Eurázsia

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaTermészettudományi Főiskolai KarFöldrajzEurázsia TermészetföldrajzaJegyzetekEurázsia

EURÁZSIA GAZDASÁGFÖLDRAJZA




Csehország.
Az I. világháború után: Csehszlovákia (mesterséges állam).
A cseh terület viszonylag fejlettebb, Szlovákia viszonylag szegényebb peremterület.
1918: a határ nem esik egybe az etnikai határokkal.
II. világháború után Csehszlovákia felszabadult, visszaálltak a régi határok. (erQszakos kitelepítések)
1969: Cseh és Szlovák Szocialista Köztársaság.
1989: Rendszerváltás: Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság.
1993: Csehország és Szlovákia (szétválás).
A 19. században a szénbányászat jelentQs, az OMM mqhelye .
Nehezen vészeli át a két világháború közötti piacvesztést, de a II. világháború után talpra áll.

Energia.
Az energiagazdaság alapja a kQszén.
Ostrava  Karvinai  medence (Cseh  medence): feketeszén 15 millió tonna.
Érchegység déli lába: barnaszén 58 millió tonna.
KQolaj és földgáz Oroszországból.
Atomenergia 20-25%.
VízerQmq 3%.

Ipar.
Ostrava: vas és acélgyártás, bányászati és kohászati gépgyártás fellegvára ¼-e export.
Plzen, Kladno: minQségi acéláruk, fémfeldolgozás.
Fontos a nehézgép gyártás is.
Magas színvonalú gépipar: Prága, Plzen (Skoda) villanymozdony, atomreaktorok.
Brno: gépgyártás (Zetor traktorok)
Zlin: cipQipar, gumiipar.
Bútor, hangszer, játékok
Porcelán, kerámia: Karlovy Vary.
Üveg és ékszergyártás: Jablonec.
Ceruzagyártás: Ceské, Budejovice.
Sör.

MezQgazdaság. 4-5%
Cseh és Morva  medence: búza, kukorica, sörárpa, zöldség, gyümölcs.
Pilzen környéke: komló.
A medence belsejében: állattenyésztés, szarvasmarha, hús, tej.
Nem elégíti ki az igényeket, élelmiszerbQl behozatalra szorul.

Körzetek:
I. Arany Prága és Közép-Csehország.
Mqemlékváros.
Prága:
Lakosság 1/8-a
Gépgyártás, textilipar, élelmiszeripar, nyomdaipar.
Kereskedelem, pénzügy.
Kultúra, idegenforgalom, oktatás (Károly Egyetem).
Mlada Boleslav: Skoda.
II. DNy  Csehország.
Legkevésbé iparosított, központjai: Ceské Budejovice: gépgyártás, ceruzagyártás, söripar.
Taber: kastélyok.
Pilzen: Skoda-mqvek, gépipar, sörgyártás.
III. ÉNy  Csehország.
Világhírq ásványvizes fürdQk: Karlovy Vary.
Üveg, porcelán.
Sokolov: barnaszénbányászat, vegyipar.
Textil, üveg, kerámiaipar.
Barnaszén ’! hQerQmqvek, vegyi kombinátok.
Usti Nad Labin: legnagyobb város, vegyipar.
Teplice: fürdQváros, üveg, gép és textilipar.
Litvinov: kQolaj finomító.
Most: barnaszénbányászat központja.
IV. ÉK  Csehország.
Hradec Králové: gépgyártás, fotokémia, zongoragyártás.
Liberec: textilipar központ.
Jablonec: kristályüveg, bizsugyártás, Daimler  Benz teherautó gyártás.
V. É  Morvaország.
Nehézipari bázis: felsQ  sziléziai szénmedence 1 része (nagyipari körzetek).
Központ: Ostrava: kohászat, gépipar, oktatás, közlekedési csomópont.
VI. Közép  Morvaország.
Központ: Olomouc: gépipar, élelmiszeripar.
Zlin: cipQ.
VII. Dél  Morvaország.
Legfontosabb mezQgazdasági körzet.
Brno: gépgyártás (Zetor) , könnyqipar, nemzetközi vásár.



Svájc.
1815: Svájc örök semlegessége.
19. sz. közepén szövetségi állammá fejlQdött. A központosítás, kapitalizálódás meggyorsult. Ipari és gazdasági fellendülés.
Az I. és a II. világháborúban semleges: háborús pusztításoktól mentesült. TQke ide áramlott. Nemzetközi pénzközpont.
20 kantonból és 6 fél kantonból áll. A 20. sz.-ban a népesség megkétszerezQdött.
Népesség:
- középsQ és északi rész: németek 74%
- nyugat: francia nyelv 1/5 rész
- dél: olasz nyelv 1/20 rész
Népsqrqség: 172 fQ/km2.
A lakosság ¾-e Mittellandon él, Alpokban az 1/7-e.
Foglalkozási szerkezet:
- mezQgazdaság: 5%
- ipar: 28%
- szolgáltatás: 67%
Svájc foglalkoztatja a legtöbb vendégmunkást Európában.
A világ egyik leggazdagabb országa. Okai:
- korai polgárosodás
- katonái más nemzeteket szolgáltak (zsold hazakerül = tQkefelhalmozás)
- tranzitkereskedelembQl
- semlegességi politika
- korán indult a gyáripar
- olyan iparcikkek, amelyekhez magas fokú szakértelem kell

Energia.
Ásványi energiahordozókban szegény.
VízerQmqvek kb. 500 = villamos áram 60%-át adják
AtomerQmq
KQolajat importál.

Ipar.
LegjelentQsebb a nagymértékben specializált gépgyártás. Az ipari termelés 1/3-át adja.
Mittelland északi városai: Zürich, Winterthur, Baden.
Zürich: elektromos gépek, mozdonyok, vasúti berendezések, hídépítQipar.
Winterthur: dízelmotorok, gQzgépek, kazánok.
Baden: turbinák, generátorok, dízelmozdonyok.
Óragyártás: ipari termelés értékének 1/10-ét adja. (Biel, Genf, Schaffhausen)
Svájc 3. a világon.
Irodafelszerelések, számítógép, orvosi mérQmqszerek.
Gyógyszer, parfüm, festék, mqszál.
Svájc a világ 2. gyógyszerexportálója.
A textilipar az utolsó helyen áll, csupán 5%.

MezQgazdaság.
Állattenyésztés a fontos, jórészt fedezi a lakosság élelmiszer fogyasztását. Specializált belterjesség, kis birtoknagyság.
Szántóterület az országterület 1/10-e.
Búza a szántók ¼-én és árpa.
Rozs, zab: dombvidékek
Kukorica: Rhone  völgyi
Burgonya: mindenhol
SzQlQ, gyümölcs és zöldségkertészet
MezQgazdasági export 2/3-a sajt.
Tejipar, tejcsoki: Bern, Laussane, Zürich, Genf, Basel.
Hús és konzervipar: Bern, Winterthur, Zürich, Basel.
Papíripar: Neuchätel

I. Alacsony-Svájc.
Mittelland – az ország legnagyobb iparvidéke.
Zürich: legnépesebb, legiparosodottabb, kulturális központ és közlekedési csomópont.
Winterthur: dízelmotorok
Schaffhausen: alumínium és acélipari központ, vagon és szerszámgépgyártás, fa és papír.
Európa legnagyobb vízesése.
Dél-Mittelland mezQgazdaság:
Luzern: idegenforgalom, szállodák, élelmiszer, selyem.
Bern: sajt, tejcsoki, papír, textil.
DNy-Mittelland: óra, állattenyésztés, szállodaipar.
Lausanne: tejcsoki, sör
Genf: Nemzetközi Vöröskereszt, óra, ékszer, finommechanika.
II. Magas-Svájc.
Fakitermelés, állattenyésztés, órakészítés, idegenforgalom.
Basel: Svájc 3. nagyvárosa: finomvegyipar, szerszámgépgyártás, fa, élelmiszer, textil.
St. Moritz, Davos: üdülés, szanatórium.
Thun: gép, textil, élelmiszeripar.



Ausztria.
Az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháború után szétesett. Egyik részébQl lett az elsQ Osztrák Köztársaság. A II. világháborúban Németország bekebelezte.
1955: 9 tartományból álló 2. Osztrák Köztársaság  örökös semlegesség.
Lakosság: szlovének, horvátok, csehek.
Foglalkozási szerkezet:
MezQgazdaság: 7%
Ipar: 30%
Szolgáltatás 63%
A legfontosabb ipari üzemek állami kézben vannak. Gyenge a piaci verseny, magasak az árak. TQkepiaca gyenge. Fejlett ipari ország, rekordmennyiségq idegenforgalom, 1995 óta az EU tagja.

Energia.
KQolaj 50%
Földgáz 25%
Szén 15%
Vízenergia 10%
Fekete és barnakQszén bányászata megszqnt.4 iparvidéke van.
Vaskohászata kiemelkedQ: Linz
KiemelkedQ magnezittermelés  Mura-Mürz völgy.
Gépgyártás a legfontosabb iparága  keleti országrész.
Elektronika és elektrotechnika fejlett, leányvállalatok: Siemens, Philips.
Gépgyártás: Bécs, Bécsújhely  gumi, gyógyszer, mqanyag.
Linz: hajó és vagongyártás, mqanyag, mqszál, gumi, papír, cellulóz.
Graz: vagon, elektromotor, szerszámgépgyártás.
Vegyipar: salzbugri kQsót dolgozza fel. Elektrovegyészet és szódagyártás: Innsbruck, Salzburg.

MezQgazdaság.
FQleg pásztorkodás, erdQgazdálkodás. Földmqvelés az ország ÉK-i, K-i részén folyik. Kisbirtokok száma nagy. MezQgazdaság színvonala, belterjessége magas fokú. Az ország területének 18%-a áll mqvelés alatt.
Búza: Bécsi-medence, Burgenland
Árpa a szántók ¼-én.
Cukorrépa: Bécsi-medence, FertQ-tó vidéke.
Burgonya általában elterjedt.
Kelet Burgenland  kukorica.
Fejlett állattenyésztés, 2 típusa:
1. Alpok-területén 25-30% - havasi pásztorkodás
2. Sík és dombvidéki állattenyésztés
Sertéstartás: Bécsi-medence, Grazi-medence, FelsQ-Ausztria.
Malomipar: Bécs, Linz.
Tej és hús: Bécs, Linz, Graz, Salzburg, Innsbruck, Klagenfurt.



Nagy  Britannia.
A világ már csak 5. ipari hatalma.
59 millió fQnyi össznépességének megoszlása:
Anglia 83%
Skócia 9%
Wales 5%
Észak-Írország 3%
A brit lakosság növekedése megállt. Ok:
- kivándorlás
- természetes szaporodás
- agyvelQ-kiáramlás
Nagy-Britanna Európa sqrqn benépesült országai közé tartozik. A Föld legvárosodottabb országa. 90% városlakó. Szektorban foglalkozók száma:
MezQgazdaság: 1.5%
Ipar: 30%
Egyéb: 68%
Munkanélküliség: 6,5%

Történet:
Nagy-Britannia a kapitalizmus szülQhazája. FejlQdésének okai:
- tengerek feletti uralom
- gyarmatok kirablása
- fa, kQszén, ércekben való gazdagság
Ipari forradalom kibontakozásának színhelye a 17-18. században.
19. sz.: a világ mqhelye. Több szén, vas, ón, ólom és rézérc bányászat, több nyersvas, gép, és textília, mint a Föld többi országa együttesen. Legnagyobb export-import hatalom.
19. sz. vége: elmaradt az USA és Németország mögött.
90-es évek eleje: a fejlett országok középmezQnyébe süllyedt.
Manapság: részesedése a világ ipari termelésébQl fokozatosan csökken. USA, Németország, Japán mellett Franciaország is megelQzi.

Energia.
18. sz. végéig a fa, 18. sz. végétQl kQszén.
Manapság:
- kQszén 14%
- kQolaj 45%
- földgáz 28%
A legtöbb kQszenet 1913-ban bányászták. Napjainkban alig 1/6-a a század elejeinek.
SzénmezQk:
Yorkshire  Humberside 4/5
North Humberland  Durham 1/5
Midlands 1/6
Dél  Wales 10%
KQolaj:
1987-ben 130 millió tonnát bányásztak. 1998: 139 millió tonnát. Napjainkban Oroszország és Norvégia elQzi Európában. A kitermelt mennyiség felét exportálják.
Földgáz:
Oroszország után a 2. Európában.
ErQmqvek: kQszenes, olajos 15%, atom 1/5.

Ipar.
Black Country  Fekete-vidék. A Föld elsQ nehézipari körzete  Birmingham környéke.
Kohászati körzetek típusai:
1. Helyi szénre, importált vasércre települt: Cardiff, Newcastle, Middlesbrough, Glasgow.
2. Hazai vasércbázison kiépült kohászat: Nottinghamshire, Lincolnshire.
3. Hulladékvasat és más körzet vasát dolgozza fel: Yorkshire, Sheffield.
Rézfinomítás: Birmingham
Timföldgyárak: Newport, Dolgaregg
Ónkohászat: Liverpool
Cinkkohászat: Avonmouth
Ólomkohászat: Glasgow, Manchester
Gépgyártás és vegyipar:
A termékek 1/3-a exportra megy. (kiváló minQség a gépgyártásban.)
Fontos az autógyártás (Nissan, Honda, Toyota). Versenyautó gyártás a legjelentQsebb a világon. Az autógyártás 9/10-e: London, Oxford, Coventry, Nottingham, Birmingham.
RepülQgép ipar: USA és Oroszország után a 3. a világon. (Portsmouth, Southampton)
Szerszámgép ipar: 5. helyen a világon.
Elektrotechnika: Leeds, Manchester, Glasgow.
Mozdony és vagongyártás: Glasgow, Newcastle, Leeds, London, Derby, Birmingham.
3 nagy vegyipari komplexum:
1. Mersey torkolata, Manchesteri tengeri csatorna.
2. ÉK-Anglia: Newcastle, Middlesbrough.
3. Dél-Wales: Swansea  mqanyag, mqgumi, mqszál.
Textilipar:
A Föld vezetQ pamut és gyapjúáru termelQje volt. Konkurencia: USA, Japán, Kína, India.
VezetQ ágazat: pamutipar.  Blackburn, Preston, Burnley, Oldham, Bolton, Rockdale. Központ: Manchester.
Föld legnagyobb gyapjúipari vidéke: West Reading  Leeds, Bradford, Halifa.
Lenipar: Belfast.
Jutaszövés: Dundee
Selyemszövés: London.

MezQgazdaság:
A mezQgazdaság egyike a legkoncentráltabbaknak. A lakosság élelmiszerszükségletének ¾-ét termeli. Csaknem teljesen önellátóvá vált. Termelés 2/3-a állattenyésztés, ¼ szántóföldi gazdálkodás, 1/10 zöldségtermelés.
Állattenyésztés vezetQ ága a szarvasmarhatartás.  DNY-Anglia  sajt!
Európa legnagyobb juhtenyésztQje. Árpatemelésben 8. a világon. Kenyérgabonák közül csak a búza. Szántók 1/3-án: Liverpool, Manchester, Southampton, London, Glasgow.
Burgonya, cukorrépa, kertgazdálkodás.

Gazdasági régiók, nagyvárosok.
1. Skócia.
FQvárosa: Edinburgh  papírgyártás, nyomdaipar.
Glasgow: Nagy-Britannia 4. legnagyobb városa.  vaskohászat, hajó, mozdony, szerszámgépgyártás, textil, sör, whiskey.
Dundee, Aberdeen: juta és lenipar.
2. Wales.
Legnépszerqbb városa: Cardiff  kohászat, gép és élelmiszeripar.
Swansea: vas és acélipar, mqanyag.
Szarvasmarha, juh.
Legkevésbé városias.
3. Észak-Írország.
Nagy-Britannia legfejletlenebb része.
Rét és legelQgazdálkodás, szarvasmarha és juhtenyésztés.
Ásványkincsekben szegény.
Belfast: forgalmas kikötQ.



Franciaország.
ÖsszekötQ kapocs volt a római civilizáció és az északi részen kialakult Frank Birodalom között.  sokarcúság.
Regionális feszültségek + etnikai problémák + tarka nyelvi összetétel.
Pslakosok, kisebbségek, bretonok, baszkok, katalánok, német, olasz.
A kontinens leglassabban gyarapodó társadalma.
A 18. sz. végén Európa második legnépesebb országa, ma már csak az 5.
Okai:
- háború
- gyarmatokra való kivándorlás
- alacsony születési arány
Népsqrqsége európai viszonylatban közepes, a fejlett országokéhoz képest alacsony.
Polarizált népességfejlQdés.
MezQgazdaság: 4%
Ipar: 25%
Szolgáltatás: 71%
Munkanélküliség: 11,8%
A keresQ népesség 4%-a tevékenykedik a mezQgazdaságban.
Faluk aránya nagy, de átalakuláson mentek keresztül. 26% él a falvakban.
- NY és D: agrárjelleg
- É: ipari jelleg
- Alpok, Pireneusok: idegenforgalom
- nagyvárosok környéke: elQvárosokká alakultak.
Városodás a II. világháborúig rohamos, utána fordul a kocka.
Párizs: csökken a lakossága, Magyarországnyi népességet tömörít. ElQvárosok kettQs gyqrqje: sqrqn lakott belsQ gyqrq, ritkábban lakott külsQ gyqrq.
Másik pólus: Massif Central, Pireneusok, Vogézek, Ardennek  Üres Franciaország.
Franciaország a világkereskedelemben USA, Németország, Japán után a 4.
1. Állami gazdaságtervezés  felzárkózás gyorsítása, decentralizáció.
2. Regionális fejlesztési program.

MezQgazdaság.
A világ legnagyobb exportQreinek egyike.
Nagy termQterületei vannak, sokféle növény termesztése jellemzQ. Ok:
Óceáni + félkontinentális + mediterrán éghajlat.
Búza, árpa, cukorrépa  Loire-tól északra.
Kukorica: DNY
KiemelkedQ az árpa és burgonyatermelése.
Az ország területének 55% mezQgazdasági mqvelés alatt áll, ebbQl 60% szántó, 35% legelQ, a többi területen gyümölcstermelés folyik.
SzQlQ: Olaszországgal vetekednek a világ 1. helyéért.
Állattenyésztése kiemelkedQ: szarvasmarha, juh, sertés.
Sajtjai világhírqek: Bretagne, Normandia  Camembert, Roquefort.

Ipar.
VilágmezQnyben az 5. helyen áll.
A keresQk ¼-e ebben a szektorban dolgozik.
Export 80%
Luxuscikkek (parfümök, italok, divatáru), csúcstechnológiai termékek (repülQgépek, radar, fegyver, tömegközlekedési eszköz, gyógyszer, elektronika).
Energiahordozók szqkössége:
- kQszén 8 millió tonna  Calais, Lotaringia.
- kQolaj, földgáz jelentéktelen
Energiatermelés: ¾-ét atomerQmqvek adják, az áram 30%-a export. 20% vizierQmq.
Nyersanyagokban viszonylag szegény: vasérc 9 millió tonna.
Uránérc bányászat Európában elsQ, ólom, cink, kálium, kQsó, kén.
Gépgyártás:
- autóipar  4. a világon (Renault, Citroen, Peugeot).
- repülQgép ipar: Toulouse, Marseille, Bordeaux, Valence, Bayonne
- hajógyártás: Le Havre
Vegyipar: Párizs, Lille, Lyon, Marseille.
Textilipar: Lille, Mulhouse, Lyon.
Ruhaipar: Párizs, Lille, Lyon

Szolgáltatás.
Marseille, Lille, Lyon.
KeresQk több, mint a fele ebben a szektorban dolgozik.
Társadalmi termék 2/3-át állítja elQ.
Atomizált üzemszerkezet a jellemzQ.
Legfontosabb ágazata a turizmus.

Párizs és a régiók.
1. Párizs-régió.
Párizsi-medence, Picardia, Normandia, Bretagne, Champagne, Loire.
Franciaország területének 37%-a, népességének 40%-a.
Párizs: 2,2 millió lakos, agglomerációval 10,7 millió lakos.
A belsQ gyqrq népessége fogy, a külsQé nQ.
MezQgazdasági termelés 3/5-e halászat  70%
Búza, ipari növények (cukorrépa, napraforgó, kukorica)
Tej, marha és sertéshús.
SzQlQ (Burgundia, Bordeaux, Champagne  pezsgQ, Cognac  konyak), zöldség, gyümölcs.
Párizs: kozmetika, divatipar.
Autó, qrtechnika, petrolkémia.
Városok:
Rouen: Párizs importkikötQje
Laen: fém, autó, elektronikai központ
Cherbourg: haditengerészeti bázis
Amiens: textilipar
Le Mans: autó, Le Havre - 2. legforgalmasabb kikötQ.
Bretagne  félsziget:
- legfontosabb hús és tejtermelQ körzet
- almatermelés 80%
- Nantes: kikötQ, import nyersanyagokat feldolgozó metropolisz.
- St. Nazaire: hajógyártás
- Rennes: katonai kikötQ
2. Észak, Lotaringia.
Nyugati fele a fekete vidék.
Nehézipar (szénbányászat, kohászat, autógyártás, vegyipar)
Textil és élelmiszeripar (len, gyapjú, pamut, sör)
MezQgazdaság (búza, cukorrépa, sörárpa, burgonya, len, cikória)
Városok:
Lille: textil és gépipar
Valenciennes: kohászati gépgyártó központ
Dunkergue: ország legnagyobb kikötQje, kQolaj, vasérc feldolgozó.
Calais, Boulogne: személyforgalmi kikötQk
Nancy: kutatás
Metz: autó, elektronikai ipar
3. Kelet-régió.
Válság.
Városai:
Strasbourg: kikötQ, textil, élelmiszeripar, kQolajvezeték, EU-s város
Mulhouse: autóipar, textilipar, repülQtér
Dijon: fém, vegyipar, ruhaipar
Besancon: óraipar
Lyon: ország 2. legjelentQsebb pénzügyi és ipari központja. Textil, teherautó, gép, elektronika, festék.
Grenoble: technopolisz, villamos, gép, elektrokémiai ipar, kutatások.
4. Dél-régió.
Garrone és Charante: borvidék
Landes: erdQség
Citrusfélék, füge, olajfa, virágok  illóolaj.
Városai:
Bordeaux: kikötQ, autóipar (Ford), repülQgép-gyártás, bor (Cognac)
Toulouse: qrtechnológia, repülQgép-ipar.
Montpellier: vegyipar, elektronika, biotechnika, idegenforgalom.
4/1. Provence és Cote d Azur: Marseille Franciaország legnagyobb forgalmú kikötQje  kQolaj feldolgozás.
Provence: kultúra
Toulon: hadikikötQ
Nizza és Cannes: idegenforgalom
4/2. Massif Central: elmaradott agrárterület
Clemount Ferrand: vegyipar (Michelin)
Vichy: híres fürdQváros

Társadalmi össztermék:
- Eu-ban a 2.
- világon a 4.
Az EU vezetQ mezQgazdasági termelQje. EU legnagyobb élelmiszeripari exportQre.
Új felosztás:
1. Ile de France
2. Párizsi-medence
3. ÉK-Franciaország
4. Közép-Kelet-Franciaország
5. NY-Franciaország
6. Dél-Franciaország

A Normandiai-partvidéken található a világ elsQ ár-apály erQmqve.



Spanyolország.
A Pireneusi  félsziget 5/6-a.
Hajózás a Földközi-tengerrQl az Atlanti-óceánra tevQdött át. Spanyolország és Portugália vezetQ szerephez jutott.
Pslakosok, kisebbségek: kelták, ibérek, katalánok, gallégók, baszkok.
4 évszázadon át római uralom alatt volt.
711-ben arabok vonták az uralmuk alá  meghonosították az öntözQ gazdálkodást. ’! rizs, cukornád, datolya, narancs, citrom és szentjánoskenyér.
Spanyolország 1479-ben alakult meg, Portugáliával együtt a nagy földrajzi felfedezések megindítói lettek.
19. sz. elsQ harmada: Spanyolország gyarmatait elveszti, majd Anglia uralma alá kerül.
1931-ben köztársaság lett  1939-tQl fasiszta diktatúra.
1977-ben végül visszaállították a királyságot.
Népesség:
- 18-19. sz. fordulóján 19 millió fQ, 1991: 39 millió fQ
- eloszlása egyenetlen, a peremterületeken lényegesen sqrqbb a lakosság, a belsQ területeken pedig 3 nagyváros: Madrid, Valladolid, Zaragoza.
- belsQ vándorlás É-D irányú.
Foglalkoztatottak aránya:
- szolgáltatás: 62%
- ipar: 30%
- mezQgazdaság: 8%
A munkanélküliség kb. 20%-os, Eu-ban a legtöbb.
Iparosodás a peremterületeken, a belsQ területeken csak a mezQgazdaságra támaszkodnak.
Túlnépesedés ok:
- megmaradt a nagybirtokrendszer
- természeti körülmények
Fontos a turizmus. A külföldiek által a leglátogatottabb ország a világon.



MezQgazdaság.
Társadalmi termék 5%-át állítja elQ. Délen hosszú forró mediterrán nyarak. Atlanti-óceán bQ csapadékban.
Kantábriai-hegyvidéktQl délre:
- campo secanon: öntözés nélküli gazdálkodás. Pl.: búza, árpa, hüvelyesek, szQlQ, olajfa, mandulafa, szentjánoskenyérfa.
- campo regadio: öntözéses gazdálkodás. Mezeta, Ebré-medence, granadai-medence  csak nyáron lehet termelni. Pl.: gabona, cukorrépa, zöldségek, takarmánynövények.
- Andalúzia, parti síkságok: egész évben lehet. Pl.: narancs, citrom, mandarin, alma, zöldségek, gabona, olíva, szQlQ, cukorrépa, takarmánynövények.
A mediterrán öntözött kert városai: Sevilla, Valencia, Murcia, Malaga.
A mezQgazdaság színvonala alacsony. Ok:
- módszerek elavultak
- mérsékelt mqtrágya felhasználás
- félfeudális birtokviszonyok
A mezQgazdasági terület 33%-a szántó, 16%-a fás kultúra, 40% legelQ,16% macchia - cserjés felszín.
Búza: szántóterület 1/5-ét foglalja el.
Ezen kívül:
Árpa, kukorica (Galícia), rizs (Andalúzia, Valencia), burgonya, bab, dohány, olajfa.
Mindenütt elterjedt a szQlQ mqvelése, Spanyolország 3. a világtermelésben.
Spanyolország a Föld vezetQ olívatermelQ országa.
Napraforgó, szelídgesztenye, paratölgy: jelentQs exportcikk.
Állattenyésztés is alacsony színvonalú:
- szarvasmarha
- bikatenyésztés
- juhtenyésztés
- halászat

Ipar.
KQolajat mexikóból importál.
Szénkészlet  Asztúria-medence, barnaszén: Ebro-medence.
VízerQmqvek fontosak.
Évi áramtermelés 24%-át vízerQmqvek, 32%-át atomerQmqvek adják.
Vasércbányászat: Bilbao, Santander, Almeria, Malaga, Murcia.
Réztartalmú pirit bányászatában vezet Eu-ban.
Higanybányászatával 3. a világon.
Városok:
Vasipar: Oviedo, Santander, Bilbao, Sagunto
Autóipar: Barcelona, Valladolid, Vigo, Zaragoza, Villaverde
Hajógyártás: Gijon, Bilbao, Cadiz
Finommechanika, gyógyszeripar: Madrid
Könnyqipar: Katalónia
Nehézvegyipar: É-Atlanti-iparvidék
Textilipar: Katalónia, Barcelona, Valencia, Murcia, Madrid
Papíripar: Kantabria, Pireneusok
Malomipar: Ó-kasztília
Cukoripar: Zaragoza, Valladolid
Dohány: Sevilla
Külkereskedelmi forgalmának mérlege negatív.
Export:
- 37% gépek
- 10% kohászat, fém
- 12% vegyipar

Régiók.
1. FejlQdQ régiók:
- Madrid: ország ipari termelésének 1/8-át állítja elQ. Ok: külföldi tQke, új technológia bevezetése, képzett munkaerQ
- mediterrán tengely: (Katalónia, Valencia, Murcia)
FejlQdés oka: ua., mint az elQbbi, +:
- kis és középüzemek
- fejlQdQ idegenforgalom
- infrastruktúra fejlesztése
Városai:
Barcelona: vegyészet, gépipar, autóipar, textilipar
Valencia: kohászat, gépipar, élelmiszeripar
Cartagena: színesfémkohászat, kQolaj-finomítás, hajó és gépipar
Murcia: élelmiszeripari központ
Zaragoza: élelmiszer, textil, autógyártás
- Baleár-szigetek: Mallorca
- Andalúzia:
Sevilla: textil, élelmiszer, gépgyártás
Cordoba: színesfémkohászat, elektronika
Malaga: élelmiszer, halászat, fémipar
Cadiz: kikötQváros, gépkocsi, hajógyártás
2. Stagnáló régiók:
- atlanti part (Baszkföld, Kantabria, Asztúria, Galícia)
Városai:
San Sebastian, Pamplona, Vitoria (autóipar), Bilbao, Santander (Kohászat, vegyipar).
Gijon: kikötQváros, kohászat, hajó és gépgyártás, vegyipar.
La Coruna: alumíniumkohászat, gépipar
El Ferrol: hajógyártás
Vigo: gépgyártás, halászat, halfeldolgozás, gépkocsi.
3. Lemaradó régiók:
Ó és Új- Kasztília, Extremadura
Valladolid: élelmiszer, alumíniumkohászat, gépkocsigyártás
Salamanca, Burgos, León, Albacete



Portugália.
Területe és lakosságszáma Magyarországéhoz hasonló.
1974-ben megdöntik a diktatúrát, felbomlik a gyarmati rendszer. Az elsQ és utolsó gyarmattartó.
20. sz. közepe: félgyarmati függés Nagy Britanniától.
Az írástudatlanság 15%!



MezQgazdaság.
Igen kedvezQ természeti feltételek. Kellemes mediterrán + óceáni hatás. Az ország 1/3-át elfoglaló mqvelt földeknek alig 15-20%-át öntözik.
A mezQgazdaság alacsony színvonalú.
Termesztett növények: délen búza, északon kukorica. Továbbá: hüvelyesek, rizs, olajfaligetek, szQlQ, gyümölcsök.
Bortermelés: Eu-ban a 4. helyen áll.
Étolaj elQállításában a 8. a világranglistán.
Állattenyésztés:
- juh
- halászat (szardíniakonzerv)
Területének 1/3-a erdQ.

Ipar.
VízerQmqvek.
Ásványi energiahordozókban szegény.
A világ legnagyobb parafatermelQje.
Volframérc: Eu élvonalában van.
Pirit, márvány, uránérc: export.
Textilipar fejlesztése.
Idegenforgalom.

Felosztása:
1. Észak-Portugália.
Központ: Porto. (kQolaj-finomító)
Az ország legnagyobb hal és gyümölcskonzerv gyára.
Kisparaszti gazdaságok, kukorica, szarvasmarha, rozs, burgonya, juh, szQlQ.
Fejlett kézmqipar: textil, bQr és élelmiszeripar.
2. Közép-Portugália.
Tejo vidék: a világ parafatermelésének fele!
Kikötésre alkalmatlan tengerpart.
Kukorica, búza, szQlQ, olajfa, paratölgy.
Városok:
Coimbra: gyapjú, élelmiszeripar
Covilha: gyapjú
Lisszabon: 1,7 millió lakos, kereskedelmi, ipari központ. Könnyqipar, olajfinomítás, hajóépítés, elektrotechnika, cement, gyógyszer.
Setubal: halkonzerv
3. Dél-Portugália.
Alentejo: külterjes szárazgazdálkodás: búza, árpa, zab, lóbab.
Juh, kecske.
Portugália parafatermelésének 60%-a.
Városok:
Setubal: halkonzerv
Sines: kQolaj-finomító, petrolkémia, mqtrágya.
Algarve-hegység: mandula, füge, Qszibarack, olajfa, déligyümölcs, korai zöldség, halászat.




Belgium.
1. Vallónia: nehézipari körzet (régen szén)
Vaskohászat: Meuse völgyében volt vasérc, kimerült  import.
Az egy fQre jutó nyersvas és acéltermelésben világelsQ.
Régen ólom és cink  kimerült.
Színesfémkohászat: Liege  a vallon nehézipar fellegvára + hadfelszerelés és vasúti jármq.
ÉpítQanyag, cement, üveg, fegyvergyártás.
AtomerQmqvek.
Charleroi: vegyipar, gépgyártás.
Namur: kulturális központ.

MezQgazdaság.
Meusétól északra: búza, cukorrépa, len.
Ardennek elQtere dél: szarvasmarha, tej.
Ardennek: fakitermelés.

2. Flandria.
A mezQgazdaság lényeges.
Az ipari növények fontosak: len, cukorrépa, sörárpa, komló, dohány.
SzQnyegszövésben elsQ az Eu-ban.
Autó összeszerelés, alkatrészgyártás (GM, Ford, VW, Volvo)
Kobalt termelésében világelsQ.
Antwerpen: kikötQ, kQolaj-finomítás, gyógyszer, fotokémia, színesfémkohászat, gyémántcsiszolás, élelmiszeripar, motor, autó, hajó.
Gent: gyapot és len feldolgozás fellegvára, kulturális és idegenforgalmi központ.
Oostende: halászkikötQ.
Leuven: egyetem, kutatás.

3. Brüsszel.
Csipkeverés világhírq, villamosgép, szerszámgép, mqszerek, autó, elektronika, NATO, Európai Bizottság.



Luxemburg.
A falvakban német, a városokban francia nyelv.
Vaskohászat: kivitel ¾.
Cement, hQálló tégla, hQerQmqvek.
É: Ösling
D: Gutland
Gabona, burgonya, szarvasmarha.
Luxemburg: az Eu második legfontosabb központja.



Hollandia.
Küzdelem a tengerrel  vihardagályok pusztító hatása.
16. sz.-tól szélmalmok.


MezQgazdaság.
Az állattenyésztés az uralkodó ág.
Kertészet rendkívül fontos.
Hatalmas szarvasmarha állomány, friss és sqrített tej, sajt exportjában világelsQ.
Vaj és tejpor exportjában a 2. a világon.
Sertés, baromfi, halászat: kevesebb jelentQség.
Takarmánynövények:
- búza, rozs - délen
- zab, árpa - északon
- cukorrépa, repce  march földek
- burgonya - országszerte
- gyümölcs: alma, körte  Limburg, Ijssel-tó
- virág: tulipán, rózsa, jácint, gladiólusz  50-60%-os világpiaci részesedés.
- virághagymák, magvak.

Ipar.
Randstadt  peremvidékek.
1. Fémfeldolgozás: mezQgazdasági gépek, szivattyúk, hajómotorok, vasúti kocsik.
2. Élelmiszeripar.
3. vegyipar: hazai földgázvagyonra támaszkodnak. Import bauxit - kohók és timföldgyárak, elektronika  kikötQforgalommal kapcsolatos berendezések.
Randstadt: 7 millió lakos  dezurbanizáció.
Amszterdam: pénzügyi, kereskedelmi központ.
RepülQgép, hajó, kakaóQrlés, rizshántolás, csoki, cukor, olaj, dohány.
Ijmuiden: elQkikötQ!
Nyersvas és acélgyártás.
Hága: EU.
Rotterdam: EU legforgalmasabb kikötQje. A világon a 2.- csak Szingapúr elQzi meg.
KQolaj-finomítás.
Utrecht: egyetem, közlekedési csomópont.

FejlQdQ peremvidékek.
1. ÉK: Groningen: cukor, dohány, kerékpár.
Arnhem: kereskedelem, közlekedés, mqszál, gumi, színesfémkohászat.
Nijmegen: Philips
Maastricht: régen szén, cement, porcelán, üveg, mqszál, mqanyag, mqtrágya, idegenforgalom.
Eindhoven: Philips, autógyártás, gyufa.



Olaszország.
Olaszországon belül térbeli ellentét figyelhetQ meg. Észak-Olaszország világviszonylatban kiemelkedQ iparral és magas színvonalú mezQgazdasággal rendelkezik, Dél-Olaszország lassan felzárkózó gazdasága elmaradottabb.

Ókorban: a görögök, fQniciaiak kolonizáló tevékenysége a déli partokra, illetve Szicília és Szardínia szigetére korlátozódott.
Római Birodalom: magját képezQ Itáliában szintén a déli és középsQ részek voltak fejlettebbek.

Az egykori köztársaság, majd császárság központja Róma lett. A római impérium bukása után  a 8. sz.-ban Észak-Itália egy idQre a frank Birodalom részévé vált.
10-11. sz.-tól ezen a területen kisebb-nagyobb városállamok virágoztak fel.
Dél-Itália az arabok, késQbb a normannok kezére került, majd sok száz éven át az Anjou és Bourbon dinasztia sorvasztó uralmát nyögte 1861-ig. (Egységes Olaszország létrejötte.)

16. sz.-ban az Atlanti-óceán vált a világkereskedelem fQ színterévé  ez Észak-Itália vezetQ szerepének véget vetett, de mindvégig Nyugat-Európa gazdasági vérkeringésében maradtak, így a modern tQkés fejlQdés feltételei is itt alakultak ki.

A Szuezi-csatorna megnyitása révén (1861) ipari forradalom kibontakozott. Észak-Olaszországot gazdagította, Dél-Olaszország félgyarmati sorba süllyedt.
Dél-Olaszországból tömeges kivándorlás indult meg. Észak-Olaszországtól földrajzilag is fejletlen úthálózata miatt nagyobb költséggel voltak elérhetQek a déli tartományok.

Az I. világháborúból gyQztesen kikerülQ ország területe gyarapodott (Dél-Tirol, Isztriai-félsziget, Dalmát-tengerpart), ez tovább fokozta a regionális különbséget.
A két világháború között fasiszta kormány fokozta az ellentétet: északon ipari, délen a mezQgazdaság fejlesztését preferálta.
A II. világháborúból vesztesen került ki Olaszország, ekkor az É-D közötti különbség tetQpontjára ért.

Olasz regionális politika.
Olaszország kezdetektQl tagja az európai integrációnak és tartja a lépést a fejlett Eu-s országokkal.
A jelentQs fejlettségi különbségek felszámolására az elsQ kísérlet Dél-Olaszország felzárkóztatására irányuló Mezzogiorno-program: a mezQgazdaságot támogatta.
Déli iparfejlesztési törvény: nagyvállalatok déli ipartelepítése. (1975-ben megszüntették.)

Népessége.
Lakossága: 57,5 millió fQ.
A népesség növekedés az ipari forradalom kibontakozása során felgyorsult  a századforduló után érte el a leggyorsabb ütemet. Azóta fokozatosan mérséklQdik.
A 19. sz. nyolcvanas éveitQl napjainkig 12 millió olasz hagyta el hazáját végleg (USA, Argentína, Németország, Svájc, Franciaország).
Számos etnikai színfolt  német, osztrák, francia, albán.
Foglalkoztatási szerkezet:
- mezQgazdaság: 6,8%
- ipar: 32%
- szolgáltatás: 61,2%
A munkanélküliség az EU átlaga felett van.
A népesség 70%-a él városias településekben. Nem a fQváros, hanem Milánó a gazdaság vezetQ városa.

Az olasz gazdaság.
A 19. sz. közepéig a népesség ¾-e mezQgazdaságból élt. A II. világháború után gyors ütemben alakult át ipari országgá.
1950.  olasz csoda rövid ideig tartott.
A II. világháború utáni fejlQdés  társadalmi termékének gyors növelése révén maga mögé utasította Nagy-Britanniát és a világ fejlett államai közé emelkedett.
Külkereskedelem: legfQbb exportcikkei: fém és gépipari, textilipari termékek. FQbb kereskedelmi partnere: Németország.
Az olasz külkere-+4 v x ¢JLÊÌà* P R T zšœÈÜô"¤Î*hšc-hù

Shù

S>*hù

ShOI(hù

Sh— >*hù

Sh— 5h^üh— hÞ/”hÞ/”5hÞ/”

hÞ/”5>*<-+fºî4
’



b
Ú
œ

ž

°

ø

Ž
ð
4 \ v x „ 2–Ò÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòògdÞ/” $a$gdÞ/”.$ýÒn´è\žâìî žÎLÊÌà* F T r Ú nœÈ| ôúúúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõõõõõgd— gdÞ/”ô"zšèrÊ&\¤Î&J&úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”J&ø&d'ô'N(ª(F)n)Ø)*l*È*Ê*æ*Ü+*,d,’,Ä,ì,4-v-æ-(.=.>.Q..Ô.úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõõõgd’H%gdÞ/”F)j*3.>.Q.X1Z122ò2ô2ý2þ2¼4¾4ê5ì5þ56 6"6”7˜7¨7ª7¾7À7è7ê788~8€8º8¼899†9ˆ9::Ž::;;t;v;2<6.>V>X>¬>®>è>ê>"?$?h?j?È?Ê?@ @Š@Œ@¸@º@6A>A`AüøôìôüôìôèàØÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÔèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÐèÌèÌèÇ h^>L5h^>Lh­cÀh,nåhÑ1´hÞ/”5hÑ1´hÑ1´5hÞ/”h’H%h’H%>*h’H%hT

?hA&KÔ.í.E/a/:0¨0ò0Z1Š122N2¥2Í2ð2ò2ó2ô2þ2¾4L5š5Ê5ì56"6–7˜7ª7úúúúúúúúúúúúúúúõõõõõõõõõõõõõgdÞ/”gd’H%ª7À7Ø7ê78€8¼89ˆ9::;v;4<6X>®>ê>$?j?Ê? @Œ@º@8A:AAbA¨ABB,B>BbB²BÐBC.CFDlD€D–DÂDÄDØDTEˆE´EF€FâGLHÈHÊIÌIúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”`AbA¦A¨ABBBB*B,BB`BbB°B²BÎBÐBCC,C.CDDFDjDlD~D€D”D–DÀDÂDÖDØDRETE†EˆE²E´EþEF~F€FàGâGJHLHÆHÈHÈIÌIÜIÞI6J8JLJNJfJhJ€J‚JœJžJFKHK^K`K”K–KÐKÒKêKìK
L

LLLVMXMhMjMªM¬MþMN

N NLN¸NºN÷óïóïóïóïóïóïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïëïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçïçãïhüWÔhÑZÜh‡ãhÞ/”h^>Lh^>LhÞ/”5ZÌIÞI8JNJhJ‚JžJHK`K–KÒKìK

LLXMjM¬MNN NºNòN¦OPeP~P P¶PÎPðPúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”ºNðNòN¤O¦OPPdPeP}P~PŸP PµP¶PÍPÎPïPðP QR‚R„RØSÚS>T?TeTfT’T“TáTâTýTþT0U1UYUV`VbVxVzV(W*WøWúW’X”X¶X¸XÜXÞXY

Y&Y(YÐZÒZ\[^[¦\¨\ò\ö\2]4]H]J]¨]ª]f^”^–^Ú^Ü^î^ð^p_r_¶_¸_Ü_Þ_``,`.`x`z`ê`ì`a aüøüøüøüøüøüøüøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðìøìøìøìøìøìøìøìøìøìøìøh›

Xhèvh¤°hÞ/”hüWÔ]ðPQ„RÚS?TfT“TâTþT1UZUbVzV*WúW”X¸XÞX
Y

Y(YÒZ^[¨\ô\ö\4]J]ª]–^úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”–^Ü^ð^r_¸_Þ_`.`z`ì` aVaXaZa\azaVbäblcÊcVdbdtd²dèdŽeÈeêeþe"fúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/” aTa\axazaTbVbâbäbjclcÈcÊcTdVd`dbdrdtd°d²dædèdŒeŽeÆeÈeèeêeüeþe f"fNfPf¾fÀfPgRg~g€g¢g¤gìgîgLhNhÆhÈhFiîiðij’jk kªk¬kðkôk ll`lblêlìlLmNm¢m¤m¾mÀmnnoo„o†ovpzp„p†pqq2q4q\r^rüøðèüøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäøäàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøÜøÜøÜøÜøhK`;hÄz0h›2\h›

XhÞ/”5h›

Xh›

X5hÞ/”h›

XW"fPfÀfRg€g¤gîgNhÈhði’j k¬kòkôklblìlNm¤mÀmno†oöoxpzp†pÈpqúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”q4q^r˜rôr6sÖsLtÎtætTuØuv\v¢vÞvàvüv,wšwæw.xpxrxšx¼x@yªy$zzzúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”^ròrôr4s6sÔsÖsJtLtÌtÎtätætRuTuÖuØuvvZv\v v¢vÜvàvúvüv*w,w˜wšwäwæw,x.xnxrx˜xšxºx¼x>y@y¨yªy"z$zxzzzÐzÒz>{@{p{r{|{ò{||V|X|”|–|¦|¨|à|â|,}.}p}r}–}˜}~~.~0~~~€~¤~¦~$&\^’¼¾öøl€n€Ò€üøüøüøüøüøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôøôðôøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøìøìøìhÆErhØVnhWµhÞ/”hK`;]zzÒz@{r{|X|–|¨|â|.}r}˜}~0~€~¦~&^’¾øn€Ô€Tf˜ìp‚Ä‚â‚úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”Ò€Ô€RTdf–˜êìn‚p‚‚Ăà‚₃ƒ<ƒ>ƒLƒNƒ^ƒ`ƒêƒìƒ>„@„N„|„~„ „¢„r…t…þ…†††V†X†Ô†Ö†æ†è†l‡n‡¾‡À‡@ˆBˆ‰ ‰6‰8‰\‰^‰œ‰ž‰ø‰ú‰DŠFŠtŠxŠ¤Š¦ŠÀŠÂŠÞŠàŠ|‹~‹˜‹š‹º‹¼‹à‹â‹Œ
ŒBŒDŒjŒlŒ”Œ˜Œ">@üøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüôüðüðüðüðüðüðüðüðüëãhÒ>hÞ/”5 hÒ>5hÒ>hâ9hÆErhÞ/”Z₃>ƒNƒ`ƒìƒ@„~„¢„t…††X†x†Ö†è†n‡À‡Bˆ ‰8‰^‰ž‰ú‰FŠvŠxŠ¦ŠÂŠàŠúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”àŠ~‹š‹¼‹â‹
ŒDŒlŒ–Œ˜Œ "@~bŽðŽBd8‘æ‘X’¸’Ì’>“Z”–”Ê”ò”úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”@|~`ŽbŽîŽðŽ@Bbd6‘8‘ä‘æ‘V’X’¶’¸’Ê’Ì’<“>“X”Z”””–”Ȕʔð”ò”•
•.•0•Ž••<–>–^–`– –¢–¦–Ò–Ô–h—l—Š—Œ—\˜^˜š˜œ˜Œ™Ž™ÒšÔš|›¬›þ›œŒœŽœÜœÞœ
LNˆŠNžPžžž ž¶ž¸ž`ŸbŸöŸøŸ\ ^ Ö Ø (¡*¡üõñíñíñíñíñíñíñíñíéíéíéíéíéíéíéíéíéíéíéíéíéåíåíåíåíåíåíåíåáåíáíáíáíáíáíáíáíáíáíáíáíÝíÝíh
y…hÍ5h¯4hÿ;ºhÞ/”hÈM‹

hÒ>hÞ/”hÒ>Wò”
•0••>–`–¢–Ô–j—l—n—p—Œ—^˜œ˜Ž™ÔšœŽœÞœ
NŠPž ž¸žbŸøŸ^ Ø úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”Ø *¡H¡j¡Š¡ ¡¢¡®¡è¡Z¢†¢£€£Ü£ ¤2¤Š¤¥F¥”¥À¥¦>¦_¦v¦–¦¦¦Ô¦Ü¦è¦úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”*¡F¡H¡h¡j¡ˆ¡Š¡ž¡¢¡¬¡®¡æ¡è¡X¢Z¢„¢†¢££~£€£Ú£Ü£¤ ¤0¤2¤ˆ¤Š¤¥¥D¥F¥’¥”¥¾¥À¥¦¦=¦>¦^¦_¦u¦v¦•¦–¦¥¦¦¦Û¦Ü¦û¦ü¦
§
§ §¨$¨&¨© ©z©|©Æ©È©ð©ò©ö©"ª$ª\ª^ªnªpªÖªØª.«0«®«°«î«ð«B¬D¬z¬|¬æ¬è¬6­8­‚­„­Ö­Ø­þ­®üøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøôøôøôøôøôøôøôðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøðøh4s™h¼r+hÞ/”h
y…_è¦ü¦

§
§§&¨ ©|©È©ò©$ª^ªpªØª0«°«ð«D¬|¬˜¬è¬8­„­Ø­®r®„®.¯¦¯ò¯úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”®p®r®‚®„®,¯.¯¤¯¦¯ð¯ò¯°°E°F°Y°Z°z°{°µ°¶°×°Û°æ°ç°±²¾²À²*³,³Z³b³|³~³”´–´Ü´Þ´¾µÀµ¶
¶d¶f¶†¶ˆ¶Î¶Ð¶þ¶·

· ·&·(·n·p·¶·¸·ö·ø·8¸:¸h¸j¸ˆ¸Œ¸¢¸¤¸Ì¸Î¸ì¸¹¹v¹x¹ ººrºtºœºžºöºøº:»<»Ž»»üøüøüøüøüøüøüøôøôøôøôøìäàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàøàÜøÜøÜøÜøÜøÜøÜøÜøh¹P

h{o—hŠîhÞ/”5hŠîhŠî5hŠîhÞ/”h4s™Wò¯°F°Z°{°¶°Ø°Ù°Ú°Û°ç°±À²,³\³^³`³b³~³–´Þ´Àµ
¶f¶ˆ¶”¶Ð¶·· ·úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/” ·(·p·¸·ø·:¸j¸Š¸Œ¸¤¸Î¸¹x¹ºtºžºøº<»»¢»â»¼

½4½Z½Ø½ò½<¾N¾úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”» »¢»à»â»¼¼
½

½2½4½X½Z½Ö½Ø½ð½ò½:¾<¾Ò¾Ô¾Š¿”¿¤¿¦¿¬¿ü¿þ¿vÀxÀæÀèÀ$Á&ÁÚÁÜÁ.Â0ÂJÂLŒŽÂÂÂÆÂàÂâÂ0Ã2ÂÄòôÃÎÃÐÃÄĈĊÄÊÄÌÄ@ÅBÅ~ŀńƆÆ(Ç*ÇXÇZnjǐǨǪÇvÈ~ȒȔÈðÈòÈ ÉüøüøüøüøüøüøüøüøüøüøôøìäàÜøÜôÜôÜôÜôÜôÜôÜôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôàôÔÌàôàhÓhÎh¡2D5hÓhÎhÓhÎ5hÚ9íhÓhÎh¡2DhÞ/”5h¡2Dh¡2D5h¡2DhÞ/”h¹P

PN¾v¾Ô¾Œ¿Ž¿¿’¿”¿¦¿þ¿xÀèÀ&ÁÜÁ0ÂLŽÂÄÂÆÂâÂ2ÄôöÃÐÃĊÄÌÄBÅúõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõgdÞ/”gd¹P

BŀņÆ*ÇZǎǐǪÇxÈzÈ|È~ȔÈòÈ"ÉfÉzɐÉÐÉ2Ê4Ê6Ê8ÊNʺÊêÊìÊîÊ
ËPËúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/” É"ÉdÉfÉxÉzɎɐÉÎÉÐÉ0Ê8ÊLÊNʸʺÊèÊîÊË
ËNËPˆˈË,Ì.̀̂ÌàÌâÌÍÍ0Í2Í\Í^Í Í¢ÍÔÍÖÍÎ.Î0ÎÌÎÎÎþÎÏ

Ï Ï@ÏBÏàÏâÏÐÐ,Ñ.фцÑÜÑÞÑjÒlҔҖÒÆÒÈÒÚÒÜÒ~ӀӢӤÓôÓøÓ"Ô$ÔxÔzÔþÔÕ"Õ$ÕØÕÚÕ(Ö0ÖüøüøüøüøüøüðèäüäüäüäüäüäüäüäüäüäüäüäüäüäàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüàüÜüÜüÜüÜühVW–h

Dh0 h0 h¡2D5h0 h0 5hƒV•h¡2DVPˈË.̂ÌâÌÍ2Í^Í¢ÍÖÍ0ÎÎÎÏÏ ÏBÏâÏÐ.цÑÞÑlҖÒÈÒÜҀӤÓöÓøÓ$ÔúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”$ÔzÔÕ$ÕÚÕ*Ö,Ö.Ö0ÖJÖþ×ØÙÀÙÂÙۜÛþÜÝäÞæÞàpáráºâ¶ã„ä†ä¼äŽåúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdÞ/”0ÖHÖJÖü×ØÙÙBÙpÙ¾ÙÂÙÛۚۜۨÛèÛìÛòÛfÜhÜüÜÝâÞæÞàà"ánárá¸âºâ´ã¶ã‚ä†äºä¼äŒåŽåÊæÌæ‚ç†çšçœçÐçÒç
é

é¬éêêŠêŒêÀêÂêêêìêëë.ë0ë„ë†ëJìNìrìtì`íbí²í´íðîòîÞïàïð@Ä@Æ@

A A:A
éêŒêÂêìêë0ë†ëLìNìtìbí´íòîàïÆ@ A A kikötQket 2 kategóriába sorolják:
- államvédelmi bázisok
- kereskedelmi, ipari, turisztikai, személyszállítási, halászat.

MezQgazdaság.
A mezQgazdasági termelés elég sokrétq  déli citrus ültetvények, északon alpi szarvasmarha tartás.
A déli tartományokban nagyobb szerepe van a mezQgazdaságnak, de az értéktermelés szempontjából az északi területek (Pó-síkság) emelkednek ki.
A birtoktulajdonnak 4 alapvetQ típusa terjedt el:
- tQkés mezQgazdasági üzemek (bérmunkással termelnek)
- tulajdonos által mqvelt birtokok (kis és középméretq üzemek)
- mezzadria-szisztéma keretében hasznosított birtokok (a bérlQnek a föld használatáért a termés közel felét át kell engednie)
- latifundium (a bérlQ bérleti díjat fizet)

Pó-síkság.
Legfejlettebb agrárkörzet.
Állattenyésztés - szarvasmarha
Búza, rizs, bor, szQlQ  40%: világelsQ Franciaországgal.
MezQgazdasági géppark, mqtrágya felhasználás, olajbogyó termelés  világelsQ, olívaolaj  2. a világon (Calabria, Szicília), citrusfélék, kukorica (Pó-tól északra, Campania), búza (Appeninek keleti oldala), rizs (Piemont, Lombardia), dohány  Eu 1.

Ipar.
Pirelli gumigyár, Fiat.
Velence: üveg, textil
Firenze: bQr, ékszerek
Gépgyártás: 1/3
Vegyipar: 1/5
Ércekben és energiahordozókban szegény.
Víz  20%, hQerQmq: 80%
Ólom, cink, ezüst, mangán, kén, márvány.
Torino: Fiat, Lancia, Pirelli
Milánó: Alfa Romeo, Pirelli
Firenze, Nápoly: Fiat
HqtQ, mosógép (Zanussi)  világranglista 3. helye.
Vegyipar: Eu élvonalában
Lombardia: mqszál
Ruha, textil: EU 1, világ 3. exportQre.
Pamutipar: EU 1.

Felosztása:
- ÉNY
- ÉK és Közép-Olaszország
- Dél
Bulgária.
Területe kicsivel nagyobb, lakossága kevesebb, mint Magyarországé.
Fontos a közlekedés: Eu-t Törökországon át Ázsiával kötik össze.

MezQgazdaság.
Híres a kertészetérQl és gyümölcsöseirQl, állattenyésztése sokat fejlQdött.
Legfontosabb a növénytermesztés  ipari növények, kertészeti kultúrák.
Észak-Bolgár-tábla: hatalmas búza, kukorica, napraforgó földek  kontinentális éghajlat, gyakran száraz nyár.
Dombhátakon: szQlQ, gyümölcs.
Dél-Dobrudzsa: juhtenyésztés.
Balkán-hegység éghajlatválasztó: északon kontinentális, délen mediterrán hatás.
Hegyi rétek: tehén, juh, kecske.
Hegylábak: rózsaligetek, illóolaj.
Marica-alföldje: gyapot, rizs (öntözés), üvegházak  paradicsom, paprika, uborka.
Öntözött gyümölcsösök: kajszibarack, Qszibarack, cseresznye, alma, szQlQ.
Központ: Plovdiv.
Rodope vidéke: dohány  export.

Ipar.
A szocialista tervgazdálkodás szülötte. A rendszer megszqnése  válság  nincs piac.
Szegény energiahordozókban, FÁK-tól feketekQszén, földgáz, kQolaj.
Marica-alföld: lignit.
Szófiai-medence: ércbányászat  vaskohászat: Pernik.
Színesércben nagyon gazdag, rézkohászat, ólom és cinkérc, élelmiszer: Plovdiv.
Gépgyártás: Szófia (targoncák, daruk, szállítóberendezések)
Burgas: kQolaj-finomítás és petrolkémia.
Várna: sóvegyészet
Fekete-tenger: idegenforgalom.



Törökország.
Törökország határozottan elkülönül a Közel-Kelet arab országaitól. ÖsszekötQ kapocs Európa és Ázsia között. A két tengerszoros stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos nemzetközi hajózási útvonal.
A NATO legfontosabb keleti láncszeme. A legszorosabb szálak az Eu-hoz fqzik, 1963-ban társulási egyezményt kötött, s 1996-ban vámunióra lépett. A tagsághoz vezetQ út azonban hosszúnak ígérkezik, mert a török gazdaság fejlettsége messze elmarad az európai szinttQl.
A századfordulón a lakosság alig több, mint fele volt török.

1920. évi békediktátum felülvizsgálata  csaknem homogén nemzetállam jöhetett létre.
A társadalmi-gazdasági elmaradottság elleni küzdelem ATATÜRK korszakos reformjaival kezdQdött: a köztársaság kikiáltása (1923) után felszámolták az iszlám világi hatalmát, bevezették a polgári törvénykezést, áttértek az európai idQszámítás és a latin abc használatára, törvénybe iktatták a nQk egyenjogúságát. ATATÜRK államosította a kulcsiparágakat. Ma az állami szektor adja az ipari termelés közel 40%-át.
A gazdaságfejlesztés fél évszázadon át önellátásra, az import minél szélesebb helyettesítésére irányult. A török gazdaság még ma is rendkívül zárt. Törökország a kQolaj nagy részét is külföldrQl kénytelen beszerezni.
NövekvQ hangsúlyt kap a tág lehetQségekkel rendelkezQ idegenforgalom fejlesztése is.
Törökország a Közel-Kelet legnépesebb állama, lakosságának száma 68 millió.

MezQgazdaság.
A növénytermesztésé a vezetQ szerep. A hanyatló földmqvelés csak a 20. sz. derekán kapott új lendületet: a pusztai legelQk feltörésével 2x-ére bQvítették a szántóterületet. A megmqvelt földek az ország bQ 1/3-át foglalják el.
A földmqvelés kettQs arculatát az éghajlati különbségek szabják meg.
Anatóliai-fennsíkon a csapadék mennyisége nem éri el az 550 mm-t  monokultúra szerq búza és árpatermesztés uralkodik.
A csapadékosabb, nagyrészt mediterrán éghajlatú partvidékek sokoldalú gazdálkodással, intenzív kertszerq mqveléssel, specializált termQkörzetekkel tqnnek ki.
A gyapot, dohány, friss és szárított gyümölcsök (füge, mazsola, dió, mogyoró, citrusfélék) kb. 20%-kal részesedik a kivitel értékébQl.
Állatállomány:
- parasztgazdaságok
- félnomád pásztorkodás
A szarvasmarha-állomány akkora, mint a Közel-Kelet többi országaié együttvéve, a tejhozam csak a parasztcsaládok saját igényeit elégíti ki.
Szarvasmarha-tenyésztés a Pontuszi-hegyvidék és az Örmény-magasföld csapadékosabb tájain összpontosul.
A juh és kecskenyájakat Anatólia pusztáin, valamint a peremhegységek lejtQin legeltetik.
A birkahús nemzeti eledelnek számít, a gyapjút pedig a szQnyegszövQ háziipar hasznosítja.
Törökországnak Dél-Afrikán kívül nincs vetélytársa a hosszú, selymes szQrq angórakecske tenyésztésében, ennek gyapja, a mohair, exportcikk.

Ipar.
Bányászat.
A lelQhelyek szétszórtsága, a gyér közlekedési hálózat nem kedvez a nagyobb mérvq kiaknázásnak. Világgazdasági jelentQsége a Keleti-Torosban és a DNY-i partvidéken található krómércnek van. Bányászata a nemzetközi ranglista 2. helyén áll.
A Nyugat-Anatóliában fejlett csiszolóanyagok, habkQ és bórvegyületek termelésében Törökország szinte monopolhelyzetet élvez.
FeketekQszén: Eregli környékén.
BarnakQszén: Anatólia-fennsík NY-i részén. A vaskohászat és hQerQmqvek igényeit elégítik ki.
KQolaj: DK-Anatóliában, de ez igen kevés, importra szorul.
VízerQmqvek: Eufrátesz torosi szurdokvölgyeiben.
Kézmqipar: szQnyegszövés, bQrdíszmq készítés, ötvösmqvészet.
Textil és élelmiszeripar: a foglalkoztatottak száma és termelési érték alapján vezetQ helyet foglalnak el.
Pamutipar: Isztambul, Izmir, Izmit, Bursa.
Gyapjúfeldolgozás: Izmir, Kayseri, Bursa.
Az élelmiszeripar általában még a termQhely közelében dolgozza fel a gabonát, olajnövényeket (olivát, napraforgót, szezámot), cukorrépát.
Dohányipar: Isztambul, Izmir, Samsun.
Vaskohászat: kielégíti a gépgyártás igényeit, sQt az acéltermelésbQl kivitelre is jut.
A Toros bauxitlelQhelyeire támaszkodik a Seydi sehir timföldgyára és alumínium kohója.
A keleti-Torosban és az Örmény-magasföldön kitermelt rézérc egy részét kis helyi kohókban Ergani, Murgul, másik részét Samsunban dolgozzák fel.
A Kelet-Pontuszi partvidék réz és cinkérc vagyonának kiaknázása: Rize.
Kayseri: ólon és cink kohósítása.
Gépgyártásból a jármqipar emelhetQ ki. A vasúti jármqipar telephelyei a közlekedési csomópontokhoz kötQdnek: Eskisehir, Adapazari.
Autógyártás: Isztambul, Bursa.
MezQgazdasági gépgyártás: Izmit, Mersin, Ankara, Adapazari.
RepülQgépgyártás: Kayseri
Hajóépítés: Isztambul, Izmir.
Vegyipar.
A legfontosabb termékekbQl képtelen kielégíteni a növekvQ igényeket.
Mqtrágyagyár: Kütahya barnakQszeneire épült. KikötQkben a kQolaj-finomítókhoz kapcsolódnak: Izmit, Izmir.
A gazdasági aktivitás kelet felé fokozatosan hanyatlik. Éles a különbség a termékeny déli és nyugati partvidékek, illetve gyéren lakott belsQ fennsíkok, magasföldek között is.
A tengerpartok mentén 4 elütQ arculatú körzet rajzolódott ki:
1. Pontuszi partvidék: kukorica, búza, burgonya, rizs, dohány, mandarin, citrom, diófaligetek, tea, mogyorócserjék.
Eregli és Karabük: feketekQszén  nehézipar, vaskohászat, szénvegyészet, cementgyártás.
Samsun: cigarettagyárai, faipari üzem, rézkohászat, kénsavgyártás és szuperfoszfát mqtrágya.
2. Márvány-tenger melléke.
Isztambul: ipari, kereskedelmi, mqvelQdési központ. ImportkikötQ.
Kelet-Trákia: napraforgó, gabona, cukorrépa, gyapotföldek.
Edirne, Tekirdag: Rákóczi emlékházról nevezetes.
Izmit: hadiflotta támaszpontja, sokoldalú ipar, kQolajvegyészet, gépipar, papírgyártás.
Bandirma: bórtartalmú ásványok, atomtechnikai, gyógyszervegyészeti és kozmetikai cikkek.
Bursa: textilipar, autógyártás.
3. Égei-tenger partvidéke.
Északi felében: olajfa legfontosabb termQkörzete. Dohány, füge, mazsolaszQlQ, gyapot, citrusfélék.
4. Földközi-tenger partvidéke.
Antaya: Török Riviéra központja, déligyümölcs.
Andana: pamutipar.
A kontinentális Törökország 3 eltérQ körzetre tagolódik:
1. Anatóliai fennsík.
Juh, kecskepásztorkodás.
Búza és árpatáblák, ipari növények, cukorrépa, olajos magvak, ópiummák.
Ankara: államigazgatás központja.
Kirikkale: hadiipar.
Eskisehír, Sivas: gépipar.
Kayseri: pamut és gyapjúipar.
2. Magas-Törökország.
Búza, árpa, rizs, szarvasmarha, juh, kecske.
Erzurum: élelmiszer, gyapjú, bQrfeldolgozás.
3. DK-Anatólia.
Duzzasztógátak, vízerQmqvek, Keban, Karakaya, Sanliurfa: csatornarendszerek elosztó központja.




Afganisztán.
Lakossága tarka nemzetiségq:
- afgán 50%
- perzsák
- üzbégek
- türkmének
ÜtközQ ország, a világ legelmaradottabb országának egyike.
1978. Forradalom.
Polgárháború  1997. terrorizmust támogató hatalom  2001 USA megdöntötte.

MezQgazdaság.
Hegyvidékek: öntözés nélkül, búza, árpa.
ÖntözQ gazdálkodás: Hilmend, Harirud  gyapot, gyümölcsök  export.
Délkeleti határvidék  szubtrópusi monszun  cukornád, rizs, déligyümölcs.
Ópiummák és kábítószerek.
Hatalmas legelQk: juh és kecske  báránybQr, gyapjú, karakülprém  export.
Északon: földgáztelepek.
A szQnyegek világhírqek.
FQváros: Kabul.
Oázisvárosok: Quandahár és Herat.



Irán.
Népesség színes összetétele:
60% perzsa
20% azerbajdzsán
8% kurdok
Arabok, türkmének.
1963. Fehér forradaolm : analfabétizmus visszaszorítása, földreform, ipari nagyüzemek létesítése.
1979. Iszlám forradalom, cél: a császárság eltörlése. Megtorpant a fejlQdés.
80-88: Irak-iráni háború.
90 -es évek: gazdasági fejlQdés ügye ismét elQtérben. Segítség: kQolaj lelQhelyek - Zagrosz, Perzsa-öböl.
A világ ismert kQolajkészletének 1/10-e Iránban van.
Finomítók: Ábádán, Teherán, Iszfahán, Siráz.
A világ földgázkészletének 1/7-e Irán birtokában van.
Mqanyag és mqtrágyagyártás: Bandar, Khomeyni, Siráz.
Elburz, Kerman környéke: feketekQszén, vasérc, krómérc.
Feldolgozóipar kétarcú:
- ósdi mqszaki eljárások
- korszerq gyárak
SzQnyegszövés világhírq.
Fontos még a textil és élelmiszeripar.

MezQgazdaság.
Fejletlen.
Területének fele: sivatag, félsivatag.
¼-e pusztai legelQk.
Búza, árpa.
Rizs az egyetlen, amibQl exportálnak is.
Ipari növények: gyapot, cukorrépa, délen: cukornád, szezám.
Perzsa-öböl: datolya.
Nagy juh és kecskeállomány, szarvasmarha a hegyvidékeken, bivaly a Kaszpi-tenger mellékén.
Kaviár: exportcikk.

Körzetek:
1. Azerbajdzsán.
Termékeny talaj, öntözött földek aránya itt a legkevesebb.
Gabonafélék, gyapot, rizs, dohány.
Havasi legelQkön: szarvasmarha, juh.
Központ: Tebriz: szQnyegszövés, traktor és szerszámgépgyártás.
2. Zagrosz vonulatai.
JelentQsebb a pásztorkodás, kevesebb a szántóföld.
Siráz: gyümölcs, szQlQ (bor), rózsa (olaj)
Fazekasság, üvegfúvás, pamut, cement, cukor, telefon, mqtrágya, finomítók, növény-védQszerek.
3. Huzisztán.
Öntözéses gazdálkodás  gyapot, cukornád.
Ahváz: acélipar.
Bandar Abbasz: flottatámaszpont.
4. Kaszpi-tenger partvidéke.
Gilán: az ország rizsmagára, teacserje, citrusfélék, selyemhernyó.
Rasht a székhelye a textiliparnak, továbbá: elektromos gép, üveg, izzó és gumigyártás.
Bandar Anzali: halászat, kaviár.
5. Kelet-Irán.
Leggyérebben lakott, legelmaradottabb körzet.
Gyapot, cukorrépa.
Meshed: zarándokhely.
6. BelsQ-Irán.
Nagyrészt sivatagok.
FQváros: Teherán  fogyasztási cikkek elQállítása: gépkocsi összeszerelés, gyógyszer, textil, élelmiszer.
Kom: zarándokhely, közlekedési csomópont
Arak: alumínium kohó, traktorgyár
Iszfahán: pamut és gyapjúipar, vaskombinát.



Szíria.
Lakossága: 16 millió.
Szocialista irányzat: államosítások, kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörülnek, központi irányítás.
Földközi-tenger partvidéke: sqrqn lakott, Qsi kultúrterület.
Narancs, citrom, szQlQ, olajfa, illatos dohány.
Latakia: dohányfeldolgozó, kikötQ.
Tartusz: kQolajexport.

Orontesz-árok: gabona, gyapot, zöldségeskert.
Homsz: vasúti és közúti csomópont, élelmiszeripar, pamutipar, finomítás, petrolkémia, mqtrágyagyártás  közelben foszfáttelepek.
Hama: acél, cement, porcelán.
Dél-Szíria: Damaszkusz: kézmqipar (acél, ötvösmunkák), damasztselyem, textilipar.
Kelet-Szíria: búza, árpa, gyapot (export)
KQolaj és foszfáttelepek.


Libanon.
A Közel-kelet legsqrqbben lakott országa.
Lakosság 40% keresztény, 60% mohamedán.
Jövedelmének 2/3-a kereskedelembQl származik, valamint a pénzügyi életbQl.
Bejrút: kereskedelmi és kulturális központ.
Tripoli, Szaida: kQolajkikötQk.
Exportcikkek 1/5-e mezQgazdasági áru.
Parti síkság: narancs, citrom, banán.
Libanon-hegység: olajfa, szQlQ, alma, körte.
Bekoa-völgy: búza, árpa  kevés, dohány  export.



Jordánia.
I. világháború után brit fennhatóság alatt: Transzjordánia.
1946. Függetlenség.
Lakosságát a palesztin menekültek duzzasztották fel így.
Legtermékenyebb rész: Jordán-árok.
Kisparaszti gazdaságok: dinnye, paradicsom, hagyma, dohány.
Amman: gyáripar
Zarka: finomító, erQmq.
Egyetlen jelentQs ásványkincse: foszfát.  export Akaba kikötQben.


Izrael.
Fegyveres harcban született, újra meg újra megújuló háborúk.
Zsidók szakértelme: virágzó gazdasági élet.
A zsidók szétszóródtak  19. sz. cionista világmozgalom: zsidó haza újjáteremtése.
20-48: brit terület volt Palesztina.
ENSZ egy arab és egy zsidó állam közt kell felosztani.
Egyiptom és Jordánia szerzett meg területeket.
1949: a fegyverszüneti vonalat ismerték el államhatárnak.
Népesség: palesztin szétszóródott, zsidók tömeges betelepülése. A palesztinok sokkal szaporábbak, így jól is jön a bevándorlás. A zsidó heterogén nép: vallás köti össze Qket.
Közös nyelvük lett az új héber  nyelvújítás.
Szakképzett bevándorlók  új iparágak  tQke  segélyekbQl.

MezQgazdaság.
Háttérben.
Területének 1/3-a terméketlen.
Galilea hegyvidéke jó lenne, de talajerózió.
Negev-sivatag peremén levQ medencék öntözése a Jordánból. Az ország területének 1/5-ét (ennek 50%-a öntözéses) mqvelés alá vonni.
Datolya, gránátalma, gyapot.
Nagy Jordán-terv.
Vízkészlethiány!
Módszerek: mesterséges csapadékkeltés, szennyvizek tisztítása, csepegtetQ öntözés.
Kétarcú mezQgazdaság: nagy értékq, exportképes kultúrák: jaffa-narancs, grapefruit, banán, avokádó, mangó, gránátalma.
Arab falvak: olajfa, búza, cukorrépa.
Gabonatermelés az igények felét sem fedezi.
Gyapot, cukorrépa  legfontosabb ipari növények.
Állattenyésztés: iparszerq baromfitenyésztés, korszerq tehenészet  a világon a legmagasabb tejhozamok.
Sajátos szerkezeti formák:
- kibac: nagy gazdaságok, gépesített, közös a munka.
- mosav: a családtagok egyénileg mqvelik.

Ipar.
MészkQ, ásványi sók (Holt-tenger)  építQipar, vegyipar.
Gyümölcslevek, konzervek elQállítása.
Pamutipar.
Az energiagazdaság alapja az importált kQolaj.
VezetQ iparág: fémfeldolgozás  repülQgépgyártás, fegyvergyártás, katonai felszerelések gyártása.
Szakképzett munkaerQ: távközlés, elektronikus berendezések, számítógépek  export.
Textilipar  2. legfontosabb.
A gyémántcsiszolás világhírq.  ¼-e kivitel.
Tel Aviv  Jaffa: könnyqipari és kulturális központ.
Haifa: nehézipar fellegvára, kQolaj-finomító, mqtrágya, mqtrágya, mqanyag, festék, gyógyszer, gépkocsi összeszerelés, hajójavítás, cementgyár, üveggyár.
Haifától délre: parti síkság (narancs, grapefruit)
Ashdod: kikötQ, finomító, tehergépkocsi, mqszál, elektronikai cikkek.
Déli területek: citrus, gyapot, cukorrépa, virág, dísznövény, búza, eukaliptusz.
Beér Seva: mezQgazdasági gépek, növényvédQ-szerek, pamutszövetek, ruházati cikkek.
Elat: kikötQ, foszfátexport, kQolajimport.
Jeruzsálem: fQváros, államigazgatási és kulturális központ.
Palesztin autonóm területek:
1. Gáza-övezet
2. Ciszjordánia



Irak.
Az I. világháború után jött létre brit fennhatóság alatt.
1958: forradalom - szovjet befolyás, katonai diktatúra.
1980: Irak-iráni háború, ok: Salt-el-Arab birtoklása.
1991: öbölháború után ENSZ gazdasági embargót rendel el.
Lakosság: 24 millió, összetétele vegyes:
4/5 arab
2% török
1% perzsa
3% keresztény

MezQgazdaság.
KeresQk 1/8-a.
A növekvQ élelmiszerigényt nem képes fedezni. Gravitációs öntözési módszer.
Másodlagos szikesedés 60%-nyi területet sújt.
Nagy probléma: öntözQvíz biztosítása.
Duzzasztógátak: Ramadi, Szamarra, Hindija, Kut.
Vetésterületek 58-90%-án búza és árpa.
Rizs (Tigris és Eufrátesz alsó szakaszánál kialakult mocsárvidéken) és kukorica csak az öntözött földeken.
Legfontosabb ipari növények:
Gyapot: Bagdad, Moszul
Dohány: hegyvidék
Szezám: az ország egész területén
Datolya: Salt-el-Arab, Bagdad
Pálma, gránátalma, füge, narancs, barack, paradicsom, hagyma.
Állattenyésztés jelentQsége kisebb: juh és kecske, szarvasmarha a déli területeken, bivaly  mocsárvidékeken, baromfi.

Ipar.
A gazdasági élet a kQolajon alapul.
KQolajtelepek 4 nagy csoportja:
1. Nehéz, bitumenes kQolaj: Észak-Irak, Moszul környéke.
2. Leggazdagabb lelQhelyek: Kirkuk környéke, Zagrosz hegylába
3. Dél-Iraki lelQhelyek: Zubeir, Rumajla. Mesterséges szigetek  tartályhajók töltése
4. Iráni határvidék déli szakasza: több kisebb kQolajtelep.
Összesen 8 kQolaj-finomító, legnagyobb Bászrában.
Kén: Moszul környékén bányásszák  exportálják.
Foszfát: El-Háim mqtrágyagyárat telepítettek rá.
Cementgyártás: export is.
Gépgyártás, fogyasztási cikkek  Bagdad, de nem elég.
Textil és élelmiszeripar.

Körzetek:
1. DNY: Szír-Arab-táblavidék.
Nomád pásztorkodás
2. Mezopotámiai-alföld.
Öntözéses földmqvelés, Tigris mentén külterjes gazdálkodás, búza, árpa. Eufrátesz: gabona, pálma.
A két folyó találkozásánál: mocsárvidék  halászat, nádvágás, rizs, gyékény.
Bagdad: petrolkémia, textilipar, élelmiszeripar, fogyasztási cikkek.
Bászra: datolya feldolgozásának világhírq központja, finomítás, mqtrágya és mqanyag.
3. Folyamközi északi része Dzsazira és Zagrosz hegylábi övezete.
Nincs öntözés, az ország búzakamrája.
Moszul: muszlin kézmqipar, textil, pamut, finomító, cement, cukor, malom.
4. Zagrosz-hegyvidék.
Kisparaszti birtokok  Qszi búza, árpa, dohány, köles, napraforgó, rizs, zöldségfélék. Nyáron: szQlQ, olajfa. 1000-1500 m felett: kukorica, burgonya.
Bahrein.
Sejkség, lakossága 750 ezer  nagy népsqrqség.
Mik vonzzák?
Rétegvízforrások  datolyaligetek, kertek, kedvezQ földrajzi fekvés  kereskedelmi és kézmqipari központ, igazgyöngy kereskedelem.
KQolajtermelés szerény, de elég ahhoz, hogy a térség kereskedelmi, pénzügyi, felsQoktatási, ipari központjává váljon.
Székhely: Manama
Petrolkémiai ipar.



Kuvait.
Dúsgazdag olajsejkség.
Lakosság:
1935: 50 ezer
1990: 2 millió
Vendégmunkások.
Öbölháború: 1990-ben megszállta Irak, ENSZ beleszólt, a visszavonuló iraki csapatok feldúlták és felgyújtottak 600 olajkutat. 1 millió tonna kQolaj került a tengerbe  700 km partszakasz szennyezQdött.
Környezeti katasztrófa: 5-10 fokkal csökkent a hQmérséklet, 8-10 hónapig oltották az égQ olajkutakat.
FQváros: Kuvait  pénzügyi, kulturális központ.
Mina-el.-Ahmadi: olajkikötQ, finomító.
Suajba: finomító, nitrogénmqtrágya-gyártás, cementgyártás, hal és garnélarák feldolgozó üzem.



Egyesült Arab Emírségek.
19. sz.-ban brit védnökség alá kényszerítik. Neve: SzerzQdéses Omán.
1963: új korszak  kQolaj.
7 emírség, sejkség 1971-ben föderatív állammá alakult.
Legnagyobb területq, legnépesebb, kQolajban leggazdagabb sejkség: Abu Dzabi.
Pt követi: Dubai.
A többi sejkség nem termel kQolajat.
KQolajból származó bevételek:
- infrastruktúra teremtése
- cementgyárak
- exportra termelQ nagyüzemek (földgáz-cseppfolyósító, finomító, mqtrágya, szódagyár)
Lakosság: 1972-2002  10x-ére nQtt  3 millió vendégmunkás.
FQváros: Aba Dhabi
Kereskedelem: Dubai.



Katar.
Sejkség, lakossága 600 ezer.
Hatalmas kQolaj és földgáz lelQhelyek:
- a félsziget nyugati partján
- kontinentális talapzat, Halul szigete.
TQle északra az öbölben: a világ egyik legnagyobb földgáztelepe.
FQváros: Doha.
Umm-Szaid: kQolajkikötQ, finomító, polietilén és mqtrágyagyár, vaskohászati kombinát.



Omán.
Szultánság.
Lakossága: 2,5 millió.
60-as évekig nagy társadalmi-gazdasági elmaradottság, pl.: rabszolgatartás, írástudatlanság.
KQolajbányászat.
A lakosság nagy része a mezQgazdaságban dolgozik.
Síkságon: datolyaligetek, citrom  öntözik  export.
A gyöngyhalászat lehanyatlott.
Az ország belsejében: oázistelepülések: nomád juh és kecsketenyésztés.
Nyugati rész: cukornád, kókuszpálma, trópusi gyümölcsök.
Mina-el Fahl: kikötQ, finomító, földgáz-cseppfolyósító üzem
Szuhár: rézérc feldolgozás
Maszkat: szultáni székhely, nyugatra a part mentén agglomeráció: kereskedelem és kézmqipar. Földgáztüzelésq erQmq, tengervíz-sótalanító üzem.
Szalála: szultán nyári rezidenciája.



Jemen.
Lakosság: 18 millió.
Az arab világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa.
Relatív túlnépesedés  idQszakos kivándorlások.
Csapadékmennyiség kedvezQ, sqrq földmqvelQ népesség.
A lakosságot a városi kézmqvesek látják el alapvetQ dolgokkal.
80-as évektQl Jemen is belépett a kQolajtermelQk sorába.
A mezQgazdaság a magassági övezetekhez igazodik.
Oázisfalvak léte: hegyekbQl eredQ idQszakos vízfolyások  vádik miatt létezhetnek.
Datolya, rizs, köles, henna, indigócserje, gyapot.
A gyapot Jemen legfontosabb mezQgazdasági exportcikke.
Hodeida: lejtQvidék  világhírq mokkakávé
Dzsebel: gabonafélék, szarvasmarha földmunkára.
Szanaa: államigazgatási székhely.
Rab-el-Háli pereme: nomád kecske és juhtenyésztés.
Áden: kitqnQ kikötQ, hajójavító mqhely, élelmiszeripar, textilipar, dohányipar.
Mukalla: szardíniahalászat központja, gyapot.
Hadramaut: datolya.



Szaúd-Arábia.
Mostoha sivatagi és félsivatagi környezet  vándorlási hullámok Afrika és a termékeny félhold irányába.
A Közel-Kelet legnagyobb országa. A mekkai zarándokokra kivetett adó lett a fQ bevételi forrás, 1952-ben eltörölték, mert van elég pénz a kQolajbányászatból. A Föld kQolajkészletének ¼-e itt van.
A kQolajból származó pénzt a királyi család eldorbézolta, s csak a 70-es években használták a korszerq ipar kiépítésére.
Lakosság: 21 millió fQ, ebbQl a nomád nép 15-20%, 28% külföldi munkás.
Népsqrqség DNy-on a legnagyobb, Perzsa-öböl partja  népességtömörülés.
Hidzsász és Nedzsd  köztük gyéren lakott, lakatlan.
De! Megvan a kapcsolat: széles körq belföldi légiforgalom.
Félsivatagokon és pusztákon: egypúpú teve, kecske, tenyészló, szamár, öszvér.
Földmqvelés az ország területének 1,8%.
MezQgazdasági termelés a 80-as években 3,5x-ére nQtt  húsból, tejbQl önellátó lett, búzát és baromfit exportál. Datolyaexportálásban a világranglista élén.
Import: takarmányárpa és az élQállat.

Ipar.
Nemesfém, vas, rézérc készletek kiaknázatlan.
Petrolkémiai alapanyagok: metanol, etanol, etilén világtermelésében 7-8%-os részesedést ért el.
KQolaj: El-Hasza
Rasz-Tannura a világ legnagyobb kQolajkikötQje.

Városok:
Rász-Tannura: kQolajkikötQ, finomító, petrolkémiai üzemek
Jenbu: kikötQ, csQvezeték, nehézipari góc.
Dammam: Keleti tartomány közigazgatási és ipari központja, az ország elsQ import kikötQje, kQolaj-finomítás, egyetlen vasútvonal, mely Rijáddal köti össze.
Mqtrágyagyár, cement, csQgyár.
Zahrán: az olajmonopólium székhelye.
Dzsubeil: kQolaj-finomító, vegyipari alapanyaggyártó üzem, vaskohászat.
Hafuf: legnagyobb oázisvidék központja, datolyapálma, gránátalma, narancs, füge, banán, zöldségfélék, rizs, köles, lucerna.
Nedzsd: télen kizöldül, búza, árpa, nyáron köles, kukorica.
Rijád: fQváros.
Parti síkság: kukorica, köles, délen: cukornád, gyapot, szezám, édesburgonya.
Mekka és Medina: zarándokló helyek.
Dzsidda: külföldi diplomáciai képviseletek székhelye, közszükségleti cikkeket gyártó üzem, kQolaj-finomító, acélhengermq.



Mianmar.
DK-Ázsia 2. legnagyobb területq országa. Angol gyarmat volt.
Buddhizmus: közömbösek a pénzre, tqrik a politikai hatalom hibáit. A régió egyik legszegényebb országa, mezQgazdasági ország.

MezQgazdaság.
Legfontosabb a rizs (déli alföldek), földimogyoró.
A világ 3. legnagyobb exportQre (USA, Thaiföld).
Északon: köles, kukorica, bab.
Shan-fennsík: tea.
Kukorica, búza: szárazabb, középsQ területeken.
Gyapot, földimogyoró, dohány.
Délen: kaucsuk, cukornád.
Gömbfa legnagyobb exportQre.
Máktermesztés  ópium.

Ipar.
Legfontosabb a kQolaj.  Irrawaddy-medence. + földgáz.
Ón, ólom, cink, réz: északi hegyvidéken.
Rangeon: repülQtér, kikötQ, rizshántolás, juta, gyapotföld, hajójavítás, acél, cement, finomító.
DrágakQcsiszolás, elefántcsont és fafaragás.



Thaiföld.
4 fQ egység:
- Chao Phraya alföldje: az ország rizskamrája.
- Khorat-fennsík: 2. legfontosabb gazdasági körzet.
- Északi hegyvidékek és medencék.
- Déli síkvidék
Elkerülte a gyarmati sorsot. Ok: francia és brit gyarmatok között ütközQállam szerepét töltötte be.
Közepes gazdasági fejlettségq.

MezQgazdaság.
Legfontosabb a rizs  a világ 6. legnagyobb rizstermelQje.
Második legfontosabb a manióka: Thai-öböl mentén és a Maláj-félszigeten.
Exportnövények: cukornád (Mekong), nyersgumi (világelsQ), ananász (konzervexportban világelsQ), banán, kókuszdió (Thai-öböl), jut, gyapot, ópiummák (Chiang Mai).
Állattenyésztés jelentQsége kicsi.
Halászat: garnélarák  exportban Thaiföld a 3. legfontosabb.
Gömbfa kivitele csökken  erdQpusztítások  betiltották.

Ipar.
Drágakövek: rubin, zafír.
Ónérc: Rhanong, Surat, Thani.
Ólomérc: nyugaton.
Rézérc: Khorat-fennsík pereme.
Antimonérc: északon.
Vasérc: Lop Buri
KQolaj, földgáz: Thai-öböl, Chao Praya torkolatvidéke.
Elektronikai cikkek, integrált áramkörök, számítástechnikai alapegységek.
Textil, dohány, ital, konzerv.
Cement, kQolaj-finomító, közlekedési eszközök.
Központ: Bankok.
Turizmus: Bankok DK-Ázsia legnagyobb idegenforgalmát bonyolítja le.



Indonézia.
Ázsia 3. legnagyobb állama, a Föld 4. legnépesebb állama.
A népszaporulat visszaszorítására családtervezési programok.
Oktatási-képzettségi színvonal növelése.
Jáva és Madura: területének 7%-a, de a népesség 60%-a.
Bali: mezQgazdaság jelentQs.
Holland gyarmat volt, közepes fejlettségq ország.
Külföldi mqködQ tQke  beruházások  Japán + kistigrisek.

MezQgazdaság.
Cél:
- rizsbQl önellátó legyen (Jáva népélelmezés)
- manióka, kukorica
Exportnövények: kókuszdió, kávé, dohány, kaucsuk, fqszerek, olajpálma, tea, cukornád.
A Föld 3. legnagyobb rizstermesztQje.
A világ második legnagyobb pálmaolaj exportálója.
A Föld 3. legnagyobb kávétermelQje (Brazília és Kolumbia).
A világ 2. legnagyobb trópusi erdeje (Brazília)  fakitermelQ.
A Föld 2. legnagyobb nyersgumi exportálója (Thaiföld után).

Ipar.
KQolaj és földgáz.
I. világháború elQtt Ázsia legnagyobb kQolajtermelQje, ma: világranglista 13-15. helye.
Szumátra, ÉNy-Jáva, Kelet-Kalimantan.
A Föld 2. legnagyobb óntermelQje  Bangka, Belitung.
Bauxit, nikkel, réz, arany, ezüst.
Exportorientált gazdaságpolitika  USA, EU.
Legfontosabb ágazatok: textil, fa, papír, gépgyártás, elektronika.
Városok:
KQolaj: Szumátra  Medan, Palembang. Borneó  Balikpapan.
Kis-Szunda-szigetek: rizs, kávé, kakaó, halászat, fakitermelés.
Ónérc: Szumátra.
Celebesz: rizs, kókusz, kakaó, ananász.
Maluku-szigetek: fqszerek.



Fülöp-szigetek.
Spanyol, majd amerikai gyarmat volt.
Az elsQ európai hajós Magellán (itt is halt meg).
II: Fülöp királyról kapta nevét.
1898: USA fennhatósága alá kerül 50 évig.
1946: függetlenség elnyerése.
Oktatás és infrastruktúra fejlesztése  gazdasági fejlQdés a 70-es években megtorpan.
Demográfiai robbanás.
KeresQk 50%-a a mezQgazdaságban.

MezQgazdaság.
Rizs a legfontosabb, felét öntözik.
Kukorica, fejletlen állattartás, Malajzia után itt a legnagyobb arányú az exportnövények termesztése. Kókuszpálma  olaj. Ananász  1. helyen a világranglistán. Manilakenyér, cukornád, dohány, banán, mangó.

Bányászat.
Rézérc, nemesfémek barnaszén, kQolaj.
KQolaj  nem túl sok, ezért Indonéziából hoz be.

Ipar.
Kézmqvesség, elektronikai termékek.
Legfontosabb város: Manila  egyetem, gazdaság, politika.
Quezon City: államigazgatási és felsQoktatási funkció.
Davao: élelmiszer, textil, fa.



Malajzia.
NY-Malajzia  a lakosság 50%-a.
Legnagyobb város: Kuala Lumpur  vezetQ ágazat a szolgáltatások.
Exportorientált gazdaságpolitika.
Rengeteg külföldi cég települt be.

MezQgazdaság.
KeresQk 1/3-a.
Legfontosabb: rizs (árasztásos)
Nyersgumi termelésben a világranglista 3. helyén áll (Thaiföld, Indonézia).
Egyre inkább a gumifeldolgozás termékei hódítanak. (orvosi gumikesztyqexport)
Pálmaolaj elQállításában a világranglista élén.  Maláj-félsziget Ny-i síksága.
További exportnövények: kakaó, bors, kókuszdió, tea, ananász.

Ipar.
Ónérc: Ipoh, Tajping  a világ 8. legnagyobb ónérc termelQje.
Bauxit, réz, vasérc.
KQolaj: NY-Malajzia, Sarrawah, Sobah.
Finomítók: Port Dickson, Zutang.
Elektronika és elektrotechnika: tv, rádió, integrált áramkörök (egyik legfontosabb integrált áramkör exportáló).
Precíziós mérQeszközök: orvosi mqszerek, mérQeszközök.

Hasonló témájú dokumentumok

Szegedi Krisztina - Üzleti etika

- 2010-02-19 12:49:00

KGST

- 2010-11-15 12:47:03

Környgazdtan.

- 2009-03-15 17:27:22

amerika gazdföci.rar

- 2009-03-07 12:51:19

közgazdaságtan fogalomtár

- 2008-11-25 18:39:10

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.