románok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKözép- Európa Népei és Kultúráirománok

Románok

Románia:
Ter.: 237.500 km2 , 22,5 millió fQ.
Nyelvek: román (hivatloa), magyar, német.
Köztársaság.

Románok eredete: óriási vita, bizonyítatlanság.
A) amikor Dacia provinciát Róma elhagyta, a lakosság 1 része elvándorol délre, Moesia tartományba, majd késQbb visszaszivárog a Bánátba, és Erdélybe az 5. század után, amikorra már elrómaiasodtak.
B) a románok Dácia provincia Qslakói, akik Róma távozása után a Bánátba és Erdély hegyei közé vonultak vissza (ok: népvándorlás), majd fokozatosan Moldovába és Havasalföldre szivárogtak vissza.
Igazság= ?

Történetük: (Inkább Románia története az Európa kézikönyv nyomán)
A Kr. ElQtti évezredtQl indoeurópai népcsoportok otthona: trákok, géták, dákok. Kelta letelepedés ’! itt élQ népek szétszélednek; Kr.e. 82-44: Burebista törzsi fejedelem Dák Birodalmat alapít; virágzása Decebal uralkodása alatt. Területe fenyegette a Római Birodalmat, ezért Traianus leverte, majd Dacia néven beolvasztotta a Birodalomba. (Kr.u. 106)
Aurelianus császár visszavonja seregeit a Dunáig a népvándorlások fenyegetései miatt ’! kevés védelem Dacia provinciának. KülönbözQ vándor népcsoportok betörése a 3. századtól a 13. századig folyamatosan (idQrendben): nyugati gótok, hunok, keleti gótok, gepidák, avarok, szlávok, bolgárok, magyarok, besenyQk, kunok, tatárok.
Közben a vlachok (akiket késQbb oláhok néven említenek) a Dunától Délre a szlávokkal politikai egységbe tömörültek ’! megalakult a Bolgár Birodalom vlach vezetéssel. A magyarok Erdélyben megszerzik Glad, Gelu és Menumorud vlach vajdaságokat.
A kereszténység keleti terjedése  Magyarország vezetésével  elbukik, amikor a mongolok vereséget mérnek a magyarokra. 1241. ’! Magyarország meggyengül; így az ortodox két fejedelemség  Havasalföld és Moldova megalakulhatott. Törökök 1541-ben megérkeznek ’! Moldova, Havasalföld Erdély, Mo egy része fennhatóságuk alá kerül; autonómiájuk megmarad, csak éppen adót fizetnek és ellenállnak. Többszöri sikertelen felszabadító próbálkozások ’! a fejedelmeket megölik a törökök, és görög értelmiségieket helyeznek a helyükre = fanarióták.
A románok és a nemzetépítés 18-19 szd (Romsics Ignác)
Az erdélyi, magyarországi, és bukovinai románok az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) alattvalói voltak. De éltek még románok Besszarábiában, amely az Orosz Birodalom része, és Moldova és Havasalföld az Oszmán Birodalom része az 1812-es bukaresti béke nyomán.
A román nemzeti megújulás szülQhelye Erdély, elindítói pedig görög katolikus papok voltak. ErQs román polgárság nem volt, a nemesség pedig már beolvadt a magyar, vagy oszták nemesség közé. A nemzeti mozgalom atyja Inocentiu Micu-Klein balázsfalvi püspök volt, aki már a 18. század közepén a románság elnyomását hangoztatta rendi-nemzeti jellegq követelésit, hogy a románságot mint negyedik rendet ismerjék el. P indította el a románokról a történetet, mi szerint Qk rómaiak. Eltávolították, Rómába számqzték. A következQ generáció képviselQi Gheorghe Sincai, Samiul Micu_Klein, Petru Mauritus papok. Pk a bizonyos erdélyi iskola tagjai = román nyelv megújítása, latin jellének kidomborítása , a cirill betqs írás latin betqsra váltása + dákoromán kontinuitás-elmélet kidolgozása, és elterjesztése. Román nyelvq újságok kiadás, könyvek írása. 18. század végére 300 elemi iskolájuk van + 3 tanítóképzQ ’! román identitás terjesztése. 1791: petíció, amelyben a román szerzQk azt követelték, hogy Erdély önálló és többségi népének adják meg ugyanazokat a jogokat, mint amit a magyarok, székelyek és szászoik megkapnak. Az erdélyi országgyqlés elvetette.
1818: Egyetemet alapítanak maguknak Georghe Lazar az alapító. Itt nevelQdött a késQbbi nemzeti mozgalmak (1848) képviselQi.
(A dákoromán elmélet, és az ebbQl fakadó politikkai program  Erdély és a fejedelemségek egyesítése - fQleg Havasalföldet érdekelte, Moldva mániának tartotta, és megelégedett volna Havasalföld és Moldva egyesítésével& )
Orosz-török háború (1828-29) oroszok gyQznek, görögök ki, románok lesznek a tisztségviselQk Bukarestben, Iasiban. 1848: forradalmak idQszaka Európában, románok az oroszok ellen. 1867: Kiegyezés eredménye: Erdély Magyarországhoz kerül, Havasalföld és Moldova Románia néven egyesülhet. Uralkodó: Ion Alexandru Cuza. Orosz fennhatóság.
Orosz-török háború: Románia Oroszo mellett harcol, végén elismerik Románia szuverenitását. 1881: a román fejedelemnek I. Károly lesz a neve és királyi címet is kap. EttQl kezdve folyamatos nyugati orientálódás.
I. vh: Románia kinyilvánítja az elején semlegességét, két év múlva mégis belép a háborúba az OMM ellen (1916). Elfoglalják Erdélyt, Bukovinát, Besszarábiát. 1920 Trianon ezt „szentesíti”. (

(Románia és kisebbségei: (Romsics Ignác)
Románia eszményképe a homogén nemzetállam, amely kizárja a regionalizmust, és minden nemzetiségi törekvést.
Magyaron kívüli kisebbségek Romániában:
Ukrán és orosz kisebbség Besszarábiában és Bukovinában: elutasították a román államot, részben azért is, mert a romániai piac nem tartott igényt mezQgazdasági termékeikre úgy, mint annak idején a cári Oroszország. ’! parasztfelkelések a határ túloldaláról kommunista befolyással pénzelve.
Dél-dobrudzsi bolgárok: igen harciasan próbáltak elszakadni Romániától, létrehozták a VDRO (Dobrudzsi BelsQ Forradalmi Szervezet) nevq szervezetet, amely számos robbantást, merényletet szervezett román hatóságok ellen. ’! Válasz: minden kulturális jellegq tevékenység betiltása, földek 70%-át elveszik, asszimiláció.
Dobrudzsai törökök: hasonlóan szerencsétleFLÞàþf

h

~

ê

D !¸"þ"#´%˜*·*¸*¹*º*»*ä*R+ê.ª/¬/08¶<¸<º<¼<Î<óèÜèÑÅÑèóÑèºè¯¤™¯™ºŽ€Žº™u™j_j_]_u_™uU h%Yïh,_CJaJ h%Yïh¹7

CJaJ h%YïhN.)CJaJ jLðh%Yïhú/WCJaJ h%Yïhú/WCJaJ h%YïhŸÜCJaJ h%YïhÕ

*CJaJ h%Yïh­4µCJaJ h%Yïh_CJaJh%Yïh]3Á5CJaJ h%Yïh]3ÁCJaJh%Yïh+CJH*aJ h%Yïh+CJaJh%Yïh+5CJaJ$&pÄÞàB Ì
P

f

h

ì

Ô 4 !WX#ü#´%N(ö)º*»*ä*R+÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd%Yï¼\ýR+z+4-¬/Ú8(;º<¼<€>V@¸BC‚D J N¾OìS¦XŒ[¼\÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd%Yïn helyzet, mint a bolgároké, több, mint felük Törökországba költözött egy török-román egyezmény után. (1936)
Németek: az egyetlej lojális kisebbség Romániában, akik ezért cserébe békén hagyták Qket, így azok nyugodtan gazdagodhattak. Csak a 30-as években változik meg a viszony, amikor a német állam támogatását élvezve a nemzetiség egy része mint állam az államben kezdett viselkedni& (Romsics Ignác)
Zsidók: Két csoport: bukovinai és erdélyi zsidók üldözöttek, mert a magyarok közé asszimilálódtak, a besszarábiaiak nem, mert azokat az ottani ukránokkal és oroszokkal szemben is ki tudott játszani. )

1940: ÉK-Erdély vissza Magyarországnak (, É-Bukovina + Besszarábia Oroszországé lesz, Dél-Dobrudzsa Bulgáriáé. I. Mihály visszatér a trónra Ion Antonescu-val együtt, aki mint prefasiszta katonai diktátor segített kormányozni&
II. vh.: Románia Franciaország mellett áll, Fro megbukik, Románia elpártol és a tengelyhatalmakkal lepaktál, végül csak Oroszország partnereként tartják számon. Románia kapitulál Oroszország elQtt, majd megszállja a Vörös Hadsereg.
1944: Erdély vissza Romániához, É-Bukovina Szovjetunióhoz, Dél-Dobrudzsa Bulgáriához. A Vörös Hadsereg marad, kommunizmus évei következnek, kikiáltják a nép demokráciát: egyházak betiltása, kapitalista, nyugathq elit bebörtönzése, 1958-ban, mikor már minden kommunista elQkészület megtörtént, kivonulnak.
Ekkor lép színre Ceausescu (1965-89),
Nicolae Ceausescu: munkásmozgalmi résztvevQ, Gheorgiu Dej védence, aki a kommunista párt elnöke; késQbb követte Dejt a pártelnöki székben; 1974-ben elnöknek és vezérnek neveztette ki magát&
& aki független Romániában gondolkodott, elutasította a szovjet fennhatóságot, 1964: nyilatkozatot nyújt be Moszkvának az államok és a kommunista pártok egyenjogúságáról. Nem akarta, hogy Románia agrár- és nyersanyagtermelQ ország legyen, lazított az orosz kapcsolatokon, és inkább a jugoszlávok és a kínaiak felé fordult. (miközben Moszkva-Peking konfliktusok). . kínai látogatása után határozza el sajátos faluromboló nemzetiségi politikáját, mert a kínaiakkal mindent megtehetett akkor a kommunista kínai kormány. A szovjetellenes magatartás a nyugati hatalmak szemében viszonylagosan biztosította a rezsim zavartalan mqködését, ami alatt Románia igazi rendQrállam lett, falurombolások, nemzetiségek tervszerq szanaszéttelepítése, securitate titkosszolgálat mindenkit figyelt&
+ Nehéz gazdasági helyzet, mert C., hogy függetlenségét biztosítsa, minden adósságát kiegyenlítette külkapcsolataival ’! energiaválság, ellátási nehézségek, fqtetlen lakások télen, brutális jegyrendszer, satöbbi. Téli hónapokban tilos a magánjellegq autózás, egyszer egy évben hazafias nap , amikor csak románul szabad beszélni, korlátozott busz, és villamos-közlekedés, parasztság nagy arányú városokba költözése ’! életszínvonal csökkenése.
Lakosság elégedetlen: 1977: bányász-sztrájk, 1985: bánáti parasztok megrohamoznak egy gabonaraktárat, 1987: munkástüntetések Brassóban, Temesváron. ErQszakos elfojtás, magyarokkal, németekkel szembeni erQszak nQ.
Személyi kultusz, nepotizmus: C. és családja tölt be minden tisztséget a hivatalokban. Egészen a rendszerváltásig támogatják páttársai. Fordulat: 1989 dec. 16: TQkés László református lelkészt letartóztatják, mert nem hagyta el hivatalát, és kiállt a nemzetiségek jogaiért, az egész nép igazságáért, vallásért& egész országos megmozdulást vált ki az ügy ’! Securitate vérfürdQvel elintézi ’! ami megintcsak tiltakozási hullámot gerjeszt ’! dec. 22: tömegtüntetés, a hatóság a nép oldalára áll, 1989 dec. 25: Ceausescu házaspár kivégzése.
1989 dec. 23: Nemzeti MegmentQ Front (NMF) alakul, mint ideiglenes kormány bejelenti a diktatúra végét és az ország átalakítását. Tagjai a Kommunista Párt azon tagjaiból szervezQdött, akik a korábbiakban nem értettek egyet a rezsimmel& Újabb tiltakozások, autonóniakövetelések, negatív hozzáállás az újkommunizmussal szemben, 90-ben mégis megnyerik a választásokat. ’! épületek ostroma, lázongások, a romániai köztudatban forradalomként él: 1990. június 14: véres megtorlás, az elnök zsil-völgyi felfegyverzett bányászokat hív segítségül. 1992: újra nyernek, átnevezik magukat Szociáldemokrata Párttá.
Külpolitika: Nyugat felé integrálódik, 1993: egyezmény az EU-val, szabadkereskedelmi egyezmény az EFTA-val, 1997: CEFTA kereskedelmi zónájába felveszik, 1993: Tagja az Európa Tanácsnak azzal a feltétellel, hogy kisebbségeinek minden jog megillet, + független bíróságok, sajtó és vallásszabadság, homoszexuálisok jogai. 2000: Társadalmi Demokraták Radikális Pártja nyer.
2005. április 26.-án aláírták Luxembourgban Románia csatlakozási szerzQdését az Európai Unióval. Az ország 2007 január 1-étQl az EU teljes jogú tagja.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10 10.16-2 11 2005 2009 állattan anyagok b1 bme csavar dehumanizáció dendrológia elektro éptöri éptöri 2 értekezés a módszerről eu feladatgyűjtemény fémek filozófiatörténet fogyasztás folyami duzzasztómű gazdasági jog geodézia gótika görögország gyep juh kibernetika kőzet kőzetek közpolitika laskai gábor lemezszegélyek magyarország geográfiája matek ii. zh mb mpiac növények pavic példasor v segédanyag setting prices szervetlen szocioógia tételsor trendszámítás valszám vízép xls zh feladat