megoszlásában van.
KülönbözQ talaj EC értékeknél várható termés becslése
YR=100-S * (ECm- ECt)
YR relatív termés
S százalékos termés csökkenés a" 50 / (Y50-ECt)
ECm átlagos gyökérzóna EC
ECt a talaj küszöb-EC értéke
Faj ECt (mS/cm) Y50 (mS/cm) 50%
terméscsökkenést okozó EC
Árpa 8 18
Búza 6 13
Paradicsom 0.5 7.6
Tök 4.7 9.9
A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhetQ Na
A) Ha a kicserélhetQ Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkor az agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz
B) Amikor Ca megfelelQ arányban helyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik
C) Stabil aggregátumok képzQdnek, a talajszerkezet jó
A kicserélhetQ Na % határértékei < 5% nem szikesedQ, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erQsen, szolonyeces, > 25% szolonyec talaj
Szikesedési elméletek: a tényezQk fontossága
f&talajvíz mélysége - Mados, Darab
f&talajvíz oldottanyag tartalma - Sigmond, Scherf, Endrédy, Erdélyi
f&talajvíztükör tengerszint feletti magassága-Kreybig & Endrédy
f&felszínalatti képzQdmények szemcsemérete- Sigmond
f&nátrium szerepe-Darab, Várallyay
f&komplex elméletek-Endrédy, Tóth, Kovács, Kuti, Várallyay
Sigmond, 1923 szerint a szárazföldi sóstalajok kialakulásának fQ tényezQi a
1. száraz éghajlat
2. vizet át nem eresztQ altalaj
3. olyan hidrológiai viszonyok melyek idQszakonként túlbQ nedvességgel árasztják el a talajt. Mados talajvízszint észlelések vizsgálatával hangsúlyozta, hogy a beszivárgás és kapilláris vízemelés által érintett talajmélységek átfednek, és ez a hortobágyi szikesedés fQ tényezQje.
Várallyay, 1967. is a medence elmélet gondolatmenetét követi
VizenyQs területek lecsapolásának a hatása
A felszíni vizek szerepét mutatja a fólia. Vízállás esetén a sófelhalmozódás a terület peremén jelenik meg. Ha lecsapolják az egész területen sófelhalmozódás jelentkezik.
Máté, 1955 szerint Karcag környékén a szikesek elQfordulására az jellemzQ, hogy
1. domborzat szerint legalacsonyabban a réti talajok, magasabban a szikesek és
legmagasabban a csernozjomok helyezkednek el. A réti 84-85 m, szikesek 85-88 m. Nem lehet hajszálpontosan megadni, sok átmeneti forma van
2.térkép hasonlítás alapján Réti talaj ott van, ahol mocsarak, állandóan vizenyQs területek voltak. 1783-as katonai vs Kreybig térkép. Ezeken a helyeken savanyú humusz képzQdött az anaerob viszonyok között. A mész lemosódott. A réti talajoknak van átmenete a kotus, tQzeges talajok felé.
B. A szikes talajok ott vannak ahol nem volt állandó vízborítás, hanem csak az áradás idején kerültek víz alá. Nyáron felfelé irányuló mozgás van, késQbb kilúgzás. Nem szoloncsákokból alakultak ki.
C. Helyenként szolonyeces átmeneti talajok vannak. Talajvíz 4-5 m mélyen, rozsdás, esetleg glejes foltok
D. MezQségi talaj alatt a talajvíz 7-8 m mélyen van, 100-120 cm-nál gyakran szikes réteg
Szikesedés a talajszelvényben
Gedroitz sémája a szikes talajok fejlQdésérQl
-1. normális (nem szikes) talaj: nincs só a talajoldatban, a kicserélQdési komplexben kétértéku kationok, a kolloidok flokkuláltak, a talaj semleges.
-2. szoloncsák: Sós víz hatására sófelhalmozódással {szoloncsákosodás, salinization} képzQdik 1.-bQl. Sok só van a talajoldatban, sok Na van a kicserélQdési komplexben, a sok só flokkulálva tartja a kolloidokat, a pH nem feltétlenül nagy.
-3. szolonyec: Szolonyocesedéssel {de-salinization (kilúgzás) + alkalinization=a Na-nak a kicserélQdési komplexumba kerülése. Nevezik sodification-nek is} képzQdik 2.-bQl. Ha kétértéku kationok voltak akkor a szoloncsák normális talajjá alakul. Mivel legtöbbször jelentQs kicserélhetQ Na van ezért a kilúgzás hatására a Na hidrolízise következtében nátrium hidroxid keletkezik, amibQl nátrium karbonát képzQdik. Kevés só van a talajoldatban, dominál a Na a kicserélQdési komplexben, a kolloidok diszpergáltak,
oszlopos B szint képzQdik kemény aggregátumokkal.
-4. szology: Szologyosodással {'Sigmond:degradation} képzQdik 3.-bQl. A szolonyec kilúgzása során a diszpergált kolloidok lefelé mozdulnak a talajban. A kolloidok (agyagrészecsék és szervesanyag) eltávolítása következtében csökken a kation kicserélQ képesség, nQ a kicserélhetQ H és a pH csökken. A kemény, nehéz oszlopos B2 szint felett egy világos, könnyq A2 (valójában E!) szint alakul ki. KésQbb a B2
oszlopos szerkezete is eltqnik és savanyúvá válik.
A szikes talajok osztályozása
Szikes talajok esetén speciális vonások: a legfontosabb, élettanilag is számszerqsíthetQ
hatású talajtulajdonságok miatt a hagyományos genetikus szemlélettQl eltérQ praktikus osztályokat lehet kialakítani amelyek a talajok hasznosításában közvetlenül alkalmazhatók. Ugyanakkor ezek a tulajdonságok idQben változnak és emiatt a talaj besorolása évszak-függQ lehet.
A szikes talajokra jellemzQ folyamatok
Sófelhalmozódás
Semleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonát esetén a CaCO3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik. Na megkötés és oszlopos szint kialakulása A Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel.
Kilúgzás
A szolonyecek esetén elQfordul. Agyagbemosódás is jellemzQ, a szerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt fekete bevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. ElQrehaladott állapotban jelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre és lehúzódó kolloidokra.
HumuszképzQdés
A humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. A humuszosodás elQrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezet megjavulását okozza.
Szoloncsák talaj (sós talaj, szerkezetnélküli szikes talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZP: sófelhalmozódás A-ban
KÍSÉRP: humuszosodás
Talajvízszint < 1m
Nagy sótartalom, sókivirágzások,
monoton szelvény, erQs hidromorf bélyegek.
Szoloncsák-szolonyec, karbonátos (sós-alkáli talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZP: oszlopos szint kialakulása
KÍSÉRP: humuszosodás, sófelhalmozódás A-ban
Talajvízszint 1-1,5 m
Sós talaj, oszlopos B szinttel.
Apaj
Réti szolonyec (szerkezetes szikes talaj, kilúgzott szikes talaj, alkáli talaj)
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben, humuszosodás
JELLEMZP: oszlopos szint kialakulása
KÍSÉRP: kilugzás, szologyosodás
Talajvízszint 1,5-3 m
Kifejezett kilúgzási A (E) szint, alatta oszlopos B1 szint. A sófelhalmozódás maximuma a B2-ben. Kialakulásukhoz kis sóckoncentráció, periódikus oldatmozgás, kolloidok kellenek. Hortobágy
SztyeppesedQ réti szolonyec
FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben, oszlopos szint kialakulása,
humuszosodás, kilugzás
JELLEMZP: feltalaj szerkezetének javulása=sztyeppesedés
Talajvízszint >3 m
ErQs kilugzás, barna szín, morzsás szerkezet.
Másodlagosan elszikesedett talaj
FOLYAMATOK
ALAP: humuszosodás, kilugzás
JELLEMZP: oszlopos szint kialakulása, sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZP: sófelhalmozódás A-ben
Talajvízszint < 2 m
-túlöntözés miatt a talajvízszint emelkedik, és/vagy
-nagy sótartalmú vízzel (talajvíz!) öntöznek
A szikes talajok altípusai:
Szoloncsák talajok
Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%)
Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%)
Karbonátos-kloridos (klorid>30%)
Szoloncsák-szolonyec talajok {Mint a szoloncsák talajnál}
Réti szolonyec talajok
Kérges (A<7 cm)
Közepes (7
Mély (A>20 cm)
SztyeppesedQ réti szolonyec
Közepes (A<25 cm)
Mély (A>25 cm)
Másodlagosan elszikesedett talajok
Elszikesedett réti
Elszikesedett öntés
Elszikesedett csernozjom
Praktikus osztályozások
Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV.
Osztály Só %(sa) Szóda %(so)
I < 0.1 0.-0.05
II 0.1-0.25 0.05-0.1
III 0.25-0.5 0.1-0.2
IV >0.5 >0.2
A két alkotó kombinációjával áll elQ (_sa és_so)
I = Isa/Iso
IIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/Iso
IIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/Iiso
IVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso
A szikesek természetes élQvilága
A növényzet a nádastól a kissé szikes löszpusztagyepig változik
Bodrogközy (1965) talajtípus és növénytársulás rendszere a Hortobágy északi részére
(1/4)
A szikesek ökológiai jelentQsége
f&Speciális növényzetük és állatviláguk világszerte hasonló, de a földrajzi elszigetelQdés miatt erQsen diverzifikálódott, jelentQs természeti értéket képviselnek.
f&JelentQségüket emeli, hogy mivel a hidrológiai viszonyok meghatározóak a kialakulásukban a hasznosításukhoz is azokat a viszonyokat kell megváltoztatni, azaz a
hasznosításuk a nehézségek és költségek miatt (csatorna építés, kiszárítás, öntözés stb.) késQbb következik be mint a könnyebben (erdQirtás, szántás) termelésbe vonható
területeké.
f&Ezért az állatvilágnak gyakran utolsó menedékeit képezik.
A szikes talajok vizsgálata
-laboratóriumi vizsgálatokkal
-terepi vizsgálatokkal
-távérzékeléssel
A talaj sótartalmának meghatározása a laboratóriumban. A telítési vagy egyéb vizes (vákuum, nyomás vagy centrifugálás segítségével elè
ê
¼PRî®ÜæRnâHJ®,.Þàtv¸¼ÞàX-\- -¢-Î-Ò-þ- ( B D ¶ ìÛìÛÉìÉÛìÛìÛµÛ¡ìÛÛÛÛµ{µgÛgÛµ¡ìÉÛÉ{ÛÉ{&hâ|hep6CJOJQJ]^JaJ)hâ|hD^²6CJOJQJ\]^JaJ hâ|hepCJOJQJ^JaJ&hâ|hep5CJOJQJ\^JaJ&hâ|hD^²6CJOJQJ]^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ\^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ(P
Ü
\
Ø
8
°
è
ê
~
ê
¼TPRî®°ÜÂäæR~¢ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ 7$8$H$gdD^²Íý¢4n®âö
0HJ° 2¢-¤-þ-B È F!¬!ð!d"f"þ"$#d#%ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ 7$8$H$gdD^²¶ ¸ È Ê "!4!6!F!H!!¬!®!Î!ð!ò!"b"d"f"x"Â"Ä"Ö#Ø#$"$z$|$Ø$Ú$B%D%%%®%¶%º%Ò%Ô%â%ä%&&&êÕIJÕêÕIJÕIJÕIJÕIJx²x²x²x²x²x²x²x²x²x²x²#hâ|hepCJOJQJ\^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ&hâ|hep5CJOJQJ\^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ\^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ)hâ|hD^²6CJOJQJ\]^JaJ)hâ|hep6CJOJQJ\]^JaJ+%%& &j&À'`(þ(*R,Þ-°.b/d/ /ü/(137f7:ö:ø:4;æ;
> >\>|>ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ 7$8$H$gdD^²& &j&â&ä&F'H'À'È'ä'æ'¤)¦)H*J*Ø*Ú*z+|+$,&,
-
-À-Â-..b/d/ /Ò0Ô0ò1ô1´2¶2Ô3Ö3¦4¨4n5p5<6>6,8.8ì8î8º9¼9.:0:ö:ïÛÊïÊïÊÛ¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸ïÛ¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¦¸¸¸¸¸#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ\^JaJ#hâ|hepCJOJQJ\^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ\^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ hâ|hepCJOJQJ^JaJ4ö:ø:2;4;;;Ô;Ö;â;æ;(<*
>
> >B>F>\>|>????Ô?Ö?>@ïÛÉ·¥···¥··ï·¥·ï·¥··¥··¥Él·¥·¥·¥·&hâ|hD^²>*CJOJQJ]^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ]^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ]^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ]^JaJ#hâ|hD^²5CJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ hâ|hÑ
ÞCJOJQJ^JaJ*|>>@P@B¨BÈCÊCÌCÎCFD\DDÔDþD$EfE¼E¾E&F
@P@~@@Â@Ä@Ê@Ì@RATA²A´AÞAàA\B^BBB B¨B CC4C6CCCÆCÈCÎCðCDDFDhDD¨DÔDäDþDEEEEìÚÉÚÉÚ·Ú·ÚÉÚ·Ú·Úì¥ìÚ·ÚÉÚ·ÚÉ}ÉlÉÚÉÚÉÚÉÚ·ÚÉ hâ|hÑ
ÞCJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ&hâ|hÑ
Þ5CJOJQJ\^JaJ#hâ|hD^²>*CJOJQJ^JaJ#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ]^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ]^JaJ&hâ|hD^²>*CJOJQJ]^JaJ*EE¼E¾EèEêEF&FHFtFF¤F¦F¾FÎFèFêFGG G2GGGG¬GÄGÆGHH.HPH|H~HH¬HÈHÊHâHòH"I$I,I>IIIÄIÆIèIêI JVJXJZJJJ²J´J¼JïÞ̸¤¸ÞÌÞÌÞïÞÌÞïÞÌÌÞÌï¸ÞïÞïÞÌÞïÞÌÞïÞÌÞÌÌÞïÞïÞïÞïÞïÞïÞÌ#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ]^JaJ&hâ|hÑ
Þ5CJOJQJ\^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ]^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ hâ|hÑ
ÞCJOJQJ^JaJ9DHHâH"INIÆJÈJKKK¸K(LNLªL¬LîLM>M¶MöMNDNqNrNsNtNN£Nö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬é¾$¬é¾$¬é¾$¬é¾$¬é¾$¬
Æ$7$8$H$gdÑ
Þ 7$8$H$gdD^²¼JÆJÈJK"KNKPK´K¸KÌKøKúK
L(L*L2LDLLLªL¬LàLâLîLM>MRMnMpM¶MÊMöMøMN N$N(N0N1N[N\NqNtNNN¢N£N¹NºN-O.O*Q,Q\QíÜÈí·Ü·Üí·Ü·Èí¥í·Ü·ÈÈí·í·Ü·í·í¥í·Ü·Ü·Ü·Ü·Ü·Ü·Ü·Ü·È&hâ|hÑ
Þ5CJOJQJ\^JaJ#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ]^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ hâ|hÑ
ÞCJOJQJ^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ]^JaJ5£NÍNðNOKObOrOOO"PFPdPªPÐPøP*Q,Q\Q¨QâQî¾$ªÔá¾$ªÔá¾$ªÔؾ$¬Ï¾$¬Â¾$ªÔ¾$ªÔ¾$ªÔؾ$¬µ¾$ªÔµ¾$ªÔؾ$¬¨¾$ªÔ¨¾$ªÔ¨¾$ªÔؾ$¬Ø¾$¬Ø¾$¬Ø¾$¬
&
F7$8$H$gdÑ
Þ
&
F7$8$H$gdÑ
Þ
&
F7$8$H$gdÑ
Þ 7$8$H$gdÑ
Þ 7$8$H$gdD^²
&
F7$8$H$gdÑ
Þ
&
F
Æ$7$8$H$gdÑ
Þ\Q¨QâQ(T*TnTðTLUNUU¤U¦UèUêU^V`VÚVÜV.W0W W¢W
X XÞXàXZY\YÚYÜY)ZEZZÀZÂZòZóZ\|¤|¦|íÙíÈ´Èí¢íÈ´Èí¢í¢íÈí¢í¢í¢í¢íÈí´Èí¢í¢ííu,hâ|hÑ
Þ56CJOJQJ\]^JaJU&hâ|hÑ
Þ5CJOJQJ\^JaJ#hâ|hÑ
ÞCJOJQJ\^JaJ&hâ|hD^²5CJOJQJ\^JaJ hâ|hD^²CJOJQJ^JaJ&hâ|hD^²CJOJQJ\]^JaJ#hâ|hD^²CJOJQJ\^JaJ(âQR,RVRpRÒRêRVSÒS*T,T.TpTðTU¤U¦UèU.WpXÂYÚY(Z)ZEZcZzZZ<|ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ö¾$¬ 7$8$H$gdD^²Qállított) kivonat elektromos
vezetQképessége (Electrical Conductivity=EC) mérése
Régebbi módszerek
A vizes kivonatok bepárlási maradéka. Az egyes alkotórészek összege
A telített paszta elektromos vezetQképessége (terepi is)
AZ ELEKTROLITOK ELEKTROMOS VEZETPKÉPESSÉGÉNEK ELMÉLETE
Az elektrolitok specifikus vezetQképességét az ionok koncentrációja és mobilitása határozza meg.
º= ± * ce * (F * Uk + F * Ua)
º = specifikus (=fajlagos) vezetQképesség, a specifikus ellenállás reciproka a" egy 1 cm-es kocka elektromos vezetQképessége, ha az áram egy oldalpárra merQlegesen folyik
± = disszociációfok
ce = a koncentráció gramm-egyenérték/cm3 mértékegységben
F = egy gramm-egyenértéknyi ion elektromos töltése
U = az ion abszolút mobilitása, ez a vegyértékkel egyenesen, az ion tömegével fordítottan arányos
Egy talajtulajdonság egyedülálló hasznossága: közvetlenül használható a só által okozott stressz értelmezésére
ECe osztály
ECe osztály A haszonnövényre gyakorolt hatás Sáv mS/cm
0-2 A só hatása elhanyagolható A
2-4 Nagyon érzékeny növények termése kicsi B
4-8 Sok növény termése csökken C
8-16 Csak sótqrQ növények termése jó D
> 16 Csak erQsen sótqrQ növények termése jó E
Nátriumosság (Sodicity) =a talajban a Ca, Mg és K kationokhoz képest a Na viszonylagos dominanciája
A Na a talajban jelen lehet mint
-a talajoldatban oldott Na
-a talaj kolloidrészecskék felületén adszorbeált Na
-a kristályokban mint szilárd alkotórész
A kicserélQdési komplexum és a talajoldat összetétele szoros összefüggést mutat egyensúlyi állapotban
A nátriumosság fQ mutatói
KicserélhetQ Na% (ESP)=100 * kicserélhetQ Na/T
ahol T kationcserélQ képesség, vagy kationcsere kapacitás (CEC=cation exchange capacity) A telítési kivonat SAR értéke=CNa/"(CCa+CMg)/2 ahol C koncentráció milliegyenérték per liter-ben
A sótartalom felmérésére alkalmas terepi eszközök
-négyelektromos elektromos vezetQképességmérQ szonda: a külsQ elektródák között folyik az áram a belsQk között a mérés
-elektromágneses indukció: EM 38 felsQ 1,2 m. EM 31 felsQ 6 m, EM 34 6-60 m mélységben.
-TDR: nem a jel visszaverQdésének ideje (nedvességmérés), hanem a jel erQssége jelzi a sótartalom hatását
Elektromágneses indukciós szonda
Az adó tekercs a mqszer egyik végén van elhelyezve, ez körkörös örvényhullámot kelt a talajban. Az örvényhullám hurkok mérete arányos a hurok közelében lévQ talaj elektromos vezetQképességével. Mindegyik áramhurok másodlagos elektromágneses mezQt gerjeszt, ami a hurokban folyó árammal egyenesen arányos. A vevQ tekercs a másodlagosan gerjesztett elektromágneses mezQt méri és a kijelzett érték a mélység-szerint súlyozott talaj össz-elektromos vezetQképességgel (ECa) arányos. (Rhoades, Comm. Soil Sci Plant Anal.21:1887-1926) A mqszer 1-2 m mélységben észlel.
A szikes talajok térképezésére alkalmas távérzékeléses módszerek
A szenzor szerint:
-pánkromatikus kamera Légifényképezés Hegedqs, 1958 szerint: Szikes talajok foltjainak térképezéséhez a késQ száraz Qszön készült felvétel a legjobb.
Tavasszal a belvíz miatt tqnik fel. Ha csak kicsit nedvesebb akkor sötétebbnek tqnik mint a környezQ talajok. Legjobban megpirkadt szántásban tqnik ki. Haszonnövénnyel borított területen a szikes folt csak nehezen kivehetQ színárnyalatbeli különbségként tqnik fel. Színes infrafénykép a legjobb.
-multispektrális kamera Mit érzékel csupasz talajon: -só a felszínen, felszíni kéreg,
vízállás, Mit érzékel növényzettel fedett talajon: -visszamaradt növekedésq
haszonnövényzet, a haszonnövénnyel fedett talajon kopár folt, természetes növényzet
A szenzor hordozó szerint
-qrfelvételek
-repülés
-terepi reflektometria
Hortobágy, NyírQlapos TM3/TM4 és összes borítás valamint
sótartalom. Az egyes csoportok: P, Ar, C,R
A térbeli változékonyság jellemzésének egyes aspektusai
f& A talajtérképeket hagyományosan fQként pontadatokból szerkeszjük, vagyis valamilyen generalizálási/foltrajzolási eljárást választani kell
f& A kontúr/izovonalas térképek praktikusan használhatók a döntéshozatalban
f& A kontúrvonalas térképek szerkesztéséhez különbözQ módszerek közül választhatunk
-Inverz-távolságnégyzet, -Geostatisztika
A szikes területek térképezése, elméleti alapok és gyakorlat
A szikes talajok térképezésének jellegzetességei
-a sótartalom könnyen köthetQ termésszintekhez
-a sótartalom (és a kísérQ vízellátás) különbségei tükrözQdnek a növényzetben és a
talajban
-a sótartalom és az azzal korreláló elektromos tulajdonságok jól (gyorsan, pontosan
és megbízhatóan) mérhetQk
-a numerikus paraméterek izovonalasan térképezhetQk és ezáltal a térképek használhatósága javul
-a talajfizikokémiai és ökológiai viszonyok miatt a talaj és növényváltozók szorosan
összefüggnek és ezért többváltozós technikák is alkalmazhatók
-a talajra és növényzetre kifejtett hatás miatt az erQsen szikes területek a látható
spektrumban is elkülöníthetQk, és ez a távérzékelés alkalmazására nyújt
lehetQséget
A szikes talajok térképezésének hazai hagyományai
A rendelkezésre álló térképi információk: Treitz, Kreybig, Alföld földtani atlasza, AGROTOPO, HUNSOTER. 1:500 000-es szikes, agrogeológiai és geomorfológiai térkép
Agrotopo 1:100 000
-topográfiai alapok
-meteorológiai alapadatok
-termQhelyi talajadottságok:
-talajtípus és altípus
-talajképzQ kQzet
-fizikai féleség
-agyagásvány összetétel
-vízgazdálkodási tulajdonságok
-kémhatás és mészállapot
-szervesanyagkészlet
-termQréteg vastagság
-talajértékszám
Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek
A nem speciális célra készült, általános talaj tulajdonságokat feltüntetQ 1:25 000-es méretarányú térképek közül kettQt tartunk számon. Fontosabb az átnézetes talajismereti térkép, amit Kreybig Lajos irányítása alatt, a következQ tulajdonságok feltüntetésével készítettek:
- kémiai talajtulajdonságok (6 kategória a feltalaj és altalaj kémhatása, szikessége valamint a termQréteg vastagság alapján, ebbQl 3 kimondottan a szikesedésre utal)
- fizikai talajtulajdonságok (4 kategória a víztartó és vízvezetQképesség szerint)
- tápanyagtQke és talajvíz mélysége (összetett kódszám a humusztartalom (8 kategória), összes foszforsav tartalom (5 kategória), összes káliumoxid tartalom (5 kategória), a humuszréteg vastagsága (cm-ben) és a talajvízszint mélysége (m-ben) alapján)
- a talajnem, fQtípus és altípus
- egyéb jelzések (kavicsos vagy köves felszín, idQszakosan vízállásos területek, erdQk tavak, nádasok és folyók).
Az átnézetes talajismereti térképek tartalmazzák a helyszíni felvételi és a laboratóriumi
jegyzQkönyvek adatait valamint magyarázót is; jelenleg az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében Qrzik a (részben nyomtatott, részben kézíratos) teljes sorozatot. Az átnézetes talajismereti térképek 1935 és 1951 között készültek, a 385 térképlap az ország egész területét lefedi.
Az üzemi genetikus talajtérképezés módszertana szikes talajokon. A megkívánt kartogrammok. Részletes információt nyújtanak az 1:10 000 méretarányú országos talajtérképek (korábban üzemi genetikus talajtérképek, ezek lapjai a mezQgazdasági üzemek területi határait követték) a következQ térképlapokkal, illetve feltüntetett tulajdonságokkal (utmutató, 1989).
Talajtérkép
- talaj típus és altípus (összesen mintegy 100 kategória)
- talajképzQ kQzet típus (56 kategória)
- a mqvelt talajréteg fizikai félesége (9 szemcse eloszlás típus).
Humusz kartogram
- a humuszos réteg vastagsága (6 kategória)
- humusz tartalom (5 kategória)
Kémhatás és mészállapot kartogram
- a mqvelt réteg kémhatása (7 kategória a vizes pH alapján)
- a CaCO3 megjelenési mélysége (6 kategória)
- a CaCO3 tartalom a megjelenési mélységben (5 kategória a CaCO3 %-os mennyisége szerint)
- a mqvelt réteg savanyúsága (5 kategória a talaj mqvelt rétegének hidrolitos aciditása alapján)
- a visszameszezQdés mértéke (4 kategória).
Talajvíz kartogram
- átlagos talajvízszint (5 kategória)
- a talajvíz sótartalma (6 kategória a g/l-ben kifejezett sótartalom szerint)
- a talajvíz Na %-a (8 kategória a mgeé-ben kifejezett Na+/(Ca2+ + Mg2+ + Na+ + K+) arány alapján).
Szikesedési tulajdonságok kartogram (a szikes fQtípusú talajokon)
- a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória)
- a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélységében a kémhatás (3 kategória)
- a szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom, illetve a kicserélhetQ
Na% (8 kategória)
- a maximális szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória)
- a maximális szikes tulajdonságú talajréteg kémhatása (3 kategória)
- a maximális szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom illetve a kicserélhetQ Na% (8 kategória).
Talajtermékenységet és talajhasználatot befolyásoló tulajdonságok kartogram
- eróziós fokozat és defláció (8 kategória az erózió típusa szerint is), - az eltemetett, illetve kovárványos réteg megjelenési mélysége (10 kategória)
- kQ és kavicstartalom (6 kategória), - termQréteg vastagság (7 kategória)
- a talajhibák megnevezése (10 kategória), - a talajhibák vastagsága (6 kategória).
A nagyméretarányú talajtérképek a térképlapokon kívül talajfelvételezési
jegyzQkönyveket, laboratóriumi vizsgálati lapokat és szöveges leírást
tartalmaznak. A nagyméretarányú talajtérképeken lehatárolt legkisebb talajfolt 1 ha, ezek a térképek maximum 15 hektár összefüggQ erdQt tartalmaznak.
A nagyméretarányú talajtérképeket a MÉM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
állomásai (Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások) (korábban MÉM
Növényvédelmi és Agrokémiai Központ illetve állomásai, ezt megelozQen
Országos MezQgazdasági MinQségvizsgáló Intézet és laboratóriumai) valamint
a megyei földhivatalok készítik, azokat az elkészítQ szerv illetve újabban az
illetékes megyei földhivatalok Qrzik meg.
A nagyméretarányú talajtérképek szerkesztése 1962 óta folyamatosan történik,
az elkészített térképek mindeddig az ország mezQgazdasági területének
mintegy 60 %-át fedik le.
A domborzat szerepe
A szikesek térképezésénél alapvetQ segítséget nyújt a domborzati térkép. Minél részletesebb felbontású annál jobb. Hegedqs beszámol arról, hogy a Duna-Tisza közén 25 cm-es szintvonalak használata nem volt elégséges, mert a 4-5 cm-es
szintkülönbségek befolyásolták a talajviszonyokat. A talajtani határt is térképen a szintvonalak között fel nem tüntetett apró szintbeli különbségek okozták A szikesek monitorozása A szikesedés monitorozásának speciális problémái
-térbeli és attribútumbeli reprezentativitás a mintavételi pontok kijelölésében
-fix pontok használata
-idQbeli jellemzés
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-12-26 18:29:39
- 2008-12-26 18:25:56
- 2008-12-26 18:29:08
- 2008-12-26 23:31:19
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
