Jegyzet (Mydros)

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikusGazdaságszociológiaJegyzetekJegyzet (Mydros)

http://www.mydros.hu/gazdszoc.pdf

Gazdaságszociológia jegyzet

A gazdaság társadalmi beágyazottsága
Polányi Károly
A ,,gazdasági" kifejezésnek kétféle jelentése van, egy formális, és egy szubsztantív. A ,,gazdasági" kifejezés formális értelmezése: az ember racionálisan cselekszik, tehát a céljaihoz a legmegfelelbb eszközöket választja ki. A formális ökonómia alapgondolata, hogy mivel nincs mindenhez elég eszközünk, kénytelenek vagyunk választani. Akkor tudunk választani az eszközök közül, ha sorba tudjuk rendezni a céljainkat, és az egyes eszközök több cél támogatására is alkalmasak. Az ökonómiai analízis nev tudomány a piacot vizsgálja a formális ökonómia módszerével. Elterjedtek az árszabályozó piacok, ahol mindennek ára van. Ezekben a rendszerekben az igénykielégítés a pénz allokációján keresztül történik, így a választás leírhatóvá válik árak formájában. Az ökonómiai analízis tehát az egész folyamatot árak segítségével írja le, ezért csak teljesen piaci jelleg rendszerben használható, ahol a piac szabályozza az árakat, és nem például egy diktátor. Szubsztantív értelmezés: alapgondolata, hogy a tapasztalati (empirikus) gazdaság nem más, mint az ember és környezete közötti kölcsönhatások intézményesített folyamata. Azért folyamat, mert az eszközök és szolgáltatások elhelyezkedése és/vagy elsajátítása folyamatosan változik, tehát mozognak. A termékek rangja is egyfajta mozgásnak tekinthet, így a termelés is. Az elsajátítás történhet tranzakcióval, vagy csak rendelkezés megváltozásával. A szubsztantív értelmezés szerint akkor gazdasági egy cselekvés, ha ennek a folyamatnak a része, és akkor gazdasági egy intézmény, ha ilyen tevékenységeket irányít. A gazdaságintegráció típusai. Akkor kezd intézményesülni egy gazdaság, amikor a részei egyre inkább összeállnak. Ez az integráció. A gazdasági integrációnak három típusát különböztethetjük meg. A reciprocitás (kölcsönösség) a szimmetrikus szerkezet csoportokra jellemz mozgásokat jelenti, míg a redisztribúciót (újraelosztás) egy központ irányítja. A csere pedig a piaci rendszer személyei között lév kétirányú mozgását jelenti. Ez a háromféle integráció nem csak az egyes személyek közötti kapcsolatok összessége. Ahhoz hogy az egyéni kapcsolatokból valamilyen struktúra legyen, kell egy rokonság, egy elosztó központ, vagy egy árszabályozó piac. Reciprocitás: Egy reciprokatív rendszert csak úgy lehet létrehozni, hogy olyan alcsoportokra osztanánk a társadalmat, melyben A csoport egy tagja kölcsönös viszonyt tud létesíteni B csoport egy tagjával. Lehet több szimmetriatengely is. A valóságban az alárendelt csoportokon belül fedezhet fel a reciprok viselkedés. A reciprocitás módszerként tudja használni a redisztribúciót és az árucserét (pl. redisztribúció segítségével egyformán elosztják a munkát, vagy egyenértékeket cserélnek) Redisztribúció: A javak elosztásáról egy központi személy gondoskodik, nem mindig rossz szándékkal, van hogy muszáj. Árucsere: Többféle csere létezik: operacionális cserének nevezzük azt, amikor a személyek közt helyzetcsere megy végbe. Ha a csere egyfajta elsajátítási mozgás, kétféle eset lehetséges. Decizionált akkor, ha eleve meg van határozva a csere aránya, és integratív, ha alku alapján határozzák meg. Az árucsere akkor lesz integratív, ha mindkét partner egy kölcsönösen elnyös ár meghatározására törekszik. A gazdaságokat így lehet csoportosítani az alapján, hogy melyik integrációs folyamat dominál, vagyis mennyire fogja át a földet és a munkát. Ezek az integrációs formák nem fejldési szakaszok, idnként újra felbukkannak. Egyik sem létezhet a többi nélkül, valamilyen arányban mindegyik jelen van a gazdaságokban.

Mark Granovetter
Elmélete azon a két alapgondolaton nyugszik, hogy a cselekvést a társadalom határozza meg, és a társadalmi intézményeket a társadalom formálja, nem maguktól jönnek létre. A beágyazottság kérdése: mennyire ágyazódnak be a gazdaságba a személyes kapcsolatok. Egyes tudósok szerint a modern társadalmakban már a nyereségvágy hajtja a gazdasági mködést, nem a személyes kapcsolatok. Mások szerint nem volt soha túl nagy összefüggés, vagyis mindig alacsony volt a beágyazottság. Adam Smith rájött, hogy az emberek szeretnek csereberélni. Granovetter szerint mindig is magas volt a beágyazottság

Gazdaságszociológia jegyzet mértéke. Túlszocializált, alulszocializált: egy ember akkor túlszocializált, ha birkaként követi a társadalmi normákat, vagyis mások által meghatározott módon viselkedik. Alulszocializáltnak nevezhetk azok, akik elkülönültek (atomizáltak) és nem foglalkoznak a környezetükkel. Egyes közgazdászok szerint csak simán fel kell osztani rétegekre az embereket, és egy rétegen belül birkaként követik egymást. Beágyazottság és gazdasági jelenségek: a gazdasági jelenségeket Granovetter háromfelé osztja: léteznek egyéni gazdasági cselekvések (amikor egyének saját szükségleteiknek megfelelen cselekszenek), gazdasági eredmények (például egy stabil ár kialakulása) és gazdasági intézmények (összetettebb cselekvéseket hajtanak végre, példát mutatnak). A beágyazottság és az egyéni cselekvések: az emberi kapcsolatokat struktúrában kell látnunk, és figyelembe kell vennünk az egyes kapcsolatok történelmét. Hogyan hat egy személyes kapcsolat a munkára? Pl. egy régen mköd fnök-alkalmazott viszonyban kialakul a bizalom. Két ember kapcsolatára kihat az is, ahogy az egyik fél a környezetével hogyan bánik. Egy baráti társaságban nem csaphatom be a barátomat, mert rögtön elveszítem a többit is, DE ez nem csak a ,,jó viselkedésre" igaz: a bncselekményekhez még nagyobb bizalom kell egymás iránt. A beágyazottság hatása a gazdasági eredményekre: Hogyan összegzdnek az egyes emberek gazdasági cselekvései, amikor egyre többen vannak állnak kapcsolatban? Egyik elmélet szerint egyre stabilabbak lesznek az árak, mások szerint egyre inkább ingadoznak. Az árak stabilitását Granovetter szerint az információáramlás határozza meg. Ha egy hálózat jobban szét van tördelve, különbözképpen viselkednek a tagjai. Az árat befolyásolják a régi személyes kapcsolatok: ha régóta kapcsolatban áll két ember, az árak ragadóssá válnak. A munkaadó és munkavállaló kommunikációja befolyásolja, hogy alkalmazzák-e az adott személyt. A beágyazottság és a gazdasági intézmények: a tranzakciós költség elmélete szerint azért jönnek létre a vállalatok, hogy ezeket a költségeket csökkentsék. Granovetter szerint azonban ez nem mindig sikerül nekik. A vállalatok létrejöttét sokszor gátolják a személyes kapcsolatok: pl. olyan helyeken, ahol alulszocializáltak, vagyis nem bíznak egymásban, és mindenki az egyéni nyereségért küzd. A túlszocializált rendszerekben könnyen létrejönnek, de nem így alakul ki a legnagyobb össznyereség, csak általános jólét. Ideális talaj a vállalatok születésének Kína, ahol nagyon bíznak egymásban, de szigorú öröklési hagyományaik vannak, így hatékonyan tudnak együttmködni. Szorosan összetartanak, de világosan széttöredeznek. Tehát fontos megvizsgálni a személyes kapcsolatokat. Összefoglalás: A gazdasági mködés nem csak a gazdasági környezettl és technológiától függ, a társadalmi struktúra dönten befolyásolja azt. Nem feltétlenül érdemes szigorú szabályokat definiálni, hiszen a társadalmi kapcsolatok története ad hoc jelleg.

Gazdasági rendszerek
Max Weber
Akkor beszélünk kapitalizmusról, ha olyan javakkal fedezzük szükségleteinket, melyeket vállalkozások állítanak el. Racionális kapitalista akkor beszélünk, ha az üzem célja a nyereség, valamint könyvelést és mérleget tart fenn. Az egyes gazdaságokra eltér mértékben jellemz a kapitalizmus. A modern rendszerekben a mindennapi szükségleteket kapitalista módon, politikai szükségleteinket pedig személyes szolgálatok útján elégítjük ki. A kapitalizmus létezésének fontos feltétele a tkeelszámolás, mint norma. Ahhoz, hogy a tkeelszámolás mködjön: · minden termeleszköz szabad legyen, és el legyen osztva a vállalkozások között · szabad a piac, nincsenek irracionális korlátai. · racionális technika áll rendelkezésre · áttekinthet a jogrendszer (nincs kivételezés, királyi kegyelem stb.) · szabad munkaer (olyan munkások, akiknek nem csak joguk van dolgozni, hanem rá is vannak kényszerítve) · a gazdasági élet kommercializálódása: értékpapírok használata

Gazdaságszociológia jegyzet

Nagyon sok társadalomban találkozhattunk nem-racionális kapitalizmussal (erre példák: adóbérlés, hadizsákmány, uzsora, hadisarc, stb.) A racionális kapitalizmus tömeges szükségletkielégít. Nincs összefüggés a népességnövekedés és a kapitalizmus kialakulása között (ld. Kína, ahol alacsonyabb rend rétegek szaporodtak). Nincs összefüggés a nemesfém beáramlása és a kapitalizmus kialakulása között sem (pl. Indiában, a Római birodalomban, vagy Spanyolországban hiába volt sok nemesfém, nem lett kapitalizmus) . A kapitalizmust gátolhatja az elnytelen földrajzi elhelyezkedés (India, Kína magas szállítási költségei miatt nem alakulhatott ki, míg a könnyen megközelíthet szárazföldi központokban igen). A kapitalizmust segíti a racionális szellem kialakulása. Az ésszerség kialakulását gátolhatja a hagyományok tisztelete, vagy néhány mágikus sztereotípia. Ezeket nem a szerzési ösztön küzdte le. A szerzési vágy és a hagyománytisztelet együtt is mködhet: a nemzetségen belül korrektek, kifelé viszont gátlástalanok voltak. Amikor a családon belül is elkezdtek elszámolni, akkor kezdett felbomlani a rendszer. A középkorban a gyónás sokat befolyásolt az emberek viselkedésén. A reformáció megszntette a gyónás intézményét. A vallás mindig hatott a gazdaságra egy kicsit, a hivatásfogalom például rendkívüli mértékben segítette a kapitalizmus kialakulását. Még jobban segítette a reneszánsz. A modern homo oeconomicus kintte a vallásos gyermekkorát, a hivatásfogalom a halál feje.

Joseph A. Schumpeter
Azokat a változásokat nevezi gazdasági fejldésnek, melyeket a gazdaság önmagától teremt, küls hatások nélkül. Ha azt mondjuk, hogy az összes gazdasági változást a környezet okozza, tulajdonképpen nincs gazdasági fejldés. Nem tekinthetjük fejldésnek a népesség és a gazdaság növekedését, ez is küls változásnak számít. Minden fejldéshez szükséges egy korábbi fejldési szakasz, amire támaszkodhat. A fejldés egy olyan változás, amely megváltoztatja a folyamat pályáját, így átrendezi a korábbi egyensúlyi helyzetet. Ha az igények változnak meg, az nem fejldésnek számít, hanem küls változásnak. Ha viszont egy innováció megváltoztatja a szükségleteket, az már fejldés. A termelést úgy definiálja, hogy meglév ,,dolgok" és ,,erk" kombinációja. Ha új kombinációk jönnek létre, fejldésrl beszélünk. Új kombinációk létrehozása: · új javak létrejötte, vagy meglév javak új minségének felismerése · új termelési eljárás · új elhelyezési lehetség: új piac megnyitása · új beszerzési forrás meghódítása · új szervezet létrehozása Általában nem a meglév vállalatok fejlesztenek, hanem az új belépk. Az új kombinációk verseny formájában kiszorítják a régieket. Az új kombinációk nem mindig a feleslegessé vált erforrásokat használják fel, sokszor a régiektl lopják el ket. Vállalkozó az, aki új kombinációkat hoz létre. Ez a definíció kiszorítja a passzív tkéseket a vállalkozó definíciójából. A gazdasági cselekvés hátterében a szükségletek kielégítése áll. A Schumpeter-féle vállalkozó racionális és önz, élvhajhász szükséglet-kielégítés, a saját birodalom létrehozásának vágya, a hódítási törekvés hajtja. A felsbbrendség a pénznél is fontosabb, az alkotás öröme motiválja ket.

Alexander Gerschenkron
A mai történészek rájöttek, hogy a múltat nem lehet különböz szabályokkal leírni, és ezek alapján megjósolni a jövt. Egy történelmi esemény bemutatását befolyásolja az adott történész véleménye. Néhány korszer álláspont szerint már nincs olyan éles határ a múlt és a jöv között. A történelmi kutatás során a múltban szerzett tapasztalatok alapján feltevéseket gyártanak, ezt alkalmazzák más helyzetekre, és az eredmények alapján tipikus szabályokat határoznak meg. Fontos, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók ne legyenek szk látókörek, ebben a történészek a lényeges összefüggések megosztásával tudnak segíteni. Marx alapelmélete az iparosításról, hogy a fejletlen országok történelme a fejlettekét ,,követi", de ezek

Gazdaságszociológia jegyzet Gerschenkron szerint túl nagy szavak, hiszen egyik ország amiatt is lehet elmaradottabb, mert rosszabb adottságai vannak. Tehát ha egy elmaradott országot elkezdenek iparosítani, lehet, hogy minden másképp történik, mint a szomszédjánál (eleve késbb iparosodik, modernebb intézmények, gondolkodásmódok állnak rendelkezésére). Ahhoz hogy egy elmaradott ország iparosodása elinduljon, két dologra van szükség. Egyrészt egy feszültségre, melyet az adott ország intézményrendszere szít a társadalomban, másrészt pedig a megfelel erforrásokra. Nagy feszültséget csak nagy kihívások teremthetnek. A feszültséget fokozza a fejlettebb országok lenéz magatartása is. Nehéz iparosítani, ha egy országban nagy és olcsó munkaer áll rendelkezésre, de az elmaradott országokra ez nem is jellemz. A földmves munkások átállítása a gépek használatára lehet könny, vagy nehéz, attól függen, hogy mennyire szigorú szabályok mellett dolgoztak korábban. Amikor egy elmaradott országot iparosítanak, az akkori legkorszerbb technikát kezdik el használni, míg egy korábban iparosított országban a régi jó bevált gépekkel dolgoznak (kivéve, ha k a legjobbak az adott iparágban). Az ipari forradalom azért nem volt teljesen folyamatos, mert az iparágaknak folyton meg kellett várniuk egymást. A bankok: III. Napóleon francia császár volt 1852-70-ig. Uralma alatt mérsékelte az adót, és feloldotta a behozatali tilalmat, így Franciarszág is belekerült a nemzetközi versenybe, és hozzájutott a megfelel nyersanyagokhoz. Ezzel együtt elkezdett fejldni a francia bankügy: a Credit Mobilier volt az els francia univerzális bank, amely a vasút és a nehézipar fejlesztését finanszírozta. Egy bank attól univerzális, ha mindenféle pénzügyi szolgáltatást nyújt (pénzügyi szupermarket). Ezzel megjelent egyfajta ,,új vagyon", számtalan univerzális bankot nyitottak Európa-szerte. A németek voltak a legügyesebbek: nekik sikerült összekeverni a hagyományos banki rendszert az univerzálissal. Anglia tudott ilyen nagyszer bankok nélkül is iparosodni, de a többi európai ország iparosodásához szükség volt rájuk. Úgy is tekinthetjük, hogy a kontinens iparosodása Angliához képest olyan volt, mint egy elmaradott országé. Egy bizonyos elmaradottsági szint alatt a bankok jelenthetik a megoldást a reménytelen pénzhiányra. A bankokat viszont nem az összes iparág érdekli, inkább a nehézipar támogatásában érdekeltek. A német bankok egyesültek, így jöhettek létre egyes iparágakban kartellek, melyeket szívesebben támogattak. Az állam: A legtöbb európai országban úgy zajlott az iparosodás, mint Németországban, de voltak kivételek (például Dánia, ahol nem voltak nehézipari erforrások, így nem volt motivációja az iparosodásnak) Másik példa Oroszország, ami csak három évtizeddel késbb tudott iparosodni Németországhoz képest. Az oroszoknál ugyanis 1861-ig fennmaradt a jobbágyrendszer. Mivel óriási terület lett az ország, a kormánya irányította a gazdasági fejldést, így a háborútól függött. Ha rossz volt a helyzet, óriási nyomást gyakorolt a kormány az aktuális generációra. Mivel fizikailag nem bírtak többet teljesíteni, a fejldés megállt. Ha tehát túl nagy a kihívás, az rossz gazdasági következményekkel járhat. Késleltette a fejlddést az is, hogy a nemesség függetlenítette magát a kormánytól, és a jobbágyság nekik tartozott kötelességekkel. Amikor felszabadult az orosz parasztság, majd késbb nekivágtak a vasútépítésnek, megreformálták az adórendszert, akkor kezddött el az iparosodás. Oroszországban túl nagy volt a ,,tke ritkasága", ezért az üzleti becsület sem volt megbízható. Mivel a bankok nem tudták kihúzni a szarból az országot, az államnak kellett, a maga hozzá-nem-értésével és korruptságával. Ilyesmi helyzet volt az Osztrák-Magyar-Monarchiában is: a magyar részben nem a bankok érvényesültek, hanem az állam erltette az iparosítást a textilipar támogatásával, majd átpártolt a nehéziparra. Az elmaradottság fokozatai: a századfordulóra a német vállalatok megersödtek, és a bankok fejére nttek: egyenrangú felek lettek, st néhány vállalat saját bankot alapított. Oroszország iparosodásának utolsó szakasában pedig az állam szerepe csökkent az iparosodásban, amikor már a vállalatok saját lábukon álltak. Egyre nagyobb szerepet kaptak viszont a bankok, így a fejldés mondhatni az európait követte. A megkésett iparosítás ideológiái: az az Isaac Pereire, aki megalapította az elbb említett bankot Franciaországban, Saint-Simon elméletét osztotta, aki alapveten szocialista volt, de az iparosítással kapcsolatban kapitalista elvei voltak. A Pereire-testvérek misszionáriusnak tekintették magulkat. SaintSimon Új Kereszténysége hitet adott. Az ortodox marxizmusnak hasonló funkciója volt.

Gazdaságszociológia jegyzet

Intézmények és gazdasági szereplk
Jon Elster
Az intézmények az emberekért vannak, de emberekbl állnak. A szenvedély, és az önérdek két nagy ellenség. Az intézmény: szabályokat foganatosító mechanizmus. Az intézményeket kétfelé oszthatjuk: vannak magánintézmények (vállalatok, szakszervezetek, egyházak, stb.), melyek a kizárással szankcionálnak, és vannak közintézmények (bíróság, kongresszus, stb.), melyek pénzbüntetéssel és börtönnel szankcionálnak. Az intézmények megváltoztatják a viselkedésünket: · olyat csináltatnak velünk amit nem biztos hogy csinálnánk (kényszer · képessé tesznek olyanra, amire nem lennénk · megnehezítenek könny dolgokat · megváltoztatják az alku kontextusát

Albert Hirschmann
Minden rendszerben elfordulnak szabálysértések, melytl a társadalom igyekszik a résztvevket visszatartani. A tisztán közgazdasági szemlélet teljes racionalitást feltételez, tehát hanyatlást csak az árak kedveztlen feltételei okozhatnak, azonban ennek más okai is lehetnek. Ha egy vállalat véletlenül hanyatlani kezd, kivonulás esetén: a fogyasztók beszüntetik a vásárlást, a dolgozók kilépnek. tiltakozás esetén: a fogyasztók fölöttes hatóságoknak jeleznek Ha egy termék minsége romlik, és kevesebben vesznek, a vállalat árakat emel, de bevétele mindenképpen csökken. Ha kevesebb a vásárló, egy szintig nem foglalkozik vele a vállalat, utána korrigál, végül pedig tönkremegy, persze ez csak a kis rugalmasságú árukra vonatkozik. Ha nincs tökéletes verseny, akkor a vállalat változtathat a termék minségén. Ha egy egész iparág hanyatlik, a fogyasztók ugrálni kezdenek a versenyz vállalatok között, ezért a kivonulás nem hatásos. TOMI jegyzet: Hogyan reagálnak a vállalatok szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? Tehát egy intézmény teljesítménye hanyatlani kezd, a javak és szolgáltatások minsége romlásnak indul. Ebben az esetben az intézmény vezeti, hogyan értesülhetnek errl? · Néhány fogyasztó beszünteti a termék vásárlását, vagy bizonyos tagok elhagyják a szervezetet; ezt nevezzük kivonulásnak. A folyamat eredményeképpen a bevételek csökkennek, a taglétszám visszaesik, s a vállalat, vagy szervezet vezetségének módot és lehetséget kell találni arra, hogy jóvátegye azokat a mulasztásokat, amelyek tömeges kivonuláshoz vezettek. A vállalat fogyasztói, illetve a szervezet tagjai közvetlenül is kifejezhetik elégedetlenségüket: vagy a vállalat, illetve szervezet vezetségének vagy a fölöttes hatóságnak vagy pedig bárkinek, aki hajlandó meghallgatni ket. Ezt a lehetséget tiltakozási opciónak nevezzük. A folyamat eredményeképpen a vállalat vagy a szervezet vezetségének ismét kísérletet kell tennie arra, hogy föltárja az elégedetlenség okait, s orvosolja az érintettek panaszait.

·

Kivonulás és Tiltakozás jellemzi: · Közel azonos hatékonyságúak · A helyzettl függ, hogy mennyire hatékonyak Kivonulás és Tiltakozás kapcsolata: Kétféle lehet: · A kivonulás jelenléte gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását (pl.: diktatúrák) · A kivonulás elmozdítja a tiltakozás megjelenését (az NDK felbomlása 1982)

Gazdaságszociológia jegyzet Hogyan mködik a kivonulási opció? 1. Fogalmi segédeszköz: keresleti függvény (ez gy példa) Feltételezzük, hogy a minség romlása esetén az ár változatlan marad. A költségek szintén nem változnak, hiszen a minség romlása véletlen (hatékonyságromlásból van) és nem szándékos a vállalat részérl. Így ha a fogyasztók egy része kivonulással válaszol az árbevétel csökkenni fog (annál jobban minél nagyobb a kivonulás). Ennek ellenére, ha az ár növekedik, és a minség változatlan marad, bár néhány fogyasztó kivonulással reagálhat, mégis lehetséges a vállalat összbevételének a növekedése. 2. Fogalmi segédeszköz: vállalati vezetés reakciófüggvénye Feltételezzük, hogy a vállalat megpróbálja jóvátenni korábbi mulasztásait. Három lehetség: · Árbevétel kismértékben csökken: nincs reakció · Árbevétel közepesen csökken: a termék minsége újból eléri az eredeti minségi szintet · Árbevétel sokkal csökken: vállalat tönkremegy, nincs lehetség a baj orvoslásához (túl korán jött túl nagy hatás) Ahhoz, hogy egy vállalat életben maradjon, szükséges az éber (minségromlás esetén nem vásárol) és a tétlen (minségromlás esetén vásárol) fogyasztó is. 3. Mikor nem hatásos a kivonulás? Tegyük fel , hogy minségromlás következik be a mi vállalatunknál, emiatt kevesebb a kereslet. De! Új vevk érkeznek, mert más vállalatoknál is minségromlás ment végbe, így akik más vállalatoknál kivonultak, most idejönnek a mi vállalatunkhoz vásárolni. Az is lehetséges, hogy amiatt jönnek hozzánk más vevk, mert ,,a szomszéd rétje mindig zöldebb" Ez jó! Tiltakozás Sokszor érdekartikulációnak nevezik, alapvet szerepet játszik minden politikai rendszerben. A politológusok vizsgálódásaik során rendszerint azokat a szituációkat vették figyelembe, amikor a tiltakozás alternatívája a belenyugvás vagy a közömbösség volt. De! a közgazdászok szerint a vásárlóknak meg van a lehetsége a tiltakozás és a kivonulás között választani. A tiltakozás lehet hatékony, de túlzásba is lehet vinni és ekkor nyomasztóvá válhat a vállalat számára. Érdekes párhuzam: közgazdaságtan és a kivonulás, valamint a politikatudomány és a tiltakozás között: A közgazdászok sokáig azt hitték, hogy a minél rugalmasabb kereslet (azaz minél gyorsabb a kivonulás hanyatló teljesítmény esetén), annál jobban mködik a gazdasági rendszer, úgy a politológusok körében sokáig megdönthetetlen dogmának számított, hogy a demokrácia megfelel mködéséhez egy maximálisan éber, maximálisan aktív és maximálisan hangos nyilvánosságra van szükség.

Mancur Olson
A kollektív cselekvés problémája: A közös célokban vagy érdekekben osztozó csoport egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a közös szándékot szolgáló egyéni áldozatok nyomán keletkez elnyökbl a csoport minden tagja részesedik, viszont a cselekvés eredményének csak kis részét kapja. Érdemes másokra hagynia munkát ,,hadd csinálják k" ám de ket semmi nem ösztönzi arra, hogy bármit is tegyenek a csoport érdekében. Paradoxon: nagy létszámú csoportok, még ha racionális egyének alkotják is ket, nem cselekednek csoportérdeküknek megfelelen Kivételt képez, ha különleges megállapodások jönnek létre Kollektív jószág, közjószág (közjavak): A különféle társulások által elért eredmények szolgáltatások, amelybl a társulás minden tagja egyaránt részesedik (pl.: környezetszennyezés mértékének csökkenése) Példák: diákszervezetek(menzasztrájk), szakszervezetek, kormányok (közrend), kartell (minden olyan társulás, amely magasabb árat vagy bért kíván elérni, miközben a kínálat mennyiségét korlátozza minden eladó számára, s ezáltal kollektív jószágot teremt)

Gazdaságszociológia jegyzet A probléma A kedvezményekben részesedk nincsenek ösztönözve arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a kollektív javak létrehozásához Ha kizárólag önkéntes és racionális egyéni viselkedés létezne, nem lennének kormányok, érdekcsoportok, kartellek Kormányok, érdekcsoportok, kartellek csak akkor alakulnának ki, ha az egyéni hozzájárulások motívuma létrejönne Mik a motívumok A kormányokat a kötelez adózás tartja fenn A szervezeteket az egyének a szelektív ösztönzk hatására támogatják Mi a szelektív ösztönz Amit megkülönböztet jelleggel lehet alkalmazni a csoport tagjainál, attól függen, hogy hozzájárulnak ­e a kollektív jószág megszerzéséhez Lehet pozitív és negatív jelleg is Negatív: veszteség, szankció, büntetés, tagdíjrség Pozitív: csak a tagok által igénybe vehet juttatások (Autóklub, horgászegyesületek) Kiscsoportok: Egymással társadalmi érintkezésben lév egyének. Jellemzi: Kiközösítés, kizárás Megbecsülés, tisztelet A szelektív ösztönzk társas válfaja, kevésbé hatékony és alkalmazásukat társadalmi heterogenitás korlátozza Heterogén csoportokban nincs megegyezés, hogy mi legyen a kollektív jószág, és hogy mennyi kell belle

Társadalmi és kulturális erforrások
James S. Coleman
Lényeg: A személyek közti viszonyok ugyanolyan tkének számítanak, mint a fizikai, emberi, vagy pénzügyi javak. Ezt társadalmi tkének nevezzük, mennyisége befolyásolja az egyén racionális cselekvését. A társadalmi tkét a kötelezettségek és elvárások, az információs csatornák, és a normák alakítják. A társadalmi cselekvést általában kétféleképpen írják le: a cselekv szocializált, a cselekvést csak a társadalmi normák határozzák meg. Baromság, mert nem csak a környezettl függ, hogy valaki mit tesz. a cselekvnek egyetlen célja van, a haszonmaximalizálás, és nem tördik a környezettel. Baromság, mert de igen! Tördik :D Coleman mindkettbl merített: a cselekvésnek van egy ésszer alapelve, melyet a társadalmi környezet befolyásol. Ben-Porath már korábban megírta, hogy az F-kapcsolatok (family, friends, firms) befolyásolják a cselekvést. Coleman megalkotta a társadalmi tke fogalmát. Társadalmi olyan entitások (entitás: tulajdonságok csoportja), melyek valamilyen társadalmi szerkezetet jelenítenek meg, és ezen belül segítik az emberek cselekvését. A társadalmi tke egy erforrás, mely a cselekvk közti viszonyokban valósul meg. Pl: a gyémántcsiszoló zsidók zárt közösségében Grün kölcsönad Kohn-nak egy zacskó gyémántot vizsgálatra. Hamar kiderülne, ha ellopná, mert zárt a közösség ­ vagyis a társadalmi tke biztosítéknak számít. Pl: Jeruzsálemben társadalmi tke, hogy vigyázzanak az utcán egyedül kószáló gyerekekre. Pl: kairói piacon az árusok segítik egymást (jutalék ellenében vevt visznek egymáshoz) Az emberi tke az egyén által megszerzett tudás. Társadalmi tke akkor jön létre, amikor az emberek közti viszonyok befolyásolják a cselekvést. Egy cselekvnek annál nagyobb a társadalmi tkéje, minél jobban segíti t társadalmi hálója a céljai elérésében. Egy Lin nev szerz írt az emberek egymásnak tett szívességeirl, melyek váltóként mködtek a viszonyukban. Erre jó példa a rotációs hitel (6 ember havonta

Gazdaságszociológia jegyzet betesz 10-10 ezer forintot, és minden hónapban más kapja meg a teljes összeget ­ alapja a társadalmi tke). A társadalmi tke fontos összetevje az információáramlás. A társadalmi tke akkor erteljes, ha hatékonyak a normái. Hatékony norma: kellképpen ösztönzi az embereket (pl. bnözést megakadályozó normák). Alapjuk a zártság, létrejöttükhöz szükség van egy olyan cselekvésre, mely másra hat. Csak zárt közösségekben tudják szankcionálni az egyik tagot. Generációk közötti zártságnak nevezzük, amikor pl. két iskolai haver szülei is kapcsolatban állnak. Elíró norma: az önérdek háttérbe szorítása a közösségi érdek javára. A társadalmi szervezetek is a társadalmi tkét építik (szakszervezetek, közösségek, tankörök). Két ember viszonya lehet szimplex vagy duplex attól függen, hogy hányféle szálon fzdnek egymáshoz. Az ember családi háttere pénzügyi, emberi (szülk iskolázottsága), és társadalmi tkébl áll. Ha egy szülnek sok emberi tkéje van, de kevés társadalmi tkéje, nem sokat használ gyermekének. A családon kívüli társadalmi tke is nagyon fontos. A vallásos iskolák esetében általában nagyobb mennyiség társadalmi tke áll rendelkezésre. A fizikai és emberi tke gyümölcsét az egyén aratja le, míg a társadalmiét mások is.

Pierre Bourdieu
A tke anyagi, vagy elsajátított formában felhalmozott munka. A felhalmozáshoz id kell. A közgazdaságtan csak a piaci kapcsolatokkal foglalkozik, pedig a megvásárolhatatlan dolgoknak is lehet ára. Háromféle tkét lehet megkülönböztetni: gazdasági tke (mely pénzzé konvertálható), kulturális tke (bizonyos feltételek mellett gazdasági tkévé alakítható) és társadalmi tke (szintén gazdasági tkévé alakítható) Kulturális tke elsajátított=inkorporált, belsvé tett készségek. A felhalmozást egy elsajátítási folyamat elzi meg, és idbe kerül, melyet személyesen kell beruházni. Az ember magát mveli, nem adható tovább cserével, az elsajátítás körülményei határozzák meg, az ember befogadóképessége pedig határt szab neki. Tárgyiasult=objektivált képek, lexikonok, stb., vagyis a kulturális tke materiális átadása, de annak használatához is szükség van inkorporált tkére: pl a festmény élvezéséhez. intézményesült ­ iskolai végzettség, titulusok: a kulturális tke tárgyiasítása, vagyis egy adott pillanatban meglév képességeket ismernek el hivatalosan. Társadalmi tke: társadalmi hálózati erforrás, mely a tagok tkéjét egyesíti. Csereviszonyok tartják össze. Az egyénnek annál nagyobb a társadalmi tkéje, minél nagyobb a hálózatának össztkéje. A kapcsolathálót beruházásokon keresztül építik fel, alapjuk lehet érzelmi, vagy intézményesített. A csoportot a beavatottság tartja össze, melyet folyamatos cserékkel tartanak fenn, minden tag a csoport ,,határre". A csoportot egy delegált képviseli, aki hatalmat gyakorolhat a csoport teljes társadalmi tkéje felett. Tkeátalakulások: Egyéb tkefajtákat gazdasági tkékért lehet kapni. Gazdasági > társadalmi: pl. ajándék vásárlása a fnöknek, de késbb megtérül Gazdasági > kulturális: pl. nyelviskolában tanulás

Robert C. Ulin
Lényeg: A délnyugat-francia borok értékét nem a termelés körülményei határozzák meg, hanem a politika, a gazdaság, és a hagyományalkotás. A múltat mindenki másképp alakítja, de csak egyes elméletek válnak autentikussá. A kulturális tkét tehát hagyományalkotással át lehet alakítani kereskedelmi haszonná. A bordeaux-i bor valójában nem ér annyit, mint a hírneve. Megbecsülését a hagyományoknak köszönheti, melyeknek alakításában a hatalom is részt vett. Egyesek szerint a múltat a jelen embere találja ki, mások szerint vannak autentikus és megalkotott hagyományok. Linnekin és Handler szerint a múlt nem tekinthet lezártnak, hanem mindig alakítanak rajta egy kicsit. A nemzetenként elfogadott saját helyi autentikus

Gazdaságszociológia jegyzet hagyományokat a politikusok alakítják. Van olyan nézet, mely szerint a hagyomány az egyes osztályok saját társadalmi terméke. A borok közti sorrend alapja nemcsak a minség, hanem a politika, és a gazdaság is: társadalmilag létrehozott különbségeket természeti különbségeknek állítják be. Így például a szomszédos városból származó ugyanolyan minség bort nem hajlandók elismerni. A bordeaux-i kiköt az angol megszállás alatt lett fontos, és így kerekedett az addig híresebb La Rochelle fölé. Az uralkodók megszorításokat, adókat vetettek ki a többi borra, így vált elsrangúvá. Az angolok kizése után portugál konkurencia lépett piacra, ezért kitalálták a franciák a grands crus termelési eljárást (öreg tkéken termelték), és különleges jelentséget rendeltek hozzá. 1855-ben egy párizsi kiállításon rendszerezték a borokat, de ez a hamisításhoz vezetett. A kulturális hagyományok alapja tehát nem mindig a természet, pedig azzal magyaráznak szinte minden hagyományt. A bor minségét a természet határozza meg, vagy a kultúra? 1889-ben törvényeket írtak arról, hogy a bor természetes termék, és a társadalmi osztályozást megpróbálták természetivé átalakítani: részletesen meghatározták, hogy milyen természeti környezetben lehet jó bort termelni. A francia forradalom után a gazdag kereskedcsaládok minipalotákat, château-kat építettek, és bort termeltek, tehát eljátszották, hogy régi arisztokraták. Ez a környezet eleganciát kölcsönzött a boraiknak, így különleges értékük lett. A château borok termeli megvásárolták a környez földeket, és sokszorosáért adták az ott termelt bort. A château nevéhez egy imázs kapcsolódott.

Alejandro Portes ­ Julia Sensenbrenner
Lényeg: A társadalmi tke forrásai azok az elvárások, melyeket a közösség támaszt az egyénnel szemben, és ezzel befolyásolja gazdasági döntéseit. A bevándorlók viselkedésén megfigyelhet, hogy az egyes elvárások milyen módon hatnak a gazdasági cselekvésre. A korszer (neoklasszikus) gazdaságszociológia összehangolja a korábbi elméleteket (piac alapú gazdasági cselekvés, társadalmi tke, kontextuális változók, társadalmi kapcsolathálók stb.) Ehhez sokat segít a beágyazottság fogalma is, melynek segítségével egyszerre lehet kutatni több jelenséget. A társadalmi szerkezet az egyén célkövet viselkedését befolyásolja. Társadalmi tke (Coleman): olyan entitások (entitás: tulajdonságok csoportja), melyek valamilyen társadalmi szerkezetet jelenítenek meg, és ezen belül segítik az emberek cselekvését. Az egyes cselekvésekhez tartozó társadalmi tkét az emberi viszonyok határozzák meg. A szerzk által finomított meghatározás. Társadalmi tke: a közösség olyan elvárásai, melyek befolyásolják a gazdasági cselkevést. Négyféle elvárás van: értékintrojekció: az egyén elképzelése arról, hogy a közösség mit tart értéknek ­ a szerzdések mögött kötelezen betartja a közösség erkölcsi szabályait. Kölcsönös tranzakció: az emberek elvárják egymástól, hogy szívességeket, információkat, megbecsüléseket, vagyis társadalmi javakat cseréljenek. Korlátozott szolidaritás: ha az emberek egy osztályát (például proletárok) korlátozzák, az osztály tagjai közösséget vállalnak egymással, lesz egy közös érdekük, mely alakítja az egyéni célokat. pl. amikor egy kolumbiai rendr Miamiben leltt két feketét, a kolumbiai bevándorlók sok pénzt gyjtöttek a perére. pl. Amerikában a kínaiak teljesen ki voltak közösítve, és összetartók, hazaszeretk lettek. Azoknál alakul ki legjobban ez a közösségvállalás, akik nem juthatnak haza anyaországukba, vagy nagyon eltér a kultúrájuk. pl. az amerikai zsidók, kínaiak saját kultúrájukat magas színvonalon gyakorolják. Nem minden kisebbség képes erre, például egy nagyvárosban mit kezd egy huong? :D Kikényszerít bizalom: ha az egyén gazdasági döntéseit egy csoport érdekei is befolyásolja, a csoport számára hasznos döntéseket hoz. A közösség képes bels (nem anyagi) szankcionálásra is, mely szintén motivál. Az Amerikában él dominikaiaknak saját üzleti ,,városuk"van, melyen belül forog a dominikai tke. A becsületességet a kizárástól való félelem motiválja, így sokkal jobb üzleti lehetségeik vannak. A Miamiban él kubaiak a kubai bankároktól nagyon elnyös hiteleket kaptak fedezet nélkül,

Gazdaságszociológia jegyzet csak a kubai hírnevük alapján. Mindenképpen visszafizették, nehogy kizárják ket, mert akkor aztán vége a lehetségeknek. Ezek a jellemhitelek. Ha megsznne a diszkrimináció, akkor veszélybe kerülnének ezek a kisebbségi erforrások, ezért egy egészséges egyensúlyt kell teremteni. Ha egy kisebbséghez tartozás nem eléggé motivált, a fiatalabb generációk inkább a fáramhoz csatlakoznak. A kikényszerít bizalom alapja, hogy a közösségen belül nyilvánosan szankcionáljanak. Negatív hatások A sikeres vállalkozások alapja, a közösségvállalás azonban negatív hatású lehet: a sikeres vállalkozásoktól elvárják, hogy nyereségüket osszák meg a közösséggel. Pl: az ecuadori bennszülött árusok evangélikusok lettek, mert a katolikus értékrend szerint több társadalmi kötelezettségük lett volna. Pl: Amerikában egy sikeres vietnami üzletember angolosíttatta a nevét, és egy vietnami sem alkalmaz, nehogy a többiek is jöjjenek kuncsorogni. A közösségek erszakosan megakadályozzák a külvilághoz fzd kapcsolatokat. Pl: a San Franciscó-i kínai negyed vezetsége szinte megtiltotta a külvilággal való érintkezést. Nivellálódási kényszerek (nivellálódás: egy szintre hozás): aki megpróbál kiemelkedni a közösségbl, visszahúzzák.

Bizalom
Diego Gambetta
Lényeg: ha egy állam gyenge, az emberek bizalmatlanná válnak egymással, így egyre rosszabb kilátásaik vannak a megélhetésre. A maffia egy olyan szervezet, mely a bizalmat árucikként kezeli, igazságot szolgáltat, védelmet ad, segít monopóliumot kialakítani, de mindezt erszakkal teszi. Hogy alakult ki a maffia? Dél-Olaszországban az emberek közti együttmködés és a verseny nem úgy mködik, ahogy egy ideális piacgazdaságban. A maffia az általános bizalomhiány eredménye, melyet a Habsburg spanyol uralkodók szándékosan alakítottak ki. Az emberek gondolkodása átalakult: egyre alkalmazkodóbbak lettek, a gyilkolás pedig személyiségi joggá vált a köztudatban. Leopoldo Franchetti a 19. század végén írt a maffiáról, mely azóta is megállja a helyét. Szerinte ott alakul ki a maffia, ahol nincs hatékony jogrendszer és igazságszolgáltatás > a kereskedelmi szerzdések bizonytalanná válnak > a gazdaság fejldése leáll > a kitnés egyetlen lehetsége a becsapás. A szervezett bnözés ott tudott kialakulni, ahol nagy volt a társadalmi mozgás, és virágzott a gazdálkodás. Az emberek csoportokba verdnek, és a maffiózók oltalmát kérik, akik képesek igazságot szolgáltatni, és saját területükön erszakkal monopóliumot létrehozni. Így lett a bizalomból árucikk. Hogy maradhatott fenn a maffia? Aki érvényesülni akart, az vagy csatlakozott, vagy kivándorolt, de mindkettvel a maffia kedvében járt. A demokratikus állam is függ a maffiától a szavazói miatt. A maffiát csak diktatúrával lehet visszaszorítani, ami még rosszabb megoldás. Hogyan motivál a maffia? Az embereket négyféleképpen lehet együttmködésre ösztönözni: ,,...különben megbüntetünk!"; ,,... mert megéri neked"; ,,mert az jó dolog"; ,,mert az apád vagyok" (kényszer, érdek, érték, kötdés). Az erszak és az érdek viszonya kétféle lehet: helyettesíthetségi: értéket helyettesíthet az erszak (mennyit ér meg hogy ne ljelek le?), a kapcsolatok (mennyiért mutassam be neked?) stb. megersítési: pl: omertà (rendrség eltt hallgatás törvénye) A maffia anyagilag tud motiválni (korrupció, védelmi pénz). Pénzért ellenrzi a szerzdéseket, véd a becsapástól. Korlátozza a versenyt, mert nem a jobb embert segíti, hanem aki többet fizet. A maffia kialakulása tehát végülis racionális, de a társadalom egészére nézve negatív hatású.

Robert Putnam
Lényeg: Egy jó demokráciában aktív társadalmi életet élnek az emberek - mindenféle szervezetekhez

Gazdaságszociológia jegyzet kapcsolódnak. Amerika régen ebben kitn volt, de az utóbbi 30 évben csökkent a társadalmi tkéje. Ennek politikai, demográfiai, és technikai okai is vannak. Miért fontos a társadalmi tke? A demokrácia megersítéséhez aktív civil társadalomra van szükség, például az 1830-as években Amerikában nagyon sok civil társulás jött létre. A társadalmi hálók fontosak az ország közéletében - ott lehet jól kormányozni, ahol civil szövetkezetek mködnek. A társadalmi tke olyan szervezdési mód, mely kölcsönösen elnyös együttmködést segíti. Ahol nagy mennyiség a társadalmi tke, ott nagyobb a bizalom, jobban kihasználják a kollektív elnyöket. Hogyan változott a civil társadalmi élet Amerikában az utóbbi 30 évben? A politikai tragédiák, botrányok hatására csökkent a szavazók száma, az emberek nem mennek el semmilyen gylésre, nem foglalkoznak a politikával, pedig egyre iskolázottabbak. Legtöbben a vallási alapú szervezetekhez csatlakoznak, de egyre kevesebb istentiszteletre járnak. A szakszervezetek iránti érdekldés nagyon csökkent. Tekézni társaság nélkül járnak. Ellenben egyre több tagjuk van a ,,harmadlagos szervezdéseknek", melynek tagjait csak a csekk és hírlevél tartja össze, tehát nem egymáshoz hanem egy szimbólumhoz tartoznak. Szívesen csatlakoznak nonprofit szervezetekhez, és önsegít csoportokhoz is. A családi kötelékek is lazulnak, a szomszédokkal nem járnak annyit össze, kevésbé bíznak meg egymásban. Akik valamilyen civil szervezethez tartoznak, jobban bíznak a többi emberben. Miért csökkent a társadalmi tke? Többféle magyarázat lehetséges: dolgoznak a nk: nem érnek rá szervezdni. Túl nagy a mobilitás: az emberek folyton költöznek, nem tudnak ,,legyökerezni" - ez baromság, mert a lakás-stabilitás növekszik. demográfiai átalakulások: kevesebb házasság, kevesebb gyerek. a szórakozás ,,technicizálódása": egyre több lehetség van a magányos szórakozásra. Mi a megoldás? A társadalmi tkét több dimenziójában kell vizsgálni, ellenáramlatokat kell generálni, úgy kell politizálni, hogy az ne rombolja a társadalmi tkét.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1.óra 15 5.előadás 8. adóellenőrzés biotermékek diák doc eloadas etnicitás freud gazdaságpszichológia géntech geodézia hálótervezés infláció információs társadalom kéri bálint kidolgozott kiskérdések kiválasztás kormány korreláció kórtan közgazdaságtan kritgyak krúdy levelező log magyarország matek házi 1 megoldások 1 miskolci egyetem növényélettan objektum outsourcing pcd pénzügy prof. dr. héjj andreas program puska számvitel i szili tartály termelés természetföldrajz természetvédelmi biológia tűzjelző utazás válgazd vállalat helye valós érték