nyúl

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiŐshonos Háziállatok TenyésztéseJegyzeteknyúl

Nyúl:
A házinyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) az európai Nyúl:
A házinyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) az európai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cregi_ny%C3%BAl" \o "Üregi nyúl" üregi nyúl  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zias%C3%ADt%C3%A1s" \o "Háziasítás" háziasított változata. A házinyulat haszonállatként a húsa és a bundája miatt éppúgy tartják, mint házi kedvencként. Házi kedvencként a törpe  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fajta" \o "Fajta" fajták terjedtek el, de erQsen terjedQben van a különleges színezetq vagy extrém küllemi jegyekkel (pld hosszú szQr, nagy test, igen hosszú, vagy lógó fülek, különleges színezet) bíró fajták társ- vagy díszállatként való tartása is.
A házinyúlról általánosságban
A házinyúl Qsével, az üregi nyúllal együtt a nyúlalakúak és nem a rágcsálók rendjébe tartozik, bár sokáig odasorolták a binominális nomenklatúrában (rendszertanban). A külön besorolást metszQfogai számának köszönheti. A házinyúl 4 metszQfoggal rendelkezik, a rágcsálók viszont csak 2-vel.Azonkívül a nyúl végtagjai szQrözöttek, és kizárólag növényevQ. Mindenesetre attól, hogy nem rágcsálók, igenis rágcsálnak. Fogaik ugyanis folyamatosan nQnek, koptatniuk kell - néha a kertészek és a gazdik bosszúságára. A kifejlett házinyúl súlya 1.5 kg nál kezdQdik, a legnehezebb óriásnyulak elérhetik akár a 12 kg-ot is. A test hossza 30-70 cm között változhat. A házinyúl testfelépítése, mint a legtöbb emlQsállatnál, fej, törzs és végtagok. A köztudatban élQ nyúlfej tojásdad, jellegzetes hosszú fülekkel (nyuszifül).Természetesen hallásuk igen jó, ezért egymás között az emberek számára nem, vagy csak alig hallható hangokkal kommunikálnak. A fej erQteljes, a homlok domború. Néhány törpenyulat (pld Holland "színes" törpenyúl) igen kicsi fülekre szelektáltak, a Kosorrú nyulaknak pedig fajtájukra jellemzQ, lógó fülük van. Mindenesetre a hagyományos nyúlfül igen elQnyös tulajdonosának, mivel a nyulaknak igen kevés verejtékmirigyük van, a fülükön keresztül adják le a felesleges hQmennyiséget. Minden nyuszit óvni kell a túlzott melegtQl, de az utóbbi fajtákra fokozottabban kell vigyázni! Az orrnyillások mellett tapintó "bajusz" szQrök találhatóak. A nyulak szeme viszonylag nagy, periférikus látásuk oldalra kiváló. Jellegzetesen hasadt "nyúlajkuk", állandóan mozgó orrocskájuk egyedi és mulatságos látvány. Az orrmozgatás, szaknyelven orrjáték a szaglás elQsegítésére, de kommunikációra is szolgál. A nyulak álla alatt található egy mirigy, amelynek váladékával megjelölik (álldörzsöléssel) a sajátjuknak ítélt dolgokat. Ez a szag az ember számára nem érzékelhetQ. Rágóizmaik igen fejlettek, fogkoptatás céljából nagyon sokat kell használják állandóan növekedQ fogaikakat. A bak (hím) nyulak feje erQteljesebb, "burkoltabb" lehet. A házinyulak törzse A nyakkal kezdQdik, amely igen rövid, szinte átmenet nélkül illeszkedik a törzshöz. A nyakon meglazult bQr "tokát" eredményez, de ez a szervezeti szilárdságának hiányára vagy elhízásra utal, nem is díjazzák a tenyésztQk. Bár az idQsebb és a többször ellett anyáknál megbocsájtható. A nyúl mellkasa széles és mély, a háta széles és jól izmolt, mely tény az ugráló helyváltoztatáshoz nélkülözhetetlen. A hát erQsebben vagy gyengébben, de minden esetben ívelt. Az arányos törzs 3x olyan hosszú, mint a nyúl szélessége, de itt is lehetnek kivételek. A nyúl hasa feszes, 3-4, ritkán 5 pár csecsbimbója van. A törzs rejti a belsQ , életfontosságú szervrendszereket: a keringési- légzési- emésztési, valamint a szaporítószervrendszereket.
A házinyúlnak különleges emésztési szervrendszere van. A növényeket igen nehéz megemészteni, fQleg a növényi sejtfalakat alkotó cellulózt. A nyulaknak a megevett táplálékot fQleg a vakbelükben mikrobiális segítséggel kell lebontaniuk, így a gyomruk aránylag kicsi - itt történik a könnyen emészthetQ tápanyagok lebontása és felszívódása- a vakbelük jól fejlett. Viszont a vakbélbQl az alaposan megemésztett, vitaminokkal és fehérjékkel teli táplálék a vastagbelükbe kerül, majd távozik szervezetbQl. Ezt a nyúlnak újra el kell fogyasztania. Meg is teszi, általában az éjszakai órák valamelyikében, teljes nyugalom esetén. Ezt szaknyelven cökotrófiának nevezik. A lágy bélsár szQlQfürtszerq, kicsi, lágy, a nyúl közvetlenül a végbelébQl az ajkaival szedi ki és egészben nyeli le. Ez LÉTFONTOSSÁGÚ számára, a vitamin- ásványi anyag- és fehérjetartalom végett, e nélkül elpusztulna. Tehát ne rójuk meg érte, különben a legtöbb nyulas gazda ezt észre sem szokta venni. A valódi bélsár a klasszikus, mindenki által ismert& nyúlbogyó. A nyúl apró, bolyhos farka egyenes, általában a tomporához símul, mert fenntartva hordja.A nyúlkommunikációban játszik szerepet- például az udvarló baknyúl billegeti. A házinyúl végtagjai, a melsQ és a hátsó lábak jellegzetesen az ugráló helyváltoztatás céljára módosultak. Szorosan a testhez simulnak. A melsQ végtagok viszonylag rövibbek,egyenesek, a nyúl testét a talaj fölé emelik. Egyéb ugró mozgással közlekedQ állatfajokhoz képest (ugróegerek, kenguruk) viszonylag jól fejlettek. Ennek oka, hogy a nyulak ásnak és például tisztálkodásra is intenzíven használják mellsQ lábaikat. A hátulsó végtagok nagy combizomfelülettel rendelkezQ, erQs testrészek, összetéveszthetetlen faji bélyegei MINDEN nyúlféle fajnak. Talpon járó állatok, a talajjal érintkezQ lábfelület megfelel az emberének. Rövid,inas, szikár alsó lábszár és erQs combok alkotják a hátsó végtag többi részét. A végtagok rövid ujjakban és erQs karmokban végzQdnek. A házinyúl testfelépítése, külleme egyedi és jól felismerhetQ. A nyúl vonzó és különleges esztétikai látványt nyújtó háziállatunk.
A nyúl háziasítása
A házinyúl domesztikálása (háziasítása) már az ókorban elkezdQdött, bár egészen egyértelmqen csak a XIV. században lehet erre bizonyítékot találni. Az üregi nyúl, házinyulaink Qse Észak-Afrikában és a Pireneusi félszigeten volt Qshonos, elterjedését nagymértékben emberi beavatkozásnak köszönheti. Az ókori Egyiptomból fenmaradt falfestményeken rabszolgák áldozati állatokat, közöttük hosszú fülq nyulakat is szállítanak. Kérdés, hogy ezek milyen fajta és már háziasított nyulak voltak-e? Feltevések szerint az ókori Egyiptomban nagy számban, szakrális (vallási) célból tartott húsevQ állatokat a szapora nyulak húsával is táplálták. A nyulak húsát természetesen az ember is szívesen fogyasztotta. Az Ószövetségben Mózes a tenyésztett állatok között említi, de a nyúlhús fogyasztását tiltja. Annál inkább kedvelték a nyúlhúst az ókori Rómában. Hatalmas, falakkal körülvett kertekben, u.n. leporáriumokban tenyésztették a nyulakat. Persze az esetleges kiszökéseket nem tudták kivédeni, így a nyulak mindenhol elterjedtek Európában, ameddig a rómaiak birodalma elért. (Britannia és egyéb provicinák). A római emberek különleges csemegéjének számított a frissen született kisnyuszi…
A középkorban nemesi kastélyok kertjeiben, vadaskertekben éppen úgy megtalálhatóak voltak a nyulak, mint a szerzetesek kolostoraiban. A tartási körülmények és a felhasználás alapvetQen nem változott: a szerzetesek böjtös eledelként fogyasztották a rómaiak csemegéjét. Ekkoriban kezdQdött a házinyulak fajtáinak kialakulása. Angliából igen nagy testq, lógó fülq "istállónyulakról" érkezik hír, Flandria szintén nagytestq nyuláról, a 12 kg-ot is elérQ AngevinrQl híres. Délkelet-Ázsia (Thaiföld) kolostoraiban "ezüstszínq" nyulakat tenyésztenek buddhista szerzetesek. Egy szentképen a Madonna mellett hófehér nyuszi ül. A nyulak már nem mentek különlegességszámba: megjelentek a szegényebb családok, a köznép v7CD“”žŸ ¡õö … † Á Â È É Ä


^

t

œ

¾

Ž”˜¢ªºâðNú0#F#ô&
'T)n)2+D+0,:,f.t.2H2L2\2n3p3v3Š3:7<7º7¼7;8<8a8n8òçÙçËç¼ç¼°¼ç¼ç¼°¼ç¼ç¼°¼çÙçÙçÙçÙçÙçÙçÙçËçÙçÙçËçËçÙçËçËçÙçÙçÙçËçÙçÙçÙçÙh^Ahh^Ah>*CJaJjh^Ahh^AhCJUaJh^Ahh^Ah6CJ]aJh^Ahh^Ah5CJ\aJ h^Ahh^AhCJaJh^Ahh^Ah5>*CJaJEÄ


Æ!2H2À9òIôI$QnQRZ~ZäZ [\[R_˜_`Œ`ëëÕÕë¿¿ë²ëÕëëëëëëëëë
-D`MÆ
ÿøüÿgd^Ah¤d ¤d-D`@&MÆ
ÿøüÿ[$\$gd^Ah¤d ¤d-D`@&MÆ
ÿøüÿ[$\$gd^Ah ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gd^Ah j{þn8¿9À9Â9Í9T>¬>?HôIˆJ&N¼N¢PøP$QnQ„YîY(ZNZRZzZ~ZäZæZ [[D[R_–_˜_²_`B`Œ`®`ø`aˆbÖbØbcc,cZc\cddBeJedeŠeVf”f²føf¸hÖhvi¾i`l¤l,n|n~qîqRs¸sðuNvNx®xh{j{õçõçõçõåõçõçõçõçõçõ×õ×õ×õ×õ×õçõ×õ×õ×õ×õçõ×õ×õÈõÈõÈõ×õçõçõçõçõçõçõçõçõçõçõ½ h^AhhµNvCJaJjh^Ahh^AhCJUaJh^Ahh^Ah6CJ]aJUh^Ahh^Ah5CJ\aJ h^Ahh^AhCJaJJidéki istállóiban, portáin is. A városiasodás egész folyamata alatt és az Európán kívüli földrészek gyarmatosítása során az emberek magukkal vitték a kis helyen is tartható, olcsón takarmányozható nyulaikat élelemforrásként, de állatszeretetbQl is.

A XIX. században a tenyésztési kedv magasra csapott a nyúltartók köreiben. A már meglevQ különféle típusú nyulakból és a spontánul jelentkezQ küllemileg elváltozott (lógó fül, hosszú vagy rövid szQr stb.) nyulakból fajták sokaságát tenyésztették ki: óriásnyulakat, törpenyulakat, különleges egyedi rajzolatos (foltos) nyulakat, lógó fülq, azaz kosorrú nyulakat, bársonyos, a normálisnál rövidebb szQrq (rex) nyulakat, hosszúszQrq nyulakat (angóranyúl, rókanyúl) és még folytathatnám. A legtöbb nyúlfajta tenyésztése húshasznúnak indult. Napjainkban ez a folyamat- az új fajták kitenyésztése - tovább folytatódik. Mivel a haszon (hús) nyulak csaknem kizárólag hibridek, így a haszonnyúltenyésztQk manapság vagy hibridalapanyagot állítanak elQ bizonyos fajták tenyésztésével, vagy magukat a hibrideket szaporítják tovább. Sokkal népszerqbb azonban a nyulak sport (kiállítási)- és hobbi(kedvenc) célra történQ tenyésztése.
A házinyúl fajtáinak csoportosítása
A házinyulak fajtáit szerte a világon számontartják, küllemüket, fajtajegyeiket FAJTALEÍRÁSOKBAN, u.n. STANDARDEKBEN rögzítik. A hivatalos nyúlkiállításokon ezek alapján dönti el a nyúl-küllembíró, hogy az adott nyúl mennyire felel meg a fajtaleírásnak, és ez alapján dönti el, milyen minQsítést (megfelelQ -jó-igen jó  kitqnQ - kiváló), esetleg címet, díjat (fajtagyQztes) kaphat az állat. Arra a kérdésre, hogy hány házinyúlfajta létezik, nem lehet egyértelmq választ adni. Minden országban az illetékes nyulakkal (is) foglalkozó egyesület dönti el, melyek hazájukban az ELISMERT FAJTÁK. Léteznek olyan esetek, ahol bizonyos frissen kitenyésztett fajtákat nem engednek kiállítani, talán még bemutatni sem. Persze ez nem veszi el az új fajtákat tenyésztQk kedvét! Summa summárum: minden országban más és más számú házinyúlfajta létezik. A különféle nyúlfajták száma- bizton állítom- 200 felett van világszerte. A sok nyúlfajtát illett csoportosítani, hiszen ez minden tenyésztett állatfajál szokásban van. A legrégibb csoportosítás a Nyúlfajták hasznosítási irány szerinti csoportosítása mely szerint: - hústermelQ fajták
- prémtermelQ fajták
- hús- és prémtermelQ (kettQs hasznosítású) fajták
- gyapjútermelQ fajták
- sport- és hobbifajták léteztek.
Ez elméletben szépen mutatott ugyan, de a csopotok állandóan összemosódásnak voltak kitéve. Teszem azt, a Fekete-cser nyúl népszerq sportnyúl mindmáig- és ha valaki élelmezési célra tenyészti? És az a tenyésztQ, aki a klasszikus húsnyúl Új-zélandi fehér nyulait a világért sem vágná le? Ami a gyapjútermelQ fajtákat illeti, ezek kizárólagosan az Angóra nyúl országonként külön tenyésztett fajtaváltozataiból léptek elQ külön fajtákká. Ezért manapság két modernebb csoportosítást használnak a kiállításokon:
Testnagyság szerinti csoportosítás
- Óriásnyulak - 5, de inkább 5,5 kg súlyt meghaladó nyúlfajták
- Közepes testq nyulak -3,5 - 5 kg-os testsúlyú nyúlfajták
- Kistestq nyulak -2- 3,5 kg- os testsúlyú nyúlfajták
- Törpenyulak -0,9- 2 kg testsúlyú nyúlfajták
A legtöbb házinyúlfajta vad Qséhez hasonló állagú és hosszúságú szQrzetet visel, ezt nevezik "normál szQrzetnek". De nem csak ilyenekbQl áll a nyúlvilág&
SzQrzet minQsége szerinti csoportosítás
- Normál szQrq fajták
- HosszúszQrq fajták -Angóranyúl, Rókanyúl
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:EnglishAngoraRabbit.jpg" \o "Angóra nyúl"  INCLUDEPICTURE "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/EnglishAngoraRabbit.jpg/300px-EnglishAngoraRabbit.jpg" \* MERGEFORMATINET 
Angóra nyúl
- RövidszQrq fajták - A bársonyszQrq Rex nyulak
Mindkét csoportosítást együtt használják a kiállításokon, de általában a testsúly szerinti csoportosítás élvez elQnyt.
Nyúl-fajtacsoportok a kiállításon
A nyulak hivatalos kiállításain nehéz dolga van a bírálóknak. A sokféle fajtaleírás megzavarhatja a legtapasztaltabb szakembert is. Így a bírálatnál egy új fajtacsoportbeosztás lép be, mindegyiknél meg van adva, hogy milyen tulajdonságokat vegyen elsQdlegesen figyelembe, és mely tulajdonságokkal lehet kissé elnézQbb.
I. fajtacsoport: Egyszínq nyúlfajták
Kissé becsapós, mert ide tartoznak az üreginyúl-Qs sávozott szQrszálaival és annak változataival rendelkezQ nyuszik is. Viszont a fehér színq nyulak NEM ide nyertek besorlást. Pédafajták: Óriásnyulak, Bécsi kék és fekete nyúl, Újzélandi vörös nyúl, Alaszka nyúl, Nagy-és Kis csincsilla nyúl, Havanna nyúl, Holland "Színes" törpenyulak.
II. fajtacsoport: Tarka nyúlfajták
Ide tartoznak azok a többszínq nyuszik, melyek jellegzetes "jegyekkel" és színeloszlással rendelkeznek. Példafajták: Fehér Hotot nyúl, Kaliforniai nyúl, Thüringiai nyúl, Cser nyulak, Orosz nyúl.
III. fajtacsoport: Rajzolatos nyúlfajták
Ide is többszínq nyuszik tartoznak, de a rajtuk elhelyezkedQ színes foltok elhelyezkedését, egységes színét nagyon szigorúan bírálják el. Pld az orron levQ "Lepke"-rajzolatnak szabályosnak kell lennie, a legkisebb eltérések is pontlevonást, sQt kizárást is jelenthetnek! Példafajták: Angoltarka nyúl, Tarka óriásnyúl, Hollandtarka nyúl, Japántarka nyúl, Háromszínq "Dreifarben" nyúl.
IV. fajtacsoport: Ezüstözött vagy gyöngyözött nyúlfajták
Speciális színük miatt kerültek külön csoportba, és ezt a jellegzetes tulajdonságukat bírálják a legszigorúbban. Példafajták: Nagy ezüst nyúl, Kis ezüst nyúl, Gyöngymókus nyúl.
V. fajtacsoport: Albínó és egyéb fehér színq nyulak
Na, ide befér minden nyuszi, amely hófehér! Még a Bécsi fehér nyúl is, pedig ez a fajta csak egy speciális génmódosulás miatt fehér színq, és a többi fajtával ellentétben a szemei kék színqek. Példafajták: Fehér óriásnyúl, Újzélandi fehér nyúl, Hermelin törpenyúl, Bécsi fehér nyúl.
VI. fajtacsoport: Lógófülq (Kosorrú) nyúlfajták
Az öszes lógó fülq nyúl ide tartozik, legyen törpe vagy óriás. A fülek és a fejforma elbírálására nagy súlyt helyeznek ebben a csoportban. Példafajták: Francia kosorrú nyúl, Angol kosorrú nyúl, Kis kosorrú nyúl, Törpe kosorrú nyúl, Miniatqr kosorrú nyúl.
VII. fajtacsoport: Speciális szQrzetq nyúlfajták
A nem normál szQrzete rendelkezQ nyuszik részére. Itt a szQrzet a bírálat legfontosabb része. Példafajták: Normálisnál hosszabb szQrq nyúlfajták: Angóranyulak (Német, Francia), Rókanyulak (Normál és Törpe) Normálisnál rövidebb szQrq nyulak:Rex nyúl,Kis (Kleine) Rex nyúl, Törpe Rex nyúl. Normálistól szQrzetfényességben eltérQ nyulak: Szatén nyúl.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 14 2009 6. gyakorlat ady analízis dolgozat b1 civilisztika csavar éghajlat épszerk 5 éptöri ii etika fejlődéslélektan germánok inverz függvény java kafka ket kidolgozott tétel matek 1 matematika menedzsment minden ami valszám mindennapok kémiája pdf posztmodern pr elmélet prax prof. dr. héjj andreas puska rezgéstan román sejtbiosz sorozat szerep szerves kémia szivattyú tektonika tematika termelési tényezők természetföldrajz természetvédelmi biológia toxikológia tűzjelző vektor vezetői vizsgatételek word zsidó kultúra