hollandok

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKözép- Európa Népei és Kultúráihollandok

B11

Hollandok, frízek, flamandok, vallonok, luxemburgiak

Etnikumok enciklopédiája

Területi elhely.: É-Belgium: flamandok, D-Belgium: vallonok; németek: német és luxemburgi határ közelében.
Léleksz.: flamand: 5,5 mó (57%), vallon: 4 mó(42%), német: 100.000 (1%).
Vallás: katolikus,
Nyelv: flamand holland, holland

Belgium fiatal állam, 1830-ban születik. Soknyelvq, lakói:
flamandok: É-Belgium, Flandria, holland nyelv, teuton származás;
vallonok: D-Belgium, francia nyelv, latin eredet.

Történelem:
X. szd: mai Belgium Lotaringia része;
XI. szd: Flandria grófjai uralkodnak felette;
XV. szd: Burgundia és Flandria egyesül = Mély országok =Burgundi kör.
Flamand kereskedelem és kultúra virágkora, Antwerpen fontos kikötQ, üveg-, falikárpit-, gyémánt-, és csipkekereskedelem központja.
Flamand festészeti iskola: Jan van Eyck, Rubens.
XVI. szd.: II. Fülöp uralkodik felette,
Lassú hanyatlás
„Németalföldi forradalom” (1580-1648) célja: Északi részt, mint Holland Köztársaságot ismerjék el;
Flandria és Brabant továbbra is spanyol fennhatóság alatt marad.
XVII. szd.: Danquerke, Lille, Douai környékét XIV. Lajos elfoglalja,
Flandria és Brabant lakói elszakadnak a hollandoktól, akikkel közel ugyanazt a nyelvet beszélték; (XIX. Szd-ra a holland egységes nyelvtannal rendelkezQ nyelv lett, míg a flamand több dialektusra oszlott)
1713: A Spanyolországhoz tartozó részeket átadják Ausztriának
francia az elit nyelve
1815: Flandriát egyesítik Hollandiával
nyelvi, kulturális különbségek ’! belga forradalom
1830: Európa elismeri a Belga Független Királyságot
trónon: Szász-Coburg Lipót
1831: Alkotmány: vallás, sajtó, gyülekezési szabadság, korlátozza a monarchia hatalmát.
A nemzeti egység érzetét nem sikerült megteremteni, a francia a közigazgatás nyelve.
1914: Német megszállás 1918-ig;
1940: Német megszállás
1945 után fellendülés, Hollandiával és Luxemburggal gazdasági unió (Benelux).


Flandria és a flamand mozgalom

Flamandok közt ma erQs a nemzeti érzés; kezdeti céljai voltak: flamand nyelv használatának biztosítása, kultúra iránti érdeklQdés fenntartása. Ezeket egyértelmqen csak azután fogalmazták meg, amikor a XIX. Szd végén megalakult a flamand többségq Katolikus Párt.
Belgium vezetQinek többsége francia nyelven beszél, még a közéletben is, a holland nyelvet alig tanították. A flamandok nem akarták, hogy Flandriának is a francia legyen a hivatalos nyelve, ezért elQbb a hollandot választották.

A németek mind a 2 világháborúban felhasználták a flamandok nacionalizmusát  a megszállt Brüsszelben holland nyelvq egyetemi karokat indítottak. Taktikájuk legtöbbször sikeres volt, belgák ezreit ítélték halálra a második vh után.

1945 után németek: Volksunie Párt megalakítása
A legnagyobb párt Flandriában a szocialista Keresztény Párt (CVP).

A vallonok

Valon, VAllonia: germán törzsek használják a kelta népekre.
XV. szd: azok a katonák, akik a mély országokból származnak.
XIX. szd: Belgium déli részén élQ francia nyelven beszélQ nép.
Ekkor lett világos a flamand mozgalom veszélye ’! vallon szervezkedés: Vallon Unió.
Véleménykülönbségek okán két csoprtra oszlottak: 1) egyesülés Franciaországgal; 2) Föderalisták  saját állam megteremtése.
1945: Vallon nemzeti kongresszus
Szavazás: 1048 fQQl 486-an Franciaországgal egyesülne, 391 saját államot alapítana. ’! újabb viták: Vallon autonómia Belgiumon belül

A II. világháború után Vallónia bányászata összeomlott, gazdasága tönkrement. 1971-re a flamand területeken az egy fQre esQ jövedelem meghaladta a valonokét, ráadásul a vallonok születésszáma is csökkent.
3 régiós megoldás

Flamand nyomás hatására 1962-63 között nyelvtörvények születnek, amelybe a Flandria és Vallónia közötti nyelvhatárt állapították meg + Brüsszelt felosztották 19 önkormányzatra, így a környezQ vidéket megvédték a város francia nyelvq terjedésétQl.
1967-71: alkotmányos változások: kormányzati struktúra megváltozása:
32/2. cikkely: a parlament tagjait hollandul, franciául beszélQ csoportokra osztotta.
Belgiumot 4 nyelvi területre osztja: 3 egynyelvq terület (holland, francia, német), és 1 kétnyelvq: Brüsszel.
107/4. cikkely: Belgium 3 régióból áll: vallon, flamand, Brüsszel. Regionális intézményeket állítanak fel, de feladataikat nem határozzák meg tisztán ’! érdekellentétek.

A németül beszélQ kisebbség

Kb 100 000 fQ, ;Uv
ˆ
ø

Z
\
p ¯ ° .LZ”¬!(2Î3Ð3ö3ø3õåÕÆåÆåÆõÆ·Æ·¨˜¨…·˜¨vgegVFV-hú-hñ"¦6CJOJQJaJhú-hñ"¦CJOJQJaJUhú-h~c*CJOJQJaJhú-hŒD§CJOJQJaJ%jhú-h]†CJOJQJUaJ-hú-hAz”5CJOJQJaJhú-hAz”CJOJQJaJhú-h]†CJOJQJaJhú-hCƒCJOJQJaJ-hú-hCƒ6CJOJQJaJ-hú-hCƒ5CJOJQJaJ hú-hCƒCJaJ:;TUÀ = > v
ø
\
^
x
Æ
$

²

¼
9 J ° ó 9ÆBýýýýýýýýýýýýõõððððððððððððððgdCƒ
&
FgdCƒNýBrÀ&ŽÆv" b  ,.0np|FHz” ’:6-úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdCƒ6-x-„ † ""F"H"6$Â$p%P&¦'¨'à'â'43„3Î3Ð3ö3ø344ä7:8<8P8R8Š9Œ9úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdCƒnagy részük már a XIX. Szd-tól itt él, mások 1920 után kerülnek Belgium területére. Területük: Neu-Belgien, itt vannak abszolút többségben. (2 tartomány)
Elismert nyelvi és kulturális közösség.
Van német nyelvq rádióadás és újság.

Krónika kézikönyv:

Frízek

Az egyedüli Qshonos etnikai kisebbség Hollandiában, egy nyugati germán törzs leszármazottai, akik 700 körül önálló államot alkottak, amely a Brugge-tQl a Weserig terjedt. A népesség 2,6 %-át alkotják, az ország ÉK-i részén élnek, települési területeik néhol átnyúlnak Németországba. MegQrizték nyelvüket, (középkori Németalföld kiváltságokat adományoz a területnek) amely a Friesland (székhely: Groningen)tartományban hivatalos nyelvként használnak, az elemi iskolában a második idegen nyelv.
A régiónak 1815-ig külön államfQje volt.

Hollandok

Germán törzsek, frízek, szászok és frankok keveredésébQl alakultak ki. A mai Hollandia 95 %-átteszik ki. Nyelvük a germán nyelvek nyugati ágához tartozik.


Történelmük:

Területük az 1. szd.-ban Germania Inferior néven a Római Birodalom része. A 4. szd.-ban frank és szász betörések miatt vége a római uralomnak, Németalföld része. 9. szd.-ban Nagy Károly meghódítja a térséget, neve ezután: Terra Inferior. 1555-tQl Habsburg uralom alá esik (II. Fülöp spanyolországi Habsburg király). Elnyomás és újrakatolizálás (hollandok ekkor kálvinisták) ’! függetlenségi harcok ’! 1648: Hollandia független. 16. szd.: gyarmatosítások: Hollandia birtokba veszi Guayana-t, 1619-ben megalapítja Batavia-t, a mai Jakarta-t. A Jóreménység foka és a Magellán- szoros között megalapítja a Holland-Kelet-indiai Társaságot; 1621-ben az észak-amerikai kereskedelem ellenQrzésére a Holland-Nyugat-indiai Társaságot. 1626-ban megalapítják New-Amsterdam-ot, a mai New York-ot. Tengeri kereskedQ hatalommá válik, de 1674-ben a britek ezt megtörik, elfoglalják észak-amerikai gyarmatait. ’! Háborúskodások ’! elveszti tengeri nagyhatalmát. A brit-holland háborúskodásoknak akkor lett vége, amikor III. Vilmos helytartó és II. Stuart Mária angol hercegnQ egybekelt (1677) ’! tartós szövetség. 1848: Alkotmányos monarchia. ElsQ miniszterelnök: Jan Rudolf Thorbecke. Az elsQ világháborúban is semleges, ezért 1920-ban Hága lesz a Nemzetközi Bíróság székhelye. 1940: Németország hadüzenet nélkül lerohanja, nem törQdve azzal a ténnyel, hogy Hollandia semleges. 1948: Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Luxemburggal és Belgiummal megköti a brüsszeli védelmi szerzQdést. 1949-ben alapító tagja a NATO-nak, ugyanekkor Indonézia, az eddig holland gyarmatbirodalom felszabadul. ’! bevándorlási hullám a karibi térségbQl és DK-Ázsiából. 1952: alapító tagja a Montánuniónak. ’! Iparosodás.
Hollandia királynQje 1980 óta Beatrix Vilma Armgard.

Luxemburgiak

Germán eredetq nép, nyelvük a mosel-frank nyelvjárásba tartozik =letzeburgi. Ma az országuk egyik hivatalos nyelve. (német, francia)
95 % római katolikus.

Történelmük:
Siegfried, Ardennek grófja egy cserével megszerzi a területet, amely akkor csak kis vásárhely volt. Felépíti Lucilinburhucot (Lützelburg=kis vár). A vár körül fejlQdik ki Luxemburg városa. ’! IV. Károly frank király uralkodása alatt áll. Majd a Habsburg Birodalomhoz tartozik (Merész Károly halála után). A Napóleoni háborúkban Franciaországhoz kerül, az 1814-15-ös bécsi kongresszus nagyhercegségi rangra emeli és perszonálunióba kerül az Egyesült Németalföldi Királysággal. 1867-ben Luxemburg független és semleges. I. vh-ban Németrország megszállja, noha semleges, majd a második vh-ban ugyanezt teszi. EbbQl okulva 1949-ben belép a NATO-ba, majd egyik alapítója lesz a Montánuniónak.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 1-8 10. 2008/2009-1 acélgyártás adatbázis aldous huxley állatszervezettan beszámoló civil szervezetek diffúzió épülettervezés 4 érzékelő etnográfia finance fizkémgyak földtudomány füst gazdaságtörténelem hla illeték intézményi gyakorlat kafka kántor anita kéri bálint kiefer ferenc középérték közigazgatási jog közigazgatástörténet közjog lengéstan marx mechanikai példatár média médiaismeretek minden ami valszám órai diák önkormányzat ppt rejtett dimenziók reklámjog sejt szigetelés tájékoztató társadalom történet természet tűzvédelem villamos gépek vizsgakérdések vorlesung