földtan
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiFöldtan, ásványtanJegyzetekföldtan
2008.12.21 21:51:25
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
llllill
N l. csop.: TVMA 2. csop.: TVMB 3. csop.: KT.KM 1. csop.: TVM T 2. csop.: TVM2 3. csop.: KT, KM
Idópont
metamorfés 2005.04. 02. Sopron- Kszegi hegység: ktizetek' iiledékek. 8.00 16.00 iiledékes szelvények 2005.04.02. A topográfiai ésfi'ldtani terképek' ElÍnélet e\rakor|aluI. és 8.00 14.00 szerkesáése. metamorfés 2005.04. 09. Sopron- Kószegi hegység: kózetek. iiledékek. 8.00 16.00 iiledékes 2005.04. 16. A topognífiaiésfiildtani térképelszelvények Elnélet ése\rakorlatZ{. 8.00 14.00 szerkesztése. 2005.04. 16. Ság-hegy,Tapolca, Szigliget, Reá: vulkáni és 't.30 t7.30 karbonátoskózetel karsztjelenségek, -
témÁia
elóadia
CsemyTibor, Horváth Csaba Foenc Sík.hegyi Vincze Péter. Horváth Csaba SíkhegyiFerenc Vincze Peter. Horvath Csaba Cserny Tibor, Horváth Csaba
1. témakór: Bevezetés fiildtanba a
Megismerés- tudomríny
2005.05. 07 Tata, Gan! Tihany: fijldtani mezozos karbonatolq 7.00 19.00 természetvedelem" -
kÖmvezetszerurvezés.
bauxit-tantisvénv. Balaton komolex lotatiása a
gy e : Tantar i kÖv teImény .Mindhárom csoportnakmindkét !! foglalkozáson kÖtelezóa részvétel! .A terepbejáráson (bakancs'esókabát sapk4 stb.)éseszkÖzÖkkel megfelel(iterepi Öltiizetben jegyz kiiriyv, írÓeszk z) kel| résá venni. A részleteket elméletiní,n az (kalapács,nagyítÓ, megbeszé||tik .A sopÍonban gyakorlatokalkalmankent7 _ 7 tanÓrát ólel fe| ésa B. eptetII. megtaÍtott 800p_ 930p'945p- l 1Ól5p' l lö30p _ l3o00p' emelq! 7. sz. elóadÓjábanlesmek megtartva: ZII l3Ó15p - 14Ó00p liiiziltt. A gyakorlatbdejezéseutrán dolgozat lesz, melyneksikeres jery elöfeltetele. megírása félévkÖzi megadásának a .E gyakoriatokonaz alábbi taneszkózkre lesz sziiksfu (amit mindel]kihozon magaval!):fekete mm papír'ktirzö' mmés hegyesgraÍitceruza,színesceruzá'lgrad( 34 db A./4-es A,/3-as és beosáásri 2 db derékszÖgíi l db legalább 50 cm hosszrivona|z,szógméró'jegyzetftizet'toll. Jes'tzetek K íelezó: . Csemy T. et al.: ,{ftalánosfi'ldtan ésgyakorlat Kézirat,Sopron 2005.,elekbo.nikus j egyzetformájáb an:. up://.fo ud.emk.4vme. h ldt hu . HaÍtaiÉ.2003:Aváltoz F
. . . . . .
J. Hutton (1726-1797): uniformitarizmuselve cfr:TffiÍn791-|875):altualizmus elve wolricis elrnjlej9 Ch. Darwin(l809-1882): |924: A- Wegener,majdEmile Argand kontinensvándorláselmélete 1963:F. Vine, D. Matthews,W. J. Morgan, az ocáni aljzat szétteriilése |967-|968: H. Hess éssokm mások a lerrreáektonikaielmélet
A magyar gco|giafejlódésc' . A lanil<áktla felvidékiorofesszorokig .. ' -"*- ..Etsö (olríh Mikls, Georg Bauer, Georg o orság-leírÓk és6:idléfuások Wemher, a 16. sz. végéig) nyelv o TemiéSziáfflilffá elemzésel a magyarftildfudomrányi Ái'.áiái.Qsar9.l{iio's,..á sz. elsó 17. megteremtése @ázmrín.PéteÜ.Ffóhffi.Dávidés &1e) és a o Fóldrajzi elemzó munkák, a korabsli ég'- $'tdtudorruányoksszegzése, felvidékiprofess/orok(iil. S2eítiványi Mártog,3 17. sz. második fele; o A fiildtrrdománvokelkültinúIése . (Bé1 pontosabbtérképek virlékleírások Máq/as, Mikovinyi o Égyre és sárueloi6áí Bál&s, a 18. sz. derelcáig)" - . o A magyartudomárryos nyelv rijiásziiletése térhdíláLsa, és továbbá az egyes 6ldtrrdományokszétválása ónállsulása (p1.l'iontzi István,Fridvalszky Jrírros, és Bornlgrác, Benkó Ferenc'Mátyus István,a 18-19.sz. fordulÓjáig)
<4.--'-4)É_'!
i. l
t
lillL--
iináll ásvány- és o Kimagasl et4lnényeka 18.19.sziázadforduln: (.Mitterpacher Lajos, kia|akulrísa \ózqttaí, továbbá a teffiéSzetfli|diajziszomfé|ét . Kitaibe| Pfl, Zipser Andnás,FiancoiS Beuifant) o A 19. sz. elsö fg|e:le|assula hazai kutatásoklendiilete'jÓl felkésziilt Jálio.s magyaÍ tudsot kiiiftíiion (Kiirsi Ósornd Sáídbi; B.esse ,uagy"r lasad, ' RegulyAmaD* . Napjaink fiJldtudományainak elkiilÖniilö fÖldtudományokat kibontakoziása: véglegesen a a megalakul Fiildtanilntézet, MagyarhoniFÖldtani a curÓpai rangritudÓsokrirvelik, iráíyí6i a Éésti-ttrifornárryeg5retemvilághíriítiánaí-ái($zá6ó* Tárqp]4! a fiildfudomrí.Íiy JÓzsef, Bock János;}fi]nft'hryJánbs,.id..I'cs LaJos, Zsigfroítly Vi|ií.icií,.eíohokyJenó, E,otvoslínínt' Egyed I'rászl'stb.) A fiildtani tudományok e fofttNi (g9,O!%ig:-.c.ti.roc cÉ mld, logosz _ tudornríny) a Ft'ldról szÓlÓ ism1retek 9-!9, : glqnánva . A fiildtan feladata: -; t doiiiádÍils m dszereksegítségével . felderítse F ld ésaz é|óvi|árytbrnénetét' a és továbbá térben id bén, . tisztÁzzaa vá|tozísokokait éskólcstinhatrásait' . A fii|dtani vizsgáldás targya: a1 anyag(ásványok' kózetek, ósmaradványok), . a kiilsó (exogén) bels (endogén) é'itt' éspusáít folyamatokésjelenségek, és . a kialakítottfelszíni fonnákvizsgálata. . A ftildtanivizsgátatmdszere: maiságvagy aktualizmus e|ve(Lyell, 1830). a A Íiildtan tudománvása
Általános vagy elemzó ÍÖ|dtan Vizsgálatának célja
.
2. témakr: Ilelvíink a vÍlágban
AzUniverzum Oenne sO Mq Calil!) - Galaxi::u.pr"mglUtgg.unlpg!)-.Maaealaxis (qsiuagrÉndszer' be'nnel00 Md csillag) l00 laoultfeléoítésÍiek karokkalrendelkearekátrnéróiiik E fényév' spiníl !a sa|axísok
-:--_-----:kozpontJukban extÍem grautilcloJu naulÍnas npercslllag (IeKete'yuK) v3!-
.Á mi sa|axisunk Galaktika.vacv Tei trendszer. I00 melynekátméróie E fényév a _ . uN* * d s"e r 3 oE f* yé'* u kÖm . : ,lp , {"x , 3 i,\'..,}'\ i!r-r."J ] í]{-r r' . 1 l' V .200 ezer évalafi keríi{imeg a Galaktika kÖzpontjrít g"t"ttit"':"). (:-!
i' ai'
.:. i:'
:
Rokon tudom",ínyai Asvrímy- ktjzrttan,szerkezeti és fiildtan' geotnorfolgia" geofizika geokéÍnia" ösft'ldraja os|énytan, rétegÍan, óséghajIattan bang sííní kozmikus
AF ldet felépítóanyagok, az endogen éíexogén folyamatok ésa felszín formái Ftildibk m ltja es a Íiildtani folyamátok ldóbeli váltoásái
Tiirténeti fiildtan éssztratigráfia
Regioná|isfiildtan
fiildrajz es a frldtan Természeti szinte mindenrokon féjl Íbldtánifelépitése, déStóitéiréte tudományágai Az áltatánosésregionális fiildtan aIkalmazása eredmenyeinek gyakorlati feladatokmegoldására
Nyersanyagok kutatrísa,agro- és mémtikgeolgia' viz- éskÖmyezetfiildtan
'
Á|kaImazott fiildtan
.l
tl
I
tl,
ryapEnáEer+, ffi
fe|. --.-----.----.ca indultmee.hatalmas mennvisésíí éshó szabadult megszii|ettekcsillasok(p|.a fenv
.Utbbiakósszeiitk
A Naprendszer bolygi
az Órirísiméreteihez képest; milyen irdatlan és lonkluziÓ: milyen panínviakaz égitestek íír -.oArt
ff:oN:S{.*d nnd lWí.í
9!d|!Ío!t''. (Jl'o&!
-Naprendszer
.'
. az égitestek:
ele"as@grJ'piter
ésa t
I ,1 i''&r. Á bob*&.dadv
illirt'i
s pílYáíí'loxt'iít Í: !{áÁ í9.}ái
---EÍcgP"'.ib"1y-"IW=Fffi.Mry
. a Naprendszer kiiltagiai: iistókisk
- Kisbolvsk (asáeroidok) --oriásbolveÓk Jupiter. Szatumusz Unínusz Neohrnusz -églÉ..!gJygÓ: P'í'to
([égnag es gázcsva)' meteoritok (fém vagy kómag)
A Naprendszer, mint kozmikus |aboratrium .A )o( századhatvanaséveitólmegindul az íÍrkorszak: o A Ftild kórúl,majd a Holdra o A fiild tfousi bolygÓk Mars, Vénusz,Merlrur o A nfoy riás'gázbolyg ésa Ftilddel egytitt26
--.--
''kerges
égitest'
;iJ
i
I
lllill
,: i .l ;
, tl,
.A Naprendszer,mint kozmikrrslaboratriuma nyolcvanasévek vegére: o FÖld a világúrböl (pl. sok kerek alalzat a FÖld felszínéqlineamenfum rendszerekSzibériában) o A légktiroklaboratriuma:02 és03 - Mars, Vénusz,Eurpa; N2 - Titán' Triton, Plrit; Co2 - Mars, Vé'lrusz laboratÓriuma:Vénuszsríi o A mágnesesterek ésa légkiirtikkiilcs nhatásrínak Merlar légk1 mágnesestérnélktil;Mars _ ritka légkiirgyengemápeses tér; Ganym'edes ryenge mágnesestér légkrnélktil,de mrípesestérrel; laboratÓriuma:A Fiild a Naprendszerlegnagyobb o A kérgekes a kÖperryek kéreggel is kéreggel bírÓ bolygÓj4 mely elsódleges,másodlagosésharmadlagos rendelkezik
W
A srsyelddii
ÁJ!'it.ts!ilid:
ffi*w ''Wffii::::,;:',i
***ffi
W
*-w
lomhábbak távolabbkerengó társai eg5ne
A Naprendszer energia utánpÓt|ása . benne l5 M oC-onéshatalmasnyomásonvégbemen termonukleárisreakciÓ (H - He) enogiát termel: . mindenkghidrogénból7 gválikenergiává . E = m x c2,azaz I g aqlagbÓl szétsugárzása felér300 vagon szénégési melegével energiájával'fényéve| . A Nap átlagosan1 milliÓ Vsec sebességgel l fogy, de ez a tevékenység1 évente (napkitórések) megélénkÍil
fÓképpa Coz ésa á FÖldet, ózonreteg a Ibo|yrírrtu|i sugarak,ezek roncsolják az él szervezetet, magas:|égktiri atommagokéselektronok),400 hrr/sec sebességgel, susárzás (napszél: :+r-
-
-
végé'btrggude batommagok, rygc@!9!q!ette!,-l------------
mindenen nem károsak.áthato|nak
--
z,z tonten0 "c-*'p"l.g'' *gá'á.
l:
A víz kiirforgása
3. témakiir: Ásvánvok
és kózetek
Témakrv zlat . Ásrnánytani ismeretek . Fogalom, ósszetétel . Ikistálytani csoportosítás . Fizikai tulajdonsígok . Asványkémia . Az rásványok keletkezése . Közettani ismeretek: . A kózet fogalma;a kózetfajüík.eg)rmásba átalakulása; valÓ . Magrruís kzetek . I.Íedékes kzetek . Metamorf kózetek Ásv nvtaníalaoÍogolmak
szerkezetével,
ebben
és
Krisaílvnní fogaln,ak
kéres A litosdéra ftózetbuÍok): ,\ceff Íp.sa$a.$.|@qc,) (élóviláe) A bioszféra Anooszféra(atudatviláea)
t"tg = y4il,sdÁÍL|zj!4r4}.iipen:atsot-
l@s@r
l
ván;-alapulÓun.téÍcsoport belsószimmetriákon vizsgálhatÓ 23!fé|e, míiszerrel csak E6ÍÉ-e ilsszesen ffi62itr-
t5
il i_L-_J
I
r
i
-i l:,
.Fé,nwisszaveródés. fénytÖrés, kettstóÉs,tírésm'ht. .Ásvrínvokfénve. átlátszsása .AsvinvoK szlne"xarca. ÍoDDszmuseqe . .hrmineszcencia (fgsdoreszcencia,fluoreszcencia)
'ililgziJuhifuitsstiL
,# KozonrrK naTo eroK ls elTeÍoeK
.&l ásvánvok kíilÖnbÖ'ó *é'9!LÉji4i!!-g&nokhil' ionokbÓlvaqvÍn"|"l''|ákm
igy a
'ffiry'qs.HoIaqulaÍi
.bffiffionq
fagyáspont
Krisfuilvrács tíousok:
tu!(pL
szilikáÍok)
Ásv nvkémíl ..l\apiaink rísví"y'endszertana az@
a szervesveryiileteknélvan
Ásv nvfizíka Az ásvanyok fizikai felhasználásukban. sajátosságainak ismerete segítséget nyijt
,
felismerésiikben és
a helyettesíthetóségelófordirl' ami ellehetetlenítenékation alap rendszert. is
es..oyqsásiJiszoua\
.I"t)Wah.q,g'bo,imofia):j!9!9l
kém!4
@ a ke|etkp4:s.i kÖriilrnényeknek sraÍt-svemail) de laistrílvszerkezetre egvez anvasok(ol. a
-
T7
ilt;it,.
Az sy nvokkelakezése Az isnrertásványok sáma tÖbbmint 2500, de éwól évrefedemek fel iabbakat.
A magmás kó.zetekleggyakoribb ásványai a szi|ikátok (ábra)
{inE{ Uáli'.dtr.ffits
(tHi' ÍB}i'oi
c|áiü{. síR.Írt.ylb.dffi &
sak a komyezet ízlKal-Kemlal .l]lÍlpotl
Pyíox#'Ts
i éskontinentális kéreg)?timébgn (Goldschmidtszerint):
{M*td$O:r
rtoli! qih!
mf swe
Dq'ed'ft K{*
lt.'dÍsÍ'vÓt.t'
rc.'}isil$Érdol{11
56í.d 124"
BbNB
(1|&,ft'li3ilord9Í{b
xAtls}.oíoio{}:
F|É fllíilEbs
(ffil|silo. +C.A (Á|ltj9r slgz
T{olpbib
n Tbffih.'driilil
qí$s!.s
@sekkeletkezése , --a ÍnasÍnas.
3 fl folyamatba il|esáhetö
_-_J
be:
,
&BE
ild
--a!j@kss -a metamorf ásvány-, éskózetképzófo|yamat. s A mag,,,.Íifolvamat sv nvflír uI saí ásványok (éskózetek) kiindulási anyagaa5.gy-nyom'Eg$-
so féle kr ísalyo dásí sor rend) !.{j$l.ld cí}ássl]]í}i
A magrlís kózetalkotÓ ásválryok kiválása a hómérséklet csÖkkenéséneksonendj ében(Bowen-
Vll'líiA|9 lt)Bt.llii$
ROCKÍYPÍ
_
magma a szilárd kéregben reked
olivin es érciísványok
olvadékmár nincs. csak a
t8
,tl ;tJ
l
Á metamoff fohamat ásv nvai
.4 kiindulásianyaga zese aviz. mint oldÓszer.szá||ítÓ iileoítk zes és karbonátok' s?ulféE! !94{tok' Íbsdátoh klorido|q _ magas-ÁI'$T6-6 képzdmények is; Sioz Összetételií
. A t rmelékes iiledekes kózetekásv itágak twt rsulásai.' r lorÍnaJaDan (pl. 1\u' rq gyemant es -a"
.. A Usramorfo-is már meelévó kó-.te|Ee\.g
Qggválto-ntf ({íí|egmegnÖvekedó, ritkábban a
csÖkkenó)hmérséklet nyomásvismnyok melletti szilárd fázisti átkristrílyosodása. és
éshómérséklt..nJ9bdésp+lenián típls négv
.TlfiáÍfsícffiEÉp:
i (hómérséklet, csapadék), az
Ca
oldatba keiilnek.
lL
.A gazdfiágí szernpontblértékesebb anyagok grafit, amfiblazbesz| talt máwány, stb.
.Az oxidácis éscementácisÖvt!y1!'1y,}
as :->--
,--, ny
ese ésmállása kvetkeztében vezetesszerkezetii
lÍsu|as |on lere' melyoen a legeneKeseoD a teÍmeslemeK (Au' Ag' Uu) KlvaEsa.
l\. ,n
.\.....J
il'Én;r
.{:J
ne{
'i.........' {ák#
Az oxidácirís éscementácirís iiv ásvánvai
a*
!::,,,laedy l {á|}G'n
Cli
r*"*x:*
/,:::
$s: ca sse
ll
t
I
iil
Közettani alaofog almak
A magmáskózetek szerkczete
.A |itoszférábatelófordulÓ kózetek 3 ff típusaismert:
.4ssz&nstsziuep-le'seíébeolb az asztenoszÍérában anyag és energiaíramok zlrj| # korfffi k-vetkeztében a fentikó"etéÍ7jiáíd-Ó
-!:
A kózetek kiirforgása
Líthification
'lÁleáth$Ííí1{; .M' táíY!ÖrÍ*"ti'sm
A magmás kózetek szóvete kózetek szÖvetén
crystlrliustion) t{}r
co('linÜ
ésecvmáshozviszonvítotthelvzete
A mae,,,lís köze,ek a|alt á||
-ffi-
.IIo]ab'isÍslvosv, te.W!.!!B!M!pl. mélvségi kózetek) .Hlzcbislálvns v. részben kristá|vosír@!Ílzg) .Iiclmo.f v. Íiveges sztivet(pl' bazalt) .Holohialinos v' telieserrtiveses íol. obszidián)
' lzz n folyÓs, fleg szilikátos
ffi
LJ
-
.AllilcniáE!9]ékgEé&Julkani'mus
í
ésa plutonizrnusegytittese
22
[lrL__
:llrl
,ll,
l
A magmás kózetek rendszerezése .A masmás kózetek rendszerczése ásvánvos sszetétel. az ezen beliil a..kovmav''-tartalomésaz
lone alKauaK merrn)nsege' valaÍrrnt a loKns tlyosooíls melysege alÍlpJ.lÍl K
(MúIhis\ - Szállítás szerncsenagyságukés anyagi
(pltitÓi vaev találhat
nasv mélvsésben.
Kózette|érek
.,!,Pa!-Laltt''t'*Pttw***
rétegzódés zavana (diszkordanciára)utal. telepÍilési
A magmás kózetek rendszerezése: kovasavtartalom ésaz a|káliák mennyisége a|apján
'l1|líllitorÍ
ruített
í6 59 ..: Di{stlís
:Ab'>:Jln
'Ti!$ritlm
sÍo'{%l
Yilígo;.. *l:tsylr{sl* L.ÍgtÍsl&iibb . . g ít r$ ' ::{lflolwÍ&
t0
.r
ds
Áó
{l
{ll
54.5
]:I(rjírc l
:
i
> í}'lok|ss''. ]orr']Á:b Án ]l
Bioti{ BisÍitl Ámnb!
!l : l !: i , , :
,,,,l 'ir+ sixáp*tpao* .
olíl.Ía 'P,qr{iin:* A$i{ttBebol i ?i'6ién ....6Ídn... .{$...Í.4s'.e
Áiiifib'|
ám'ib8|
;l{fÍyqdsi (leÍ!u!fu) ::,kiiltetck,
.ílil{rc\ Iiiiio{iaÁt
crínlt
.ÜepxÍn]l *{iih{slÉiék Kt*rpor{ii
GÍsn66Úrir
s!iÚÜi.
nr{r
r44Í*. ,,,::taiqi!:::::{radi*r
ill. vegyi kicsapÓdások laisályos
Kiltujlst:.dci:
Ktir._{sls*ortoíir
:..;:;ili:i.i1i;!i:i; líttlo{olníffi!.{Qq!!tí{nllsdt:64ilo;Íl}léi.|.]il..i. :.Iisiili:{Díi$ltilii;itto*ti;: : ] l lpli.otár*p.n'"i :::::.:P'i*Í{t
,tr;ntl, :r*ilÍir::: .][,li!iün.it:.:
'rÍ..:1{É rírb.i.ní!::::::::!i,qrr;'.: : :*IBIT
::::::::::::=:=
) fiieg. áltrÍáÜan
u"s,,,
wrtr::: ,
yrl-i.jl{m
,, ,i*ri;itt;,,,,,, .:ll]frírus . rfirtck 'l.i ie t{iolit
FsnÜli!:
Dsíit'
...rou,,{$...
1nlhít
í.íabg.ttt :,!::' ::,:::::::,:::,1' :::{Btraiitu}r:
24
25
*tl
ill!:i
_'l
I
likdékes kzetek VulkánútÖrmelékes A kózet ásvrírryosrészei részben vagy egészbenwlkáni eredetiíek,de a felhalmoádás Vegyes típusrlkózetek
. vulrcm1 luff:
andezittufa
l :U=na)(. JU-óU: /U-zU
j%-Eandezimrf áshomokko .fr ia-sjo-zerp'ro-gen-anyagTí,
Tijrmelékes liledékes közeíek
.osztá|yozásuk alapiaszeÍEsggg6ágk-!_
':fromokok
\F*----=::..-
. A fenti laza tiicdétékdEgeniál! hoffikftiarEmdrfi]?ifiáEkó Vegl ésbiogénközetek
.r momszemcses tormerexeF(kózetlisáek): d=0.06cm4.002mm # ^ '---'- - - - : - -.Awas szemtsem-eÍet : d<0.002mm cementá|t közet vá|tozatai: kong|omenítum, breccsa,
ffi
.Dírva tÖrméIékek: 0,2 crrr"(kózettÖmb,1m-20cm górgeteg 204pcm lovics vagy lm-zucm gorgcteg, 2v4l@, Iovlcs d>
d:0.24.06cm
Metamorf,közetek a már meglévó kózetnek szilárd fá.zisban jabb
-
alapja kémiai sszetételiik
szervetlen . IIa izokémiai átalakulásrÓl mészkóblmárvány lesz). . AlloJtiiTsos yag all9lafui37'jl16Jzbrlb1.b? a rgl}n*at <^rání ásvárrvok keletkezrreh is (pl, plivin tarta|mri kózetbtil szerpentinit
ffiaMrÍ_
-
Szerves Íiledékes kózetek
hómérséklet. . eqeiarnt|qulgw4égjs.Öve
. EoiÖv: iÉnvítottnvomiís mel|ett viszonvlas alacsonv h{imérsék|et
i (Grubenmann-Niggli) :
'@qo'
.l(ataov: nloÍosmlnKus nvomas es masas nomerseK|et
Az epi-, es mezo-metamorfközetek szerkezeteríltalában irányított'palás, lemezesvagy gy rt.
ll
lll.jll
_*l:-
.l
I
:* -*]
. A regionális metamorfÓzis véi
4. témakór: Endogén erók ésfolyamatok A Fdd szerkapte . SÍitíiség Összetétel és szerint: . Vasmagos elmélet (Goldschmidt szerint)i^ 1200ldn-iglitosfi&a(sia|2,7 glcÍr.; Sima 3'3 /cm.)' . 1700 lon átmeneti(Crofeslt^na g/cm.,Nifesima 6 g/cm.)' 5 3500 kn mag (Nife 8 g/cm') . Vasmag nélkli(Egyed L.) elmélet- a rengési felilletet&elelválasztva: (savanyukontinentálisésbázisos cEáni, kiizte cca. 15 krnConrad kéreg Jelrilet); 30-60kn-nel Mohorovicicfeliilet; kópeny (felsó ésals rész); 2.900 hn-néIGatenberg-Wiechert feliilet; nag a a kdpory kiiziitt a 5.000 kn.nel Lehmanrtle filési Ö1): be|só ésa kii|sö mag kÖz tt . HalmuáIlapot szerint: litos#ra Gzilárd)' .asztenosdéra (keplékeny)' (szilárd)' mezoszféra kÍilsmag (folyekony)' . belsó mag (szilárd)
..t: .ii.}<'s9il$.ié l)*{lrl(-se-, ..
íilii,íoiT'?lr.t
iiijiileí1]$!.eí3..
'. r'ili{.]iÚpl!:lll{, i
lloril ,:: sxriclt' qí*il iidiliiÍ|{iiíiiqls
rrari;tB :t*.i:á).|Úio'' r6'iat;ill il{dri;,*tiii:r','
d*iiná:'.
*{a*611t, qndi.lilt: I 's{éi'tq.t ' .*ii'i}sír: btttiti:::::::: 9,oor!: á'i'íi6i1
ffi 1iíl]l'Tjiti,1lijil""5;];jt1.. .: ,:: ,: ., .ri:il.í';'lk$ ,: :.
ig{rtljdgrs rii s:"M{itltoii ngpsEs , .r'; ' MÜ}n{$:i.:}}.lliiilín}s1|{|i. .' ]] j.].ili .fi*a; :] l'i né{r*i5$*lit,.:..:::!.:. ii'g$ s $|l''i9.jd::ll{.tílt!i.üii
57]* ?0Ü {c
p!EllÁ
${r&+q {dcilt} to
'
Kcfut
1Í.
A regioná|ismetamorfÓzisiivbeoszása helyettP. Esko|aaz á:sv nyjiciesek ehétál7ítouzfe|. . Ugyanolyan nyomás és hömérsékletmellett, adott kémiai sszotéte| eseÉna kémiai csak ásványtársuláslehetséges egyensíly elérésekor egy meghatrározot . Az eryes ásványfáciesek kritikus ásványokkal jellemeáetóeh melyek csak az adott 'fáciesen beltil stabilak
A metamorf fíciesek
r,n 30
6
20'ry
10
-u
-E
J9
ffj
28
29
iil
lll'ill
!l , l
t:
I
MagmaíÍzmus . A magmatizmust iÓ okok uv melyet a radioal
- Nem hasadt(aschisDporfirok (ort) ésporfiritek (Plag)' illetve hasadt (disaschist)apütok (vil.igos' savanyu)éslamprofrek (sdtét, bazisos)
'gilCl$t
{É4Ées
*@{!*
. A magmalizmusfornái aJ ldkeregbenelfoglalt helyzetiikalapj n (intnÍziÓ( batolitok) - Mélységi és - Szubvulkánok (kózettelér-dyke teleptelér-sill) és - Felszírrivullánok (hasadék- lorpvulkánok) Vutt
lt ffi.a* ',Ww,a&,, ** ffi,**rr*,u*o ffi
A magmatípusokelterjedése
'!fu.:rimeriko itt41t,l^óls&t .in*szfr. 'Ált'tiv :libotinÉ.Blq1is k!Í'il'ldnÍfuis Ücéontihépl. Foiro. .
:FSe :FSrOr$
*l;:TT-"-';.'7'\ r taUa -<;'r,/ tj t
dÍi{hB Ártos |'ii.gg
.t
'É?.-T+.N
!u-?'ltr\ffi
táiÍigl. Ö9e{í1
nqÍ6d!
Bonl
I
tÁ
5Í.u!!tr(ÉiÓ.91sÉo
í|t
A52téfiaszféíb
Ilo*i,yi'r*r*
. A magmatbmusfajtái anyaguk(ósszetéleliik) szerint _ A magna ésa láva fogalma a - A magna ósszetétele: 8 leggyakoribbelem oxid formájábanésmax. 5% oldott anyag fÓ Ultabrázisos, bázisos, neutrílis,savanyi -A magrrra típusai:
u tt*g í''$ffi{qottnenrdji '
r;.,Á. litogÍé.ra kóatitt kefesztÍtretszetÖ m.fu:*z.Iniliai;ileeán a.t(étet*P.daiiJlk
30
31
llrij
lLtrL*
!l
il
l
tl
Vu|kíni típusok . A Wlláni kiti'résjellegéta magm'a knnyenillÓ-tartalmaésviszkozitása oels surld.ása) befo1y.íso|ia. viszkozitás hómérséklet kémiaiÖsszetétel A és fiiggó. .A vulléni kitórésfajtríi: * Robbanásmentes . (effiizív)kitdrésekpl. bazalt láva' pámaláva' hÓlyagos bazaltHawaii.tíousti * Robbanásos(exploáv) kitrések andezites,riolitos magma;konszolidrílatlan teaa piroklasztok (bomb4 lapilli, hamu)éscementríldott piroklasznikus kózetek (tufa' agglomerátum), izzÓfelhk (finom piroklasáoli, olvadékcseppek fonÓ gázok) és es ignimbridek (dsszesi|ttnfák) - Peleéqípusti: stromboli-íípus: rendszeresen bek vetkezó, kismértékü robbanáséskifolyások váltakoása (sztrato); Pliniusi (Vezth)-típus: nagyarányurobbanrásos kitórés,nagy hamu éskózetpor szÓrás (Pompej);Vuléano-tíoustÍ (explozív):giázÓÍs'robbanásaisok es majdnemszilárd magmátrepítnagy távolságra . A vulkáni formáft(alaki tulajdonságaika|apjan): * Pajzsvulkánok bazaltlávák(Hawaii' Tahiti' Deldon-plat, C,olumbia.platÓ) * Trmelékvulkánok:riolitos, andezitespiroklasztok (Mont Pelée) * Rétegvulkínok (sztratovulkínok): andezitesláva es tefia Íetegek víltakozrísa (Fuji Etna' veaív) * Centrális kitt'rés(itÍ kráter' kaldera"pL Krakatau) éshasadékvulkránok(Izlandon a taki wlkán)
Fildrengések . KözetfeszÍlltség nyírfeszÍiltségelmozdulás- fiildrengés . Hipocentrum- epicenfium
soáa rsl,|t
A vulkanizmus kiirnyezeti ártalmai . Az explozívéseffirzívkitilréskozvetlenveszélye, teriiletpusztulásolg betemetódések, napffuy elnyelés . A vulkánijelonségeket gyakrankíséró foldrengések, sziikóárak rombol hatísa . Posztvulkáni exhaláciÓk: szolfatrirák(S) fumaro|ák(N,vízg('z), mofetták(Co) Fontosabb hazai magmásterÍiletek . Gránit: Ye|encei hegység' MÓrágyi rtig . Rio l it: T obj, Zempleni-hegység o Andezit ésdacit: a belsó-kárpáti wlkáni ív mentén, Dunazrig"Mátra, BÓrzs ny pl. . Bazalt, bazanit:Kabhegy, Srágbegy' Tapolcai-medence tanríhegyei
terjednek
32
rl
i lillali
-: l r l ,i
rl_
A Íii|drengéshullámok mérése
kiváltÓ okok: A fiildreneést és - teico-frlói1lemez mezo) -ffi]RáÍ.i.ffii&é'k tires magna-kamra) -''B*zamaaiiis'(f8iaahtti _ atohitcbbarnes; fi;ldalatti 1-!Évo t"t"u'tzo, sM|ái: Á fiildreng6hu||ámok . Meircalli(MC$-shila:1L f plgaíL\ aa-eF észlelésena bekóvetkezett lcárokon . alapul és teri
.@gg!".;
fe|szabadulÓmechanikaien' ftfi fi 1. . A MSC skála 12-esértéte magrrifudnakfelel,meg. 8:as
d.pjá"Á fuáffiat áífij,,9q;ffiffiffiiár.
Magnitude
hasznosulása A ftildrengéshul|ámok
Earthquakss
c1dlá il*#
I
I E n e r gE q u i v a l e n t s y
i&gl{fi {ec*váell ${J'cxp|Ü$iv}
: ilnow:H6J*4to
+.t$$'ftt,&0r0W;tii i:::: +$$osltí|pffi]. ' r:'':':;' !
}lli*ilirxaii$r.ichft!
i**fl'l'fli$..
';'
:::::TÍavd ] r;i!..titri,' 15 tstrere' @liwl ::acwrlqd I {m|d!bé)
l,::,., ir,*10,ffi,u$q, il.' r' i
dil&íef *&J* Prydqff:{# s'd4a!i{.,}Í :sinrwi6W *roaáld{apk eii'yJxííi*s. Á'$,l9{{.Í.Ü.ai''
1**qs'::' '] i ": ,r '
fl
.+];R$í;E;}(|.: 'll..l".]!!:
Dig'ffici'.tomtpbont6Í{k{otrtsh)
.*
1,,,,,,,, l$gs'-,. ,
l,:r,rl
ttrs.uÜá..ni$E.il
O}isiilicliyBstl}íg ti$t$*ilBdl
-lsr'
i,:
::l
-l.t,m' '," u:,.::.,,' .i .l .... "': ,,,,, :r
|
.
1,"
. ::::
,,,.,::,,!
,,,,,''
A fiildrengésicentrumok . A nagyobbfiiltlrengeseka litoszféra lemezeinekhatáráhozkapcsoldnak . Tlazink nem nagyur szeizrnikusterii{et a Ítiltlre,lrgési fészkek5-15 lon mélyekés elsösorban szerkezetielemekhezrendelhetóek(Zágráb,Ba|aton' Mecsek-vonal)
34
35
,lll
; - - Jl: j l
=titui"a&reEffiEE6iffi -RizonYítékok rpzruet-aterjedése
és a déli kontinerrseklisszej4es49séve'la jégtakar
-;'4k'ii
t-.,,;,,.*i
.'\s,ri fit.. { ix'
,',i,l;t*li:: í ]. 'r .. . :'Íi
elmélete |'912:A. Wegener,majd 1924.Enile Argand, kmtine'lrsvándorliís 1963:H. Hess, F. Vine, D. Matthews,W. J. Morgan, az cerínia|jzatszétteriilése 1967.1968:H. Hess éssokn mások a lemeztektonikaielmélet
.A 280 M éve(karbonvégén) egységes alo4gea (szárazft'ld).llsg !qnt!4!ss!q (ósrnég ocJffii.l50 M.s.g.ÍkÖzépsó-j a P3ngea-Iá*la ra) 9o-nd]vanlfoldréYekreszakad szét :l:J .65Méve.(kétau"c")u.Go.o'd.*u .!:y4b!j@d'!eI-aunázsiamégegybenvan . A kainozooikumbar alakrrlki a mai kép.
+
,*"--ffi
M'# ffi
:::::.:='lÍ ttttt,',tffi
í{'5Éííis t9.6 s
I
.
:':::i.i:,í:.'(l
r"it :',t, i!i!#
végi-perm e|eii eliegesedés
y$li y.al.íÚ
a
j
,
:WW1'tIWf'é
|':#íffir':á's|'&%#;::li .' .' .{.
d|h.
' ',,,:,,
::::: :::::::::: ;:+*:#.
3',1
lilr.rl
ill,t
- 1962.Earry lless - az ceáni aljzat szétteríilése model[iét elósztir Hess (|962) do|gozb ki. Elnélete szétteriilésének Az Ócerírrfenék és tulajdonképpenegy modern személetiíkontinensvrínrdorlásnak az egészlemeztektonikai s2eméletkiindulási pontjának tekinthetö. Hess munkássága kopemikuszi fordulatot hozott a a mar fiildtudorrrányolsan,brírmunkájánakmegielenésekor tudottvolt togy az ceránihrítságok konvekcis áramlrísokfelszáll ágánál keletkeznek A kérega Mtságokon feláÍaml magma eimeka folyarnatnakkószónhetik megszilárdulásával állandÓan gyarapodik Az ceiini mederrcék iisszekapcsolta a kialaku|ásukat, mai nagyságukat' Hess 'az Óceánfenék szétterÜlését I sebessége cm/év,így Szárnítasaiszermt az ceánfenékszétteriilésének kontinensvrárrdorlással. hilt'nbÖzó részeiröl vett az Óceánok kora nem lehet tÖbb mint 200 milliÓ év.Az Ócerfurfenék igzolta tdkéletesen magrrrinták tr?Ar-vizsgálata az utÓbbi feltételezést szehyílás és lévó konvekciÓs áramlásokfelsállÓ ágánál folyaÍnatos A felsó kÖpenyben bazaltoslávával valÓ utánpÓtlás van. A leszáll ágnál az Ócerínialjzat fokozatosanfelemésztdik
mÓdja' stb.) iiledékképzódés árokképzödés, geoszinkliná|isok típusai,az azokban'végbemenó a
.teltonikai ésmaem.Ásjelensegek szinte te|jes egeszében a lemezhatír.okon zaj|anak le.
hatalrnas repedesvólgy Az ceríLrri hátságrendszer mintegy 70 E lan. Hossztengelyementén rendszerhirzÓdik. A FÖld harmadikmorfolÓgiai fólépcsje(az Óceánok ésszárazfÓldek utált). a ildek iissáeriiletévelazonos. F e|színe szÁrazfi - 1967.Morgan - a lemeztelrtonika
A
léEgiÖv fo!@ kÖzÖtt $ |emezhatárok
--#
;-meffiilF:ciÓs
.
reszenel
fe|emelked kÖpenyriramlás vary gyarapodÓLl@sags8tlEgLa
ielenséget 6
herységképz dés'
.
t:ne"s"eg@ s$vergens(F-onszumácis vagy felemésztódó) Fj!x9&9ii$j&ooklehailÓ részeinél alakulnak kl vízszintes mozgÓ lemez kÖz
loÍmeK lcme.
._ "ronoro"raa
38 39
,il
ll.l-rL-
tl*
. I(qnvergens(konszumáciÓs, felemésáödó) fq!E4g4!qkSzubdukci -. *.--
.Divergens (aklcéciÓs' gyarapod)foJE*@Lv)
F-....-*?.\. cTqmfn '
. a}EejÓrqizna.a szubduká|Ó lemez lenvírÓd fe|só része @ gJgllgll. Melanse: az akkréciÓs prizma keverék kzete
ji**l4{E'ea&
.# {ffi**,b Me
iiiffiffi&ffi
.
(íceáni éskontinentilis
Kgl@Q GaÚinentális.lremeziitkzésekontinentálissal,azéEi[!.felgpÉ!z[é4i!L-
lemezeh kQgtinensgyarapodás' pl. Cirkumpaciftkus
fimotna@pe@
ldr v
?4í!q\gnvekcis : azanaQllgszfénában
,$we,
jön ksql enlílis.síigetív létre. a'atáhü.ístta kP.nfn. pF'ilá,bu.]rilc :Ila.?lphajlg lemez
másik Óceáni lemez ala tdÍténilq ceani szigetív a|aku| ki.
*qersM
tLentn*WWr
vmiszkusá és i ciklusok a lemeztektonikaifolyamatok gyorsulása,illetve lassulása
,..|
t, \
40
41
.1- I
ilII*_
_ iill
Mezotekunika ..TeBP4ib a.li1ogztéÍ.a szerkezdloel/se8eival nag.v mozgásának 13okkapcso'atával=és elemzésével foglalkoák
folyamatokkal foslalkozik
---i----:-
. ,qlesz4'sédafii-ld@gbg! hd nvo!l.. huzt. ésnvír feszÍi|tséo\alaloáItozás (rugalmas* _ gyíltftés) kép|ékeny' mqradand: rés, t Szcrkezeti formálc . kó lgsteken (rétegnttség repedezettség tÖrési felÍi|etek) térbe|i 49gfrgye.th9tQ.9í-kok í qsaDibíry t'e'vzeten,k meghatároásara:dö|ésíinfuw. s4ie) ésméÍesek tÖrteníek brányaszkompasz segítségével .!@@Eok(kozetresek): agyagkNzamas, . huzofeszÍlltség hatására,e|mozdulásnincs (p! lávbllhriilgg
Yetot lo{e*ns*Íf1t*}e.t*^:#uus tttten*. általálaD.$tózTuiibga_Fekvó tag$!|..!g-. - !91pq1!!yg!$lt'JzÓerohaÉsára), árkos*asbérces rÖgszeÍkezet
-@
dólés-fqltolÓdás), krlzetfiatalabbon ldÖspbL {{g]!s.Gi.'"tó.!! vlpzintes. - EltolÓdás: e'npzdula.s
tess .""gá"ok(.fl* . Iassri siillyedes . Iassi emelkedes
.
Gyors mozgások( Egv r Apa alpi) A tel
Egy sÍillyedés iiledékciklust.
emelkedés soníLrr lerakdofi iiledékek adnak egy
)
kialakulása ad egy telÍonikai ciklust m elejétól3 tektonikaiciklus ismeretes(kaledÓniai, variszkuszi es ciklusok a lemezteldonikaifolyamatokgyorsulrísa' illetve lassulása
addnak
i folvamatok
42
43
Ül|!'
,t:
I i,l,
A Íi'ldkéreg szerkezetét kialakít
Ttirések, vetdések
folyamatok
5. témakiir:Exogénerók ésfolvamatok
ure felszínenvagJlelszín'kÖzelbenzajlÓ mechanikaiésivagykémiaihatásratÖrténó . A kzetek
A fizikai mállás a kózetek felaprÓzdása.
utin eredeti helyzetúkberr csak rilki'il qaradnak 'A földkéreg közetei kialakulásuk hatására elmozdultipusri kéregrrozgások keresztiil. A külónbózó meg hosszabdidóo disz. szenvedaek. Ezt a folyamatot gyü.ródnek, áttoldást clvetdnek' *etta.'" ''"É elhelyezrri, lar) nevezzúk. A kzetek eredeti valy meg. (dislocare-széi., totáci6nak és a kéreg szerkezetét a nagyobb feluíniso-kban jl lehet rclcpüIésviszonyait változott az olyari közetrepedéscl; hogy.gyakoriak Ezeknél-megríLllapithatjuk, t"''.,r*a''yoá. A vetödéseknél viszont a kózetek evakran amelyek áentén ne'rr történi elrnozdulás. (42. sok sz:áz métercs Ítggóleges' ferde vagy vízszintes iÉn5ni elmozdulrísa ment vfobc bra). .
----_-6ríoreo.;
@
jelent, fii hattényezóje a víz ésa benne
ebioÍÓgi:-áiffiiiáíil
Fizikai má||ás
élólény által egyiittesenkiváltott fzikaí éskémiaimá|lás.
@sgaÉdá"ot .
e.-i6tEi?iÉscet'ri'oares "@"ffii-.-!q!gp, (a legintenzívebb málltístkiváltÓ oh Íö|egmérsékelt égÖvn)
.5rista!'non*eaes (talajvízböl kivtílÓ sÓk)
mértéke. kózetfeltilet a1bed6ia hótázu|ás a Naobesupárzás(direkt inszoláci) _ e|nvelódés
Gzeiws-LEslgs.a.!íildii!)
. Repedezés(mé|ységi kózetek felszíni trígulása,illetve vu|káni kózetek lehÍilése)
l$nauaus.
12. ábra:Etmozdulások a tirjcsi síkon: a:lccsriszís; b-;1""á" mozgás o-d:forgÓ olda|irán5ai clmizdu|ríssal,
-
(u ftldpátok agyagásvríLnyokká alaku|ása) @ ortoklász + víz é.lr =.tgt. illit+ víz ésIf =kaolinit
Gytsdésclt
t knt,&Mtwtt**l.tárt ;*grfl.tngyürÍl& Á $fu$í.ÍJri'f.ár.l;Í,íÍ$ífr*í{f#s**t*kcrösr'ea,rtpor g3&.# *e. trrtn***J*egí*-gr# r*rdg &slslfrcís *sfr&éÍetÍ.arí*p *..r*-#. le*' á í"drcg íwaruláh*ítazatvagr.lrrtí*/índll} {*tttÍ*elten,$fua*hail*k,tat'},ahomor|laJt*tál p*#g r,e*r**x**** taÍkk}Íaá{txtt*k {#?n#esT#' 11ö*s neversk " T -áá\ -4, -Ált j' 'e
-Kaollmt+vlz:prbDszlt
' fui&icití': FeS-2+ [H2o es oz] = vasll szulfít es kelrsav vasfl szulfát + kénsav { oz: vastrI szulfát es víz vasm szulfát + víz = limonit éskensav . EidtaÍáciÁ:.
-j@atiLSaselt anhidrit- siDsz . Xarbonátok oldÓdasa:
Jlz9.l_99--l!cq__
.
5|}. ct{r
ffi$s w
!
ffiMMe
-.
b
CaCO3+ HzCOr: Ca(HCOI)z
ffi;,"- ffi*
áll féá(tJ .s ferdc rgdo' c:ái16 g::.li:*v.d r:eds; kö.
Biolrígiai mállás
44
45
ili
llliilr
ilir
ll,
,
j
l
rl
I
A mál|ást befo|vásolténvezók . =kt-d''Ó kó*t *y"g. é'!]9j.95i4!Í!titésanyag) + : églujh.(hómérséklet csapadék) . vízelvezetés (állandÓan friss vfu uánptlrís) . domborzat(talajvízszint helyzete+ lemosdás)
N:
normáleró. vawis a s |vnak a nvírási felszínre meróleses Összetevóie
o: _-_Delso sunooalil szos c = Konezlo _ A grait eis folyamatok oszll,lyozása
*} r Ó 2g , á :s t Í | ' , u a i*l*n *á á
kézlaÍtt'.Í'lá*,
IT3IffiS
:::r::l:r:::1::::$fu q*-
"X
É
o
f{i|('-{ts$:a}crrn}át
,
I
ff
r*-ie$ssr?$r-6s sJtc-, {t$s*.etst*, lafts&s
r{,áYá*
3?***1** f$RY{iii{|.B
f .ildö$t.$á*3. g{#*rdá*
$ilVa.Já*
g
sáffo.|!.é*
Anvaesilillítás
o4 mt!!]ottközetanyag a gravitáciÓ hatására e|mozdul' e|sállítÓdik' ami a fe|színleousztrr|ását (erozlo. oenuoaclo) eÍgre!ryL
*
k6'ÍstY.á3
tt'r Írje*é ltff atrzgiá *
karszt-t}
:tl
saakádás
_/l''#
erzis hatása),U-alahi vtilgyekben,mztalyozat|an ttirme|ék - Exarégp.(.glwcserek
(-- geroaÍti hu''mveÁ)
*É s {
.s
|$u}fi:lskádás mestsrsdlo,es *'*sffi kadása iireg' báfiY*k" *}i rs'ék
ffi;;:p
:{--\- "}:"-+;;;Y"
47
tc*'Air
46
llr
I
lll.il'
:l
szabadeséssel - meg. teszi ' egy részét
.omlrís: hirtelenkioldÓdÓ.'nacvsebessés a tÖmesmozsások sonín |efelé a mozsÓ anvas tiának
Az eolikus arytaqszll ítás
(1'trr:e*.$. J, - l9s$ - {s s"t{; M.... !$?$ +oMp.iría frii::::rie|e.-:tti i:,|. ibtu''' {',tLrxatrrfuiis*& 1*á{*i:ti{******t}.:
.........,,, @
lÁ.ifid'
É r h. l . &t r p
*.
ffi
sáÍtd away $áfíiád
p'aY*rYtsírt nss*fl Í},fsv*fil* l Í{l1áí wlnd eí*$í$n
48
49
til
r_i
I
llliir
r ,r l l
ril
l
I
SáltáciÓ
KorráziÓ
;.}3' Bix
!:t$,ú '^ *gnafir@glqit lromolf*lr*.tn fÖltbt-
s,**Yit*,, F*iixs,irY;{l*S{: p{)ys}tri*ái
opá!i' **. ,1 bos+lí.Ylt#'is h*x6[*ffiffii{i( íii1;6
j ji * í h. : s ' . ; ' x , ' n ! +l ', ; *, , ,. í# ] -!; . i . 1 k H \ | , x'' Á. í{ i { !' I l | t s ht íi i ' r*, r' h 'l i n, ' } . í+ i v jx r a f l nl l
F hn i4tis at-vagsz tillíttis - linerárisésareális erÓzi szél A normális erósségíl kvarchomok sállítÓ képessége: . d. homok(l-o.25 mm) néhány meter . k homok( -O.125mm) egylon . f' homok ( -0.062 mm) néhany kn-nyi . d' kózet|iszt( -{.03l mm) sáz kn.nyi . f. kózetliszt ( -{.0l5 mm) 500 lan-nyi . agyagosf' kózetlisá ( <0.015mm) kiirberepii|hetia FÖldet kritilos nlnísi
homokszemcse áfinérö (mm)
50
51
it
ll'l
i
]L
- lamináris ésturbulensvízfolvás
Tgrbulens íoitás
1 FolyÓvízi medertípusok (a foly jellege alapjárt) $ilkláleíág' { | 3$ rn-e* ár$r?}
I
Í19, ál:r*: }'nnrináris {Á) *s turbulens (B} lblyás fiigg le. proÍil.ia(Petts ís 'F'$stor-. |9tl5 *.seerinr) ge$.s$bs$.qé&i - fluviális (folyovízi) iiledékszállítás
a + 2$ fi.éá ártér Íé|3zíftá a J?..Í.ÍrÍéri le|sz|ha árlár
s*"$. r""pm ****s**l;'*"]" tr#r: "*rt
-
a foly munkája: iiledéksállítás'
tfiffi
erzi, szedimentríci
I I t :t :] " j @
Slt* á,
** , :::,1SsSX*.$ji tr
t ** , l
,';É. :::: -'é :'
#í*
e:sT
{n*l***;j * WX *+* rxn'*,
fue$!á!Üfi& {m}
sfil'
.s$4 *1
.lls':*ÉÍo'
1{íl
52
53
r iil
-i
I
r
i
I
J
Abr ziös fol}lanatokésuledélrszáIlíais
Glacililis folvamank ésijledelrszÍllítás
BÁRilER.szl6tT
kÖu'pes l$fts*rsrint
54
JJ
!1 1 ,1
l-'* * * i
t]]edékkn-ra;g
k
kórnyezctek SárazÍóldi éstengcri iiledékképzódési
feltételek maihoz a ftildtÖrténet során az iiledékképzódési
Közettévlás ésutlagos .talakullÍsok
. FolyÓvíá(fluviatilis) ktimyeza 'JplElacisq*. TgLi.i!!9íLé!BáLddég-
. Fornís- éshar|anqi iiledékek Ltj]dÁIfuánzó dé i kÖrtv eze tek s
. . . .
Zátonyok éslagunák ve Se|f Öv(szublitoní.lis fácies) Kontinentális leitÓ (bathiríLlis fácies) Tcqírri medence(abisszális fácies)
56
JI
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
