Összesített diák (reszegi)

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusGazdaságszociológiaJegyzetekÖsszesített diák (reszegi)

1.elQadás

A gazdaság társadalmi beágyazottsága

Polányi Károly és Mark Granovetter szövegei alapján

Bevezetés: mi a gazdaságszociológia?
a gazd.szoc. a gazdaság területén zajló különbözQ típusú társadalmi cselekvéseket tárja fel, és magyarázza.

A kurzus során vizsgált tudományterületek
A GAZDASÁG TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA
GAZDASÁGI RENDSZEREK KIALAKULÁSA
TÁRSADALMI ERPFORRÁSOK
KULTURÁLIS ERPFORRÁSOK
SZELEKTÍV ÖSZTÖNZPK, TÁRSADALMI CSAPDÁK
BIZALOM SZEREPE A GAZDASÁGBAN

A gazdaság társadalmi beágyazottsága
A gazd.szoc. legfQbb tézise, hogy a gazdasági szereplQk és intézmények beágyazottak
Polányi Károly (1886-1964): fontos gazd.szociológus: A gazdaság, mint intézményesített folyamat c. mqve
FQ tétele: a gazdaság beágyazott a társadalmi intézményrendszerbe, amelyek lehetnek gazdaságiak, és nem gazdaságiak is

Formális és szubsztantív gazdaság fogalma
I. Formális (közgazd. értelemben vett):
Racionális cselekvés: a célokhoz megfelelQ eszközöket választjuk; - ami alapján teljes leírást ad a gazdaságról
II. Szubsztantív (tapasztalati, empirikus) gazdaság:
Az ember és környezete közti kölcsönhatás intézményesített folyamata ’! tehát: A gazdaság beágyazott a gazdasági és nem gazdasági intézményekbe (pl. vallás, politika, stb.)

Integrációs sémák (intézményesülési formák)
Intézményesülés: egy folyamat stabilizálódik: pl. hiedelmek, szokások joggá válnak

1. Reciprocitás
Szimmetrikus csoportok között – pl. rokonság
Ajándék- és szívességcsere: Pl. kula kereskedelem
2. Redisztribúció
Központ, központi hatalom kell hozzá
Javak begyqjtése és újraelosztása: KésQ-Róma, Sz.U.
3. Árucsere
Árszabályozó piac keretében mqködik; ami kiágyazott (Polányi szerint) modern korra jellemzQ;

A beágyazottság problémája
Mark Granovetter

Granovetter gazdaságszociológiájának alaptételei:
1. a cselekvés mindig társadalmilag meghatározott
2. társadalmi intézmények nem jönnek maguktól létre, hanem társadalmilag megformáltak
Beágyazottság fogalma: a gazdasági tevékenység mennyire beágyazott a személyes kapcsolatokba?

Dimenziók Klasszikus, neoklasszikus közgazdaságtan Szociológia, antropológia, történettudomány Gazdaság: Beágyazottság szintje mindig alacsony Piac elQtt: társadalmi beágyazottság
Modern piacgazd: kiágyazott CselekvQ: ÖnérdekkövetQ ’! atomizált NormakövetQ ’! atomizált Gazdasági intézmé-nyek: Egyéni cselekvések összessége Társadalmilag megformált , nem maguktól létrejövQ Emberkép: Alulszocializált Túlszocializált

Granovetter saját álláspontja:
Köztes álláspont:
Egyet ért a közgazdászokkal, hogy nincs különbség a modern és a piac elQtti társadalmak között a beágyazottság tekintetében
A szociológusokkal egyet ért abban, hogy a beágyazottság fontos
DE: nemcsak a modernizáció elQtt, hanem ma is!
a szereplQk nem atomizáltak, hanem hatnak rájuk a társadalmi kapcsolatok

A gazdasági jelenségek 3 szintje van:
Egyéni gazdasági cselekvés: egyének által megállapított szükséglet kielégítésére irányuló cselekvés szqkösség közepette (M.Weber)
G-i eredmények: egyéni gazd. cselekvés következménye: Pl. áru stabil árának vagy bérkülönbségek kialakulása
G-i intézmények: társi. képzQdmények stabilizálódnak: Pl. szervezetek, kapitalizmus

Beágyazottság a társadalmi kapcsolatokba
Beágyazottság: mind a 3 szintet befolyásolják
a cselekvQk személyes kapcsolatai (relációs vonatkozás)
a kapcsolatháló egésze (strukturális vonatkozás)
mindezekre hat az eltelt idQ  régi kapcsolatot azonnal fel tudunk melegíteni

Egyéni gazdasági cselekvés
A) Relációs vonatkozás: közvetlen kapcsolatok pl. munkás-felettes kapcsolat; kapcsolat története+kölcsönös elvárások is befolyásoló tényezQk

B) Strukturális vonatkozás : munkás  felettes  többiek ; nem mindegy, hogy a többiek hogy állnak a fQnökhöz
Számít a kapcsolatok erQssége is; magas hálózati sqrqség ’! gyorsabb info terjedés ’! nagyobb nyomásgyakorlás
A kapcsolatháló nemcsak bizalomhoz, hanem normaszegéshez is vezethet Pl. bqnözés, adócsalás, lázadás (sokszor a bqntársak ismerQsök, barátok)

Beágyazottság és gazdasági eredmények
Gazdasági cselekvés kapcsolatokba ágyazódik:
Általános egyensúlyelmélet: sokszereplQs kompetitív piacon lesznek legstabilabbak az árak
szemben áll ezzel Pl. Baker értékpapír piac (az árak ingadozóak, mert túl sok szereplQ van a piacon)
A tökéletlen info áramlás okai:
- kognitív korlátok (nem tud több kapcsolatot befogadni)
- kapcsolatokba v. beágyazottság (ismerQsökkel v. kereskedés) Az árakat befolyásolja, hogy ismerQsök kereskednek’! ragadós árhoz vezethet, nincs reakció a külsQ jelekre

Beágyazottság és gazdasági intézmények
Hogyan jönnek létre a vállalatok?
Nehezen; korlátok: beágyazottság túlzott megléte, vagy teljes hiánya
Problémák:
Túlzott beágyazottság: túl sok rokoni és baráti követelés - segélyszervezetekké válnak Pl. Bali
Bizalom hiánya is baj ’! egyéni profitmaximalizálás (alulszocializált modell pl. Marokkó, Indonézia)
Jól mqködQ modell: pl. kínaiak Európában; Siker titka: szoros közösségek, nagy bizalom; De: kis közösségekre bomlanak (nincs sok követelés)

2.elQadás

Max Weber:
A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei
Gazdaságszociológia

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 1.
(Max Weber: Gazdaság és társadalom
(1914-18) alapján)
Kapitalizmus: emberek egy csoportjának szükségleteit vállalkozások útján elQállított javakkal fedezik
Speciálisan racionális kapitalista üzem: üzem mqködésének célja a nyereség, gazdálkodása a modern könyvvitel és mérleg által ellenQrizve
Egy egész korszakot akkor lehet kapitalistának nevezni, ha a szükségletek zömét kapitalista módon fedezik; a szükséglet kielégítés kapitalista szervezete alapvetQ
A mindennapi szükségletek kapitalista fedezése a nyugat sajátja és a 19. sz. 2. felében vált általánossá
A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 2.
A kapitalizmus általános elQfeltétele: a racionális tQkeelszámolás, mint norma. 6 elQfeltétel:
Dologi termelQeszköz, mint szabad rendelkezésq tulajdon legyen elosztva az önálló magánvállalkozások között
Szabad piac (nincsenek irracionális korlátok: a) rendi természetqek, b) rendi monopóliumon alapulók)
Racionális technika (kalkulálható, mechanikus)
Racionális jogrendszer (áttekinthetQ)
Szabad munkaerQ (szabadok és gazdaságilag rá is kényszerülnek munkaerejük eladására)
Gazdasági élet kommercializálódása: értékpapír
+ Racionális gazdasági ethosz

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 3.
Összességében: olyan helyzetnek kell kialakulnia, hogy a szükségletek fedezése csak:
- a piaci lehetQségekhez
- és a rentabilitáshoz igazodjék
A kommercializálódással megjelenik a spekuláció is
A kapitalizmus válfajai:
a) racionális/klasszikus ~ Pl. nyugaton; piaci lehetQségekhez kapcsolódó, tömeges értékesítés és szükséglet kielégítés
b) nem racionális/nem-klasszikus

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 4.
A nem-klasszikus kapitalizmus típusai:
1. kereskedelmi és uzsorakapitalizmus: hivatásszerqen folytatott magánkereskedelmi, magánpénzváltói tevékenység (szektor)
2. politikailag orientált kapitalizmus: a gazdaságnak van olyan szektora, amely politikailag orientált (azaz nem gazdasági kényszeren alapul)

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 5.
2. A politikailag orientált kapitalizmus típusai:
2.1. vásárolt rabszolgákkal dolgoztató árutermelQ mezQgazdasági szektor: ültetvényes gazdálkodás
2.2. adó- és hivatalbérleten, valamint hivatalvásárláson nyugvó kapitalizmus
2.3. nem-gazdasági jellegq vállalkozásokat (háborúkat, forradalmakat, pártokat) finanszírozó kapitalizmus
Példa a politikailag orientált kapitalizmusra: a Római Birodalom a késQ köztársaság és a kora császárság korában
A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 6.
A kapitalizmus kialakulásának nem a népességrobbanás (Marx) volt az oka; ellenpélda: Kína 18. sz. ’! kisparasztok száma nQtt nem a proletariátus
és nem a nemesfém beáramlás (Sombart) volt az oka
ellenpélda: India a Római Birodalom idején ’! kereskedelmi kapitalizmus jött létre
A kapitalizmus kialakulásának külsQ feltételei:
Földrajzi természetqek; pl. szállítmányozás (Kínában és Indiában magas költségek)
Háborús helyzet kedvezett
Luxusszükségletek kedveztek
Nem szabad túlbecsülni ezeket a tényezQket

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 7.
Beállítottság- és életvitel jellemzQk
A kapitalizmus kialakulása elQtt általános volt:
Tradicionalizmus (érdekek fqzQdnek egyes tradíciók megtartására, az új elvetésére mágikus sztereotípiák )
- Sztereotípiák (változástól való félelem)
- KettQs morál:
a) Befelé tradicionális kötöttségek (törzsi, vallási kötelékek), szolidaritás
b) Kifelé gátlástalan érvényesülés (idegenellenség), erQs szerzési ösztön

Középkor: módszeres életvitel bizonyos egyházi keretek között (???)

A kapitalizmus fogalma és elQfeltételei 8.
M. W. szerint a kapitalizmus korszakában: megtörik a kettQs morál =
Kalkulálhatóság behatol a trad. szervezetekbe és belülrQl kikezdi a kötelékeket (NY-ra jell.)
A közösségen kívüli kapcsolatok „megszelídülnek”
A középkori szerzetesi aszkézis megjelenik a mindennapi életben

A modern kapitalizmus társadalmi-kulturális eredete 1.
(Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1905) alapján)
A kapitalizmus kialakulásához elengedhetetlen:
Racionális szellem, életvitel racionalizálása, racionális gazdasági ethosz

Kiinduló megfigyelés: a protestánsok jóval nagyobb arányban választanak modern foglalkozást, modern iskolát, mint a katolikusok (korabeli statisztikák: 1885-86)

Mi a magyarázata? A kapitalizmus szelleme?

A modern kapitalizmus társadalmi-
kulturális eredete 2.
A kapitalizmus szelleme kifejezés jelentésének körvonalazása (Benjamin Franklin írása alapján): konzisztens normarendszer
Munkavégzéssel-szabadidQvel kapcsolatos normák (hivatásetika, önfeláldozó munkás)
TQkegyarapítással kapcsolatos normák - ember=rábízott vagyon kezelQje
Fogyasztással-takarékossággal kapcsolatos normák (evilági aszkézis, racionális életvezetés)
": Az egyház kapitalista beállítottságú egyéneket nevelt

A modern kapitalizmus társadalmi-kulturális eredete 3.
Miért követték ezeket a normákat az emberek?
Vallási alapon: a protestantizmus születésének idQszakában (XVI-XVII. sz.) ill. Benjamin Franklin idQszakában (XVIII. sz.)
Megszokásból, hagyományból (XIX. században)
A protestáns etika normáit követQ viselkedésmódok funkcionálissá váltak a klasszikus kapitalizmus megszilárdulása és normális (racionális) mqködése szempontjából

A modern kapitalizmus társadalmi-kulturális eredete 4.
Miért követték ezeket a normákat az emberek?
Vallási alapon: a protestantizmus születésének idQszakában (XVI-XVII. sz.) ill. Benjamin Franklin idQszakában (XVIII. sz.)
Megszokásból, hagyományból (XIX. században)

A protestáns etika normáit követQ viselkedésmódok funkcionálissá váltak a klasszikus kapitalizmus megszilárdulása és normális (racionális) mqködése szempontjából

3.elQadás

Társadalmi tQke


2008. november 29.
A TT fogalmának története
1920: Hanifan említi elQször a TT fog.
TT= jóakarat, összetartozás, vonzalom és társadalmi kapcsolat
1983: Bourdieu a GT, a TT, és a KT fogalom kidolgozása, tQkék átválthatósága
1994: Coleman; TT szélesebb értelm.
- emberi viszonyokban, kapcsolatrendszerben rejlik (3 fajta)

A TT fogalmának története
Putnam (1993, 2000);
- TT=kollektív jelleg, civil kurázsi fogalma
Fukuyama (1997, 1999, 2000)
- TT csak akkor létezik, ha mozgósítják egy kölcsönösen elQnyös célból

James Coleman: A társadalmi tQke az emberi tQke termelésében
TT=erQforrás
TT gazd-i és nem gazd-i szempontból is értékes lehet
Tárgyi tQke=kézzel fogható (anyagi forma)
Emberi tQke=elsajátított tudásban, készségben rejlik
TT=emberi viszonyokban rejlik
TT példák:
- N.Y. csiszolatlan gyémántok piaca
- Dél-koreai radikális diákaktivisták
- Detroiti 6 gyermekes anyuka Jeruzsálembe költözött

James Coleman: A társadalmi tQke
A TT formái
1. Kötelezettségek és elvárások
Két tényezQ:
a) társ.i környezet megbízhatósági szintje
(pl. D-K-Ázsia rotációs hiteltársulások)
b) kötelezettségek tényleges mértéke
(pl. keresztapa , ikek példája (Turnbull)

2. Információk (pl. barátoktól tájékozódunk)
3. Normák és hatékony szankciók: visszaszorítják a bqnözést pl. Detroit  Jeruzsálem
 lehet + vagy 
 külsQ vagy belsQ szankció (TT erQs formája)
 nemcsak segít, hanem akadályoz is biz. cselekedeteket (pl. randalírozás)


A TT-t elQsegítQ társi. struktúra

Társadalmi kapcs.háló zártsága
- pl. generációk közötti zártság: iskolások szülei jóban vannak egymással
Kisajátítható társadalmi szervezetek:
pl. lakószervezet (USA), dél-koreai diákszervezetek
TT, mint melléktermék
Simplex vagy multiplex kapcsolatok
pl. munkatárs, sportpartner, barát egyben

TT az emberi tQke termelésben
TT a családban
pénzügyi és emberi tQke mellett TT is fontos
a TT nélkül a másik kettQ nem ér semmit
pl. ázsiai családok az USA-ban
TT a családon kívül
TT a családon kívüli közösségekben is fellelhetQ (pl. társi kapcsok, intézmények)
pl. költözés negatív, vallási iskolák pozitív hatás

A TT közjószág jellege
A TT közjószág jellegq
A közjószág jelleg ált. melléktermék
A TT sok elQnyét nemcsak a létrehozók élvezik pl. park
tehát az egyénnek nem érdeke a létrehozás

TT Magyarországon
2004 Eurobarometer (Tóth István György és Sík Endre (2005) tanulmánya alapján)
Az általánosított bizalom szintje az EU25 országainak átlaga (30%) alatt, de az újonnan csatlakozott országok átlaga (15%) felett van (25%) Mo-on.



KötelezQ olvasmány:
J.S. Coleman: A társadalmi tQke az emberi tQke termelésben
Az órán felhasznált egyéb források:
- Orbán Annamária Szántó Zoltán (2005):
Társadalmi tQke (internetes elérhetQség: HYPERLINK "http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et6-4_tanulmany_1_4.pdf" http://erdelyitarsadalom.adatbank.transindex.ro/pdfdok/et6-4_tanulmany_1_4.pdf)
A Társadalmi TQke Növelésének LehetQségei Fejlesztéspolitikai Eszközökkel (TÁRKI 2005) (internetes elérhetQség: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a768.pdf)

4.elQadás

Pierre Bourdieu: Gazdasági tQke, kulturális tQke, társadalmi tQke
Gazdaságszociológia szöveggyqjtemény
132-146. o.

Kiindulópont
A közgazdaságtani szemlélet kritikája:
TQkefogalom: nem csak a közgazdaságtani értelemben vett (profitmaximalizálás által motivált árucsere) hanem más társadalmi csereviszonyokat is jelöl
Az árucsere még a gazdasági élet összes ^bÊÌâ î ð ò F
º
¼


”

¬

®

Ê

|
€
2 n p r Æ Þ ôöJ`º¼
^nÎàT l &(€‚æ{‰ôíßØÎÊØÎØÆ¿ÎظÎØÎØÎØÊØÊÆ¿°¦ŸØƕŽ•Ž‡°ÎØÎØÎØÎØΕ€ÎØÎ

hºkÍ5\

h 7ƒhºkÍ

hºkÍhºkÍhºkÍhºkÍ5\

hºkÍh 7ƒhºkÍh 7ƒ5\hºkÍh 7ƒ5

hR95\

h 7ƒhR9h 7ƒhR9h 7ƒh 7ƒ5\

h 7ƒh 7ƒhR9h 7ƒ5CJ\aJ

h 7ƒ5\h 7ƒh 7ƒ5>*\2 ÊÌ ð ò F

Ò

.
~
º
¼


®

‚
p r Æ öúúòííåÜúååååååúúÔÔÔÜúúÌ
&
F gdºkÍ
&
FgdR9„h^„hgdR9
&
F gdR9gdR9 $a$gdR9gd 7ƒ>
ýöbº¼
]^n›ÎàT l &(€‚ÚÛå :úòúííííååíååíåíúíííÜÜÜ $Ifgd 7ƒ
&
Fgd 7ƒgd 7ƒ
&
F gdºkÍgdºk͉ÚÛäå
9;DEkrtvˆŠ¼¾ìîð ÂÄÖØ ‚zòBxFd->-Æ-È-8 ¼ Ì !.!â!ä!ùòèáèáèáèáÙÑÙáèáÑÙÑÙáÇÀÑÀÇÀÑÀᶬ¥¬–ŒŒŒù¬ù¬ù¬ùˆh 7ƒh~nh~n5\

h~n5\h~nh~n\

h~nh 7ƒh 7ƒh 7ƒ5\h 7ƒhºkÍ5\

hÎuÐ5\hºkÍhÎuÐ5\hÎuÐhÎuÐ\hÎuÐhºkÍ\

hºkÍ5\hºkÍhºkÍ5\

h 7ƒ5\

h 7ƒh 7ƒ2:;Ek
pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöytºkÍtvŠ¾îneee $Ifgd 7ƒkd_$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöytºkÍîð \Ânee\ $IfgdÎuÐ $Ifgd 7ƒkd¾$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöytºkÍÂÄØúneee $Ifgd 7ƒkd$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöytºkÍ ^‚z`òBniiiiaaaa\gd~n
&
F gd~ngd 7ƒkd|$$If–FÖÖF”ÿ

pÞ$n

n

n


tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöytºkÍ
BF-Æ-È- v æ H!ä!æ!"6#8# $ì$&
&V&²&f'ïïïêêÚÚÚÚÑêÌÌ̼¼êꬬ
&
F

Æp„^„gdY¿
&
F

Æ „h^„hgdY¿gd~n„h^„hgd~n
&
F
Æp„Ð^„ÐgdY¿gd 7ƒ
&
F
Æ „Ð^„ÐgdY¿ ä!æ!" $&$N$ì$&
&T&V&2(t(x(æ(ê(B*D*’*Ö*æ*è*ú*ü*`+v+-"-..,.0.¾.À.š/ì/0N0œ0Ò0â01&1ùïèáïáèáïÚÒáÎáÎáÇｶ½¶½¶«¶½¶§–ˆÚ~vlv~vlvlhzXhzX>*\hzXhzX\hzXhzX5\hzXhzX5CJ\aJ

h 7ƒ5>*h 7ƒh 7ƒ5>*h 7ƒhpk#hpk#5>*\

hpk#hpk#hpk#hpk#5\

hpk#5\hpk#h~nh~n\

h 7ƒ5\

h 7ƒh 7ƒ

h~nh~nh 7ƒh 7ƒ5\

h 7ƒh~n*f'2(t(æ(B*D*’*Ö*`+v+6,-....0.F.–.¾.À./\/‚/ïïææááÙÙÔÌÌÌÊÊÊÂÂÂá½½½gdzX $a$gdzX
&
F

gdpk#gdpk#
&
F
gdpk#gd 7ƒ„8^„8gdpk#
&
F

Æp„^„gdY¿‚/N0`1¦2x3Î3Œ4d5.6Œ6Ø6‚7à788t89R9–9ü90: ;d;f;¼;÷÷÷÷òêêêêêêêáÜÜÔòòÔòááÜò
&
FgdzXgd 7ƒ„h^„hgdzX
&
F gdzXgdzX
&
F
gdzX&1.1:1t1†1 1¾1x34n4Œ4¸4d5|5.6T6Œ6¸6Ø6ö6‚7Ê7à788t8’8”9–9à9ô9ü90:6:`:b:d:&;`;d;f;¼;
<>Ö>èAB€BhD÷í÷ã÷ã÷ã÷Øã÷ã÷ã÷ã÷ã÷ã÷ãÎÄã÷í÷ã÷Ø÷ã÷¸÷ã÷³ãĬĬĬ¥Ä¬Äž”ŒhEM&hEM&\hEM&hEM&5\

h 7ƒ5\

hzX5\

h 7ƒh 7ƒ h 7ƒ\hzXhzX\mH sH h 7ƒh 7ƒ5\h 7ƒhzX5\hzXhzX5>*\hzXhzX5\hzXhzX>*\hzXhzX\6¼;
<þ<>>r>Ö>˜?2@AèA>BbCÆCjDÊDnE¢EÚE0F2FˆFÔF6G

HbHúõõúúúíííúúååååååååúúààØà
&
FgdEM&gdEM&
&
FgdEM&
&
Fgd 7ƒgdzXgd 7ƒhDjDÊDÚE.F0F2F†FˆFÔF
G G6GVGH,HbH~H¸IºIDJšJÔJêJ$KRKaLbL™L¥LÒLBM]MVNXNZNÊNÎNøNRP^P²Q"R$R&R”R‚UðUàXòXôXöXöìäìöäÚÓìäöäìäìäìäìäÚäöäìäÌìäÁäìäì¹Ú²¨²¤²Úӝڲڲ“ŒÚ

h 7ƒ5>*h 7ƒh 7ƒ5>*

h 7ƒhEM&hEM&h 7ƒh 7ƒ6]

h 7ƒh 7ƒhEM&h 7ƒ\hEM&hEM&6\]

hEM&5\

h 7ƒ5\h 7ƒh 7ƒ5\hEM&hEM&\hEM&hEM&5\hEM&hEM&>*\3bH‚HI¶I¸IBJDJšJ$KàK!LaLbL™LãLM]M^MÿMNXNZNÊN¾OnPúúúúòííååååúúúúÝúúúúííÝÑ


&
F„ ^„ gdEM&
&
FgdEM&
&
FgdEM&gd 7ƒ
&
FgdEM&gdEM&nPúP²Q$R&R”RîRäS &
Fgd 7ƒ
&
Fgd 7ƒ
&
FgdEM&
&
FgdEM&gd 7ƒ


&
F„ ^„ gdEM&öXYtY€YŽY@ZLZ^Z„Z†Z®Z°ZæZøZœ[ž[Ò[X\] ]>]š]__6`8`z`’`”`Ò`œa@bBbHb^b¢bÜb~d€dÆdeœeäegVgvg`hˆh–iòèáèáÚÐÚÐÚÐÚÐÚáèáÚÉÐÚá¾áÉè³á«á£›á«á«á賫ᑣ³«á‰‚

hhhhhhhh>*hhhh>*\hhh 7ƒ\hhhh\h 7ƒh 7ƒ>*h 7ƒh 7ƒ5>*\ h 7ƒh 7ƒmH sH

hh5\hEM&hEM&5\

hEM&hEM&

h 7ƒh 7ƒh 7ƒh 7ƒ5\hEM&h 7ƒ5CJ\aJ0ÂY@ZÚZ"[œ[ž[Ò[þ[X\\] ]š]´] ^t^Þ^_0_z_È_6`8`÷ïïæááïæÕæÐÐÈÈÈÈÈÈ¿¿¿á„ ^„ gdh
&
FgdhgdEM&


&
F
ÆÐgdEM&gd 7ƒ„T^„TgdEM&
&
FgdEM&
&
FgdEM&8`z`’`Ò`î`Faœaæa@bBbœbFcxcàczd~d€dÄdÆdeœeêeRf~fÄfúúõíúúõõúõõúúúúúúúåÜåÜÔÔ
&
Fgdh„Ä`„Ägdh
&
Fgdh
&
Fgd 7ƒgdhgd 7ƒÄfggVgvgÐg"h`hˆh.i–i˜iÆiôi>j¬jkk&kÄkêlìlöññéÙÙÙéÑÑÌÌÄÄÄÄññ¼¼ñ
&
Fgdh
&
Fgdhgdh
&
F gdh
&
F
ÆЄ8^„8gdY¿
&
F gdhgd 7ƒ„Ä`„Ägdh–i˜iÄiÆikk&kêlmPmŽmØmzn|n0o2o4oÐoÒoÔo q2q6qrr:rˆržr@sPst¦Ê¨ð¨ô¨ö¨ü¨©÷ìåÞ×ÍÞÍŽÅÞ²Þ¤²›²—ލ†zÞrÞÍÞjÞhÞÍÞdÞÍhà
¦Uh 7ƒh 7ƒ>*hà
¦h 7ƒ5h/
h 7ƒ5CJaJ

h 7ƒ5>*h 7ƒh 7ƒ5>*hhh 7ƒh 7ƒ0JjÛh 7ƒh 7ƒUjh 7ƒh 7ƒUhhhh\hhh 7ƒ\h 7ƒh 7ƒ5\

hh5\

h 7ƒh 7ƒ

hhhhhhhh5>*\hh5>*\%ìlîlðlmmØm(nÖoq q4q6qºqrrr:rˆr²s6¦§B§ö§^¨Ê¨ö¨úúúúúòúòúððèèèúúúàààú×××ú„^„gdà
¦
&
Fgdà
¦ $a$gd/

&
Fgd 7ƒgd 7ƒ tranzakcióját sem fedi le
Lehetetlen mindent pénzzel megvásárolni, illetve: a megvásárolhatatlannak hitt dolgoknak is megvan a maguk ára.
3 alapvetQ tQkefajta:
I. Gazdasági tQke: közvetlenül pénzzé konvertálható (-nem tárgyalja részletesen Bourdieu)
II. Kulturális tQke: biz. feltételek mellett pénzzé
III.. Társadalmi tQke: biz. feltételek mellett pénzzé
II. Kulturális tQke:
1. inkorporált
2. objektivált
3. intézményesült
Humán tQke, emberi tQke  közg.: iskolai anyagi, pénzben kifejezhetQ beruházások

Inkorporált/elsajátított/belsQvé tett kulturális tQke
Pl. Mqveltség, nyelv, stílus, beszédmodor
Testre szabott, elsajátítási folyamat elQzi meg, ami idQbe kerül (tanulás, mqvelQdés stb.)
Személyes beruházás, közvetlenül nem átruházható
Az ember a személyével fizet (lemondások, áldozatok)
Személyiségbe beépül (tulajdonból tulajdonság)
Öntudatlanul is végbe mehet (kiskori szocializáció)
Meglátszik az egyénen
Társadalmi átörökítés révén továbbadható (Ø ajándék)
Ez a legleplezettebb, legrejtettebb tQkeátörökítési forma
A gazd-i és kult. tQke közötti kapocs: az idQ (szabadidQ)

Objektivált/tárgyiasult kulturális tQke
Materiálisan adható át, anyagi hordozók révén (pl. festmény, írás, bútor, könyv, hangszer, gép stb.)
Csak a tulajdonjog adható át
Az elsajátításhoz kell az inkorporált kulturális tQke, ami nem ruházható át (pl. érteni egy festményt)
Anyagi elsajátítás vagy szimbolikusan elsajátítható
Tulajdonosának hatalma van, de konkurál vele a gazdasági tQke tulajdonosa
Csak addig áll fenn, amíg elsajátítják, vagy eszközként használják

Intézményesült/institucionalizálódott kulturális tQke
Titulusok alapján objektivált tQke (pl. diploma, doktori cím)
Különbség az autodidakta és a hivatalosan képzett között
Kulturális kompetencia bizonyítéka, értéket kölcsönöz
Nem ruházható át
Intézményes elismerést kölcsönöz hordozójának
Titulusok révén felcserélhetQek az emberek (pl. docens)
Meghatározható pénzbeli érték ( váltóárfolyam ), ami a gazdasági és kulturális tQke közötti átválthatóságot biztosítja
Váltóárfolyam : a megszerzéshez szükséges és a viselésükkel járó pénzbeli érték összehasonlítása

III. Társadalmi tQke 1.
Aktuális és potenciális erQforrások, amelyek egy csoporthoz tartozáson alapulnak
Kölcsönösségen, becsületen, tisztességen alapuló összeköttetések hatékony kiaknázása
Bourdieu-nél magánjószág  egyéni célok (pl. pozíciók) elérésére mozgósítják
Nagysága a saját kapcsolatháló és azok kapcs. hálójának kiterjedtségétQl függ, akikkel kapcs. ban állok  multiplikatív hatás 1.
Egyes csoporttagok által birtokolt tQke mindenki számára hitelképességet kölcsönöz (pl. elit klubhoz való tartozás)
Társadalmi kapcsolatok csereviszonyokon alapulnak
Ezek intézményesülhetnek is: párt, klub, vadásztárs.
Csereviszonyok csak addig maradnak fenn, amíg anyagilag is megéri (profit a szolidaritás alapja  ált. nem tudatos
Megsokszorozhatja a rendelkezésre álló gazd-i és kult. tQkét  multiplikatív hatás 2.: pl. exkluzív klubok
Nem adottság, hanem egy folyamat eredménye
Intézményesítési rítusok vannak (pl. beavatás)
A taggá és a képviselQvé válás módja szabályozott
Kötelezettségek alakulhatnak ki (elismerésen, tiszteleten v. garanciákon alapuló)
Beavatottság érzése (ajándékok, cserék)
Rögzülnek a határok (intézmények  alkalmak: körutazás, bál; helyek  lakónegyed, magániskola; gyakorlatok  sportág, játék, kult. rendezvény)
A kapcsolattartás idQbe és pénzbe, azaz gazd-i tQkébe kerül
Vannak csoportképviselQk  delegáció elve  rendelkezés az összes TT felett
Informális (családfQ) vagy intézményesített (választott elnök)  probléma: 1 kézben összpontosulhat a hatalom

TQkeátalakulás (rekonverzió)
Gazdasági tQke útján lehet szert tenni másfajta tQkékre, de ehhez átalakítás kell
Vannak olyan javak, amelyek nem szerezhetQek meg pénzért, hanem pl. kapcsolatokkal
Az átalakítás idQ- és munkaigényes
Pl. gazd. ’! társ. tQke, és fordítva  ajándék, kapcsolatfenntartás
Pl. gazd. ’! kult. tQke, és fordítva  mqvelQdés (sz.idQ)
Minél kisebb tQke-átalakítási költséggel akarjuk elérni a tQkék átváltását
A tQke rekonverziója nagy kockázatot rejt (pl. hálátlanság), ezért kellenek az intézményesített formák
Minél inkább akadályozzák a gazdasági tQke átörökítését, annál nagyobb hangsúlyt kap a kulturális tQkeként rejtve átörökített tQke (pl. oktatás)

4.elQadás

A kollektív cselekvés logikája

Mancur Olson: A kollektív cselekvés logikája
Kiindulópontok:
Kollektív cselekvés: egy csoport (vagy szervezet) tagjainak közös érdekét igyekszik megvalósítani
Kérdés: A csoporttagok mindig a közös érdek megvalósítására törekszenek-e?
Marx szerint: igen
Olson szerint : nem

Kiindulópontok
Közös érdek céljából egyéni áldozatok, amibQl mindenki részesül ’! közjószág
Egyének nincsenek ösztönözve a közjó érdekében v. cselekedetre
Hogyan jön létre mégis a kollektív cselekvés?
Olson szerint szelektív ösztönzQkkel

Csoportméret szerinti osztályozás:
Kiscsoportok
A sikeres kollektív cselekvés esélye magas
valószínq, hogy lesz egy olyan csoporttag, aki magára vállalja a közjószág elQteremtésének összköltségét
mert az egyéni haszna nagyobb
vagy: sokan bevonhatók
Közepes csoportok
Kicsi az esély a sikeres kollektív cselekvésre, mert a csoportméret növekedésével nQnek a költségek, és csökkennek a hasznok;
Csak akkor számíthatunk kollektív cselekvésre, ha a csoport kiscsoportokra bomlik;
Pl. Nagyobb városok kisebb lakókörzetekre, azok lakóközösségekre bomlanak
Nagycsoportok
Gyakorlatilag nincs esély a sikeres kollektív cselekvésre
Nagyok a költségek, és kicsi a haszon
Az egyes csoporttag viselkedése nincs érzékelhetQ hatással a többiekre. POTYAUTASOK.
A csoportokat csak szelektív ösztönzQk alkalmazása révén lehet mobilizálni közös érdekeik elérése érdekében

Szelektív ösztönzQk fogalma, típusai
Szelektív ösztönzQ: megkülönböztetQ jelleggel lehet alkalmazni a csoport tagjainál attól függQen, hogy részt vett-e a kollektív jószág megszerzésében.
Típusai:
a) Pozitív szelektív ösztönzQk:
egyéni jutalmak, amelyeket a kollektív cselekvés résztvevQi kapnak. Pl. a szakszervezeti tagok kedvezményes üdülései
b) Negatív szelektív ösztönzQk:
egyéni büntetések (szankciók), amelyek a potyautasokat sújtják. Pl. adócsalás vagy fekete munka esetén kiszabott bírságok

Társadalmi szelektív ösztönzQk:
A potyautasok szankcionálása a csoport tagjai által
pl. elszigetelés vagy kizárás a csoportból
Kis csoportokban mqködik igazán
Alkalmazását csökkenti a sokféleség (heterogenitás), ui. nincs egyetértés, hogy milyen és mennyi kollektív jószágra van szükség
Az átnevelés és szelektív toborzás eszközét használják a homogenitás létrehozására

Játékelméletek
Szántó Zoltán: A társadalmi cselekvés mechanizmusai c. könyv (30-33. old.) alapján
A kooperációs helyzetek megértéséhez a játékelméletek is magyarázatot nyújthatnak

Klasszikus fogolydilemma
2 foglyot vallomásra akar bírni a rendQrség

Egyik tagad Egyik vall Másik tagad Mindketten 6 hónapot kapnak Egyik szabad, másik 10 évet kap Másik vall Egyik 10 évet kap, másik szabad MindkettQ 6 évet kap
Megoldás: mindketten vallani fognak, pedig a kooperáció, azaz a hallgatás lenne az optimális mindkettejük számára

Fogolydilemma fogalmai

Mindenki dezertál Mindenki kooperál Én dezertálok Általános egoizmus (A) Potyautas (B) Én kooperálok Balek (C) Általános kooperáció (D)
Preferencia rangsor: B>D>A>C
’! azaz, az egoista magatartás a domináns
’! játék kimenetele: (A), ami szuboptimális

Fogolydilemma megoldása
Ami az egyén számára racionális a közösség számára katasztrófa ’! társadalmi csapda helyzet
A nash egyensúly (egyén számára optimális lépés) pareto- szuboptimális (egyéni és kollektív érdekek nem esnek egybe)
Megoldások (többféle álláspont):
- Olson és követQi szerint a szelektív ösztönzQk intézményesített formái
- Morál, erkölcs, normák (Pl. Elster: 1989)

TIT FOR TAT
( szemet szemért )
Axelrod (1884): ismétlQdQ kooperációs játékok (TIT FOR TAT elv: az elsQ lépésben mindenki kooperál, aztán azt teszi, amit a másik)
- Ha tudjuk, hogy a jövQben még lesz dolgunk az illetQvel, hajlamosak vagyunk kooperálni (pl. a kisboltban nem adják el a lejárt terméket egy törzsvásárlónak)

KötelezQ olvasmány: Mancur Olson: A kollektív cselekvés logikája (100-105. old.)
Ajánlott olvasmány: Szántó Zoltán: A társadalmi cselekvés mechanizmusai (30-33. old.)

6.elQadás

A bizalom szerepe a gazdaságban

Diego Gambetta (1988)
A maffia: a bizalom ára
Dél-Olaszország:
Az emberek nem mqködnek együtt
Romboló hatású verseny uralkodik közöttük
A verseny hiánya, holott mindenkinek jobb lenne
Bizalomhiányos légkör
Cél: Feltárni a bizalomhiány okait és az erre adott válaszokat

I. Történelmi háttér. A spanyol uralom hatásai
Az ált. bizalmatlanság a Habsburg spanyol uralom idején alakult ki
Divede et impera! elv (Nápoly-Szicília ellentét fenntartása: info hamisítás, tv. elQtti egyenlQtlenség, stb.)
Miért termelQdött újra a bizalomhiányos állapot?
Mert az alattvalók nem fellázadtak, hanem alkalmazkodtak: az elnyomásra adaptációs technikákkal válaszoltak ’! szervezett bqnözés
II. A szicíliai maffia kialakulásának okai

Okok (L. Franchetti (1876) alapján) :

Politikai: nincs megbízható igazságszolgáltatás és jogalkalmazás (16. sz.-tól)
Gazdasági: a bizalmatlanság áthatja az egész társ-at - szerzQdések is bizonytalanok, állammal, intézményekkel szembeni bizalmatlanság
A másik feletti uralomra törekszenek
- Versenytársak becsapása
Ó! Mindez nem kedvez a piaci versenynek
Ó! Mobilitás = 0 összegq játszma
3. Társ-i mobilitási lehetQségek: ott alakul ki a maffia, ahol van lehetQség mobilitásra pl. nagybirtokos vidék
A szicíliai maffia jellemzQi
Kialakulási okok
A maffia a bizalmatlanság övezte intézmények helyébe lép. Pl. egyéni igazságszolgáltatás
Tulajdonképpen egy sikeres társ.-i válasz:
A) Kipótolja a bizalomhiány ütötte rést
B) A bizalomhiányból üzletet csinál: monopóliumra törekszik biz. erQforrások felett- nem versenyez

ErQszakot alkalmaz a legális áruk monopóliumának megszerzésekor
Maffiózók gyakran a középosztályból származnak
A maffiózók viselkedése + azoké, akik lepaktálnak velük, egyénileg racionális, kollektíve katasztrofális.
III. Hogyan marad fenn a maffia?
Nem szándékos mechanizmusok segítik elQ:
Úgy juthatok elQrébb, ha elkötelezQdöm a maffia mellett vagy elköltözöm (v. meghúzom magam)
Az állam elítéli a maffiát + rá is szorul (ui. a maffia képes mozgósítani a szavazókat)
A maffia 4 féle együttmqködést
ösztönzQ mechanizmusra támaszkodik:
ÖsztönzQ mechanizmusok:
1. Kényszer: erQszak, fenyegetés  tekintélyt szül
2. Gazdasági érdekek  mindketten jól járunk
3. Értékek  vallási, kult. okokból mqködnek együtt
4. Személyes kapcsolatok  rokonokkal, barátokkal v. üzletelés
A maffia beleszólása az üzleti életbe: bizalmatlan a légkör a g-i tranzakciók során, becsaphatják a felek egymást  nem jönnek létre az üzletek
Maffia: védelmi pénzt szed, ez biztosíték
1. VevQ: a maffiózó elintézi, h. jó áruhoz jusson
2. Eladó: - a maffiózó megbízható színben tünteti fel Qt, hozzá irányítja a vevQt
(a maffia helyreállítja a bizalmat, ezt veszik meg a védelmi pénzzel ( ezért maradhat fenn
Nem minden szereplQnek segít, csak néhánynak!
a versenyt korlátozza is, hogy a piac áttekinthetQ és ellenQrizhetQ legyen

Putnam: Egyedül tekézni. Amerika csökkenQ társadalmi tQkéje
Kiindulópont: a demokrácia szempontjából fontos az erQs civil társadalom
Befolyásolja a társadalmi intézmények mqködését, a közélet minQségét
Hatással van a kormányzat teljesítményére is
szervezett reciprocitás+civil szolidaritás a társi.+gazdi modernizáció feltételei

Mi történt a civil szövetkezéssel?

CsökkenQ részvétel:
1. Politika: országos és helyi szint
- Választás, tanácskozás, gyqlés
2. Kedvelt szervezetek:
- Egyház, szakszerv., szülQ-tanár közöss.
3. Civil, diák- és sportszervezetek
- nQ egyesületek, cserkészek, diákszöv.
DE: mi a helyzet a tekézéssel?
- 80 m. tekéznek, csak nem a szövetségben
- kevesebb interakció és társadalmi tQke

Ellen-tendenciák
Újfajta harmadlagos szervezQdések jönnek létre
A) Kisebb beágyazottság
B) Személyes ismeretség hiánya
C) Formális csoporttagság
2. Nonprofit szolgáltató ügynökségek
3. Támogató, önsegítQ csoportok: kisebb elkötelezQdés, kevés kötelezettség
(: CsökkenQ szervezeti tagság, holott a feltételek kedvezQek (pl. növekvQ iskolai végzettség)

Jó szomszédság és társadalmi bizalom
1. Családi kapcsolatok gyengülése
2. Szomszédsági kapcsolatok is gyengülnek, munkahelyiek erQsödnek
3. Általános társadalmi bizalom kisebb a másik ember felé
Nemzetközi összehasonlításban is (35 ország):
- Szervezeti tagság és bizalom (a társadalmi tQke 2 indikátora) között korreláció van
- USA egyelQre jó helyen, de a középmezQnybe csúszhat 25 éven belül

A TT csökkenésének okai
1. A nQk munkába állása
2. Földrajzi mobilitás: az átültetés hipotézis, gyökértelenség
- Lakás-stabilitás (egy helyben lakás) +
- Otthon tulajdonlás (saját lakás) kedvez a szervezQdésnek
- Ezek növekednek, a szervezQdés mégis kisebb
3. Egyéb demográfiai átalakulások: (válás, (házasságkötés, gyermekszám
4. A szabadidQ technicizálódása: technika eszközeivel (TV) egyéni szabadidQ eltöltés a közösségi helyett

KötelezQ olvasmányok:
Diego Gambetta: A maffia: a bizalom ára (189-207. old.)
Robert D. Putnam: Egyedül tekézni& (207-219. old.)

Hasonló témájú dokumentumok

előadások

- 2008-06-01 15:48:28

Kutatásmódszertan szemináriumra - Segítség :)

- 2007-12-18 11:28:10

Szöveggyűjtemény kivonat

- 2008-12-20 08:50:53

Jegyzet (Mydros)

- 2008-12-20 08:49:24

Jegyzet (Ur Balazs)

- 2008-12-20 08:50:03

Jegyzet (Ur Balazs)

- 2008-12-20 08:50:03

E.E.Me Éger Istvánné 2009

- 2010-05-07 00:18:09

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.