igaz-hamis

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKülkereskedelmi Főiskolai KarReklámszervező szakmenedzserMikro VizsgakurzusVizsgákigaz-hamis

A modellünkben szereplQ fogyasztó az átlagot preferálja a szélsQségekkel szemben.
I  mert ez felel meg az átlag preferálása axiómjának.
A modellben a közömbösségi görbe azon pontok halmaza a pozitív ortánsban, amely pontok által képviselt jószágkosarak azonos arányban tartalmazzák a termékeket.
H - mert ez egy sugarat definiál a terméktérben. A sugár keresztül megy vmennyi pontja dominált és domináló halmazán, a közömbösségi görbének nem lehet közös pontja egyik pontja domináló vagy dominált haImazával sem, mert az ellentmondana a dominancia elvének.
A koordinátarendszer pozitív síknegyedében csak az axiómáknak eleget tevQ jószágok közömbösségi térképei ábrázolhatók.
H - mert a szqkebb (csak az elsQ három axiómát tartalmazó) axiómarendszernek eleget tevQ jószágok térképei is ábrázolhatóak (nem mindenütt negatív meredekségq és nem mindenütt az origóra nézve konvex· közömbösségi görbékkel). Ilyenek például az egymást tökéletesen helyettesítQ, vagy az egymást nem helyettesítQ, de tökéletesen kiegészítQ jószágok terei.
Az axiomatikus fogyasztói terméktérben a közömbösségi görbék végtelenül sqrqn helyezkednek el.
I - a tér folytonossága és a dominancia elve miatt.
Csak a teljes axiómarendszerek eleget tevQ jószágok terében negatív meredekségqek a közömbösségi görbék.
H - hiszen például a tökéletesen helyettesítQ termékek nem tesznek elehet az átlag preferálása axiómájának és a közömbösségi görbéik mégis negatív meredekségqek.
A helyettesítés határrátája és a költségvetési egyenes meredeksége csak abszolút értékben egyenlQ a fogyasztó optimális választása esetén.
H - mert az optimális vásárlás pontjában a költségvetési egyenes ép érinti az egyik közömbösségi görbét, így meredekségeik egyenlQ (mindkettQ negatív). Természetesen az abszolút értékeik is egyenlQek, de nem "csak"!
Adott fogyasztói preferenciarendezést feltételezve a helyettesítés határrá tája kifejezi, hogy A jószág egy egységgel történQ csökkentése B jószág hány egységgel való növelését teszi szükségessé, hogy a fogyasztó ugyan azon a közömbösségi görbén fogyasszon.
I - ez a helyettesítési határráta definíciója.
A puha és a kemény költségvetési korlát fogalma a gazdasági szereplQ piaci magatartásának jellemzésére szolgál.
I - mert azt mutatják meg, hogy mennyire veszik komolyan a ,,megvásárolható" és a ,,nem megvásárolható" fogyasztói kosarak közötti különbséget.
Az axiomatikus modellben a költségvetési korlát azon kosarak halmaz amelyeket az adott árakon a fogyasztó jövedelmének teljes elköltésével vehet meg.
H - mert a költségvetési korlát a megvásárolható és nem megvásárolható kosarak megkülönböztetését jelenti, ez csak a kemény költségvetési korlát esetén jelenti az állításban definiált halmazt.
A költségvetési egyenes pontjai a "megvásárolható kosarak" tartományban helyezkednek el.
I - mert a költségvetési egyenesen fekvQ pontok a leghatékonyabban adott árak mellett a teljes jövedelem elköltésével) megvásárolható sarak, tehát megvásárolható kosarak.
A költségvetési egyenes saját magával párhuzamosan tolódik el, ha mind két termék ára azonos arányban nQ, vagy csökken.
I - mert ekkor nincs helyettesítési hatás, az árváltozás tisztán a reáljöve-delmet változtatja meg, a költségvetési egyenes pedig az axiomatikus modellben azonosítható a reáljövedelemmel. Az állítás geometriailag is nyilvánvaló.
Egymást tökéletesen helyettesítQ jószágok esetében van olyan közömbösségi. görbe, amelynek minden pontja rajta van a költségvetési egyenesen.
I - sQt csak ebben az esetben van ilyen. Az egymást tökéletesen helyet-tesítQ jószágok terében a közömbösségi görbék" a költségvetési egyenessel párhuzamos egyenesek, és mivel minden fogyasztói kosá-ron keresztül megy egy és csak egy közömbösségi görbe, azért a költ-ségvetési egyenes bármely pontján is keresztül megy. De ha egy pon-ton két azonos meredekségq egyenes megy keresztül, akkor ez a két egyenes egybe esik.
A fogyasztó költségvetési korlátjának meghatározásához szükséges elégséges ismernünk a fogyasztó rendelkezésére álló, elkölthetQ pénz mennyiséget.
H - Kemény korlát esetén ismernünk kell az árakat is, puha korlát esetén a, korlátot felpuhító tényezQket is.
Az inferior javak jellemzQje, hogy fogyasztásuk a jövedelmek növekedésével arányosan nQ.
H  Az Engel-görbe éppen, hogy negatív meredekségq.
Az alárendelt javak jövedelemrugalmassága pozitiv.
H - mert az alárendelt (inferior) jószágok Engel-görbéje negatív, meredekségq és a rugalmasság mindig azonos elQjelq a meredekséggel.
A jövedelemnövekedést meghaladóan nQ a luxusjavak fogyasztása.
H - mert csak megfelelQen magas jövedelmek esetében van így (a luxusjavak jövedelem rugalmassága a közel nullától növekszik és csak az adott jövedelemnél lesz l-nél nagyobb).
Az axiomatikus modellben ábrázolva a fogyasztó választását, a közömbösségi görbe a fogyasztó hajlandóságát, a költségvetési egyenes a képességét fejezi ki adott jószágkombinációkra nézve.
I - mert a közömbösségi görbék jellemzik a fogyasztói preferenciákat, a költségvetési egyenes helyzete pedig a fogyasztó fizetQképességét.
A fogyasztó racionálisan viselkedik, ha összes pénzét elkölti.
I - mert az óvatosság és spekuláció motiválta megtakarítások sajátos jó-szágokra való elköltésként értelmezhetQek. A motiválatlan megtakarítás (a Harpagon-effektus) nem tekinthetQ racionálisnak.
Az Engel-görbe az ICC-bQl származtatható.
I - mert az ICC pontjai egyértelmqen összerendelik a különbözQ jövede-1emszinteket (J) egy-egy fogyasztási mennyiséggel az összes jószág-ból, így a vizsgálat tárgyát képezQébQl (x) is. Tehát a x(J) Engel-görbe belQle megszerkeszthetQ.
Az egyéni keresleti függvény az Engel-görbébQl származtatható.
H - mert az Engel-görbe az adott termék (x) fogyasztásának függvényét ábrázolja a J jövedelemtQl minden egyéb tényezQ, így az áraké is, változatlanságát feltéve. Természetesen különbözQ árhoz különbözQ Engel-görbe tartozik, így az Engel-görbék árfüggQ seregébQl a keresleti görbe megszerkeszthetQ, de nem ez volt a feladat állítása.
Az Engel-görbe egyértelmq megfeleltetést fejez ki a jövedelem és az árak között.
H – ua. mint a 20.
A reáljövedelem a nomináljövedelemmel és az árakkal egyenes arányban változik.
H – az árakkal fordítottan arányos a reáljövedelem.
A Giffen-javak egyben inferior jószágok is.
I - de fordítva már nem lenne igaz, mivel van olyan inferior jószág, amelyik nem Giffen-jószág. Például a bizsuk az aranyékszerek vonatkozásában inferior jószágok (akinek jelentQsen nQ a jövedelme, az bizsu helyett aranyat fog venni és viselni, tehát kevesebbet fog bizsura költeni), de hiába nQ a bizsuk ára, senki nem fog belQle emiatt többet venni. Az ékszerek (igaziak és hamisak) igen kis tételt jelentenek (statisztikai) fogyasztói kosarakban. Giffen-jószág csak az az inferior jószág lehet, amely nagy hányadban van jelen a fogyasztó menüjében". Ilyen volt például a Giffen által vizsgált ír parasztoknál a krumpli.
Független javak keresztárrugalmassága pozitív, vagy negatív egész szám.
H  a független javak (ha egyáltalán vannak ilyenek) keresztárrugalmassága 0.
A normál jószágok árrugalmassága negatív.
I - a normál jószágokra érvényes a csökkenQ helyettesítési határráta törvénye, amibQl az állítás levezethetQ.
A mind a jövedelmi, mind az árhatás szempontjából normál javak esetében a teljes árhatás a negatív helyettesítési és a negatív jövedelmi hatásból adódik.
H  mert csak az ár növekedése esetén igaz, de az ár csökkenhet is.
A teljes árhatás mindig negatív.
H  ua. mint a 26.
Hicks szerint nem változik. a fogyasztó reáljövedelme, ha ugyanazon a kö-zömbösségi görbén elhelyezkedQ jószágkosarat veheti meg.
H - hiszen a szabályos közömbösségi görbére igaz a csökkenQ helyettesítési határráta törvénye, azaz két különbözQ, de egymással közömbös kosárban a közös közömbösségi görbét nem érintheti ugyanaz a költségvetési egyenes (ami az axiomatikus modellben a reáljövedelmet jeleníti meg, lásd a 11. feladatot). Valójában Hicks éppen azt feltételezi, hogy nem a reáljövedelem-veszteséget kell kompenzálni, hanem a hasznosságérzet" veszteségét.
Szluckij felfogása szerint a fogyasztó reáljövedelme változatlan, ha az ár-növekedés miatti jövedelemkompenzáció révén, az árváltozás elQtti jó-szágkosarat veheti meg.
I - ugyanis Szluckij, ellentétben Hicks-szel, nem a „hasznosságérzet” veszteségét kívánja kompenzálni, hanem a reáljövedelemben beállt veszteséget. Az elvesztett kosár rajta van a régi költségvetési egyenesen is, meg a kompenzált költségvetési egyenesen is, tehát a reáljövedelem valóban nem változott (erre a kosárra nézve).
A piaci keresleti függvény a leggyakoribb egyéni keresleti függvénnyel azonos.
H - mert a piaci teljes keresett mennyiség az a jószágmennyiség, amit az adott ár mellett a piac összes aktív szereplQje (mint vevQ) képes és hajlandó megvenni. Ez pedig az adott ár melletti egyéni keresett mennyiségek egyszerq összege. Tehát a piaci keresleti függvény az egyéni keresleti függvények horizontális (ár szerinti) összegzésével jön létre.
A hasznosság kardinális értelmezése szerint a fogyasztó egyértelmqen képes fontossági sorrendet megállapítani a javak között.
H - hiszen minden jószág minden mennyiségéhez egy számértéket, a hasznossági értéket" rendelik, amelyre érvényes Gossen elsQ törvé-nye a csökkenQ határhaszonról. Emiatt nem lehet egyértelmqen sorba állítani a javakat, mert a sorrend függ a javak mennyiségétQl.
A kardinális elmélet szerint a fogyasztás révén elért összhaszon a határ-hasznok összegzésévei egyértelmqen meghatározható.
I - mivel a határhaszon-függvény az összhaszon-függvény deriváltjaként lett definiálva, a feladat állítása nem más, mint a Newton-Leibnitz tétel interpretációja.
Minden egységnyi többletfogyasztással a határhaszon csökkenQ ütemben nQ.
H - az állítás az összhaszonra lenne igaz a csökkenQ határhaszon törvénye miatt, de arra is csak a telítési pontig.
A racionális fogyasztó annak a jószágnak a fogyasztását növeli egy másik jószág rovására, amelyik esetében az utolsó pénzegységre jutó határhaszon nagyobb.
I - mert ez a viselkedés felel meg Gossen második törvényének az élveze-tek kiegyenlítQdésérQl.
A szenvedélyjavak esetében nem érvényesül a csökkenQ élvezetek elve.
I - hiszen éppen azokat a jószágokat nevezzük szenvedély javaknak, amelyekbQl mind nagyobb és nagyobb adagra van szükség ugyanan-nak a hatásnak az eléréséhez.
Az összhaszon a telítettségi pontig növekvQ, azt követQen csökkenQ ütemben nQ a fogyasztás növelésével.
H - minden fordítva van: az összhaszon (a Gossen-javak esetében) a telí-tettségi pontig csökkenQ ütemben nQ, utána növekvQ ütemben csökken.


A vállalati jövedelem szélesebb értelemben a vállalat realizált kibocsátását jelenti.
H - éppen, hogy a szqkebb értelmezésrQl van szó, hiszen a vállalatnak egyéb bevételei is lehetnek az árbevétel (a kibocsátás realizálása) mellett.
Az explicit költségek és a vállalati számviteli profit képezi az árbevételt.
H - mivel hiányzanak az elszámolható implicit költségek.
A feláldozott haszon az összes befektetési lehetQség hozamainak összege.
H - mivel altematívaként egyszerre mindig csak egy másik befektetés kerülhet szóba.
A feláldozott haszon, vagy a befektetés kalkulálható alternatív költsége legalább a piaci kamatláb szerinti kamat.
I - ha a szóbajöhetQ alternatív befektetési lehetQségek elmaradt hasznai áltabd¤ < > Ð Ò

(
)




-
.
F


’

”

º

¼

v
x
Ô
Ö
ïÜïʹïÜïÜïÜ猪‚–‚–qïÜïÜï¨_K_K'hí@}hØ=85CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}hØ=85CJ
OJQJ^JaJ
hí@}hØ=8CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h_-R5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h_-R5CJ
OJQJ^JaJ
hí@}h_-RCJ
OJQJ^JaJ
hí@}h,S×CJ
OJQJ^JaJ
#hí@}h£2
5CJ
OJQJ^JaJ
$hí@}h£2
CJ
NHOJQJ^JaJ
hí@}h£2
CJ
OJQJ^JaJ
.
‚¨¾„ææJN n$p&Š'ü(l*4,8.b0z3!4¤4Ò9þ:.<ê=÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ï÷÷çïïï÷÷÷÷÷÷
&
Fgdí@}
&
Fgd• |
&
Fgd• |âÍþÖ
& ( † ˆ à â NP€‚âä@H¦¨ÞàXZxíÙíÙíÙíÙíǶ£¶}¶jWjBjBj(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h¡v›CJ
NHOJQJ^JaJ
hí@}h¡v›CJ
OJQJ^JaJ
#hí@}h£2
5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}hØ=85CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}hØ=85CJ
OJQJ^JaJ
xz‚ÚÜ02¼¾"$ˆŠ°²ÒÔÜ0 2 Š Œ è ê (*‚„´¶¸ºzíÙdzdzǡŽyŽyŽyŽíÙdzdzdzdzÇgŽyŽyŽyŽ#hí@}hX&l5CJ
OJQJ^JaJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
#hí@}h£2
5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hØ=8CJ
OJQJ^J_H
aJ
"z|†ˆº¼äæ ¬®ÄÆÎ~€ÚÜäæYZrsuëØűŸ‹ŸzØeØeØR±Ÿ‹Ÿ‹ŸzØeØeØ$hí@}hðt”CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
hí@}hX&lCJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hØ=8CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hX&lCJ
NHzOJQJ^J_H
aJ
uw{}ˆ‰äåCDIJ“”¢£¼¾ÌÎLNª¬<íÚíÚdz¡¡¡¡|ÚgÚdz¡¡¡VÚgÚgÚ hí@}hX&lCJ
OJQJ^JaJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
hí@}hðt”CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hðt”CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
<>F¢¤b-d-Â-Ä-Ð-Ò- d f "!$!,!€!‚!Ø!Ú!>"@"–"˜"V#X#d#f#l$n$Î$Ð$ˆ%Š%’%”%œ%Z&\&n&íÙdzdzdzdzǢzíÙdzdzdzdzdzdzǢzzíÙdzÇ(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}hX&lCJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hp>CJ
OJQJ^J_H
aJ
)n&p&¢&¤&â&ü&þ&"'J'L'ˆ'¸'º'î'ð'ø'˜(š(ê(ì(ú(ü(x)z)íÚÅÚ²²‰s‰ÚÅÚ²‰aMaMa<Ú² hí@}hX&lCJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
+hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hp>CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hp>CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
#hí@}hX&l5CJ
OJQJ^JaJ
z)‚)Ô)Ö)**c*d*k*l*Ë*Ì*þ*ÿ*+++(+,+T+U+(,*,2,r,–,˜,²,º,l-n-Æ-È-,...6.8.L.Œ.”.ëÙÅÙÅÙÅÙ´¡Œ¡Œ¡ydyëÙÅÙÅÙ¡ydyëÙÅÙÅÙÅÙy¡yë(hí@}hp>CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hp>CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}hX&lCJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
'”.ä.æ.2/:/L/N/X0Z0`0b00’0 0à0è0:1<1„1ˆ1’1”1ô1ö1V2X2t2p3íÙíÅíÙíÙí±ž‰žvbíÙíNíÙíÙíÙíb'hí@}h¡v›5CJ
OJQJRH|^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hp>CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}hX&lCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hX&lCJ
OJQJ^J_H
aJ
'hí@}hX&l5CJ
OJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJRHk^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
p3r3x3z3¦3¨3
4 4 4!4a4b4o4p4ž4Ÿ4£4¤4Ï4Ð44555V56t6v6j8l8¼8¾89’9éÕÁ®™®†Õt®™®aÕéÕP®aÕéÕéÕéÕéÕéÕé hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^JaJ
$hí@}hpsVCJ
OJQJ^J_H
aJ
#hí@}hX&l5CJ
OJQJ^JaJ
$hí@}h;O(CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h˜2ÔCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
'hí@}hX&l5CJ
OJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
+hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
-’9¤9¦9Ð9Ò9`:b:À:Â:ü:þ:(;*;P;R;Z;¬;®;$<&<,<.<ö<ø<`=ëÕëıžëÕëı‰±vëdPdPd>±‰±#hí@}h˜2Ô5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
$hí@}hî >CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h˜2ÔCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}hpsVCJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^JaJ
+hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
`=b=Œ=Ž=è=ê=>(>*>,>P>R> ??T?V?^?@
@j@l@Â@Ä@"A$AnApA¢A¤A,B.B¬B®BíÙÃÙ²ŸíŸíٍŸxŸíÙfRfRfRfRfRfRfRfR'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
(hí@}h˜2ÔCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
#hí@}h˜2Ô5CJ
OJQJ^JaJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^JaJ
+hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hî >CJ
OJQJ^J_H
aJ
ê=R>ÀBNEüGK@MºN´P|RdTfThT:VFW€Xބ††‡œˆæ‰lŒ`ŽŽ6`º‘â’÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòêêêêêêêêêêêêêêê
&
F
gd“
âgd“
â
&
Fgd• |®B¾BÀBŽCCúCüC DD

D-D DgDhD–D—DÉDÊDøDùDMENE—E˜EœEE¡EÎEÏEZF\F„F†FâFäFvGxGØGÚGúGíÜÉ´É´É¡íyíyíyíyíyíÜÉ´Éfíyíyíyíyíyíyí$hí@}h™F-CJ
OJQJ^J_H
aJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}hî >CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h˜2ÔCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'úGüGH
HˆHŠHŽHH¶HêHìHôHöHøHI®I°IÐIÒIhJjJKKÐKÒKïÜÉÜ´ÜÉÜɟÉ܌xfRfRfRf@ɟ#hí@}h˜2Ô5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h™F-CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h&R2CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
(hí@}h˜2ÔCJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h&R2CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h˜2ÔCJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}h™F-CJ
OJQJ^JaJ
ÒKèKêKúKüKLÂLÄL M"M>M@MœMžM MÀMÂMÒMÚM0N2NžN NºNOO‚O„OâOäOðOòOíØíűŸ‹Ÿ‹ŸyíØíÅdűŸ‹Ÿ‹ŸíØíØíØíQ$hí@}h¡v›CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h™F-CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
#hí@}h&R25CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h™F-CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h&R2CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h&R2CJ
OJQJ^J_H
aJ
-òOúOLPNP¦P¨P°P²P´PàPâPQFQæQèQlRnRëÙÅÙÅÙ´¢zgSA-A-'hí@}h†>]5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h†>]5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h†>]5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h¡v›CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h&R2CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h&R2CJ
OJQJ^J_H
aJ
#hí@}h&R25CJ
OJQJ^JaJ
hí@}h¡v›CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
NHOJQJ^JaJ
#hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h¡v›5CJ
OJQJ^J_H
aJ
nRzR|RªR¬RSJSLSTSbTdTfTœTžT
U

U UUíÜÉ´É´É¡í|m\I\I\7#h“
âh“
â5CJ
OJQJ^JaJ
$h“
âh“
âCJ
NHOJQJ^JaJ
h“
âh“
âCJ
OJQJ^JaJ
h“
â5CJ
OJQJ^JaJ
h“
âh&R2CJ
OJQJ^JaJ
'hí@}h†>]5CJ
OJQJ^J_H
aJ
$hí@}h†>]CJ
OJQJ^J_H
aJ
(hí@}h&R2CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
$hí@}h&R2CJ
OJQJ^J_H
aJ
hí@}h&R2CJ
OJQJ^JaJ
#hí@}h†>]5CJ
OJQJ^JaJ
UUÎUÐU,V.V8V:VÔVÜV6W8WDW¦W¨WØWàWbXdX~XfYnYÌYÎYZ„&„(„‚„„„Ü„……b…j……’…†ˆ†”†ò†ô†„‡ˆˆ@ˆšˆ‰‰z‰|‰ ‰æ‰ Š¢ŠÒŠÚŠ8‹:‹ŒŒXŒëÕëÕëÕëòÃëÕ벟²ÃëÕë²ÃëÕëëÕëÕ벟²ÃëÕë²ÃëÕ벟²Ã²Ÿ²Ÿ²Ã²Ÿ²ÃëÕëÕëU$h“
âh“
âCJ
NHOJQJ^JaJ
h“
âh“
âCJ
OJQJ^JaJ
#h“
âh“
â5CJ
OJQJ^JaJ
+h“
âh“
â5CJ
NHOJQJ^J_H
aJ
'h“
âh“
â5CJ
OJQJ^J_H
aJ
>lában nem kalkulálhatóak is, az elmaradt kamatbevétel mindig kalkulálható (a hiperinfláció esetét leszámítva).
A normál profit és a gazdasági profit azonos tartalmú kategóriák.
H - a normál profit valójában (alternatív) költség, viszont a gazdasági profit valódi profit.
A számviteli profit kisebb, mint a gazdasági profit.
H  a számviteli profit a gazdasági profit mellett tartalmazza a normál profitot (a nem elszámolható implicit költségeket is).
A gazdasági költség az explicit költségeket és az implicit költségek egy részét tartalmazza.
H  az összes implicit költséget tartalmazza.
A termelési függvény kapcsolatot teremt a vállalat által felhasznált inputok és az általuk elérhetQ maximális kibocsátás között.
I  lényegében ez a TF definícója.
A tökéletesen versenyzQ vállalat számára az izokvant görbe az azonos árbevételt adó inputtényezQ-kombinációk halmaza.
I - Mivel a termék ára a tökéletesen versenyzQ vállalat kibocsátásától független külsQ adottság, azért az azonos árbevétel azonos kibocsátást jelent, tehát az állítás ekvivalens az izokvant definíciójával
A termelési tér minden pontján számtalan izokvant áthaladhat.
H - Minden ponton egy és csak egy izokvant halad keresztül.
Adott kibocsátási szint végtelenül sok tényezQkombinációval elQállítható.
I - Az izokvant egy folytonos görbe, amelynek ezért végtelen sok pontja van.
Adott tényezQkombinációval végtelenül sok kibocsátási szint elérhetQ.
H  lásd: 10.
Az izokvanton történQ elmozdulás a tényezQk olyan helyettesítését jelenti, amely nem hat a termelési szintre.
I  az izokvant fogalmából következik.
A hatékony helyettesítés a termelési tér egészében megvalósítható.
H - Csak a releváns tartományra jellemzQ a hatékony termelés - éppen ez a releváns tartomány definíciója.
A csökkenQ hozadék tartományában a kibocsátás csökken.
H - A kibocsátás a csökkenQ hozadék tartományában egy maximum pon-tig nQ - csökkenQ ütemben.
A parciális termelési függvény inflexiós pontjában, illetve annak eléggé kis környezetében a függvény állandó hozadékú.
I - mert itt vált át a növekvQ hozadék csökkenQ hozadékba és a hozadéki függvény (MP) folytonos.
A növekvQ hozadék azt jelenti, hogy a kiválasztott tényezQ felhasználásának növelésével a kibocsátás arányosan nQ.
H - A növekvQ hozadék azt jelenti, hogy a kibocsátás nagyobb arányban nQ, mint a tényezQ-felhasználás.
A határtermékfüggvény a parciális termelési függvénybQl származtatott függvény.
I - Szó szerint a határtermékfüggvény - MP(q), hozadéki függvény - a parciális TF deriváltja (a.m. "származtatottja").
A parciális termelési függvénynek van olyan pontja, ahol a határtermék éppen egyenlQ az átlagtermékkel.
I - A sugárérintési pontnál a függvény érintQjének meredeksége (MP) azonos a sugár meredekségével (AP).
A határtermék csökkenése maga után vonja az átlagtermék csökkenését is.
H  A sugárérintési pont elQtt az ellenkezQje igaz.
A munkatényezQ határterméke nulla, amikor az adott rögzített tQketényezQ mellett a kibocsátás maximális.
I - mert a határtermékfüggvény a TF adott rögzített tényezQ melletti gör-béjének a derivá1tja, ami a maximumpontban, mint szélsQértékhelyen éppen 0.
A vállalat összköltség-függvénye, a TC(q) az origóból - (0,0) - indul.
H - A (0,FC) pontból indul, ahol FC a fixköltség.
Az átlagos fixköltség függvény konstans függvény.
H  Az AFC=FC/q, tehát a q növelésével csökken.
A parciális termelési függvény nevezetes pontjaiból levezethetQ rövidtávú költségfüggvények közötti kapcsolat.
H - Csak a parciális TF inflexiós pontja "öröklQdik", a többi nevezetes pont a költségfüggvényeken nem azonosítható.
A határköltség-függvény minimumát határozó kibocsátáshoz és a határtermék-függvény maximumához azonos parciális termelési függvény mellett különbözQ munkamennyiségek tartoznak.
I - mert a határköltség-függvény minimumát és a határtermék-függvény maximumát is az inflexiós ponthoz tartozó kibocsátás határozza meg.
A termelés növelése addig indokolt, amíg a határprofit pozitív.
H - Ha a határprofit pozitív, akkor még legalább egy pótlólagos kibocsá-tás-egység növelni fogja a profitot.
A profitmaximalizáló vállalat a csökkenQ hozadék tartományában termel.
I - mert a vállalat az MC felfutó ágán termel, az pedig az inflexiós pont-ban kezdQdik, ami a csökkenQ hozadék kezdete is.
A tökéletesen versenyzQ vállalat határbevétele nem egyenlQ a piaci árral.
H - A határbevétel az utolsóként realizált egység bevétele, az pedig egyenlQ bármely egység bevételével - a piaci egységárral.
A fedezeti pontban a vállalat gazdasági profitot realizál.
H - A fedezeti ár éppen fedezi a teljes költséget, így a gazdasági profit csak 0 lehet.
Ha a vállalat az üzemszüneti és a fedezeti pont között termel, fix költségei csak részben térülnek meg.
I - hiszen a két pont a VAC és a VC minimumpontja, tehát a köztük levQ ár a V AC-t fedezi, de a VC-t nem, viszont a VC-VAC=FC.
A hosszú távú átlagköltséggörbe a rövidtávú átlagköltséggörbék mini-mumpontjait köti össze.
H - A hosszútávú AC a rövidtávúak alsó burkoló görbéje. Ez azt jelenti, hogy az LAC és bármely SACn közös pontja(i)ban a meredekségük-nek azonosaknak kell lenni, mert ellenkezQ esetben metszenék egy-mást. A SAC-ok minimumpontjaiban a meredekség O, tehát a LAC-nak az állítás szerint egy vízszintes egyenesnek kellene lennie. Ez csak rendkívül speciális esetben fordulhat elQ. Általában az állítás tehát hamis.
A tökéletesen versenyzQ vállalat hosszú távon és rövidtávon egyaránt realizálhat pozitív gazdasági profitot.
H - Csak rövid távon realizáhat.
Természetes monopólium csak azokban az ágazatokban jöhet létre, amelyekben a természet adta termelési feltételek meghatározó szerepet játszanak.
H - a természetes monopóliumnak gazdasági-technológiai feltételei vannak (szubadditív költségfüggvény).
A monopólium egyéni vállalati keresleti görbéje azonos a piaci keresleti görbével.
I - mivel a piacnak egyedül Q az eladó ja. így minden piaci kereslet feléje irányul.
A monopólium határbevételi görbéje azonos az átlagbevételi görbével.
H - az átlagbevételi görbe azonos a piaci keresleti görbével, amely rendesen negatív meredeksé-gq. A határbevételi görbe csak akkor lehet azo-nos az átlagbevételivel, ha a teljes bevételi görbe konstans meredekségq sugár. Ekkor viszont az átlagbevételi görbe meredeksége mindenütt 0 kellene, hogy legyen.
A monopóliumban a profitmaximumban nem kell teljesülnie az MC = MR feltételnek, mivel nem árelfogadó, hanem ármeghatározó magatartást tanúsít.
H - az MC=MR egyenlQség ekvivalens az MII=0 feltétellel, amely mindig a profitmaximum szükséges feltétele.
A monopólium üzemszüneti és fedezeti pontja rövidtávon azonos.
I - ugyanis a monopóliumnál egyik sem értelmezhetQ.
A monopólium kínálati függvénye a tökéletesen versenyzQ vállalat kínálati függvényéhez hasonlóan határozható meg.
H - a monopóliumnak nem értelmezhetQ a kínálati függvénye.
A monopólium bármely piacon korlátlanul emelheti eladási árait.
H - a monopóliumot korlátozza a piaci kereslet.
A monopólium a kínálati mennyiséget és az ezen mennyiséghez tartozó árat saját költségei és a piaci keresleti függvény alapján határozza meg.
I - az MC a monopólium költségei alapján MR a piaci keresleti függvény (DD) alapján származtatható. qM az MC=MR összefüggésbQl szár-mazik, PM=DD(qM).
Az úgy nevezett. holtteher veszteség a társadalom azon vesztesége, amely azért "keletkezik", mert a termék piac a monopolizált.
I - a monopólium kevesebbet terme~ mint a tökéletesen versenyzQ ágazat.
A monopólium rövid- és hosszútávon is realizálhat gazdasági profitot.
I - a tökéletesen versenyzQ vállalatok a konkurencia miatt nem tudnak hosszútávon gazdasági profitot realizálni, a monopóliumnak nincs konkurenciája.
A monopólium hosszútávon csak az üzemméret változtatásával képes alkalmazkodni a piaci kereslet változásaihoz.
H - az üzemszámot is változtathatja és közvetlenül is befolyásolhatja a ke-resletet (reklám).
Ha a monopólium bármely üzemében az MC < MR, a monopóliumnak. csökkentenie kell az adott üzem kibocsátását.
H - éppen hogy növelnie kell, amíg MC=MR nem lesz.
A monopólium határbevétele minden kibocsátási szinten kisebb, mint az eladási ár.
I - formálisan is belátható: pM=DD(qM), viszont DD(qM)>MR(qM)tehát pM>MR(qM) Q.e.d.
A monopólium a társadalmilag még éppen hatékonynak mondható kibocsátási szinten termel.
H - a holtteher veszteség a bizonyíték. Az állítás csak tökéletes árdiszkri-mináció esetén lenne igaz.
Ha a monopólium azonos termék különbözQ egységeit különbözQ áron adja el, akkor árdiszkriminációt alkalmaz.
I - ez az árdiszkrimináció definíciója.
Az elsQfokú árdiszkrimináció révén a fogyasztói többlet teljes egészében termelQi többletté válik.
I - az elsQfokú árdiszkrimináció esetén minden vevQ a rezervációs árán vásárol.
Harmadfokú árdiszkrimináció esetében a vevQk, illetve vevQcsoportok elkülönítésének (a piacszegmentációnak) egyik lehetséges ismérve adott termék piacán a kereslet árrugalmassága.
I - mert a kisebb árrugalmasságú piac egyben nagyobb fizetési hajlandóságú is.
A monopólium harmadfokú árdiszkriminációt alkalmazva csak bevételi' növelheti, gazdasági profitját nem.
H - mivel minden árdiszkrimináció a holtteher veszteség termelQi többletté alakítására irányul, az pedig a profitot növeli.
Monopolisztikus verseny esetén a piaci kereslet mellett korlátot jelent a vállalat számára a helyettesítQ terméket gyártó többi vállalat is.
I - mert a monopoIisztikus verseny a monopolhelyzet megszerzésére, megtartására irányul. A mások által termelt helyettesítQ termék ez el-len hat.

Hasonló témájú dokumentumok

Mikroökonómiai fogalomtár magyarul

- 2009-01-19 16:27:39

fogalmak

- 2008-12-22 16:50:20

mikro jegyzet

- 2008-04-15 22:55:02

Mikro német-magyar szótár

- 2009-01-19 16:22:12

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.