DE Lehotár féle marketing jegyzet

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemAgrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarPénzügy és számvitelMarketingJegyzetekDE Lehotár féle marketing jegyzet

A marketing fogalmi rendszere
A marketing olyan emberi és társadalmi szükségletek felismerésével és kielégítésével foglalkozik, amelyek jellemzen piaci közt viszonyok zajlanak. A piaci viszonyok cserét, tranzakciót jelentenek.

Az eladó és a vev/vásárló közti kapcsolatok értékelése: · leíró módon, amikor az eladó vev/vásárló közti kapcsolatok rendszerét jellemezzük (marketing), · normatív módon, amikor a kívánt vásárlói reakciók érdekében alkalmazott marketingeszközöket vizsgáljuk (marketingmenedzsment).

Amerikai Marketing Szövetség (AMA 2004) · A marketing fogalma: ,,a marketing olyan szervezeti funkció és eljárás, amely a vásárlók számára értéket teremt, kommunikál és közvetít, valamint az ügyfélkapcsolatokat olyan módon ápolja, hogy azok a szervezet és az érdekelt személyek számára egyaránt hasznot hajtsanak." · A marketingmenedzsment fogalma: ,,a célpiacok kiválasztásának mvészete és tudománya, amellyel kiemelked vevérték jön létre. Ezt közvetítve és kommunikálva nyílik lehetség a vevk megszerzésére, megtartására és növelésére" Az értéklánc f dimenziói · Kereslet és kínálat differenciálódási folyamata · Az elkülönülés ersödése és összetettebbé válása · A piaci szereplk (eladók, vevk) közti kapcsolatot az értéklánc írja le, amely az elkülönülés áthidalására, összehangolására szolgálnak.

Az elkülönülés formái a következk lehetnek:
· Helyi elkülönülés: a termék-elállítás és a vevk eltér területi eloszlása, esetleges koncentrálódása. · Az idbeni elkülönülés: a termék elállítása és felhasználása/fogyasztása egymástól, · Tulajdonosi közé, · Értékbeli elkülönülés: a termelk, az erforrások, költségei és azok hatékonysága szerint értékelik tevékenységüket, a vevk, illetve a fogyasztók a termékek hasznosságát tartják szem eltt, · Az információs elkülönülés: a termel és a vev/fogyasztó eltér helyzetben van az információ ellátottság szempontjából, ez az információs elkülönültség annál nagyobb, minél bonyolultabb termékrl van szó. elkülönülés: annál nagyobb az elkülönülés, minél több közvetít ékeldik a két fél közötti id eltér

A vevi/vásárlói érték a vásárló által észlelt elnyök (teljes vevérték) és az észlelt ráfordítások, (teljes vevköltség) különbsége. Az értékláncon belül valósul meg a vevérték teremtése, közvetítése és kommunikálása, amelyek a következk: · Forma vevérték: az alapanyagok elállítása, feldolgozása (pl. a borszl termelése, feldolgozása, palackozása, címkézése, csomagolása). · Hely vevérték: a tájjelleg borokra nemcsak a termhelyen vagy közvetlen közelükben van igény, távolabbi piacokra a fizikai áruelosztás rendszerének segítségével juthatnak el. · Id vevérték: a megfelel márkájú borokra nemcsak a termékfeldolgozás idején van kereslet, hanem folyamatosan,(pl. csúcs évjáratokból) több évvel vagy évtizeddel késbbre is, készleteznek · Tulajdon vevérték: a termék-elállító borászattól a termék hosszú utat tesz meg a végs fogyasztóig, felhasználóig, amely során több alkalommal gazdát (tulajdonost) cserél.

A marketing multi- diszciplináris jellege ·a matematikai-statisztika (a marketingkutatás módszertani alapjai) · a pszichológia (az emberi cselekedet motivációi, a magatartás, a kvalitatív kutatási módszerek) · a szociológia (a társadalmi csoportokkal kapcsolatos elméletek, az er és hatalmi viszonyok) · a közgazdaságtudomány (a menedzsment és a szervezéstudomány) · az antropológia (a kultúra, a szubkultúra által közvetített érték, magatartási formák és szabályok, az ember ·a által létrehozott tudományok látható és láthatatlan fiziológiai környezet) biológiai (érzékelés, folyamatok) · az információs technológia és a kommunikáció elmélet

A vállalati magatartás orientáltságának szakaszai: · termelési orientáció: a vállalat bels lehetségei, erforrása, olcsó tömegtermékeket · a termékorientáció: a termékfejlesztés, minség · az értékesítési orientáció: kereslet teremtés agresszív módszere, erszakos reklám, · a marketingorientáció: a vállalat küls tényezi, a célpiac, a fogyasztók szükségletei és igényei, a versenyelny · a fogyasztói/vásárlói értékorientáció: az értékek kiválasztása, biztosítása és kommunikálása integrált folyamat keretében, információs és kommunikációs technológia · a társadalom központú marketingorientáció: a vállalati nyereségcélok, a fogyasztói igények és a társadalmi hosszú távú érdekek közti összhang megteremtése,

A marketing értelmezésérl kialakult ún. iskolák · A termékiskola: a termék fizikai tulajdonságai · A marketingfunkcióra orientált iskola: a hagyományos csere, a fizikai elosztás és az elsegít funkciók · A regionális iskola: a fogyasztók, az értékesítési egységek területi elhelyezkedése · A szervezeti iskola: a piaci közvetítszervezetek, az értékesítési csatorna, · A marketingmenedzsment iskola: a célpiacok, a marketing mix elemeinek célszer kombinációja, · A magatartás-lélektani magatartása, iskola: szociológiai a és vevk/fogyasztók

pszichológiai megközelítések, · A társadalmi csereiskola: tágabb társadalmi értelmezés

Integratív marketing alapstruktúrája

FOGYASZTÓK/ VEVK

VÁLLALAT MAKRO

VERSENYTÁRSAK

KÖRNYEZET

BESZÁLLÍTÓK

Az integratív marketing és a piaci orientáció alapján a marketing lényeges jellemzi a következk: · A fogyasztói szükségletekhez és igényekhez való alkalmazkodás. · Koordinált marketing: a vállalaton belüli környezet, a döntéshozatali rendszer, a vállalati kultúra és funkciók végs cél szerinti szervezése és irányítása. · A folyamatorientáció: a küls és bels környezet összetevinek és feltételeinek állandó változása miatt nem állapotok, hanem folyamatok elemzése, értékelése és követése. · A hosszú távú, stratégiai orientáció: a bekövetkez változások közül a meghatározó trendek megállapítása, azokhoz való sikeres alkalmazkodás. · Vállalati cél a nyereségre való irányultság szemben az értékesítési volumennel, ill. a piaci részaránnyal.
.

A MAKRO ÉS MIKROKÖRNYEZET ELEMEI A makro környezet elemei: Demográfiai tényezk: a lakosság létszáma, a kor, a nem, a a családi állapot szerinti és összetétele, háztartások nagysága

·

eloszlása, a lakosság iskolai végzettsége, a foglalkozás és a lakhely szerinti megoszlása. Gazdasági tényezk: a gazdasági növekedés üteme, a lakossági és a vállalati jövedelmek alakulása, az infláció, a támogatások, az adók, a vámok, az árfolyamok, stb. Természeti környezet: a természeti erforrásokkal való ellátottság, az erforrások költségei, a környezetvédelem szabályai és feltételei.

Technológiai környezet: a fajta, a kitermelési, a feldolgozási, a tárolási, a szállítási technológiák, a nagy- és kiskereskedelem értékesítési technológiái, a minségszabályozás és minségbiztosítás, az információs technológia, és a háztartási technológiák stb. Politikai és jogi környezet: a politikai stabilitás, a politikai rendszer jellege, a versenyszabályozás, a pénzügyi szabályozás, a külkereskedelem fogyasztóvédelem Társadalmi szabályozása, szabályai, környezet: a az a

élelmiszerszabályozás, stb. kulturális társadalmi értékek, értékrendszerek, szokások, vallási hagyományok, egyéni és vállalati magatartási módok és szabályok.

· A mikrokörnyezet elemei: A vállalat bels környezete képzettsége, (menedzsment, motiváltsága, munkavállalók

szervezeti rendszer típusa). A vevk és a vásárlók A versenytársak A beszállítók A piaci közvetít szervezetek: nagyés kiskereskedelem, felvásárló-kereskedelem, Az elsegít szervezetek (a pénzügyi, a biztosítási intézmények, szolgáltató szervezetek) A logisztikai szervezetek (szállítmányozók, raktározók, stb.) A marketing szervezetek (piackutató, reklám és marketing tanácsadó szervezetek) Az információs szervezetek Az érdekképviseletek A közvélemény

· A makro- mikrokörnyezet elemzésének módszerei A makro környezet adottság, a vállalat nem képes azokat megváltoztatni. A mikrokörnyezet egyes elemei, azok magatartása a vállalat számára megváltoztathatók (vásárlók, versenytársak és beszállítók magatartása, kapcsolat az elsegít és támogató vállalatokkal). Az adott vállalat mikrokörnyezetet befolyásoló képessége függ a vállalat valamint mikrokörnyezet méretétl a (piaci követett részarány), a pénzügyi és marketing erforrásaitól, kompetenciáitól, A makroés marketingstratégiáktól. elemezésének módszerei: o A marketing- audit: a vállalat szempontjából meghatározó meghatározása. makroés mikrokörnyezeti elemek számbavétele, fontosabb jellemzinek

oA

STEP-elemzés: szken

a

marketing

makro

környezetének elemzési módszere, a makro környezet értelmezett elemeinek mozaikszó kezdbetibl (Social/társadalmi, jogi környezet). oA SWOT-elemzés a piaci makro és összeállított

Technical/technikai,

Economical/gazdasági, Political, /politikai és

mikrokörnyezet elemzési módszere, amely a következ angol szavak kezdbetibl tevdik össze:
Strengths: ersségek Weaknesses: gyengeségek Opportunities: lehetségek Threaths: fenyegetések

A marketing tevékenység a következ szinteket foglalja magába: · a makro környezet elemei, · a mikrokörnyezet elemei, · a vállalat marketing információs rendszere, · a marketing mix elemei, · a kiválasztott célpiac: vevk. A marketing egyes lépései a következk: · A marketing makro környezetének elemzése · A marketing mikrokörnyezetének elemzése · A marketing stratégiák, programok megfogalmazása, végrehajtása és ellenrzése · A marketingeszközök összehangolt integrált alkalmazása · A célpiac magatartásának befolyásolása: értékteremtés, megrzés és értékkommunikáció.

Fogyasztói magatartás elemzése
1. kulturális tényezk:
· Kultúra, érték · szubkultúra · társadalmi osztály

2. társadalmi tényezk:
· referenciacsoport · család · Szerep, státusz · véleményvezetk

3. személyes jellemzk:
· kor és életciklus · gazdasági körülmények, foglalkozás · személyiség, énkép · életmód

4. Pszichológiai tényezk
· motiváció · észlelés · tanulás, emlékezés · attitd

Kultúra · normák és értékek rendszere · a társadalmi beilleszkedés kerete · az egyén viszonya a természethez, a társadalomhoz · igény, viselkedés, cél Szubkultúra · nemzetiségi, vallási, faji, földrajzi · az identitás erssége · a szubkultúra homogenitása, zártsága

Társadalmi osztály · társadalmi rétegzdés · homogén, tartós és hierarchikus tagozódás · hasonló érték-, érdek-, magatartásés normarendszer · merevség/mobilitás · foglalkozás, jövedelem, vagyon, mveltség Referencia csoportok: formális vagy informális

közösség, ahol a fogyasztó azonosul a csoport érték és normarendszerével Tagsági csoportok: azon egyének közössége, ahol a kapcsolat folyamatos és kölcsönös: · informális/elsdleges csoport: a közös cél és a kapcsolati rendszer hivatalos, formális rögzítése nem szükségszer (pl.: baráti kör, szomszédság, klub, stb.)

· formális/másodlagos csoport: tagsági viszony, a mködési szabályzat formálisan szabályozott (pl.: iskola, vállalat, kamara, párt, stb.) Család: a társadalom olyan gazdálkodó alapegysége, amelynek alkotnak. · a statikus irányzat: a családtagok vásárlási döntésben való részvétele (dominancia) · dinamikus irányzat: a családtagok szerepe a vásárlási döntésben a különböz családi életciklusban · modern család: társadalmi szereposztás változás gyengül szerepdominancia kezdeményezk: nk és gyerekek társadalmi szereposztás változás árküszöb effektus módosulása · a gyermek szerepe tagjai kollektív döntéshozó közösséget

Szerep: az egyén csoportban elfoglalt pozíciója, azon tevékenységek összessége, amelyet elvár a közösség az adott személytl. Véleményvezetk · ers, a személyes befolyásuk a kommunikációs folyamatban, · kiterjedt küls kapcsolattal rendelkeznek, · kulcspozícióban szempontjából, vannak az információáramlás

· véleményalkotó szerepük elfogadott a csoporton belül, · az információáramlás akadályait könnyen elhárítják

Személyes jellemzk Kor és életciklus · életszakaszhoz kapcsolódó termékcsoportok · családi életciklus · lélektani életciklus: értékrendváltás az egyes életszakaszokban Gazdasági körülmények, foglalkozás · foglalkozási csoportok termék és márkapreferenciája eltér az átlagostól · diszkrécionális jövedelemhányad, hitelképesség, megtakarítási hajlandóság · jövedelemrugalmasság · reáljövedelem

Személyiség, énkép · az egyén sajátos lélektani jellemzinek összessége · az egyéni jellemzk tartósan és konzisztens módón határozzák meg az egyén válaszait a környezeti ingerekre · személyiség jellemzk: önbizalom, önállóság, tisztelet, alkalmazkodó készség, stb. · személyiségjegy · énkép: -tényleges (valós, ahogy önmagát látja) -ideális (milyen szeretne vágyaiban lenni) -mások által róla alkotott kép (mások mit gondolnak róla) termék- és márkaválasztás

Életmód · az életvitel egyéniségfügg · az életmód tükrözdik a tevékenységben, érdekldési körben és a nézetekben (értékrendben) · életmód: -személyiséget -társadalmi osztályt tükröz · az életmódot megjelenít szimbólumok · életmód és értékrend · észlelt kockázat

Pszichológiai tényezk: 1. Motiváció · aktivizáló tényez, amely az egyénben bels feszültséget teremt, a szervezet energiával töltdik fel · bels készenléti állapot, amely meghatározott okból az egyént céltudatos tevékenységre ösztönzi · a viselkedés lélektani (mélyen gyökerez érzelmi) okai · motivációs magyarázat elmélet: arra, A hogy motivációs más-más struktúra termékek

illeszkednek egy adott idpontban más-más vevk céljaihoz, életmódjához.

4. Attitd (magatartás): az egyén bels készenléti állapota, amely relatíve állandó, kedvez vagy kedveztlen válasz formájában nyilvánul meg egy meghatározott ingerrel szemben. Ezek az állandó válaszok oA az egyén múltbeli szerint ismereteiben az emberi egyéni gyökereznek. magatartás-lélektan és a emlékezet tanulás sajátos

cselekvést, viselkedést eredményez o Az attitd az egyén múltbeli ismereteiben gyökerezik, stabil o Az attitd megváltoztatása nehézkes o Az attitd függ: -a közösség normatív véleményétl
-az egyéni meggyzdéstl

2. Észlelés: ingerértelmezés (érzékelés) -befolyásoló tényezk o inger környezet o észlel személyiség -folyamata (szelektivitás)
2. Tanulás,

emlékezés:

magatartásmódosítás

a

tapasztalat eredményeként

A VÁSÁRLÁSI MAGATARTÁS NÉGY TÍPUSA

NAGYFOKÚ CSEKÉLY ÉRDEKLDÉS ÉRDEKLDÉS VÁLTOZATOSMÁRKÁK BONYOLULT SÁGOT KERES KÖZÖTTI MAGATARTÁS MAGATARTÁS JELENTS PL. CSOKOLÁDÉ, PL. AUTÓ KÜLÖNBSÉG JÉGKRÉM DISSZONANMÁRKÁK EGYSZER CIÁT KÖZÖTTI CSÖKKENT VÁSÁRLÁSI ELENYÉSZ VÁSÁRLÁSI MAGATARTÁS KÜLÖNB- MAGATARTÁS PL. KENYÉR, SÉG PL. BÚTOR, LISZT, SÓ SZNYEG

SAJÁTOS VONÁSOK A SZERVEZETEK MAGATARTÁSÁBAN 1. A szervezetek áru és szolgáltatás vásárlásának célja · profitszerzés, költségcsökkentés · alkalmazottak igényeinek kielégítése · társadalmi és jogi kötelezettségek teljesítése 2. A beszerzési döntéseket több személy hozza (fleg nagyobb tétel esetében) · a döntéshozóknak különböz kötelezettségeik vannak a szervezeten belül · a döntéshozók eltér feltételek között döntenek 3. A vásárlás során szem eltt kell tartani a szervezet által kialakított beszerzés-politikát (megszorításokat, követelményeket, célokat)

4. A beszerzés eszközei (pl. ajánlattevés, szerzdés, stb.) speciálisak

5. Szereplk, iparágak: Mezgazdaság, építipar, szállítás, pénzintézetek, erdészet, feldolgozóipar,közmvek, biztosítók, halászat, kitermel iparágak, szolgáltatás, bankok, kereskedk, non profit szervezetek, kormányzati hivatalok, oktatási intézmények, stb

A SZERVEZETEK PIACI JELLEMZI · kevesebb vev · nagyobb vev (koncentráció, pl. jármgyártás, telefon, repülgépgyártás) · szoros eladó-vev kapcsolat (együttmködés, mszaki leírás, teljesítési id, ütemezés) · földrajzilag koncentrált vevk (kitermel iparágak/feldolgozóipar; mezgazdaság/élelmiszeripar; · derivált kereslet: az iparági keresletet a fogyasztói kereslet alakítja · rugalmatlan kereslet: alacsony árrugalmasság, lassúbb technológiai váltás, · ingadozó kereslet: új gyárak (tenderek), gyorsulási elv, ciklikusság, diverzifikáció · szakszer vásárlás: beszerz szakmailag képzett,

racionális vevi magatartás, objektív információ; személyes eladás; viszonosság

A BESZERZÉSI KÖZPONT 1. Fogalma: · döntéshozó egység · tagjai egyének, csoportok · közös beszerzési cél · közös döntés és kockázat · a beszerzési központ szerepli különbözek lehetnek az eltér beszerzési döntések esetén 2. Funkcionális területei · Beszerzés · Értékesítés · Termelés · Pénzügy

3. Szerepli · Kezdeményez: felismeri a problémát, felveti a beszerzést · Felhasználó: a terméket használja · Információközvetít, szelektáló: a vásárlás szempontjából lényeges információkat birtokol · Befolyásoló: választási szempontok, specifikációs kritériumok meghatározása · Döntéshozók: vásárlási döntést hoz hatáskörétl függetlenül · Az egyén többféle szerepet tölthet be egyidejleg, de az a gyakoribb, hogy egy személy egy szerepet tölt be.

PIACSZEGMENTÁLÁS A célpiac marketinglépési · Piac szegmentáció: a szegmentációs ismérvek kiválasztása, a piac részekre osztása, kutatási szakasz az egyes szegmentumok profiljának azonosítása · Célpiacok kiválasztás: a szegmensek piaci vonzerejének feltárása a célszegmensek megválasztása · Pozícionálás pozícionálási lehetségek pontosítása a pozícionálási koncepció kidolgozása).

A piacszegmentálás definíciója: adott ismérv szempontjából olyan egynem csoportok kialakítása, melyek egymástól lényegesen különböznek. · A hatékony szegmentáció követelményei: - mérhetség - elérhetség - stabilitás - gazdaságosság - megkülönböztethetség · Fogyasztói piac szegmentációja · vevk jellemzi szerint

· termékjellemzk / preferenciák szerint

PIAC SZEGMENTÁCIÓ Szegmentációs ismérvek: · Alapváltozók (vevk jellemzi) Geográfiai ismérvek: lakhely típusa, Demográfiai ismérvek: kor, életciklus, nem, jövedelem, vagyon, képzettség, társadalmi foglalkozás, státusz Lélektani (pszichográfiai) tényezk: személyiség, értékrend, kockázat, életstílus · Leíróváltozók (termékjellemzk/preferenciák) vásárlási indíték, igény termékelny, preferenciaskála használói státusz

használat mértéke márkahség attitd A piac részekre osztása, kutatási szakasz: · Módszerek: mélyinterjú, fókuszcsoportos vizsgálat, szakérti ankét · Cél: motiváció, attitd, magatartás kérdív megismerése, kialakítása · Kérdéskörök: márkaismertség, értékelés termékhasználati forma termékkategória iránti attitd demográfiai ismérvek Az egyes szegmentumok profiljának azonosítása · Elemzési létrehozása), · Csoportok jellemzése, megnevezése szakasz (homogén egységek standardizált

demográfiai jellemzk média használat szegmentációs ismérvképzk szerint

CÉLPIACOK KIVÁLASZTÁSA · A szegmensek piaci vonzerejének feltárása, szegmentumok · A érékelése (méret, strukturális a vállalat elnyei, vállalati célok és korlátok) célszegmensek megválasztása, beléphet egy vagy több szegmensbe egy szegmentumú koncentráció egy piaci szegmens, egy termékkategória szegmens igénye, preferenciaskálája = vállalati versenyelny elny: gyenge verseny, ers pozíció, jó hírnév, alacsony promóciós költség, specializált termés, gyors megtérülés

kockázat: változó preferenciák, új, ers versenytárs

termék specializáció egyfajta termék különböz változatait állítja el a vállalat, eltér fogyasztói csoportok igényeit elégíti ki, elny: jó piaci hírnév az adott termék esetén, kockázat: technológiai váltás piac specializáció egy fogyasztói szegmens többféle igényét elégíti ki elny: szegmensen belül jó hírnév, közvetíti kereskedelem

kockázat: a szegmens fizetképessége csökken,

szelektív specializáció a vállalat többféle piaci szegmens igényét elégíti ki a legkülönbözbb termékekkel elny: mérsékli a kockázatot kockázat: szegmens megfelelni teljes piaci lefedés valamennyi fogyasztói csoport, valamennyi igényét az összes termékbl kielégíti csak tkeers nagyvállalatok képesek e feladatok ellátására ritkán lehet egyszerre eltér több igényeinek termékkel

A piaci lefedés módozatai P1 T1 T2 T3 Egy szegmentumú koncentráció P1 T1 T2 T3 Piac specalizáció P2 P3 T1 T2 T3 Szelektív specializáció P1 P2 P3 P2 P3 T1 T2 T3 Termék specializáció P1 P2 P3

P1 T1 T2 T3

P2

P3

Teljes piaci lefedés POZÍCIONÁLÁS · A pozícionálási lehetségek pontosítása, a

potenciális versenyelny meghatározása versenyelny = a vev számára olyan kiemelked érték, amely érték meghaladja létrehozásának költségeit versenyelny típusok költségelny termékdifferenciálás · A pozícionálási koncepció kidolgozása, jelzése a piac felé, az image tudatosítása: a versenyelnyt be kell mutatni a célszegmensnek,

a terméket/szolgáltatást a versenyelny alapján meg kell különböztetni, a versenyelnyt tudatosítani kell a fogyasztóban, a vev preferenciái között kell elhelyezni a terméket, MARKETINGSTRATÉGIÁK KIVÁLASZTÁSA. · Koncentrált marketing marketing mix: egy kiválasztott szegmens vevi igényeire épül, koordinált és egysége eszköztár, gazdaságosan szükséges alkalmazása: a vállalat versenyelnnyel rendelkezik a célszegmensben, ers piaci pozícióban, a célszegmens mérete megfelel, lefedhet szegmens

szk vállalati erforrások esetén csak egy szegmensre érdemes összpontosítani

· Differenciálatlan marketing marketing mix: több potenciális piaci szegmens, a vállalat ugyanazt a terméket és marketingprogramot kínálja alkalmazása: homogén áru új termék (ismeretlen külföldi) termék piaci kivonása szk erforrások esetén kiváló image

.

· Differenciált marketing Marketing mix: a piac legfontosabb szegmentumait szolgálja ki a vállalat valamennyi szegmensre eltér, testre szabott marketingprogramot alakít ki Alkalmazása tkeers nagyvállalat, elegend marketing-erforrás szükséges, nem szükséges, hogy az egyes marketingprogramok minden elemükben eltérek legyenek elny: kiemelked értékesítési eredmény

kockázat: termelési, kutatási, igazgatási készletezési és promóciós költség nagyon megemelkedhet

Termék
Piaci ajánlat: · Termékjellemzk, minség · Szolgáltatás · Választék · Ajánlott ár Termék fogalma Mindaz, ami a piaci igények és szükségletek, kielégítésére szolgál (pl. tárgyiasult termék, személy, hely, szervezet, eszme) Termék hierarchia · Szükségleti csoport (biztonság) · Termékcsoport (jövedelem, megtakarítás)

· Termékosztály (pénzügyi eszközök) · Termékvonal (életbiztosítás) · Terméktípus (határozott idre szóló életbiztosítás) · Márka (GP életbiztosítás) · Termékegység (GP határozott idre szóló, befektetés alapú életbiztosítása)

Termékszintek
Kiegészült
Szállítás, Garancia Szolgáltatások

Tárgyiasult
Csomagolás, márkanév, Absztrakt stílus, Lényegi minség, elny termékjellemzk

Termékkategóriák · Nem tartós javak · Tartós javak · Szolgáltatások

Fogyasztási cikk kategóriák · Napi cikk (szappan, újság, tej, kenyér) · Szakcikk (bútor, háztartási gépek) · Luxuscikk ( Mercedes, házimozi rendszer) · Nem keresett termék (koporsó, sírk)

Termeleszközkategóriák · Anyagok és alkatrészek · Termelési eszközök · Segédanyagok és szolgáltatások

Termékmix - döntések
Termék mix fogalom: A termék mixbe (választékba) tartoznak mindazon termékek, amelyeket egy adott eladó a kínálatában tart. Termékmix szélessége: A vállalat által forgalmazott termékvonalak száma Termékmix mélysége: Az adott termékvonalban szerepl cikkek száma Termékmix hosszúsága:

A termékmixben szerepl valamennyi termék típus száma

Termékvonal fogalma: Az alábbi szempontok alapján egymással szoros kapcsolatban álló termékek: · Fogyasztói csoport · Értékesítési csatorna · Az elállítás technológiája Pl. mosópor, szappan, fogkrém ill. htszekrény, mosógép, bojler Termékvonal elemzés: Optimalizálni kell a termékvonalban szerepl cikkek számát Termékvonal hossza függ a vállalati céloktól

Termékvonal-döntések: Termékvonal bvítése (felfelé, lefelé) Kiegészítése Korszersítése Szkítése

A márka szerepe és fogalma
Fogalma: olyan jelek (név, forma, stb.)

kombinációja, melynek legfontosabb célja az azonosítás és a megkülönböztetés. Védjegyek ­ márkanevek: · Gyártó/egyedi v. családi névhasználat · Keresked/egyedi v. családi névhasználat · Generic/ névtelen

Földrajzi jellemz

nevek:

az

eredet

megjelölése;

mezgazdasági, természeti eredet termékeknél

A márka f szerepei · Termék, szolgáltatás azonosítása, · Segíti a választást · Üzenetek kommunikálása · Tulajdontárgy,védi a vállalatot a versenytárstól A márka feladatai: · Megkülönböztetés és azonosítás · Szegmentálás · Stabilitás záloga · Él emlékezet

· Genetikai program · Értelmet és jelentést adó · Elkötelezettség a fogyasztó és a márkatulajdonos között · Vállalati mködés fókusza

A márkanév választás szempontjai · Tükrözze az áru vagy szolgáltatás jellegét · Ne hasonlítson más jelölésekhez · Önálló szóképként szerepelhessen · Tömör, egyszer, könnyen kimondható, kellemes hangzású legyen · Idegen nyelveken ne legyen nevetséges vagy visszatetsz · Jól felismerhet és könnyen megjegyezhet legyen

Szolgáltatások jellege és rendszerzése
Definíció: A szolgáltatás olyan tevékenység, amelynek során valamely állapot: fenntartása, továbbítása, tárolása, kiegészítése, fejlesztése, átalakítása zajlik, anélkül, hogy a termék alapvet jellege megváltozna. A szolgáltatás során új termék nem jön létre.

Szolgáltatások funkciójuk szerinti besorolása: · Tájékoztató:(cégadatok, statisztikák) · Termel:(K+F, mszaki tervezés,) · Logisztikai:(hírközlés, közlekedés, posta)

· Fenntartó:(az egyén és környezetének épségét szolgáló) · Regeneráló:(javítások, visszaállítása) · Ellátó:(kommunális, területek) · Egyéb:(minden, ami a többihez nem sorolható terület, sport, szórakozás) ,,HIPI" elv ügyviteli, számviteli gyógyítás, minség

Heterogenity(heterogenitás):
Térben és idben változó, ingadozó minség.

Intangigility(megfoghatatlanság):
Nem fizikai természet, nem érzékelhet, érzékszervi úton nem vizsgálható, nem tapasztalati
termék ,,át kell élni."

Perishability(romlékonyság):
Nem tárolható, illékony (pl. hír)

Inseparability(elválaszthatatlan):
A szolgáltatás nyújtása és felhasználása elválaszthatatlan, a felhasználó a folyamatban aktívan részt vesz.

Szolgáltatás minség modellje 1. Rés: A fogyasztók elvárásai és a menedzsment elképzelései között. 1. Rés: között A menedzsment elképzelései és a

szolgáltatás minségét meghatározó jellemzk

2. Rés: A szolgáltatás minségi követelményei és a nyújtott szolgáltatás között 3. Rés: A szolgáltatás teljesítése és az arról szóló kommunikáció között 4. Rés: Az észlelt és az elvárt szolgáltatás között

Új termék fejlesztésének folyamata 1. Ötletgyártás 2. Ötletszelektálás 3. Koncepció fejlesztés, tesztelés 4. Marketing stratégia kialakítása 4.1. termék piaci bevezetése 4.2. termékár, értékesítés, marketingköltség 5. Termékfejlesztés 5.1.termékterv, prototípus

5.2.marketingfeladat:termékjellemzkrl, fogyasztói fejlesztket 6. Piaci tesztelés 6.1.szimulált piacok, laboratóriumi tesztek 6.2. tesztpiacok 7. Piaci bevezetés 8. Fogyasztói elfogadás folyamata 5. Piaci bevezetés · Megfelel kínálat biztosítása · Forgalmazók felkészítése · Szerviz, garancia, vevszolgálat biztosítása · Kommunikációs feladatok idzítése · Koordináció, gyors reakció 6. Fogyasztói elfogadás folyamata Új termék fogyasztói fogadtatása elvárásokról tájékoztatni a

Leírás Innovátorok kalandvágyók Korai elfogadók Korai többség Kései többség Lemaradók

Sokaságon belüli arány 2,5

tiszteletreméltók 13,5 megfontoltak szkeptikusak 34,0 34,0

hagyományrzk 16,0

TERMÉKÉLETCIKLUS · Egy áru forgalmazásában jellegzetes szakaszok különíthetk el · Az egyes szakaszokban más-más marketingstratégia, marketing terv szükséges · A tipikus termékéletgörbe szakaszai: 1. BEVEZETÉS 2. NÖVEKEDÉS

3. ÉRETTSÉG 4. HANYATLÁS ·A verseny élezdése a termékek életciklusának rövidüléséhez vezet · Életciklus: Termékkategória (cigaretta) Termékforma (filteres cigaretta) Márka (Philip Morris) MARKETING STRATÉGIÁK A TERMÉKÉLETCIKLUS SZAKASZAIRA 1. Bevezetési stratégiák: Promóció Ár Magas Alacsony Magas Gyors lefölözés Gyors behatolás Alacsony Lassú lefölözés Lassú behatolás

1.1. Gyors lefölözés stratégiája · Magas ár és promóció · maximális profit, · a piac meggyzése a termékrl · gyors terítés 1.2. Lassú lefölözés stratégiája · Magas ár, alacsony promóció · Sikeres, ha: - kicsi a piac - ismeretlen a termék - magas referencia ár - gyenge verseny 1.3. Gyors behatolás stratégiája · Alacsony ár, magas promóció · Gyors piaci részarány növekedés

· Sikeres, ha: - piac nagyméret - termék ismeretlen a piacon - vevk árérzékenyek

1.4. Lassú behatolás stratégiája · Alacsony ár, alacsony promóció · Gyorsabb elfogadás · Sikeres, ha: - piac nagyméret - piacon ismert az áru - árérzékeny piac - verseny várható

2. Növekedés szakasza

2.1. Jellemz · Gyors forgalomnövekedés · Belép az átlagfogyasztó · Új versenytársak · Változatlan ár · Csökken fajlagos termelési költségek · Növekv profit 3. Marketing stratégiák az érettség szakaszában 3.1. Piac bvítése · Új vevk megnyerése · Új piaci szegmens · Elhódítani a versenytárs vevit · Gyakoribb használat · Nagyobb mennyiség használata · Új felhasználási módok 3.2. Termék módosítása

· Minség javítása · Termékjellemzk javítása · Stílus javítása 3.3.Marketing-mix módosítása · · · · · Áralakítás Termékterítés szélesítése Reklámstratégia váltás Személyes eladás jelentségének változtatása Szolgáltatás-bvítés 1. Hanyatlás szakasza · Fel kell ismerni a gyenge termékeket 4.1. Marketing stratégia meghatározása: · Kilépési korlátok · Iparág viszonylagos vonzereje · A vállalat iparágon belüli pozíciója · Fokozatos leépítés · Felszámolási döntés A termékéletciklus koncepció kritikája · Az életciklus variációk köre rendkívül

változatos

· Az egyes szakaszok idtartama nemigen becsülhet elre · Sokszor azt is nehéz teljes biztonsággal megállapítani, hogy mely szakaszban van a termék · Termék és nem piaccentrikus az elmélet

AZ ÁRAK SZEREPE A MARKETINGMIXBEN
Primer funkciók: · költségek megtérítése · nyereség generálása Szekunder funkciók: · imázsépítés · szegmentálás · befolyásolás · a minségszint jelzése

A piaci árak kialakításában részt vev szereplk: eladók - vevk - állam Az állam meghatározhat:
· árszabályokat · versenyszabályokat · maximum illetve minimum árakat

A termék jellegétl és a piac sajátosságaitól függen valósulnak meg a piaci és a vállalkozói árképzés különböz formái. Az árképzésnek két alapvet formáját különböztetjük meg

Piaci

Vállalkozói

I. PIACI ÁRKÉPZÉS Tipikusan atomisztikus vagy piacokon, kevéssé illetve

differenciálatlan

differenciált

termékek esetében jelenik meg. A kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított helyzete és idbeni változása a meghatározó. A piacon kialakult ár a piaci szereplk számára egységes (,,adott"). A piaci ár differenciálódhat:
· minségi osztály · földrajzi elhelyezkedés

· idbeli eltérések alapján.

A piaci árképzés formái Tárgyalásos
· Egyéni, decentralizált alkura épül · A felek megállapodása alkuerejüktl, képességeiktl és információellátottságuktól függ. · A kialkudott ár jelentsen eltérhet a piaci átlagártól.

Koncentrált piaci
· Nagybani piacokon o javul a felek információellátottsága · Aukciókon, árutzsdéken, elektronikus marketing rendszerekben o Csoportos áralku (több vev vesz részt az alkuban) o Az árképzés három formája: holland, angol, vak árverés

Formula típusú árképzés
· Hosszabb távú szerzdésekben jellemz. · Egy formula alapján határozzák meg az árat. · Ezt egy árindikátorhoz kötik (pl. árutzsdei ár).

Csoportos árképzés (pl. szövetkezeti) Adminisztratív árképzés
· Valamely állami szerv határozza meg az árakat.

II. A VÁLLALKOZÓI ÁRKÉPZÉS A cserében részt vev felek, a vállalkozások szerepe a meghatározó. A vállalkozások számára a piaci versenyben való helyt állás szempontjából meghatározó a megfelel ár kialakítása. Az árképzés lépései 1. Az árképzési célok meghatározása 2. A kereslet meghatározása 3. A költségek becslése 4. A versenytársak árainak elemzése 5. Az árképzési módszerek kiválasztása 6. A végs ár meghatározása

1. A VÁLASZTHATÓ ÁRKÉPZÉSI CÉLOK
1.) Túlélés: kapacitás-kihasználatlanság esetén Változó fogyasztói igények és kemény verseny jellemzi a piacot. Csak a fennmaradás a cél ­ nyereség nem számít alacsony árak Rövid távú megoldás 2.) Nyereség maximalizálása: a legnagyobb befektethet készpénzbevétel elérése (cash flow) vagy a befektetések legnagyobb hozama a cél. Feltétele: a keresleti és kínálati függvények ismerete 3.) A folyó bevétel maximaliálása: a keresleti függvény ismerete elégséges 4.) Az árbevétel maximalizálása: a legnagyobb egységnyi árbevétel a cél Alapja: A nagyobb összárbevétel csökken egységköltségeket eredményez, ami hosszútávon növekv nyereséghez vezet. 5.) Piacrészesedés növelése 6.) Vezet termékminség: kiváló minsége miatt drága árat alkalmaz, és így válik piacvezetvé 7.) Nonprofit célok: az elérhetség és a szolgáltatás minsége illetve biztonsága a cél

A piacra lépéskor két alapvet stratégia létezik:
Behatolás alacsony áron vezeti be a terméket a piacrészesedés növekedése miatt csökkennek a költségei tovább csökkentheti az árakat Feltételei: · árérzékeny fogyasztók, · a tapasztalatok költségcsökkent hatása · az alacsony ár elriasztja a versenytársakat Lefölözés magas áron vezeti be a termékeket fokozatosan csökkenti az árat elbb a minség, majd az árérzékeny fogyasztókat célozza meg Feltételei: · a magas ár a kiválóság érzetét kelti · nagy piac, nagy folyó kereslet · a kis termelési volumen költséghátránya nem nagyobb a magas árból származó haszonnál · magas ár nem vonz konkurenseket a piacra

2. A KERESLET MEGHATÁROZÁSA Az árérzékenységet befolyásoló tényezk
· Egyediség értéke (esküvi ruha) · Helyettesíthetség ismerete (gyógyszerek) · Összehasonlíthatóság mértéke (bankok számlavezetési díja) · Összes kiadás arányai (a termék arának aránya az összjövedelmükbl) · Összes elnyök hatása: (vízlágyító megóvja a drága mosógépet) · Költségmegosztás mértéke: (valaki átvállalja a költségek egy részét) · ,,Futunk a pénzünk után" hatás: (a számítógéphez egér kell) · Ár-minség hatás: (a terméket kiválónak tekintik) · Készletezési hatás: (kevésbé árérzékenyek, ha nem tudják tárolni az árut)

A kereslet rugalmatlanságának okai: · Nincs versenytárs termék vagy helyettesít termék · Nem veszik észre a vevk az árváltozásokat · A vásárlási szokások merevsége · Minségjavulásnak, illetve inflációnak gondolják a változtatást A keresleti görbe becslési módszerei: 1.) Múltbeli adatok alapján 2.) Kísérletekkel 3.) Megkérdezésen alapuló piackutatással

3. A KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA Típusa: Ká= Állandó- termeléstl független kiadások (rezsi) Kv= Változó- termeléstl függ kiadások Kö= Összköltség= Ká+Kv ÁK= átlagköltség vagy egységköltség = Kö/Q (Q=termelt mennyiség)

4. A VERSENYTÁRSAK KÖLTSÉGEINEK, ÁRAINAK ÉS AJÁNLATAINAK ELEMZÉSE Benchmark · összehasonlító vásárlók · vásárlói megkérdezések

Az árképzés 3 K modellje (az árképzés orientációs pontjai)

Költségek

Konkurencia Versenytársak és helyettesít termékek árai

Kereslet A fogyasztók értékelése a termékek egyedi jellemzirl Árplafon

Túl Alacsony Ár Nem hoz nyereséget

Túl Magas Ár Nincs kereslet

Árpadló

Tájékozódási pontok

Forrás: Kotler, 2001, 551. oldal

5. ÁRKÉPZÉSI ELVEK ÉS MÓDÓK Költségalapú árképzési módok 1.) Költségplussz árképzés
Ár = összes fixköltség + összes változó költség + tervezett nyereség értékesített mennyiség Alkalmazásának feltételei: · a vállalat képes ellenrizni és meghatározni árakat a piacon · az értékesítésben kicsi az áringadozás · jó elre jelezhetek a költségek és az értékesített mennyiségek

2.) Haszonkulcs szerinti árképzés
Ár = önköltség + (önköltség X tervezett nyereségráta) · Fleg a kereskedelemben terjedt el. · Alacsony az információigénye.

3.) Fedezeti pont elemzésére épül árképzés
Figyelembe veszi az ár, az értékesítési volumen és a költségek eltér reagálásának kapcsolatrendszerét. A fedezeti pont, ahol fedezeti hozzájárulás = fix költségek ­ sem nyereség sem veszteség nem keletkezik. Fedezeti mennyiség = fix költségek ár - változó költségek

4.) Költséggörbére és tapasztalati görbére alapozó árképzés
· Ez a legösszetettebb módszer. · Figyelembe veszi, hogy a költségek volumentl függ alakulása nem lineáris. · A tapasztalati görbe csak a bonyolult technológiákat alkalmazó, betanulást igényl iparágaknál meghatározó jelentség.

5.) Beruházás- és befektetés-megtérülési számítások
Az adott idszak alatt elvárja a beruházás/befektetés bizonyos fokú megtérülését. Megtérülési ráta = nyereség X értékesítés értékesítés összes befektetés Forgási sebesség Megtérülési id (év) = fedezeti pont (mennyiségben) éves kereslet (mennyiségben) A forgási sebesség koncepciója érvényesül diszkontok árképzésében. Jól alkalmazható, · ha a kereslet és a költség-függyvény kapcsolata stabil · a vállalkozás nem a nyereség maximalizálására törekszik

Versenyorientált árképzés 1.) Árvezet árképzés
Jellemzen a piacvezet stratégiája. ­ A domináns piaci szerepl alkuereje vagy piaci részaránya alapján határozza meg az árakat.

2.) Árkövet árképzés
Az árvezet árához igazítja az árait, olyan módon, hogy figyeli a többi versenytárs reakcióját is.

3.) Versenytárgyalásos árképzés
Elre meghirdetett feltételek mellett árajánlatok bekérése.

Vevorientált árképzés 1.) Direkt árarányosítás
A termék közvetlen fogyasztói megítélése alapján

2.) Indirekt árarányosítás
A termékek összehasonlítása alapján képeznek árakat.

3.) Diagnosztikai árképzés
A terméket terméktulajdonságok összességeként értékeli. Az egyes tulajdonságokat osztályoztatja a fogyasztókkal. Az egyes termékek súlyozott összpontszáma lesz az árképzés alapja.

6. VÉGS ÁRAK KIALAKÍTÁSA
Figyelembe kell venni · a fogyasztóra gyakorolt lélektani hatásokat (pl. ár-imázs kapcsolatot) · a referenciaárakat (küls és bels) · a marketing mix többi elemének hatását · a vállalt árpolitikáját · az ár hatását a többi piaci szereplre · a jogi környezetet

KÜLS TÉNYEZK Piaci verseny Kereslet és kínálat Vásárlói, fogyasztói magatartás A makrokörnyezet tényezi Jogi és árszabályozási tényezk

BELS TÉNYEZK Vállalati célok (pl. árpolitikai célok)

ÁRKÉPZÉS
PIACI ÁRALAKULÁS

A marketing stratégia (pl. árstartégia, taktika) Költségek Szervezeti szempontok

Forrás: Lehota 2001, 265. oldal

ÁRADAPTÁCIÓ Földrajzi árképzés Fizetési módok kérdése - Kompenzációs kereskedelem (javak fizetségként való felajánlása)
· Barter: teljesen készpénz nélkül · Kompenzációs ügylet: részben készpénz nélkül · Visszavásárlási megállapodások: beruházás esetén részben a megtermelt javakkal fizetnek · Offset: készpénzzel fizetnek, amit az eladó részben a vev országában költ el

Árengedmények
· Skontó: készpénzfizetési engedmény · Rabatt: mennyiségi engedmény · Funkcionális kedvezmény: viszonteladói engedmény · Szezonális kedvezmény: idszaki engedmény · Jóváírások

Ösztönzk alkalmazása
· Reklámárak: értéken aluli ár (pl. napi fogyasztási cikkek kiskereskedelemében a márkatermékek) · Alkalmi árak (pl. a januári leárazások) · Pénzvisszatérítések (tartós fogyasztási cikkeknél) · Hitelcsomagok (alacsony kamatozási részletfizetés) · Jótállási, javítási szerzdések · Lélektani árengedmények (pl. 999 Ft)

Megkülönböztet árképzés
· Szegmensek szerint (pl. nyugdíjasok, diákok) · Kivitelezés (termékkoncepció) szerint: (pl. ásványvíz a palack mérete szerint) · Imázs differenciálására alapulva (pl. parfüm a csomagolása alapján) · Elhelyezkedés (pl. színházban az ülhelyek vagy az üzlet fekvése szerint) · Id szerint (pl. déleltti mozi vagy szezon eltti nyaralás)

MARKETINGCSATORNÁK

1. Definíciója: · Fogyasztói és szervezeti igény kielégítésére · A termelés és a fogyasztás közti eltérés áthidalására · Rendelt tevékenység ill. szervezet 2. Csatornafunkciók: · Információs, piacbefolyásoló · Promóciós · Tárgyalás, megrendelés · Finanszírozó, kockázatvisel · Fizikai birtoklás, készletezés, választékkialakítás

3. Csatornaszintek · Zérószint = közvetlen marketingcsatorna: háztól házig módszer ( T-F) · egyszint csatorna: egyetlen közvetít (T-KkF) · kétszint csatorna: két közvetít (T-Nk-KkF) · háromszint (T-Nk-J-Kk-F)

4. Csatornatervezési döntések 4.1.Csatorna változatok a közvetítk száma szerint · exkluzív szoros elosztás: korlátozott számú közvetít, különleges minség, magas ár; partnerkapcsolat, (pl.:gépkocsi, egyéni tervezés ruha) · szelektív elosztás: magas termékminség, de szabványosítottak (tartós fogyasztási cikk, bútor) · intenzív elosztás: alacsony egységár, sok közvetít (tej, cigaretta)

5. Csatornadinamika 5.1. Vertikális marketingrendszerek · Piaci pozíció, alkuer jellege Domináns termel Domináns beszállító Domináns keresked · Szervezeti keretek Korporatív:egységes tulajdon Irányított:egyik résztvev hatalma Szerzdéses:szerzdéses keretek - Frachise: o Jól mköd rendszer, szolgáltatás, márkanév átadása o Tervezhet, biztos piac, ismertség o Hosszú távú együttmködés o Díjtételek

Csatornán belüli konfliktus, verseny -vertikális csatornakonfliktus, -horizontális csatorna konfliktus, - csatornaközi konfliktus

6. Értékesítési rendszer szerepli 6.1. Nagykereskedelem · Fogalma: minden olyan termék, vagy szolgáltatásértékesítési tevékenységet magában foglal, melyek során viszonteladóknak vagy üzleti felhasználóknak értékesítünk. · Funkciói: Beszerzés Választék kialakítása Raktározás Szállítás Finanszírozás Kockázatviselés Tanácsadás, információellátás

· Típusai Klasszikus nagykeresked: - Teljes kör szolgáltatást nyújtó (árunagykeresked, termeleszköz nagykeresked) - Korlátozott szolgáltatást biztosító ( C+C, METRO, csomagküld,, polcbérl, közvetít nagykeresked) Ügynöki kereskedk (brókerek, bizományosok, ügynökségek, képviseletek, szerzdéses kapcsolatok) Gyártók értékesítési szervezetei (saját finanszírozású rendszer, kirendeltségek készletállománnyal)

6.2. Kiskereskedelem · Fogalma: mindazon tevékenységeket magában foglalja, melyek az áruk, szolgáltatások közvetlen, személyes, nem üzleti célú felhasználásra szolgáló értékesítését jelentik a végs fogyasztónak. · Funkciói: Beszerzés nagy tételben Folyamatos árukészlet biztosítása Finanszírozás, kockázatviselés Eladóhelyi vásárlásösztönzés Vevszolgálat Fogyasztói igényfelmérés Eladási feltételek (nyitva tartás, árukihelyezés, üzletatmoszféra,termékválaszték) Árdöntések, promóciós döntés

· Típusai A) Bolti kiskereskedelem Boltok - hagyományos forma - önkiszolgáló - kényelmi boltok - szaküzletek Áruházak - elkülönült termékosztály - sok termékvonal, nagy alapterület Szupermarketek - önkiszolgáló, - hosszabb nyitva tartás, - egy légtér, Hipermarketek - hatalmas eladótér, - széles választék,

- színvonalas szolgáltatás, - alacsony árak, - gyakori promóciók, akciók Bevásárlóközpontok - önálló boltok - szórakoztató, vendéglátó egységek, - város szélén, hatalmas parkolóval, óriási területen Diszkontboltok: - alacsony szortiment, alacsony ár, alacsony logisztikai költségek pl. hard diszkont Penny Market, szoft diszkont Plus, Profi

B) Bolt nélküli kiskereskedelem automaták közvetlen eladás, MLM Direktmarketing, Tv- shop, Internet, katalógus C) Kiskereskedelmi szervezetek · Boltok szervezethez, lánchoz tartoznak · Koordinált beszerzés és marketing · Formái: Franchise rendszerek fogyasztási szövetkezet önkéntes társulás kiskereskedelmi szövetkezet kiskereskedelmi üzletlánc

D) Vendéglátóipari létesítmények · hagyományos éttermek · modern életforma igényeihez igazodó szolgáltató egységek, HORECA Házon kívüli étkezési rendszerek csoportosítása · Csoportosítása Kereskedelmi jelleg egységek (szálloda, étterem, kávézó) Nem kereskedelmi jelleg (munkahelyi étkeztetés, intézmények) · Házon kívüli étkezés szerepének növekedése Változó családi munkamegosztás Rugalmas munkaerpiaci lehetségek Szabadid felértékeldése Nk gazdasági szerepvállalása Kényelmi igény Tradicionális házon kívüli étkezési formák változása

6.3. Kiskereskedelemi tendenciák · koncentráció · fogyasztó szokások átalakulása, megváltozott életritmus · vevi elvárások emelkednek · kiskereskedelmi márkák szerepe n · eladói terület n · kiskereskedelem alkuereje n · Hazai kereskedelem melyik tendenciát követi: -Angol: több szolgáltatás, magasabb ár -Német:ár és diszkontorientált -Francia: hipermarket



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 10.16-2 2008 2008/2009-1 2009 4. óra 4.előadás 7. gyakorlat adatbázis kezelés állampolgári ismeretek analízis articulation ásványtan bácsó sándor bce biotermékek cad rajz diffúzió egyéb ergonómia etnicitás európai civilizációk eredete falusi turizmus fizikai+kémia gyakorlatok gyep inflog informatika is görbe kiállítás kiefer ferenc konzultáció környezetvédelmi mikrobiológia közigazgatás krúdy lengéstan mechanika metafora okj pénzpiac petőfi rejtett dimenziók sql sűrűség szervetlen terminális tételek tolsztoj vállpénzügy vizsgához