Feladatgyűjtemény
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiKémiaJegyzetekFeladatgyűjtemény
2008.12.18 18:34:44
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
2
Vqgyesszázalék: (n/v)%
A kérdéses komponens tömege az elegy l00 térfogategységnyi mennyiségében.
Mértékegysege: g /l00cm3; kg l100dm3
A kérdéseikomponens moljainak
..Mértékegysége:moUdm3 Normalitás:
száma az e|egy egy dm3-ében.
A kérdéseskomponens gE-einek (gramm-egyenértékeinek) a szám a az e|egy egy dm3-ében. (A gE-nyi mennyiség az adott reakcióegyentetbl számítható.) Nem sI mértéÉegy;ég, használaia
kerülend, de'több he|yen még ma is hasznalják'
Moltört: x A kérdéses komponens molszámának
és az elegy összes molszámának hányadosa.
xi
:
,,,
=L.
2,,
i=l
(dimenzió né|küli szám)
Mo|száza|ék: X
7o,
mo| oÁ (anyagmennyiség
száza|ék)
A kérdéses komponens moljainak
X1
száma az e|egy 100 mo|jában tehát:
:
100 x;
Higítás: v
mo|aritás reoiproka' vagyis az e|egy annyi dm3.e, amely a kérdéses komponens me n nyi s égét tarta|maz'za' Mértékegysége:dm3imol
A
l
molnyi
oldhatóság: A telített oldat koncentrációja.
Mértékegysége:
o|dott anyag g-jainak száma l00 g o|dószer
A te|ített o|dat töme gszáza|ékos összetéte!éve| is megadható az o|dhatóság.
J
1.
Mintapélda
50,0 cm3, 1,59 g/cm3 sniség szén-tetrakloridban 2,Oo gjódot oldunk fel. Mekkora|esz az így keletkez oldat (rr/m) 7o-os
öss.zetétele?
.
]|,Íegoldas:
V (CCl4) = 50,0
q
(CClc)
m
(It
: :
cm3
1,59
d"*t
2,00 g
(rn/m)% - )
50,0 cm3
CCll tömege: 50,0 cm. . l,59 g/,^u
: :
79,5 g
A keletkez jód o|dat tomége: 79,5 g+ 2,00 g
2
x
I Iz
l|o-" gl,5g
g I,
8l,5 g
81,5 g oldatban 100 g oldat
-:
.2 _
2,45(m/m)oÁ
2. NIintapélda
Hány gramm a (rnlm) 7o-os réz-s zu|fát oldatban kell fe|oldani 200 gramm kristályos réz. szulfátot, ha l6 (m/m) %-os o|datot kívánunk etállitani? A kristályos réz-szulfát képlete. CuSol.5 H2o, vagyis l mo|, azaz 249,5 g kristályos só
l59,5gCuSol-bólés90gHzo.bóláll.Számítsukkia2O0gsóösszetételét!
Megoldas:
Ha
akkor
2+g,5g CuSOa.5
200 g CuSOr.S
HzO-ban
159,5 g CuSO+,
Hzo-ban
x g CuSOa
x:
127,85 g CuSOa
Ha 200 g CuSo+.S H2o-t feloldunk y gramm a (n/m) oá-os oldatban, akkor az oldat tömege (200 + y) g, M oldott anyagé pedig (|27,85 + 0,04 y) g lesz.
.
Ha
100
g g
16
g e
CuSOa
CuSO+
akkor (200 + y;
(127,85+0,04y)
y:798,75
g
Tehát 798,75 g a @/m)oÁ-os oldatban ketl fe|o|dani aítOag kristályos réz-san|filtot.
4
3. Mintapé|da
hogy 10 (m/m) oÁ-os oldatot kapjunk? [ It4(NazSou)
Milyen törnegarányban kell összekeverni a Ü,1 mol/dm' koncentrációjú (megközelítleg l g/cm3'sniség ) nátrium-szulfát oldatot és a szilárd Glauber-sót (Na2so4. l0 H2o) ahhoz,
dmol
I
:
|42 glma|; M(}IazSol.10 H2Q
'
:
322
Mcgottlas:
Legyen.a kiinclu!ási oldat tornege x gramÍn, a Glauber-só tom;ge pedig y gramm" Igy az tlj oldat tömege (x+y; gíamm. Számítsuk ki az oldat nátrium.szulfát tartalmát!
Ha akkor a:
i000
cm3 oldatban 0,1.14? Íi NazSO* xcm't oldatban a g NazSO+
0.0142'x gNa2SOa
Í4uk fe|, hogy y gramÍri szilárd Glauber-só mennyiNazS0a-t tarta|maz!
142 g Ha 322 g NazSOr'10 Hz0-ban .akkor yg NazSOa'l0HzO-ban bg
NazSO+, NazSO+
b: Fia
0,44'y gNa2SOn
lCO
g oidatban
10
g g
NazSOr,
akkor
(* * y) g
oldatban
(0,0142x + 0,44y)
NazSOr
x:y.3,98,1:4:l
Tehát 4.l tömegarányban
4. Mintapéda
kell keverni az oldatot és a szilárd sót.
osszeontünk 557 g 2a ftYlm) %-os salétrornsav oldatot ó00 g 67 (m/m) oldattal. Mekkora |esz az így kapott olttat (m/rn) %-os koncentrációja?
Me8oldó,s:
o/o-os salétromsav
Ha akkor *:
127^g
l00
g oldatban 2a g 557g oidatban xg :l
a
ÉINo:
aHNO:
l 1,4 Easalétromsav.
l00s
. 2ag
l l.4 g HNo.l, tehát aze|so oldatban
1
A második oldat 67 (n/m) %.os. Így
:
Ha akkor
y
ti.
g oldatban 67 g aHNOr 6009 oldatban yE aHNO:
100
4O2
' : *5 .67 g : l00g :
Az oldott anyag tömege:
Iey az
gHNo3, tehát a második o|dat salétromsav tarta|ma 4o2 g.
Osszeöntés után az oldat'tomese:
557g +
6009: ll57g
4029:
513,4
111,49 +
gH\O3
. 5l1z oldat - --'t8.too
lr57 g
:44,37 (mlm) %-os
Afeladatazn.,,keverisi''egyenlettelismegoldható.
A keverési egyen|et:
mr . ór + m2 . Cz
:
(ml +
m2).c.3, ahol mr illetve
C3 & keletkezett
m2 a két kiindu|ási oldat tomege,
cl illetve cz a kiindu|ási oldatok'
esetleg tömegtörtben megadva).
új o|dat.koncentrációja.(tömegszága|ékban,
Igy
:
, 557'20 + 600'67 : (557+600).c, lll40 +40200 :ll57.cr
tnt .
Ct !
Ín2. c2 = (m' + m2) j
ca,
'
,.,
S.Mintapé|da
B l90 .80 "C;on telített mangán(Il)-szulfut-oldatot MnSol.4 Hzo válik ki.
Megoldas:
50 "C-ra |ehttink, 10 g Mekkora a vízmentes só oldhatósága 50 oC-on, ha 8o oC.on vízben 72,6 gvízmentes só o|dódik?
:
l00 g
l00 g 80 oC-on telített MnSo+ o|datban x g só és (100 - x) g vizvan. Az o|dhatósági adat a|apján fe|írhadirk:
72,6 x '100 100 x x = 42,01
Tehát a l00 g 80 "C-os o|dat 42,06 g sóbó| és 57,94 8 Hzo-ból á|l.
6
S'amítsuk ki a l0 g MnSoa.4 Hzo összetételét!
Ha akkor
y=
223 gMnSOr.4
10 g
MnSod.4HzO
HzOtartalmaz
tartá|maz y g
151
MnSo4-t
g MnSOa.t,
"
6,'119 MnSOa
Tehát az oldott anyag tömegcsökkenése 6,77 g, az oldószeré pedig (1O - 6,77) g: 3,23 B, az oldatban marad (42,06 - 6,77) g 35,29g MnSol és (57,94 - 3,23) g = 54,718 Hzo.
:
iw
Ha
akkor
54,71
100
g
g
old HzO old
HzO
zg
35,2
g
MnSOa-t,
MnSOr-t.
Tehát 50 oC.on 64,5 gMnSOl o|dódik l00 g vízben.
6. Mintapé|da
z:
64,5
g MnSOa
Hány dm3 standard állapotú hidrogén-k|orid gÍutke|| l dm3 deszti|lá|t vízben elnyeletni, hogy a legöményebb, azaz 38 (m/m) 7o-os sósavoldatot kapjunk?
Megoldds:
Vrro : Vuo :
(nvm) %a
I
dm3
38
m
: V'q :
1000cm''l g/crn:
:
10009
:
? (dm3)
Standard ál|apot:
t:25
oC, p :0,1 MPa, Vr.a:24,5
dm3
oldjunk fe!* g HC| gíut, ekkor
(1000+x)g
100
g
oldatban oldatban
xg
3S
HCI
g HCI
x _ 1000+x 38 100
x:612,99HCl,
Mivel
Y
Tehát
MHct
:
36,5 glmo| n=
_3!2E- :
36,59
:
16,79 mol. 24,5 dm3/mol
:
lmol
|6,79mol HCl, ez standard könilrnények kozött:
dm3
4l1,355
l
dm3 desztillált vízben 4t
l,355 dm3 standardállapotú HC| gázt kelt felo|danunk'
7.
Mintapé|da
:
.
.
oldatosszetételétmol/dm3-b9n'moitortbenés.rnolYn1ban|
A metanol 10 (m/m) *o.os vizes o{datának siinÍsége20 oC.on q9815 E/"*, Adjuk me9 az
Mesoldas: 'c: I0 (m/m)% q:0,9815d"'.
'
i.
' ,
'
molaritás moltört (x",,o,): ?
(mol/dm3) :
,|
mo|sziua|ék(X",,o,):?
A
metanol 10 (m/m) 7-os,
tehát l00
g oldat.o-an
figye|embe uéve,.ez
van l0
g,
CH3OH' az oldat siirségét
.'
.
.
V-
fu:
S
loos ---o
I
0,981-sg
cm'
::
101.885 cm3 oldattér|ogatot jelent.
-
Ha akkor
.:
I
l00Oem3'oldatban
98,15 g
101.885 cm3 oldatban
10
v'
g a CH:OH,
1AO\cm3 Y': :.-----T.l0.q : - l0l,885ar'
CÉ{:oH #h:
]
N'livel hi rr,on
Mivei
'.
:32
glmol, igy, ncn,on =
3,062 mol.
Tehát az oidat 3,a67 molos (moVdm3 koncentraliójú;.
1Oc-e oldatban 10 g a metano|' ebból következik, hogy
9a gaviz. Aviz mo|száma tehát
n,o =
f, lö
9o
mert M rro
lI
:
18
t.: . CÍ{,oÍI
nu nu
IlcaroH + ll Hza
.
metanolra nézye.
32'
l0,*"] 90,
18
10 ?')
a3125 fi?t?{r{
_ 9,3 125
5,31,25
= 0,0588.az oldat mo|törtje
'
X",.nn
:
Xcn-ox ttr 3v't
.l00:0,0588 .l00
= 5'88 oÁ a rnetanol mo|száza|ékos koncentrációja-
Fetadatok
1.
2.
Hány g nátrium=klorid és hány g víz van 550,0 g l2 (n/Ín) 9Á-os konyhaso oldatban?
.Hány
..
g kaicium-klorid és hány g,vizvan 550'0 g 12 (rrlm) oÁ-os kalcium-klorid oldatban?
1 .7.
3.
Hány g ká|ium-nitrátból és hány cm.. vízb| készült a 25,O g 9,0 (rr/m) %-os kálium. nitritcldar?
I
4. 5. 6.
7
l00,0 cm3 desztillált vízben 5,00 g konyhasót o|dunk. Hány (rr/m) %-os lesz a keletkez oldat nátrium-k|oridra nézve és mennyi lesz a koncentrációja molsázalékban megadva?
l5,00 g szén-tetrakloridban 1,00 g jódot oldunk fel. Mekkora lesz az o|dat (m/m) %-os
ósszetétele?
Hány g 8,0 (m/m)
o/o-os
oldatot készíthetÜnk36'45 g konyhasóbó|?
.
250,0 g 8'0 (m/m) 7o-os konyhasó oldatot készittink. Hogyan járjunk el?
8. 9.
30,0 g l0,0 (m/m) oÁ-os kálium-nitrát-oldatot hogyan kell elkészíteni?
Hány dm3 standardállapotú hidrogén-k|orid-gitzt kell vízben elnyeletni,' ha 400 g 38,0
(m/m) oÁ-os sósavoldatot akarunk elállítani? Hány cm, desztillált víz kell ehhez?
10. Hány g.5,0 (m/m) %-os oldatban van ugyanakkora tomeg oldott anyag, mint amennyi 25,O g l0 (m/m) oÁ-os oldatban van?
l
l.
Hány g l0,0 (rnlm) 7o-os oldatban van ugyanannyi oldott anyag' mint amennyi t só,o g 2,0 (m/m) oÁ-os oldatban van? nátriunr-hidroxidot. Mekkora ennek anyagmenn yiség-százalékos nátrium-hidroxid tartalma?
12, Felo|dunk
l80 g vízben 80 g
az
o|datnak az
13. Hány cm3 abszo|út alkoholbói készült a 80 (ViV) %-os etanoltartalmú etanol-viz e\egy
100,0 cm3-e?
oÁ etano|t 14. Hány cm3 abszolút alkoholból készti|t az 58O cm3 térfogatú,70 (V/V) tarta|maz et anol-víz el egy?
i
5
Számítsuk ki' hogy hány (m/m) Yo-os az50 "C-on telített kálium-klorid-oldat, ha 100 g víz 50 "C-on, 42,6 g KCI-ot old?
100 g KNO3 oldat?
100
16,
oC-on
viz24,09 kálium-nitrátot old fel. Hány
(rrv-,m)
%-os a l00
oC.on
telitett
17. Hány g nátrium-hidroxid és viz szÜkséges 4 dm3 la (m/m) %.os nátrium-hidroxid-oldat z? készítéiéhe A 14 (rr/m) %-os NaoH oldat snisége l,1 i6 g/crn3'
l8.
Hány g kálium-karbonátot tarta|maz2 dm.. l6 (mim) Yo-os, |,149 glcm3 sniség kálium. karbonát oldat?
19. Hány g kálium-hidroxid szükséges 1300 cm3 a6 (m/m) Yo-os, 1,465 glcm3 sniség kálium-hidroxid oIdat készítéséhez?
20. tLány (rr/m)
Yo-os
aza nátrium-karbonát oldat' amelyet 5 g NazCo:.10 Hzo.ból és 50
cm3
vizb| készítettünk?
9
t
2l.
Hány (rr/m) oÁ-os az az oldat, amelyet úgy készítettünk, hogy 50 g kristályos réz-san|fátot
(CuSo+.5 H2o) feloldottunk 45a g vízben?
cm3
22. l80
vízben l6 g kristályos cink-szulfatot (ZnSo.r.7 Fi2o) oldunk fe|' Hány (n/m)%-
os oldatot kapunk?
23. Hny (rrlm) ,Á.osaz az oldat kalcium-k|oridra nézve, melyet úgy készitettünk, hogy 60 cm3 vízben 10 g kristályos kalcium.kloridot (CaCli.6 H2o) o|dottunk fe|?
24
5 (m/m) o/o-os oldatot kapjunk?
l00
g
kristá|yos nátrium-szulfáthoz (Irla2Sol.l0 H2o) hány cm3 vizet ke|l adni, hogy
25' Mennyi kristá|yos magnézium-szulfát (MgSÜc.7 Hzo) szükséges 225 g 5,37 (m/m) %-os
magnózium-szulfát oldat elkészítéséhez?
26. Hányg 5,5 (m/m) %-os oldatot |ehet elá|títani 30,5 g kristályos réz.szu|fatbó|
(CUSO+'5 Ii2O)?
27' l40 g 6,7 (mlm)
7o-os nátrium-karbonát oldat e|kószitéséhez hány g kristályos nátriumkarbonátra (Na2Co:.l0 H2O) és hány g vízre van szükség?
,
28. 2aa dm3 standard á||apotú ammóniagázt elnyelettink 1 dm3 vízben. Hány (m/m) %-os
ammóniaoldatot kapunk? Mennyi |esz az oldat koncentrációja moltörtben?
29 l,5
dm3 ammóniára nézve 25 (mim) 7o-os oldatból (srrisége 0,9l g/.'.) me|egítéssel kizzúk az ammóniát. Hány dmj standardállapotú ammóniagáz keietkezik?
30. 0,5 dm3 37 (rr/m) oÁ.os sósavat (snisége l,lo lem3) forrásig melegítünk. az o|dat
koncentrácija az eltávozó hidrogén.k|orid-gÍnmiatt2Ü,2 (nVm) oÁ-ra csokken. Hány dm. standardál|apotú hidrogén-klorid gáz távozatt e| az oldatból?
3l.
Hány g nátrium-k|orid krlstályoso.dik ki a 80 "C-on telített oidat 800 grammjából, ha oC.on 38,4 g NaCl/l00 g víz 10 "C-ra htjk le? oldhatóság: 80 és l0 oC-on 35,8 g NaCl/lOO gviz.
32. Hány g kristá|yos réz-szulfátot (CuSo+'s H2o) ke|| hozzáadni a 250 cm, 8 (m/m) %-os ' i,084 E/"^'stiruség réz.szul{át oldathoz, hogy telített oldatot kapjunk? oldhatóság.20,7 g CuSo./l00 gviz'
33. l00 g 20'C-on telített vas(il)-szu|fátot felmelegíttink 80 "C-ra. Hány g kristályos vas(Ii).
szulfátot (FeSo+.7 H2o) |ehet még oidani ebben az o|datban? oC.on 43,6 gFeSoq .7 H2o oldódik oldhatóság: 20.C-on 26,5 gFeSol .7 \I2o,80 100 g vizben?
34. Hány g tinrsó KAl(So+)z. 12 ÍI2o kristály956dik ki, ha 200 g 80 oC.on telített oldatot 20.C-ra Iehtjük? oldhatóság: 80 "C-on 7l g KAI(Saiz l l00 g víz, 20 "C-on 5,9 KAl(So iz l 100 g víz.
35. Hány g CaCl2.6 Hzo kristályosodik ki, ha l00 g l00 "C-on telített oldatát 20 oC.rahtjük? oldhatóság: 100.C.on l59,0 g CaC|z.6 H2o, 20 "C-o1 74,5 gCaClz.6 lH2a / l00 g víz. 36. Mennyi a nátrium-hidrdogén.karbonát oldhatósága 20 "C-on, ha l00 g 60 "C-on telített oldatból 20"C-ra lehiitve 5,75 g nátriurn-hidrogén.karbonát válik ki? l00 gvíz 60 oC-on 16,4 gNaHCOr-ot old.
37.
A nátrium-karbonát telített vizes oldata 20 qC.on 17,7 (rnlm) Yo-os, 80 .C-on 31'4 (m/m) Yo-os. Hány g 80.C-on telített oldatot kell késeíteniahhoz, hogy 2Ü .C-ra va|ó htés.után l00 g kristá|yszóda (NazCo:.l0 H2o) váljon ki?
38. Hány g kálium.szulfátot tartal maz 23O cm' 99
/d*'
koncentrációjú oldat?
39.
kristá|yos.trinátrium-foszfát (NalPoq.l2 H2o) 75 "C-ra me|egítve megolvad. képzd oldat hány g trinátrium-foszfátot tartalmazliterenként? Az oldat snisóge. 1,466 glcm3.
4
A
Az
igy
40. 70 g ecetsavat és 150 g vizet elegyítünk' Az oldat snísége0'C-on 1,O49 glan3, 40 oC-on pedig |,a25. Mennyi a J
4t. Egy 75 légköbméteres |aboratórium légterébe1 kg szén-dioxid-gáz jut. Hány (vN\ o/o szén-dioxidot fog tartalmazni a |eveg, ha az eredeti Co2 tartalmát elhanyagoljuk és feltételezzuk, hogy a Coz saját térfogatáva| egyenl térfogatú ler'egl szorított ki a
Iaborbó|?
42.
l0 g hidrogént és 5,0 g szén.monoxidot tarta|mazgázkeverék hány (V/V) Y,-os?
43. Hány g szén.monoxidot kell 7,35 dm3 standardállapotú szén-dioxidhoz keverni, hogy a géue|egy 25 (vN) Yo uén-monoxidot tartalmazzon?
44. Hány (VA/) % etanolt tarta|maz aza3,2dm3 elegy, melyben I25 cm3 a|koho!van? 45. Hány (V/V) %-os a szobahmérsék|eten brómmal telített víz (brómos víz), ha 50 cm3 o|dat l,7 g brómot tarta|maz? A bróm snisége 3,72 glam3. 46.
Az etanol vizze| va|ó elegyítésetérfogatcsökkenéssel jár. 52
H1n{
l,5
96,3 cm3 térfogatúelegyet ad. Hány (v/V) oÁ-os alkoholra nézve az elegy?
em3
etanol és 48 cm3 víz
o|dat
47.
g
nátrium.hidroxidot kel| fe|oldani
készitéséhez?
48.
2
dm3
o,5 mol/dnr3 koncentrációjú
dm3 0,5 mo|os ammónium-nitrát oIdat elkészitéséhez hány g
NH,rNo:-ot kell bemérni?
49. Hány cm3 0'2 moVdm3.es sósavoldat tartalmaz ugyanannyi mint amennytt az 50 cm3 2,5 moVdm3-es oldat?
50. 600 cm3.0,25 mol/dm3 koncentrációjú trinátrium-foszfát
g oldott hidrogén.kloridot,
nátriumion van?
oldatban hány mol és hány darab
!t
5l.
450 cm3 0'6 mol/drn3-es kénessavoldatbót me|egítésse| kiírzzuka kén.dioxidot. Hány standardállapotú Soz keletkezik?
dnr3
52. l00 g vízben 40 dm3 standardáilapotú ammóniagázt nye|etünk el. siirusége a,92 glcm3 ' Hány mol/dm.-es ammóniára nézve az o|dat?
A
keletkezett oldat
53. Hány mol/dm3 koncentrációjú a37 {mlm} oÁ-os és l,i9 kgldm3 sriiség sósavo|d.at?
54. Hány (m/m) %-os a l0,0 mol/dm3.es, 1,t60 kgidm3 siinÍségés az 1,0 mol/dm3-es, |,O|7 glcm3 suruség sósavo|dat?
55. Hány (m/m) %-os az 50
(V/V) %-os alkoho|-víz elegy, melynek snisége 0,930 glcm3? vízmentes alkoho| srusége 0,789 9.*,.
A
56. Hány térfo gatszáza|ékos az 50 (nvm) .7o-o*, O,g|4 vizmentes alkohol srusége 0,789.g/cm3.
d"*,
sÍiniségalkoho|-víz elegy? A
Mennyi a snisége annak a kénsavoldatnak, amely |iterenként t268 gkénsavat tarta|maz és 75,50 (rrlm) oÁ.os?
5s Egy
59. 60.
sósavoldat literenként 36ó
g sósavat
srusége?
tartalmaz és 3l ,52 (m/m) oÁ-os. Mennyi a
A
|0 mol/dm,-es kálium-hidroxicl-o|dat 39,9 (m/m) Yo-os.Mennyi a sisége?
Mennyi annak az arnmóniaoidatnak
literenként és |6,22 (rrlm) %-oS?
a
srusége, amely
|52 g ammóniát Ez az
tartalmaz
61.
kálium-nitrát oldhatósága 20 .C-on 3l"6 g KNo3il00 g viz. 279,| gKNoi-ot tarta|nlaz. Mennili azo|dat siinisége?
A
o|dat literenként
62. 250 cm3 2 mol/dm3 -es kénsavoldatot és 3CI0 cm, 35 g/dm.3-es kénsavo|datot Összeöntünk. Adja meg a keletkez o|dat koncentrációját mol/dm3 és y'dm3 egységben!
l dm3 2|,0 (m/m) %-os (l,l05 g/cm.. sruség) sósavo|dathozhány dm3 5,l5 (n.Vm) %-os (l,025 d"'' sníség)sósar.at kell adni, hogy pontosan 10,00 (nilm) %-os áldatot
nyerjünk?
. 64. 150 g 1 (rn/m)
65. 80
oldathoz hány gramm l0 (mlm) oá-os' nátrium-nitrát. oldatot kel| adni, hogy pontosan 5,00 (n/*) 7o-os o|datot nyerjünk?
9/o.os nátrium-nitrát
Hány (m/m) %-os oldatot kapunk?
g 5 (nr/m) oÁ-os és |70 g
n @nfl
oÁ-os nátrium-hidroxid oldatot összekeverünk'
66. 500 cm3 0,l molldm3 koncentrációjú sósavo|dat készitéséhez hány cm3 koncentrált sósavat (36,23 (m/m) o/o-os, l, l8 g/cm3 sniség) ke|l higítani?
67. 500 cm3 vizhez hány cm3 98 {m/m) oZ-os kénsavat (snisege
pontosan 20 (m/m) oá-os kénsav oldatot kapjunk?
l,80 kg/dm3) kell adni, hogy
L2
68. Hány
g/cm3 siirségti sósavoldatot kell felhigítani' hogy 20O cm3 10'2 moVdrn3 -es oldatot kapjunk?
cm,
3urrlm) oÁ-os,l,l9
69. l0.2 moVdm3-es salétromsav 10 cm'.ét a./ kétszeresóre, b./ otszörosére és c.l tizszeresére hígítjuk.Milyen koncentrációjú oldatokat kapunk? Negatív hatványkitevs alakban adjuk meg!
70. 350 g a0 (m/m) %.os kálium-hidroxid oldatot l3 (m/m) 7o.osra kell higítani. Hány gramm víz szükséges? 71. 3 dm3 65,2 (mlm)oÁ.os kénsavoldatot, melynek srsége l,56 g/cm3 vizze| |7,O (mlm) %o sra kell hi gítani. Mennyi vízhez. ke|| hoz-zitönte ni?
oá-os oldat és 72. Ftány (r,/m) 7o.os hidrogén-bromid- oldatot nyerunk 22,5 kga8 (m/m) 12,5 kg víz összeontésével?
73. 5.10.2 moildm3-es
sósavoldat 500 cm3-ét vizze| 2,0 dm3-re higítjuk. Adjuk meg a
keletkez oldat koncentrációját mo|/dm3 és g/dm3-ben!
74.
Hány cm3 35,2 (m/m) %-os
sósav^oldat (snisége 1,,|7 glcm3) szükséges 300 cm3 26,2 (m/m) %:os (snisége 1,13 glem" ) sósar'oldat elállításához?
75. Hány
e|párologtatni 2O0 99 (n/m) 7o-os.vas(Il)szu|fát oldatból, hogy 20..CoC-on 62,1 gFeSo+'7 H2o/l o0 gvíz, on te|ített oldatot kapjunk? oldhatóság: 20 oldat 20 (rrr/m) oÁ-os legyen?
g vizetkell
76. Mennyi vizet kell elpárologtatni 400
g 16 (n/m) 9ó-os cukoroldatból, hogy
a betoményed
77.
Egy cukorgyár naponta 300 tonna cukorrépát do|goz fel. l00 kg répábót l30 dm3 nyers cukor|evet nyernek, amelynek snÍsége 1,103 g/dm'és cukortartalma 7,5 (m/m) %. A nyerslébl szirupot készítenek,me|ynek cukortartalma 90 7o. lv{ennyi vizet kell naponta
e|páro|ogtatni a nyerslébl?
78. 30 (nr/m) oÁ-os 1,33 il,^, stiniség nátrium-hidroxid oldatból 750 cm' 2,0 mol/dm3 koncentrációjú oldatot kell készíteni. F{ány em' 30 (r'lm) 7o-os nátrium-hidroxid oldatra van szükség?
79. Mennyi annak az AgNo3 oldatnak a g/drn3-ben kifejezett koncentrációja, amelynek 750 cm,-ében L2,75 gAgNo3-ot oldottunk fel?
80. Hány g
NazSzol-ot tartalmaz 175 cm3 \2:4 8ldm3 koncentrációju NazSzo3 oldat? Co(No:)z oldat koncentrációja g/dm,-ben?
81. Mennyi a 0,5 n
82.
Egy vízmentes és egy kristályos
al.unrítrium-szul|átot, [Al2(Soa):.l8H2o] tartalmazó keveréket a keverékkel azonos tömeg vízben oldunk' Az oldatban.az alumínium-szulfát mbltörtje ugyanakkora, mint a szilárd elegyben a vízmentes sóé. Adjuk meg a sókéverék osszetételót ma|oÁ.ban kifeiezve!
.
83' Hány cm' 2
n
H2Soa oldat szükséges 500 cm, g,5 n oldat készítéséhez?
84. Mennyi vizetkellhozzdadni 100 cmt I n oldathoz, hogy 0,05 n oldatot kapjunk? 85. Rendelkezésünkre ál| 2 mo|os NazCor o|dat, hogyan készíthettinkbe|le
oldatot?
l
dm3 0,25 n
86. Hány g HzSo+-et tarta|maz 5 dm3 0,l n H2So+ oidat?
-
8?..t{ány cm' 16 (rrlm) oÁ-os
elállításához?
n
(1,ll
g/cm3 srseg)
HzSol szükséges 4
n
dm3 o,5.n HzSo+
88. l dm. pontosan 0,05
bemérni?
HCl oldatot kell készítenünk |,2O4
HCt oldalbó|. Hány cm3.t kell
l4
II. SZTOCHIOMETRH
viszonyaival foglalkozó része. Az elemek és vegyületek összetételének jellemzésére a kémiai képleteket használjuk, amelyek jelzik az anya1 minóségi (az alkotó atomok vegyjele), ill. mennyiségi összetéte|ét (vegyjel után-alsó indexbe írt egész szám)' onállóan is|étezó, diszkrét rnolekulákból álló elernekre ás vegyü|etekre a molekulaképletet használjuk, amelyben a vegyjelek után írt irulexek a molekulában ténylegesen elforduló atomok számát j elentik.
pl. PrOro, Os,
A sáöchiometria
a kémiának a vegyü|etek összetételével és a kémiai fo|yamatok mennyiségi
Clz
stb.
jelöljük, arnelyekben az indexek csupán a felépít atomok arányát jeloiik.
pl. K2Cr2Ou, SiOz stb.
diszkrét molekulával nem rendelkez anyagi ha|mazok (atomrácsos és ionrácsos anyagok), korlátlan számú atombó| álló óriásrnolekuiák ÖsszetételétsáÖchiometriai képlettel
A
molekulával nem rendelkez elemek (arnelyek férnrácsot Vagy atomráosot képeznek) esetében az atom vegyjele egyttttal az elem képletétis jelenti' (A nemesgázok esetében a vegyjel molekulakép|etet is jelent.) A gyakorlatban éles határt nem húzunk a sztochiometriai. és a mo|ekulaképlet közó. Pl. a diszkrét rnolekuiaként e|forduló AlzClo-t legtobbszor sáöchiornetriai képlettel (AlCl:) jelol.iük, ami a számítások során semmilyen problómát nern okoz. A kémiai folyamatokat reakcióegyenletekket szimbolizáljuk, arnelyek minségi és mennyiségi összefiiggést állítanak fe|az egymásra i:ató anyagok (ba| o|dal) és a termékek (iobb " o|da|) között. A minségi osszefuggést a képletek, a mennyiségi összefuggést a képletek eltt á1ló molszámok (egész számok) je|entik. Helyesen megállapított molszámok esetén az egyenlet két oldalán s""'"pi atomfeleségek szárr.,'a külön - kulon is nregeg,vezik egymással. Gyakran találkozunk olyan reakciókkal' ame|yek elektrolit oldatokban játszódnak le és a reakció általában csak az egyik alkotó ionra jeliemz. Ebben az esetben a reakcióban változatlanul maradó ionokat nern is jeloljük, ket elektrornos toltéssel helyettesítjuk. Az ilyen ionegyenletek a kémiai reakció |ényegétszem|é|etesebben fejezik ki.
A
pl.: CC4:' + 2iH*
:
COz + H2O
és
Az ionegyen|etek a|kalmazása során további követelmény' hogy az egyen|oségjeljobb bal o|da|án a toltések összege egyen| |egyen.
t.
Mintapé|da (Képletek meghatározása)
H:1,0.
Egy adott kétértéksav szabályos és savanyú káliumsójának moiekulatomege úgy aránylik egymáshoz, mint 68ls7. Mennyi a sav relatív molekulatömege? Atomtomegek : K : 39,0 ;
t:
Meqoldd.s:
!5
A kétér.ték általános képlete: }{2A sav A szabá|yos és savanyu K-sója pedig KzA, ill.
molekulatÖmegének az at ány a:
KHA
kép|ettel jellemezhet.
A két só
M(K2A)
/
M(KHA) :87.l1*. .. savanyú só mo|ekulatomege iesz a kisebb)
Az egyenletet megoldva, rrregkapiuk a savmaradekgyök moláris törnegét:
6s (2.3e.
?
=:rt;fe+l+A)
Ebbl a sav mo!áris tomege: 96 + 2.l
: 98
(Tehát a HzSO+)
2. Mintapétda. ( Képtetek meghatározása)
nitrogén-oxid gin snisége standard korulmények kozott |,796 Nitrogéntana|ma 63,64 %.Mia képlete? Atomtömegek: N : l4'0 ; o : l6,0
Egy
9d.'.
Merotlclgs:
1 rnolnyi 24,5 dm'.
giu
térfogata standard korulmények kozött (25'C-on; La1f25 Pa nyomáson)
1
A sruség ismeretében az
24.5 drn3/moi'1,796
dd*t :
molnyi gáz tomegét számoini tudjuk:
44,0 g/mol
(Azaz rende|kezésünkre áll a nitrogén-oxid moláris törnege).
I mohiyi N*o, gáz - N tarta|ma: 44,O g. a,6364 otartalma. 44,aF
:
2.8,0 g
ió,og)
:
16,0g(vagy 44,0
g
(1 -0,6364):
A tömegarányokat (mp : rn6 : 28 ..|6\ az atomtömegek segítségévelmoiarányokká alakíthatjuk úgy, hogy indexként kis egész számok adódjanak.
ílN.Ílo:14'|6 Íl tv . Íl.o : 2.. I
".28,Ü8
28
16
A nitrogén-oxici képlete: N2o (dinitrogén-oxid).
3. lVIintapéldn (Reakciók)
Egy vasércet, amely 8l,6 (m/m)
%o
vas(Iil)-oxidot tarta|maz, nyersvassá reduká|nak a
Fe2Or+6
:
Fe +CO
kiegészítend reakció szerint. Hány tonna 91,2 (m/m) o/o SZlnet tarta|maz koksz kell ó,45 t vasérc redukciójához, és hány tonna 97,3 yo színvasat tartalrnaz nyersvas keletkezik? Atomtömegek: Fe : 55'8 ; C .. |2,0 ; 0 : 16,0.
Megoldcis:
A kiegészített reakcióegyenlet
a következ:
FezOs+3C:ZFe +3CO
A korrekt reakcióegyenletb| látható' hogy
és keletkezik 2 mol Fe.
1 mo| Fezos redukciójához 3 mol
C szükséges
Számítsuk ki a vasércben lév Fezos anyagrnennyiségéti
6,45t vasércben 6,45.0,816
5263,Lkg / 159,6 kg/kmol
:
:
5,2632t Fezo:van, amely
32,98 kmol
a)
32,98kmol Fezol redukciójáh az3.32,98kmol 98,94 kmol . 12 kglkmol : 1,l873 t tiszta szén.
:
98,94 kmo! C kel|, ame|y
F;zt a szenet mennyi
koksz tartalmazza? 1'l873 t szén 1,l8?3 l.a,9|2: 1,30 t kokszban
l t kokszban 0,g|2t e|emi C van, akkor van. Azúa redukcióhoz |,3 t koksz ke|l.
Ha
b) 32'98 kmoi Fezo: -ból 2.32,g8kmol 65,9ó kmo| . 55,8 kg/kmol :3,68 t.
:
65,g6kmol színvas ke|etkezik, ame|ynek tömege:
A nyersvas vastartalma ismert, azaz 1t nyersvas 0,973 t 'vasat tartalmaz.
Kérdés.hogy a 3,68 t Fe mennyi nyersvasban található?
Ez
ar ány p Ítrral egyszer"Íien számol ható
:
It
nyersvas 0,973 t 3,68 t x
28 = 3,78t nyersvas.
t4
Fe Fe
*:
4. mintapé|da (Reakciók)
Egy telített, nyíltláncú szénhidrogén 0,06 molját 25 aÁ-os levegfelesleggel égetünk el' A keletkez viz és szén-dioxid eltávolitása után a maradék gáz térfogata standard állapotban 58,24 dm3. Mi a vegyület osszegképiete?
Mesoldcrs:
A telített szénhidrogénáltalános képtete CnH2n*2
t
Az égetésreakcióegyenlete.
l-l 1n +1 #2 O,
n
CnHzn*z
*
----,
n
COz +
(n +
i)
HrO
A reakcióhoz szükséges oz mennyisége:
0.06'l-''''lmol ' .t )
Az égetéssorán 25
%-kal tobb:
/a í {''-l- r\ l |
,
)
Yo-os levegf,e|esleget alkalmaztunk, így'a felhaszná|t
az mennyisége is 25
1,25'0,06.'
.
.:í,t||*^|
Ir
\L/
/3n+l\
I
mol
.
Tudjuk, hogy a levegben az Oz 21 (V^/) % (2I rnol %).és a Nz 79 (vlY).% (79 mo| Yo), ebbl kiszámíthatjuk a felhaszná|t leveg (oz és N2 egyritt) moljainak a számát:
1,25.0,06.(+l z ) ...,,- -_,! \ . / mor lcvego mo|leveg. o,2|
A reak.ció lejátszódása, valamint
- u*.|yn"k
mennyisége:
1T,'o..'
a Coze|távo|ítása után a maradék géz
2,38mol ..
ru: ' mol
u /^
a felesleges Oz.bl és a fe|haszriált leveg összes N,-jébl áll.
Vagyis:
rto,: O,Z5.0,06
(.#J*"t
,\
n,.:l-+ 0,21, l.o,79mol ) L
E két molszám összege lesz egyenló 2;38.ca|. 2,38 :0,25 . 0,06
'
(,^.J
lt,tt'0,06'[+.)l
2,38
:
o,ols
l6:3n*1 n:5
|.+rl) +-0,282r+l) ( z --'---\ z
"';;|' . í+l - |' o.2r (2) | L:)
.
]
|.
I
o,,n
.
"
Tehát a telített szénhidrogénösszegkép|ete CsHlz.
'18
.5. Mintapé|da: (Keverék összetétele)
-i
':.
'
Mészk és égetett mész keverékéthevítve szén.dioxid gáz távozik e| abból, és eközben tömege |1oÁ-ka| csökken. Hány oÁ mészko vo|t a keverékben?
M(CaCO3):
Megoldas:
100;
M(CaO):56
Hevítéshatására a mészk bomlik
el:
.
CaCOr:CaO+COz
Vegyünk l00 g keveréket, legyen x a mészk,Y M égetett mész anyagmennyisége a 100 g
keverékben.
Ekkor igaz akövetkez osszefuggés.
' 100'x+56Y:
100.
Hevítésután a keverék tömege 89 g lesz, 'amely csak Cao-ból ál|. Erre a következ matematikai egytnletet írhatjuk fel:
. 56(x+y):89
Az egyenletrendszert megoldva kapjuk, hogy
x (a CaCol mo|jainak a száma l00 g keverékben) : a,25 mo|, ame|y 25 g CaCo:.ía|
egyen|.
Tehát a keverék 25 (m/m) Yo CaCOz-at tarta|maz'
ó. Mintapé|da (Térfogatos e|emzés)
NaoH ol^dat semlegesítéséhezhány cm3 0,5 mol/dm3 töménységíi HzSol .nézve, oldat' szükséges? Hány g/dm3-es }esz az oldat NazSol-ro ha a reakcióelegyet semtegesítés után 250 cm3.re egészídük ki? Atomtömegek: Na:23,0; o : ló,0; H: i,0; S :32,0.
60 g 5 (Í/m) 7o-os
.
Mpspldg!:
Reakcióegyenlet: 2NaoH + HzSoa
A 60
g
:
NazSo+ + 2H2o
M(NaOH):40,0; M(HtSOa):98,0;
NaoH oldatban ó0 . o,o5
M(t{a2SO+):
van,
142,0
Az egyenlet
reakcióba.
.'1 nol, = 0,075 mo|. / érte|mében 0,075 mo| NaoH 0.075 mo| l 2 : 0,0375 mol H2Soa.-va|
3 |NaoH
ame|y
409
:
lép
l9
A szükséges kénsav tér|ogata:
0,5 mol 0,0375 mol
I
dm3
x
: 0.0375.r x - '':- - | :0,075dm3=75cm3
0,5
Tehát 75 cm3 HzSoa oldat szükséges a semlegesítéshez.
A reakcióegyenlet értelmében Ü,a75 mol NaoH-ból O,o375 mol, azaz
0,0375 mol . 142 g/mol
:
5,325 gNazSOn keletkezik.
cm3 oldatban van.
A hígítás után eza sómennyiség 250
l000 cm3.ben négysze r
5,325
g.4 :
ennyi, azaz
21,3 glenne.
Vagyis hígítás után az oldat koncentráeiója NazSoa-ra nézve 2|,3 gldrn3
7.MÍntapé|da(Mtrágyahatóanyagánakszámoiása) szuperfoszfát bal|asztanyagokat tartalmazó mí3trágya, melynek összetétele p|. a következ: 30 % Ca(Ftr2Po+)z és 7o Ya ba||aszt (gipsz, siitimtoi., nedvesség) Mennyi a keverék foszfortartalma PzOs oÁ-ban kifejezve? (Atom- és moltomegek: P: 31; P2o5: |42; Ca(HzPOr)2.234\
Megoldas: Tudjuk, hogy l00 g keverékbi 30 g a foszfortartalmú veg1tilet.
1
mol Ca(HzPOn)z-ban 2 molP van.
2 molP felel meg I molPzOs-nak.
234 gCa(H2POr)z-ban
van
62 gP,
ami nnegfelel 142 g P205-nak
" .J r.r
ll
3og
234g
rl
*=62:-'?os:7,e5g
P;
y:
l42S .7,95;g 629
:
18,20
yG.
B FzOs
Tehát a szuperfoszfát foszfortartalma Pzos-ban kifejezve I8,z
20
Feiadatok
l.
Mi a sztöchiometriai kép|ete annak
9,8 yo
magnézium, l 3,o Yo kén, 26,0 yo oxigén és 57,2 oÁ viz (kristá|yviz)?
a vegyü|etnek, ame|ynek
(n/m) oÁ-os összetétele:
2. Mi 3. 4. 5.
hidrogén és 73,37 Yo brom?
a képlete an_nak.a vegyületnek, ame|ynek az összetéteie:2?,,O4 %o szén,4,60 oÁ
o/o
Mi az összegkép|ete?
Egy szervetlen vegytil et 29,07
nátriumot, 40,55 %o ként és 30,38 Yo oxigénttartalmaz.
Egy három vegyértékfém oxidja 69,925
%o
fémet ta,rta|maz. Mennyi a fém atomtömege?
yo,
Kristályvizet tarta|rnazó vas-klorid (m/m) oá-os összetéte|e: Fe:20,673 CI : 39,386 yo, H: 4,438 o/o, 0 : 35'503 %. Ndia kép|ete?
6. Egy 7. 8.
vegyti|et 43,40 Yo nátriumot, 45,28 Yo oxigént és még egy ismeret|en e|emet tarta|maz. Mennyi az ismeret|en e|em atomtömege és mi a vegyütet kép|ete?
Egy vas-ox id 2,3| 7 grammja 1,677 gvasat tartalmaz. Mi a kép|ete?
Mi akép|ete és hogyan nevezik azt a
63,682
%o
oxigént tarta|maz?
savat, amely a,995.1/o hidrogént, 35,323 % klórt és
9. Mi
annak a vegyü|etnek a mo|ekulaképtete, ame|ynek (gzáttapotban) a kloroform (CHC|3) gózére vonatkoztatott re|ativ siinisége a,736; (nr m) o/o-os összetétele pedig:
54,6 yo szén, 9,09 % hidrogén, 36'3 %a oxigén?
10. Egy nitrogén-oxid gán snisége standard korulmények közott |,796 gld*'. Nitrogén tartalma: 63,64 %. Mi a kép|ete? l i. Mennyi a snisége standard körülmények kozött az ammóniának?
|2. F'gy hidrogén-halogenid gáz snlsége standard kor.i'ilmények kozott 3,3o2 dd*u. Melyik ez a hidrogén.ha|ogenid?
l3.
Hány molekula kristá|yvizzel kristá|yosodik az atumínium-timsó {AlK(Soo)2. x H2o}, ha l0,00 grammos mintáját tömegállandóságig hetitve 5,446 g vízmentes sót kapunk?
|4. Egy alkálifoldfem szulfátja 46,99 oÁ oxigént és 23,56 Ya ként tarta|maz. Mi a vegyiilet
képlete?
t5. |4,3
gkristá|yvizet tarta|mazo szódát (NazCo:.x H2o) addig hevítünk' amíg már további tomegcsö\kenés nem történik. Ekkor a tömegcsokkenés 9 g' Hány molekula.kristályvizet tartalmaz a szoda?
grammját elégetve 1'54 g szén-dioxid és 4,49 g kén-
l6. Melyik azavegyi|et, melynek2,66
dioxid keletkezik?
i
2l
17. Egy standardál|apotban |,|43 gldm3 sniségü gázt oxigénben elégetve |,796 gldm3 sniség gázt kapunk, amely savanhidridként viselkedik. Melyik ez a gáa?
l8. Egy
Hzo, és 1,92 g Soz keletkezik. Allapítsui< meg
szénb|, kénbl és hidrogénbl ál|ó szeíves vegyrilet elégetésekor2,64 8Coz,1,62 g a vegyület sztöchiometriai képletét!
l9,
Ismeretlen összetétel szénhidrogén gín 4aa cm,-ét l000 cm3 ÍLzonos állapotú oxigénnel .C hmérsékletet és reagáitat.juk. A reakció befejezdése után visszaállitjuk a kiindu|ási 0 0,l MPa nyomást' A, iw kapott gaz 8O0 cnr3 térfogatúszén-dioxid. Mi a szénhidrogén képlete?
|,2O
20. Egynyílt láncú dio|efin (CnHz"-z)
g. jának e!égetéséhe z3,9|l g oxigén szükséges. Mi
a vegytilet összegképlete és a neve?
21. Egy kétérték{iszervetlen sav savanyú káliumsójának (KHA) relatív molekulatomege a szabályos káliunrsóénak (K2A) 72,43 Yo-a. A szabályos só o-tartalma 34,73 %. Melyik
vegyületekrl van szó?
22. Egy kereskedelmi pétisó oII.I4No3
komponensek molaránya?
-
CaCo3) nitrogéntartalma 25 %. Mennyi
a
23. Akereskedelmi szuper|oszfátbana hatóanyagon [Ca(H2Po4)2] kíVü167 %gipsz (CaSoa),
illetve egyéb aíiyag van' Mennyi a foszfor-pentaoxidban kifejezett hatóanyag tarta|ma?
24. Egy összetett m{itrágya liatóanyagai: nitrogén 8 7o, t-oszfor-pentaoxid i3,44 aÁ, kálium. oxid 24 Ya. }{ány 0á ammóniurn-nitrátct, kalcium-dihidrogén-ioszfátot és kálium-szrrl|átot
tartaimaz?
25. Egy gazdaságban annyi pétisót szeretnének felhasználni, hogy egy hektár terutet flo|dre számítva a rntrágyában |év nitrogén 185 kg |egyen. Hány kg pétisóra van tzükség
hektáronként, ha tudjuk, hogY a^ pétisó 40 Yo mészkport tarta|maz?' 26. Hány g szénre van szükség l m. standardái|apctvizgáz (Co + Hz )'elállításához?
27. t{ány dm, standardállapotú szén-dioxidra' van szükség 500 kg mészk oldatba viteléhez
(kalcium-hidrogén-karbonáttá való átalakitásához)?
28.
0, 1
t 93 oÁ e|emi szenet tartalmazó izz szénre vízgaztfuvatnak. Hány keletkezik?
ni3
vizgáz(Co+g';
29' Hány
m3 standardállapotú szén.rnonoxid szükséges 1 t vasérc közvetett redukciójálroz,ha az érc vas.oxid tartalrna 85 % Fezo3-nak felel meg?
30. Hány kg kokszra (95 % elemi széntartalommal) van szükség egy tonna vasérc ( 85 %
Fezo.l-nak megfelel vas-oxid tartalommal) közvetlen reclukciójához?
3i.
Hány g vas-szulfidot kell sósawa| reagáltatni 3,5 dm3 standardá|lapotú dihidrogén-szulfidgÍn e|á||itása cél.j ából?
2S
II|. KÉMIAI EGYENSÚLYOK
kiindulási anyagok keletkezése kozben. Ezen reakciók esetében egy id után egyensúly áli be" Ez az egyensú|y dinamikus, mivel mindkét irányban folyik reakció, de azonos sebességgel, így a reakcióelegy Ósszetételében változást nem észlelünk. Ilyen egyensúlyi foiyamatok példáu| a következok:
Sok kémiai reakció reverzibilis, a kénliai reakció termékei is reagálnak egymással
a
2So2 * Q2
lrt2 +
-:.-
25Ü:
2NH3
C2H5OOCCFI: + HzO
3Hz
CzHsOH + CH3COOH
CId3COOH
:>
CH:COO- +
-
ff
gázokná| a nyomástól,
oldatoknál a hígítástól, valamint a hmérséklettl-
Az egyensúly helyzete fugg a kinduiási anyagok koncentrációjátó|,
Vizsgáljuk meg a kcvetkez általános egyensúlyi reakciót adott iiomérsékleten:
aA
+
bB
+
cC...
+
eE + fF...
ahot Á' B, C a kiindulási anyagok, D, szerep| egyitthatók.
E, F' a végtermékek,a, b, c, d' e,
f
a reakcióban
A fels nyíl irán.vában iejátszódó reakció sebessége'
Vr
:
kr [A]" [B]o [C]-.
sebessége:
Az alsó nyil irányában lejátszódó reakció
Vz
:
kz [D]o [E]"
tFÍ
Egyensúlyi helyzetben Vl = V2
k, [A]" [B]o [C]" ..
-
,
ez'ért
kz [D]o [E]" [F]r...
a következ
Áz egyen|etet átrendezve, azállandókat összevonva
osszefiiggést kapjuk:
k2
k| _ Í1 _ _^_
Ín),In)"
[rj'...
..
[a]"la,f[cf
Ez az összefuggés a tömeghatás törvélrye, amely a kérniai reakciók egyensúlyi ál|apotát jeliemzi. A toÍneghatás törvénye homogén és heterogén rendszerekre is érvényes. K a folyamat egyensúlyi ál|andója, a [ ]-ben a kiindulási és a végtermékek molaritásban (moVdm3) kife.iezett egyensúlyi koncentrációi szerepelnek. Az egyensúlyi állandó gíizreakcik esetén a parciális nyomásokkal is ki|ejezhet'
E l ektro l itos
ii
sszoei ó
r
ió
Elektrolitos disszociációról akkor beszélrink, ha egy anyag valarnilyen oldószerben (legtobbször vízben) való oldás vagy olvasztíx hatására toltott részecskékre'ionokra bomlik fel. trzek az elektrolit oldatok, il|etve olvadékok vezetik az e|ektromos.áramot. A tÖmeghatás torvénye alkalmazható olya.rr reakeiókra is. amelyekben ionok vesznek részt, amennyiben az ionkoncentráció olyan kicsi, tehát az oldat olyan tríg (ideális oldat), hogy a
részecskék közötti kölcsönhatások á|talános egyenlette| írható fel:
elhanyagolhatók. Így elektrolitos disszociáció a következ
BA (E
,
B* +
A-
(B' : kation,
A-:
anion)
A folyamat disszociaciós egtenstilyi átlandója (K):
,1\6
cB*'cAcat
A disszociációs ál|andó értékeaz elektrolit ersségéneka mértéke.Azokat az elektrolitokat (pl. savak, bazisok), ame|yek disszociációs állandója K < 10.u g/eftge, K > 10.n közepese'n ers e|ektrolitoknak nevezzük Ers elektrolitoknak azokat tekintjük, amelyek gyakorlatilag
te|jes mértékben disszociálnak.
megadja, hogy az Összes moleku|a hányad része disszoqiál ionokká, vagyis
Az elektrolitok
cr:
ersségét kifejezhetji.ik
a
disszociációfokkal (a) is.
A
disszociációfok
disszociá|t moleku|ák száma / összes molekuia száma.
Gyenge savak, illetve gyenge bazisok azok, amelyek 1 molos oldatukban 1oÁ-nét| kisebb (ct < 0,0l) mértékbendisszociálnak, közepesen ersek, amelyek I oÁ-nái nagyobb (cr> 0,01) oÁ-ban disszociálnak. mértékben disszociálnak. Az erós savak és bázisok gyakorlati|ag 100
Gyenrye savak és bcizisok
disszocióci\ia
.
A HA gyenge' egybázisú sav disszociírcijaa ktvetkezö egyenlet szerint ttrténik:
HA
<* t{ + l---7
(valójában nem H*-ionok vannak jelen a sayak vizes o|datában, hanem hidratált protonok, pl. H3o--ionok. A H" kifejezés az összes hidratált protont jelenti.) Erre a folyamatra felírható a sav disszociációs állandója (K.):
.
K,:
cHt.cA_
Cru
A' sav disszociációs egyensúlyi ál|andójának negativ Iogaritmusát pl{.-seljelöljük.
(MegjegyezzÜk, hogy a magyar nyelv szakirodalom gyenge savak és bázisok egyensú|yi állandóját K-se|, illetve K6-vel jelöli, amennyiben azonban fierfi zavaró, az íúta]árrosabb K je|olést haszná|juk.) Ha a HA sav vizes o|datának l litere disszociáció eltt c" mol savát tarta|mazott' és ebbl x mol disszociált, akko r az o|dat egyensúlyban CHA : (c" ] x) mol nem diszociált savat tarta|maz. Mivel a HA sav disszociációjakor ekvimoláris mennyiségben keletkeznek H"-ionok és A--savmaradék anionok.
Így a fenti egyenlet a következképpen is felírható. ha K. helyett K"-t használunk:
r' a\--- -\"r)'
/
\r
cnA
-
x' co'- x
27
Az egyenletet rendezve kaPjuk:
x2 + I{.x
-
Kco:
+r"*
0
A másodfoku. egyenletet megoldva kipjuk:
x:
cfi'*
:-
Ul-1x,2
+K,co
ún.''bemért'' (co) savkoncentrációt. Így egyszenisödik az egy enlet:
Gyenge savak igen kisrnérték disszoeiációja miatt a Ff-ion koncentráció (c,,- ) számolásakor az egyensú|yi savkoncentráció helyett azonban használhatjtrk a teljes,
, -: rfKp*
L
=
W
",'
ismeretében kiszámolhatjuk a gyenge sav pI{ értékét:
pH:- logcr.
a a
Egybazisú savak esetén a disszociációs állandó (K.) és a disszociációfok (o) között
követlcez Összefiiggés áll fenn:
Ha a bemért savkoncent rírci co, a disszocációfok a' az egyensúlyi koncentrációk
kovetkezk: Cfrn: Cn-: Co - CH, : Co - CoA CH*:
Co(I
Ex
felhaszn átl,va adisszociációs egyensúlyi állandó a következképpen írható fel:
Y r\c =
I(":
cf,:
go
c"(l - a)
'o'o' :"t ll
a
Ha a << l, a nevezben
mel|ett cr elhanyagolható' Ekkor:
o'
a
,
Ugyanezen összefuggések érvényesekegysavú bazisok esetében is'
@
Kismértékben aviz is disszociái:
H2O +
H2O
<2
HrO. + OH-
A disszociáció egyensúlyi állandója:
cHrc'* 'coH-
28
Avizkoncentrációja azonban áIlandónak tekinthet és K". G,,,o),: K" kifejezést bevezetve, továbbá a c fllu *.n,he|yett az egyszenÍségkedvéérta c,,. jelölést használva kapjuk:
.
K,.: cr,.cor_
ame|yet víz ionszor zatnak nevezünk. oC-on l,o.lo.l4 (moVdm3)2 értéke25
Ez az
egyenlet minden híg vizes oldatra éruényes' K..,
a következ:
A víz ionszorzata |ogaritmikus formában 25 .C-on
- log K"
:
- log
c
Mivel
pH
: -log c,,-
r- - log "ooés poH
: -l!
: -log
coo-
,
továbbá bevezetve a -log
K'
=
PK' je|o|ést a
pH mintájárd, kapjuk:
pK,: pH + pOH : 14 Tisáa vízben .cH* : coH-
Tehát
Ku: (",-),:
cH*
l,0.10-14
:
cor- :1,0'1o'7 mol'dm3
Így tiszta vízben pH:
poH:7
Hidrotizatósók
Gyenge savbó| Yagy gyenge bázisból képzd sók kémiai reakcióba lépnek a vizze|. E,n. a fo|yamatot hidrolízisnek nevezzük. A hidrolizáló sók oldatának kémhatása e|tér a semlegest|. Az ers savak és ers bazisok egymássa| alkotott sói (pl. Na!l' KNol) nem hidrolizálnak, oldatuk semleges kémhatású. Ers bazisok gyenge savakkal alkotott sói gyenge savak keletkezése közben reagálrrak uzze|, A vizes oldat lúgos kémhatású lesz.
.
Pl.: cH3CooNa
cH3coo. + H,o
*
?2
CH3Coo- +
Na*
CHsCooH
+
oH-
(disszociáció) (hidrclízis)
Gyen$e bázisok és ers savak egymással alkotott sóinak hidrolízisekor gyenge bázis keletkezik, a vizes oldat pedig savas kémhaÍású|esz..
Pl.: N}I4CI **> NTL* + Cl MI4oH + H* N}Ia* + H,o a>
(disszociáció) (hidrolízis)
Pl.: CHlCooN}I+
CHlCoo- + N}L* (disszociáció) cH3cooH + NlLroH (hidrolizis) cEcoo- + IrlHr* +'Hro = A ke|tkez gyenge sav és gyenge bázis az oidat hidrogénion-koncentráciojítt
Gyenge bazisok gyenge savakkal alkotott sóinak hidrolízise a következóképpen történik:
_->
nem
befolyáso|ja lényegesen
29
A hidrolizis egyensú|yi á||andójénak számolása
Alkalmazzuk a tomeghatás törvényét a CF{:CooNa hidrolízisére:
következóképpen adható meg:
lca,coo- l.[n,o] Híg oidatok esetében [Hzo] áliandó. Ezért a hidrolízis egyensú|yi
K_ [cn.coonl.loa-l
ál|andója a
Kr,:K.[Hro]:
,coor-tj loa -ffiffi_ l
lcn
(i)
Avízionszarzata: K"
:
[Ff][oH-], eb.o.l
toHf
Ezt az(l)
egyenletbe he|yettesítve kapjuk:
tr{
{2}
K",
lcr,coonl. r,
cH 3coo-
l.v{.
Az ecetsav disszociációs egyensúlyi állandója:
*"
_
|cr,coo_l.|ry-7.
LcH
Ái
I_ K
3cooH l
ebbl
TcH,coo-W1
(Ö
fcu,coonl
Ezt felhaszná|va a K6 éi.tékére kapjuk:
Kr,:} "K"
Savasan hidrolizáIó sók, pl. NT{4CI hidro|ízisére analóg módon felírhatjuk u nia.oti'i, egyensúlyi állandóját' de K. helyett a gyengs bázis (pl. NIl4oH) K6 egyensúlyi állandója
szerepe| az összeftiggésben:
on:
K,,
K^
Gyenge sav és gyenge bázis egymással alkotott sója hidrolízisénekegyensúlyi á|landója:
14" ''n - Ku 'K"
: _Í--
A hidrolizáIó sók H*.koncentrációjának számo|ása
Példakéntvizsgáljuk továbbra
összefuggésekb|:
is a
K'
K"
nátrium-acetát hidrolízisét.Az
(l) és (3)
(4)
v^: [qryicoonl-t%l
LCH
3COO-
I
:
30
,Á
koncentrációj át írhatj uk
ICH3COOHI : [OH-] Mive| kismérték a hidrolízis,
:
hidrotízis egyenlete alapján, mi4thogy
,az
ecetsav csak ki,smértékben disszociál:
az
acetátion-koncentráció helyébe a bemért só
[cH3coo-]
=
[só]
'
Ezeket az értékeketa (4) összefiiggésbe hetyettesítve Kn-ra kapjuk:
u.:Lou-|" r\n ['a]
loE{-l
Mivel
a
Í|)
-
K,
K
"
(s)
Ebbol [OH-]-t kifejezve:
:
ft'ot
(6)
víz ionszorzata a|ap1án toH-]
W1:
[F.Í] :
K,
í-trl
tr"&
.F
*va
:
ffi
K"
,
io
Ebbl:
(1\ \ /,,
Analóg módon számolható ers savak gyenge bazisokkal alkotott sói vizes o|datának H". koncentrációja:
Ffl
=
(8)
i,
Gyenge savak és gyenge bázisok egymással alkotott sói vizes oldatának H..koncentrációja a következ osszefuggésse| adlrato meg:
[H.]
:
(e)
Pufferoldatok
A gyakor|ati é|etben rendkíwl Í.ontosak az ún. pufferek, amelyek határozott H'ionkoncentráció fenntartásáraa|kalmasak. Pufferoldatokat az alábbiak szerint készíthetünk:
. gyenge savból és gyenge sav ers bázissa| alkoott sójábó|: pl. - különböz mértéksavanyú sókból: pl. NazFIPo+ N*aH2Po4
CHlCooH, CH:CooNa
NHnoH, NT{4CI
- gyenge bazisbó| és gyenge bázis ers sawa| alkotott sójából: pl.
Az egyensúlf viszonyokat vizsgá|juk meg az CHlCooH. CH3CooNa pufferen' Az ecetsav
disszociációja és a diszociáció egyensúlyi állandója:
Jt
CH3COOH
u-2 cnrcoo- + Ff
*":ffiffi,amibl
ls'l=*"ffi
A nátrium-acetát teljes mórtékben disszociái,
(10)
CF{iCooNa
cPireoo* *
Na*
egyeniö a ben"lért Ci{3CooNa koncentrácijáva|, a [só].val. A gyenge ecetsav disszociációját a nátriunr-acetát jeienl$te még inkább visszaszorii1a, így az egyánsúiyi [CH3CooF{] he|yett az ecetsav bemért koncentrációjával, a [sav]-val számolhatunk. Ezeket az,értékeketa (i0) összefuggésbe helyettesitve kapjuk:
ezért" azaeetátion koncentrációja
frr+-!
- tr ['ou] Ln L - *,T.scil
IJ
(l l)
Eszerint a pufferoidat pH.ja fiiggetlen a sav Vagy a só koncentrációjától, csupán a kett
hányadosától iügg. koncentrációja:
[CIH-]
Analóg midon számolható gyenge bázisból és annak sójából késziilt puffer oH-.ion
_ - lna't'f -^'-p1-
(r2)
i.
$,timi*példa
Mennyi a következ olda^tok pH-ja: a) l molos HCl és 3.10' molos F{zSoa oldat, b) inrolosNaoH és 2.10.3molos Ba(oH)z oldat? Meeoldás:
disszociáln ak, azaz oldatukban a F{3o*-, illetve az illetve a bázis bemérési koncentrációjával.
a)
I
A HCl' a
HzSo+' a NaoH, a Ba(oH)z ers elektrolitok, tehát teljes mértékben
0H- -ion koncentrációja egyenl a
sav,
moios HCI oldatban a
cHr: I moi/dm' pH:-ig l:0
3'10-3 molos HzSOr oldatban a CH* b)
1
:2.3.i'0.3 :6.tr0.3
molldrn3 pH: Jg
a2
6.10ó :2,222
rnolos
NaoH oldatbán
con-:l mol/dm3 pOI{:-lg
1:0
pH
: i4 -pOH :14
2'10's molos Ba(OH)2 oidatban az
32
c
or-
:
2'2'10-3
:
4'
I
0r moUdm3 pOH : -lg
4' 1 0'3 =
2,398
pH:14-pOH=11,602
2. Mintapétda
Mennyi a o,2 mo|os ecetsav o|dat pH-ja és disszociációfoka, ha a disszociáció egyensú|yi állandója K : 1,86.l0ór
Megoltlas:
Az ecetsav disszociációját a következ egyensú|yra vezet folyamat írja le:
cH3cooH
kiindu|ási koncentrációk: c egyensúlyi koncentrációk: c(l-ct)
<2 cHrcoo0
cc[
+
H-
'
0
cü,
A tömeghatás törvénye értelmében:
*-
Lcr!
[cu,cooul
,coo- l.Ln_.l
ój
Mivel a H*. és az CHsCoo*-ionok koncentráci
a megegy
ezik'
K"=
K" értékét az egyensúlyi koncentrációkat behelyeltesítve kapjuk: és
1,86 .10'5 . 0,2(l-o)
: (0,2a)2
'
3,72 .10.ó _ 3,72 .l0-6
a:
O,O4c,2
q'
+ g,3.lo-5 cr -g,3.lo-s
:
o
A másodfokú egyenlet megoldása:
O-r,2:
- 9,3. lo-5
+
')
J86,49. lo-'o
+
37,2.
lo
5
-9,3.l0-5 +1,93.10-2 :9.59.10-3
2
[H.]
:
ca.:0,2 9,59'10-3
- lg 1,918
:
1,918 . l0-3 moVdm3
pH:
l0-3 = 2,717
-
33
A feladatot egyszenibben is megoldhatjuk. Mivel az ecetsav gyenge
l mellett d,
elhanyagolható.
Ekkor az
cf
disszociációfokot' Az ecetsav egyensúlyi koncentrációja hetyett a bemérésikoncentrációval számolhatunk.Ez a pontatlanság kis egyensúlyi állandók és viszonylag tömény oldatok esetén
nem okoz jelents hibát. Tehát:
: .fl. Yc
f-
Sav,
cÍ,
(( l,
a nevezben
mr.;.zéssel számolhatjuk
ki
a
t'*uo;lo-
:
e,64 to-3
lrfl:
[H*i:
"[I{,, l,g6.l0-5 . 0,2
!,gZg
7O-3 mol/dm3
pH:
lH*l:
- lg I,929 l0-"
:
2,715
1
Qúgok esetén toH.] 3.Mintapélda
IQ :
- {r-"
Mennyi
a
pH-ja a 0'3 moios NÍ{4Cl o|datnak? Az NIüOH disszociációállandója
1,75'l0-s.
Me8oIdás: Az NF{4C1 ers sav gyenge bázissal alkotott sója. A disszociáció egyenlete:
NH4CI
->
pgo- +.cl:
A hidrolízis következtében
NH4-+HrO-
NFI49H+11.
a (8) osszefirggés alapján:
A vizes oldat H--koncentrációja [H-]
:
:
^l*Í'ot lKu'
0,3 mol/dm
[só]
Az ismert adatokat behelyettesítve kapjuk:
lHil
=
l9-'o
1.3'10-5
1.75. 10-'
,.0,3 :
l,3.ro'smovdm3
PH: - lg
4. Mintapélda
:
4,89
Mekkora a pH-ie annak a pufferoldatnak, anrelyet 500 cm, 3 molos ammónium.klorid oldat és 500 cm,3 Áotou anrmónium-hidroxicÍ oldat összeÖntésével kaptunk? (Kl: l,75.l0.5)
31
Megoldas:
500 crn3 3 molos NHaCI
oldat
1,5 mol NH+Cl-ot tartalnlaz
500crn,3rnolosNH.roHoldat1,5mo|NH+ÜH-ottarta|maz A két oldat összeÖntése utín apufferoldat íénfogataI
INH4OHJ : tr,5 mol/drn3 A (l2) összefuggés a|apján a pufferoldat oF{--koncentráciija:
[NHqCl] :
dm3 !esz. így a puffero|datban:
1,5 moUdm'
tOH-l
lp :t<|##
z-'
^1
[sól
A megadott értékeketbehelyettesítve'
ion-l :
pOH : pH :
5. Mintapétda
1,75.rc't
4,757
EII!J-dy'-:
l,Smol ldm'
1,75.10-5 molidm3
1.4-4,i57 :9t,213
.
3 mot eti|alkoho|t reagáltatunk 5 mol ecetsawal a következ reakcióegyenlet szerint:
czF{soH +
cH:cGoH
\
a) Mennyi lesz egyensúiyban az e1yes anyagok koncentrációja, ha a reakció egyensúlyi állandója K":4,Ü ? Hány % alkolioi alakul át? b) Hogyan változnak a fenti reakcióbart az egyensúlyi koncentrációk, ha vízelvonószer alkalmazásáva\ a víz mennviségét 0,05 molra csökkentjük? Hány % a|koho| alakul át? c) Hogy4n változik a fenti reakcióban az sgyensúlyi ószterkorrcentráció, ha 5 mol etilalkoholt reagáltatunk 5 nrol ectsawal?
=
cH:cooctHr + Fito
Yegaldqs:
q) reakció eltt: egyensúlyban:
mol {3.x) mol
3
4
alkohol + sav t;, =>
5 mol (5-x}
észter * viz
x
mol
mol
x mol
.
K. : -
-2 : --'(3-xf,5-rJ
.
3x"*32x+60=[i
xy:2,43
42:8,24
és
2,43 mo| észter, iiletve víz van jelen.
A megoldás szempontjábói xz klesik, így egyensú|yban a,57 mol alkoho|,2,51 mol sav
35
)47 Aza|koho| -,-,3
:ZL
"l00:
8taÁ-aalaku|t át.
A}
A vízelvonószer hatására aviz egyensú|yi koncentrációja 0,05 r,"noVdm3-re csÖkken, egyensúlyi állandó a következképpen írható fel:
T<.= ^c
iw u
(l-x[s-x)
, t'9;05 . :4
x2:
5,03
Az egyenlet mego|dásai:
x2 me$oldás kiesik, mivel 3 rnol alkoholból maximálisan 3 mol észter keletkezhet. Így egyensúlyban2,98 mo| ésáer,0,02 mol alkohol és2,02 mo| sav leszjelen.
.
Xr
:2,98
Az alkohol
2,98 .100
a'
J.'
:
99.33 oÁ-aalakult át.
E
reakció
egyensú|yban:
eltt;
(s
alkohol
5 mol (5-x) mol
+
sav
5 mol (5-x) mol
vrz x nnol
x mol
Ko:;*--:4
x1
,2
: 3,33
- x)'
x2
:
10
x2 megoldárí kiesik, mivei 5 mo| alkohotból maximálisan 5 mol észter keletkezhet. Így egyensúlyban3,33 mol észter keletkezik.
]
Feladatok
l. 2' 4 5. ó.
7.
Mekkbra a pH-ja 600 cm, 0,02 molos sósav és 0,002 molos kénsav oldatnak? Mekkora a pH-ja O,25
gldm3 koncentrációjú salétromsav oldatnak?
3.Mekkoraa2,5.to-3molosKoHoldatpoH-jaéspH-ja?
JVíekkora a pH.ja egy
O,Zdd*' koncentrációjú bárium-hidroxid
o|datnak?
Sósav oidat
kifejezve?
pH-j
a
2,7O. Mekkora ennek az oldatnak
a
koncentrációja molaritásban
Hány (mlm) %-os az |3a pH-jij kénsav oldat? l\z oldat snisége l,004 g/Em',
&
'
Hány mol kálium-hidroxidot tarta|maz dm3-enként az a kálium-hidroxid oldat, ame|ynek pH-ja 12,92?
36
8. g,
Ba(OH)z oldat pH-ja 10,42. Mekkora ennek az oldatnak mol/dm3-ben kifejezettt
koncentrációja?
Mekkora a pH-ja egy 0,04 molos ammónia oldatnak?
(K:
1,75.10.5)
l0. Egy vizes ammónia oldat pH-ja l1,5o. Hány oldat? (IQ: 1,75'10's)
l
gramm ammóniát tartalmaz dm3-enként az
l.
Mekkora a pH.ja 4,3 gldm3 koncentrációjti hidrazin (I!2N;I.{H2) o|datnak?
(K :
3,0.10-6)
12. Mekkora a pH-ja 48 g/dm3 koncentrációjú ecetsav oldatnak? 13. Ha az ecetsav
t'
(K":
1'86.l0J)
oldat-
pH.ja 2,77 , hány molos az oldat? (I(
:
i,86.10-')
14. Mekkora.a pH-ja 0,4 molos hangyasav oldatnak?
(K:
I
"7'rc'\
l5. Mennyi ies"'a keletkez oldat pH-ja, ha 800 cm,0,002 molos HzSo+ oldathoz 600 cm} 0,05 molos NaoH oldatot öntünk? (Az e|egyítés során fellép térfogatváltozástól
eltekinttink.)
|6' 25 g 0'98 tömegtort
disszociációfoka? (K"
77.
:
ecetsav oldatot.250 cm3-re hígítunk. Mekkora az oldat pH-ja és
1'86.|0.5)
A
l
salétromossav oldat disszociációs egyensú|yi állandója molos oldat disszociációfokátl
K"
:
4.l0-.. Számítsa ki az
l8.
l9.
Hárry molos az qz,NI{: oldat, amelynek pH-ja 1O,t2?
(K :
l,75.l0.5)
fluoroecetsav (FCFI2COOH) disszociációs egyensútyi állandója K : 2,6.10-,. Milyen |egyen a sav koncentrációja, hogy a savoldat hidroxóniumion koneentrációja 4'iO'2 moVdm3 legyen?
A
20. Mennyi
a 0,01 mo|os triklór-ecetsav pH.ja, ha a disszociációállandó értéke?.1a.1? (Yigyázat| A disszociációs ál|andó értékee|ég nagy. cr a nevezben nem hanyagolható el')
2l.
Mennyi az egyes részecskékkoncentrácioja a 0,l0 mol/dm,-es salétrornossav oldatban oC-on" 25 ha a disszociációs ál|andó K" = 4,5"i0.4? MekkoÍa az oldat pH-ja?
22. Egy gyenge HX sav 0,1 mol/dm'koncentrációjú vizes oldatának pH.ja 3,3. Mekkora a sav disszociációs állandój a?
23. Hány gramm H3o. iont és oH- iont tartalmaz nyomáson? Mennyi a tiszta viz plH-ja? 2a. úekkora a pH-ja az 0,05 molos nátrium-acetát 25. Mekkora
l
dm3 tiszta víz 25 "C.on
l0l
325 Pa
oldarrrak ]
(K
= I,78. |0.5)
(K
a
pH-ja
egy
a,2molos, il|etve
eg1,
0.0l molos ammónium-k|orid
oldatnak?
!
= !,ZS.iO-5;
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-01-25 18:19:14
- 2012-01-21 19:27:41
- 2008-12-18 22:14:50
- 2008-11-03 17:40:16
- 2010-01-06 17:20:09
- 2009-11-20 19:55:31
- 2009-01-25 18:26:58
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
