Jegyzet (Ur Balazs)
Országok listája
HungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusGazdaságszociológiaJegyzetekJegyzet (Ur Balazs)
2008.12.20 08:50:03
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Tartalomjegyzék
1. eliadás (2006-09-13)........................................................................................................................3 2. eliadás (2006-09-27) Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus.....................................3 Bevezetés: kérdések és gondolatok..................................................................................................3 Gazdasági tevékenység kettis értelmezése......................................................................................3 Rendszerelmélet, gazdasági rendszer..............................................................................................3 A nagy átalakulás.............................................................................................................................4 Integrációs formák a gazdaságban...................................................................................................4 Mindennek ára van...........................................................................................................................5 Kapitalizmus és ,,szelleme", a modern kor kezdete.........................................................................5 ,,A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme".....................................................................6 3. eliadás (2006-10-11) Az óra címét nem tudom............................................................................6 4. eliadás (2006-10-25) A társadalmi intézmények és gazdasági szereplik.....................................7 A társadalmi intézmények fogalma..................................................................................................7 A társadalmi intézmények hatásai....................................................................................................7 Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés.......................................................................................7 Kivonulás és tiltakozás....................................................................................................................8 Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzik.....................................................................................9 5. eliadás (2006-11-08) Társadalmi tike az emberi tike termelésében............................................9 Tikefajták........................................................................................................................................9 A társadalmi tike formái (Coleman)...............................................................................................9 A társadalmi tikét elimozdító társadalmi struktúra......................................................................10 A társadalmi tike az emberi tike termelésében.............................................................................10 A társadalmi tike a közjószág jellege............................................................................................10 A társadalmi tike mechanizmusai.................................................................................................10 A társadalmi tike típusai................................................................................................................10 6. eliadás (2006-11-22) Társadalmi és kulturális eriforrások........................................................11 Fejlidés és társadalmi jólét............................................................................................................11 Társadalmi jó(l)lét..........................................................................................................................11 7. eliadás (2006-12-06)......................................................................................................................11
Gazdaságszociológia
Óravázlat
2006/07-es tanév, iszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com Eliadók:
További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/
2. oldal, összesen 11 oldal
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Rendszerelmélet, rendszerparadigma (Parsons, Kornai)
1. eliadás (2006-09-13)
Ez sajnos nincs meg.
Problémák és feladatok a társadalomban alrendszerek és megoldások Gazdasági alrendszer
2. eliadás (2006-09-27) Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus
Bevezetés: kérdések és gondolatok
Anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával, felhasználásával foglalkozik Fontos intézményes és koordinációs formája a piac Gazdasági ügyletek monetizáltak, pénz szerepe fontos
Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és társadalmi jólét? Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlidésril?
A kapitalizmus nem létezik magántulajdon nélkül, ugyanis nem lenne mit eladni és kinek. Minden pénzben mérheti, fontos motívum a profitszerzés.
Az alapveti cikkek mellett (víz, villany, gáz, stb.) jólétril beszélünk, ha elérhetik a luxuscikkek is (autó, számítógép, stb.) Politikai stabilitás Boldogság (tudás, egészség, pénz)
A nagy átalakulás
Vitathatatlan: társadalmi jólét és gazdaság szorosan összefügg, semmilyen társadalom sem képzelheti el gazdasági tevékenység nélkül A gazdálkodás nagyon fontos részét képezi életünknek, a gazdaság kiemelten fontos alrendszere a társadalomnak. A társadalmi fejlidés során a 17. század végén azonban valami olyasmi történt, ami példa nélküli a történelemben:
Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlidéssel? Mi a gazdság és mi a gazdálkodás?
GDP: éves nemzeti jövedelem Gazdaság
Milyen társadalmi / gazdasági rendszereket ismerünk? Léteznek-e kétezer évvel ezelitti rendszerek ma?
megszületett a ,,homo oeconomicus" (ésszeren gondolkodik, számol, kalkulál, haszonmaximalizáló, önérdekköveti, stb.) uralkodóvá vált egy gazdasági integrációs forma, a piac, valamint létrejött egy új gazdasági-politikai rendszer, a kapitalizmus.
Kapitalizmus, szocialista rendszer Afrikai törzsek, dél-amerikai indiánok szervezetei kétezer éve változatlan formában mködnek
A kapitalizmus kialakulása elitt is folyt gazdálkodás, sit hatalmas vagyonok is felhalmozódtak, de a gazdaság egésze mégis önellátáson alapult. Már kétezer évvel ezelitt Arisztotelész különbséget tett az önellátás és a pénzkeresés között, vagyis a felhasználásra és a nyereségszerzésre való termelés között. A nagy átalakulás lényege: a nyereség avagy pénzszerzés, amely nem csak a gazdasági tevékenység fi motiválóereje, hanem az elmúlt háromszáz évben az emberi és társadalmi fejlidés motorja. Azonban a nyereségért való termelés amikor a gazdasági indíték elválik minden más társadalmi indítéktól és kapcsolattól az ember számára nem volt mindig természetes elv. Egészen a nyugat-európai feudalizmus végéig a reciprocitás, a redisztribúció, az önellátás, vagy autarchia, (ill. ezek kombinációja) voltak a fi gazdasági integrációs formák.
Gazdasági tevékenység kettis értelmezése
Formális (közgazdasági) értelmezés:
racionális választás, cselekvés és gazdálkodás feltételezése Korlátozott értelmezés (pl.: tervgazdaság, ember és környezet kapcsolata) forrása az empirikus gazdaság a gazdaság, mint ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata az emberi gazdaság gazdasági és gazdaságon kívüli intézményekbe kultúra, vallás, politika ágyazódik
Szubsztantív (Polányi-féle) értelmezés:
Integrációs formák a gazdaságban
Reciprocitás elve
Rendszerelmélet, gazdasági rendszer
Rendszer: objektumok, eszmék, tevékenységek összessége, együttese, melyeket a kölcsönös függiség bizonyos szabályszer formája fog egységbe. 3. oldal, összesen 11 oldal
szimmetria sémája, társadalmi intézménye szükséges ,,félrészek" és párok kialakulása Trobriand szigetek: anyai ágon való kölcsönösségi viszonyok; bel- és külkereskedelem (kula-kereskedelem) 4. oldal, összesen 11 oldal
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Redisztribúció elve
,,A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme"
minden emberi csoportban fellelheti séma, a javak és szolgáltatások összegyjtésének, raktározásának újraelosztásának lehetiségét biztosítja Vadásztörzsek / társadalmak, ókori óriásbirodalmak (Mezopotámia, Egyiptom), feudális gazdaságok görög ,,oeconomia" szó: saját felhasználásra való termelés Valószínleg a földmvelés fejlettebb szintjén válik fontos integrációs mechanizmussá a saját család / háztartás tág értelemben ellátása, szükségleteinek kielégítése Zárt formában (adott csoporton belül: család, uradalom, stb.) nemnyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenység oda-vissza mozgás a piaci rendszer személyei között de csak a piac, mint intézmény megléte esetén eredményez egyének csereakciója árumozgásokkal
Max Weber e mvében rávilágított arra, hogyan hatott a kálvini protestantizmus, az e világi boldogulásnak és sikernek vallási igenlése, az azstétikus életmód és ... Most untam meg végleg !!!
Önellátás elve
3. eliadás (2006-10-11) Az óra címét nem tudom
Marx: a fejlett országok által bejárt út kijelöli az utat a fejletlen országok számára. A kapitalizmus feltétele, hogy legyen elegendi népesség a növekedéshez. A II. világháború után a 3. világ került a középpontba. W. Rostow: 1. hagyományos agrártársadalom kora 2. elifeltételek kora 3. take off idiszaka: hasonlat: take off = amikor a repüli felszáll. 4. út az érettség felé: amikor az ipari termelés súlya megnövekszik 5. magas szint tömegfogyasztás kora: a modern fogyasztói társadalom kialakulásának idiszaka A. Gerschenkron: nem igaz az, hogy minden ország ugyanazt az utat járja be, hanem attól függ, hogy mennyire van elmaradva az adott ország, más-más fejlidési utat jár be. Attól függ, hogy mennyire elmaradott egy ország, más a fejlidés üteme, más lesz a termelési és ipari struktúrája, más lesz a szellemi ideológiája. Pl.: Anglia: az ipari fejlidés csúcsa. Ehhez eris tikekoncentrálódás kell, mert technológiai újításokra van szükség, és ezek igencsak tikeigényesek. Az angol iparosodás húzóágazata a textilipar volt. Pl.: Németország: angolokhoz képest kicsit elmaradottak. Itt a bankrendszer megerisödése figyelheti meg. Franciaországban és Németországban kialakultak az univerzális bankok, míg Angliában a kereskedelmi bankok voltak. Az univerzális bankoknak hosszú távú befektetési politikájuk van. Ezek segítségével történt meg az ipar fejlesztése. Oroszország: 1861-ig jobbágyság intézménye volt. Az orosz birodalmat eriszakos terjeszkedési politika jellemezte. Ezért az ipar is erisen a háborúktól függött. Oroszország nagyon elmaradottnak számított: az iparosodáshoz szükséges tikét nem tudja a bankrendszer összegyjteni. Ennek ellenére beindul az iparosodás: az állam az aktív iparosító. Az adók segítségével teszi ezt meg: háború esetén magasabbak az adók, míg békeidiben alacsonyabbak. Lassan kialakul itt is a bankrendszer. Anglia Tike Húzóágazat Állam szerepe agrár textilipar kicsi Kontinentális Európa bankok nehézipar kicsi (nem nagy) Oroszország állam nehézipar nagy (központi)
Árucsere elve
Mindennek ára van
Pénz, csere, piacok és kereskedelem már évezredek óta léteztek. Azonban a 17. század végéig nem létezett olyan gazdasági rendszer, ahol a szükséges javak termelése és elosztása önszabályozó rendszerben, önszabályozó mechanizmuson keresztül Adam Smith klasszikus közgazdász felfogásában a ,,láthatatlan kéz" által vezérelve un. piacgazdaságban történik. Ennek nagy ,,ára" volt: elengedhetetlen, hogy mindennek ára legyen és áruba bocsátható legyen, beleértve a termiföldet és az emberi munkaerit is. Egy önszabályozó piacgazdaságban végül is mindent piaci eladásra termelnek és minden jövedelem ezen eladásokból származik, minden áru, és mindennek ára van.
Polányi Károly gazdaságtörténész és társadalomtudós felfogásában a föld és a munkaeri nem más, mint maguk az emberek, akikbil minden társadalom áll, illetve a természeti környezet, amiben élnek. Ezek beépítése a piaci mechanizmusokba annyit jelent, hogy maga a társadalom szubsztanciája lényege rendelidik a piac törvényei alá (szennyezi fizet elve).
Kapitalizmus és ,,szelleme", a modern kor kezdete
A társadalomtudományok különbözi területeinek történelemtudomány, szociológia, politikatudomány képviselii régóta kutatják, miért éppen Anglia volt a klasszikus kapitalizmus bölcsije? Miért nem a 14. századi Itália (mondjuk Genova), vagy a 16-17. századi Németalföld? Ez nem volt más, mint a protestantizmus.
5. oldal, összesen 11 oldal
6. oldal, összesen 11 oldal
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Anglia
Kontinentális Európa
Oroszország állami befolyásolás, elnyomás
Diktatórikus intézmény célja, akarata nem más, mint a diktátor célja, akarata. Demokratikus intézmények célja a vezetik többségi döntése.
Ágazatok egymáshoz ipar és a bankszektor való kapcsolat Magyarország még az Osztrák-Magyar Monarchiánál is elmaradottabb.
Az intézmény akarata és érdeke: egyhangú vélemény, többségi szavazás, ciklikus többségi preferenciák
Ez az alapelv a módszertani individualizmus.
4. eliadás (2006-10-25) A társadalmi intézmények és gazdasági szereplik
A társadalmi intézmények fogalma
Condorcet-paradoxon: demokratikus intézmények esetén ha három ember három dolgot akar, akkor vagy egyhangú egyetértésben vannak, vagy az alábbi táblázat szerint döntenek: 1. egyén 1. helyre sorolt 2. helyre sorolt A B 2. egyén B C 3. egyén C A
Társadalmi intézmény: szabályfoganatosító mechanizmus centralizált, formális szankciók Magánintézmények: csoportból való kizárás (pl.: vállalatok, egyetemek, vallási szervezetek) Közintézmények: adók, bírságok, bebörtönözés (pl.: bíróság, adóhivatal, versenyhivatal) Az intézmények szerepe:
3. helyre sorolt C A B Az így kapott preferencia-sorrendek alapján nem lehet csoportpreferenciát meghatározni. Többségi elv alapján a fenti táblázatból látható, hogy ketten A-t elinyben részesítik B-vel szemben, és csak egy ember részesíti elinyben B-t A-val szemben. Hasonlóan adódik, hogy
kényszerítés: költségessé teszi a szabályszegi magatartást (pl.: az adóbevallás elmulasztásakor magasabba a bírság, mintha az adót rendesen befizette volna) ösztönzés: a szabály betartóit külön jutalmazza (pl.: közhasznú alapítvány támogatása után adókedvezmény jár) lehetiségteremtés: alkotmányok alku kontextusának megváltoztatása
A>B B>C A
vagyis a többségi preferencia intranzitív, ciklikus lesz. Az intézmény érdeke és az egyén érdeke ellentmondásba fog kerülni (pl.: korrupció) Megoldási lehetiségek:
A társadalmi intézmények hatásai
Az intézmény lehet:
tisztán hatékony: mindenkit jobb helyzetbe hoz (pl.: ha egy országban közbiztonság van, az mindenki helyzetét javítja) tisztán újraelosztó: veszteség nélküli jövedelemátcsoportosítás veszteséges újraelosztás: minél magasabb az újraelosztás, annál jobban megy ez a hatékonyság rovására. újraelosztás rovására hatékony: ha csökken az újraelosztott jövedelem mértéke, akkor növekszik a hatékonyság. tisztán pusztító: mindenkinek rontja a helyzetét. Olyan szabályok, amelyek mindenkit kellemetlen helyzetbe hoznak (pl.: intézkedések háborúk esetén)
intézményi tervezés: nyereségérdekeltség, korrupció korlátozása, közhivatalnokok véletlen kiválasztása és rotálása, stb.
Intézményi tervezés és hatékonyság ellentmondásai: a társadalmi intézmények teljesítményének hanyatlása: kivonulás, tiltakozás, hség (Hirschman)
Kivonulás és tiltakozás
Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? Az intézmény teljesítménye hanyatlani kezd: javak és szolgáltatások miniségromlása Kivonulás:
Szándékolt és nem szándékolt hatások
piaci mechanizmus (a közgazdászok szerint) egyszer, személytelen, egyéni cselekvés közvetett (Láthatatlan Kéz) különféle fokozatai vannak: békés tüntetés, aláírásgyjtés, eriszakos demonstráció,
Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés
A társadalmi intézményeket egyének hozzák létre és egyénekbil áll. Szigorúan véve: csak egyének cselekedhetnek és csak egyéneknek lehetnek szándékai Diktatórikus és demokratikus intézmények 7. oldal, összesen 11 oldal
Tiltakozás: a politikatudomány szerint politikai mechanizmus
8. oldal, összesen 11 oldal
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
forradalom
embereket a fontos információkat személyközi kapcsolatokon keresztül szerzik be.
egyéni vélemények nyílt és világos megfogalmazása közvetlen és egyenes kollektív cselekvés
Normák és szankciók (pl.: kooperációs normák kisközösségekben): face-to-face kapcsolatok, a szankció lehet a kizárás
A társadalmi tikét elimozdító társadalmi struktúra
Kivonulás és tiltakozás (gazdasági és politikai erik): azonos fontosságú mechanizmus Kivonulás és tiltakozás kapcsolata: a kivonulás jelenléte gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását (pl.: kommunista diktatúrák) A kivonulás elimozdíthatja a tiltakozás megjelenését (pl.: az NDK felbomlása 1989 nyarán) Hség: lehetivé teszi a korrekciót
A társadalmi kapcsolatháló zártsága: hatékony normák kialakulásának feltétele Kisajátítható társadalmi szervezetek: adott célra létrehozott szervezet felhasználása más célokra
A társadalmi tike az emberi tike termelésében
Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzik
Társadalmi tike a családban: családméret és családnagyság hatása a kimaradási rátákra 1. táblázat (szöveggyjtemény, 114 oldal körül) Társadalmi tike a családon kívül: az iskola köré szervezidi felnitt közösség hatása a kimaradási rátákra 2. táblázat (szöveggyjtemény, 114 oldal körül)
Tiltakozás, mint kollektív cselekvés: az intézmény (csoport, vagy szervezet) tagjainak közös érdekét elimozdító együttes erifeszítés (Olson) Közös érdek: ,,közjószág" a tagok számára Pl.: 20%-os általános béremelés, demokratikus politikai rendszer, nemzeti függetlenség Megjelenik a potyautas jelenség: a kollektív cselekvés paradoxona A közös érdek elérése esetén senki sem zárható ki az elinyökbil, még azok sem, akik semmit
A társadalmi tike a közjószág jellege
Társadalmi tike mint magánjószág: egyéni célok elérésének eszközeke Társadalmi tike mint közjószág: a közösség számára elérheti közjó (pl.: bizalom) A társadalmi tike gazdasági, társadalmi és politikai szerepe
5. eliadás (2006-11-08) Társadalmi tike az emberi tike termelésében
Tikefajták
Gazdasági szerep: csökkenti a tranzakciós költségeket. Két intézmény létezik: a piac, és a hierarchia. Társadalmi szerep: növeli a társadalmi integrációt Politikai szerep: civil társadalom
Gazdasági tike fogalma: beruházás hozam (Marx: Das Capital), pénzügyi tike Emberi(humán) tike fogalma: beruházás az emberi tikébe (Schultz), tanulás, tapasztalatszerzés munka mellett, diploma: érdemes a taníttatásra költeni, mert 5-10 év múlva megtérül, vagyis ez egy lépés hátra, de ketti elire. Persze ez a beruházás is kockázatos, mint minden beruházás. Társadalmi tike fogalma: eriforrásként hasznosítható interperszonális kapcsolatok (hálózati tike): az egyén képes eriforrásként kihasználni a kapcsolatait Kulturális tike fogalma: részben átfed az emberi tike fogalmával, ízlés, habitus
A társadalmi tike mechanizmusai
Információáramlás Kölcsönös segítség (reciprocitás) normája Közösségi fejlidés és versenyképesség Kollektív cselekvés és társadalmi együttmködés Közösségi tudat, bizalom, szolidaritás
A társadalmi tike formái (Coleman)
A társadalmi tike formái
A társadalmi tike típusai
Kötelezettségek és elvárások (pl.: finök-beosztott): a társadalmi kapcsolatainkat úgy tartjuk fent, hogy lekötelezünk valakit. Információs csatornák (pl.: munkahelykeresés, Granovetter: a gyenge kötések ereje): az 9. oldal, összesen 11 oldal
Összeköti (vagy kizáró) társadalmi tike: eris kötések (binding): ezek csak családon belül érvényesülnek. Áthidaló (vagy befogadó) társadalmi tike: gyenge kötések (bridging)
10. oldal, összesen 11 oldal
Gazdaságszociológia óravázlat (2006/07 iszi félév)
Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/
6. eliadás (2006-11-22) Társadalmi és kulturális eriforrások
Fejlidés és társadalmi jólét
Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és jólét azzal, hogy milyen életet élünk, hogyan és meddig élünk általában? Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlidésril? Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlidéssel? Mit takar a társadalmi jó(l)lét fogalma?
Jóllét: jó életminiség Jólét: anyagi biztonság
A gazdasági fejlidés: anyagi javakkal és szolgáltatásokkal ellátott fejlettség. Társadalmi fejlidés: a béke, biztonság, kiegyensúlyozott társadalmi feltételek. A gazdasági növekedés a gazdasági fejlidés közötti kapcsolat. A fejlidés a lehetiségek bivülését jelenti. A gazdasági, politikai és szociális szabadságjogok kiteljesedését. A fejlidés egyszerre cél és eszköz. A végsi cél a társadalmak jóllétének növekedése. A politikai és szociális szabadságjogok korlátozhatják a fejlidést. Az emberi tike nagymértékben befolyásolja a gazdasági fejlidést. Ha nem valósul meg az esélyek kiegyenlítidése, akkor ott a szabadságjogok sérülnek.
Társadalmi jó(l)lét
Egy emberi közösség akkor halad a társadalmi jó(l)lét felé, ha biztosítani tudja tagjai számára mindazon jogokat és lehetiségeket, melyek felvértezik arra, hogy ... Akkor beszélünk fenntartható fejlidésril, ha a fejlidés hosszútávon szolgálja az adott közösség anyagi, politikai és társadalmi szükségleteinek kielégítését, úgy, hogy a legtágabb természeti környezet és a jövibeni generációk szempontjait is maximálisan szem elitt tartja. Az esierdik irtása kockázatot jelent a jövi generáció számára. A környezetet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a regenerációja meghaladja azt. A társadalmi tikét egyéni eriforrásként, magánjószágként fogtuk fel. A különbözi tikefajtákat egymásra át lehet váltani. Intézményesült kulturális tike: az egyén a megszerzett tudásáról intézményektil kap diplomát.
7. eliadás (2006-12-06)
Nem voltam bent, de ez letöltheti a tanszék honlapjáról.
11. oldal, összesen 11 oldal
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-09-19 10:19:58
- 2008-05-22 18:13:48
- 2008-05-22 18:04:49
- 2008-05-22 17:56:54
- 2008-12-03 19:06:55
- 2008-12-20 08:52:28
- 2008-11-28 21:19:19
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
