védett háziállatok

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiŐshonos Háziállatok TenyésztéseJegyzetekvédett háziállatok

Módosult a védett és Qshonos, valamint veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták körének szabályozása

Az ökológiai állattartásban jelentQs szerepet kap az Qshonos haszonállatok tartása, mert természetes körülmények között tartva kiváló minQségq vágóállat és állati termék elQállítás várható. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok között az ökológiai gyepgazdálkodásban, valamint az Érzékeny Természetvédelmi Területeken gyepgazdálkodási programokban jelentQs szerepet kapnak ezek az állatok.
A védett és Qshonos, valamit veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták körének megállapítását 2007. évtQl a 4/2007 (I.18) FVM-KvVM rendelet szabályozza. Korábban az 1994. évi FM-KTM rendelet hatáskörébe tartoztak a külön figyelmet érdemlQ állatfajták, ez a rendelet most hatályát vesztette.
A védett Qshonos mezQgazdasági állatfajtákat Magyarország természetföldrajzi környezetében tenyésztik a történelmi múltra visszatekintQen, ezáltal a nemzeti örökség, a mezQgazdasági génbank, valamint a természet-és tájvédelem részévé váltak. Ezek szarvasmarha, szamár, sertés, juh, kecske, baromfifélék és nyúl fajba tartozó mezQgazdasági állatfajták (haszonállatok).
A veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták magas genetikai értéket képviselnek, nem Qshonos állatfajták. A változó gazdasági és termelési viszonyok folyamán kiszorultak a termelésbQl, és ezért a génállományuk megQrzése érdekében szükségessé vált védelmük. Ezek a szarvasmarha, ló és a ponty mezQgazdasági állatfajba tartoznak.
Érdemes megfigyelni, hogy a magyartarka még az 1960-70-es években is szinte kizárólagos tejtermelQ haszonállat volt hazánkban a szarvasmarha fajon belül, majd az 1972-ben indított intenzív szarvasmarha-program keretében behozott magasabb termelési szintq, de intenzív tartási-takarmányozási igényekkel termelQ holstein-fríz állomány vált uralkodóvá.
A Rendelet mellékletében felsorolt fajták évenként felülvizsgálatra kerülnek a Miniszter által most életre hozott Pshonos Haszonállatok GénerQforrás Bizottság által.
A védett és Qshonos, valamint veszélyeztetett fajták körének módosítását kérhetik a termelQk, amennyiben kérelmüket kellQ indokolással és adatokkal alá tudják támasztani. A kérelmeket a mezQgazdasági miniszternek kell eljuttatni.
A kezdeményezést a Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a miniszternek a besorolás módosítására.
A Bizottság évente áttekinti a minQsített fajták helyzetét, és ha szükséges, javaslatot tesz azok fenntartható hasznosítására. A Bizottság tagjai között az Qshonos fajták szakmai szervezeteinek delegált képviselQi; a földmqvelésügyi, a természetvédelemért felelQs miniszter, valamint a tenyésztQ hatóságok delegáltjai vesznek részt, az elnököt a miniszter 3 évre nevezi ki.
Az új szabályozással hangsúlyozottan elQtérbe kerülnek azok az állatfajták, melyeknek közvetlen gazdasági hasznuk ugyan elmarad az intenzív fajtákétól, de extenzív körülmények között is jól tarthatók. A természetes környezetben, természetes és vegyszermentes tápanyagokat hasznosítva kiváló minQségq, ízletes és egészséges élelmiszer alapanyagot tudnak elQállítani. Nem igényelnek termelésfokozókat, nem is tudják azokat hasznosítani.
Tartásuk a kedvezQtlen termQhelyi adottságú és természetvédelmi területeken elterjedt.
Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az Qshonos állatok között néhány fajta eddig is a támogatottak között szerepelt (magyar szürke marha, magas genetikai értéket képviselQ lovak, mangalica, Qshonos juhok, Qshonos baromfi fajok).
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv programban várhatóan megfelelQ támogatáshoz juthatnak ezek a veszélyeztetett állatfajok, hiszen a kiváló minQségq és egészséges élelmiszer termelés mellett a magyar állattenyésztés genetikai alapját hordozzák. Tenyésztésükkel az intenzív fajták elQállításában is fontos géntartalékot Qriznek. Megjelenésükkel színesítik a vidék látványosságát, növelik turisztikai értékét.
Védett és Qshonos mezQgazdasági állatfajták: magyar szürke szarvasmarha; magyar bivaly; magyar parlagi szamár; szQke,- fecskehasú, és vörös mangalica; fehér hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, cikta juh; magyar kecske; sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, fogoly színq magyar, fehér-, fekete,- kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; magyar parlagi gyöngytyúk; fodros tollú magyar lúd, magyar lúd; tarka-, fehér magyar kacsa ; brozpulyka, rézpulyka; magyar óriás nyúl.
Veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták: magyartarka szarvasmarha; gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, furioso-north star, nóniusz, shagya arab ló; nyurga ponty, tQponty hal.


 HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/fmk.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_fmk.jpg" \* MERGEFORMATINET  Módosult a védett és Qshonos, valamint veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták körének szabályozása

Az ökológiai állattartásban jelentQs szerepet kap az Qshonos haszonállatok tartása, mert természetes körülmények között tartva kiváló minQségq vágóállat és állati termék elQállítás várható. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok között az ökológiai gyepgazdálkodásban, valamint az Érzékeny Természetvédelmi Területeken gyepgazdálkodási programokban jelentQs szerepet kapnak ezek az állatok.
A védett és Qshonos, valamit veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták körének megállapítását 2007. évtQl a 4/2007 (I.18) FVM-KvVM rendelet szabályozza. Korábban az 1994. évi FM-KTM rendelet hatáskörébe tartoztak a külön figyelmet érdemlQ állatfajták, ez a rendelet most hatályát vesztette.
A védett Qshonos mezQgazdasági állatfajtákat Magyarország természetföldrajzi környezetében tenyésztik a történelmi múltra visszatekintQen, ezáltal a nemzeti örökség, a mezQgazdasági génbank, valamint a természet-és tájvédelem részévé váltak. Ezek szarvasmarha, szamár, sertés, juh, kecske, baromfifélék és nyúl fajba tartozó mezQgazdasági állatfajták (haszonállatok).
A veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták magas genetikai értéket képviselnek, nem Qshonos állatfajták. A változó gazdasági és termelési viszonyok folyamán kiszorultak a termelésbQl, és ezért a génállományuk megQrzése érdekében szükségessé vált védelmük. Ezek a szarvasmarha, ló és a ponty mezQgazdasági állatfajba tartoznak.
Érdemes megfigyelni, hogy a magyartarka még az 1960-70-es években is szinte kizárólagos tejtermelQ haszonállat volt hazánkban a szarvasmarha fajon belül, majd az 1972-ben indított intenzív szarvasmarha-program keretében behozott magasabb termelési szintq, de intenzív tartási-takarmányozási igényekkel termelQ holstein-fríz állomány vált uralkodóvá.
A Rendelet mellékletében felsorolt fajták évenként felülvizsgálatra kerülnek a Miniszter által most életre hozott Pshonos Haszonállatok GénerQforrás Bizottság által.
A védett és Qshonos, valamint veszélyeztetett fajták körének módosítását kérhetik a termelQk, amennyiben kérelmüket kellQ indokolással és adatokkal alá tudják támasztani. A kérelmeket a mezQgazdasági miniszternek kell eljuttatni.
A kezdeményezést a Bizottság véleményezi és javaslatot tesz a miniszternek a besorolás módosítására.
A Bizottság évente áttekinti a minQsített fajták helyzetét, és ha szükséges, javaslatot tesz azok fenntartható hasznosítására. A Bizottság tagjai között az Qshonos fajták szakmai szervezeteinek delegált képviselQi; a földmqvelésügyi, a természetvédelemért felelQs miniszter, valamint a tenyésztQ hatóságok delegáltjai vesznek részt, az elnököt a miniszter 3 évre nevezi ki.
Az új szabályozással hangsúlyozottan elQtérbe kerülnek azok az állatfajták, melyeknek közvetlen gazdasági hasznuk ugyan elmarad az intenzív fajtákétól, de extenzív körülmények között is jól tarthatók. A természetes környezetben, természetes és vegyszermentes tápanyagokat hasznosítva kiváló minQségq, ízletes és egészséges élelmiszer alapanyagot tudnak elQállítani. Nem igényelnek termelésfokozókat, nem is tudják azokat hasznosítani.
Tartásuk a kedvezQtlen termQhelyi adottságú és természetvédelmi területeken elterjedt.
Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az Qshonos állatok között néhány fajta eddig is a támogatottak között szerepelt (magyar szürke marha, magas genetikai értéket képviselQ lovak, mangalica, Qshonos juhok, Qshonos baromfi fajok).
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv programban várhatóan megfelelQ támogatáshoz juthatnak ezek a veszélyeztetett állatfajok, hiszen a kiváló minQségq és egészséges élelmiszer termelés mellett a magyar állattenyésztés genetikai alapját hordozzák. Tenyésztésükkel az intenzív fajták elQállításában is fontos géntartalékot Qriznek. Megjelenésükkel színesítik a vidék látványosságát, növelik turisztikai értékét.
Védett és Qshonos mezQgazdasági állatfajták: magyar szürke szarvasmarha; magyar bivaly; magyar parlagi szamár; szQke,- fecskehasú, és vörös mangalica; fehér hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, cikta juh; magyar kecske; sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, fogoly színq magyar, fehér-, fekete,- kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; magyar parlagi gyöngytyúk; fodros tollú magyar lúd, magyar lúd; tarka-, fehér magyar kacsa ; brozpulyka, rézpulyka; magyar óriás nyúl.
Veszélyeztetett mezQgazdasági állatfajták: magyartarka szarvasmarha; gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, furioso-north star, nóniusz, shagya arab ló; nyurga ponty, tQponty hal.


 HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/fmk.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_fmk.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Fehér magyar kakas  HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/fmt.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_fmt.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Fehér magyar tyúk   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/smk.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_smk.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Sárga magyar kakas   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/smt.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_smt.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Sárga magyar tyúk   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/efk.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_efk.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Erdélyi kopasznyakú kakas (fehér változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/eft.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_eft.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/kmk.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_kmk.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Kendermagos magyar kakas   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/kmt.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/m_kmt.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mt.html" Kendermagos magyar tyúk   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh2.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh2s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/fml.html" Fodrostollú magyar lúd   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh3.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh3s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/pu.html" Rézpulyka   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh1.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh1s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mv.html" Magyar vadas nyúl   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh5.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh5s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mvk.html" Magyar vadas kacsa   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh4.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh4s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/pu.html" Bronzpulyka   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh8.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh8s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mtm.html" Magyar tarka marha   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh6.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh6s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mszm.html" Magyar szürke marha   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh7.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh7s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/biv.html" Bivaly   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh9.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh9s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/hrj.html" Hortobágyi racka juh (fehér változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh10.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh10s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/hrjf.html" Hortobágyi racka juh (fekete változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh12.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh12s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/cj.html" Cikta juh   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh11.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh11s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/sza.html" Szamár   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh13.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh13s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/cig.html" Cigája juh   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh14.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh14s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/ke.html" Kecske   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh15.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh15s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/gyr.html" Gyimesi racka juh   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh18.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh18s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mg.html" Mangalica sertés (szõke változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh17.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh17s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mg.html" Mangalica sertés (vörös változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh16.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh16s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mg.html" Mangalica sertés (Fecskehasú változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh21.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh21s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/sa.html" SHAGYA ARAB   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh20.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh20s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mf.html" MEZÕHEGYESI FÉLVÉR   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh19.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh19s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/gid.html" GIDRÁN   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh22.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh22s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/kf.html" KISBÉRI FÉLVÉR   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh23.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh23s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/huc.html" HUCUL   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh24.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh24s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/li.html" LIPICAI   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh25.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh25s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/no.html" NÓNIUSZ   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh28.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh28s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/ku.html" KUVASZ   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh27.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh27s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/ko.html" KOMONDOR   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh26.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh26s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/mu.html" MUDI   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh34.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh34s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/pum.html" PUMI   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh32.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh32s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/smv.html" SIMASZÕRÛ MAGYAR VIZSLA   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh31.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh31s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/dmv.html" DRÓTSZÕRÜ MAGYAR VIZSLA   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh30.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh30s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/ek.html" ERDÉLYI KOPÓ   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh29.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh29s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/ma.html" MAGYAR AGÁR   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh35.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh35s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/puli.html" PULI (fehér változat)   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/Rmh33.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://www.katki.hu/RMH/Rmh33s.jpg" \* MERGEFORMATINET   HYPERLINK "http://www.katki.hu/RMH/puli.html" PULI (fekete változat) 


Védett magyar háziállatok:
Szarvasmarhafélék
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \o "Magyar szürke szarvasmarha" Magyar szürke szarvasmarha ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_tarka_szarvasmarha" \o "Magyar tarka szarvasmarha" Magyar tarka szarvasmarha ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzibivaly" \o "Vízibivaly" Magyar bivaly




Juh
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_racka_juh" \o "Magyar racka juh" Magyar racka juh ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyimesi_racka_juh" \o "Gyimesi racka juh" Gyimesi racka juh · Cigája · TejelQ cigája ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cikta" \o "Cikta" Cikta




Kecske
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_parlagi_kecske" \o "Magyar parlagi kecske" Magyar parlagi kecske




Sertés
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mangalica" \o "Mangalica" SzQke, fecskehasú, vörös mangalica




Baromfi
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_ty%C3%BAk" \o "Magyar tyúk" Sárga, kendermagos, fehér, fogolyszínq magyar tyúk ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_kopasznyak%C3%BA_ty%C3%BAk" \o "Erdélyi kopasznyakú tyúk" Erdélyi kopasznyakú tyúk ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka" \o "Pulyka" Rézpulyka ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulyka" \o "Pulyka" Bronzpulyka ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_l%C3%BAd" \o "Magyar lúd" Magyar lúd ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zikacsa" \o "Házikacsa" Magyar kacsa ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6ngyty%C3%BAk" \o "Gyöngytyúk" Magyar parlagi gyöngytyúk




Nyúl
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%B3ri%C3%A1s_ny%C3%BAl" \o "Magyar óriás nyúl" Magyar óriás nyúl




Ló
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gidr%C3%A1n" \o "Gidrán" Gidrán ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lipicai" \o "Lipicai" Lipicai ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisb%C3%A9ri_f%C3%A9lv%C3%A9r" \o "Kisbéri félvér" Kisbéri félvér ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3niusz_(l%C3%B3fajta)" \o "Nóniusz (lófajta)" Nóniusz ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Shagya-arab" \o "Shagya-arab" Shagya-arab ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Furioso-north_star" \o "Furioso-north star" Furioso-north star (MezQhegyesi félvér) ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hucul_l%C3%B3" \o "Hucul ló" Hucul ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_hidegv%C3%A9r%C5%B1" \o "Magyar hidegvérq" Magyar hidegvérq




Szamár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_parlagi_szam%C3%A1r" \o "Magyar parlagi szamár" Magyar parlagi szamár




Kutya
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Komondor" \o "Komondor" Komondor ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kuvasz" \o "Kuvasz" Kuvasz ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mudi" \o "Mudi" Mudi ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli" \o "Puli" Puli ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pumi" \o "Pumi" Pumi ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_ag%C3%A1r" \o "Magyar agár" Magyar agár ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_vizsla" \o "Magyar vizsla" Magyar vizsla ·  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_kop%C3%B3" \o "Erdélyi kopó" Erdélyi kopó






Cigája:
A cigája  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon Qshonos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Juh" \o "Juh" juhfajta.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kis-%C3%81zsia" \o "Kis-Ázsia" Kis-Ázsiából származik.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarország területére a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század végén került a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1n" \o "Balkán" Balkánon és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Románián keresztül. ErrQl árulkodik elnevezése is: zombori juh, oláh juh, de hívták berkének is. Közismert elnevezése a román þigáie szóból származik. Elterjedését elQsegítette az a tény, hogy az addig itt tenyésztett juhokkal ellentétben nem kettQs, hanem hármas hasznosítású volt: húsa és teje mellett finom gyapja is értéket jelentett. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemez" \o "Nemez" nemez- és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Poszt%C3%B3&action=edit&redlink=1" \o "Posztó (megíratlan szócikk)" posztógyárak igénye és Brassó virágzó gyapjúkereskedelme arra ösztönözte az erdélyi gazdákat, hogy durva gyapjas állományaikat lecseréljék a finomabb gyapjút termelQ cigájára. Ez az alapvetQen hegyi juh nagyon jól alkalmazkodott az alföldi környezethez, és rövid idQ alatt elterjedt. Legnagyobb arányban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna-Tisza_k%C3%B6ze" \o "Duna-Tisza köze" Duna-Tisza közén tartották, és itt maradt fenn a tenyésztése az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháborút követQen is, elsQsorban a parasztgazdaságokban, mivel a fajta jelentQsebb tenyészterületei a határokon kívülre kerültek. Magyarországon nem veszélyeztetett fajta, állandó, bár kis létszámú állományban megtalálható. Moldáviában a vezetQ juhfajta, Romániában és Szlovákiában pedig az egyik legfontosabb.

A cigája napjainkban két változatban található meg hazánkban. MindkettQre jellemzQ a sutaság (szarvtalanság). Ritkán a hím (kos) egyednek fejlQdik csavaros alakú szarva. Középmagas termetq, hosszú, lefelé lógó fülek jellemzik. Gyapja fehér, olykor sötét szálakkal tqzdelt, feje és lábai feketék vagy sötétbarnák. BQre, foghúsa, valamint a nyelv sötét színq, erQsen pigmentált. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szaruh%C3%A1m&action=edit&redlink=1" \o "Szaruhám (megíratlan szócikk)" szaruhámmal fedett testrészek sötétszürkék. Évente általában egyet ellik, ritkák az ikerszülések.
"Régi" vagy Qshonos cigája
Többhasznosítású fajta, teje és húsa fogyasztható, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyapj%C3%BA" \o "Gyapjú" gyapjú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Textilipar" \o "Textilipar" textilipari nyersanyag. A kosok 75-80 cm, az anyák 60-65 cm marmagasságúak. Választás utáni 5-6 hónapig fejik Qket, 40-60 liter tejet adnak. A bárányok színe homokszürke. EllenQrzött Qshonos cigája állományunk hozzávetQlegesen ezer anyát és ötven kost számlál. FQleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6r%C3%B6s-Maros_Nemzeti_Park" \o "Körös-Maros Nemzeti Park" Körös-Maros Nemzeti Park, valamint gazdasági társaságok és magántenyésztQk állományát alkotják. ElsQdleges cél a genetikai képesség megQrzése.
Nemesített vagy tejelQ cigája
Kimondottan tejtermelésre szelektált fajta. Testmérete nagyobb, mint a régi cigájáé. A kosok 90-100 cm, az anyák 75-80 cm marmagasságúak. A fejési idQszakban 110-120 liter tejet ad. A bárányai feketén jönnek a világra. Csak suta. 1999-tQl törzskönyvezik külön típusként. 2008-tól tartozik a törvényileg védett Qshonos állatfajták közé.

Cikta:
A cikta az egyik legritkább  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Juh" \o "Juh" juhfajta a világon, egyike védett háziállatainknak.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországi története a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g" \o "Török hódoltság" török hódoltság megszqnése után kezdQdött, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. században, amikor az elnéptelenedett területekre német ajkú lakosságot telepítettek, s a betelepülQk hozták magukkal háziállataikat, köztük a ciktát is. Elterjedésének fQ területe Dél- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúl volt, innen ered másik neve, a tolna-baranyai sváb juh. Állományának létszáma a mezQgazdasági állattenyésztés megváltozásával és a merinófajták térhódításával drámaian lecsökkent. Ma néhány bemutató példánytól eltekintve csak egyetlen nyáj van ebbQl a fajtából egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtestolna" \o "Vértestolna" vértestolnai tenyészetben, ahol több tenyészvonalban tartják fenn. Az Állattenyésztési FelügyelQség  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagydorog" \o "Nagydorog" nagydorogi telepére összeszedte a környékbQl a még föllelhetQ cikta küllemq egyedeket az egykori sváb tenyésztQktQl, így kezdQdött a fajta megmentése. ElsQ feladat a merinós beütések kiküszöbölése volt, s létrejött egy aránylag nagy és homogén állomány. Ma a fajta tenyésztését az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orsz%C3%A1gos_Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_Min%C5%91s%C3%ADt%C5%91_Int%C3%A9zet&action=edit&redlink=1" \o "Országos MezQgazdasági MinQsítQ Intézet (megíratlan szócikk)" Országos MezQgazdasági MinQsítQ Intézet irányítja, s a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juhteny%C3%A9szt%C5%91_Sz%C3%B6vets%C3%A9g&action=edit&redlink=1" \o "JuhtenyésztQ Szövetség (megíratlan szócikk)" JuhtenyésztQ Szövetség törzskönyvezi. Eredeti hazájában,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" \o "Németország" Németországban a cikta teljesen kipusztult, s ez külön fontosságot ad a magyarországi állománynak. A ciktának ma már gazdasági haszna nincs, tartásának elsQdleges célja a génmegQrzés.
A cikta a rackához hasonlóan a kisebb juhfajták közé sorolható. Az anyák mindig szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvalt egyedek a merinó fajtáéhoz hasonló, de könnyebb, csigás szarvat viselnek. Marmagasságuk 58-60 cm. Az anyák testtömege 25-45 kg, a kosoké 45-55 kg között változik. Évente egyszer ellik. A testet hosszú fürtq, durva, fehér színq gyapjú fedi. A fülek tölcsérszerqen sodrottak, keskeny, hegyes, vízszintesen álló kagylót viselnek. A fej és a lábak fehér színq rövid szQrrel borítottak, a körmök és a szarvak viaszsárgák, a bQr pigmentmentes.
Egykor minden sváb portán megtalálható volt. A ciktát eredetileg kétszer nyírták, a kifejlett anyák gyapjútömege évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. Háziipari termékek készültek gyapjából, például vastag zokni (a fuszekli), ujjasok, kesztyqk, valamint a sváb kézmqvesek jellegzetes papucsa, a pacsker.
Tenyésztési cél:
Extenzív Qshonos fajta, jelenleg gazdasági haszna nincs, kizárólag génmegQrzési célból tartjuk fent. ElsQdleges cél a veszélyeztetett fajta tulajdonságainak, eredeti genetikai varianciájának megQrzése, illetve a fajta megQrzéséhez szükséges populációnagyság elérése, fenntartása.

Fajtajelleg leírása:
A fej aránylag kicsi, a homlok lapos és keskeny, az orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. A fülek tölcsérszerqen sodrottak, keskeny, hegyes, vízszintesen álló kagylót viselnek. az anyák mindig szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvakkal rendelkezQ egyedek a merinó fajtához hasonlító csigás szarvakkal bírnak. A csontozat túlfinom, a lábszárak feltqnQen vékonyak. A farok (kurtítás nélkül) a csánkig ér. Marmagasságuk 58-60 cm átlagosan. Az anyák testsúlya 25-45 kg, a kosoké 45-55 kg között változik. Méreteit tekintve kisebb juhfajták közé sorolható.
A fej és a lábak fehér színq rövid szQrrel borítottak, a körmök és a szarvak viaszsárgák, a bQr pigmentmentes. A testet tincsekbe alácsüngQ gyapjú fedi (kevertgyapjas juhfajta). A fejet kivéve (kivéve a hátulsó határ egy ujjnyi szélességét), a fület és a lábakat könyöktQl és térdtQl lefelé nem fedi gyapjú, a "benQttség" gyenge. A gyapjú színe fehér, a tincsek hossza 20-24 cm. A cikta juh tincses gyapjújának minQsége B/C és C/D finomságú. Az átlagos finomság 27-35 m m, de elQfordul 16-20 m m finomságú, és 60-70 m m durvaságú is. Bélanyagtartalmú szálak a tincses szerkezetq bundában is csak ritkán fordulnak elQ. A kifejlett anyák gyapjúsúlya évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. A tisztaság (rendement) magas, 65-70%.

DrótszQrq magyar vizsla:
A drótszQrq magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vad%C3%A1szkutya" \o "Vadászkutya" vadászkutya-fajta. Legközelebbi rokona a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6vidsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "RövidszQrq magyar vizsla" rövidszQrq magyar vizsla.
A magyar vizsla drótszQrq változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6vidsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "RövidszQrq magyar vizsla" rövidszQrq magyar vizsla. A drótszQrq magyar vizsla kialakulása a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. században történt, fiatal fajtának tekinthetQ. A rövidszQrq almokban idQrQl idQre feltqntek az elvárttól eltérQ szQrminQségq egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszQrq vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetQen. Az eltérQ szQrminQségq rövidszQrq egyedeket keresztezték a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tsz%C5%91r%C5%B1_n%C3%A9met_vizsla" \o "DrótszQrq német vizsla" drótszQrq német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tqrQ vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szQrq változat fajtajellegét hordozza.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1966" \o "1966" 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszQrq magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. MeglehetQsen ritka fajta, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mudi" \o "Mudi" mudi és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_kop%C3%B3" \o "Erdélyi kopó" erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.
A magyar vizslákra jellemzQ az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a drótszQrq kissé robusztusabbnak hat.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6vidsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "RövidszQrq magyar vizsla" rövidszQrq magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pointer&action=edit&redlink=1" \o "Pointer (megíratlan szócikk)" pointerek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szetter" \o "Szetter" szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szeretQ gazdának a csillagokat lehozná az égrQl. Rendkívül könnyen tanítható, de házQrzQnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A rövidszQrq változathoz képest jobban bírja a hideget.
Teste: A drótszQrq magyar vizsla jóval súlyosabb és erQteljesebb felépítésq rövid szQrq rokonánál. Törzsének hossza nagyobb, mint a marmagassága. Háta rövid és egyenes, lágyéka enyhén lekerekített. A bordák viszonylag szépen íveltek. A mellkasa legalább a könyökéig ér. MellsQ lábai egyenesek, a könyöke közel van a testéhez. Hátsó lábainak ízületei mérsékelten erQsen kirajzolódók. Mancsai kissé ovális alakúak, szorosan zárt lábujjakkal. Mérsékelten hosszú nyaka enyhén ívelt és feszes. A farka alacsonyan tqzött; ahol ez megengedett, a kétharmadára kurtítják.
Feje: E fajtánál mérsékelten erQs stop látható, a szemöldökívei erQteljesek. Feje a szQrzet miatt kissé szögletesnek tqnik. Az arcorri rész valamivel rövidebb, mint az enyhén boltozatos koponya. Az orrnyereg egyenes, az ajkak nem lelógók. Fülei viszonylag magasan tqzöttek és lelógók. A szemek ovális alakúak, tekintetük eleven és értelmes. A drótszQrq magyar vizsla harapása ollószerq.
Marmagassága: A kanok ideális marmagassága 58-62 cm, a szukáké 54-58 cm. Ehhez az értékhez képest mindkét irányban 4 cm eltérés megengedett, feltéve, hogy a kutya testfelépítése arányos marad.
Testtömege: 21-27 kg
SzQrzete: E vizsla egyik jellemzQ tulajdonsága a drótszerq szQrzet, amelyhez kis szakáll és igen merev szemöldök társul. A rövid szQrq magyar vizslával ellentétben, e fajta fedQszQrzete alatt sqrq, gyapjas aljszQrzet húzódik.
Színei: A drótszQrq magyar vizsla színe a homoksárga valamilyen árnyalata lehet. A mellkason és a lábujjakon látható (nagyon) kicsi fehér foltokat nem tekintik hibának. Szemeinek lehetQleg sötét színqeknek kell lenniük.

Erdélyi kopasznyakú tyúk:
Az erdélyi kopasznyakú tyúk régen honosult baromfifajtánk, egyike törvényileg védett háziállatainknak.
Ennek a feltqnQ külsejq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ty%C3%BAkfajta" \o "Tyúkfajta" tyúkfajtának az Qsei valószínqleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81zsia" \o "Ázsia" Kis-Ázsiából a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g" \o "Török hódoltság" török hódoltság idején jutott el  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" Erdélybe, ahol a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század elején figyeltek fel rá. ElsQ ismert tenyésztQje az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros_(Rom%C3%A1nia)" \o "Erzsébetváros (Románia)" erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt, aki az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1840-es_%C3%A9vek" \o "1840-es évek" 1840-es években kezdett a kopasznyakúval foglalkozni. "Szeremlei tyúk" néven egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9cs" \o "Bécs" bécsi kiállításon mutatta be elQször  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1875" \o "1875" 1875-ben, ahol az addig ismeretlen fajta általános feltqnést keltett.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1925" \o "1925" 1925-ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia" \o "Szerbia" szerb és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bosznia" \o "Bosznia" bosnyák hegyvidékeken is elQfordult. A 19. század végére  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" \o "Németország" Németországban olyan kedvelt lett, hogy külön tenyésztQi klubbot hoztak létre. De Magyarországon még sokan idegenkedtek a fajtától, pedig idQközben bizonyította rendkívüli tojóképességét.
Egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1896" \o "1896" 1896-ban kelt miniszteri rendelet következményeképp  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1897" \o "1897" 1897-ben több kakasnevelQ tenyésztelepet is kialakítottak, ahol a magyar mellett erdélyi kopasznyakú kakasokat is neveltek. Ilyen telep volt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" GödöllQn és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1r" \o "Kolozsvár" Kolozsváron. Ezzel is segítették a magyar fajtájú tyúkok elterjedését. A kinemesített magyar fajták a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban szinte teljesen eltqntek, s a háború után az erdélyi kopasznyakú tyúk tenyésztését a gödöllQi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis%C3%A1llatteny%C3%A9szt%C3%A9si_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet&action=edit&redlink=1" \o "Kisállattenyésztési Kutatóintézet (megíratlan szócikk)" Kisállattenyésztési Kutatóintézetben kezdték újra  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1953" \o "1953" 1953-ban. De a tenyészetet a többi állománnyal együtt néhány év múlva felszámolták. A fajta fennmaradása a kistenyésztQknek köszönhetQ, hiszen amikor az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1970-es_%C3%A9vek" \o "1970-es évek" 1970-es években elkezdQdött a magyar fajták felkutatása a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G%C3%A9nbank&action=edit&redlink=1" \o "Génbank (megíratlan szócikk)" génbanki állomány létrehozása érdekében, a kendermagos színváltozat fajtatiszta egyedeit  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCmegcsehi" \o "Sümegcsehi" Sümegcsehin találták meg. A fekete színváltozatot viszont  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Romániából,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Konstanca" \o "Konstanca" Konstancából hozták hazánkba.
Erdélyi kopasznyakún sokáig csak a fekete színváltozatot értették, a más színqeket a magyar tyúk (amelynek nincs fekete színváltozata) kopasznyakú variánsaként kezelték. Ez az álláspont változott meg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1992" \o "1992" 1992-ben, amikor a különbözQ színq kopasznyakúakat is tözskönyvezték. Ma a fekete, fehér és kendermagos erdélyi kopasznyakúnak génbanki állománya található GödöllQn és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthely" \o "Keszthely" Keszthelyen, s a kendermagosnak egy további állománya  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely" \o "HódmezQvásárhely" HódmezQvásárhelyen (2001).
A magyar tyúknál valamivel nagyobb testq, vadmadár formájú. Különlegességét fedetlen nyaka, részben fedetlen melle és hasi része adja. Sok színváltozatban fordul elQ, de génbanki állományban csak három változatot tartanak, amelyeket önálló fajtaként tenyésztenek.
Rendkívül edzett, erQs és gyors fejlQdésq. Hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmas. Bár kitqnQ tojástermelQ, kotlási hajlama gyenge. Egyes vidékeken mint kiváló téli tojót tartották. Külterjes tartásban érzi igazán jól magát.
Általános tulajdonságok:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_kopasznyak%C3%BA_ty%C3%BAk"  INCLUDEPICTURE "http://upload.wikimedia.org/skins/common/images/sort_none.gif" \* MERGEFORMATINET  Súlya kakas 3 kg, tojó 2,5 kg Gyqrqmérete kakas 20, tojó 18 Tenyésztojás tömege 70 g-ot is meghaladhatja Tojáshéj színe barna, fehér és krémszínq is lehet Éves tojáshozama 150 db A kakas alakja
Fej: Középnagy, gömbölyded. A fej tetejét fedõ tollazat szorosan a koponyához tapad és hátul hegyben fut össze. Csõr: Középhosszú, vastag, mérsékelten ívelt. Szem: Nagy, tüzes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" Taraj: Az egyszerû  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" taraj középnagyságú, lehetõleg aprón csipkézett (elõfordul rózsa HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" taraj kopasznyakú erdélyi is). Arc: Tollatlan Füllebeny: Kicsiny, kerekded Áll-lebeny: Középhosszú, tojásdad és lelógó. Nyak: Tollatlan, hosszú és izmos, de sohasem vaskos, ívelése kissé hátrafelé hajló, magasan hordott. A nyak tövében a törzs tollazata a kondorkeselyûéhez hasonló tollbodorban végzõdik. (A kopasznyakúságot egyetlen autoszómális gén határozza meg. A tulajdonság a fedett nyakúsággal szemben domináns. Homozigóta kopasznyakúak esetében a nyak teljesen csupasz - ún. csóré nyak -, míg a heterozigóta egyedek esetében elõl, a nyak alsó részén - már naposcsibéken is jól megfigyelhetõ - tollpamacs van, melynek azonban soha, semmi körülmények között sem szabad a nyak hátsó részére terjednie, vagy a nyakat körülfognia.) A bírálat szempontjából csak a tollpamacs nélküli, tehát homozigóta egyedek értékelhetõk. Egyes tenyésztõk a tollpamaccsal rendelkezõ, kopasznyakúság szempontjából heterozigóta egyedeket külön fajtaként próbálják elfogadtatni (van, aki "eredményesen" szelektált erre a tulajdonságra), ami a fentiek alapján teljes genetikai képtelenség. Törzs: Izmos, középnagyságú, tojásdad alakú. A kiálló vérvörös begytõl végig a hason, egészen a végbélig a törzs csupasz, tollatlan. Mell: Széles és igen húsos. Az egyenes, hosszú mellcsont fölött a bõr csupasz és azt csak a kétoldalt ráboruló tollazat takarja. Hát: Széles Nyereg: Csak kissé emelkedõ Szárny: Elég hosszú, erõs, majdnem vízszintes tartású Farok: Hátrafelé hajló, nem meredek tartású, tollazat dús, sarlótollak hosszúak Láb: A comb izmos, hosszú. A közepesnél valamivel hosszabb láb tollatlan és finom, de erõs csontozatú. Az egyenes, szétálló lábujjak száma négy. Testtartás: Bátor, élénk Tollazat: Szorosan fedõ
A tojó alakja
A nemi különbséget, s ezzel kapcsolatban a kisebb testarányokat leszámítva, a kakaséval egyezik.
Színváltozatok
A kopasznyakú erdélyi tyúkot fekete, fehér és kendermagos színben, ma már önálló fajtaként tenyésztik. Mindhárom színváltozatra jellemzQ, hogy az arc, áll- és füllebeny, a taraj és a fej (különösen annak hátsó része) a kakasnál vérpiros, a tojónál – kivéve a fej hátsó részét, mely mindig vérpiros – kissé halványabb árnyalatú. Kívánatos, hogy minden színváltozat, de különösen a fekete kopasznyakúak szeme narancspiros és igen tüzes legyen. A sötét szem kerülendQ, mert ázsiai jellegre vall. A fekete, egészen sötétszínq kopasznyakúak csQre sötét palaszínq. A többi, világosabb színváltozaté fehér, sárga, vagy test- azaz rózsaszínq. A fekete kopasznyakúak, láb- és lábujjszíne sötét palaszínq. Eredetileg a fehér és a kendermagos tollazatúaké hús-, vagyis test- azaz rózsaszínq volt, az 1932. évi leírás szerint a sárga láb, mint lényeges hiba, kifogásolandó volt (a korábbi nemesítés eredményeként ma már elfogadottnak tekinthetQ).
A fehér erdélyi kopasznyakú tyúk sajátosságai
CsQr: Csontfehér.
Szem: Narancsvörös.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" Taraj, arc, áll- és füllebeny: Vérpiros. Az áll-lebeny kör alakú.
Láb és lábujj: A lábszár fiatal tyúkoknál hússzínq, idQsebbeknél csontfehér (újabban a sárga láb megengedett). A körmök színe csontfehér.
Tollazat: Tiszta fehér, ragyogó, ezüstös zománcú.
A fekete erdélyi kopasznyakú tyúk sajátosságai
CsQr: Sötét palaszínq.
Szem: Narancsvörös.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" Taraj, arc, áll- és füllebeny: Vérpiros. Az áll-lebeny kör alakú.
Láb és körmök: Sötét palaszínq.
Tollazat: Fekete, acélkékes vagy zöldes zománcozottsággal.
A kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk sajátosságai
CsQr: Csontfehér.
Szem: Narancsvörös.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Taraj_(ty%C3%BAk)" \o "Taraj (tyúk)" Taraj, arc, áll- és füllebeny: Vérpiros.
Láb: Hússzínq, csontfehér (sárga láb megengedett). A körmök fehérek.
Tollazat: Alapszíne kékesszürke, sötét, fekete színhatású, keskeny keresztsávokkal (lásd részletesebben a kendermagos magyar tyúk fajtaleírásánál).

Erdélyi kopó:
Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországról származó kutyafajta.
Már honfoglaló Qseink is elQszeretettel használtak a vadászatokon  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kop%C3%B3" \o "Kopó" kopókat segítQnek, s amikor megérkeztek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe, ezek a kopók keveredtek az itt élQ népek kutyáival, köztük a kelta kopóval. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1z" \o "Árpád-ház" Árpád-házi királyok idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely az erdélyi kopó és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_vizsla" \o "Magyar vizsla" magyar vizsla elQdjének tekinthetQ. Kopókat a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_Kr%C3%B3nika" \o "Képes Krónika" Képes Krónika miniatúráin is ábrázoltak, elsQ írásos említésük  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1237" \o "1237" 1237-bQl származik. A magyar királyok, nemesek rendkívül szerettek kopókkal vadászni, a magyar nemesi udvarhoz hozzátartozott a kopófalka. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" Erdélyben kialakult kopót elQször serlegeket díszítQ dombormqveken ábrázolták az 1600-as években.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. században az erdélyi kopó meglehetQsen elterjedt volt mind Magyarországon, mind Erdélyben. Két változata alakult ki: a rövidlábú erdélyi kopó és a hosszúlábú erdélyi kopó. A rövidlábú változatot bokros területen apróvadra, a hosszúlábú változatot erdei vadászaton nagyvadra használták. Ma az FCI csak a hosszúlábú változatot ismeri el, de a rövidlábú erdélyi kopót is tenyészti néhány tenyésztQ, akik szeretnék elismertetni tizedik magyar fajtaként.
ElsQ részletes leírása Czynk EdétQl származik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1901" \o "1901" 1901-bQl. Törzskönyvezése a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elején kezdQdött, de az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után meg is szakadt. A két világháború között is népszerq kutya volt, de az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1947" \o "1947" 1947-ben hozott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" román rendelet kiirtandó dúvadnak minQsítette a többi kopóval együtt, s ezzel szinte halálra ítélte a fajtát. Szerencsére voltak elkötelezett hívei, akik megmentették az erdélyi kopót. Amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest" \o "Budapest" Budapesten az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1968" \o "1968" 1968-as vadászati kiállításra készültek, és a magyar vadászkutyákat szerették volna bemutatni, kiderült, hogy az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/FCI" \o "FCI" FCI az erdélyi kopót kihaltnak véli, hiszen évtizedek óta egyetlen almot sem jelentettek be. Ennek ellenére 1968-ban sikerült Erdélyben találni egy vadászt, aki a tiltás ellenére is tenyésztette a kopókat. TQle származik az a két egyed, amelyekkel újraindult a magyarországi kopótenyésztés: Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka.
A standard elkészülte után az FCI hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót kilencedik magyar kutyafajtaként. A romániai rendszerváltás után több kopó került elQ, amelyet bevontak a hazai tenyésztésbe. Ma már Erdélyben vadászversenyeket rendeznek kizárólag erdélyi kopók részére. A fajta ennek ellenére sincs megnyugtató helyzetben, hiszen létszáma kicsi, munkája nincs, mert Magyarországon a kopózás tiltott tevékenység. Kiutat népszerqségének, ismertségének növekedése, új feladatkörének megtalálása jelenthet, hiszen a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mudi" \o "Mudi" mudit is ez mentette meg a kihalástól.
Külleme és jelleme :
Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta. A hosszúlábú változat fekete cservörös jegyekkel és fehér jelzésekkel, marmagassága 55-65 cm, a rövidlábú változat zsemlyesárga fehér jegyekkel, marmagassága 45-50 cm. Rövid szQre különösebb gondozást nem igényel. Használatából adódóan teste atletikus felépítésq, szikár, izmos, mozgása kiegyensúlyozott, elegáns. Egész megjelenése nemességet, harmóniát tükröz.
Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelQkutyákkal ellentétben nem bQbeszédq, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszeretQ természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Nyugodt természete, tanulékonysága miatt lakásban és kertes házban egyaránt tartható. Bátorsága, hqsége alapján jó házQrzQ válik belQle. De sohasem szabad elfelejteni, hogy az erdélyi kopó elsQsorban vadászkutya, aki Qsi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni. Póráz nélkül sétáltatni csak a legnagyobb körültekintéssel szabad, hiszen elég egy felugró nyúl, és kutyánk hanyatt-homlok rohan utána. Ezért nagyon fontos az erdélyi kopó megfelelQ képzése, a rengeteg séta, játék, amellyel mozgásigényét a gondos gazda kielégíti.

Furioso  north star:
A furioso-north star vagy ismertebb nevén mezQhegyesi félvér Magyarországon Qshonos, törvényileg védett lófajta.
1841-ben egy igen eredményesen versenyzQ, jó örökítQképességq mén, Furioso került a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" mezQhegyesi ménesbe gróf Károlyi György ménesébQl. Furioso pej színq, nagyon szép  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_teliv%C3%A9r" \o "Angol telivér" angol telivér volt, kissé robosztusabb fajtatársainál, és magas genetikai értékkel bírt, ezért bevonták az akkor alakuló, katonai igényeknek megfelelQ angol félvér kialakításába. MezQhegyesen 10 évig fedezett, s eközben majd 180 utódja született.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1852" \o "1852" 1852-ben érkezett North Star, szintén angol telivér, de Furiosoval ellentétben Q fekete volt. 6 évig fedezett, s Q is sok utódot hagyott hátra. A két törzsalapító mén utódait idQvel keresztezték. Eleinte rokontenyésztést is alkalmaztak, hogy az új fajta tulajdonságait rögzítsék, így néhány nemzedéknyi idQ alatt az örökítés is megszilárdult. Mind a Furioso-, mind a North Star-vonalból származó lovak igen szép sikereket értek el a kiállításokon, versenyeken. Ez segítette a fajta elterjedését, több magánménes is kialakult.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után a román hadsereg a furioso-north star ménes nagy részét is elvitte a többihez hasonlóan, de a tenyésztQi munka meghozta az eredményt, az állomány felfejlQdött. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban a ménest  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berdstetten_Neuhof&action=edit&redlink=1" \o "Berdstetten Neuhof (megíratlan szócikk)" Berdstetten Neuhofba menekítették, és csak a törzsállomány töredéke ékezett vissza. Más ménesekbQl is vettek lovakat, és újrakezdQdött a tenyésztés.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960" \o "1960" 1960-ban azonban a ménest elköltöztették elQször a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykuns%C3%A1gi_%C3%81llami_Gazdas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Nagykunsági Állami Gazdaság (megíratlan szócikk)" Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskuns%C3%A1gi_%C3%81llami_Gazdas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Kiskunsági Állami Gazdaság (megíratlan szócikk)" Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apajpuszta&action=edit&redlink=1" \o "Apajpuszta (megíratlan szócikk)" apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait. Ennek ellenére a tenyésztés iránya megváltozott, díjugratás helyett inkább fogatos használatra tenyésztettek. Az eredetileg mezQhegyesi állomány egyre inkább leromlott, és elveszítette vezetQ szerepét. IdQközben több  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_termel%C5%91sz%C3%B6vetkezet" \o "MezQgazdasági termelQszövetkezet" mezQgazdasági termelQszövetkezet is kialakította a maga furioso-north star tenyészetét, amelyek közül a HódmezQvásáhelyi Tangazdaságnak ma is értékes állománya van. A rendszerváltás során a legtöbb tenyészet magánkézbe került.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1978" \o "1978" 1978-ban Lajos bajor herceg a magyar államnak ajándékozta 50 lovát, s ez az alapja a mai bugaci ménesnek. A szétszóródott állományok és tulajdonosaik összefogására 1989-ben megalakult Furioso-North Star LótenyésztQ Országos Egyesület. A kancalétszám még ma is 500 alatt van, ezért a fajta veszélyeztetett helyzetq.
Tulajdonságai
A furioso-north star igen sokoldalú, jól használható fajta. ElsQrangú díjugrató, díjlovagló, de a mezQgazdaságban is megállja a helyét. A fajta a nehezebb angol félvér típust testesíti meg. ErQteljes csontozatú, de arányos testalkatú. Szilárd szervezetq és jól alkalmazkodik a szélsQséges éghajlati és talajviszonyokhoz. A furioso-north star hosszú, hasznos élettartamú, munkában edzQdött lófajta. A kancák átlagos marmagassága bottal mérve 160-165 cm. A fajta színe jellemzQen a pej és ennek különbözQ árnyalatai, lehetQleg minél kevesebb jeggyel. ElQfordulhat a fekete és a sárga szín is, amely két pej ló párosítása során bármikor kihasadhat, de a sárga színq egyedek törzsállományban tartására nem törekednek. A szürke szín a mezQhegyesi fajták katonai jellegénél fogva eleve kizárható. Szlovákiában viszont mind a szürke, mind a sárga színq példányokat törzskönyvezik. A szürke szín nem kívánatos, de 2004 óta elfogadott Magyarországon is.
Gidrán:
A gidrán törvényileg védett, Qshonos lófajtáink egyike. A gidrán története  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1816" \o "1816" 1816-ban kezdQdött, amikor egy kis termetq, sötétsárga arab telivér mén, Gidran Senior érkezett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptom" \o "Egyiptom" Egyiptomból  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lipica" \o "Lipica" Lipicára.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1817" \o "1817" 1817-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1bolna" \o "Bábolna" Bábolnára vitték, ahol akkor több kanca is volt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" mezQhegyesi ménesbQl. Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza MezQhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze. Amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1855" \o "1855" 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színq ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdQdött az új fajta tudatos tenyésztése. A nem megfelelQ egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_teliv%C3%A9r" \o "Angol telivér" angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel. Ez volt az ún. cseppvérkeresztezés. Olykor azonban jobban bevonták az angol telivéreket, de ez nem vált a fajta javára.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környezQ országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsQsorban angol telivéreket, hanem  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisb%C3%A9ri_f%C3%A9lv%C3%A9r" \o "Kisbéri félvér" kisbéri félvéreket és arab méneket használtak. A korábbinál jobb minQségq állományt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1943" \o "1943" 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. Az A vonal Gidran XXXI utódaiból állt, a B vonal Gidran XXXIII utódaiból, a C vonal Gidran III utódaiból. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria" \o "Ausztria" Ausztriába és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csehszlov%C3%A1kia" \o "Csehszlovákia" Csehszlovákiába is. A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza MezQhegyesre.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1957" \o "1957" 1957-ben MezQhegyesrQl  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dalmand" \o "Dalmand" Dalmandra költöztették a ménest, ahol elkeveredett az ott levQ vegyes állománnyal. A fajta újjáélesztése  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1975" \o "1975" 1975-ben kezdQdött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménbQl és 16 kancából állt.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borodpuszta&action=edit&redlink=1" \o "Borodpuszta (megíratlan szócikk)" Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, akinek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be. A borodpusztai ménes ma a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mar%C3%B3cpuszta&action=edit&redlink=1" \o "Marócpuszta (megíratlan szócikk)" Marócpusztán él. A román állományt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radautz&action=edit&redlink=1" \o "Radautz (megíratlan szócikk)" radautzi ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországra.
Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezQhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikei értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.
Tulajdonságai
Kéthasznú, egyaránt alkalmas hátas- és fogatlónak. Mint sportlovat is kedvelik, fogathajtásban és díjugratásban is eredményeket ér el.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Melegv%C3%A9r%C5%B1&action=edit&redlink=1" \o "Melegvérq (megíratlan szócikk)" Melegvérq, szilárd szervezetq. ErQs csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160-168 cm, a kancáké 155-167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel.
Külleme
Könnyq, elegáns kocsilóként is használható. Feje az anglo-arabokra jellemzQen nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú. Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvezQ maralakulása kifejezésre jut. Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függQen a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dQlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.

Gyimesi racka juh:
A gyimesi racka juh a hegyvidéki racka juhok legtipikusabb képviselQje.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" Erdélyben alakult ki a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" \o "Középkor" középkor végén, elsQsorban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelyek" \o "Székelyek" székelyek és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1ng%C3%B3k" \o "Csángók" csángók tenyésztették. Régebbi leírásokban említik székácsmenti, korponai, háromszéki juhként is. Fajtatisztán ma már csak a havasi legelQkön található meg, innen került hazánkba az utóbbi húsz évben a ma mintegy 2000 egyedbQl álló populáció magja.
JelentQsen különbözik a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_racka_juh" \o "Magyar racka juh" magyar racka juhtól, jobban alkalmazkodott a mostoha idQjárási körülményekhez. A legnagyobb termetq juhfajta a rackajuhok csoportjában. Gyapja nem olyan durva, mint a magyar rackáé, finomabb pehelyszálakkal kevert, színe szinte teljesen fehér, kivéve a szem körüli ókulát és a lábvégi barna-fekete foltokat. A fekete foltokkal fedett rész pigmentált, a fehér bundával fedett pigmenthiányos. A gyimesi racka nQstényei sarló alakú szarvat viselnek, de ez meglehetQsen rövid, sok a szarvatlan egyed is. A kosok szarva csigaszerq 1,5-2,25 csavarulattal. A nQstények súlya 45-65 kg, a kosoké 62-86 kg.
Nagyon igénytelen fajta. Rendszeresen fejik, tejtermelése jó, meghaladja a 65 litert. Erdélyben a tejét még az esztenákon, a pásztorszállásokon feldolgozzák,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sajt" \o "Sajt" sajtot és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Orda" \o "Orda" ordát készítenek belQle. Jó húsformákat mutat, húsa ízletes.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Romániában a fajta nagy létszáma miatt nem védett. Tartása hagyományos módon, igen kemény körülmények között folyik, szinte egész évben a havasi legelQkön van, csak a téli hónapokban szorul be a pajtákba, ha nagy a hó. Hazánkban a tenyésztés célja a fajta tiszta vérq fenntartása és a génmegQrzés.


Tenyésztési cél:
A fajta genetikai képességének megõrzése, eredeti genetikai varianciájának fenntartása. A fajtának jelenleg gazdasági haszna kevés, elsõsorban a génmegõrzés céljából kívánjuk fenntartani.
A fajtajelleg leírása:
A gyimesi rackajuh bundájának színe fehér, de igen gyakori a fejen és a lábakon a fekete színezõdés, amely legtöbbször foltokban jelentkezik (ókula és száj körül), a fülön és a lábvégeken. A bárányok színe születéskor fehér, a fekete fürtök a fejen és a lábakon egyes egyedeknél már születéstõl megvannak.
A fej a törzshöz viszonyítva közepes nagyságú, a koponya elég széles, de az arci rész elkeskenyedõ. A kosoké rövidebb, szélesebb, durvább. A szarvak az anyáknál sarló alakúak vagy kistülkösek, de sok a szarvatlan (suta) egyed. A kosok laza, csigás szarvakat viselnek 1 1/2-2 1/4 csavar fordulattal. A fülkagylók közepes nagyságúak, kissé vastagok, közepesen vagy kissé kissé lefelé állók. A szemek élénkek, közepes nagyságúak. A nyak közepes hosszúságú és közepesen izmolt. A törzs a rackajuh fajtákhoz viszonyítva mély és dongás. A has kosoknál hengeres, az anyáknál terjedelmesebb. A far kissé csapott, de elég hosszú és széles, jól izmolt. A csontozat erõteljes, a végtagok hosszúak és mérsékelten izmosak. A farok hosszú, a tõgy jól fejlett és csupasz. A test felépítése arányos és tetszetõs, mozgása gyors, a vérmérséklet közepesen élénk. A legnagyobb juhfajta a rackajuhok csoportjában, az anyajuhok tömege 45-50 kg, a kosoké 80-90 kg. A bõr tömör, rugalmas. A bundája kevert gyapjú, felszõrökbõl és pehelyszõrökbõl áll. A gyapjú finomabb, mint a magyar rackáé, hosszú, lágy, puha tapintatú. A bonda pehelyszálakban gazdagabb, mint a magyar rackáé. A fekszõrök hossza 30-40 cm-t is elérheti, a pehelyszálaké 14-18 cm-esek. A felszõrök bágyadt-üvegfényûek, és íveltebbek, a tincsek lazák.
Törzskönyvbe kerülést kizáró okok:
- törzskönyvbe kerülés paramétereinek nem teljesítése
- általános küllemi és gyapjú hibák
- heterogén alkat
- merinó jellgû gyapjú
- kosoknál szarvatlanság

Gyöngytyúk:
A gyöngytyúk az egyetlen hagyományos házi baromfifajunk, amely Afrikából származik.
A gyöngytyúk a vizsgálatok szerint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monofiletikus_eredet&action=edit&redlink=1" \o "Monofiletikus eredet (megíratlan szócikk)" monofiletikus eredetq, vadon élQ Qse a Szaharától délre élQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sisakos_gy%C3%B6ngyty%C3%BAk" \o "Sisakos gyöngytyúk" sisakos gyöngytyúk (Numida meleagris). A háziasított változat szinte alig különbözik vadon élQ QsétQl. Domesztikációja nem eredeti élQhelyén folyt le, hanem egy, a Földközi-tenger partvidékén élQ, máig ismeretlen nép által. Amikor az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kor" \o "Ókor" ókori  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptom" \o "Egyiptom" Egyiptomban vallási okokból betiltották a tyúktartást a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr._e._2._%C3%A9vezred" \o "Kr. e. 2. évezred" Kr. e. 2. évezredben, szerepét egyes adatok szerint a gyöngytyúk vehette át. Valódi háziasítása majd egy évezreddel késQbb ment végbe. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" \o "Görögök" görögöknél már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr._e._4._sz%C3%A1zad" \o "Kr. e. 4. század" Kr. e. 4. században háziállat volt. A monda szerint tollazatának fehér pöttyei a halott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meleagrosz_(kir%C3%A1lyfi)&action=edit&redlink=1" \o "Meleagrosz (királyfi) (megíratlan szócikk)" Meleagrosz királyfit sirató lánytestvéreinek könnyeibQl keletkeztek. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" \o "Római Birodalom" rómaiak valószínqleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" \o "Görögök" görögök vagy az egyiptomiak közvetítésével ismerték meg. Kr. u.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1._sz%C3%A1zad" \o "1. század" 1. században már a birodalom távolabbi részein is ismerték.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon a gyöngytyúk a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/13._sz%C3%A1zad" \o "13. század" 13. században már jelen volt, elsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolostor" \o "Kolostor" kolostorok és a fQúri vadaskertek tartották  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=D%C3%ADszmad%C3%A1r&action=edit&redlink=1" \o "Díszmadár (megíratlan szócikk)" díszmadárként. A paraszti gazdaságokban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század végén terjedt el, elsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna-Tisza_k%C3%B6ze" \o "Duna-Tisza köze" Duna-Tisza közén és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tisz%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Tiszántúl" Tiszántúlon.
A gyarmatosítás kedvezett elterjedésének világszerte. Így került  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna" \o "Kína" Kínába, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/India" \o "India" Indiába, a rabszolgaszállító hajókon pedig  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerika" \o "Amerika" Amerikába. Tenyésztésének virágkora a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elsQ fele volt, ekkor Magyarország is  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európa élvonalába tartozott. Vadmadárként szállították külföldre. Tenyésztésének központja a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hortob%C3%A1gyi_%C3%81llami_Gazdas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Hortobágyi Állami Gazdaság (megíratlan szócikk)" Hortobágyi Állami Gazdaság volt. A hanyatlás a nagyüzemi baromfitenyésztés elterjedésével következett be.
Tulajdonságai:
A gyöngytyúk feltqnQ, szép küllemq baromfi. Az apró fejükön lévQ sisak a kakasoknál nagyobb méretq. Kétoldali állebenyük fehér, vöröses szélekkel. Tollazatuk általában kékesszürke fehér, apró pöttyökkel. Gyakori a fehér alapszín is, tejfelsárga ezüstfehér pöttyökkel. A tyúkénál finomabb, könnyebb a csontozata.
Húsa finom, nagyon hasonlít a vadmadarak, például a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1c%C3%A1n" \o "Fácán" fácán húsára. Április végén kezd tojni, 60-80 tojást rak. Tojása kisméretq, feltqnQ tulajdonsága rendkívül vastag héja, ezért hosszú ideig eltartható. Míg a tojáshéj súlyaránya a tyúktojásnál 10,2%, addig a gyöngyöstojásnál 15,3%. Tojásait mindig elrejtett fészekbe rakja.
Van néhány hátrányos tulajdonsága, ami miatt sokan nem szívesen tartják. Domesztikációja alacsony fokú, vadmadár-ösztöneit, természetes viselkedési formáit megtartotta. IjedQs, minden szokatlan zajra, mozgásra rémült menekülésbe kezd. Hangja kellemetlenül hangos, rikácsoló, nem "szomszédbarát". VeszekedQs, tartásához nagy térre van szükség. Jól repül. Ha a gazda nem vigyáz, hajlamos arra, hogy éjszakára az ólon kívül gallyazzon fel. Viszont nagyon edzett, kitqnQ élelemkeresQ és rovarirtó. Mindezen tulajdonságai a természetes baromfitartás elsQrendq alanyává teszik.
Magyar gyöngytyúkfajták
Magyar parlagi gyöngytyúk
A kakasok súlya 1,30-1,60 kg, a tyúkoké 1,20-1,40 kg. Színe fehér, szürke, kékesszürke, igen ritkán elQfordul bronz és tarka változatban is. Igényli a szabadtartást. Ma a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%81TKI&action=edit&redlink=1" \o "KÁTKI (megíratlan szócikk)" KÁTKI  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" gödöllQi telepén található nagyobb állománya, amelyek elQdeit az alföldi tanyavilágban gyqjtötték össze. ElsQsorban itt folyik a génmegQrzés, fajtafenntartás is. A magyar parlagi gyöngytyúk törvényileg védett baromfifajtáink közé tartozik.
Hortobágyi hibrid gyöngytyúk
Tollazata kékesszürke. Szabadtartásban és intenzív nevelési körülmények között is jó eredményeket ad. Rendkívül jó tojástermelQ, szabadtartásban 110-120 db-ot tojik.
Hortobágyi kékesszürke gyöngyös
A szabadtartást jól tqrQ, elsQsorban húsáért tartott fajta. Tojástermelése 80-90 db. Igénytelen, ellenálló, jó élelemkeresQ.

Vizibivaly:
A vízibivaly (Bubalus bubalis vagy Bubalus bubalus, régebben Bos bubalus) a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvasmarha" \o "Szarvasmarha" szarvasmarha rokonfajainak egyike. Három  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetika" \o "Genetika" genetikailag eltérQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfaj" \o "Alfaj" alfaja ismert, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vadbivaly&action=edit&redlink=1" \o "Vadbivaly (megíratlan szócikk)" vadbivaly (Bubalus bubalis arnee), a Bubalus bubalis bubalis és a Bubalus bubalis carabanesis. A két utóbbit régebben egyazon alfajnak tekintették házibivaly (Bos bubalus domesticus) néven. A vízibivaly alfajait olykor két vagy három külön  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Faj" \o "Faj" fajnak tartják Bubalus arnee és Bubalus domesticus, illetve Bubalus arnee, Bubalus bubalus és Bubalus carabanesis néven. A vízibivaly a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bubalus" \o "Bubalus" Bubalus  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nem_(rendszertan)" \o "Nem (rendszertan)" nem (ázsiai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bivaly" \o "Bivaly" bivaly) legismertebb képviselQje.
A házibivalyokat általában csak a bivaly névvel jelölik.
A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/India" \o "India" India mocsaraiban él.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Domesztik%C3%A1ci%C3%B3" \o "Domesztikáció" Domesztikációja valószínqleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna" \o "Kína" Kínában ment végbe az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._4._%C3%A9vezred" \o "I. e. 4. évezred" i. e. 4. évezred eleje körül, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/India" \o "India" Indiában és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezopot%C3%A1mia" \o "Mezopotámia" Mezopotámiában is megjelent a házibivaly. EzekbQl az országokból terjedt el egész  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81zsia" \o "Ázsia" Délkelet-Ázsiában, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Afrika" \o "Afrika" Afrikában. Innen került át  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európába  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g" \o "Spanyolország" Spanyolországon és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" \o "Görögország" Görögországon keresztül. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medence területén elQször az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Avarok" \o "Avarok" avarok tenyésztették.
Ma a világon mintegy 150 millióra tehetQ a házibivalyok száma. Az állomány 95%-a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-%C3%81zsia" \o "Dél-Ázsia" Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában található. Hagyományosan sok bivalyt használnak még  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptom" \o "Egyiptom" Egyiptomban is. Európában a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Eur%C3%B3pa" \o "Dél-Európa" dél-európai országok tartanak jelentQs állományt.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon a bivalyt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/16._sz%C3%A1zad" \o "16. század" 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1911" \o "1911" 1911-ben 155 192 bivaly élt. ElsQsorban a mai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Somogy_megye" \o "Somogy megye" Somogy és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zala_megye" \o "Zala megye" Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború elQtt még  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" MezQhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet.
A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszqnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat Qrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_park" \o "Nemzeti park" nemzeti parkok területén, fQleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balaton-felvid%C3%A9ki_Nemzeti_Park" \o "Balaton-felvidéki Nemzeti Park" Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91-Hans%C3%A1g_Nemzeti_Park" \o "FertQ-Hanság Nemzeti Park" FertQ-Hanság Nemzeti Park területén él. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%A1polnapuszta&action=edit&redlink=1" \o "Kápolnapuszta (megíratlan szócikk)" kápolnapusztai bivalyrezervátum a legnagyobb állományának ad helyet, egyben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9n" \o "Gén" génmegQrzési feladatokat is ellát.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1999" \o "1999" 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar BivalytenyésztQk Egyesülete látja el.
Tulajdonságai
Marmagassága 150-180  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cm" \o "Cm" cm. A tehenek súlya 400-800  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kg" \o "Kg" kg, a bikáké 600-700 kg, az ökröké 500-800 kg. Szarvai sarlószerqen felfelé irányulnak. BQre  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete" \o "Fekete" fekete, feketés barna vagy szürkés, szQrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szQrzettel jön a világra. A bivaly igénytelen állat, megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvasmarha" \o "Szarvasmarha" szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják.
A bivaly hármas hasznosítású. ElsQrendq feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termQföldek feltörésére használták.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tej" \o "Tej" Teje porcelánfehér színq, kellemes ízq, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejbQl 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejbQl készült sajt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozzarella" \o "Mozzarella" mozzarella, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Feta&action=edit&redlink=1" \o "Feta (megíratlan szócikk)" feta és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Scheddar&action=edit&redlink=1" \o "Scheddar (megíratlan szócikk)" scheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Foszfor" \o "Foszfor" foszfor és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas" \o "Vas" vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékq a marhaborjúéval.
Szaporodása
Az ivarérettséget 3 évesen éri el, azonban a párzásra általában csak 4-5 év után kerül sór. Nincs meghatározott párzási ideje. A vemhesség 310-330 napig tart, ennek végén 1-2 borjú születik. Védettsége - A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett Qshonos állataink közé tartozik.
Házikacsa:
A házikacsa vagy röviden kacsa (Anas platyrhynchos domestica) a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9cef%C3%A9l%C3%A9k" \o "Récefélék" récefélék családjába tartozó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Baromfi" \o "Baromfi" baromfi, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C5%91k%C3%A9s_r%C3%A9ce" \o "TQkés réce" tQkés réce ("vadkacsa")  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zias%C3%ADt%C3%A1s" \o "Háziasítás" háziasított változata.
Többnyire fehér színben tenyésztik, de egyes vidékeken  különösen ott, ahol vadon élQ Qseivel könnyen keresztezQdhet  "vad" színezetq példányokat is találunk.
Húsa, mája, zsírja, tepertQje finom falat, de tojását  amelynek szárazanyag- és zsírtartalma lényegesen nagyobb a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zity%C3%BAk" \o "Házityúk" tyúktojásénál  csak alaposan megfQzve fogyasszuk, mert  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Parat%C3%ADfusz&action=edit&redlink=1" \o "Paratífusz (megíratlan szócikk)" paratífusszal fertQzött lehet. Fosztott tollával  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A1rna&action=edit&redlink=1" \o "Párna (megíratlan szócikk)" párnát töltenek.
Költés ideje átlagosan 28 nap. A kacsa hímjét gácsérnak hívjuk.
Magyar kacsa
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elején a magyar parlagi kacsát már Qsi magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fajta" \o "Fajta" fajtaként említik, de származásáról biztos adataink ma sincsenek. A vízközeli falusi, tanyasi gazdaságok egyik legfontosabb baromfiféléje volt. Míg a gazdaasszony a libát eladásra nevelte, addig a kacsahús a család ellátására szolgált. A tájegységeknek kialakultak a saját típusaik. A leggyakoribb a fehér szín volt, amelyet a 20. század elején a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pekingi_kacsa&action=edit&redlink=1" \o "Pekingi kacsa (megíratlan szócikk)" pekingi kacsával akartak nemesíteni. A "színes", vagyis a tarka, vadas színq kacsa kisebb rangúnak számított, pedig ez a fajtaváltozat Qrizte meg leginkább a magyar kacsa Qsi formáját. Állománya erQsen lecsökkent,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" Erdélyben és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" alföldi tanyákon találhatóak kisebb állományai. Jelenleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" gödöllQi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis%C3%A1llatteny%C3%A9szt%C3%A9si_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet&action=edit&redlink=1" \o "Kisállattenyésztési Kutatóintézet (megíratlan szócikk)" Kisállattenyésztési Kutatóintézetben mindkét változatát tenyésztik. Nagyobb állománya található  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvas" \o "Szarvas" Szarvason is.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/2004" \o "2004" 2004 óta a magyar kacsa a védett háziállataink közé tartozik.
Tulajdonságai
KitqnQen bírja a mostoha viszonyokat, igénytelen, ellenálló fajta. Aránylag kistestq, a gácsér 2,5-3,2 kg, a tojó 2,3-3 kg. Húsa rendkívül jó minQségq. Leggyakoribb a fehér és a vadas színváltozat,de elQfordulhat barna és fekete színben is. A vadas színq tojó sokkal visszafogottabb színq, mint a gácsér, hasonlóan a tQkés récéhez. a kacsa zsombékonn alszik.
Más házikacsa fajták
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aylesbury-r%C3%A9ce&action=edit&redlink=1" \o "Aylesbury-réce (megíratlan szócikk)" Aylesbury-réce
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Khaki-Campbell-r%C3%A9ce&action=edit&redlink=1" \o "Khaki-Campbell-réce (megíratlan szócikk)" khaki-Campbell-réce
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roueni_kacsa&action=edit&redlink=1" \o "Roueni kacsa (megíratlan szócikk)" roueni kacsa
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francia_harlequin_kacsa&action=edit&redlink=1" \o "Francia harlequin kacsa (megíratlan szócikk)" francia harlequin kacsa
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fut%C3%B3kacsa&action=edit&redlink=1" \o "Futókacsa (megíratlan szócikk)" futókacsa
Hucul ló:
A hucul ló a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Huculok" \o "Huculok" huculok mindenes, kistestq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3" \o "Ló" lova, melyet a Kárpátok pónijának is tekintenek. Ez az erQs lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni, huculska, hutsul, hucul, hucan vagy huzul hucule, huzule.
A hucul lovak általában nyugodtak és lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen erdQs területeken. Színük pej, fekete, fakó és egérfakó. A hucul ló vitathatóan a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tarp%C3%A1n" \o "Tarpán" tarpánnak (mára kihalt). Nevét egy kis etnikai csoport, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Huculok" \o "Huculok" huculok után kapta. Ám a lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A hucul lovakat ábrázolták valószínqleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Domitianus" \o "Domitianus" Domitianus és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Traianus" \o "Traianus" Traianus  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" \o "Római császárok" római császár által emeltetett emlékmqveken is  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dacia" \o "Dacia" Dacia katonalovaiként. A fajtát írásos formában elQször körülbelül 400 évvel ezelQtt említik ("hegyi tarpánként"). A lengyel  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Konik&action=edit&redlink=1" \o "Konik (megíratlan szócikk)" koniktól eltérQen a hucul fajta csak ritkán keresztezQdött háziasított lovakkal. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. században a huculokat az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia" \o "Osztrák–Magyar Monarchia" osztrák-magyar hadseregben használták, mint a zord körülményeket jól bíró, kitqnQ kondíciójú hegyi lovakat. A tervszerq tenyésztése az osztrák birodalomban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1792" \o "1792" 1792-ben kezdQdött a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radautz&action=edit&redlink=1" \o "Radautz (megíratlan szócikk)" radautzi és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lucina&action=edit&redlink=1" \o "Lucina (megíratlan szócikk)" lucinai ménesben, de mivel a fajtát nem tartották elég korszerqnek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1870" \o "1870" 1870-ben feloszlatták a tenyésztelepeket, a lovakat pedig szétosztották a környék gazdái között.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1922" \o "1922" 1922-ben újrakezdQdött a tenyésztés,de eredményei, méneskönyvei a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban megsemmisültek.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1953" \o "1953" 1953-ban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anghi_Csaba" \o "Anghi Csaba" Anghi Csaba, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91v%C3%A1rosi_%C3%81llat-_%C3%A9s_N%C3%B6v%C3%A9nykert" \o "FQvárosi Állat- és Növénykert" FQvárosi Állat- és Növénykert igazgatója honosította meg újra a fajtát. Az állományt Szlovákiából behozott egyedekkel nemesítették. Ez az állomány került  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1986" \o "1986" 1986-ban az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" \o "Aggteleki Nemzeti Park" Aggteleki Nemzeti Park területére. Napjainkban a tenyészállomány 140-nél több kancából és 10-nél több ménbQl áll.
Romániában 1856-ban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rad%C3%B3c_(Szucs%C3%A1va_megye)" \o "Radóc (Szucsáva megye)" Rádócban alakult meg az elsQ méntelep. Az alapítómének, Goral, Hroby, Ou_or, Pietrousu és Prislop számos vérvonalat hoztak létre és a lovakat elQvigyázattal tenyésztették, hogy megQrizzék ezen vérvonalak tisztaságát.
1922-ben harminchárom lovat küldtek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csehszlov%C3%A1kia" \o "Csehszlovákia" Csehszlovákiába, hogy létrehozzanak egy ménest, mely a Gurgul vonal lehetne. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború alatt Csehszlovákiában rendkívül megcsappant a hucul lovak száma. A háború után már csak 300 hucul ló maradt az országban. Az 1970-es évek elején a tenyésztQk létrehoztak egy szervezetet, a Hucul Klubbot, melynek célja a lovak számának megcsappanásából eredQ kipusztulásuk megakadályozása. 1982-ben létrehoztak egy ménestörzskönyvet, melyben ötven tisztavérq állatot és a régióban található egyedszám növelésének célját írták le.
A tenyésztQk hatékonyságának köszönhetQen ezen lovak világszintq populációja mára meghaladja az 1.000 egyedszámot. Közülük a legtöbb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" \o "Lengyelország" Lengyelországban,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kia" \o "Szlovákia" Szlovákiában,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Romániában, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" \o "Cseh Köztársaság" Cseh Köztársaságban és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna" \o "Ukrajna" Ukrajnában él. Sok európai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3ni" \o "Póni" póniban van hucul vér.
Napjainkban a hucul lovakat fQként Románia  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bukovina" \o "Bukovina" Bukovina régiójában, illetve  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon tenyésztik. Az utóbbi években a faj népszerqsége már  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anglia" \o "Anglia" Angliára is kiterjedt. Sok hucul ma is magántenyésztQk tulajdonában van. Tenyésztését nemzetközi szinten 1992 óta a Hucul International Federation hangolja össze.
Tulajdonságai: A hucul mindössze 131-145 cm marmagasságú. Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják. A hucul rendkívüli tulajdonságait elsQsorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord idQjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedQ, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte. Emellett a mai kor követelményeinek is kivállóan megfelel hiszen kitqnQ hobbihátas, mivel hátsó lábán könnyedén viseli a súlyt, jó ugróképességgel rendelkezik és különleges, kiegyensúlyozott vágtájának következtében ez a fajta a legalkalmasabb a lovasíjászat nevq sport gyakorlására.
TenyésztQ központok
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Románia:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lucina&action=edit&redlink=1" \o "Lucina (megíratlan szócikk)" Lucina
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" \o "Lengyelország" Lengyelország :  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G%C5%82adysz%C3%B3w&action=edit&redlink=1" \o "GBadyszów (megíratlan szócikk)" GBadyszów,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Odrzechowa&action=edit&redlink=1" \o "Odrzechowa (megíratlan szócikk)" Odrzechowa
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kia" \o "Szlovákia" Szlovákia:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kistapolcs%C3%A1ny" \o "Kistapolcsány" Kistapolcsány és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kassa" \o "Kassa" Kassa
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarország:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" \o "Aggteleki Nemzeti Park" Aggteleki Nemzeti Park
Kisbéri félvér:
Egyike Qshonos lófajtáinknak. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. században Magyarország elQkelQ helyet foglalt el a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia" \o "Osztrák Magyar Monarchia" Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idQ, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1853" \o "1853" 1853-ban gróf  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny_K%C3%A1zm%C3%A9r" \o "Batthyány Kázmér" Batthyány Kázmér elkobzott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisb%C3%A9r" \o "Kisbér" kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel. Eredetileg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_teliv%C3%A9r" \o "Angol telivér" angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetQvé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az elsQ idQben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált. Hogy elkerüljék a telivérekre jellemzQ finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idQ után  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyesi_f%C3%A9lv%C3%A9r" \o "MezQhegyesi félvér" mezQhegyesi félvérekkel fedeztettek, és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1904" \o "1904" 1904-tQl már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezQhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megQrizte eleganciáját, gyorsaságát. A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gidr%C3%A1n" \o "Gidrán" gidrán tenyésztésében is. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1940-es_%C3%A9vek" \o "1940-es évek" 1940-es évek elején három  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trakehneni&action=edit&redlink=1" \o "Trakehneni (megíratlan szócikk)" trakehneni mén érkezett Kisbérre, hogy általuk a tulajdonságokat javítsák. Széplak, Formás és Lobogó értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek közül az elsQ kettQ ma is létezik.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" \o "Amerikai Egyesült Államok" Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek. Fajtatiszta tenyésztésük az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1953" \o "1953" 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnak köszönhetQen mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%A1bolnai_%C3%81llami_Gazdas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Bábolnai Állami Gazdaság (megíratlan szócikk)" Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rv%C3%A1r" \o "Sárvár" sárvári ménes kancáival kezdQdött a fajta regenerálása. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960-as_%C3%A9vek" \o "1960-as évek" 1960-as években kezdQdött, meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tqzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy rész eltqnt. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" \o "1989" 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér LótenyésztQ Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekbQl kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.
Tulajdonságai:
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésq, szilárd szervezetq hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas. A kancák marmagassága bottal 163-168 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de elQfordul szürkében és feketében is.

Komondor:
A komondor az egyik legismertebb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A1sztorkutya&action=edit&redlink=1" \o "Pásztorkutya (megíratlan szócikk)" pásztorkutyafajtánk, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki..
A komondor valószínqleg Qseinkkel a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pv%C3%A1ndorl%C3%A1skor" \o "Népvándorláskor" népvándorlás idején került a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunok" \o "Kunok" kunok hozták be nagy testq pásztorkutyáikat a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/13._sz%C3%A1zad" \o "13. század" 13. század közepén. Feladata nem a terelés volt, hanem a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kuvasz" \o "Kuvasz" kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen Qseink legfontosabb vagyontárgya az élQ állat volt. Az éjjeli Qrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.
Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszQrq farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szQrq komondornak, bagolyszemq komondornak vagy csak egyszerqen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat QrzQ nagy testq kutyákat jelölte.
Nevének eredete homályos, éppúgy lehet magyar eredetq, mint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Beseny%C5%91k" \o "BesenyQk" besenyQ vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunok" \o "Kunok" kun. ElQször egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1544" \o "1544" 1544-bQl származó írásban,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%A1konyi_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" \o "Kákonyi Péter (megíratlan szócikk)" Kákonyi Péter Astiagis király históriája címq mqvében találkozunk a komondor szóval, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1673" \o "1673" 1673-ban Amos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Comenius" \o "Comenius" Comenius említi egy munkájában.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1pai_P%C3%A1riz_Ferenc" \o "Pápai Páriz Ferenc" Pápai Páriz Ferenc  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1767" \o "1767" 1767-ben a komondort és a kuvaszt már két fajtaként említi.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pethe_Ferenc" \o "Pethe Ferenc" Pethe Ferenc  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1815" \o "1815" 1815-ben megjelent Természet Históriájában egy rajzot is közöl a kutyáról, amely összetéveszthetetlenül felismerhetQ. Az elsQ részletesebb jellemzés  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1841" \o "1841" 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1899" \o "1899" 1899-ben a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged" \o "Szeged" szegedi országos kiállításon egyetlen példányt mutattak be.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1909" \o "1909" 1909-ben kihalófélben lévQ, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1924" \o "1924" 1924-ben a magyar fajták közül elsQként megalakult a tenyésztQszervezete, majd 1935-ben elkészült az elsQ standardja,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anghi_Csaba" \o "Anghi Csaba" Anghi Csaba munkája, amelyet változtatásokkal  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960" \o "1960" 1960-ban fogadott el az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/FCI" \o "FCI" FCI.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban a komondorpopuláció ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok. Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya: míg korábban az Qsi értékek megQrzésére helyezték a hangsúlyt, késQbb az esztétikai megjelenés is fontossá vált. A szQrzet egyre inkább szalagossá, zsinórossá vált, eltqnt a krémszínq árnyalat, és nagyobb testqek lettek a komondorok. De ezzel együtt nem tqntek el a fajta Qsi jó tulajdonságai, a karakánság, bátorság, hqség és méltóságteljesség.
Külleme és jelleme:
A komondor legfeltqnQbb sajátossága a szQrzete, amelyhez hasonló csak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli" \o "Puli" pulinak és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bergam%C3%B3i_juh%C3%A1szkutya&action=edit&redlink=1" \o "Bergamói juhászkutya (megíratlan szócikk)" bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szQrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá. Kialakulásában valószínqleg szerepe volt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81zsia" \o "Ázsia" ázsiai puszták szélsQséges éghajlatának, megóvta az idQjárás viszontagságaitól, nyáron a tqzQ napsugaraktól, télen a metszQ hidegtQl.Ez a vastag,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemez" \o "Nemez" nemezes szQrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas" \o "Farkas" farkasokkal küzdöttek. Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elQl. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat idQnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szQrt, ez a minQségének, úgy látszik nem ártott.
Nagy termete és vastag szQre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától.
Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényq fajta, ha megvan a megfelelQ tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát. Az udvar, porta Qrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve Qrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, Qrjáratozik. A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat. Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem.
A kuvasszal ellentétben a komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját bizonyítani gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti. Ez nem azt jelenti, hogy a komondor macskaszerqen hízelgQ természet. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét. Nem éppen a kiképzQk álma, hiszen megszokta, hogy önálló döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat egyszerqen elengedi a füle mellett. Ennek ellenére igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.
Rokon fajták :  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9lorosz_juh%C3%A1szkutya" \o "Délorosz juhászkutya" Délorosz juhászkutya ,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bergam%C3%B3i_juh%C3%A1szkutya&action=edit&redlink=1" \o "Bergamói juhászkutya (megíratlan szócikk)" Bergamói juhászkutya
Kuvasz:
A kuvasz a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon ismert  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya" \o "Kutya" kutyafajták közül egyik legrégebbi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A1sztorkutya&action=edit&redlink=1" \o "Pásztorkutya (megíratlan szócikk)" pásztorkutyafajta.
A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejq magyar komondor (a komondor volt a borzasfejq), farkaseb, kovasz, parasztkutya. A kuvasz szó jelentett egyszerqen keveréket is.
Pseinkkel a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pv%C3%A1ndorl%C3%A1skor" \o "Népvándorláskor" népvándorlás során jött a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestq, határozott fellépésq védelmezQje. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthely" \o "Keszthely" Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s" \o "Honfoglalás" honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz QsétQl származnak.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s" \o "Hunyadi Mátyás" Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, fQleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas" \o "Farkas" farkas és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaddiszn%C3%B3" \o "Vaddisznó" vaddisznó ellen. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/15._sz%C3%A1zad" \o "15. század" 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrkemarha" \o "Magyar szürkemarha" magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnberg" \o "Nürnberg" Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s Qrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így elQfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemzQ, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s" \o "Zrínyi Miklós" Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. században a szilaj állattartás megszqnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tanya&action=edit&redlink=1" \o "Tanya (megíratlan szócikk)" tanyákat,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Majors%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Majorság (megíratlan szócikk)" majorságokat. Ezért aztán életveszélyes volt éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elején felébredt az érdeklQdés a magyar pásztorkutyák iránt, így született meg Buzzi Géza tollából az elsQ fajtaleírás  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1905" \o "1905" 1905-ben. Megindult a tervszerq tenyésztés. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsQdleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Raisits_Elem%C3%A9r&action=edit&redlink=1" \o "Raisits Elemér (megíratlan szócikk)" Raisits Elemér vezetésével kezdQdött meg a minQségi szelekció, és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1935" \o "1935" 1935-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anghi_Csaba" \o "Anghi Csaba" Anghi Csaba,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Abonyi_Lajos" \o "Abonyi Lajos" Abonyi Lajos és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C3%BCller_Iv%C3%A1n&action=edit&redlink=1" \o "Müller Iván (megíratlan szócikk)" Müller Iván kidolgozták a fajta  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Standard&action=edit&redlink=1" \o "Standard (megíratlan szócikk)" standardját. A hazai állományt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" ErdélybQl hozott egyedekkel javították fel. Az elsQ fajtakiállítást  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1931" \o "1931" 1931-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Aba%C3%BAj-Torna_v%C3%A1rmegye" \o "Abaúj-Torna vármegye" Abaúj-Torna vármegyében tartották.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "Második világháború" második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak elQször a gazda portáját, tulajdonát védQ kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmibQl kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezetQ szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Antal" \o "Kovács Antal" Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kennel&action=edit&redlink=1" \o "Kennel (megíratlan szócikk)" kennele, ahonnan hosszú ideig világhírq egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1956" \o "1956" 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülQ kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírq filmsztár lett.
Ma a tenyésztQk munkájának hála a kuvasz nincs kihalófélben. Igaz, nem is vált slágerkutyává, ami jót tesz jellemének, évszázadok alatt kialakult gyönyörq küllemének.


Külleme és jelleme:
Sokan a legszebb magyar pásztorkutyának tartják, nem ok nélkül. Megjelenése tetszetQs, nemességet, erQt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetq kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. SzQrzete fehér vagy elefántcsont színq, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szQrzet. Ellentétben a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Komondor" \o "Komondor" komondorral, nyáron leváltja szQrtakaróját, vedlik. A világos színq bunda követelmény volt, hiszen az elsQsorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. De egyes források szerint a kuvasz egykor nemcsak fehér, hanem vörhenyes, sárgás, sQt, ordas színben is létezett, de sohasem volt tarka. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rzsk%C3%B6nyv" \o "Törzskönyv" törzskönyvbe azonban már csak a fehér egyedeket vették fel. BQre sötét  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pigment&action=edit&redlink=1" \o "Pigment (megíratlan szócikk)" pigmentq. Testalkata arányos, izmos teste küzdQképességrQl tanúskodik. Csontozata erQs, de sohasem durva. Mozgása elegáns, tértölelQ. Feje rendkívül nemes, számos fajtabélyeget hordoz, mely jellemzQkkel biztosan megkülönböztethetQ a rokon fajtáktól. A füle V-alakú, lehajló. Mandulavágású, ferde szeme értelmes és hqséget mutat.
Bátor, kitqnQ QrzQ-védQ fajta. Idegenekkel szemben alapvetQen bizalmatlan, általában egygazdás. Fiatal korában könnyen nevelhetQ, kétéves kor felett már nehezen idomul. A kuvasznak feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erQre és támadó kedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értQ, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendQ nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsQrangú QrzQ-védQ adottságát kiélheti.
A kuvasz okos, intelligens kutya. KellQ mennyiségq és megfelelQ képzés után látványos, eredményes QrzQ-védQ és ügyességi munka várható el tQle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szeretQ, tulajdonát mindhalálig védelmezQ, lenyqgözQ szépségq kutyát szeretne, nem fog csalódni benne.
Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, holott ennél a fajtánál is csak rossz, kegyetlen tartásmód rontja el ezt az amúgy normális, kezelhetQ, gyerekszeretQ fajtát. Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tqri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülözQ, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli.
Mivel önálló, határozott jellemq, csak erQs, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területq portákra, lakásokba nem való.

Lipicai:
A lipicai a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon törvényileg védett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3" \o "Ló" lófajták egyike.
A lipicai története  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1580" \o "1580" 1580-ban kezdQdött, amikor a mai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9nia" \o "Szlovénia" szlovéniai Lipicán  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_K%C3%A1roly" \o "Habsburg Károly" Habsburg Károly fQherceg ménest alapított. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetq, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A fajta Qsei között vannak kemény természetq hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létezQ genetikai vonalat alapított, s a tenyésztés ezekre épül.
A lipicai ménest a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nap%C3%B3leoni_h%C3%A1bor%C3%BAk" \o "Napóleoni háborúk" napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" mezQhegyesi lipicai jellegq állomány. Ezeket a lovakat  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1876" \o "1876" 1876-ban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Als%C3%B3szombatfa&action=edit&redlink=1" \o "Alsószombatfa (megíratlan szócikk)" Alsószombatfára költöztették, majd onnan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1912" \o "1912" 1912-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1bolna" \o "Bábolna" Bábolnára. Innen kerültek az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1950-es_%C3%A9vek" \o "1950-es évek" 1950-es években újra hegyi környezetbe,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szilv%C3%A1sv%C3%A1rad" \o "Szilvásvárad" Szilvásváradra.
A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1800-as_%C3%A9vek" \o "1800-as évek" 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstQl eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A magyarországi állomány kiemelkedQ genetikai értékével tqnik ki. TenyésztQszervezete a Magyar Lipicai LótenyésztQk Országos Egyesülete.
A tenyésztési vonalakat alkotó mének és a törzsek jelei:
Pluto (spanyol)
Pluto Senior, szürke mén 1772-ben érkezik Lipicára Dániából, a friedrichsburgi királyi ménesbQl, amely ebben az idQben Európa-szerte ismert, spanyol vérq lovakat tenyésztett.
Conversano (spanyol)
A Conversano törzs nápolyi eredetre tekint vissza. Történt, hogy Mária Terézia idQsebbik leányát, Mária Karolinát VI. Bourbon Ferdinánd nápolyi királyhoz adta férjhez. Az eseményen részt vesz Kaunitz herceg is, aki át is települ Nápolyba, és a környékbeli jó minQségq lóállományból kisebb ménest alapít, amely hamarosan a királyság legjobb ménesévé válik. EbbQl a tenyészetbQl kerül Lipicára a fekete színq Conversano Senior, amely 1774-ben már törzsmén az udvari ménesben.
Favory ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csehorsz%C3%A1g" \o "Csehország" Csehország)
Favory Senior 1779-ben született a monarchia nehéz hámos, spanyol nápolyi típusú udvari lovait tenyésztQ Kladrubban. A tömeg növelése érdekében késQbb többször is kerülnek ebbQl a ménesbQl tenyész egyedek a lipicai fajtába. A fakó színq Favory Senior 1783-tól került Lipicára, s ezzel a fajta egyik legeredményesebb ménvonala születik meg.
Maestoso (spanyol)
Favoryval egy idQben kerül Kladrubból Lipicára az eredeti spanyol Maestoso Senior. A kitqnQ spanyol mén jó küllemével és mozgásával erQteljes törzset alapít a lipicai fajtában.
Neapolitano ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1poly" \o "Nápoly" Nápoly)
Neapolitano Senior tenyészmqködésének kezdete szintén az 1783-as esztendQhöz fqzQdik. Ahogyan neve is elárulja, nápolyi eredetq törzsrQl van szó. A 13 éves, kitqnQ küllemq mén nyereg alatt tette meg a hosszú utat Nápolyból Lipicára. Az akkor már szinte egyöntetqen szürke állományba fedezQménül választott pej Neapolitano csak kivételes tulajdonságainak köszönhette ezt a megtiszteltetést, amit máig fennmaradt törzzsel hálált meg a lipicai fajtának.
Siglavy Capriola (arab mén)
A törzsalapító Siglavy nevq arab mén 1816-ban került Lipicára. Marmagassága nem érte el a 150 cm-t. A mén Schwarzenberg herceg tenyésztésébQl származott, mindkét szülQje eredeti arab ló volt. A kis mén örökítése olyan átütQnek bizonyult, hogy törzse mai napig fennmaradt.
Incitato (MezQhegyesen született)
Az Incitato törzs erdélyi magyar eredetq. 1802-ben gróf Bethlen Pál a bonchidai, akkor már hírneves ménesbQl saját tenyészete számára vásárolt néhányat az épp akkor odaérkezett eredeti spanyol lovak közül. Köztük volt a Curioso nevq mén, valamint a Capelano nevq kanca is. Kettejük párosításából született 1810 tavaszán Incitato Senior, törzsalapító mén. A rámás és jó tulajdonságokkal bíró ménre felfigyelt a mezQhegyesi katonai ménes, és 1814-ben megvásárolta.
Tulipan ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Terezovac&action=edit&redlink=1" \o "Terezovac (megíratlan szócikk)" Terezovac)
A Tulipán törzs kitenyésztése szintén a magyar leleményt dicséri. A XIX sz. végén a Jankovich-Bésán család híres volt a lótenyésztésérQl. A Bácskában található trezováci ménesében minQségi lipicai tenyészetet mqködtetett. JelentQségének érzékeltetésére elég csak annyit említeni, hogy az ez idQben Fogarason mqködQ Magyar Állami Lipicai Ménes is több lovat vásárolt Trezovácról, így a ma élQ összes Pluto egy itt tenyésztett törzsméntQl származik, de a Maestoso és a Neapolitano törzs is innen kapott életmentQ vérátömlesztést. Mégis a lótenyésztQ köztudatban Trezovác neve leginkább a Tulipán törzs kitenyésztésével kapcsolódik össze, amely a Jankovichok eredeti spanyol import és lipicai kancáinak, valamint a Favory törzs Tulipán nevq ménjének alkalmazásával született meg.
Tulajdonságai
Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségq, szilárd szervezetq, ellenálló, nem nagy igényq fajta. ElsQsorban fogatló, kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta. Nemzetközileg igen eredményes a fogatsport területén. Általában szürke, de gyakran elQfordul fekete, sQt pej is. Bottal mért marmagassága 152-162 cm.
Külleme
A lipicai nem túl nagy méretq, nemes, de nem finom fejq. Nyaka magasan illesztett,rövid. Izmos hátú ló, jól izmolt farú, inkább dongás, mint mély, korrekt lábállású, kemény patájú fajta. ÜgetQmozgására jellemzQ a magas lábemelés és az akciós mozgás. A fajtában sok a szürke, de pej és fekete színq is elQfordul.

Magyar agár:
A magyar agár a legkevésbé ismert magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya" \o "Kutya" kutyafajta, amely nem egyszer a kihalás szélén állt.
A ma élQ agárfajták közös Qse az egyiptomi agár, melynek létezésérQl már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr._e._3._%C3%A9vezred" \o "Kr. e. 3. évezred" Kr. e. 3. évezredbQl vannak bizonyítékok. A magyarok valószínqleg már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s" \o "Honfoglalás" honfoglalás elQtt is ismertek és használtak a vadászaton  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ag%C3%A1r" \o "Agár" agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. ElsQ emlékeik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Istv%C3%A1n" \o "I. István" Szent István korából származnak. A késQbbi korokban is divatos és elQkelQ tevékenység volt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ag%C3%A1r" \o "Agár" agarászat, többek között  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s" \o "Hunyadi Mátyás" Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen qzte a vadászatnak ezt az ágát. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g" \o "Török hódoltság" török hódoltság idején keleti jellegq agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.
Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n" \o "Széchenyi István" Széchenyi István tevékenysége nyomán vált. Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. De az agarászat nemsokára kiment a divatból, elkezdQdött az agárversenyek rendezése. A magyar agarat lassan kiszorította a kevésbé kitartó, de gyorsabb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_ag%C3%A1r" \o "Angol agár" angol agár. Gyakran keresztezték a két fajtát, amely a magyar agár jellemzQit alaposan megváltoztatta.
Az agarászat az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-1849-es_szabads%C3%A1gharc" \o "1848-1849-es szabadságharc" 1848-1849-es szabadságharc bukását követQen újra fellendült, hiszen ehhez nem kellett fegyverviselési engedély. De a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" \o "MezQgazdaság" mezQgazdaság belterjessé válásával megszqntek a nagy nyílt területek, s ezzel az agarak használata visszaszorult, szinte lehetetlenné vált. Az utolsó lovas agarászatot  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1943" \o "1943" 1943-ban, az utolsó agaras nyulászatot  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1944" \o "1944" 1944-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kszentmikl%C3%B3s" \o "Törökszentmiklós" Törökszentmiklóson tartották.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után az agarat gyakorlatilag kihaltnak tartották, csak néhány elszigetelt helyen maradt meg pár példány, amelyeket nem egyszer orvvadászatra használtak. Amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1963" \o "1963" 1963-ban egy Mátyás királyról szóló film forgatásához magyar agárra lett volna szükség, Szigethy Kálmán, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MAFILM&action=edit&redlink=1" \o "MAFILM (megíratlan szócikk)" MAFILM  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" gödöllQi filmtelepének vezetQje  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabolcs-Szatm%C3%A1r-Bereg_megye" \o "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye" Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyecsed" \o "Nagyecsed" Nagyecseden, a volt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_csal%C3%A1d" \o "Károlyi család" Károlyi-uradalomban fedezett fel néhány példányt, amelyet megvásárolt, és ezzel elkezdQdött a fajta újjáélesztése. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/FCI" \o "FCI" FCI  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1966" \o "1966" 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Azóta  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európa több országában megismerték és megszerették a fajtát, s a tenyésztQk kitartó munkájának köszönhetQen a magyar agár jövQje látszólag biztosítva van.
Külleme és jelleme
Az angol agártól erQsebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. ErQs, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérQen megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is. Nagyobb vadakat párban gyqr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyQzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik. Minden agárszínben elQfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tqnik.
Jellemében is más, míg az angol agár (a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Whippet&action=edit&redlink=1" \o "Whippet (megíratlan szócikk)" whippethez hasonlóan) igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelQ bánásmód esetén szökQssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!
Értelmes, nyílt természetq, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szQre miatt lakásban, velünk is élhet. SQt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.
HázQrzQ feladatra alkalmasságáról vita folyik.
Rokon fajták:
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Afg%C3%A1n_ag%C3%A1r" \o "Afgán agár" Afgán agár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_ag%C3%A1r" \o "Angol agár" Angol agár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_ag%C3%A1r" \o "Arab agár" Arab agár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_ag%C3%A1r" \o "Lengyel agár" Lengyel agár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Orosz_ag%C3%A1r" \o "Orosz agár" Orosz agár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_ag%C3%A1r" \o "Perzsa agár" Perzsa agár
Magyar hidegvérq:
A magyar hidegvérq a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon törvényileg védett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3" \o "Ló" lófajták közé tartozik.
A hidegvérq ló erQsen eltér melegvérq társaitól. ErQsebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hqvösebb a vérmérséklete. Hidegvérq lovak valószínqleg már a honfoglalás korában is éltek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencében, de nagyobb mértékq elterjedésük az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1880" \o "1880" 1880-as évekre tehetQ, s elQször a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúlra volt jellemzQ. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérqek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria" \o "Ausztria" Ausztriából. Két tájfajta alakult ki,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas_megye" \o "Vas megye" Vas megyében a nagyobb termetq pinkafQi,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zala_megye" \o "Zala megye" Zala megyében a kitartóbb muraközi terjedt el.
A szervezett tenyésztés csak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1913" \o "1913" 1913-ban elején indult meg, amikor Vas megyében engedélyezték. Belga hidegvérqekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A törzskönyvezés  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1922" \o "1922" 1922-ben kezdQdött. Ekkor már több uradalom is tartott importból származó hidegvérqeket, ám a tenyészetük zárt volt. A kisbirtokosok viszont jobban kedvelték a muraközi típust, amely szinte az egész országban elterjedt, fQleg a hegyvidékeken.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után az igásállomány pótlására  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Belgium" \o "Belgium" Belgiumból és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" \o "Franciaország" Franciaországból hoztak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ardenni&action=edit&redlink=1" \o "Ardenni (megíratlan szócikk)" ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal. Az elsQ törzstenyészet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szenteg%C3%A1t" \o "Szentegát" Szentegáton alakult meg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1952" \o "1952" 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérq, amely  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1953" \o "1953" 1953-ban államilag elismert fajta lett. Mivel igás hasznosítása mindinkább háttérbe szorult, s a 80-as években a hústermelés lépett elQtérbe, az állomány nagy részét keresztezték a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Percheron&action=edit&redlink=1" \o "Percheron (megíratlan szócikk)" percheron fajtával, de ez nem mindig vált a magyar hidegvérq hasznára. Ma a Magyar Hidegvérq LótenyésztQ Országos Egyesület a fajtafenntartó szervezet.
A muraközi tájfajta példányait az Állattenyésztési Kutatóintézet gyqjtötte össze és tenyésztette.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1972" \o "1972" 1972-ben elismerték hivatalos magyar fajtaként, de a 80-as évek végén tenyésztése megszqnt, és állománya beleolvadt a magyar hidegvérq állományába.
Tulajdonságai
A magyar hidegvérq lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegq, de szilárd szervezetq, mozgékony, hosszabb távra is jól ügetQ magyar hidegvérq fajta. Jóindulatú, barátkozó természetq, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különbözQ változatai.

Magyar lúd:
A magyar lúd a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zil%C3%BAd" \o "Házilúd" házilúd (Anser anser domestica) egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fajta" \o "Fajta" fajtája.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik.
Egykorú források szerint a házi libák után már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=11.sz%C3%A1zad&action=edit&redlink=1" \o "11.század (megíratlan szócikk)" 11. és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/12._sz%C3%A1zad" \o "12. század" 12. században egyházi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tized&action=edit&redlink=1" \o "Tized (megíratlan szócikk)" tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek Qsei valószínqleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" \o "Görögország" Görögország felQl érkeztek. EbbQl az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9va" \o "Léva" Léva-vidéki lúd a kitqnQ minQségq húsáról és májáról volt nevezetes, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mak%C3%B3" \o "Makó" makói a májméretérQl. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emdeni_l%C3%BAd&action=edit&redlink=1" \o "Emdeni lúd (megíratlan szócikk)" emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a késQbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezésébQl jött létre.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század elsQ felében megjelent a magyar lúd fodrostollú változata, amelynek kialakulásáról különbözQ elméletek születtek. Az egyik szerint mutációként jött létre, a másik elmélet szerint kelet felQl érkezett. Ezt támasztja alá az, hogy gyakran említették török illetve asztraháni lúdként. Annyi bizonyos, hogy a fodrostollú ludak megtalálhatóak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete-tenger" \o "Fekete-tenger" Fekete-tenger partvidékén és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna" \o "Duna" Duna völgyében. De csak hazánkban vonták tenyésztésbe, s ez néhány elkötelezett tenyésztQ érdeme.
Ma a magyar lúdnak több  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G%C3%A9nbank&action=edit&redlink=1" \o "Génbank (megíratlan szócikk)" génbanki állománya is létezik. Az egyik a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_Egyetem" \o "Debreceni Egyetem" Debreceni Egyetem gondozásában, a másik, amelyet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" ErdélybQl származó egyedekbQl hoztak létre, egy tápiógyörgyei tenyésztQ tulajdonában van. Ez a tenyészet adta az alapját a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" gödöllQi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis%C3%A1llatteny%C3%A9szt%C5%91_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet&action=edit&redlink=1" \o "KisállattenyésztQ Kutatóintézet (megíratlan szócikk)" KisállattenyésztQ Kutatóintézet állományának.
Tulajdonságai
Simatollú magyar lúd
Színe leggyakrabban fehér, de létezik tarka és szürke színben is. A tojó 5-6 kg, a gúnár 6-8 kg súlyú. Évente 15 tojást rak. Igénytelen, edzett, gyorsan növQ fajta. Mind a húsa, mind a mája kitqnQ minQségq. Évente akár háromszor-négyszer is téphették.
Fodrostollú magyar lúd
Igazi különlegesség. SzárnyfedQ tollai és farktollai hosszúak, szalagszerqen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is. Egyéb tulajdonságaiban, húsa, mája minQségében nem marad el a simatollú változattól.
A ludakról sokáig azt tartották, hogy együgyqek, pedig valójában a legértelmesebb szárnyasok közé tartoznak. A legelQ csapatok például Qröket állítanak, akik meg tudják különböztetni a pásztort a vadásztól.
A liba mája Magyarország egyik fontos kereskedelmi export cikke. A hízott libamáj elQállításával már a rómaiak is foglalkoztak liszt, tej és méz keverékének feletetésével. A kukoricatermesztés elterjedése óta Magyarországon paraszti hagyománnyá vált a hizlalt liba elQállítása. A ludakat Qsszel fogták hízóba, szqk helyen tartották és naponta kétszer vízben ázott, sózott kukoricával tömték. Az így tartott liba egy hónap alatt hízott meg. A dél-alföldi települések parasztságának a libatömés fontos kereseti forrása volt. Távoli vidékekre is elmentek, hogy minél olcsóbban kapjanak sovány libát.
Szeged vidékén hagyományosan kukoricatörés után kezdQdött a libatömés ideje. Két terméke volt a hizlalásnak, az úgynevezett "pecsönyés", illetve a "májas" lúd. Az elQbbit két hétig, az utóbbit öt-hat héten át tömték kukoricával. A ludat mindkét esetben szqk ólba zárták, hogy minél kevesebbet mozogjon, a tömni való kukoricát pedig megsózták. Pecsenyelibát a Börzsöny-vidékén nyár közepén is hizlaltak ezzel a módszerrel egy-két hétig és a falu búcsúnapján levágták. Sok tájon szüretre hizlaltak fel töméssel gazdaságonként egy-két libát. A pecsenyeliba hagyományosan magyar piaci árucikk volt, csak a 20. században veszített jelentQségébQl.
Magyar óriás nyúl:
A magyar óriás nyúl az egyetlen Qshonos nyúlfajtánk, amit az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s" \o "Országgyqlés" Országgyqlés nemzeti kinccsé nyilvánított.
Fiatal fajta, a két világháború között keletkezett. Pse az igen vegyes összetételq magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúl mellett a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század végén hazánkba került  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belga_%C3%B3ri%C3%A1s_ny%C3%BAl&action=edit&redlink=1" \o "Belga óriás nyúl (megíratlan szócikk)" belga óriás nyúl. A magyar parlagi nyúl igen szapora volt, de nem volt megfelelQ minQségq sem a húsa, sem a szQrméje. Ezt a tulajdonságát kívánták feljavítani a tenyésztQk, amikor a két világháború között keresztezték a belga óriással. A gyorsabban fejlQdQ és nagyobb testq nyulak több húst és nagyobb méretq prémet termeltek. A keresztezés kényszerq volt és tervszerqtlen, mindössze kistenyésztQi szinten folyt. Az új fajtát elQször  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_L%C3%A1szl%C3%B3&action=edit&redlink=1" \o "Fekete László (megíratlan szócikk)" Fekete László írta le A házinyúl tenyésztése és egészségtana címq könyvében  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1941" \o "1941" 1941-ben. Ekkor a magyar óriás nyúl példányai már rendszeresen megjelentek a kiállításokon.
A háború után,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1958" \o "1958" 1958 és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1962" \o "1962" 1962 között a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis%C3%A1llatteny%C3%A9szt%C3%A9si_%C3%A9s_Takarm%C3%A1nyoz%C3%A1si_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet&action=edit&redlink=1" \o "Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (megíratlan szócikk)" Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) egy megfelelQ húsnyúlfajta kialakítására törekedett, amit az akkor még igen heterogén magyar óriás nyulak feljavításával kívánt elérni. Ekkor keresztezték a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_vadas_ny%C3%BAl&action=edit&redlink=1" \o "Magyar vadas nyúl (megíratlan szócikk)" magyar vadas nyúllal. Mivel a kutatások nem hozták meg a kellQ eredményt, felhagytak a nyúlfajta további szervezett tenyésztésével. A kisgazdaságokban viszont továbbra is kedvelték a magyar nyulakat igénytelenségük, gyors növekedésük miatt. Tovább folytatták a magyar vadassal történQ keresztezéseket, minek következtében a magyar vadas nyúl az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1980-as_%C3%A9vek" \o "1980-as évek" 1980-as évek elején teljesen eltqnt, mint önálló fajta.
A magyar óriás nyulak fennmaradására súlyosan hatott, amikor a 80-as évektQl a kistenyésztQknek többet fizettek a fehér színq állatokért, mint a színesekért. Ez kérdésessé tette a fajta fennmaradását. Ráadásul a nemzetközi szövetség sem ismerte el a fajtát. Kissé könnyebb lett a tenyésztQk helyzete, amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1994" \o "1994" 1994-ben a nyulat felvették az Qshonos állatok listájára. Ennek ellenére a magyar óriás nyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár száz példány lehet. A gazdasági hasznosításra irányuló nemesítés feladatát jelenleg senki nem vállalja.
JellemzQi:
Négy színváltozatban tenyésztik. A leginkább elterjedt a vadas vagy nyúlszürke (agouti). Ritkán elQfordul fekete és vasderes színben. A fül a külsQ szélén és a hegyén feketés árnyalatú. A fehér szín önálló színtípus, a fajtatiszta almokban csak fehér színq állatok születhetnek. A szQrzet minden testtájon egyenletes színezQdésq. Kifejlett korban a testsúlya 5,5  7 kg közötti.
Igénytelen, gyors növekedésq, jó takarmányhasznosító. Ellenben rossz a nevelQképessége, aránylag sok a halvaszületés és alacsony a választáskori súly. Ezért gazdasági hasznosítása erQsen kérdéses, bár húsának minQsége nagyon jó.

Magyar parlagi kecske:
A magyar parlagi kecske egyike a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon Qshonos, törvényileg védett háziállatoknak.
FeltehetQ, hogy honfoglaló elQdeink a vándorlásuk során  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zi_kecske" \o "Házi kecske" kecskét is magukkal hoztak és az itt élQ népek kecskéivel történQ keresztezésébQl alakult ki az Qshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztQi munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az elQítélet, a kecsketartást kolátozó rendszabályok. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására. Ezért nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka valószínqleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendQ, hiszen minden növényi eredetq táplálékot megeszik, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli károkat okozhat. (Növendék erdQkben kifejezetten tiltották a legeltetést.) Viszont szaporaságának köszönhetQ, hogy a szegényebb rétegek is rendszeresen jutottak nagy mennyiségq húshoz.
A parlagi kecske nemesítése  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kov%C3%A1rzik_K%C3%A1roly&action=edit&redlink=1" \o "Kovárzik Károly (megíratlan szócikk)" Kovárzik Károly nevéhez fqzQdik, aki  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1915" \o "1915" 1915-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1gysomly%C3%B3" \o "Szilágysomlyó" Szilágysomlyón,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentm%C3%A1rtonk%C3%A1ta" \o "Szentmártonkáta" Szentmártonkátán és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ny%C3%A1raslad%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" \o "Nyárasladány (megíratlan szócikk)" Nyárasladányon hozott létre törzstenyészetet, de ezeket a kedvezQtlen gazdasági környezet miatt három év múlva felszámolták. Majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1943" \o "1943" 1943-ban Fáy András  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91k%C3%BAt" \o "KQkút" KQkúton és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%93hat&action=edit&redlink=1" \o "Óhat (megíratlan szócikk)" Óhaton az állami uradalmakban hozott létre tenyészeteket, amelyek hasonló sorsra jutottak.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1970" \o "1970" 1970-es években néhány mezQgazdasági üzem a magyar parlagi kecskék és import bakok keresztezésével próbálta a nagyüzemi kecsketenyésztést meghonosítani, de a 80-as években felszámolták állományukat. Ma a KecsketenyésztQk és NemesítQk Országos Egyesülete végzi a magyar kecske nemesítését és tenyésztését. Állományának létszáma rendkívül lecsökkent, ma alig néhány százra tehetQ.
Tulajdonságai
Bár hivatalos tájfajták nem alakultak ki, különbséget tettek a különbözQ tájak jellemzQ típusai között. Az Alföldön a fehér színq, suta típust kedvelték, északabbra a szarvalt változat terjedt el. A hegyvidékekre a tarka, nagyobb testq kecske volt a jellemzQ.
A parlagi kecske egyik típusa a magyar tincses kecskefajta, amely nevét onnan kapta, hogy a Kárpát-medencében háziasított kecske köztakarójának felszQreit nem köti össze fátyol és kötQszál, így a hosszú szQrszálak tincseket képeznek. Ma már csak eldugott helyeken bukkan fel olykor egy-egy példánya.
Az Qshonos kecske tejtermelése szélsQséges értékek között változik, a laktációs idQszakban 300-500 l lehet. Szilárd szervezetq, jó alkalmazkodó képességq. Hazánkban elterjedtebb a nemesített magyar kecske, amely szerény viszonyok között is jelentQs mennyiségq tejet termel.

Magyar parlagi szamár:
A magyar parlagi szamár egyike Qshonos, törvényileg védett háziállatainknak. A magyar parlagi szamár története idQszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az elsQ szamarak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kelt%C3%A1k" \o "Kelták" kelták idejében kerültek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe. JelentQsebb állományuk alakult ki a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3maiak" \o "Rómaiak" rómaiak ideje alatt. A mai szamaraink feltételezhetQen ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az ország területére.
Bár a s²+¶+¸+ ,
,R,V,W,X,…,†,™,š,›,œ,,Ê,Ì,- -----F-G-Y-Z-[-\-]-Š-Œ-Ó-Ô-Õ-×-Ø-Ù-. ......K.M.”.•.–.˜.êâÓÈÓÈÓÈÓÈÓ¼ÓȱÓÈÓÈÓ¢ÓÈÓÈÓ¼ÓȱÓÈÓÈӓÓÈÓÈÓ¼ÓȱÓÈÓÈӄÓj™]h•0Jh•0JCJ UaJ jã7h•0Jh•0JCJ UaJ j¦$h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0JCJaJ)hÂUh•0JB*CJ OJQJ^JaJ phÿ4ÎÒô
: ®j¼ŠVBª X!F#‚&H*²+´+¶+W,›,öñèèèèèèèèèèèèèèèãáØÌÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JgdÂU„^„gdÂUgd•0J„^„gdÂUÄWøWþþ›,œ,-[-tkí
´ˆ _Á¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JŠkdÔ#$$If–Ö ”\Ö0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ[-\-Ø-.vm¨
œ” a¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd7$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ..™.Ü.vmí
´ˆ aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdË\$$If–ÖÖ0, =¬#€€Ö0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ˜.™.š.Ç.È.Ú.Û.Ü.Ý.Þ.
/
/T/U/V/X/Y/Z/‡/ˆ/³/´/µ/¶/·/ä/æ/-0.0/0102030`0a0‹0Œ00Ž00¼0¾011 1 1
1
18191R1S1T1U1V1ƒ1…1Ì1Í1õæõæÚæõÏæõæõæÀæõæõæÚæõÏæõæõæ±æõæõæÚæõÏæõæõæ¢æõæõæÚæõÏæõæõæj0§h•0Jh•0JCJ UaJ jz•h•0Jh•0JCJ UaJ j˜ph•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ :Ü.Ý.Y/µ/vmí
D¾aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdÊo$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿµ/¶/200vmí
´ˆ aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¬”$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ0Ž0
1T1vmí
D¾aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdb¦$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿT1U1Ñ12vmí
´ˆ aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd<Î$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÍ1Î1Ð1Ñ1Ò1ÿ1222222J2L2“2”2•2—2˜2™2Ç2È2ß2à2á2â2ã233Z3[3\3^3_3`33Ž3˜3™3š3›3œ3Ê3Ì34 44444F4G4Y4Z4[4\4]4‹4ðáÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá°áÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá¡áÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá’áÖáÖáÊáÖ¿áÖjð`h•0Jh•0JCJ UaJ jÎ!h•0Jh•0JCJ UaJ jáh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ j
Ïh•0Jh•0JCJ UaJ 922˜2á2vmí
i¹aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdÁà$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿá2â2_3š3vmí
Ä9aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd!$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿš3›34[4vmí
ˆÁ aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd"`$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ[4\4Ù45vmí
±aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd™$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ‹44Ô4Õ4Ö4Ø4Ù4Ú45 5555-5 5N5P5—5˜5™5›5œ55Ê5Ë5×5Ø5Ù5Ú5Û5 6
6R6S6T6V6W6X6†6‡6š6›6œ66ž6Ì6Î6777777J7K7_7`7a7ðåðÖðåðåðÊðå¿ðåðåð°ðåðåðÊðå¿ðåðåð¡ðåðåðÊðå¿ðåðåð’ðåðåðÊðåjøRh•0Jh•0JCJ UaJ jßh•0Jh•0JCJ UaJ jeÏh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ jg‘h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ 95-5œ5Ù5vmí
®aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd—Î$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÙ5Ú5W6œ6vmí
ë¾aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿœ667a7vmí
,¶aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd*R$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿa7b7ß78vmí
î°aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdè“$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿa7b7c7‘7“7Ú7Û7Ü7Þ7ß7à7 8888888H8J8‘8’8“8•8–8—8Å8Æ8ì8í8î8ï8ð8-9!9i9j9k9m9n9o9ž9Ÿ9Æ9Ç9È9É9Ê9ù9û9C:D:E:G:H:I:v:w::õæÛæÛæÌæÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ±æÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ¢æÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ“æÛæÛæÀjNNh•0Jh•0JCJ UaJ j h•0Jh•0JCJ UaJ jhØh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0J>*CJ aJ j¶”h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ :88–8î8vmí
ž¶aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdš×$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿî8ï8n9È9vmí
Q¹aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd9$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÈ9É9H:ƒ:vmí
â°aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd€M$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ:‚:ƒ:„:…:´:¶:þ:ÿ:;;;;2;3;:;;;<;=;>;m;o;·;¸;¹;»;¼;½;ë;ì;÷;ø;ù;ú;û;*<, h•0Jh•0JCJ UaJ j Ñh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0J>*CJ aJ jô‹h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ 9ƒ:„:;<;vmí
´­aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd&‹$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ<;=;¼;ù;vmí
î°aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd@Ð$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿù;ú;y<± xaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdo
$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ±<²<1=u=vmí
°g aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd$H$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ2=`=a=s=t=u=v=w=¦=¨=ð=ñ=ò=ô=õ=ö=#>$>F>G>H>I>J>y>{>Ã>Ä>Å>Ç>È>É>ö>÷>?????L?N?–?—?˜?š?›?œ?É?Ê?ñ?ò?ó?ô?õ?$@&@n@o@p@r@õæÚæõÏæõæõæÀæõæõæÚæõÏæõæõæ±æõæõæÚæõÏæõæõæ¢æõæõæÚæõÏæõæõæ“æj@h•0Jh•0JCJ UaJ jŒþh•0Jh•0JCJ UaJ jŽÁh•0Jh•0JCJ UaJ j/‚h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ :u=v=õ=H>vmí
½OaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkda$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿH>I>È>?vmí
àS aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdÀÀ$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ??›?ó?vmí
·S aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¾ý$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿó?ô?s@°@vmí
ÙS aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdP?$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿr@s@t@¡@¢@®@¯@°@±@²@á@ã@+A,A-A/A0A1A^A_ArAsAtAuAvA¥A§AïAðAñAóAôAõA#B$B+B,B-B.B/B^B`B¨B©BªB¬B­B®BÛBÜBëBìBíBîBïBC ChCiCõæõæÚæõÏæõæõæÀæõæõæÚæõÏæõæõæ±æõæõæÚæõÏæõæõæ¢æõæõæÚæõÏæõæõæj$ÿh•0Jh•0JCJ UaJ jÏ¿h•0Jh•0JCJ UaJ jœ|h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ :°@±@0AtAvmí
2aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdÎ{$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿtAuAôA-Bvmí
9T aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¿$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ-B.B­BíBvmí
úaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdVþ$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿíBîBmC¥Cvmí
T aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd<$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿiCjClCmCnCœCC£C¤C¥C¦C§CÖCØC D!D"D$D%D&DSDTD\D]D^D_D`DD‘DÙDÚDÛDÝDÞDßD

E
EEEEEEHEJE’E“E”E–E—E˜EÅEÆEÍEÎEÏEÐEÑEFðáÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá°áÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá¡áÖáÖáÊáÖ¿áÖáÖá’áÖáÖáÊáÖ¿áÖj†âh•0Jh•0JCJ UaJ j}®h•0Jh•0JCJ UaJ jSxh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ j[=h•0Jh•0JCJ UaJ 9¥C¦C%D^Dvmí
Ð1aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd…w$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ^D_DÞDEvmí
Ã1aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¯­$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿEE—EÏEvmí
9T aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¸á$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÏEÐEOF‰Fvmí
èaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdÆ) $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿFFJFKFLFNFOFPF}F~F‡FˆF‰FŠF‹FºF¼FGGGG G
G7G8G=G>G?G@GAGpGrGºG»G¼G¾G¿GÀGîGïGôGõGöG÷GøG'H)HqHrHsHuHvHwH¥H¦H¾H¿HÀHðåðÖðåðåðÊðå¿ðåðåð°ðåðåðÊðå¿ðåðåð¡ðåðåðÊðå¿ðåðåð’ðåðåðÊðåjë h•0Jh•0JCJ UaJ j}« h•0Jh•0JCJ UaJ j7g h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0J>*CJ aJ j”* h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ 9‰FŠF G?Gvmí
taÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdif $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ?G@G¿GöGvmí
»saÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¯ª $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿöG÷GvHÀHvmí
ú•aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0JˆkdHê $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÀHÁH@IŠIvmí
P–aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd8,$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÀHÁHÂHñHóH;I J
J8J9JFJGJHJIJJJyJ{JÃJÄJÅJÇJÈJÉJöJ÷JKKKK K6K8K€KK‚K„K…K†KµK¶KÌKõæÛæÛæÌæÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ±æÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ¢æÛæÛæÀæÛõæÛæÛæ“æÛæÛæÀj„åh•0Jh•0JCJ UaJ j¿¨h•0Jh•0JCJ UaJ jkh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0J>*CJ aJ j-h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ :ŠI‹I
JHJvmí
»saÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd:j$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿHJIJÈJKvmí
i)aÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdñ§$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿKK…KÎKvmí
dÞaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkd¶ä$$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿÌKÍKÎKÏKÐKÿKLILJLKLMLNLOL~LL–L—L˜L™LšLœL¶L·LÉLÊL4M5MOMPMSMTM·M¸MÑMÒMÕMÖM NðåÚðåðåðËðåðåð¿ðåÚ·¯£šŒ}r}_}r}r}_}r}r$hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿ hÉU£hÉU£CJaJjhÉU£hÉU£CJUaJhÉU£hÉU£5CJ\aJh•0J5CJaJh•0Jh•0J5CJaJ hý5ÖCJaJ h•0JCJaJh•0Jh•0J>*CJ aJ j¿ h•0Jh•0JCJ UaJ h•0Jh•0JCJ aJ h•0Jh•0JCJ aJ jh•0Jh•0JCJ UaJ %ÎKÏKNL˜Lvmí
^ýaÁ¼

$$Ifa$gd•0J $Ifgd•0Jˆkdñ $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ˜L™LšL›LœL·LÉL0Nvtp#¬tp#¬tp#¬tp#¥b sP3s¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ˆkdhY $$If–ÖÖ0, ‚¬#€€µÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Öaöh bÖpÖ ÿÿÿÿ N!N.N/N0N1N2N4N8N9NŠN‹N›NœNŸN NóNôNOO OOPP P"P˜PšP¤P¦P¨PªP¬P°P¾PÀPvQxQ¢Q¤Q¦Q¨QªQ®Q¼Q¾QDRFRŠRŒRŽRR’R–R¦RðÝðÒǼǮðÒðÝðÒðÒðÝðҗ‹—ÒðÒðÝðÒǼǮðÒðÝðÒǼǮðÒðÝðÒǼǮhÉU£hÉU£5CJaJ,hÉU£hÉU£0J5CJaJfHqÊ
ÿýýýhÉU£hÉU£5CJ\aJ hÉU£hÉU£CJaJ hÉU£hÉU£CJ aJ hÉU£hÉU£CJaJ$hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿjhÉU£hÉU£CJUaJ60N1N2N3N_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kd6Z $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT3N4N8N¨Pyg sU¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdE[ $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT¨PªP¬P®P_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kd\ $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT®P°P¾P¦Qyg sU3s¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kd] $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT¦Q¨QªQ¬Q_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kdÐ] $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT¬Q®Q¼QŽRyg sU¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdß^ $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠTŽRR’R”R_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kd_ $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT”R–R¦R-Vyg sU¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kd¬` $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT¦R¨R@SBS¦S¨S®S°SHTITaTbTeTfT£T¤T­T®T±T²TïTðTûTüTÿTUJUKUUUVUYUZU¢U£U¯U°U³U´UVVVV-V V!V#V(V)V‹VŒVVžVŸV V¡V£V¦V§VéVêVðVñVôVõV4W5W*B*CJaJphÿ hÉU£hÉU£CJaJjhÉU£hÉU£CJUaJD-V V!V"V_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kdja $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT"V#V(VŸVyg sU3s¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdyb $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠTŸV V¡V¢V_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kd7c $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT¢V£V¦Vh[yg sU¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdFd $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT@WAWWžW¬W­W°W±WXX,X.X4X6XÄXÆXÜXÞXäXæXY’YàYâYèYêYvZxZ‚Z„ZŠZŒZB[D[d[f[h[j[l[p[~[€[ \!\6\7\8\9\:\<\B\C\„\…\\Ž\‘\’\Ï\Ð\Ö\×\Ú\Û\ ]]]]]ðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåǼǮðåðÒðåǼǮðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåhÉU£hÉU£5CJ\aJ hÉU£hÉU£CJaJ hÉU£hÉU£CJ aJ $hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿ hÉU£hÉU£CJaJjhÉU£hÉU£CJUaJDh[j[l[n[_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kde $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠTn[p[~[8\yg sU¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdf $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT8\9\:\;\_MÓrE3v: $IfK$$¤d ¤d$If[$\$a$K$ kdÑf $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠT;\<\B\Á^yg sU3s¤d ¤d$If[$\$gdÉU£K$$¤d ¤d$If[$\$a$K$…kdàg $IfK$L$T–Ö ”Ö0 h#€€Ö0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4ÖaöpÖ ÿÿÿÿŠT]]W]X]\]]]`]a]š]›]Ÿ] ]£]¤]ð]ñ]ü]ý]^^L^M^Z^[^^^_^²^³^¿^À^Á^Â^Ã^Ä^Å^Ç^È^É^Ñ^Ó^Ù^Ú^ðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåðåðÒðåÇåÇ»²©„x„hÉU£h•0JCJ\aJ hÉU£h•0JCJaJh•0Jh•0J5>*CJaJh•0Jhý5Ö5CJaJhý5Ö5CJaJhÉU£5CJaJhÉU£hÉU£5CJaJ hÉU£hÉU£CJ aJ $hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿ hÉU£hÉU£CJaJjhÉU£hÉU£CJUaJ)Á^Â^Ã^_O$¤d ¤d$If[$\$a$ kdžh $IfK$L$T–ÖÖ0 h#€"€ˆ

Ö@Ö ÿÝÝÿÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ÖÿÿÖÿýýýÖÿÿÖÿÿ2Ö2Ö
ð2Ö3Ö4ÖaöpÖ ÿÝÝÿÿýýýŠTÃ^Ä^Å^Æ^Ç^È^É^Ñ^œ`^n`n€~p#¥~p#¥~p#¥~p#¥~p#¥~p#¬~m~p#¬„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd•0Jkd­i $$If–ÖÖÓÿ#€ ÖÖ
ÿýýýÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ öˆ6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ2Ö3Ö4Ö`Ö
ÿýýýaöpÖ
ÿýýý
Ú^Û^)_*_8_`` `‚`„`”`–`œ`ž`.a0aHaJabadabb
b bbbgbhbrbsbƒb„bÆbÇbÏbÐbÔbÕbcc"cdVdldpdðåðÒðåðåðÒð帣¸Š¸£¸£¸Š¸£¸£¸Š¸£¸£¸Š¸£¸£¸Š¸£r£/hÉU£h•0J6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hÉU£h•0J0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÉU£h•0JB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÉU£h•0JB*CJOJQJU^JaJphÿ$hÉU£h•0J0J>*B*CJaJphÿ hÉU£h•0JCJaJjhÉU£h•0JCJUaJ,pd€d˜d¨dìdødMfNf‰fŠfff•f–fgggh&j'j{j|jŒjj½j¾jkk*klZn^n`nVqXqTrçÒçÒçÒ¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò’Šu[u2jhÉU£hÉU£B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÉU£hÉU£B*CJOJQJ^JaJphÿ h•0JCJaJhÉU£h•0JOJQJ^J0hÉU£h•0J0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÉU£h•0JB*CJOJQJU^JaJphÿ)hÉU£h•0JB*CJOJQJ^JaJphÿ/hÉU£h•0J6B*CJOJQJ]^JaJphÿ#TrVrlrnrsPsTs¾sÀsDtFtRtTtVtXtâtätútütwwØwÚw
x

xúx4y8yÖ{Ú{à{æÍ渢Ž¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍ渢|¸jU)hÉU£5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ#hÉU£B*CJOJQJ^JaJphÿ#hÉU£hÉU£5CJOJQJ^JaJ&hÉU£hÉU£5>*CJOJQJ^JaJ*hÉU£hÉU£0J5>*CJOJQJ^JaJ)hÉU£hÉU£B*CJOJQJ^JaJphÿ0hÉU£hÉU£0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÉU£hÉU£B*CJOJQJU^JaJphÿ`nsTsúx8yØ{Ú{è{~|<¬‘,”ê ì ¡”£Þª°.±b¸îáp#¬Ðáp#¬Ðp#¬Ãp#¬îp#¬îÁ­ p#¬­ÁÁp#¬Áp#¬ÐÐÐÐp#¬Ð ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdÉU£
-D`MÆ
ÿøüÿgdÉU£„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdý5Ö
-D`MÆ
ÿøüÿgdÉU£„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÉU£à{è{ì{ö{||H|I|Q|R|~||Í|Î|Û|Ü|é|ê|M}N}]}~<~>~Ò~Ô~î~ð~N€P€æ€è€ø€ú€:çÒ»Ò¡Ò¡ˆ¡Òyny[ynyny[ynyny[ynyny[yn$hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿ hÉU£hÉU£CJaJjhÉU£hÉU£CJUaJ0hÉU£hÉU£0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÉU£hÉU£B*CJOJQJU^JaJphÿ,hÉU£hÉU£B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hÉU£hÉU£B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÉU£hÉU£5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ":h ƒƒ¨ƒªƒÂƒÄƒt„v„ü„þ„… …2‡4‡èˆêˆ8‰:‰Z‰\‰®Š°ŠÜŠÞŠ$‹&‹È‹Ê‹æ‹è‹:<z“Š“”(”,”L”~–€–¨–ª–ì òçØçØÅØçØçØÅØçØçØÅØçØçØÅØçØçØÅØç½çòçò穚†©zçhÉU£hÉU£5CJaJ&hÉU£hÉU£5>*B*CJ\aJphhÉU£hÉU£B*CJaJph'hÉU£hÉU£0J5>*B*CJaJph hÉU£CJaJ$hÉU£hÉU£0J>*B*CJaJphÿjhÉU£hÉU£CJUaJ hÉU£hÉU£CJaJhÉU£hÉU£6CJ]aJ,ì ¡ ¡$¡R¡Š¡Œ¡$¢&¢<¢>¢z¢|¢\£^£Ž££D¤F¤&¥(¥X¥Z¥®¥°¥D¦F¦`¦b¦Ø¨Ú¨¼©¾©ð©ò©âªäª «¢«À«Â«š¬œ¬ ­­­­j®l®Þ®à®è®ê®ø®òçÒ»Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò¡Ò¡ˆ¡Ò0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ,hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ\^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ hÉU£5>*CJaJhÉU£hÉU£5>*CJaJ5ø®ú® ¯¢¯º¯¼¯2±4± ²²L²N²ì²î²Ü³Þ³ð³ò³ö³ø³;´<´E´F´b¸n¸È¼Ð¼Ò¼Î¿è¿NÁPÁdÁfÁzÁŠÁŒÁ>ÃLÃöÄøÄ.Å4ÅdÅúÅæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æѪŸª“ŸªŸ‹ª“Ÿª“ŸªŸ‚tŸ“Ÿhý5Öhý5Ö5>*CJaJhý5Ö5CJaJ hý5ÖCJaJhý5Öhý5ÖCJ\aJ hý5Öhý5ÖCJaJhý5Öhý5Ö>*CJ\aJ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ-b¸È¼Î¿PÁzÁ>ÃöÄøÄ.ÅüŠԜáVçfé.ëÜìó p#¬óp#¬óóp#¬óp#¬óp#¬ñp#¬ìp#¬ìp#¬ÛÛÛÇp#¬Çp#¬»

$$Ifa$gdý5Ö ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5ք-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdý5Ögdý5Ö
¤d ¤d[$\$gdý5ÖúÅüÅ,Æ.ƾÆÀÆØÆÚÆÇLjNJǢǤǪǬÇ9È:ÈIÈJÈ\È]ÈŸÈ È¨È©È²È³ÈýÈþÈÉÊjÊlÊHËJËfËhˤ˦ËBÌDÌbÌdÌ´ÌÐÌèÌêÌfÍhÍrÍtʹͶÍ(Î*Î2Î4θκÎ,ÏøãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉãÉ°Éã˜ãÉãÉ°ÉãÉãÉ°ÉãÉã/hý5Öhý5Ö6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ hý5ÖCJaJ<,Ï.Ï6Ï8ÏrϘϚÏÄÏ Ð.ÐtÐvÐôÐöÐÑÑ
Ñ

ъьњќÑÒÒ¤Ò¦ÒÂÒÄÒ(Ô*ԜԞԦԨÔÕ
Õ|Õ~ՆՈ՚֜Ö8×:×J×L×T×V×æ×è×þ×ضظØtÙvٜٚÙZÚ\ÚäÛæÛ.Ü0ÜæÍæ¸ ¸ ¸ ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ/hý5Öhý5Ö6B*CJOJQJ]^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ?0ÜLÜNÜÀÜÂÜÊÜÌÜöÝøݔޖ޴޶Þ

ß ßàà

à
à^à_à©àªàµà¶àåàæà*á+á5á6á8á9á|á}á‰áŠáã’ãää ääXåZåàåâåøåúåPæRæççBçDçVç.ëbëêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐ꬞hý5Öhý5Ö5CJ\aJ hý5Öhý5ÖCJaJ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ9bëdëì
ì

ìÒìÔìÖìØìÚìÜìÞìèìíí2íXíZí€í´í¶íÒíîî<îLîNîjînîíßíȶȟÈíߔ߉”߉”߉”߉”߉”s_&hý5Öhý5Ö5>*CJOJQJ^JaJ*hý5Öhý5Ö0J5>*CJOJQJ^JaJ hý5Öhý5ÖCJaJ hý5Öhý5ÖCJ aJ ,jpj hý5Öhý5Ö5B*CJU\aJphÿ#hý5Öhý5Ö5B*CJ\aJphÿ,jhý5Öhý5Ö5B*CJU\aJphÿhý5Öhý5Ö5CJ\aJ#jhý5Öhý5Ö5CJU\aJÜìÞìêìíx4 ¬xî ¬ $Ifgdý5Ö~kdDp $$If–ÖÖÄÿ¸€ ÖàÖ
ÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ
ÿÿúðíí4íXíaX4 ¬Xî ¬ $Ifgdý5֞kd

q $$If–ÖÖ0Äÿa ¸€€ ÖààÖ ÿÿúðÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ ÿÿúðÿÿúðXíZí‚í´íaX4 ¬Xî ¬ $Ifgdý5֞kdøq $$If–ÖÖ0Äÿa ¸€€ ÖààÖ ÿÿúðÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ ÿÿúðÿÿúð´í¶íÔíîaX4 ¬Xî ¬ $Ifgdý5֞kdär $$If–ÖÖ0Äÿa ¸€€ ÖààÖ ÿÿúðÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ ÿÿúðÿÿúðîî>îLîaX4 ¬Xî ¬ $Ifgdý5֞kdÐs $$If–ÖÖ0Äÿa ¸€€ ÖààÖ ÿÿúðÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ ÿÿúðÿÿúðLîNînîÓ÷â÷†ø¦øôÿaTp#¬CTp#¬CTp#¬C„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdý5Ö
-D`MÆ
ÿøüÿgdý5֞kd¼t $$If–ÖÖ0Äÿa ¸€€ ÖààÖ ÿÿúðÿÿúðÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÄ 6ööÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÿúðaöbÖpÖ ÿÿúðÿÿúð nîÎïÐï6ð7ð<ð=ðKðLðšð›ð ð¡ðÜðÝð+ñ,ñ1ñ2ñÓ÷à÷â÷†ø¢ø¦øôÿøÿ¢¤@êÐêзÐêÐêзÐêÐêÐ ÐêŠvêŠvêk]kNkjhý5Öhý5ÖCJUaJhý5Öhý5Ö5CJ\aJ hý5Öhý5ÖCJaJ&hý5Öhý5Ö5>*CJOJQJ^JaJ*hý5Öhý5Ö0J5>*CJOJQJ^JaJ-hý5Öhý5Ö0JB*CJOJQJ^JaJphÿ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿôÿRx¢ÊàF¦Ö(jâLrœ’ H J çÖp#¬Öp#¬Öp#¬Öp#¬Öp#¬¾p#¬Öp#¬Öp#¬ÖÖp#¬Öp#¬¦Öp#¬Öp#¬Öp#¬ÖÖp#¬¤p#¬
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5Ö
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5քÐ-D`MÆ
ÿøüÿ^„Ðgdý5Ö
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5Ö@BLNJVž ª¬æüœž: < F H H J f l „ è ê †
ˆ
¦
¨
Ð
ðßðÔÆÔðÔðßðÔÆÔðÔðßðÔ½¯šƒšišiPiš0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ,hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ\^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿhý5Öhý5Ö5>*CJaJhý5Ö5CJaJhý5Öhý5Ö5CJ\aJ hý5Öhý5ÖCJaJ!hý5Öhý5Ö0JB*CJaJphÿjhý5Öhý5ÖCJUaJ-J f Ô
8B! &#&€)p0r0ž0€1G:¦KÄK&Sýp#¬ìììììÛp#¬ììýp#¬ÇǶ¶¥p#¬¶
p#¬„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû# ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5ք-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdý5ք-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdý5ÖÐ
Ô
X
Z
Ö
Ø
æ
è
.

0

Þ

à



¤
¦
J L r t ž º¼þª¬ÆÈ,. ¢ª¬ÀÂFHZ\ ¨ ª Ä Æ ”–
DFÚÜðò$&Þàüþ˜ôßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅßÅßŬÅß0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿhý5Öhý5ÖB*phÿD˜š

02º¼ÆÈ- ablmqr«¬°±---V-W-Z-[-V%X%Ê%Ì%Ö%Ø% & &!&"&#&p0æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æў†q†Ñ)hý5Ö5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ/hý5Öhý5Ö5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hý5Öhý5Ö0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hý5Öhý5Ö0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hý5Öhý5ÖB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhý5Öhý5ÖB*CJOJQJU^JaJphÿ)p0r0š0œ0ž0¢0Æ0ò01~1€12 2(2*2¾2À2Ö2Ø2f3h34
4$4&4ú5ü5n6p6x6z6–6ª6I:J:¦:§:øêøâ×Ë×½×ø¨¨v¨v]v¨v¨v]v¨v¨v]v¨¨v¨v0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿhý5Öhý5Ö6CJ]aJhý5Öhý5ÖCJ\aJ hý5Öhý5ÖCJaJ hÂUCJaJhý5Öhý5Ö5>*CJaJ hý5ÖCJaJ$§:µ:¶:¼<¾Ô>ü>þ>@@t@v@~@€@Þ@à@B-B :hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ4ÀKÄK˜MšM&S6S8S UŒUŽU¤U¦U¨UªUVVVVV-VXVçÒÀÒ²§œœ…œvœvcvœUœvœvcvœvœvcvœvœhÂUhû#6CJ]aJ$hÂUhû#0J>*B*CJaJphÿjhÂUhû#CJUaJ hÂUhÂUCJaJhÂUhû#CJ\aJ hÂUhû#CJaJ hÂU5>*CJaJhû#hû#5>*CJaJ#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÐ
:hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ!&S8S´^em
pp pÎsàsôwöwx¬xp}ö‚°…’ˆ”ˆ–ˆëëÚÚÉp#¬Úp#¬Ú¼p#¬Úp#¬¨p#¬¦Úp#¬ÚÚÚÚ¦p#¬„^„gdû# ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdý5Ö
-D`MÆ
ÿøüÿgdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû# ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdÂUXVYV]V^VcVdV¨V©V²V³VÜVÝVNXPXfXhXY YZ Z’Z”ZœZžZ,].]Î]Ð]ô]ö]³^´^¶^·^_ _"_#_Æ`È`€a‚a¦a¨aðÝðÒðÒðÝðÒðÒðÝðÒÄÒðÒðÝðÒðÒðÝðÒ¶¡‡¡‡n‡¡‡¡‡n‡0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿhÂUhû#5>*CJaJhÂUhû#6CJ]aJ hÂUhû#CJaJ$hÂUhû#0J>*B*CJaJphÿjhÂUhû#CJUaJ+¨a,b.b b¢bªb¬b:cPc†c cÌcàcücþc]d^dmdndÈdÉd
e
eeeeekele{ef¦f¨fgg$g&gLgNgÌgÎgàgâg¢h¤hii i"i¼i¾i^j_jkjlj¨j©jíjîjøjùj-k(kêÐêзÐêŸêŸêŸêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêŸ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ>(kˆk‰k
l lll4l5l¬l­lµl¶lmmSmTmbmcm
ppp p¡pLrNr`rbrÎsÜsàsôwêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐꝅêÐêзÐêo[ê&hÐ
:hû#5>*CJOJQJ^JaJ*hÐ
:hû#0J5>*CJOJQJ^JaJ/hÐ
:hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ-ôwöwxx xBx¬x®x2y4yFyHydyfyüyþy zz6z8zÈzÊzÜzÞzæzèzz{|{Š{Œ{ä{ü{|| |(| }¢}óå׫‘‘x‘‘‘x‘‘‘x‘‘‘x‘Â`Â`Â`‘/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ,hû#hû#B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿhû#hý5Ö5>*CJaJhû#hû#5>*CJaJhû#hû#>*CJaJ%¢}D~F~l~n~ԃèƒ2„4„¦„¨„´„¶„¾„À„2…4…>…@…°…²…:†<†P†R†’ˆ”ˆ–ˆºˆŠ/Š2Še‹t˜7‘9‘êзÐêŸêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐꗂj_jê_êj_— hû#hû#CJaJ/hû#hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÂU5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ hû#CJaJ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ$–ˆºˆŠ2Še‹t˜8‘9‘F‘š‘ށ¤’©¡©p¬Š¯´4´j´D¹~¹öñöp#¬ñp#¬èp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬×××Æp#¬××p#¬×Æp#¬¹p#¬×¹p#¬
-D`MÆ
ÿøüÿgdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#„^„gdû#gdû#„^„gdû#9‘:‘E‘F‘H‘R‘˜‘š‘½‘¾‘ž’ ’Ê’Ì’““Ú“Ü“”””*”²•´•–––-– –!–b–c–n–o–œ––õ–ö–
—˜ê˜õçõÜÐÜȳ™³™€™³™³™€™³h³™³™€™³™³™€™³™³™€™³/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ hû#CJaJhû#hû#CJ\aJ hû#hû#CJaJhû#hû#5>*CJaJ hû#5>*CJaJ(ê˜ì˜ˆ™Š™ž™ ™®™°™.š/šBšCšˆš‰š!›"›,›œzœ|œ$&46VXôöžž<ž=ž…ž†ž’ž“žÃžÄžŸŸ!Ÿ"Ÿ2Ÿ3Ÿ}Ÿ~Ÿ‹Ÿ < > À Â Ö Ø ¡¡(¢*¢D¢F¢€¢‚¢££,£.£n£p£

¤
¤¤¤$¤æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿH$¤%¤r¤s¤~¤¤Â¤Ã¤¥¥¥ ¥¥¥L¥M¥T¥U¥y¥z¥¹¥º¥Ã¥Ä¥á¥â¥X¦Z¦n¦p¦¾¦À¦D§F§R§T§¨¨`¨a¨p¨q¨y¨z¨&©'©A©B©’© ©ªØ¬Ú¬æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æў†Ñæ/hû#hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hû#hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ4Ú¬d­f­p­r­´0´4´f´j´ÀµÂµ²¶´¶¾¶À¶Â¶Ä¶`·b·r·t·D¹|¹~¹Êº»
»¼êзÐꝅraêÐêзÐêÐêзÐêrOêrOê#hû#hû#5CJOJQJ^JaJ hû#hû#CJOJQJ^JaJ$hû#hû#0JCJOJQJ^JaJ/hû#hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hû#hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ~¹Êº
»¼¼¼*ÜÃØÌNÐÖÖf߄ߒãëä.íFíˆï ïXóîp#¬áp#¬îÜp#¬Üp#¬îîp#¬îîîîËp#¬îîîËp#¬ºÜp#¬©„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd¿K»„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#gdû#
-D`MÆ
ÿøüÿgdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdû#¼¼ ¼¼¼¼¼,¼2¼A¼L¼X¼[¼\¼¥¼¦¼²¼³¼Ð¼Ñ¼½½-½¾¾¾ˆ¾Š¾–¾˜¾®¾°¾¦¿¨¿º¿¼¿¾¿ì¿ô¿ÀÀøêßʳʛʛʛʁʁhÊÊhÊÊhÊÊhÊ›Ê›Ê0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ,hû#hû#B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ hû#5>*CJaJhû#hû#5>*CJaJ hû#CJaJ(À2ÀhÀrÀsÀ‹ÀÅÀÆÀýÀþÀÁÁ ÁÁ-Á1Á;ÁHÁJÁYÁ]ÁpÁ‡ÁˆÁÇÁÈÁÏÁÐÁÑÁÒÁJÂçÒ»ÒçÒ¡Ò¡ˆ¡ÒçÒçÒçÒçÒçÒkçkOkÒ¡Ò6hû#hû#0J6>*B*CJOJQJ]^JaJphÿ8jhû#hû#6B*CJOJQJU]^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ,hû#hû#B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿJÂLÂRÂTÂfÂhÂâÂäÂðÂòÂnÃzà òÃÜÃ
Ä0Ä2ĨĪĴĶÄØÄÚĄņŤŦÅÂÅÄÅ Æ!Æ(Æ)Æ8Æ9ÆÆÆ Æ¡Æ´ÆµÆðÆñÆùÆúÆþÆÿÆKÇLÇZÇȈȊÈ
ÉæÍæ¸æ¸æÍ渡¸¡¸‰¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ,hû#hû#B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ6
É

É.É0É>É@ɺɼÉÎÉÐÉôÉöÉ=Ê>ÊFÊGÊHÊIʙʚʩʪʮʯÊËËË Ë"Ë#ËzË{ˉËÌ,Ì.̶̸̨̪ÌzÍ|Í
Î

ÎÎÎcÎdΥΦαβÎÃÎÄÎÏ Ï-ÏÐNÐPÐìÐîÐ
Ñ

Ñ&Ñ(ѼѾÑÒÑÔÑ.Ò0Ò¢ÒæÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿH¢Ò¤Ò¬Ò®ÒÓӖӘӤӦӮӰÓ:Ô<ÔPÔRÔâÔäÔ Õ¢ÕÀÕÂÕØÕÚÕnÖpֈ֊֊،ØÙ Ù<Ù>ÙfÙhÙLÚNڊڌژښÚtÛvÛ¨ÛªÛÌÛÎÛoÜpÜ~ÜܾܽÜúÜûÜ ÞÞ>Þ@Þ²Þ´Þ¼Þ¾Þ

ßæÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ@

ßPßf߀߄߮߰ßàà à"àVàXàÂàÄàÈàÊà€á‚áüáþá
â

â–ã˜ãää%ä&ärçtçâçäçìçîçèéêé:ê;êEêFêJêKêçÒ¸ ҆҆m†Ò†Ò†m†Ò†Ò†m†Ò†Ò†m†Ò†Ò†m†Ò†Ò†m†Ò†0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ/hû#hû#5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hû#hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ/hû#hû#6B*CJOJQJ]^JaJphÿ*Kê¼ê½êÁêÂêÈêÉêBëCëKëLë¾ë¿ëþëÿë

ì ììì†ìˆìŽìì.íDíFíÂîÄîêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐꝆq\)h¿K»h¿K»B*CJOJQJ^JaJphÿ)h¿K»hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ,hû#hû#5B*CJOJQJ^JaJphÿ3hû#hû#0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hû#hû#0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhû#hû#B*CJOJQJU^JaJphÿ)hû#hû#B*CJOJQJ^JaJphÿÄîØîÜîÞîˆïžï ï¤ï¶ïÒïÜïÞï
ðððcðdðmðnðèÔ迱¦‘z‘z‘b‘H‘H/H0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ hû#5>*CJaJh¿K»h¿K»5>*CJaJ)h¿K»hû#B*CJOJQJ^JaJphÿ'h¿K»0JB*CJOJQJ^JaJphÿ-h¿K»hû#0JB*CJOJQJ^JaJphÿnð‚ðƒðÂðÃðÊðËðÏðÐðHòJò^ò`ò|ò~ò&ó(ó>ó@ó€õ‚õöö4ö6öŒöŽö’÷”÷®÷°÷ø÷ú÷uøvø|ø}øÈøÔøØøÙø#ù$ù.ùú^ú`úÖúØúêúìúÈüÉüLýMý]ýþŒÿŽÿ &(6êÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐê êÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐê-hÐ
:hÐ
:0JB*CJOJQJ^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ?XóšôˆøÈøÖøæõÎúÆX

™
£
B&ð(º.H2(6îp#¬îîp#¬Ýp#¬îÐp#¬îÝp#¬¸¸p#H׸p#H׸p#H׸p#H׳p#¬îîîp#¬îîîgdû#
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdÐ
:
-D`MÆ
ÿøüÿgdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
: 68¼¾ÌÎ68ÔÖæèê캻ßà\]fglm¦§«¬æóÎöúæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ¢Ñv_,hÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ#hÐ
:hÐ
:5CJOJQJ^JaJ*hÐ
:hÐ
:0J5>*CJOJQJ^JaJ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ#úü ¯°ÃÄÆÇH I U V X Y ð ñ






Œ

–
—
™
¢
£
¥
­
°
±
ð
ñ
ø
ù




ðåðåðåðåðåðåðåðåðåðåðåðåðåðåðå×Ì· ·†·†m†·†0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ h¿K»5>*CJaJhÐ
:hÐ
:5>*CJaJ hÐ
:hÐ
:CJaJjhÐ
:hÐ
:CJUaJ*



’

š

œ

²

Ö

„
œ

°
´
À
Ä
Î
Ò
Ü
è
ò
ô
|~HIRS„…ÄÅÌÍtv "¤¦¶¸º¼x z ” – Ú êзÐêŸêŸêŸêŸêŸêŸêŸêŸêŸêêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐê#hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ7Ú Ü RT^`PR8:JLÜÞâä<=JK[\ÊËÙÚÐÒDFNPrtbdtv‚„np~€úünpxz4-6-¨-ª-²-´- w x Š ‹ œ  Ö × æÑæ¸æÑæÑæ¸æѦÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ#hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿA× Û Ü á â )!*!5!6!:!"# #N#P#%$&$_$`$d$e$m$n$Ë$Ì$â$ã$j&l&:'<'L'N'8):)Ú)Ü)ú)ü)>*?**ž*­*®*Ä/Æ/3040D0E0G0H00‘00ž0 0¡0å0æ0ð0ñ0õ0ö0V1W1j1k1o1p1¯1°1ç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Í)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿH°1º1»1Ì1Í122&2(2ž2 2"3$34363`3b3þ3444Š4Œ45555ò56(6566676ç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸͸Íç͸ ¸†oghÐ
:hÐ
:>*-hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ (6=B=q>æAòBÉCÙCîKªV b>bÆdÈdÞdÌf6m2oA~ւþ‚~Œîîp#¬ÖÖÖÖp#H×Ñp#¬ÀÀÀîp#¬Àp#¬Ñp#¬Ñp#¬»ÀÀp#¬ÀÀîp#¬ÀgdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:gdû#
&
F ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:76=>=B=D=Ì=Î=Ü=Þ=â=ä=g>h>n>o>q>r>Â>Ã>Ð>Ñ>Ô>Õ>´@¶@È@Ê@Î@Ð@ÊAÌAàAâAæAèA :hÐ
:0J>*B*CJaJphÿ hÐ
:hÐ
:CJaJjhÐ
:hÐ
:CJUaJ/hÐ
:hÐ
:5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ6BCNCOCQCRC¯C°CÆCÇCÉCØCD@DBDÖDØDÜDÞDàDâDvExE’E”EèEêEÆFÈFÜFÞFÜGÞG(H)H-H.H8H9H™HšHªH«H¶H·HùHíÞÓÞÓÞíÞÓź¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ hÐ
:5>*CJaJhÐ
:hÐ
:5>*CJaJ hÐ
:hÐ
:CJaJjhÐ
:hÐ
:CJUaJ$hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJaJphÿ,ùHúHIIDIEI•I–I§IJôMöM¾NÀNîNðNO O†OˆOO’OúOüO´P¶PÒPÔPÆRÈRLSNSZS\SŠSŒS TT!T"T0T1T®T¯T¹TºTûTUU
U UV®V°VlWnWŒWŽWXX~XXšX›XæÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸ ¸ ¸ ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ?›XÕXÖXYY YY'YZ€Z‚ZÒ[Ô[\\ \¢\0]2]@]B]ª]¬]H^J^h^j^``t`v`~`€` `ú` b:b :5B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ%bÆdÈdÜdÞdòd e"e.f0fVfXfÌf ggÒgÔgìgîghhÀhÂhâhäh iiéÔ̾³§œœzœÔ`Ô`G`Ô`Ô`G`Ô`0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ$hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJaJphÿjhÐ
:hÐ
:CJUaJ hÐ
:hÐ
:CJaJhÐ
:hÐ
:CJ\aJ hÐ
:5>*CJaJhÐ
:hÐ
:5>*CJaJ hÐ
:CJaJ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿiŒiŽi˜išiìiîiAjBjLjMj|j}jºj»jÄjÅjªo¬o8p:pHpJpVpXpÎpÐpÖpØpôpöphqjqrqtq¢q¤q¾rÀrÚrÜrÞrsvsxsêsìsôsösttGtHtPtQtitjtÉtÊtÜtÝtÞtßtêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêŸêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ>ßtuuuuVuWu u¡u­u®u¯u°uéuêuîuïuwwtwvw~w€wòwôw3x4x8x9x@xAx~xx†x‡x¼x½xöx÷xûxüx{
{|{~{†{ˆ{l|n|ü|þ| }}\}^}Ð}Ò}Ú}Ü}~~:~;~>~?~C~D~¢~£~µ~¶~ւêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐê0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿGւú‚ü‚þ‚Žƒƒ„„„ „ „"„X…Z…Š…Œ…~†€†‡‡ ‡‡(ˆ*ˆ ˆ¢ˆ°ˆ²ˆ>‰@‰º‰¼‰Ò‰Ô‰ž—åѺ¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥‹¥‹r‹¥0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ&hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ"~Œ¸1’ž—™™ ›òœŒ¡ª|­&¸>ÁŒÂŽÂÂ¸ÂðÌzÑúÓÐ× ÙÙ*ÙÄÚîp#¬îîÝÝp#¬îîp#¬îîîîîîp#¬Ýp#¬Ýp#¬Ýp#¬îî p#¬îp#¬îp#¬îp#¬Øp#¬Øp#¬ÓgdÐ
:gdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:ž—¶—º—¼—¾—B˜C˜W˜X˜[˜\˜÷˜ø˜

™
™ ™™™™ ™#™çм¡Ð¡‡¡Ð¡Ð¡Ð¡Ð¼p[D[,hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ\^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ5jhÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJU^JaJphÿ&hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ,hÐ
:hÐ
:5B*CJOJQJ^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J5B*CJOJQJ^JaJphÿ #™$™r™s™™‚™Š™‹™Æ™Ç™Ò™Ó™ë™ì™äšæš›
›


ÈÊâäžž°ž²žÒžÔžRŸTŸÚŸÜŸîŸðŸ. 0 È Ê à ⠌¡Ž¡<¢>¢Z¢\¢æ¢è¢b£d£p£r£z£|£¤ ¤¤¤¤¤f¤g¤t¤u¤¤¤¥¤ÿ¤¥¥¥^¥æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿH^¥_¥¥¥¦¥°¥¦¾¨À¨j©l©†©ˆ©ªªšªœª¶ª¸ªÎ«Ð«[¬\¬d¬e¬g¬h¬æ¬ç¬ó¬ô¬­€­Ê­Ë­Õ­®ð®ò®d¯f¯n¯p¯Ì°Î°â±ä±²²j²l²Þ²à²è²ê²ô²ö²„³†³œ³ž³¢³¤³´´(´)´-´.´·´¸´Ã´Ä´Ù´æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿHÙ´Ú´SµTµ_µ`µtµuµ·µ¶¶ ¶Š¶Œ¶þ¶··
· ··Ü·Þ·

¸ ¸*¸,¸¹¹*¹,¹|»~»¼¼4¼6¼v¼x¼b½d½r½t½`¾a¾š¾›¾Ÿ¾ ¾ŒÂÂ´ÂæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ¢ˆ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ*hÐ
:0J5B*CJOJQJ^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ2´Â¸Â

ŠŐŒŨŪÅ8È:ÈØÈÚÈòÈôÈjÉlÉZÊ\ÊlÊnÊ Ù*Ù.Ù<ÙBÙDÙàÙâÙþÙÚ(Ú*ÚžÚ Ú°Ú²ÚçÒ¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò”‰}‰n‰n[n‰n‰n[n$hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJaJphÿjhÐ
:hÐ
:CJUaJhÐ
:hÐ
:CJ\aJ hÐ
:hÐ
:CJaJ hÐ
:5>*CJaJ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ/hÐ
:hÐ
:5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ#²ÚÄÚìÚîÚ`ÛbÛjÛlÛ¦Û¨Û8Ü:ÜNÜPÜbÜdÜ

Ý Ý,Ý.Ýà àvàwàˆà‰àÊàËà*â,âBâDâœâžâãããã&ã(ãää,ä-äGäHää‚ä†ä‡äŒääÑäÒäÛäÜäðäñä?å@åOåPåiåjå½å¾åÌåÍådæõàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­ÆàÆàÆ­Æà0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ hÐ
:hÐ
:CJaJDÄÚàÏå$é–é¸éëBëöîºïbòŠòìóîîîîp#¬Òp#¬îp#¬¶p#¬îp#¬šp#¬î~p#¬îp#¬
&
F

„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:
&
F
„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:
&
F
„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:
&
F „¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:

dæfæççççÂè é–é é¸éë*ëBëöîïïïœïžï²ï´ïºïbòròŠòìóôôôŒôŽôšôœô¢ô(øHøbø‚ú’úæÑæ¸æÑ Ñ’‡Ñ’‡Ñ’‡x‡xex‡Ñ’‡Ñ’‡x‡xex‡Ñ’‡Ñ’$hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJaJphÿjhÐ
:hÐ
:CJUaJ hÐ
:hÐ
:CJaJhÐ
:hÐ
:6CJ]aJ/hÐ
:hÐ
:6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0hÐ
:hÐ
:0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhÐ
:hÐ
:B*CJOJQJU^JaJphÿ'ìó¢ô(øbø‚úÈúfþŒÿž¼–¨
ãÒ¶p#¬Òp#¬šp#¬Òp#¬~p#¬Ò p#¬mp#¬Òp#¬mp#¬Òp#¬„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:
&
F„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:
&
F„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:
&
F „¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdÐ
:
&
F
„¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$^„gdÐ
:

’úÈúfþtþxþzþpÿrÿ„ÿ†ÿŒÿž¸¼–¤¨

4
8
N
†
õàÒõÃõÃõÃõੑੑà†{fOf,hŽhhŽhB*CJOJQJ\^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ hŽh5>*CJaJ hÐ
:5>*CJaJ/hÐ
:hÐ
:5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hÐ
:hÐ
:0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿjhÐ
:hÐ
:CJUaJhÐ
:hÐ
:6CJ]aJ)hÐ
:hÐ
:B*CJOJQJ^JaJphÿ hÐ
:hÐ
:CJaJ

4
l

H½ r+š+À0n4Ô627N78^8´89l9È9$:Þ;dCúp#¬úp#¬éééééØp#¬ép#¬ééép#¬Øp#™åÀÀp#H×Àp#H×Àp#H×Àp#H×Àp#H×úép#¬é
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdŽh„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdŽh„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdŽhgdû#†
ˆ
þ








´
¶
Þ
à
H J â ä ú ü XZÖØæèÂÄTVnp ’”¦¨ÈÊxz–˜ Ê Ì ê ì #$no|}¢£þÿàâvxŒŽhj>@tv,æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0hŽhhŽh0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhŽhhŽhB*CJOJQJU^JaJphÿH,.ÔÖîð(-*-œ-ž-¦-¨-î-ð-1 2 6 7 < =  ž ° ± ¿ À !-!.!/!Ð!Ñ!
"
"""w"x"í"î"ô"õ"ö"÷"Š$Œ$œ$ž$Î$Ð$¬%®%ì%î%ò%ô%=&>&I&J&S&T&«&¬&³&´&F(H(¶(¸(¾(À(Â(æÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0hŽhhŽh0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhŽhhŽhB*CJOJQJU^JaJphÿHÂ(Ä(6)8)@)B)²)´)8*:*F*H*r+–+š+11222227J7L7N7P7æÑæ¸æÑæÑæ¸æў†ÑæÑæ¸æÑmiRCjhŽhhŽhCJUaJ,hŽhhŽh5B*CJOJQJ^JaJphÿhŽh0hŽhhŽh0J5B*CJOJQJ^JaJphÿ/hŽhhŽh5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3hŽhhŽh0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0hŽhhŽh0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ2jhŽhhŽhB*CJOJQJU^JaJphÿP7î7ð78888P8Q8[8\8^8_8§8¨8±8²8´8µ899999 9^9_9i9j9l9m9¹9º9Å9Æ9:$:(:H:N:P:ì:î:õæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõæõæÓæõȳœ³‚³‚2jhŽhhŽhB*CJOJQJU^JaJphÿ,hŽhhŽhB*CJOJQJ\^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ hŽh5>*CJaJ$hŽhhŽh0J>*B*CJaJphÿjhŽhhŽhCJUaJ hŽhhŽhCJaJ*î:
;

;4;6;ª;¬;¼;¾; =¢=P>R>t>v>À>Â>4?6?>?@?~?€?@@,@.@Ä@Æ@HAJA`AbA˜AšA B"B:B*B*CJOJQJ^JaJphÿ?dC¼G PxR”R|U~U–UBWFa¶f\mzm¤mœoÊoÈqîîîp#¬Ýp#¬îp#¬Øp#¬Øp#¬ÇÇÇǶ©p#¬©p#¬©p#¬Çp#¬
-D`MÆ
ÿøüÿgd»n“„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“gdû#„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdŽh„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gdŽh?H@HOHPHpHqH°H±H»H¼HÀHÁHII"I#I+I,I£I¤I«I¬I"J$J´J¶JÌJÎJèJêJ\K^KfKhKLLzL|L„L†LèMêMàNâNôNöN|OÚOØPÚPLQNQVQXQxRæÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸æ¸æÍæ¸ ¸æ¸æÍæ¸/hŽhhŽh6B*CJOJQJ]^JaJphÿ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ0hŽhhŽh0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jhŽhhŽhB*CJOJQJU^JaJphÿ6xR’R”R|U~U–UšU®U´U¶U$V%V,V-V.VEVJVå͸­¢v\\C\+/h»n“h»n“6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ,h»n“h»n“B*CJOJQJ\^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ h»n“5>*CJaJ hŽh5>*CJaJ)hŽhhŽhB*CJOJQJ^JaJphÿ/h»n“hŽh5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3h»n“hŽh0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿJVKV†V‡VŽVV‘V’VàVáVíVîVsWtWôWõWøWùWýWþWHXIXVXWX`XaXÔXÕXÜXÝX”Z–ZB[D[Z[\[\\˜\š\¢\¤\*],]¨]ª]´]¶]Ü]Þ]9^:^D^E^r^s^õ^ö^ü^ý^JaLaàaâaöaøaPdQdœddªd«d½dæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑ0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿH½d¾d÷dødüdýdæfèfàgâgògôg8h:hàhâhiiFiHiÌiÎiàiâiÆjÈjdkfkvkxkzk|külþlm\mvmzm¤mæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æÑæÑæ¸æў†s$h»n“h»n“0JCJOJQJ^JaJ/h»n“h»n“5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3h»n“h»n“0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ'¤mœoÈoÊoÈqøx y&y4y},}.}2}T}¨}ª}Z~\~t~v~ÈÊíÚÉ´©›©›©‚´k´Q´Q8Q´Q0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ,h»n“h»n“B*CJOJQJ\^JaJphÿ h»n“5>*CJaJh»n“h»n“5>*CJaJh»n“h»n“6CJ]aJ h»n“h»n“CJaJ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ h»n“h»n“CJOJQJ^JaJ$h»n“h»n“0JCJOJQJ^JaJ#h»n“h»n“5CJOJQJ^JaJÈqhs
w}.}´~ˆ6.•D•:˜šš6š›ä£D¯`¯h±À³äµæµçÿp#êæ
ççâp#¬Ñp#¬ÑÑÑ p#¬Àp#¬Ñp#¬Ñp#¬Ñp#¬Ñp#¬Ñp#¬ÑÑÀÑp#¬Ñp#¬Ñp#¬âp#¬„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“gd»n“
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gd»n“Ê/€0€:€;€R€S€ë€ì€ü€ý€>…@…Z†\†v†x†Š†Ö†ö†ø†j‡l‡t‡v‡"ˆ#ˆ\ˆ]ˆaˆbˆfˆgˆ ˆ¡ˆ¥ˆ¦ˆ°ˆ±ˆ¨‰©‰Ü‰ŠL‹N‹nŒpŒ˜ŒšŒ$&ÂÄÜÞž’ ’“ “““.•êзÐêÐêзÐêÐêзÐêŸêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐêÐêзÐê/h»n“h»n“6B*CJOJQJ]^JaJphÿ0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ=.•@•D•šš6š:šdšxšzš››4›6›œœšœœœªœ¬œüžþž’Ÿ”Ÿ®Ÿ°ŸÞ å͸¦Í¸¸u¸u\u¸u¸u\u¸u¸u\u¸0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ,h»n“h»n“B*CJOJQJ\^JaJphÿ#h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ/h»n“h»n“5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3h»n“h»n“0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿÞ ¡¤¤@¥B¥`¥b¥Ž¥¥¦¦¦ ¦

¦
¦b¦c¦q¦r¦t¦u¦Î¦Ï¦ß¦à¦ä¦å¦p§q§§¨è¨ê¨\©^©f©h©ˆ©Š© ªª$ª&ª.ª0ª««*«,«Ö«Ø«J¬L¬T¬V¬D¯çÒ¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò¸Ò¸Ÿ¸Ò0h»n“h»n“0J>*B*CJOJQJ^JaJphÿ2jh»n“h»n“B*CJOJQJU^JaJphÿ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ/h»n“h»n“6B*CJOJQJ]^JaJphÿ8D¯^¯`¯äµ¶¶¶D¶®¶°¶x·z·þ·¸

¸ ¸8¸:¸è¸ê¸
¹

¹X¹Z¹â¹ä¹ò¹ô¹$»&»4»å͸­¢—‹—€—q—q^q—q—q^q—q—q^q—P¸hÂUh»n“5>*CJaJ$hÂUh»n“0J>*B*CJaJphÿjhÂUh»n“CJUaJ hÂUhÂUCJaJhÂUh»n“CJ\aJ hÂUh»n“CJaJ hÂU5>*CJaJ h»n“5>*CJaJ)h»n“h»n“B*CJOJQJ^JaJphÿ/h»n“h»n“5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ3h»n“h»n“0J5>*B*CJOJQJ^JaJphÿ浶&»¼(-D-ú ô!à"æ$+î+ð+ ,Ð2Ö?ÚHðHÐJdPìWB[úúéé p#¬Øp#¬ép#¬Àÿp#]:Àÿp#ՃÀÿp#w“
ép#¬ép#¬»p#¬»p#¬ép#sép#sép#sØp#sép#sép#sé
p#sép#sgd»n“
&
F¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gd»n“„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“„-D`MÆ
ÿøüÿ^„gd»n“gdÂUzamarat a szegények állatának tartották, jelentQs számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók és a juhászok segítQi, akik málhás- és hátasállatként hasznosították. Gazdasági szerepük soha nem volt jelentQs.
Tenyésztésével nagyon sokáig nem foglalkoztak. Csak a két világháború között kezdQdött az uradalmakban céltudatos tenyésztése, és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" mezQhegyesi ménesben foglalkoztak a nagytestq szamármének nevelésével, tenyésztésével.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1913" \o "1913" 1913-ban itt vetették papírra elQször a magyar parlagi szamár kifejezést, mint fajtamegjelölést.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1961" \o "1961" 1961-ben a tenyészet feloszlott, az állomány szétszóródott. Ma a szamarat leginkább hobbicélból tartják. Állományának nagyobbik rész az ország középsQ részén található. Populációja, ha kis mértékben is, de növekszik. A 2002-ben megalakult Magyarországi SzamártenyésztQk Egyesülete foglalkozik a nyilvántartásba vétellel, a törzskönyvezéssel és az apaállat-gazdálkodással. A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként.
Tulajdonságai
Bár szamaraink egymással genetikailag rokonságban álló helyi populáció egyedei, mégis sok változatuk alakult ki az évezredek folyamán. Egymás mellett több típusuk megtalálható, de három csoportjuk élesen elkülöníthetQ.
A legritkább a finom testalkatú, kis testq változat. SzQrzete puha. Füle kicsi, mozgékony. A marmagassága 110 cm alatt van.
Az állomány nagy része közepes termetq. Marmagassága 110-130 cm. Csontozata szilárd, teste izmos. Élénk, igénytelen.
Kisebb számban fordulnak elQ a nagy termetq szamarak, amelyek a mezQhegyesi állományba importált olasz mének leszármazottai. Marmagasságuk 130 cm felett van. Alkatuk durva, sokszor aránytalan. Nem olyan élénkek, mint kisebb termetq társaik, de igényesebbek.
A magyar parlagi szamár színe változatos: lehet egérszürke, barna, fekete. Leggyakoribb a barna, sötétbarna, fekete, ritkán egérfakó vagy gerlefakó. Jellegzetes jegye a gerincélen végigfutó szíjaltság és a vállkereszt, a lábakon pedig az esetenkénti haránt irányú zebroid csíkok. Mindegyik színváltozatban gyakori a világos hasalj, az ún. fecskehas. A barokk szamár egyedei is megtalálhatóak. Ezek az állatok spontán mutáció miatt pigmentszegénységgel ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leucizmus&action=edit&redlink=1" \o "Leucizmus (megíratlan szócikk)" leucizmus) jönnek a világra. Színük izabella, vagyis egészen világos szürke, szemük világoskék, ún. csókaszem. A típus nevét magyarázza az a tény, hogy az ilyen szamarakat a nagybirtokokon céltudatosan tenyésztették.
Intelligens állat, jól idomítható, emellett igénytelen, szívós, hosszú élettartamú és békés természetq.

Magyar racka juh:
A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobágyiensis) régi magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Juh" \o "Juh" juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s" \o "Honfoglalás" honfoglalás óta a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarok" \o "Magyarok" magyarok társa volt. Sokáig az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ja" \o "Cigája" cigája,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cikta" \o "Cikta" cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.
A rackajuhok Qse az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arkal&action=edit&redlink=1" \o "Arkal (megíratlan szócikk)" arkal (Ovis vignei var. arkal), ez az egyetlen nagy testq vadjuh, amelynek hosszú farka van, és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81zsia" \o "Ázsia" Délnyugat-Ázsiában élt, ahol a juhok háziasítása végbement.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%B6k%C3%B6nyi_S%C3%A1ndor&action=edit&redlink=1" \o "Bökönyi Sándor (megíratlan szócikk)" Bökönyi Sándor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" \o "Régészet" régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar racka a népvándorlás korában jelent meg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencében, de nincs adat arra, hogy melyik népcsoporttal érkezett. Sokatmondó az a nyelvészeti adat, hogy Qseink a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor" \o "Finnugor" finnugor eredetq juh szót eredetileg csak a rackára értették.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Matolcsi_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" \o "Matolcsi János (megíratlan szócikk)" Matolcsi János szerint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s" \o "Honfoglalás" honfoglaláskori juhoknak nem V alakú, pödrött szarva volt, hanem vízszintes tengely körül csavarodott. ElsQ régészeti és írásos emlékei a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/16._sz%C3%A1zad" \o "16. század" 16- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/17._sz%C3%A1zad" \o "17. század" 17. századból maradtak fenn, már a V-alakú szarvú példányokról.
Évszázadokon keresztül hazánk és a környezQ országok között élénk juh- és juhbQrkereskedelem folyt, errQl már  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1255" \o "1255" 1255-bQl vannak adatok. A legtöbb juhot  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1737" \o "1737" 1737-ben szállították ki, 124129 db-ot. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század második fele óta a finomgyapjas fajták, elsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Merin%C3%B3&action=edit&redlink=1" \o "Merinó (megíratlan szócikk)" merinó szorította vissza.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1903" \o "1903" 1903-ban már kipusztulófélben lévQ fajtának tartották. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után kis számban csak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gy_(t%C3%A1jegys%C3%A9g)" \o "Hortobágy (tájegység)" Hortobágyon és környékén maradt fenn, ezért terjedt el az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1950-es_%C3%A9vek" \o "1950-es évek" 1950-es években a hortobágyi racka juh elnevezés.
Megjelenés
Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemzQ, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínqleg mutációt követQen jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délrQl érkezett.
A racka közepes termetq juh, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos" \o "Kos" kosok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marmagass%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Marmagasság (megíratlan szócikk)" marmagassága 72  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Centim%C3%A9ter" \o "Centiméter" centiméter,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6meg" \o "Tömeg" tömegük 55-75  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilogramm" \o "Kilogramm" kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be.
A racka gyapja meglehetQsen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetq. SzQre hosszú, 25-30 cm. Két fajtaváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szQrzetét tekintve fekete, és bQre, körme és nyelve papaszürke. Egy éves kora után megjelennek szQrzetében az Qsz szálak, darusodásnak indul. A fehér változat gyapja krémszínq, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. A fehér szín recesszív a feketével szemben, a fehér racka mindig homozigóta, míg a feketében sok a heterozigóta. Ennek eredményeképpen két fehér színq egyed utóda mindig fehér lesz, ám a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentQsége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája.
Gyenge húsformákat mutat, húskitermelése kedvezQtlen, de húsa tápláló, jó minQségq, ízletes, faggyúval kevésbé átszQtt. JövQbeni bioélelmiszerként való felhasználására már lépések történnek. A fajta jó tejelQnek számít, a bárányok választása után kb. 60 liter tejet ad. tejét feldolgozzák, legtöbbször sajtokat készítenek belQle. A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés elQfordulhat.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1983" \o "1983" 1983-ban alakult meg a Magyar Rackajuh-tenyésztQ Egyesület, amelynek célja többek között a fajtatiszta tenyésztés és génbankként való megQrzés.
Jelenleg fQleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetika" \o "Genetika" genetikai tisztaságának megQrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91-Hans%C3%A1g_Nemzeti_Park" \o "FertQ-Hanság Nemzeti Park" FertQ-Hanság Nemzeti Park, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6r%C3%B6s-Maros_Nemzeti_Park" \o "Körös-Maros Nemzeti Park" Körös-Maros Nemzeti Park és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balaton-felvid%C3%A9ki_Nemzeti_Park" \o "Balaton-felvidéki Nemzeti Park" Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik. A fehér és fekete magyar (hortobágyi) racka juhot védett és Qshonos állatfajtának nyilvánította együttes rendeletében a földmqvelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Magyar szürke szarvasmarha:
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon Qshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hungarikum" \o "Hungarikum" hungarikum, amely szépségével, szilajságával, QserQt sejtetQ impozáns megjelenésével az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960-as_%C3%A9vek" \o "1960-as évek" hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=BSE&action=edit&redlink=1" \o "BSE (megíratlan szócikk)" BSE-, azaz kergemarhakór-mentes  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-0#cite_note-0" \o "" [1], de az állatot ma elsQsorban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Turisztikai_l%C3%A1tnival%C3%B3" \o "Turisztikai látnivaló" turistalátványosságként tartják. A primigenius (Qstulok) típusú  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvasmarha" \o "Szarvasmarha" szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretq képviselQje. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/13._sz%C3%A1zad" \o "13. század" 13  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század között  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Eur%C3%B3pa" \o "Közép-Európa" Közép-Európa legkiválóbb hústermelQje volt, állománya átvészelt súlyos történelmi idQket, és évszázadokon keresztül jelentQs szerepet játszott a magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1g" \o "Gazdaság" gazdaság egészében.
A szürke marha eredetérQl már régóta folyik a vita a kutatók között, de általánosan elfogadott magyarázat még nem létezik. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. századi tudósok szerint  közéjük tartozik  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kubinyi_Ferenc&action=edit&redlink=1" \o "Kubinyi Ferenc (megíratlan szócikk)" Kubinyi Ferenc is, aki az elsQ történeti állattani munkát adta ki  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1856" \o "1856" 1856-ban HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-1#cite_note-1" \o "" [2]  a magyar szürke marha honfoglaló Qseinkkel érkezett a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Feszty_%C3%81rp%C3%A1d" \o "Feszty Árpád" Feszty Árpád  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Feszty-k%C3%B6rk%C3%A9p" \o "Feszty-körkép" körképén szürke marhákból álló ökörfogatot ábrázolt. Az ellenvélemények már korán megjelentek, hiszen az elmélet feltételezi a háziállatok évszázadokon keresztül való változatlanságát, figyelmen kívül hagyva az élQlények változékonyságát, az életfeltételek módosító befolyását. Ennek ellenére az elmélet sokáig tartotta magát, hiszen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hank%C3%B3_B%C3%A9la&action=edit&redlink=1" \o "Hankó Béla (megíratlan szócikk)" Hankó Béla még  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1957" \o "1957" 1957-ben is ezt a magyarázatot tartotta elfogadhatónak.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Matolcsi_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" \o "Matolcsi János (megíratlan szócikk)" Matolcsi János azonban kimutatta, hogy azok a csontleletek, amelyekre támaszkodva Hankó a megállapításait tette, 13. és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/14._sz%C3%A1zad" \o "14. század" 14. századi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%B6r%C3%B6k_n%C3%A9pek&action=edit&redlink=1" \o "Török népek (megíratlan szócikk)" török  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1r" \o "Tatár" tatár  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Haloms%C3%ADr" \o "Halomsír" halomsírokból származnak, és a különbségek közöttük és a magyar szürke marha koponyája között számottevQek.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=B%C3%B6k%C3%B6nyi_S%C3%A1ndor&action=edit&redlink=1" \o "Bökönyi Sándor (megíratlan szócikk)" Bökönyi Sándor kutatásai pedig rámutattak arra, hogy a hosszú szarvú magyar szürke marha létezésére utaló leletanyagot legkorábban csak a 14- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/15._sz%C3%A1zad" \o "15. század" 15. századi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" \o "Régészet" régészeti anyagban találtak HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated2-2#cite_note-autogenerated2-2" \o "" [3]. A kora  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-kor" \o "Árpád-kor" Árpád-kori szarvasmarhaleletek arról árulkodnak, hogy Qseink állatai átlagban mindössze 112 cm  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marmagass%C3%A1g&action=edit&redlink=1" \o "Marmagasság (megíratlan szócikk)" marmagasságúak voltak, s valószínqleg hasonlíthattak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_Kr%C3%B3nika" \o "Képes Krónika" Képes Krónika A magyarok bejövetele Pannóniába címq miniatúráján látható kis testq, rövid szarvú egyedekre HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated2-2#cite_note-autogenerated2-2" \o "" [3].
Miután a honfoglalókkal érkezQ szürke marhákról szóló elméletet elvetették, még mindig maradt a kérdés: honnan származik a fajta? Több érdekes, jobban vagy kevésbé megalapozott válaszlehetQség született. Bökönyi Sándor a leletekre alapozva jelentette ki, hogy a szürke marha Qseit a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kunok" \o "Kunok" kunok hozták magukkal. Matolcsi János szerint Qseink a magukkal hozott podóliai jellegq és a Kárpát-medencében talált heterogén szarvasmarhákból tenyésztették ki néhány évszázad alatt a magyar szürkét.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferencz_G%C3%A9za&action=edit&redlink=1" \o "Ferencz Géza (megíratlan szócikk)" Ferencz Géza azt az álláspontot képviseli, hogy a honfoglaló magyarok kalandozó hadjárataik során  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat-Eur%C3%B3pa" \o "Nyugat-Európa" Nyugat-Európából,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/It%C3%A1lia" \o "Itália" Itáliából hozták be a fajta Qseit. Érdekes, de kevéssé elfogadott elmélet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jankovich_Mikl%C3%B3s&action=edit&redlink=1" \o "Jankovich Miklós (megíratlan szócikk)" Jankovich Miklósé, aki szerint a magyar szürke szarvasmarhát a Kárpát-medencében  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zias%C3%ADt%C3%A1s" \o "Háziasítás" domesztikálták a kora középkorban az akkor még itt élQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C5%90stulok&action=edit&redlink=1" \o "Pstulok (megíratlan szócikk)" Qstulok befogott fiatal egyedeibQl HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated4-3#cite_note-autogenerated4-3" \o "" [4]. A jelenleg feltárt kutatási eredmények alapján mindegyik magyarázatban lehet igazság, hiszen nem zárható ki, hogy a szürke marha Qsei között ugyanúgy volt a honfoglalókkal ideérkezett podóliai típusú szarvasmarha, mint a késQbb betelepült népekkel érkezQ, s lehetséges, hogy a fajta kialakulásában közremqködött néhány Qstulokbika is.
Tulajdonságai
Színe
Az állatok színe a kortól függQen változik. A borjak születéskor pirók színqek, s ezen belül több árnyalatot megkülönböztetnek. A leggyakrabban elQforduló szín a sötét pirók, pirók vagy világos pirók. A borjak színe két-három hónapos korban elkezd világosodni, majd szürkülni, s 4-6 hónapos korra teljesen szürkék. A kifejlett szürke marha az ezüstszürkétQl a sötét daruszínig terjedQ színárnyalatokban fordul elQ, a következQ árnyalatokat különböztetik meg: ezüstfehér, ezüstszürke, kékszQrq, darvas, daru, sötétdaru, rigószQrq. A bika kormos színe általában 3-4 éves korra alakul ki teljesen: nyaka, az alkarja elülsQ része, válla egy része, a marja, a mellkasa és a hasa oldalt és alul fekete színq, vagy feketével színezett. A túlságosan kormos szín nem hiba, de a tenyésztQk nem kedvelik. A bikák szeme körül ókula , sötét karika van. A tehenek szarvtövénél a hosszabb szQr homlokkoszorút alkot, a bikák fején ez mint göndör homlokszQr mutatkozik. A szempilla, a fül szegélyszQre és a farokbojt fekete.
A bQr palaszürke színq, de rózsaszín a combok között, a herén, a tQgyön és a fülben. A szájpadlás színe fontos a tenyészállatok kiválogatásánál: színe lehet rózsaszínq, palaszürke és foltos, de a szelekciónál elQnyben részesítik a palaszürke szájpadlású egyedeket. A más szájpadlásszín, illetve a bikák túl kormos színe idegen (például  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maremman&action=edit&redlink=1" \o "Maremman (megíratlan szócikk)" maremman) beütésre utalhat, ezért a tenyésztQk inkább kerülik Qket, így törekednek a szürke marha egységes megjelenésének megQrzésére.
A szQrzet színe évszakonként is változhat: a fedQszQr nyáron rövid, vastag, egyenes, télen tömött és hosszú. Az állatok télen sötétebb színqek és szQrzetük több rQt árnyalatú szQrszálat tartalmaz. Színük a tavaszi vedlés után a legszebb. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated6-4#cite_note-autogenerated6-4" \o "" [5]
Testalkata
A tenyésztQk által legkedveltebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetQvel, kissé kiálló szemboltokkal. Tapasztalatok szerint nagyon fontos a széles szarvtQ, elQnyös fejlQdési erélyrQl árulkodik. A szarv alakjára rengeteg kifejezés van. Ha széles szarvtQbQl indul, és hosszú, harmonikus alakulású, címeres szarvról beszélünk. A legkedveltebb alakú a táblás, a csákó, a gallyas és a szép alakulású lant alakú szarv. Ezen kívül ismernek még bajusz, csutak, nyársas, tülkös, kukora, villás, kecske, tulipán, pödrött, pörge, sodró, sodrott és balog alakú szarvakat is. A leghosszabb az ökör szarva, akár méteres is lehet. A bikáé valamivel rövidebb, 50-70 cm, de ennek is meg kell haladnia a fej hosszát. Legrövidebb, legvékonyabb szarva a tehénnek van.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szarvigaz%C3%ADt%C3%B3&action=edit&redlink=1" \o "Szarvigazító (megíratlan szócikk)" Szarvigazítót bikáknál nem, ökröknél régen használtak, hiszen az ökörfogat szépségét és ezzel együtt a gazda büszkeségét nagyban emelték a szép és azonos szarvállású állatok. A bikák szarvának hegyére szarvgombot helyeznek, hogy ne tehessenek kárt egymásban, és hegye a gyakori földhányás miatt ne rojtozódhassék ki. Színe kifejlett állatoknál a szarvtQnél piszkosfehér, középen fehér, a hegye felé esQ egyharmada fekete. A borjaké és növendékeké sötétszürke.
A szürke marha nyaka hosszú, de keskeny és izomszegény. A tenyésztQk a szívós, erQs izomzatot kedvelik, de a tömeges izomkötegeket nem. A bikák súlya 700-900 kg, a teheneké 550-600 kg. A mar gyakran erQsen kiemelkedik, s a mar és a szintén magas farbúb között a hát viszonylag alacsonyabb. Az állat mellkasa mély és hosszú, de nem dongás, szügye széles és izmolt. Végtagjainak felsQ részén nem nagy tömegq, de szívós izomzat található. Az ízületei nem terjedelmesek. A farka hosszú,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nk" \o "Csánk" csánk alá érQ, dús bojtú HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-5#cite_note-5" \o "" [6].  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tej" \o "Tej" Tejtermelése mindössze 1000 kg, de laktációs idQszakban elérheti a 4000 kg-ot. A tej zsírtartalma 5%. Az ökrök száraz, finom rostú húsa kevés  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Izom" \o "Izom" intramuszkuláris zsírt tartalmaz, így elsQrendq leveshúst szolgáltat.
Igen intelligens és igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltQn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni.
Típusai:
A magyar szürke marha nem homogén fajta, több típusa alakult ki.
Primitív, kis testq típus
Fejletlen, alacsony marmagasságú típus; létrejöttében a rossz minQségq takarmányozás és a nem kielégítQ életkörülmények játszottak szerepet. JellemzQje a nem tetszetQs szarvalakulás és a hibás lábszerkezet.
Durva igás típus
Nagy marmagasságú, magas marú, mély mellkasú egyedek tartoznak ebbe a típusba. Lábai hosszúak, mozgása élénk.
Finom tejelQ típus
TetszetQs, kis termetq, nemes, finom szervezetq szürkemarha-típus. Szarvai vékonyak, a tQgye jobban fejlett.
Nagyüzemi típus
Nemes, tetszetQs megjelenésq, sokszor szép, címeres szarvú. Napjainkban a leggyakoribb típus HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated4-3#cite_note-autogenerated4-3" \o "" [4].
A típusok megQrzése elsQsorban a genetikai tartalékok megQrzése érdekében fontos feladat.
Rokon fajták
A fajtának több közeli és távolabbi rokona van. Legközelebbi rokonai a következQk:
maremman: közép-olaszországi fajta. Küllemre és színre rendkívül hasonlít a magyar szürke marhához, de kissé sötétebb és nagyobb a marmagassága. A két világháború között és a hetvenes években a magyar szürke vérfrissítésére használták. A magyar szürke marha fajtatiszta állapotának megtartása érdekében a maremman utódokat fokozatosan kiselejtezték.
erdélyi szürke marha: testes, zömök fajta, az idQk folyamán gyakran keresztezték a magyar szürkével. Már az 1800-as években komoly tenyésztQi munka folyt a fajtával, elsQsorban a húsirányú szelekció volt a jellemzQ, de néhány tenyészetben tejelQ marhákkal foglalkoztak, nem eredménytelenül. Az 1950-es években önálló tenyészkörzete megszqnt, s a fajta az 1960-as évek közepén kipusztult.
ukrán szürke marha: rövidebb szarvú, de hasonló színq, mint a magyar szürke marha, küllemében nem túl homogén. Egyes vizsgálatok szerint jó tejtermelQ képességq lenne, de zord körülményei ezt nem teszik lehetQvé. Kis létszámú, mindössze egyetlen tenyészetben tartják HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated6-4#cite_note-autogenerated6-4" \o "" [5].


A marhakereskedelem történelmi szerepe
A források a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/14._sz%C3%A1zad" \o "14. század" 14. századtól a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. századig szinte megszakítatlan marhakereskedelemrQl szólnak. A 14-15. században Nyugat-Európában olyan fordulat következett be, amely a keleti térségekben jobbára elmaradt: a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A9h" \o "Céh" céhes ipar kibontakozásával megnQtt a városok szerepe, s a jobbágyok tömegesen költöztek azokba. A megnövekedett városi lakosság hússzükségletét a keleti területeken nevelkedett marhák exportjával oldották meg. A magyar szürke marha eljutott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnberg" \o "Nürnberg" Nürnberg,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburg" \o "Augsburg" Augsburg,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCnchen" \o "München" München,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ulm" \o "Ulm" Ulm vásáraiba éppúgy, mint Itáliába és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Morvaorsz%C3%A1g" \o "Morvaország" Morvaországba HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated1-6#cite_note-autogenerated1-6" \o "" [7]. A kereskedelem fénykora a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/17._sz%C3%A1zad" \o "17. század" 17. században volt, amikor az évente kivitt marhák számát 100 000-re becsülik HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated4-3#cite_note-autogenerated4-3" \o "" [4], csak Nürnberg évente 70 000 állatot vásárolt. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" AlföldrQl származó állatok a külföld csodálatát vívták ki remek minQségq húsukkal, rendkívül ellenálló szervezetükkel. A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy rossz minQségq kerüljön a kiváló minQségq, és éppen ezért drága szürkemarha-hús közé HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated1-6#cite_note-autogenerated1-6" \o "" [7].
A vásárok a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_h%C3%B3dolts%C3%A1g" \o "Török hódoltság" török fennhatósága alatt sem szüneteltek, hiszen az azokból befolyt adóból Qk is nagy haszonhoz jutottak. A kereskedelem nagy része egy gazdag és jelentQs kereskedQréteg, a tQzsérek kezében volt, de részesültek belQle a mezQvárosok parasztpolgárai éppúgy, mint a nagybirtokosok HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8], egészen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1622" \o "1622" 1622-ig, amikor a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9cs" \o "Bécs" bécsi udvar monopolizálta a marhakereskedelmet. A rablógazdálkodás eredményeképpen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1695" \o "1695" 1695-ben a császári biztosok jelentése szerint már nincs  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen" \o "Debrecen" Debrecenben magyar szürke marha. Ez szerencsére nem volt igaz, de a létszám ijesztQen lecsökkent. Az utolsó nürnbergi marhavásár  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1713" \o "1713" 1713-ban volt HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated4-3#cite_note-autogenerated4-3" \o "" [4], de az elQzQ évszázadokban a marhakereskedelem haszna olyan jelentQsséggel bírt a magyar társadalomra és gazdaságra, amelynek hatása máig érezhetQ.
Puszták és mezQvárosok
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Puszt%C3%A1sod%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Pusztásodás (megíratlan szócikk)" pusztásodás, a falvak tömeges elnéptelenedése és megszqnése különösen a 14 15. században volt jelentQs és gyakori  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európában. Magyarországon is gazdasági és társadalmi tényezQk, elemi csapások idézték elQ a falvak egy részének megsemmisülését; a folyamat a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tat%C3%A1rj%C3%A1r%C3%A1s" \o "Tatárjárás" tatárjárás idején kezdQdött, és a törökök megjelenésével felgyorsult. A kis falvak lakói a nagyobb településekre költöztek, ahol jobban védve érezték magukat, a korábban megmqvelt területek parlagon maradtak, s lassan visszafoglalta Qket a természetes növényzet HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-8#cite_note-8" \o "" [9]. Így alakultak ki azok a hatalmas, lakatlan, legelQnek használható területek, elsQsorban az Alföldön, amelyeknek léte egyik elQfeltétele volt a hatalmas méreteket öltQ külterjes szarvasmarhatartásnak.
Miután a török kori gazdaság legjövedelmezQbb ágazata a marhatenyésztés és -kereskedelem volt, ez elQsegítette azoknak a településeknek a meggazdagodását, amelyek ebben szerepet vállaltak. Az alföldi mezQvárosok élelmes parasztpolgárai bérelt pusztákon foglalkoztak a marhatenyésztéssel, majd bekapcsolódtak a nyugati kereskedelembe. Mivel a tenyésztés és a hajtás hatalmas csordákban történt, ez több tízezer parasztgazdaságot tett érdekeltté az elQállításban és a forgalmazásban. A meggazdagodó mezQvárosi és falusi parasztoknak azután nagy szerepük volt abban, hogy a magyar települések önkormányzata a török megszállás ellenére fennmaradt. A többletjövedelem lehetQvé tette, hogy függetlenítsék magukat a földesúri fennhatóságtól, és elinduljanak a mezQvárosi fejlQdés útján ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9d" \o "Cegléd" Cegléd,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91t%C3%BAr" \o "MezQtúr" MezQtúr), esetenként a városodás felé ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen" \o "Debrecen" Debrecen,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9t" \o "Kecskemét" Kecskemét). A marhakereskedelem bevételei a török elleni küzdelemben is letagadhatatlan szerepet játszottak, hiszen ebbQl telt adókra, a végvári katonaság fenntartására HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8]. A mezQvárosok függetlenedése és gazdasági ereje tette lehetQvé a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3" \o "Reformáció" reformáció elterjedését az alföldi településeken.
Nemcsak az alföldi marhatartó településeknek jelentett azonban fontos bevételt a kereskedelem, hanem a kereskedelmi útvonalak mellett fekvQ birtokoknak, településeknek is. A hatalmas, olykor több ezer marhából álló gulyáknak útközben vízre és legelQre volt szükségük, s az érintett települések, birtokosok ezt fqbér fejében biztosították is. Az úton levQket, hajtókat, kereskedQket a csárdákban látták el élelemmel, itallal, s ezek a pihenQhelyek éppen akkora távolságra álltak egymástól, amennyit két etetés, itatás között a gulyák megtettek, 12-14 km-re. Körülöttük 20-40 holdnyi területet jelöltek ki ingyenes legeltetés számára HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8]. A folyón való átkelésért is fizetni kellett, és ez sem volt kis bevétel, hiszen csak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1563" \o "1563" 1563.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAlius_22." \o "Július 22." július 22. és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1564" \o "1564" 1564.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rcius_9." \o "Március 9." március 9. között 30 428 marhát hajtottak át a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1c" \o "Vác" váci réven (a téli hónapokban a szállítás szünetelt), amely a marhacsordák Bécs és Németország felé vezetQ fQ útvonalába esett. A révnaplók tanúsága szerint az állatok mind az AlföldrQl származtak HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated8-9#cite_note-autogenerated8-9" \o "" [10]. A bevételeknek jelentQs hányada a királyi kincstárat gyarapította.
A marhavásárok helyszínéül szolgáló települések is hatalmas fejlQdésen mentek át az idQk folyamán. JelentQs vásárvárosok voltak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91r" \o "GyQr" GyQr és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron" \o "Sopron" Sopron, amelyek a Németországba tartó kereskedelmi útvonalakon feküdtek, s  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa" \o "Nagykanizsa" Nagykanizsa, amely a 16. század  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1530-as_%C3%A9vek" \o "1530-as évek" 30-as,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1540-es_%C3%A9vek" \o "1540-es évek" 40-es éveiben érte el egyik virágzását, amikor a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kanizsai_csal%C3%A1d&action=edit&redlink=1" \o "Kanizsai család (megíratlan szócikk)" Kanizsai család az Itália és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/St%C3%A1jerorsz%C3%A1g" \o "Stájerország" Stájerország felé irányuló marhakereskedelem központjává fejlesztette HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-10#cite_note-10" \o "" [11]. GyQr életében oly fontos volt a marhavásár és -kereskedelem, hogy amikor  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1598" \o "1598" 1598-ban, négy évig tartó török uralom után a város felszabadult, és az elmenekültek visszatértek, a marhakereskedelem volt az egyik elsQ tevékenység, ami újult erQre kapott HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated5-11#cite_note-autogenerated5-11" \o "" [12].
Hajdúk, parasztok, nagybirtokosok
A félvad állatoknak a terelése, védelme a rablóktól és a vadállatoktól fegyverfogatásban jártas, harcedzett férfiakat igényelt. Pk voltak a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAk" \o "Hajdúk" hajdúk, akik a török hódoltság elQrehaladtával a 16. század végére jelentQs katonai erQvé váltak, s a marhapásztorkodást felcserélték a zsoldos katonai szolgálattal. Kialakult sajátos katonai szervezetük  elöljáróikat, kapitányaikat, hadnagyaikat és tizedeseiket maguk választották  és jellemzQ harcmodoruk, melynek lényege a portyázás és lesvetés volt.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocskai_Istv%C3%A1n" \o "Bocskai István" Bocskai István letelepítette Qket saját birtokaira. Háború idején katonáskodtak, ennek fejében közösen nemesi szabadságot kaptak, és mentesültek mindennemq földesúri szolgáltatás alól HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-12#cite_note-12" \o "" [13].
A marhakereskedelem elQsegítette a gazdagparaszti és nemespolgári réteg kialakulását is. GyQrben a kereskedelembe bekapcsolódó és azon meggazdagodó családok közül többen nemesi címet is nyertek, így bújtak ki a földesúri kötöttségek alól. Ezek a nemespolgárok a továbbiakban is élénken részt vettek a város életében, tartották magukat a polgári közösség rendjéhez, és a közösségbQl rájuk esQ terheket is teljesítették HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated5-11#cite_note-autogenerated5-11" \o "" [12].
A marhakereskedelem konjunktúráját kihasználva a nagybirtokosok is vagyonokra tettek szert, mint például a Kanizsaiak, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthy%C3%A1nyak&action=edit&redlink=1" \o "Batthyányak (megíratlan szócikk)" Batthyányak.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dasdy_Tam%C3%A1s" \o "Nádasdy Tamás" Nádasdy Tamás  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dor" \o "Nádor" nádor alföldi marhák megvásárlásával, felhizlalásával és eladásával gyarapította egyébként sem szerény vagyonát.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_G%C3%A1bor" \o "Bethlen Gábor" Bethlen Gábort kortársai  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" Erdély elsQ tQzsérjének nevezték HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8].  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(k%C3%B6lt%C5%91)" \o "Zrínyi Miklós (költQ)" Zrínyi Miklós, a költQ és hadvezér a marhakereskedelembQl szerzett bevételeibQl finanszírozta magánhadserege fenntartását és a törökök elleni harcait. EllenQrzése alatt tartotta a hatalmas  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g" \o "Horvátország" horvátországi birtokain átmenQ kereskedelmi útvonalakat, és a bécsi udvar tiltása ellenére saját marhavásárhelyet tartott fenn HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated3-13#cite_note-autogenerated3-13" \o "" [14].
A kereskedelem más családokat hozzásegített a társadalmi felemelkedéshez. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Th%C3%B6k%C3%B6ly_csal%C3%A1d&action=edit&redlink=1" \o "Thököly család (megíratlan szócikk)" Thököly család vagyonának és hírnevének megalapozója  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%B6k%C3%B6ly_Imre" \o "Thököly Imre" Thököly Imre dédnagyapja,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Th%C3%B6k%C3%B6ly_Sebesty%C3%A9n&action=edit&redlink=1" \o "Thököly Sebestyén (megíratlan szócikk)" Thököly Sebestyén volt, aki marha- és borkereskedQként nagy vagyonra tett szert, majd 1572-ben nemességet, 1598-ban bárói címet kapott.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1580" \o "1580" 1580-ban feleségül vette  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=D%C3%B3czy_Zsuzsanna&action=edit&redlink=1" \o "Dóczy Zsuzsanna (megíratlan szócikk)" Dóczy Zsuzsannát, s házassága révén elQkelQ családokkal került rokonságba HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-14#cite_note-14" \o "" [15].
A szürke marha sorsa a nagyarányú kereskedelem megszqnése után [ HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha&action=edit§ion=10" \o "Szakasz szerkesztése: A szürke marha sorsa a nagyarányú kereskedelem megszqnése után" szerkesztés]
A források szerint még a 19. század elején is folyt marhaexport, de idQközben nagy változások következtek be a mezQgazdaságban: a külterjes állattartás színhelyéül szolgáló legelQket feltörték, és elQtérbe került a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, a szarvasmarhafajták közül pedig egyre keresettebbek lettek a tejtermelésre szelektált, istállózó tartásban nevelhetQ fajták, összefüggésben a városok megnövekedett tej- és tejtermékigényével. A nagyarányú szürkemarha-tenyésztés végét az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1863" \o "1863" 1863-as nagy aszály jelentette, amikor a felperzselt legelQkön ezrével hullottak el az állatok, s amely után az állomány soha többé nem érte el a korábbi számát. A szürke marha szerepe megváltozott: az igás ökör elQállításában használták, ennek a feladatnak pedig jóval kisebb létszámú populáció is megfelelt.
Amikor az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1880-as_%C3%A9vek" \o "1880-as évek" 1880-as évektQl kialakították a fajtakörzeteket, a szürke marha tenyészkörzete az ország középsQ része lett. Ám az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után, amikor a mezQgazdaság gépesítése megkezdQdött, s már ökrökre sem volt szükség, sok gulyát felszámoltak. A folyamat megtorpanását jelentette a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g" \o "Nagy gazdasági világválság" nagy gazdasági világválság, amikor újra keresni kezdték az ökröket.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1931" \o "1931" 1931-ben megalakult a Magyar-marha TenyésztQk Egyesülete, amely a tenyésztést irányította. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után a tenyésztQmunka megszqnt, mert a szürke marha az akkori vezetQi vélemények szerint nem versenytársa a modern fajtáknak. A hatvanas évek közepére létszáma vészesen lecsökkent, a háztájiban található néhány példánytól eltekintve három állami gazdaságnak volt gulyája, amelyben összesen hat bika és kétszáz tehén volt. Tulajdonképpen a mai állomány ezektQl az állatoktól származik. A szürkemarha-populáció létszáma a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1970-es_%C3%A9vek" \o "1970-es évek" 70-es évektQl kezdve egyenletesen emelkedik, az állatok legnagyobb része a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_park" \o "Nemzeti park" nemzeti parkok területén él.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" \o "1989" 1989-ben, hosszas elQkészületek után megalakult a Magyar Szürke Szarvasmarhát TenyésztQk Egyesülete, amely ma a tenyésztést koordinálja.
JelentQsége napjainkban
A Nyugat-Európában megjelenQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kergemarhak%C3%B3r&action=edit&redlink=1" \o "Kergemarhakór (megíratlan szócikk)" kergemarhakór miatt felértékelQdött a csak természetes, növényi eredetq táplálékot fogyasztó, garantáltan BSE-mentes szürke marha húsa, amely az állat lassúbb növekedése miatt tömörebb és tartalmasabb az egyéb eredetq marhahúsoknál; a vágásra tartott egyedek 3-3,5 éves korukban érik el azokat a paramétereket, amelyeket az intenzív hizlalásban tartott marhák 16-18 hónapos korukban. A fokozott BSE-mentességnek igen jelentQs oka, hogy a magyarországi szürke marhák nem kapnak és soha nem is kaptak állati eredetq fehérjét tartalmazó tápot, takarmányt. Emellett az állomány mint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G%C3%A9nbank&action=edit&redlink=1" \o "Génbank (megíratlan szócikk)" génbank is jelentQs.
Kultúrtörténeti jelentQsége
A szürke marha kereskedelmi értékén kívül is nagy szerepet játszott a mindennapi életben, sajátosan épült be a paraszti termelés rendjébe. Csontjából  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Enyv&action=edit&redlink=1" \o "Enyv (megíratlan szócikk)" enyvet fQztek, a drága  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Viasz" \o "Viasz" viaszgyertya helyett a paraszti háztartásokban marhafaggyúból készült gyertyával világítottak. A pásztorok több évszázados eljárással tartósították a húsát: az apróra vágott húst nagyon sós vízben megfQzték, majd kiterítették és megszárították, s szellQs vászontarisznyában tárolták. FQzésnél személyenként fél marékkal tettek a bográcsba HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8]. Valószínqleg ez az étel lehetett a világhírq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Guly%C3%A1s_(%C3%A9tel)" \o "Gulyás (étel)" gulyás (s nem gulyásleves!) elQdje, amelynek egyik leghitelesebb leírását  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_Ferenc" \o "Erdei Ferenc" Erdei Ferenc adta:
A szigorúan hagyományos gulyásfQzés technológiája az, ahogyan a gulyások fQzték, ezért gulyás a neve. Ez adja a legízesebb marhahúslevet, s ez a legegyszerqbb fQzési mód: a bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségq vizet, s feltenni a tqzre. Mindjárt bele lehet tenni a piros csövespaprikát, de sózni, paprikázni legjobb a felforrás után. És amikor már elQrehaladt a hús puhulása, akkor kell hozzáadni a burgonyát, hogy egyszerre fQjön meg a hússal. (& ) Ám az így készült gulyás minden más marhahúslénél jobb ízq. Nem húslevesízq, nem is olyan, mint a paprikás, hanem a kettQ között álló saját íze van.
A szarvasmarha húsa mellett nagy értéket képviselt bQre is, amelyet ügyes kezq mesteremberek dolgoztak fel. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_csal%C3%A1d" \o "Zrínyi család" Zrínyi család birtokainak jövedelmében nem elhanyagolható tényezQ volt a nyersbQr eladásából származó jövedelem HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated3-13#cite_note-autogenerated3-13" \o "" [14]. A tímármesterek által kikészített bQr a csizmadiákhoz került, hogy elnyerje végsQ formáját. E mesterségek központi szerepet töltöttek be a mezQvárosokban. A bQr kikészítését a pásztor is elvégezte, s így saját használati tárgyait is elkészítette: egyszerqbb ruhadarabokat, bocskort, esetleg tarisznyát varrt, mqvészi kivitelq karikás ostort font, pásztorkészséget készített, amely a késtok, kovakQ, acélkQ és a dohányzacskó övre erQsítésére szolgált HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8].
Mivel az Alföld szegényebb fában, mint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúl, ezért itt kevesebb pásztorok által fából készített tárggyal találkozhatunk. A fa helyett viszont az alföldi pásztormqvészetben központi szerepet játszik a szürke marha szarva. A szarut könnyq volt megmunkálni, hiszen hQre könnyen lágyul, s ezt úgy érték el, hogy forró takarmányrépát, tököt húztak rá, majd faragással, karcolással,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyoloz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Spanyolozás (megíratlan szócikk)" spanyolozással gazdagon díszített pásztorkürtöket, sótartókat, orvosságos edényeket (rühzsírtartókat) készítettek. A parasztok által a fenQkQ tárolására használt fentok éppúgy a szürke marha szarvából készült, mint a gombok és fésqk, amelyeket a vásárokban árultak.
Tartástechnológia
Hagyományos legeltetQ állattartás
A legelQ
A folyószabályozások elQtt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza" \o "Tisza" Tisza és mellékfolyói az Alföld területén 2,5-3 millió katasztrális holdat öntöttek el. Így kialakult a gazdálkodásnak egy olyan övezettsége, amely a legmegfelelQbben használta ki az adottságokat:
folyószint: víznyerésre és a legelQ állatok itatására alkalmas,
árvízjárta terület: rétek, legelQk, ártéri erdQk,
ármentes terület: települések, kertek, szántóföldek,
homokhátságok, löszhátak területe: szárazlegelQk.
Az állatok legeltetése két szinten folyt, s minden állattartó közösség megpróbált mind ártéri legelQt, mind szárazlegelQt használatba venni, mert így nem voltak kiszolgáltatva annyira az idQjárásnak és az árvizeknek. Ha emelkedett a vízszint, a szárazlegelQre hajtották a marhákat, ha a hQségtQl kisült a növényzet, a nedves ártéri legelQket vették használatba.
A legelQket a közbirtokosság szervezte, Q fogadta fel a pásztorokat, elkészítette a legeltetés rendjét. A gazdák tulajdonhányaduk alapján engedtek állatokat a legelQre, s csak a pásztorok bérét kellett fizetniük. Nem volt azonban minden település olyan helyzetben, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelQ létszámú marhaállományának elegendQ külsQ legelQt biztosítson a saját tulajdonában, s ilyenkor legelQ bérléséhez folyamodtak. A bérelt és a saját tulajdonú legelQket a legeltetett jószág faja és haszna szerint járásokra osztották fel, volt például ménesjárás, csürhejárás, birkajárás, baromjárás, ökörcsordajárás, stb. A legnagyobb legelQkkel  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged" \o "Szeged" Szeged,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9t" \o "Kecskemét" Kecskemét ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bugac" \o "Bugac" Bugac) és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen" \o "Debrecen" Debrecen ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gy_(t%C3%A1jegys%C3%A9g)" \o "Hortobágy (tájegység)" Hortobágy) rendelkezett. Debrecen hortobágyi legelQin 1774-ben 11 gulyajárás, 2 ökörcsordajárás, 2 ménesjárás és 18 nyájterület volt HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-16#cite_note-16" \o "" [17]. De nem mindig volt a legelQ a település környékén. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1szber%C3%A9ny" \o "Jászberény" jászberényiek Lajos és Mizse pusztákra hajtották állataikat  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9d" \o "Cegléd" Cegléd és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C5%91r%C3%B6s" \o "NagykQrös" NagykQrös határán keresztül, engedéllyel és fqbért fizetve.
SQre és gulya
Megkülönböztették a külsQ legelQn tartott fekvQmarhát a belsQ legelQn tartott járómarhától. A göböly és sQre szavunk a hízóra fogott marhákból álló egységet jelenti. A göböly legmagasabb létszámát 250 állatban határozták meg, ennyiért tudott a pásztor felelQsséget vállalni. A legelQre való kihajtás napja hagyományosan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_24." \o "Április 24." április 24.,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy" \o "Szent György" Szent György napja volt, a sQréket a legjobb legelQre hajtották, s gyorsan el kellett érniük vágósúlyukat, hiszen  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_1." \o "Augusztus 1." augusztus 1-jén,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasas_Szent_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" \o "Vasas Szent Péter (megíratlan szócikk)" Vasas Szent Péter napján már kezdQdtek a vásárok. A gyors hízást a pásztorok sózással érték el, mert a marha szereti a sót, ám szomjas lesz tQle, az ivástól viszont nQ az éhsége. S az állatok a késQ tavasszal és nyáron így mintegy három hónap alatt elérték vágósúlyukat.
A másik Qrzési egység a gulya volt, amely akár ezer állatból is állhatott. Ivar és életkor alapján állították össze a gulyákat: volt szqzgulya, üszQgulya, tehéngulya, anyagulya, ökörgulya, aranygulya stb. A meddQgulyában a borjat nem fogott teheneket hajtották, s ha továbbra is meddQnek bizonyultak, a sQrébe kerültek. A tinógulyába az ivartalanított borjakat gyqjtötték össze, amelyeket három éves korukban kezdtek igába fogni. Az igázott ökröket a pihenQnapokon, munkaszünetekben gulyákba fogták, s az ökörgulyát ugyancsak a legelQre hajtották. Ha a gazdának szüksége volt az ökreire, kiment értük. Az aranygulyába a legszebb teheneket, bikákat tették, tulajdonképpen itt folyt a tenyésztés. A kis létszámú gulyát falkának nevezték HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-autogenerated7-7#cite_note-autogenerated7-7" \o "" [8].
Modern szürkemarha-tartás
A magyar szürke marha tartásának és takarmányozásának ma is legfontosabb eleme a legeltetés. Évente átlagosan 215 legeltetési nappal számolnak a tenyésztQk, de ez erQsen idQjárásfüggQ. A legeltetés általában az elsQ hóig tart, s közben a marhák nem kapnak sem abrakot, sem más kiegészítést. Egy szarvasmarhának a fq minQségétQl függQen 1-10 hektár területre van szüksége. Az itatást még ma is a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9mesk%C3%BAt" \o "Gémeskút" gémeskutakból oldják meg, de általában szivattyúval, folyóvizet elQvigyázatosságból nem itatnak a marhákkal. Az állatok vízigénye nyáron 50-100, télen 20-50 liter naponta. Télen szénát, takarmányszalmát, kukoricaszárat kapnak. A szürke marhát tilos bármilyen ipari eredetq táppal, terméktakarmánnyal etetni, mert csak így biztosítható a teljes BSE-mentesség HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \l "cite_note-18#cite_note-18" \o "" [19]. A fajta megmentésében nagy szerepet játszó hazai nemzeti parkokban ma is jelentQs állományaikat tartják. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gyi_Nemzeti_Park" \o "Hortobágyi Nemzeti Park" Hortobágyi Nemzeti Park a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1gi_Nemzeti_Park" \o "Kiskunsági Nemzeti Park" Kiskunsági Nemzeti Park és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fert%C5%91-Hans%C3%A1g_Nemzeti_Park" \o "FertQ-Hanság Nemzeti Park" FertQ-Hanság Nemzeti Park területén a szikes puszták és más füves élQhelyek természetvédelmi kezelésében a ridegen tartott magyar szürke gulyák fontos szerepet játszanak.

Magyar tarka szarvasmarha:
A magyar tarka szarvasmarha, vagy régebbi elnevezésével magyar pirostarka, egyike Qshonos, védett háziállatainknak. Az elsQ nyugati fajták (például a szimentáli) már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. században, a bajor telepesekkel együtt megérkeztek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországra. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század elsQ felében a kimondottan hústermelQ marhának számító  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrkemarha" \o "Magyar szürkemarha" magyar szürkemarha helyett igény jelentkezett egy elsQsorban tejtermelQ szarvasmarhafajta iránt. A döntQ fordulatot a dualizmus kora hozta, amikor fokozódott a kereslet a tej és a tejtermékek, és ezzel a korszerq, jobb termelQképességq, igényesebb fajták iránt. Ekkor még az állomány több, mint 90%-át tette ki a szürkemarha, amely résztvett a magyar tarka kialakításában.
Egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1894" \o "1894" 1894. évi törvénycikk alapján elkészült az állattenyésztési szabályozás és a tenyészkerületi beosztás. Ez kedvezett a különbözQ tájfajták kialakulásának. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" Alföldön szürkemarhabikát, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúlon  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sziment%C3%A1li&action=edit&redlink=1" \o "Szimentáli (megíratlan szócikk)" szimentálit, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Felvid%C3%A9k" \o "Felvidék" Felvidéken pinzgauit, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1tok" \o "Kárpátok" Kárpátokban a borzderes bikákat lehetett használni a köztenyésztésben. Így alakultak ki a tájfajták amelyek közül különös jelentQségq lett a bonyhádi, amely kiváló tejtermelQ volt, elsQsorban nyugati fajták keresztezésével nyerték. Sötétebb piros színq volt. A millenneumi kiállításon I. díjat nyert.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elsQ éveiben megváltozott a tenyésztés iránya, a küllem helyett a termelékenység került elQtérbe. Kiválogatták a jó termelQképességq egyedeket, majd a továbbtenyésztésük után már küllemre szelektáltak. Az új fajta kialakításába bevonták a tájfajtákat, amelyek a bonyhádi kivételével az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1940-es_%C3%A9vek" \o "1940-es évek" 1940-es évekre beleolvadtak az újonnan kialakult magyar tarka fajtába. A magyar tarka szarvasmarha sokféle Qsre visszavezethetQ nagyfokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti idQben világrekorder tejtermelQ egyedek is kerültek ki a fajtából.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1942" \o "1942" 1942-re részaránya már elérte a 83%-ot.
A két világháború között az állomány homogenitását a szimentáli fajta tenyésztésbe vonásával érték el. Ezzel a keresztezéssel javítani lehetett a magyar tarka tej- és hústermelését és igázhatóságát.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wellmann_Oszk%C3%A1r&action=edit&redlink=1" \o "Wellmann Oszkár (megíratlan szócikk)" Wellmann Oszkár határozta meg elQször a fajta bírálati szempontjait és törzskönyvezését, elQsegítette az egységes tenyésztési célok kialakítását. Kialakult az elit magyar tarka tehén (4000 kg tej/305 nap, 150 kg tejzsír) és az aranytörzskönyv (25000 kg tej, 900 kg tejzsír, 6 élQ borjú).
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban az állomány fele veszett oda. Egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1950" \o "1950" 1950-ben hozott rendelet szerint a magyar tarkát kettQs hasznosítású fajtaként kell tenyészteni. A nemesítésre irányuló keresztezések nem vezettek kielégítQ erdeményre, bár kialakult egy fajtaváltozat, a negyedrészt jersey tejelQ magyar tarka. Bebizonyosodott az is, hogy a magyar tarka húsmarhaként is jó eredményeket érhet el. Ám az 1972-ben kihirdetett kormányprogram hatására a populáció létszáma erQsen lecsökkent. Ma a szarvasmarhaállomány 18-20%-a a magyar tarka. A fajta tenyésztésszervezésével, genetikai fejlesztésével és nemzetközi képviseletével az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" \o "1989" 1989-ben alakult a Magyartarka TenyésztQk Egyesülete foglakozik.
Tulajdonságai
Színe sárga-piros-tarka. Élénk, jóindulatú állat. Átlagosan 607 kg élQtömegq, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg. 271 tejelési nap alatt 3208 kg tejet ad. Az alapfajta a tQgy és a tQgybimbó alakulása miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, viszont hústermelQ képessége jó. A tejelQ magyar tarka génösszetétele 25% jersey, 75% magyar tarka. TQgye megfelel a gépi fejésre.

Magyar tyúk:
A magyar tyúk a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarország különbözQ vidékein Qshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak
Közép- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európa területére valószínqleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kelt%C3%A1k" \o "Kelták" kelták hozták be a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zity%C3%BAk" \o "Házityúk" házityúkot. Régészeti leletek alapján megállapították, hogy a rómaiak tyúkjai nagyobb testqek voltak, mint az avarok által tartott tyúkok. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínqleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi tyúk Qsi változatát. Ezek késQi utódaiból kezdtek kialakulni  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század végén a ma védett tyúkfajták.
Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81zsia" \o "Ázsia" ázsiai fajta, majd a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6k" \o "Törökök" törökök által behozott  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1n" \o "Balkán" balkáni,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis%C3%A1zsia&action=edit&redlink=1" \o "Kisázsia (megíratlan szócikk)" kisázsiai tyúkok. KésQbb a nyugatról betelepülQ lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. IdQközben kialakultak a különbözQ, egyre egységesedQ színtípusok, így a 19. századra már több fajtaváltozat létezett. JelentQségét külterjes volta adta, más állatok számára hasznosíthatatlan takarmányon nevelQdött.
A tenyésztQmunka kezdetén állományunkat több nyugati fajta segítségével formálták. Mivel az össze-visszakeresztezések nem váltak a magyar tyúk hasznára, ezért egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1896" \o "1896" 1896-ban kelt miniszteri rendeletre  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1897" \o "1897" 1897-tQl kakas-csereakciókat tartottak, ahol tenyészkakasokat adtak fiatal parlagi kakasokért. Több kakasnevelQ tenyésztelepet is kialakítottak, ahol magyar és erdélyi kopasznyakú kakasokat neveltek, ilyen telep volt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" GödöllQn,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1r" \o "Kolozsvár" Kolozsváron,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentimre&action=edit&redlink=1" \o "Szentimre (megíratlan szócikk)" Szentimrén és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ada_(Szerbia)" \o "Ada (Szerbia)" Adán is. 15 év alatt 140000 tenyészkakast osztottak ki így, s ezzel jelentQsen javították a tyúkállományt.
Ám a kinemesített magyar fajták a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban szinte teljesen eltqntek. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1950-es_%C3%A9vek" \o "1950-es évek" 1950-es évek elején újraindították a tenyésztést GödöllQn, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben és több gazdaságban. A megfelelQ alapállományt kistenyészetekbQl kapták.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1949" \o "1949" 1949-ben már 160000 naposcsibét keltettek. Azonban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1953" \o "1953" 1953-ban a gödöllQi állományt felszámolták. A fordulatot az az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1973" \o "1973" 1973-ban kelt határozat hozta, amely elrendelte a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G%C3%A9nbank&action=edit&redlink=1" \o "Génbank (megíratlan szócikk)" génbankok létrehozását, ideértve az Qsi jellegq állatfajtákat is. A sárga magyar tyúk génállománya vészelte át legjobban a köztes idQt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mosonmagyar%C3%B3v%C3%A1r" \o "Mosonmagyaróvár" Mosonmagyaróváron. A kendermagos tyúk állományát a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna-Tisza_k%C3%B6ze" \o "Duna-Tisza köze" Duna-Tisza közén talált fajtatiszta tenyészetbQl alakították ki  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely" \o "HódmezQvásárhely" HódmezQvásárhelyen. A fehér változatot  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mak%C3%B3" \o "Makó" Makón lelték fel, és GödöllQn tenyésztették tovább. A fogolyszínq magyar tyúk van ma a legmostohább helyzetben, visszatenyésztése nemrég kezdQdött GödöllQn, de állománya még nagyon kicsi.
Tulajdonságai, szín- és fajtaváltozatai
A magyar tyúk középnagyságú, kettQs hasznú fajta. Finom rostú, ízletes húsa külföldön is ismertté tette.
Általános tulajdonságok:  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_ty%C3%BAk"  INCLUDEPICTURE "http://upload.wikimedia.org/skins/common/images/sort_none.gif" \* MERGEFORMATINET  Súlya kakas 2,5-3 kg, tojó 2,0-2,3 kg Gyqrqmérete kakas 20, tojó 18 Tenyésztojás tömege ? g Tojáshéj színe a tyúk színétQl függQen krémszínq, világosbarna vagy barna Éves tojáshozama 140-150 db Sárga magyar tyúk
A tenyésztQk a 20. század elején az egyszínq sárga tyúkokat összegyqjtötték és szelektálták, sQt rokontenyésztést is folytattak. A cél a tojástermelQ-képesség javítása volt. ElsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúlon, az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" Alföldön és a Duna-Tisza közén terjedt el. ElQfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos. GénmegQrzQ állománya található  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mosonmagyar%C3%B3v%C3%A1r" \o "Mosonmagyaróvár" Mosonmagyaróváron, GödöllQn és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthely" \o "Keszthely" Keszthelyen (2001).
Fehér magyar tyúk
A legjobb tojóképességq változatnak tekintették. Mivel fehér színq tollazatával jobban elviselte a tqzQ napot, elsQsorban az Alföldön és a Duna-Tisza közén kedvelték. Ma génbanki állománya található GödöllQn és Keszthelyen (2001).
Kendermagos magyar tyúk
Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdQdött  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnok" \o "Szolnok" Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színq egyedeinek szelektálásával, nemesítésével. Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztQk között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal. A kakasok színe világosabb. Mivel színe igen alkalmas rejtQzködésre, fQként az ország északi részén, a ragadozómadaraktól jobban veszélyeztetett helyeken tartották, de az egész országban elterjedt. GénmegQrzQ állománya van HódmezQvásárhelyen, GödöllQn és Keszthelyen.
Fogolyszínq magyar tyúk
Szervezett tenyésztésbe a legutóbbi idQkig nem vont színváltozat. A tojó színe a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogoly" \o "Fogoly" fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. EvezQtollaik sötétek. ElsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" Dunántúlon és erdQs területeken terjedt el, ahol rejtQzködést elQsegítQ színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található GödöllQn. 2004-ben vált elismert fajtává.

Mangalica :
A mangalica a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon Qshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sert%C3%A9s" \o "Sertés" sertésfajta.
A törökök kiqzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Felf%C3%B6ld" \o "Felföld" Felföldre és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9ly" \o "Erdély" erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1750" \o "1750" 1750-bQl vannak adatok, mely szerint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron" \o "Sopron" Sopron messze földön híres sertésvásárára az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" AlföldrQl hajtottak fel állatokat. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század végén fQleg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dun%C3%A1nt%C3%BAl" \o "Dunántúl" dunántúli területek és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria" \o "Ausztria" Ausztria között volt jelentQsebb sertéskereskedelem, amelynek fQ fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedQk eljutottak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g" \o "Horvátország" Horvátországba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízq volt.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia" \o "Szerbia" Szerbia fejedelme,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milos_Obrenovics&action=edit&redlink=1" \o "Milos Obrenovics (megíratlan szócikk)" Milos Obrenovics a szerb, az ún. sumadia sertésekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91r" \o "GyQr" gyQri állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A lakosság körében egyre népszerqbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor törökfajtának, rátznak, mangaritzának vagy mangalitzának is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltqnt.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pethe_Ferenc" \o "Pethe Ferenc" Pethe Ferenc  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1814" \o "1814" 1814-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1833" \o "1833" 1833-ban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_f%C5%91herceg" \o "József fQherceg" József fQherceg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisjen%C5%91" \o "KisjenQ" KisjenQn tenyészetet alapított, ahova Milos herceg akkor már híres állományából vásároltak állatokat. Ezek a sertések fehér, göndör szqrq egyedek voltak, s KisjenQn keresztezQdtek az ott levQ állománnyal. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagyhírq tenyészet is kialakult. Ilyen volt a MezQhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció. A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Amennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentQs eltérések alakultak ki. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "I. világháború" I. világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de az országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
A mangalica jelentQségét jelzi, hogy GyQrben és KQbányán hízlalótelepeket hoztak létre. A kQbányai telep éves forgalma 1870 és 1894 között átlagosan 600 000 sertés körül volt. Ám ekkor már a gazdasági könyezet változásnak indult. Az erdQket, amelyek makkoltatásra alkalmasak voltak, kiirtották, a legelQket felszántották. Csökkent a zsírsertések iránti kereslet, viszont nQtt a hússertés iránti érdeklQdés. Megjelentek a nyugati fajták, amelyek már nem külterjes, hanem belterjes gondozási módot kívántak. A legnagyobb csapás a fajtára az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1895" \o "1895" 1895-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1927" \o "1927" 1927-ben megalakult Mangalica TenyésztQk Országos Egyesülete célul tqzte ki a fajta fejlesztését. A törzskönyvezés irányelveit és szabályait Rácz Mihály, az állattenyésztéstan tanára dolgozta ki, és ez kisebb változtatásokkal a mai napig érvényben van. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború újabb tragédiát jelentett, a mangalicák száma ettQl kezdve folyamatosan csökkent.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960" \o "1960" 1960 után már 1000 példány sem volt, a legveszélyeztetettebb sertésfajták közé került. Fordulópontot az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1990-es_%C3%A9vek" \o "1990-es évek" 1990-es évek eleje jelentett, amikor újra elkezdték a mangalicát szervezetten tenyészteni. Újra megalakult a MangalicatenyésztQk Országos Egyesülete, és megkezdQdött a fellelt példányok törzskönyvezése, továbbtenyésztése. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minQségq húsa az alapja a világhírq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g" \o "Spanyolország" spanyol  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Serrano_sonka&action=edit&redlink=1" \o "Serrano sonka (megíratlan szócikk)" serrano sonkának.
Típusai
SzQke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartása egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
Vörös mangalica: a szQke mangalica és a göndör szQrq szalontai sertés keveredésébQl jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szQkénél.
Fecskehasú mangalica: a szQke és a fekete mangalica keresztezQdésébQl jött létre, hasa szQke, háta fekete. Kisebb termetq, de szaporább, mint a szQke változat.
Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentQs. A szerémségi fekete sertés és a szQke mangalica keresztezQdésébQl jött létre, jobb ellenállóképességq, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szQke változat. A 20. század elején kipusztult.
Vadas mangalica: igen ritka változat, elsQsorban hegyvidékeken volt jellemzQ, valószínqleg a szQke mangalica és a vaddisznó véletlen keresztezQdésébQl jött létre.
Keresztezések
A mangalicát rendszeresen keresztezték más fajtákkal, hogy egyes képességeit javítsák. A keresztezQdések hozzájárultak a különbözQ tájfajták kialakulásához, és új fajták létrejöttéhez. Ennek ellenére a mangalica jelleg mindenhol megmaradt. Két jelentQsebb keresztezés:
Nemesített mangalica: a 20. század elején több tenyészetben a kocákat a mangalicához nagyon hasonló, szintén zsírtermelQ fajta lincolnshire kanokkal fedeztették. Az eredmény egy rendkívül szapora és jó növekedésq típus lett, amelyet igyekeztek elterjeszteni a gazdák között.
Báznai sertés: önálló fajtává alakult keresztezés.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1zna" \o "Bázna" Báznán mangalicát és angol berkshire sertést kereszteztek, majd a yorkshire fajtát is bevonták, így jött létre egy érdekes megjelenésq sertés. A testén a szQke és a fekete szín eloszlása egyedi, a fekete szín a test elején és a fari részen látható, míg a test közepe fehér, ezért öves disznónak is nevezik. Erdély elcsatolásával az állomány  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia" \o "Románia" Romániába került, Magyarországon számottevQ létszáma nincs.
Mítosz az alacsony koleszterintartalomról
A mangalicáról az a hír járja, hogy húsa egészségesebb, könnyebben emészthetQ, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz. Nem így van.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mangalica" \l "cite_note-0#cite_note-0" \o "" [1]
A mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével. Vörösné Bálint Márta dietetikus a Velvetnek elmondta, hogy az állat zsírsavösszetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha az eredeti, makkoltató rideg tartásban nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni. Ilyenkor a jószág zsírja alacsonyabb hQfokon olvad, mint a többi sertésé. Sajnos ennek a kritériumnak nem minden tenyészet felel meg. Hogy miért jó a gazdáknak, ha táppal etetik az állatot? Gyorsabban éri el a vágósúlyt.

Mudi :
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A1sztorkutya&action=edit&redlink=1" \o "Pásztorkutya (megíratlan szócikk)" pásztorkutyafajta
Már  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1773" \o "1773" 1773-ban Buffon is leírt egy mudi jellegq pásztorkutyát, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pethe_Ferenc" \o "Pethe Ferenc" Pethe Ferenc  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1815" \o "1815" 1815-ben a Természet Históriájában,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C3%A9hely_Lajos&action=edit&redlink=1" \o "Méhely Lajos (megíratlan szócikk)" Méhely Lajos  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1902" \o "1902" 1902-ben és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Herman_Ott%C3%B3" \o "Herman Ottó" Herman Ottó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1912" \o "1912" 1912-ben kiadott munkájában. Ennek ellenére a mudi szervezett tenyésztése a legkésQbb indult meg a magyar fajták közül. Sokáig nem is különböztették meg a pumitól és a pulitól, a források sokszor így is említették. Hosszú ideig tartotta magát az a téves nézet is, hogy a mudi a pumi és a puli keresztezQdésébQl jött létre, pedig egyikre sem hasonlít. Míg a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli" \o "Puli" puli az puli , a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pumi" \o "Pumi" pumi pedig  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Terrier&action=edit&redlink=1" \o "Terrier (megíratlan szócikk)" terrier jellegq Qsökkel dicsekedhet, addig a mudi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spicc&action=edit&redlink=1" \o "Spicc (megíratlan szócikk)" spicc jellegq kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelQtt.
A fajta céltudatos tenyésztése  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A9nyes_Dezs%C5%91&action=edit&redlink=1" \o "Fényes DezsQ (megíratlan szócikk)" Fényes DezsQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Balassagyarmat" \o "Balassagyarmat" balassagyarmati múzeumigazgató nevéhez fqzQdik, aki néprajzi gyqjtQútjai során vásárolt néhány ragyogó szQrq, felálló fülq, igen értelmes és tanulékony egyedet az akkor még nem ismert fajtából. Tenyészteni kezdte Qket, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1936" \o "1936" 1936-ban a tenyészállatvásáron bemutatta az általa tenyésztett kutyákat és benyújtotta a fajta elsQ standarját. A bizottság elfogadta a leírást és a mudi fajtanevet, amely valószínqleg Tóth Mihály  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bugac" \o "Bugac" bugaci számadó juhász Mudi nevq kutyájától származik (addig hajtókutyaként emlegették).
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború végére szinte teljesen kipusztult a fajta, feltámasztása a semmibQl kezdQdött újra néhány B törzskönyves kutyával.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1963" \o "1963" 1963-ból származik az újabb standardja, amelyet Balássy Zoltán alkotott meg és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/FCI" \o "FCI" FCI is elfogadta. Az egyes számú törzskönyv tulajdonosa egy Rigó nevq szuka lett.
A fajta törzskönyve ma is nyitott, hiszen idQrQl idQre kerülnek elQ eddig nem ismert típusos egyedek. Sokáig a fajta fenntartása volt a cél, hiszen a mudit érthetetlen közöny vette körül, s csak néhány fanatikus mudirajongónak köszönhetQ, hogy a fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egyetemben. Ma már a jövQ biztosítottnak látszik. Ugyan Magyarországon még sokan ma sem tudják, milyen egy mudi, de a természetrajongó  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Skandin%C3%A1via" \o "Skandinávia" skandináv népek, elsQsorban a finnek felfedezték a fajtában rejlQ pozitív tulajdonságokat, a természetességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét és nem utolsó sorban hihetetlen intelligenciáját.
Jelleme és külleme
A mudi  fQleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve  elsQ pillantásra egyszerq küllemq keveréknek tqnhet. Tulajdonképpen bármely színben elQfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes DezsQ szerint a mudi legeredetibb színváltozata. Érdekesség, hogy cifra-cifra párosítás nem ajánlott, a megszületendQ kölykök igen gyakran betegek, de ez így van más merle-gént hordozó fajtáknál is.
Mivel a mudit eredeti munkája  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Juh%C3%A1sz" \o "Juhász" juhászokhoz,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor" \o "Pásztor" pásztorokhoz kötötte, és feladata nem utolsósorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%BCrke_szarvasmarha" \o "Magyar szürke szarvasmarha" szürkemarhák nagy bátorságot igénylQ terelése volt, az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszt%C3%A9tika" \o "Esztétika" esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezenkívül hosszú életq, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. A terelQversenyeken ma is kiemelkedQ eredményeket ér el, de  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaddiszn%C3%B3" \o "Vaddisznó" vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.
Ma már nem csak pásztorkodó emberek mellett él, hanem bizonyított, mint házQrzQ: sokkal kevésbé csahos, mint a puli vagy a pumi, de mindenre van szeme. A dog dancing és agility sport rajongói is felfedezték mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetQsége okán. Kitartásuk, kitqnQ szimatuk miatt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztr%C3%B3fa" \o "Katasztrófa" katasztrófakutyák között is feltqnt néhány példányuk. Az sem fog csalódni, aki városi kutyának szeretné: nagyfokú alkalmazkodó képessége, kis termete a lakásban tartást is lehetQvé teszi. Ha naponta gondoskodunk arról, hogy mozogjon, lerohanja fölös energiáit, tulajdonképpen nagyon könnyq együtt élni vele.

Nóniusz:
A nóniusz  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországon Qshonos, törvényileg védett lófajta.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesbQl több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevq világospej, anglo-norman mént is, melyet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1816" \o "1816" 1816-ban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" MezQhegyesre osztottak be. P lett Nonius Senior, a fajta "Qsapja". 17 éven állt a tenyésztésben, ez idQ alatt 368, vegyes fajtájú kancát fedezett, és született utána 79 mén és 122 kancacsikó. A kancák között voltak arab telivérek és spanyol-nápolyi származásúak is. Nonius Senior nem volt feltqnQen szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erQs testfelépítésq katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" MezQhegyes-en.
A nóniuszokkal eleinte szoros rokontenyésztést qztek, hogy rögzítsék tulajdonságaikat. A kialakult küllemi hibák kiküszöbölésére angol telivér ménekkel végzett cseppvérkeresztezést alkalmaztak. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyez%C3%A9s" \o "Kiegyezés" kiegyezés után, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század végén MezQhegyesen fedezett az a négy mén, amelyek utódaikon keresztül több generáción át rögzítették és alakították a fajtát.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1943" \o "1943" 1943-ra az összes fajtatiszta nóniusz mén származása ezeknek a méneknek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Geneal%C3%B3gia_(biol%C3%B3gia)" \o "Genealógia (biológia)" genealógiai vonalára vezethetQ vissza, amelyet akkor neveztek el A, B, C és D vonalnak. A vonalak segítségével kerülték el a további szoros rokontenyésztést. Ez a besorolás mind a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1965" \o "1965" 1965-ben a törzsmének számozását újból 1-gyel kezdték, tekintet nélkül a korábbi vonalbeosztásra.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1961" \o "1961" 1961-ben a mezQhegyesi állományt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hortob%C3%A1gy_(t%C3%A1jegys%C3%A9g)" \o "Hortobágy (tájegység)" Hortobágyra telepítették.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után a nóniusz mint katonaló elveszítette szerepét, és fQleg az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld" \o "Alföld" Alföldön mint igásló vált kedveltté. A mezQgazdaságból is lassan kiszorultak, és számuk ezzel együtt rohamosan csökkent.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1989" \o "1989" 1989-ben alakult meg a Nonius LótenyésztQ Országos Egyesület, amely a fajtatiszta tenyésztést és a génmegQrzést tqzte ki elsQdleges célul. Talán a legkedvezQbb helyzetben van lófajtáink közül, mert régi nagy ménesei megmaradtak, eredeti kancacsaládjai fellelhetQk.

Tulajdonságai
A fajta az angol félvér jellegqek egyik legtömegesebbike. Két típusa alakult ki, a nagyobb testq, jórészt fekete mezQhegyesi, valamint a kisebb, szikárabb, többnyire pej színq hortobágyi. A sárga színq egyedeket nem törzskönyvezik. Bottal mért marmagasság 155-165 cm.
Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletq, tartós teljesítményre képes igásló és fogatló valamint nagyszerqen bevált az ugrósportban. A hobby lótartásban is bizonyított, mint mindenes.
A fajtát jelenleg megpróbálják könyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés). Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek.

Puli :
A puli világszerte a legismertebb magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya" \o "Kutya" kutyafajta.
A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredbQl maradt ránk olyan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sumerek&action=edit&redlink=1" \o "Sumerek (megíratlan szócikk)" sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy Qseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hq segítQje szerzett magának hírnevet. ElsQ leírója Heppe volt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1751" \o "1751" 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szQrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.
Az 1900-as évek elején megváltozott a mezQgazdaság szerkezete, csökkent a legelQk területe és ezzel a puli munkalehetQsége is. A kipusztulástól  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Raisits_Emil&action=edit&redlink=1" \o "Raisits Emil (megíratlan szócikk)" Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett. Példányai bekerültek a tanyákra, falvakba, városokba, mint házQrzQk, testQrök vagy kedvencek, esetleg rendQrkutyák.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1935" \o "1935" 1935-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anghi_Csaba" \o "Anghi Csaba" Anghi Csaba vezetésével állították össze a fajtaleírását. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború a nagy létszámú, erQs populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést néhány évre visszavetette.
Az 1960-as években elkezdQdött a puli tervszerq tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szQrzet minQsége javult. Ma a puli, úgy tqnik, visszatalál eredeti foglalkozásához, hiszen az 1990-es évektQl kezdve kerülnek megrendezésre a terelési ösztönpróbák, amelyeken pulik is részt vesznek. Bebizonyosodott, hogy a hosszú ideje megváltozott körülmények között élQ pulinak a legkevesebb a terelQhajlama a három terelQkutyafajta közül, de a helyzet azóta sokat javult. A külföldi fajták térnyerése mellett a puli népszerqsége sokat csökkent az utóbbi években, de ez megakadályozza azt is, hogy a fajta túltenyésztett divatkutyává váljon.
Külleme és jelleme
A puli legfeltqnQbb külsQ tulajdonsága szinte páratlan szQrköntöse, amely a fajta védjegye. A szQrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerqen gubancos, de annyi bizonyos, hogy fQleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel. Nyaka a hosszú szQrzet miatt szinte nem is látható. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó.
A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának köszönhetQ. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették a fajtát, és ezek a vonások a mai napig jellemzQek a pulira. Megszokta az önálló munkavégzést, s azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyénisége elbqvölQ. KedveskedQ, családszeretQ, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértQdékeny. KitqnQ házQrzQ, aki mindent hangosan kommentál. Megvesztegethetetlen hírben áll. Mozgékonysága miatt elsQsorban a kertes házakba ajánlható, de bevált lakásban tartott kedvencként is.
Rokon fajták
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyel_alf%C3%B6ldi_p%C3%A1sztorkutya&action=edit&redlink=1" \o "Lengyel alföldi pásztorkutya (megíratlan szócikk)" Lengyel alföldi pásztorkutya
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tibeti_terrier" \o "Tibeti terrier" Tibeti terrier
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lhassa_apso&action=edit&redlink=1" \o "Lhassa apso (megíratlan szócikk)" Lhassa apso
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pumi" \o "Pumi" Pumi
Pulyka :
A pulyka (Meleagris gallopavo gallopavo) a legnagyobb testq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Baromfi" \o "Baromfi" baromfifajta.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" \o "Magyarország" Magyarországi fajtái védettek.
Pse az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Amerika" \o "Észak-Amerika" Észak-Amerikában ma is megtalálható  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vadpulyka" \o "Vadpulyka" vadpulyka (Meleagris gallopavo). Háziasítása  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._1._%C3%A9vezred" \o "I. e. 1. évezred" i. e. 1. évezred elején kezdQdhetett, valószínqleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mexik%C3%B3" \o "Mexikó" mexikói  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Indi%C3%A1nok" \o "Indiánok" indián népek által. Írásos bizonyítékok szerint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európába a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g" \o "Spanyolország" spanyolok hozták be. Hazánkba a török közvetítéssel került a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/16._sz%C3%A1zad" \o "16. század" 16. században, és indiai tyúknak hívták.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Lajos_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" \o "II. Lajos király (megíratlan szócikk)" II. Lajos király említi is egyik levelében, amit a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mil%C3%A1n%C3%B3" \o "Milánó" milánói herceg követének írt.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna-Tisza_k%C3%B6ze" \o "Duna-Tisza köze" Duna-Tisza közén a magyar parlagi pulyka két színváltozata, a fekete és a fehér terjedt el, de a nagyobb testq és a jobb tollhasznosítású fehér lassan kiszorította a feketét. Dél-Magyarországon és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bosznia" \o "Bosznia" Boszniában pedig a harmadik változat volt kedvelt, a rézpulyka.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/20._sz%C3%A1zad" \o "20. század" 20. század elején megnQtt az Amerikából újabban behozott és nagyobb testq bronzpulyka szerepe, és kezdte kiszorítani a hagyományos fajtákat. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után ez a folyamat felgyorsult. A fajtatiszta szaporítás mellett keresztezték a magyar pulykával, amelynek fajtatiszta változatai már csak szórványosan voltak fellelhetQk. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1970-es_%C3%A9vek" \o "1970-es évek" 1970-es évek közepén, a génbanki állományok létrehozásának folyamán sikerült felkutatni fajtatiszta egyedeket.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen" \o "Debrecen" Debrecenben a bronz- és a fekete pulykából,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bugac" \o "Bugac" Bugacon a rézpulykából alakítottak ki állományt.
Ma a fenntartó tenyésztést a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_Egyetem" \o "Debreceni Egyetem" Debreceni Egyetemen és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91" \o "GödöllQ" GödöllQn, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben végzik.
Magyar pulykafajták
Magyar pulyka
Fekete és fehér színváltozata ismert. A fehér pulyka nagyobb testq, a kakas 6-8 kg, a tojó 5-6 kg súlyú. Tolla is értékes volt, kiváltképp a hónalj alatti "marabutoll". Évente 30-40 tojást rak. A testsúly növelése érdekében egy idQben a mexikói fehér pulykával keresztezték. A fekete változat egyöntetq fekete színq. A kakas 6-7 kg, a tojó 4-5 kg súlyú, évi tojástermelése 25-50 db. Mindkét változatot külterjesen tartják, s húsuk kitqnQ minQségq. Edzettek, ellenállóak, elsQsorban rovarevQek.
Rézpulyka
Bosnyák pulykának is nevezték. Olyan edzett, hogy lábon hajtották a nagyobb vásárokba, olykor 100 km-t is. A kakas színe rézvörös, fark- és szárnytollai fehéresek. A kakas 5-7 kg, a tojó 4-5 kg súlyú. Igénytelen, a pulykák közül kitqnik tojáshozamával. Jó kotló és nevelQ, jó élelemkeresQ. Külterjes tartásban nevelik. Táplálékát kora tavasztól késQ Qszig természetes legelQkön is megszerzi.
Bronzpulyka
Az amerikai bronzpulyka a legrégebben kitenyésztett pulykafajták egyike. Honosult fajta. A magyar változat a standard bronzpulykánál kisebb testq, köszönhetQen a magyar parlagi fajtával történt keresztezésnek. A kakas 6-8 kg, a tojó 5-6 kg súlyú. Évi tojástermelése 50-80 db. A kakas színe nyakától a háta közepéig világos bronzszínq, melle, törzse és szárnyai bronzárnyalatú feketék. Szintén alkalmas külterjes tartásra, edzett, igénytelen.
Hálaadásnapi pulyka
A pulyka volt az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1621" \o "1621" 1621-ben az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajvil%C3%A1g" \o "Újvilág" Újvilágba érkezQ telepesek elsQ vadászzsákmányainak egyike, s a hagyomány szerint az elsQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1laad%C3%A1s" \o "Hálaadás" hálaadásnapi vacsorára sült pulykát készítettek. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" \o "Amerikai Egyesült Államok" Amerikai Egyesült Államokban ezért elképzelhetetlen ma is egy hálaadásnapi vacsora a hagyományos sült pulyka nélkül.

Pumi :
A pumi ma már a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli" \o "Puli" puli mellett legismertebb terelQkutyánk.
A pumi Qshonos fajtánk, hazánk területén alakult ki a 17- HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század folyamán a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Terrier&action=edit&redlink=1" \o "Terrier (megíratlan szócikk)" terrier jellegq pásztorkutyák keresztezQdésébQl. Így jött létre a pulinál rövidebb szQrq, lebicsakló fülq terelQkutya, amely gyorsan népszerq lett a pásztorok között, hiszen minden jószág mellett használható volt. A pumi elnevezést, amely valószínqleg  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pomer%C3%A1nia" \o "Pomeránia" Pomeránia nevébQl származik, elQször  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1795" \o "1795" 1795-ben írták le, majd  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pethe_Ferenc" \o "Pethe Ferenc" Pethe Ferenc is megemlíti a Természet Históriája címq mqvében  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1815" \o "1815" 1815-ben. ElsQ ismert tenyésztQje gróf  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Festetics_S%C3%A1muel&action=edit&redlink=1" \o "Festetics Sámuel (megíratlan szócikk)" Festetics Sámuel volt.
Sokáig a pulit és a pumit nem tekintették különálló fajtáknak, csak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1920" \o "1920" 1920-ban történt meg a két fajta elkülönítése. A pumi elsQ fajtaleírását  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1924" \o "1924" 1924-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dr._Raitsits_Emil&action=edit&redlink=1" \o "Dr. Raitsits Emil (megíratlan szócikk)" dr. Raitsits Emil készítette. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után az 1960-as években kezdQdött újra a tenyésztés meglehetQsen heterogén küllemq egyedekkel. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%93csag_Imre&action=edit&redlink=1" \o "Ócsag Imre (megíratlan szócikk)" Ócsag Imre által irányított nemesítés sokat javított a fajta megjelenésén. Ennek ellenére a pumi a 90-es évekig elég ismeretlen maradt hazánkban, miközben a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Skandin%C3%A1via" \o "Skandinávia" skandináv országok lakói, elsQsorban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g" \o "Finnország" finnek megkedvelték ezt a fajtát. Hasonlóan a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mudi" \o "Mudi" mudihoz, ebben a fajtában is felismerték azokat az értékeket, amelyeket a természetkedvelQ északiak keresnek egy kutyában. A 90-es évek vízválasztó abból a szempontból, hogy a pumi szinte robbanásszerqen ismert lett Magyarországon is, nem utolsó sorban az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agility&action=edit&redlink=1" \o "Agility (megíratlan szócikk)" agility elterjedésének, ismertségének köszönhetQen, hiszen a pumit szinte erre a sportra találták ki. Számos törzskönyvezett kutya ma is pásztorok mellett dolgozik. A fajta törzskönyve ma is nyitott.
Külleme és jelleme
A pumi közepesnél kisebb méretq, kisfogyasztású kutya, amely megjelenésében le sem tagadhatná a terrier Qsöket. SzQrzete 4-7 cm, tincses, nem nemezesedik, de rendszeres ápolást igényel, ajánlatos olykor trimmelni és ollóval igazítani. Leggyakrabban a szürke különbözQ árnyalataiban fordul elQ, de van fehér, fekete és fakó színq is.
A pumi egy négy lábon járó vitalitásbomba, amelynek energiája kimeríthetetlen. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot, amely szokása esetleg a szomszédok tetszését nem mindig nyeri el. Nagyfokú mozgásigényét leginkább kertes házban képes kielégíteni, lakásban csak az tartsa, aki naponta több órát tud rá szánni. Gyorsan tanul, hihetetlenül mozgékony, ideális a különbözQ kutyás sportok qzésére. Szeret szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, bohóckodni , ezért elsQsorban aktív, mozgalmas életet élQ családoknak ajánlható.

Rokon fajták
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Puli" \o "Puli" Puli
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Beauceron" \o "Beauceron" Beauceron
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Uszk%C3%A1r" \o "Uszkár" Uszkár
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Briei_juh%C3%A1szkutya&action=edit&redlink=1" \o "Briei juhászkutya (megíratlan szócikk)" Briei juhászkutya
RövidszQrq magyar vizsla:
A rövidszQrq magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vad%C3%A1szkutya" \o "Vadászkutya" vadászkutya. Legközelebbi rokona a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "DrótszQrq magyar vizsla" drótszQrq magyar vizsla.
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezésébQl alakult ki. Már  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s" \o "Honfoglalás" honfoglaló Qseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltqnt egy vadászkutya, amely követte Qket a vándorlások során a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" \o "Kárpát-medence" Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színq, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla Qse. Legkorábbi ábrázolása a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1100" \o "1100" 1100 és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1120" \o "1120" 1120 között készült  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Codex_Albensis&action=edit&redlink=1" \o "Codex Albensis (megíratlan szócikk)" Codex Albensisben található, de a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_Kr%C3%B3nika" \o "Képes Krónika" Képes Krónikában is felbukkan a kajtárkodó kopó képe.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunor" \o "Hunor" Hunor és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magor" \o "Magor" Magor találkozása a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csodaszarvas" \o "Csodaszarvas" csodaszarvassal címq képen négy jól felismerhetQ vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.
A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely keresztezQdött az itt élQ vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1731" \o "1731" 1731-bQl származó adat szerint a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Trencs%C3%A9n" \o "Trencsén" trencséni Zay család kezdett elQször foglalkozni a tenyésztésével, és valószínq, hogy egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anglia" \o "Anglia" Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszQrq vizslát.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1920" \o "1920" 1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1928" \o "1928" 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1935" \o "1935" 1935-ben az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/FCI" \o "FCI" FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllQi tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentQs állományai vannak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat-Eur%C3%B3pa" \o "Nyugat-Európa" Nyugat-Európában és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" \o "Egyesült Államok" Egyesült Államokban.
Külleme és jelleme
A magyar vizslákra jellemzQ az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszQrq vizsla zsemleszínq szQrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szQre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel.
A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pointer&action=edit&redlink=1" \o "Pointer (megíratlan szócikk)" pointerek,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szetter" \o "Szetter" szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szeretQ gazdának a csillagokat lehozná az égrQl. Rendkívül könnyen tanítható, de házQrzQnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "DrótszQrq magyar vizsla" drótszQrq magyar vizslával szemben a rövidszQrq inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sQt télen rövid szQrzete nem mindig nyújt megfelelQ védelmet a metszQ hideg ellen.

Rokon fajták
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tsz%C5%91r%C5%B1_magyar_vizsla" \o "DrótszQrq magyar vizsla" DrótszQrq magyar vizsla
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6vidsz%C5%91r%C5%B1_n%C3%A9met_vizsla" \o "RövidszQrq német vizsla" RövidszQrq német vizsla
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%B3tsz%C5%91r%C5%B1_n%C3%A9met_vizsla" \o "DrótszQrq német vizsla" DrótszQrq német vizsla
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%B6r%C3%B6k_vizsla&action=edit&redlink=1" \o "Török vizsla (megíratlan szócikk)" Török vizsla
Shagya arab:
A shagya-arab egyike védett, Qshonos lófajtáinknak.
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. század végétQl a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. A tenyésztést rendelkezésekkel szabályozták.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef" \o "II. József" II. József  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1789" \o "1789" 1789-ben  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1bolna" \o "Bábolna" Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1806" \o "1806" 1806-ban a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferenc_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" \o "Ferenc császár (megíratlan szócikk)" Ferenc császár által kiadott rendeletére "kiváló és nemes" állomány tenyésztése lett a feladat. Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsQsorban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mez%C5%91hegyes" \o "MezQhegyes" mezQhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedQ minQségq lóállomány elQállítására.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1816" \o "1816" 1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1835" \o "1835" 1835-ben érkezett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADria" \o "Szíria" Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1878" \o "1878" 1878. és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1900" \o "1900" 1900. évi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizs" \o "Párizs" párizsi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vil%C3%A1gki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Világkiállítás (megíratlan szócikk)" világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak. A fajta virágkorát  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pettk%C3%B3-Szandtner_Tibor&action=edit&redlink=1" \o "Pettkó-Szandtner Tibor (megíratlan szócikk)" Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnoksága alatt élte  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1932" \o "1932" 1932 és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1942" \o "1942" 1942 között. Akkor vált a shagya-arab világhírq fogatfajtává. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" \o "II. világháború" II. világháborúban a ménes súlyos károkat szenvedett. A háború után Bábolnát "szocialista mintagazdasággá" alakították. De a baromfitenyészet hozott annyi pénzt, hogy mellette a ménest is fenntarthatták. Két változatot tenyésztettek, az arab telivéreket és az arabfajtát, azaz a shagya-arabot.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1967" \o "1967" 1967-ben megalakult WAHO, az Arab Lovat TenyésztQk Világszövetsége csak azt a lovat fogadta el arabnak, melynek minden Qse Arábiából származik. Ekkor kezdQdött a jóhírq bábolnai arab lovak eladása külföldre. A shagya arabot különálló fajtaként a WAHO  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1978" \o "1978" 1978-ban ismerte el. A shagya arab fajtába tartozás feltétele, hogy a lónak legfeljebb a tizedik Qsi sorában lehet csak nem arab Qs, a telivér arab aránya pedig nem haladhatja meg a 9/16-od részt.
Tulajdonságai
Arab jellegq, egy kissé tömegesebb fajta. Színe általában szürke, de sárga, pej, fekete is elQfordul. Bottal mért marmagassága 155-160 cm. Élénk vérmérsékletq, szelíd, jóindulatú természetq, a tanulékony és könnyqen kezelhetQ. Hátaslóként és fogatlóként is bevált.
Külleme
Általában szürke, de a tarka kivételével minden más szín is elQfordulhat. Feje egyenes, száraz csuka fej, kint ülQ, élénk, értelmet sugárzó szemek. Nyaka magasan illesztett, marja jól izmolt, törzse mély, háta középhosszú, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak. KésQn érQ, hosszú élettartalmú fajta.


PAGE 


PAGE 53

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.