Közép- Európa

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKözép- Európa Népei és KultúráiKözép- Európa

\*Times New Roman;Times New Roman CE;Wingdings;Arial;\*Times New Roman;Times New Roman Greek;Symbol;Arial Unicode MS;Arató féle tk: (28-31.o). Németek:
SZÁSZOK: Szász kiváltságok és a nemzeti ideológia.
Fõleg 2.Géza uralkodása idején (1141-1162) az õ királya költözött /?Erdélybe/ a közép-Rajna , Movel vidkérõl.
Királyföld betelepítése fokozatosan történt. 1436. Mátyás kiváltságok pl. szász mûveltség…
Pénzügyeiket maguk intézték. à hosszú évszázadokon keresztül védték automómiájukat. à megakadályozták más nemzetek betelepítését Szászföldre.
Erdély 3 politikai nemzetét alkották a magyarok, székelyek mellett. à szász kontinuitás.
Szász- magyar viszony; a szász képviselõk az Erdélyi országgyûlésben.
2. József halála után a szászok hozzáfogtak régi jogaik visszaállításához.
Új comest választottak à Bruckentahl-t.
. Össz gyûlt: szász nemzeti univerzitás à törekvések: (akadályozták a fejlõdést.)
-Mo-al való unió megakadályozására, -országgyûlésen nemzetenként szavazás, -udvar döntsön a területi gazdasági vitás ügyekben, -szász tisztviselõk alkalmazása, szász autonómia, -jobbágy- nemes viszony rendezése, -szász iskola, gazdasági alap biztosítása.
A szász törekvések több ponton ütköztek a magyarok állásfoglalásával (nyelvkérdés à vita à ebbõl polgi nemzeti ellentét késõb.
Szászok német anyanyelvûek - magyar nyelvi törekvés.
Szászok tiltakoztak a magyar nyelvû iskolák felállítása ellen Szászföldön.
Ragaszkodtak a ?koncivilitás eltörlésére. à eredménytelen.
A konc. biztosítása a románság szempontjából jelentõs.
A történetírás és az irodalom a szász önkormányzatért.
A szász ideológia az évszázados magyarországi kiváltságok következtében hungarus ill. erdélyi koncepció volt.
Erdély bukása után Habsburg uralom lett, ettõl kezdve állandó szász-magyar rendi ellentét.
A polgári eszme (szász-nemzet) à 18.sz végén jelenik meg. A 19.sz lesz a szász nemzeti ideológia számottevõ részévé.
Eder a nagyszebeni katolikus iskola rektora à a szász betelepedést hiteles oklevéllel biztosította.(ui. 2. Géza hívása).
Német- koncepció:à a magyarok barbárok, megbízhatatlanok, így a szászok biztosítják a terület fejlõdését.
A szászok ellenben szelid, dolgos, takarékos emberek.
Nagyszebenben à tudományos testület a szász történetírás mûvelésére.
Schlözer (göttingeni prof.) - szász poli. felkérték, a szász kiváltságok megalapozására. (munkája lázba hozta az értelmiséget.
A szász a civilizáció terjesztésére érkezett à fegyverrel védte az országot.
Magyarokról azt írta, hogy durva ázsiai horda és hogy õk csak a németek segítségével menekültek meg a kipusztulástól.
A modern német nemzeti ideológiát fogalmazta meg à igazolta a hódító törekvéseket.
Szászoknál a német tudat kialakulását segítette a közös nyelv; az irodalmi nyelv kialakulása (Marienburg, Adelung) à német egységes eszmevilág van, de elválaszthatatlan a szász régionális nemzeti tudattól.

Arató (91-97.o): A kulturális fejlõdés Szászföldön:
Ragaszkodtak a szász dialektushoz, de a modern német egység gondolat kibontakozik; a szász a német irodalmi norma használatát állította elõtére.
1846: Erdélyi országgyûlés: ekkor beszéltek utoljára helyi nyelvjárásban a szászok.
Szász irodalom és sajtó:
Legdifferenciáltabb literatúrával rendelkezett. Összekötötte a szász irodalmat a többi nemzetiség szépirodalmával, politikai elkötelezettség, esztétikai színvonal tekintetébenà a horvát, szerb, szlovák, román literatúrának volt kiemelkedõ egyénisége, mint a szásznak.
Szász líra: àKastner: szülõfalu, szászföld a költeményekben,
Moore:à szatírikus írások, paródiák.Gelteh à hagyomány fenntartása, nemzeti jogok kiszélesítése,
Molte à szász himnusz à (nem volt szászföldi születésû és a magyar szabadságharc lelkes híve.)
Hedvig zenésítette meg, nagyon népszerû.
Megindult a népköltészet gyûjtése, feldolgozása.
Szász társadalom igéynelte a történeti regény mûfaját. Legtöbbet Roth írta sokoldalú egyéniség (pap, orvos).
Legjelentõsebb drámaírók is õk (Merlin à de nincs annyira a szász nemzeti tudat hatása alatt mint Roth.)
Színészet jelentõs:à 18.sz. 2. felétõl már mûködtek társulatok (Nagyszeben, Brassó).
Sajtó:à nagy szerep, széles hatáskör à liberlális + konzervatív lapok is voltak.
A kor valamennyi problémáját a felszínen tartották.à hatóságok sokszor cenzúrázták emiatt.
Egyesületi és tudományos élet:
Rendkívül differenciált hálózat. 1784-tõl - városi olvasókörök, kaszinók, tornaegyletek, zenei egyesületek. (az elsõ:1839).
Központi szervezetek: 1817: Nagyszeben: Bruckentál Múzeum (kulturális és tudományos élet centrumaà levéltár, képtár, könyv-kézirattár).
Tudós társaság (évkönyv) à komplex honismereti kutatás. 1840. Heidendorf elnökölt a gyûlésen; 1842 Segesvár -Vercin közgyûlés: à évente más városban találkoztak. / 1. elnöke: Bedens/.
: Erdélyi szász mezõg.-i Egyesület:à iskolákra nagyon figyeltek: 18.sz. vége à ipari iskolák, tanítóképzõk alakultak.
1844. Nagyszebeni szász jogakadémia.
Szászok legnagyobb nevelõje és kultúrpolitikusa: Roth.
Teutsch: elsõ polgári histórikus történeti áttekintés. Többen kiadták nagy szász személyiségrõl könyvet.
1849: Természettudományi egyesület megalapítása.


NÉMETEK (Felipe117-151): rögeszméje: egység.
Nyelv és identitás:
A német több eu.-i anyanyelve - szétáradt(beszélik) a Német.-al határos mind a 9 országban à nagy mértékû etnikai azonosságtudat.
Az elnevezés és fogalom: „nemet -das Volk = a nép - anyanyelvben gyökerezik. (szlávok szerint=néma.->magyar innen vette át.
A szükséglet, hogy a nyelv kerüljön elõtérbe az egységre való törekvésben a földrajzi helyzetbõl adódik à olyan népek vándorlási útvonalán helyezkedtek el, amelyek a kontinens meghódítására indultak.
Nem volt földrajzi választóvonala: „középsõ ország.à folyton változott a formája és az etnikai összetétele. Állandóak csak kisebb területi régiók maradtak. Így az egymást követõ telepítések, törzsek és csoportok egybeolvadása révén a tiszta német faj eszméje értelmetlenség.
Az állandó inváziók, telepítések következtében semmi helye nincs annak a kifejezésnek, hogy „tiszta német faj. A nyelv a közös láncfonál! -> ebben döntõ szerepet játszott Luther.
1521-Luther lefordította németre a Bibliát à így standard irodalmi nyelvet teremtett.
Vannak legismertebb nyelvjárások, de azért egységes a nyelv - a többszöri felosztás ellenére is. Ez a fluktuáció évszázadunkban is tartott.
Heimat (haza) fogalma, mely egyszerre regionális és nemzeti fogalom à a helyi azonosságtudatok tevõdnek össze egységes nemzetivé,à ebbõl következõen nem kellett regionális autonómiáért harcolniuk, mivel ezt sosem vesztették el. /a németek ezért hûségesebbek saját városukhoz v. körzetükhöz, mint államukhoz. Viszont az államot részesítik elõnyben a nemzettel szemben./.
Ahol németek vannak ott a Heimat, - függetlenül attól, hogy melyik országról van szó.
Könnyebben fogadják el a föderatív Európát.
A deutsch szó (náluk inkább) a kult.-lis (tartalmat) németet jelenti, mintsem nemzetit.
Egységesülés és országegyesítés:
NDK-ban (történelmileg: Szászország, Türingia, Poroszország egyes részei).
-90 között „keletnémet öntudat alakult ki.
A 2.vh.-t követõen a 4 szövetséges igényei következtében alakult ki így a felosztás.
K-Ny /választóvonal/ (Németo.) majdnem megfelelt à amikor a germán törzseket különválasztotta Nyugaton a szlávoktól, keleten az északi törzsektõl.
1990: egyesítés à utána kiábrándulás.
Brit: szászok területén, Franciák: svábföld nagy részén, Amerikaiak: Frankónia, Szovjetunió: 1000 évvel korábban a szlávok birtokolták.
Területének nagy régiói:
1. Rajna vidékiek:
Rajna - kelta eredetû - ár, áramlat, folyó sodra. A folyó germán -kelta közti határvonal.
Fõvárosa: Köln -> Claudius római császár a feleségérõl nevezte el. A római megszállás latin jellegûvé formálta a területet (ill. öntudatukat erõsítette). A 6.sz.-ban a Frankok kebelezték be a várost. A régiót már sokszor felosztották, de a folyó mindig egyesítette az itt élõ népeket.
Történelem:
(A rómaiakhoz hasonlóan) a Frankok a Rajna vidékét ütközõállammá alakították.
Németo.-ba irányuló katonai és térítõ akciók támaszpontjaként használták.
-Egyház: jelentõs szerepe volt, politikai, szellemi téren egyaránt (zarándokhely); Köln vidéke fontos vallási és világi szerzõdések színhelye: Worms, Speyer, Strassburg)
Barbarossza (rõt szakálló) Frigyes a városnak ajándékozta a „haza három bölcsének posztjait
Napóleon elfoglalta a területet,à veresége után csak az elszászi övezetet tarthatta meg Franciao.
Poroszország 1871-ben legyõzte Franciao-t (Sedan-nál)à elfoglalta Elzász-Lotharingiát (a Rajna vidéket) és Európa leggazdagabb iparvidékévé fejlesztette -fejlõdött.
-1.vh. -nál a franciák azt akarták, hogy újra ütközõállam legyen à köztársaság legyen - ám angol-amerikai nyomásra abbamaradt.
-1930-ig francia katonai megszállás.
- 1936:Hitler bevonult ide, a Rajnaiak üdvözölték és bevonuló német hadsereget.
-A 2.vh után (Bonn lett a fõvárosa az NSZK-nak /- igazi német hátországként viselkedett/ à Ruhr vidék iparvárosai megteremtették a gazdaság javát.
Táj egység:
ellentétes részbõl áll: Dél: vadregényes, kicsi népsûrûség, Észak: sík vidék, legnagyobb városkoncentráció itt van.
Rajna mellékfolyóinak területe: bortermõ vidék (központja Achen). Bonntól É-ra iparosíott övezet. Gazdag ásványi kincsekben (szén, vasérc, ólom).
Ahogy a frankok, a rajnaiak is katolikusok.Anchenben: 1 kupolás bazilika.
Köln: Rajna vidék székhelye, a déli és nyugati hegyvidék és északi síkság találkozásánál - fontos kereskedelmi útvonalak keresztezõdése: Jellemzõ dialektusa van.
Koblenz: itt volt Eu egyik legnagyobb erõdítménye(Mainz). Sok legenda, népmonda van errefelé. Itt voltak a böjti idõszakot megelõzõ legszínpompásabb szabatosabb karavánok is. Trier: római kori,->kelta, latin és germán népek találkozási pontjára épült.
2. Frankóniak: A frankok az õsei kr. u. 3.sz.-ban bukkantak fel a történelemben: 3 törzs alkotta: száli, rimári, hesseni.
Az országrész:
Frankónia hercegség: ny-ról Rajna határolta, K-rõl pedig Jura hegység: A régiót kettészeli a Majna folyó.
Frankónia: jele: táj: folyó + erdõs, dombos vidék + hullámos fennsík.
Történelem: 5.sz vége száli frank vezér: Chlodvig hozzálát a frank birodalom megteremtéséhez. Kiterjeszti határát Észak Galliára.
Katolicizmusra való tömeges áttérés tovább erõsíti a frank hatalmat. 6.sz.-ban tovább mennek Frankóniába.
-10.sz: német hercegségek egy közös királyt választanak: Konrád -frank herceget, de a pogány betörések miatt a katonai védelmet a hercegekre bíztaà biztonság érdekében, s átadta trónját a szász hercegnek, így a német területek több kis hercegségre bomlottak (felaprózódtak); Frankónia gazdátlan maradt à felaprózódott sok kis egyházi és világi fejedelemségre.
-14.sz. megszervezik a békefenntartó szövetséget à ez lett a közigazgatási bázis à amíg Napóleon fel nem osztotta a területet.
-Frankóniában felmerül igény: Frank hagyomány követelésere: Németország középpontja legyen!.
Barbarossza Frigyes 1562 à Auchen helyett Frank-furtban koronázzák meg.à itt volt a német szövetségi tanács székhelye: tulajdonképen a germán törzsek fõvárosa.
-1815-ös Bécsi kongresszus után innen kormányozták a 35 államból álló Német Konföderációt. 1848-ban Frankfurt az elsõ német országyûlés színhelye. Itt született Geothe
Elsõként vették fel a kereszténységet. à római katolikus à Rómához való hûség jele.
-A középnémet frankóniai nyelvjárások a modern német nyelv alapjai. (ételük a frankfurti virsli, az egész világot meghódította).
-Híres városaik Frankfurt germán város volt, késõbbi koronázó város…
-Heidelberg, Winburg, egyetemeirõl híresek, és (Bamberg gótikus székesegyháza).
Az alpok vidéke: (svábok; bajorok)
3.Svábok: Az alemannok a svábok õsei, elsõk között érkeztek ide a kelták lakta területre.
Vidék: -> Svábföld középpontja: Rajna felsõ folyása és a Duna felsõ folyása között van. Nagyrészt hullámos fennsíkokból áll-, mezõg.-i vidék,. ?Neckar folyó keresztülfolyik rajta.
Innen terjed szét a területe: Ma a Rajnától és a fekete erdõtõl K-re található, egykori Württenberg hercegséggel azonosítják.
Legtermékenyebb vidék: Jura és Fekete-erdõ között terül el, le egészen a Rajnáig. à Bõséges itt a csapadék.
Történelem:
-ben megtámadják a rómaiakat, 260-ban érték el az õsieik /az alemannok/, a Fekete-erdõt.(az elsõ német törzsek egyike, akik a kelta településre érkezett).
-laza törzs szövetségben éltek
.sz. vége: Elzászig, É-Svájcig tereszkedtek.
. Chlodvig frank leigázta õket, de megengedte, hogy hagyományos törvényük szerint éljenek.
-ben Hohenstanfen Frigyes Svábföld hercege.
.sz. vége a Hohens. ág kihalt à anarchikus állapot lett.
.sz. Württembert családé a hatalom à Sváb szövetség: városok szövetsége (császárt támogatták).
-Városok szövetségre léptek elleneà ez volt a Sváb szövetség, amely a lutheri reformáció diadala után felbomlott.
.A Wittemberg hercegek visszajöttek, és mint hithû protestánsok kezdtek államok szervezésébe.
-A 30 éves háború (1618-1648) ezen a területen tette a legnagyobb pusztítást. Ez a keserû tapasztalat bevésõdött a sváb karakterbe.
-A fr. Forradalom idején a sváb hercegek hol ide, hol oda pártoltak, végül Napóleon ellen fordultak, ez a hercegeket 1815-ben a tartományok királyi rangjára emelte
porosz felemelkedést nem nézték jó szemmel ezért 1866-ban elõször Ausztriát támogatták Königratz-nél, 1871ben viszont Sedan-nál: Poroszok oldalán harcol Franciao. ellen.
-ma fõleg elektronika fellegvára a terület
Vallás, nyelv, kultúra:
Protestáns nép, a lutheri tanok, a kálvinizmus is nagy hatást gyakorolt.
A modern államszövetség a katolikus Baden-hez sorolja õket. Így a 2 keresztény egyház keveredik.
6.sz.-tól sváb dialektus. (Hegel. Schiller, Einstein született itt.).
Pogány szokások (fák tisztele) + keresztény ünnepek. Házasságkötés kapcsán szõkás õsi germán eredetû. Pl. böjt elõtti karneválok, színes faálarcok.
Régi székhelye: Stuttgart. - magas életszínvonal.
4.Bajorok: (lünger-t,->tüdõragut esznek)
Eu. nagy Kulturális határsávjában élnek (Bajor és a Cseh erdõségek választják el a latin zónát a szláv zónától)
Anyanyelv: bairisch., vallás: római katolikus hit, (történelmük kevésbé hasonlít a németekéhez).
Német szövetségi állam egyik legnagyobb területe, de csak kis részét lakják
Bajorország hátországa: -Felsõ Bajorország és Alsõ Bajorország.
Sztereotípia: hegylakók.
Majdnem egész Felsõ-Bajorország (kivéve Inn-folyó völgye). 900 m tengerszint felett van.
Alsó-Bajorország (Münchentõl Északra fekvõ térség->itt a hegyvidék teszi szétszórttá a lakosságot)
Duna és Inn közti háromszög alakú vidék, Bajor erdõ felföldje.
Történelem:
A germánokat a 6.sz elejétõl nevezték ba va riik-nak.
-16.sz. 2. felébe a bajor hercegség (4.Albert h. idején) reneszánsz modell-állammá lett a terület.
-Miksa József herceg a Napoleonnal kötött szövetségével jóra fordította a bajor sorsot.à Napoleon felemelkedésével és bukásával is hasznot húztak.à területnövekedés (belekerül Svábföld, Frankónia jelentõs része, Felsõ -Pfaltz,( alkotmányos monarchia).
1850: Bajorország ellenállt a porosz alkotmánynak.
-71 francia-porosz háború utóhatása: à kialakul Bajorország állandó helye. à résztvevõje lett a német államnak, autonóm is maradt valamennyire.
1871à be kellett olvadnia. 1933 à Hitler törölt minden önállóságot.
Kiegyensúlyozott gazdaság.
-Bismark kultúr programja, amelyet a katolikus egyház ellen indított népi ellenérzést váltott ki. -> Inkább a katolikus vallásgyakorláshoz ragaszkodnak. Fõ szentélyben: gyertyával bekormozott altöttingi szûz.
(korábban /1870-ben/ itt mondták ki a pápai csalhatatlanság doktrínáját.)
Helyi vallások vannak: Helyi védõszenteket ünneplik (ünnepségsorozatok - vásárral.
-?Oberammergani passiójáték - 10 évente!. Nincs jellegzetes mûvészet és építészet (sokször a túláradó barokk és rokokó keveredik a gótikával). -A vh. után jelentõs idegenforgalmi központ. (pl. Müncheni sörfesztivál)-itt a legnagyobb az egyfõre jutó jövedelem Németo.-ban.
Szorbok: (Vendek) -> K-Németo.-ban élnek.
Lausitz környéke -> 70ezer, de összesen kb 100-120ezer (Romsics szerint) Vallás: katolikus, nyelv: szorb, német.
Szláv törzsek leszármazottai. Rokonságban lengyelekkel, csehekkel.
.sz óta nincs önálló politikai szerepük, de mindig világosan felismerhetõ csoport.
1815: területüket a szászok, poroszok között felosztották-> próbálták elnémetesíteni (elég hatékonyan sikerült is).
Nem sikerült elérniük a nemzeti öntudatot. (döntõen falun éltek a múlt századig).
1904. Lausitz város a központjalegfontosabb kulturális szervezetüknek a Matica Serbska-nak. -> nemzeti büszkeség szimbóluma lett.
Hitler betiltotta a nyelvet, könyveket elégették. Prágában a szovjetek elõre törése nyomán megalakult a Szorb Nemzeti Tanács
1946: elsõ szorb nyelvû újság. 1945: elsõ szorb nyelvû középiskola.
Németország 2 különbözõ régiójában élnek. Pl. (szorb város pl. Cottbus).
1948. NDK kisebbségi törvény kedvezõ. Virágzik a szorb kultúra.-> könyv, színház, napilap, rádióadó, fesztiválok.
Mindezek ellenére fokozatos az asszimiláció.
Horágok -> (szlovákul beszélõ szlávok) egy része a 18. századi teljes asszimilációjukig teljesen az Elba folyóig éltek.

OSZTRÁKOK:
Történelmük:
Kr.e.15.sz. à Római hódítás: 3 részbõl állt: -Svájc, Norikum, -Pannónia. Négyszögletes városhálózati elemek.
Kr.e. 2. Ütközõzóna kialakítása. Nagy Károly alatt germanizáció, kereszténység felvétele.
1.Ottó állítja helyre a hegemóniát. Markok: Stájország, Karintia, Krajna (mai Szlovénia).
-8.sz.tól a Karolingok bontják meg az itt élõ bajorok és karintiaiak rendjét.
-1156: Barbadossa Frigyes: önálló hercegséggé szervezi át Ausztriát.
- A 12.sz.-ra feudális széttagoltság-> sajátos szakadások; így a birtokok révén létrejön Ausztria és Stájerország - Késõbb Tirol, Karintia, Salzburg, Felsõ-Au. És Vorarlberg
negatív határ: -Alsó-Ausztria-Osztrák Hercegség. Belsõ-Ausztria: Karintia, Stájerország.
Felsõ-Ausztria: Tirol, VorAlberg.
-1192-ben Babenberg dinasztia uralkodott Ausztria és Stájerország felett.
Habsburg család megjelenése:à -1282 Habsburgok, akik 1335-ben megszerzik Karintiát, Karmiolát-a mai Szlovénia középsõ részét, 1363-ban Tirolt, 1500-ban Gorizját.
-1287: Morva mezei csata- Krajna és Stájorország Habsburgoké lett. 1315-ben elvesztik svájci birtokaikat.
-Ausztria népessége 9 szövetségi tartományban él. 1. Burgenland, 2, Karintia, 3. Alsõ-ausztria, 4. Felsõ -Ausztria, 5.Salzburg, 6.Stájerország, 7.Tirol, 8.Vorarlberg, 9.Bécs.
12.sz.-ban kialakult 4,6, késõbb 7, 2, 5, 3, 8.
Több központosítási folyamat.
-1365: bécsi egyetem megalapítása.
Nagyobb szerepet kapnak a rendi országgyûlések. 15.sz. végén egyesülnek újra.-> 1. Miksa közponosít.
Közös osztrák kincstár. Központosító adminisztráció.
Házasodási politika: (csak házasodj boldog Ausztria): uralkodóházak révén bõvül a birodalom. (Kasztília, Csehország, Magyarország.)
-Habsburgok 1526-ban királyai Magyaro-nak, és Cseheknek.
.Ferdinánd: fejlõdõ gazdaság. Létrehozza a titkos tanácsot. A hvatalnokréteg Bécsbe kényszerül.
-as évek: elterjed, tért hódít a reformáció és a protestantizmus. Kitelepítik aprotestánsokat Szász és Nagyszeben környékére.
Ausztria ismét 3 részre szakad. Felsõ Ausztria Bajor fennhatóság alá kerül.
15 éves háború: magyar és cseh rendi ellenállás.
. Vesztfáliai béke. Kiszorulnak a Habsburgok.
. kiûzik a törököt Mo.-ról. Osztrák közigazgatás megszervezése Mo.-on.
Osztrákok részt vesznek a spanyol örökösödési háborúban.
-18.sz. -> manufaktúrák fejlesztése,+ bankélet a nyugati területeken. A keleten ->paraszti jelleg fennmarad.
-Mária Terézia: -> úrbéri összeszámolások. -hatalmi ágak szétválasztása, igazságszolgáltatás, vámrendszer, -franciákkal való szövetség keresés, -római katolikus egyház visszaszorítása. A magyarok a rendeletekkel szemben bizalmatlanok. Felvilágosult abszolutista uralom.
-19.sz elsõ fele- erõteljes konzervativizmus.
-1809-> tiroli parasztlázadás -> kelet felé forradalmaskodás. 1820-30: É-Itáliai területek elvesztése. Jobbágyság eltörlése.
Ferenc József: -jovális patriarchális uralkodó. Bach korszak 1859-ig. Magyarországot a passzív ellenállás jellemzi.
A tartományoknak ma is megvannak a maguk parlamentjei, kormányzata, címere, lobogója, himnusza, patrónusa.
Német nyelv: bajor -osztrák változatait beszélik. Keleten kisebbség, magyar, horvát, szlovén, cseh.
%-a római katolikus, ebbõl 20-30%-a gyakorolja. 2/3-ad részeaz országnak az Alpok térségében terül el. Földrajzilag a hegyszorosok országa à tranzitország. K-i rész síkság, dombos vidék à intenzív földmûvelés.
1867 kiegyezés. Polgári típusú közigazgatás.
.sz. vége: szociáldem. mozgalmak erõsödése.
(Nemzetiségi összetétel: : 1910-ben 36%német, 18%lengyel, 16% rutén, 23% cseh, 4,5% szlovén 3% szlovén 3% szerb-horvát, 2,7% olasz.)
Gazdasági világválság, komoly forradalmasodás Bécsben.
-1938: Anschluss, besorozások. Konfliktusok Olaszországgal D-Tirol miatt.
Ma 86% római kat, 5,6 evangélikus.
A 19.sz.-ig csak alsõ-Felsõ Ausztriát és Bécset tekintették osztráknak.
-1918-ban a tartományok az osztrák köztársaság részei lettek: Karintia részben, Stájerország elvesztete szlovén lakosságát, Tirol pedig olasz és német nyelvû kisebbsége is megosztásra került.
-1922-ben csatolták Burgenlandot is ide.
Ausztria ma is tartományokból áll. Szövetségi állam.
Tirol: legtöbben Németo.-hoz akarnak tartozni.Friuliak: olaszosítás.
A tartományoknak ma is külön parlamentjük van, kormányzata, lobogója, címere.
Ez a Habsburgok konzervatizmusainak öröksége (tartományok, rendek).
Nyelv: többség német nyelv bajornak az osztrák változatát beszéli, kivéve a legnyugatibb részeken, aholis alemann nyelvi térséghez tartoznak.
Burgenlandban, Karintiában magyar, horvát, szlovén, cseh kisebbség lakik.


Szövetségi tartományai:
1.Vorarlbergiek
Legnyugatibb részen, alemann nyelvterületen élnek. 16.sz.-ban alakult. Az itteni (nemzetgyûlés)diéta, ahova nemcsak polgári hanem paraszti képviselõkbõl is mentek à erõs demokratikus hagyományok.
Jelentõs itt a Textilipar:à nagyiparos -famíliák + konzervatív munkásosztály.
2.Tiroliak:
.sz. 2.felében keletkezett. Tartomány megvédését 1511-ben törvénybe foglalták à erõs azonosulás az országrésszel.-Városi és a falusi közösségek is kképviseletet kaptk, cserébe honvédelmi kötelezettséggel tartoztak.-> 1511-ben ezt törvénybe foglalták, mely erõsítette a tiroliak öntudatát.
1809-ben a Tiroliak fellázadtak a francia és a bajor hadak (fennhatóság) ellen.
-es békeszerzõdés a Habsburgoknak adta a területet.
Az 1.vh. után 1919-ben kettéosztották Tirolt- É-i, osztrák közt, D-i-t pedig Olaszországhoz csatolták /D-i rész: Tirol hátországa volt/.
. Fasiszta hatalomátvétel à erõteljes olaszosítás. Ekkor sokan D-Tirolból Németországba költöztek.
1945 után is Olaszoké maradt D-Tirol (Trentino-val à olaszul beszélõ tömb)-> 1945 után korlátozott autonómiát kaptak,-> ekkor sok áttelepült visszaköltözött.. 1968 után kisebbségi jogokat harcoltak ki. Nemzetgyûlésük Bolzánóban van. (Tiroliak olaszul tanulnak, az olaszok németül).
3. Salzburgiak:
A provincia csak 1816-ban lett Ausztria része. 14.sz-tól kezdve tartománynak minõsül;
- Ausztriába tagozódása következtében.Salzburg elvesztette jelentõségének nagy részét, de egyik legnagyobb idegenforgalmi központtá fejlõdött. (1.vh. után Max Renhardt, Hugo von Hoffmanstahl à létrehozták a Salzburgi ünnepi játékokat (-> Mozart szülõvárosa Salzburg; ->opera, zene, színház).
4. Karintiaiak:
Karintia törzs nevébõl származik az elnevezés, már a 7.sz.-ban itt voltak tagjai. -> szláv nép, szlovén elõtti változata.
. - középkori hagyományok maradtak fenn. (ereklyék, középkori alkotmány, fejedelmek köve stb).
-19.szban a lakosság 70%-a volt német ajkú, a többi szlovén, ma ez az arány )6% német, 4% szlovén.
-1919-ben a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz akarták csatolni a területet. A lakosság ellenállt és az 1920-as egyezmény népszavazás alapján Ausztriához csatlakozott.
Jelenleg kb 96%-a németajkú, a maradék szlovén.
5. Stájerok:
.sz-ban jön létre, több karintiai és bajor régió egyesüléseként és a k-i irányú terjesztkedés és betelepítés következményeképpen;
-ban hercegség lett.
-os szerzõdés örökösödési önállóságot adott a területnek, ezt a Párduc címerállat jelképezi.
. Ausztria hercege örökölte a területet.
-ben Graz lesz Belsõ Ausztria közigazgatási központja.
. Habsburg János fõherceg Stájerország lettekintélyesebb jelképes apafigurája volt.-> nagyszámú intézményt alapított, néprajzi kutatásokat indít el.
6. Burgenlandiak:
Legfiatalabb ausztriai népcsoport. A mai Burgenland területén a 19.sz-ban fõként németül és horvátul bezéltek, némely vidékén magyarul. - mivel ide telepítették a német ajkú lakosságot. Késõbb a török elõl sok Horvát is ide menekült.
Egy-két településen tartottak csupán népszavazást 1922-ben, (direkt az osztrák többségû településeken) így ilyen hamis adatok alapján (mivel csak német többségû településeket vizsgáltak, ugyanakkor a magyar településeket is odacsatolták) azok a német többségû települések Sopron kivételével népszavazás által Ausztriához csatlakoztak. Fõként mezõgazdasággal terület: Bortermelés, gazdálkodás, állattenyésztés. Jelenlegi székhelye: Eisenstadt (Kismarton).
7. Felsõ-Ausztria:
A tartomány a kései középkorban indul fejlõdésnek->amikor bevezették a diéta intézményét.
Kulturális alkotóelemek: -jelentõs kolostorok, tanyaépületek. Most nevû almaborfajtája híres.
-1626-ban parasztlázadás. -> itt tartott a legtovább. Késõbb a parasztság meggazdagodott. Jómódjának jelképe: aranyozott fõkötõ lett.
8. Alsó-Ausztria és a Bécsiek:
Osztrák õstipus megtestesítõjének tekintették.
-Alsó Ausztria fõvárosa: St.Pölten.
Bécs: Stephankirsche, parlament, Schönbrunn, Belverde kastély.
.vh után Bécs elvált a keresztényszocialista dominanciájú vidéktõl, -> szoc.demokrata irányzata miatt.
Alsó-Ausztria ekkor új fõvárost kapott: St. Pölten.
Oszrák Régiók jelentõs szerepet tölthetnek be a régiók Európájában, ennek példája az Alpok-Adria társulás.

Németek: (92-93) Dél-Tiroliak
Területileg Bolzano, É-Olaszország. Lélekszáma 280 ezer (1981) Ausztriával összefonódó, egyszerû földmûvelõ közösség.
éven át a német nyelvû világhoz tartozott. Az 1.vh. után formált jogot rá Olaszország. Erre 1919-ben került sor. 1922-ben az olasz fasiszták elnyomása alá kerültek, megtiltották a német nyelv használatát, a városi lakosságot elolaszosították, németek földjeikre szorultak vissza. 1939-ben Németország és Olaszország megegyezése nyomán a lakosság választhatott.
Ott maradt vagy áttelepül Németországba. 75ezren mentek át, vagy asszimilálódnak.
Az áttelepültek 1/3-a visszatért késõbb.
-ban a párizsi békeszerzõdésben autonómiát kapott a terület. Ennek ellenére a német lakosság Svájcba és Ausztriába vagy Ny-Németországba ment.
-ben a városok 62% volt csak a német. 1972-ben az olasz kormány biztosította, hogy az olasz és a német nyelvet együtt kell használni. 1978- és 1988 között terrorista cselekmények voltak, mivel az üres állásokat olasz vendégmunkásokkal töltötték fel.
-ban az olasz kormány csomagtervet fogadott el a német nyelvûek jogairól.

-108à Németek Dániában: É-Schleswig
Lélekszáma: 15-20ezer. Vallás: protestáns. Nyelv: német.
-ban került É-Schleswig Dániához. A 2.vh. alatt Dániát megszálló németekkel szimpatizál a kisebbség, a háború után a dánok a nácikkal együttmûködõket bíróság elé állítják, kisebbségi jogaikat nem biztosítják. 1953-ban és 1955-ben teszik ezt meg cserébe a Németországban élõ dánok jogainak szavatolásáért.
-1960-as években bejutnak a dán parlamentbe.
-1973-79 között csak egy dán párttal együttmûködve érik el ugyanezt. Ma minden jog biztosítva van számukra
SVÁJCIAK:
Fokozatosan, szeliden épült ki, szilárd, állóképes kultúrává alakzattá.
Megosztódik nyelvi, vallási, etnikai értelemben. Jó gyakorlati példa z együttélésre. Germán, Kelta, Olasz népcsoportokból alakultak. Francia nyelvûek germanizálódtak.
Történelem: Feudális harcok, 3 térség etorec használták ki a habsburg B. keletkezett zúrzavarrt. 1291-ben.
Schwyz, Uri, Küterwalden szövetségre léptek à így ellentudtak állni a Habsburgoknak, de nem akartak teljes függetlenséget.
féle régió típus: 1. erdõs kanton: mezõgazd-i jellegû, tölgyek, falvak, ezekhez városok csatlakoztak. 1333. Luzern csatlakozott.
Jünich, majd Bern beépül Glarus, ezek az Alpesi térségek erõs tömbbé fejlõdtek, „biztonságot csak további terjeszkedéssel biztosíthatott. 15-16.sz. lassan terjeszkedtek.
1412-15: Aargan behódolt. Szövetségesek: 1416 Valais bh, 1436: Togge burg bh, 1440 Sargens, 1454: St. Gallen, 1460: Thurgan, 1481 Fribourg és Solothurn csatlakozott, 1501 Basel-Stadt, 1513: Appenzell, 1524: Graubünden, Ticinó és Vand-ot pedig közben meghódították.
Városokà protestantizmus, vidék: à katolicizmus. Ez csatákhoz vezetett.
: A 30 éves háborút lezáró általános békeszerzõdés elismerte a konföderáció teljes szuverenitását.
Zürich 1655à centralizált formát ajánlott, de a katolikus kantonok elutasították a javaslatot à harc à katolikusok gyõztek.
1712: protestáns gyõzelem à aztó is.
.sz.à Szellemi fellendülés Zürich-ben, Genf-benàkönyvkiadás, ide menekültek - politikai és vallási okokból.
. Genf-ben a jakobinusokat követõ helyi forradalmárok vették át a hatalmat. à forradalmak, anneksziók: à
Franciaország szétszúzta a konföderációt. 1708-ban helvét köztársaságot hozott létre.
: Napóleon veresége à vissza lehet állítani aaaz alkotmányt.
: Alkotmány reform kell à 1845: a 7 katolikus kanton szövetkezett.
: új alkotmányreform. 1878: liberalizált alkotmányà népszavazás.
Etnikai összetétel, kultúra:
Német ajkúak az alapító kantonok: à kultúrájuk és nyelvük is ún. svájci német..
A konföderáció 1513-ra szilárdult meg. Fribourg kanton félig francia - félig német.
Scloth, Staffhausen, Basel-Stadt teljesen német (Aargau, Thurgau, Glarus).
Neuchatel egésze és Valaus nyugati fele-francia,, Ticiano- olasz nyelvû.
Graubünden -friuli tájszólás, rétoromán nyelvû lakosok
Teljes értékû szerepet a franciákkal és olaszul beszélõ kerületekkel csak a napoleoni háborúk ill. felbomlás, ujjászületés után töltött be.
A konföderáció német magva ………megosztottság ellenére együtt maradt.
Az összeolvasztáshoz hozzájárult: -egységes oktatási rendszer.
Valóságban nem anyira eltérõek a kantonok à a fontos, hogy hiába németek, v. olaszok, de õk svájciak és Svájchoz akarnak tartozni (akár protestáns, kálvinista v. zwingliánus.
Liberális demokráciához tartozás is fontos. A nagy pártok is koalíciót alkotnak uúgy.
A svájciak elhatárolódása a frank és német nemzettõl fokozatosan ment végbe.
Svájciak elítélték: nácizmust, fasizmust. Ez megerõsítette õket demokráciájukban.
Különbözõségük ünneplésében is egységesek a svájciak.à hagyományos népi öltözetek viselete jellemzõ. (helységek közötti sportverseny).
A Jura Libre-értà Szabad Jura-ért folytatott kampány, hogy Bern kanton franciául beszélõ lakossága külön kantonális státust kapjon -etnikai feszültség tünete, de jelentõs részük leszavazta, mert túl kicsi, túl pénztelen terület.
Német Svájciak többen vannak à összlakosság ¾-része. Francia, Olasz 17%, ill. 8%. A többi rétoromán anyanyelvû.
Svájc megszilárdulását elõsegítették a vegyesházasságok, munkások kantonok közti ingázása.
Minden 18-56 év közötti ffi köteles évente rövid idõre valamilyen módon bevonulni a valódi polgár seregbe.
103-104 à Júraiak Svájcban
Bern-kanton ÉNY-i részén, 67ezren vannak.
Vallás 67% katolikus, 33% protestáns, Nyelvük: francia.
-A júraiak 9 évszázadon át a Német-Római Birodalom autonóm hercegi püspökségének lakói voltak, majd egy rövid ideig Franciaország alattvalói lettek.
-Az erõs hegyvidék, a Jura 7 körzetbõl áll. Az 1815-ös bécsi kongresszus csatolja Bern kantonhoz. Lakossága az akkor Svájc lakóinak 15%-át tette ki, a helyi ügyintézés nyelve francia volt.
-1948-ban alapított Rassemblement Jurassien mozgalom, önálló kanton létrehozását szerette volna elérni (bár a katolikusokat, tiszteletben tartották a német protestánsok).
-1974-ben 3 déli körzet kilépett Bern kantonból 8 déli községgel együtt. 1979-tõl a svájci szövetség tagjai lettek. A kantont ketté osztották, mivel 4,8%-a francia nyelvû volt (kisebbségi kérdés erõszakos megoldása Svájcban is jellemzõ).
Romansok Svájcban:
Területileg Graubünden; Grisons Kantonban élnek à 50ezren vannak.
Vallás: katolikus. Nyelv: romans - a latiból eredõ retoroman nyelv a friuli és a ladin rokona.
A nyelvet hivatalosan 1938-ban ismerték el. 1983-ban pedig a zürichi egyetemen tanszéket hoznak létre.
Saját területén belül is csak a lakosság fele használja. További nehézség a használatát nézve, hgoy 3 írásbeli változata, 7 dialektusa van. A svájci német gazdasági okokból elõnyösebb számukra.
Svájc nyelvileg amúgy is decentralizált: Svájci németet beszél lakosság 70%-a, (fr-át -> 20%, olasz:à 10%-a,)

Elzásziak:
Elzász-Lotharingia. Területe ÉK-Franciaország. Lélekszáma: 1,5 millió, Lotaringia 300-400ezer. Nyelv: német elzászi dialektussal, német, francia.
Elzásziak: => Elzász és Lotaringia egy részének lakói.
Ez a terület Fr.o. Németo. És Svájc határán fekszik. Erõs német hagyományaik vannak.
Itt virágzott ki a német humanizmus. Az 1525-ös német parasztháború vezére is innen származik.
A terület az elmúlt 250 évben ötször cserélt gazdát:
. 1620 Vesztfáliai béke értelmében Franciao.hoz kerül, ekkor még erõs autonómiája volt.
. 1789-ben ezt eltörölve, megtiltják a német nyelv használatát, minden kapcsolatot meg kellett szakítani Németországgal.
. 1871. Francia-Porosz háború ismét Németországhoz csatolja.
. 1920 Vwrsaillesi béke ismét Franciao.hoz kerül.
. 1940-ben Németországhoz került, nácik erõszakos Német nyelv használatot vezetnek be.
A 2. vh. után Fr.o.hoz kerül, jelentõsen növekszik a francia nyelv befolyása. Ma is jelentõs azonban, hogy a többség kétnyelvû. A fiatalok inkább Németo.ba és Svájcba járnak dolgozni.


Fernandez..:Európa népei (273-275.o).
UKRÁNOK; RUSZINOK:
Ruténok:
Az elnevezések: ruszin, kárpát-ukrajnai, kis-ororosz.
A rutén à „rusz országrészeket jelentette -> mai Ukrajna, Belorusszia àß Oroszo.
Rutén = a litván nagyhercegségben írott nyelvet is jelenti.
Korszerûbben mondva, a Kárpátok hegységeiben és hegyoldalain élõ keleti-szláv népek gyakran felváltva használják az „ukrán szóval.
Történelem és hagyomány:
Soha nem volt rutén állam. Több mint 1 millió rutén lakik - több különbözõ államban. à Ukrajnában (Kárpátalján(= több mint 900ezer., Szlovákia:à 130ezer, Lengyelo.= 60ezer.
Valóságban bonyolult, hogy ki is a rutén, és még a poltikai meggondolások is beködösítik e kérdést.
Többségük: görög-katolikus.
A probléma gyökere: Lengyelország keleti szlávok lakta területein van à ezt a területet a 18.sz végén bekebelezte az OMM, 1848 után Magyar királyság à úgy gondolták, fontos a teljeseb saját identitás à de nincs nagy sikere az ötletnek.
Magyar, Cseh 1918 à még mindig hízelegnek a rutén lakosságnak. Õket és azt a részt ahol laktak végül Csehszlovákiához csatolták Podkarpatski Rus néven.
1938 à teljes autonómiát kaptak, majd Szovjet-ukrajna része lesz. à Kárpátaljai Terület néven.
à autonómia mellett szavaztak à az ukrán kormány ezt elutasította, így „emigráns kormány alakult Szlovákiában, moszkvai képviselettel.
Önazanosság tudatot: à a Jugoszl-i Vajdaság tartományában sikerült felkelteni.
A valódi rutén nemzeti érzés kialakulásának akadálya az Irodalmi nyelv hiánya.
Általánosságban: környezõ nyelvek által befolyásolt keleti-szláv dialektust beszéltek.
A 2.vh. elõtt Csehszlovákiában rután mozgalom volt: a -sajtó, -nemzeti-színház, -közoktatási rendszer létrehozására.
A háború után felgyorsult a tendencia, hogykultúrális célokra a többségi nyelvet alkalmazzák à egyetlen kivétel: vajdaság, ott „standard rutén nyelvet fejlesztettek ki a sajtóban és a rádióban.
Újvidék egyetemén megalakult a rutén nyelv tanszéke.
Huculok, bojkók, lemkók:
Huculok: Helyi népcsoportok vannak - Kárpátok keleti részén élnek: büszke hegyi parasztok, részben pásztorok, részben betyárok leszármazottai.
Õk maguk szerint a kora újkori lengyel nemesség rettenthetetlen leszármazottai. Nevezetesek a hucul fafaragások és hímzések.?¯ .
A hucul településektõl délre a Kárpátok alacsonyabb hegyláncain élek a bojkok - valószínûleg Galíciából és Bukovinából érkeztek. (Legátfogóbb tanulmány rúluk az USA-ban jelent meg, Ukránul).
A Lengyelo.-i lemkók a Bojkóktól nyugatra laknak. Az 1930-as évek ben a lengyeleket az ukrán többségû vidékein támadás fenyegette. Lengyelek megpróbálták azt a meggyõzõdést elültetni a lemkókban, hogy õk egészen mások, mint a Galíciában élõ ukránok.
1945 után a hatóságok tudatosan széttelepítették õket.
1956 óta a lengyelo-i ukránoknak meg vannak a maguk kulturális egyesületei, de nem minden lemkó tekinti magát ukránnak.

Romsics:az UKRÁNOK és RUSZINOK: (78-82).
Az ukrán nép nemzeti kultúrájának kialakulását Ny-i területen a lengyelek, Dnyepertõl balra pedig az oroszok akadályozták.
A legnyugatibb tartományok: Galícia, Bukovina, melyek Habsburg Monarchiába tagozódott be.
Oroszosításnál az ukrán ortodox egyházat bekebelezték.
Ny-i tartományok à az annektálás (bekebelezés) után az unitus templomokat és kolostorokat lerombolták az oroszok és az ortodox egyház kezébe adták. Kényszerítették az ukránokat az ortodox vallás felvételére. 1839-ben a görög katolikus egyház mûködését az egész birodalom területén betiltották.
Oroszosítás másik célpontja: az ukrán nyelv, ill. kultúra à eredményeként az ukrán (közék) felsõ rétegek a 19.sz-ra beleolvadtak az orosz nemességbe. Hivatalos nyelv az orosz lett.
A 19.sz. elejétõl pont az ukrán nyelv lett az, ami a nemzeti ébredést jelenti: fordítások, önálló munkák à Ivan Kotljarevszkij - Ukrán Aeneis 1798 nyomtatás..
Az ébredés központja eleinte: Harkov à 1804. Itt magánegyetem -ukrán. 1919: elsõ ukrán nyelvtan.
Tarasz Sevcsenko 1830-40 à legnagyobb nemzeti költõ.
KÁRPÁTALJA:
Ukrajna legnyugatibb részén él a magyar kisebbség legszélsõ csoportja.
A térség többi lakójával (ukrán, ruszin, szlovák, román) elszenvedõi az oroszosításnak.
Beregszászi járás 4%,-a magyar (1991-ben) à Beregszász központú magyar autonóm területre szavazott.
à nemzetiségi törvény à joguk van a magyaroknak autonómiájuk kiépítésére gyakorlásáraà de csak kulturális auton.-ra.
Kárpátalja 80%-a ruszin, és õk is nemzeti-területi autonómiára törekvés.. Létszámuk kb 600e-900ezer között.
Niederhauser Az UKRÁNOK: (116-118)
Legmeszebb áll a megújulási mozgalom modelljétõl, nem tudtak teljesen kibontakozni, ill. vmilyen más szakaszba kerültek át.
Az ukránok nagy többsége az orosz birodalom keretén belül élt, teljesen elnyomás alatt. Az 1654-ben Oroszo.-hoz csatolt Dnyeper balparti ukrán-kozák terület feudális jellegû különállását autonómiájukat 1.Péter cár felszámolta.
Az ukrán nemesség a 17.sz.-tól kezdve eloroszosodott. Ukránok - jobbágysorban élõ parasztok voltak. Értelmiségi, városi nagyon kevés volt.
A Habsburg-birodalomhoz tartozó területen - Galícia, Bukovina à nemzeti elnyomás, de rendelkeztek bizonyos feudális autonómiával à de az a lengyelek kezében volt, tehát nemzeti szempontból nem jöhetett szóba.
A Habsburg-bir. = türelmes nemzetiségi politikát gyakorolt. Az ukránok itt is jobbágyparasztok.A pravoszláv egyháznál jelentõsebb az unitus, és betöltöttek a papok (ukrán érzelmûek) értelmiségi funkciót.
Magyaro.-i kárpátlajai ruszinok à paraszti társadalom, unitus (görög kat) papság.
Az ukrán mozgalom 18.-19.sz fordulóján indult meg Kotljocsevszkij Aeneis paródiája (ukrán társadalom kritika).
A kulturális megoldandó kérdések az ukrán nyelv, írott és irodalmi nyelvvé emelése: à 1818à Parlovszkij à ukrán nyelvtant elkészítette.
A nemzeti öntudat egyfajta politikai programja à 1846 à nyomtatásban à Ruszinok története c. írás.
à Egyesült Szlávok Társasága - néhány értelmiségi katonatiszt à beolvadtak a Déli társaságba. à eltüntek.
-> naív, utópikus -> egységes szláv nemzet álma.
à Kijev: titkos egyesület - ukrán nemzeti ideológiát képviselt à nem volt egységes irányzat.
Cirill és Metód Társaság à értelmiségiek, tanítók, egyetem. (ide tqartoztak: Sevcsenko, Szavics.
A társadalmi viszonyok megváltoztak, jobbágyrendszer felszámolását kívánták.
: Forradalomà galíciai ukrán lakosságot magával ragadta à nemzeti igényeik a galíciai lengyelek ellen irányultak.
: A jobbágyfelszabadítás oroszországi ukránoknál is megteremtette a polgári átalakulás kiindulópontját, ahogy a Habsburg Birodalomé 1848-ban.
1861 után a nemzeti mozgalom ketté vált:
-társadalmi kérd.-sel foglalkozó irányzat.-> orosz narodnyik mozgalomhoz kapcsolódik.
-nemzeti igényeket ápoló à burzsoá-nacionalistává vált.
Etnikumok Enc: UKRÁNOK: (kisoroszok, ruténok, kozákok, hoholok).
Területi elhelyezkedésük: Ukrajna volt Szu. Részei, K-Eu, Ny-Eu, E-D-Amerika, Ausztália.
Lélekszám: 1989-ben 44 millió (ebbõl 3 millió külföldön él).
Vallás: keresztény (ortodox és görög katolikus).
Nyelv: ukrán, orosz,
Legnagyobb nemzeti kisebbség Európában.
Ukránok a beloruszokkal, oroszokkal együtt származásukat az egységes kijevi Oroszországra vezetik vissza.
Ortodox kereszténység felvétele 988. à Óegyházi szláv nyelv, cirill betûs írás.
Kijevi Nagyfejedelemség felbomlása uátn külön utak, az 1654-es Oroszo.-al való egyesülésig.(ami meggátolta az ukrán önrendelkezés megnyilvánulásait, à eloroszosítás).
Ez alatt az idõ alatt nyugati hatások: lengyel, litván.
Nyikolaj Gogol: ukrán orosz nyelven világhírû lett.
Sevcsenko költõt rossz szemmel nézték, mert ukránul írt.
1920. Szovjet hatalom teljesen megszilárdult.
. szövetkezetesítés à hatására éhínségek.
-60. Ukrajnában felébredt az öntudat (glasznoszty hatására).
Ukrán szovjet szoc. szövetség elméletileg szuverén állam, valóságban viszont csupán a Szu egy része, teljes ellenõrzése alatt.
1977 à saját törvényhozó, végrehajtó, bírói szerveket válaszhatott, de orosz SzKP kezében tartotta.
Az ukrán, aki elfogadja az orosz kultúra elsõbbségét, nem diszkriminálják.
Politikai, állami, katonai hierarchiában legmagasabb pontot is elérhetett.
Azok akik ellenállnak az asszimilációnak, nem toleránsak velük az oroszok.
óta a Narodnai Rusz népi mozgalom - Gazdasági autonómiáért politikai függetlenségért küzdött.à kulturális, mûszaki- értelmiségek, szakképzett munkások.
1989. Ukrán Nyelvi Társaság Dimitrij Pavlicsenko vezeti
donyeci bányász-sztrájk.
Ukrajnak határain belül nincsenek autonóm nemzeti alakulatok, de kb. 80 nemzetiségük van pl. tatárok, kozákok, zsidók à szovjetek.
Arató: A magyarországi Ukrán fejlõdés elmaradottsága
A leggyengébb nemzetiség az ukrán volt. Nincs ruszin unitus egyház szervezet.
. A pápa kanonizálta a munkácsi unitus püspökséget, melynek székhelye 1776-tó Ungvár.
Az, hogy az unitus papság az egri püspökséggel asszimiláció útjára lépett, meghatározta a ruszin történeti tudatot és nyelvmûvelést.
A ruszin történetírás a17-18.sz-i munkácsi fõpapok ellentétébõl, egri püspökséggel folyó harcából nõtt ki.-> egyházi kiindulópont
A ruszin történetírás egyidõs az unió val.
Bazilovics ruszin történetíró szerint a ruszinok a kereszténység elsõ századától kezdve Pannónia területén éltek.
Cirill és Metód keresztelte meg õket 867-ben.
Koncepciója szerint a ruszinok autochtonok Magyarországon, már a honfoglalás elõtt itt éltek.
Mûvében romantikus ideológiai momentumok keveredtek a ruszin unitus egyház történetének valóságos elemeivel.
Kocak bazilita szerzetes kéziratos nyelvtanát írta meg. Nem az ukrán nyelvnek, hanem a latint utánzó liturgika egyházi szláv nyelvnek a grammatikája szerint írta le.
A magyarosszági Ukrán nyelvi(û) Kulturális Mozgalom kezdetei:
A 19.sz. elsõ felében a ruszin unitus egyház nem indít modern nemzeti mozgalmat.
Az unió nyújtotta kedvezmények következtében -egzisztencia, ideológia egyaránt összefonódott a feudalizmussal.
A ruszin papság ezen magatartása elnemzetlenedéssel járt. Iskolák nem segítették elõ a ruszin érzületet. Erõteljes magyarosodás.
A ruszin világi értelmiség Oroszo.-ba vándorolt.
A ruszin nyelvmûvelés konzervatívizmusa:
?Kaljarevszkij: A nép nyelvét akarta normává tenni a 18-18.sz elején.
Ruszin értelmiség: à egyházi nyelv hagyományait követték.-orosz nyelv felé fordultak. Ó: keverék alakult ki.
.sz. nyelvtanà Kocak nyomdokain latin nyelven folyt.
Egyházi szlávval kevert ruszin nyelvû könyvek.
A ruszin nyelvmûvelés ragaszkodott az egyházi szláv nyelvhez à ez jelentette az ukrán elutasítását.
Galícia hatására utat tört ukrán irányzat, amely majd gyõzelmet arat.
?Dóhovits-ban felmerült a nemzeti (mozgalom) gondolat, de egybekapcsolódott a magyar kultúra ápolásával.
Duchanovics eperjesi unitus pap à a ruszin értelmiség nép felé fordulásaként fogható fel munkássága à 1847àolvasókönyv.
Az õ hatására alakult ki az eperjesi ukrán kulturális központ, de õ is kevert nyelven is írt.
Történetírás: Licskay: azt írja: a ruszinok autochtonok.


Jugoszlávia: 209-213).
Az elsõ vil.háborút lezáró békerendszer hozza létre a Szerb-Horvát-Szlován királyságot.
Nemzetiségileg rendkívül heterogén államalakulatot, amelyet inkább centralizmus (szerb többséggel) jellemzett, mint föderalisztikus elképzelés.
A kulcspozíciókat (hadügy, külügy, miniszterelnök, ) a szerbek töltötték be. Ez miatt ellentétbe kerültek a horvátokkal, akik a horvát területek autonomiáját követelték Steppan Radic, a Horvát Parasztpárt vezetõjének vezetéséve. Egy montenegrói szerb képviselõ lelõtte õt és két társát a parlamentben.
A király úgy próbált meg rendet teremteni, hogy feloszlatta a parlamentet és diktatúrát vezetett be. A nemzeti ellentéteket egy minden dél-szlávot egybefogó nacionalizmussal a jugoszlávizmus létrehozásával kívánta megszüntetni.
bánságot hozott létre, az ország új neve Jugoszlávia lett.
A horvát usztasák (felkelõk) 1934-ben meggyilkolják a király, a horvát-szerb viszony megromlik.
A szlovének viszont nem ellenezték a szerb központosító hatalmat, mivel amit a Monarchiától hiába kértek, azt most megkapták (anyanyelvû iskolahálózatot-, egyetemet).
A boszniai muzulmánok a szerbek és a horvátok között ingadoztak; amikor a muzulmánok vallási-oktatási reményeiket a szerbek végülis nem támogatták és amikor a bosnyák területeket 4 bánság között osztották meg, akkor végül a szerbek ellen fordultak.
Macedónokat a szerbek szerbnek tekintették, lakhelyüket D-Szerbiának hívták, késõbb ?Vardari bánságnak, önállóság igénye élt bennük. Ezt a balkáni föderáción belül vagy Bulgáriával egyesülve kívánták elérni a csoportok. Legerõsebb szervezetük az IMRO több merényletet hajtott végre Szerbiában.
A vajdasági magyarokat súlyosan diszkriminálták. Csak 1-4 elemiben engedélyezték a nyelv oktatást. A közép és nagybirtokokra szerb telepeseket helyeztek.
Koszovói albánok, nyelvüket az oktatás terén nem használhatták, földjeiket kisajátították. Két szerveztetük folytatott gerilla harcot a szerbek ellen; a Xhemijet (társaság) és Kacak (Menekült és Csempész Mozgalom).
Németeket és románokat nem kezelték olyan szigorúan (a bánságban).
(328-336) Jugoszlávia felbomlása: 1990-es szabad választások alkalmával Milosevic elutasította a horvátok és szlovánek azon törekvését, hogy a föderációt, konföderációvá alakítsák.
. dec. 23.-án és 1991 máj. 19 én országukban megtartott népszavazással döntött a két ország a függetlenség mellett.
. nov. 21.-én Macedónia, 1992 márc. 1.én pedig Bosznia-Hercegovina is kivált Jugoszláviából.
Szlavónia elvesztésébe beletörõdtek, mindig kilógott nyelvével és kultúrájával, de Horvátország, ahol 12% volt a szerbek aránya, és Boszniában, ahol 31% vvolt a szerbek aránya - nehezebb volt beletörõdni.
A horvátországi szerbek 3 független tagköztársaságot hoztak létre. Egyet Krajinában, Nyugat-szlavóniában, egyet a baranyai háromszögben. Összetûzéseket provokáltak a horvát vezetéssel, a szerbek (belgrádiak) támogatását élvezve.
Így robbant ki a gerilla háború, amelynek következtében minden horvátot és muzulmánt elûztek a helyi szerbek otthonaikból. Eszéktõl a Dalmát-tengerpartig véres háború bontakozott ki. A szerbek elfoglalták Horvátország 1/3-át.
A nagyhatalmak ezt tétlenül nézték, fõleg azért, mert még bíztak a megegyezésben és ekkor zajlott a Szovjetunió felbomlása is, ez pedig a szerbeknek kedvezett. Egyedül a németek léptek; elismerték az új államok függetlenségét, ezzel a belsõ konfliktus nemzetközivé válhatott. Cyrus Vance közvetítését, a krajinai szerbek nem fogadták el. 1995-ben a horvát hadsereg ellentámadásba ment át és elfoglalta Ny-Szlavóniát és Krajinát.
A háború azonban tovább folytatódott v. inkább párhuzamosan zajlott Boszniában.
Ny-Boszniában a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot. Vezetõjük Karadzic lett. A Ny-Hercegovinában élõ horvátok (1% is területi igénnyel léptek fel. A relatív többséget adó(44%) bosnyákok pedig a terület állami egységéért léptek fel.
A három különbözõ álláspont vezetett itt háborúra.
Oroszország Nagy-Szerbia mellett szállt síkra, amely ÉK-Boszniát és K-Boszniát is magában foglalta volna. Az USA Bosznia-Hercegovina egységéhez ragaszkodott.
95-ös Dytoni béke értelmében Bosznia-Hercegovina ebben olyan konföderációvá alakult, amely magában foglalta a Boszniai Szerb Köztársaságot és Horvát-bosnyák Föderációt.
Fegyveres konfliktus lehetõsége Macedóniával is fennállt, ez igen kényes lett volna, hiszen a háború átterjedhetett volna Albániára, és Bulgáriára is. A független Macedóniát a görögök nem nézték jó szemmel, félve saját macedon kisebbségüktõl.
A könyv nem ír Kosovóról (mint tudjuk ez lett, az újabb háború színtere + NATO bombázás is volt …

Romsics Szerbek: (96-97). /Etn.enc->123-124 à 1974.évig/.
Szerbek: az 1981-es népszámlálás szerint a lakosság 36,3%-a szerb.
Történetük:
.sz-ban telepedtek le a Balkánon.
.sz.-ban hozzák létre a saját államukat, amely a 14.sz.-ban élte fénykorát Kosovo területén.
.sz.-tól 1800-as évek elejéig Török uralom volt. Ekkor sokan menekültek a Vajdaságba az uralom elõl, ahol 10 etnikai csoport él együtt a Habsburg telepítések révén.
. -ma Bácska, Bánát, Vajdaság területein élõ szerbség, nemzeti liberalizmus kialakulásához járultak hozzá.
-Rigómezei ütközet megindította a folyamatos északra áramlást. Cserjonevics (Arzén)-> péki patriárka vezetésével a 17.sz végén 40ezer szerb család kerül Magyarországra. Karlóca lesz az ortodox egyház központja.
Szerb nemzeti mozgalmak:
- 1815-ben igazgatási autonómiát kaptak a törököktõl-> török uralom Belgrádtól délre,: knézek, kenézek meggazdagodott parasztok.
-2 típusú közigazgatás: 1. török bir.-i, 2. osztrák birodalmi.
-1790: Temesvári szerb-ortodox konferencia. Önálló szerb nemzeti Vajdaság megfogalmazódása.
-1826: felmerült a szerb nyelv és irodalom megteremtésének igénye -> Karadrich. Követelmény a szerb nemzeti függetlenség megteremtése. -> Karagyorgyevics.
-Garasnin: szerb állam további territoriális fejlõdését dolgozza ki.
1849-ben a szabadságharc alatt császárpártiak lesznek, de nem kapják meg a Vajdaságot.
-ban lettek függetlenek.
-13 Balkáni háborúk növelik a területét. (1918: szerb-horvát-szlovén királyság).
Létrejön a Jugoszláv királyság (szerb-horvát ellentétek).
. alkotmány (Crna Gora 1988 ß szerbek).
Bánát: 3 ország között oszlik meg: A Ny-i, D-i a mai Jugoszlávia része, K-i részt Románia kapja meg.

A szerb pópák által használt óegyházi szláv nyelv, illetve ennek orosz szavakkal kiegészített változata az ún. szlaveno-szerb akadályozta a modern irodalmi norma kifejlõdését.
A szerb irodalmi nemzeti ébredés kiemelkedõ alakjai:
.Jovan Rajic: ortodox szerzetes 1794/95, négy kötetes munkája, a bolgárok, horvátok és szerbek történetével foglalkozott. Bemutatta Szerbia dicsõ korszakát, a törökellenes harcokat.
2.Dositej Obradovic, ue.-en az ószláv nyelven írt a 19. sz elején. Õ volt aki a szerb oktatási rendszert és a nemzeti egység eszméjét felvetette és megszervezte.
Eszerint a dalmát tengerpart és a bolgár nyelvhatár Szeged, és az Égei-tenger közötti szlávok nyelvjárásra és vallásra nézve is szerbek.
.Vuk Stefanovic Karadzic: Hercegovinában született. 1814-ben adta ki a szerb õsi népdalokat tartalmazó mûvét. A szerbek török ellen vívott küzdelmét mutatja be.
Jelentõsen hozzájárult a szerb történeti tudat kialakításához. Jelentõs szerepe van a szerb irodalmi nyelv megteremtésében. A délszerb (hercegovinai) nyelvjárást tette azzá 1814-es nyelvtanában, 1818-as szótárában. Ez a sto dialektus, amely szókincsben, és strukturájában a horvátéhoz hasonló.
Az ortodox egyház ellenezte ezt, és csak a 19.sz közepére vált általánossá.

Horvátok: népesség 20%-a a Horvát aránya Yugo-ban. Horváto. Lakosságának 70%-a horvát, 11%-a szerb, Bosznia 18%-a.
Horvát kisebbségek élnek Burgenlandban, Morvaországban, Olaszországban, Szlovéniában (15-17.sz.-tól).
Történelem és etnikum:
Horvát à Bevándorló szláv népcsoportok közöt érkeztek a Balkánra (több hullámban).
Letelepedésük 6-7. sz.-ban volt, 9.sz.-ban független fejedelemséget alapítottak Adria partvidékén Beográd (késõbb Knin) fõvárossal. à Tomiszlav király kereszténység bevezetése.
Velence az ütközõzóna. Magyar Árpád házi királyokkal családi kapcsolata, emiatt: à állami függetlenségük csak 1102-ig tartott. à azután a horvát uralkodóház kihalásakor a magyar Könyves Kálmánt választották uralkodóuk, így a Magyar Királysághoz, majd 1527-tõl a Habsburg birodalomhoz tartozott. A déli terület török hódoltság volt. Dalmáciát pedig Velence kebelezte be.
A dalmát tengerpart környéke a 12.sz.tól a Velencei köztársaság része, majd 1815-tõl a Habsburg Birodalomé.
. sz. után horvát nemzeti ébredés: önálló horvát abc, glagolita írás- 1980-tól fedezik fel újra.
A dalmáciai és szlavóniai horvátok csak 1918-ban, a Szerb-Horvát Szlován királyság megalakulásakor kerültek egy államba.
[1875: OMM hatlamon; 1878-ig polgári mozgalom: parasztfelkeléseket kezdeményeznek. Bo-Hercegovinát Szerbiához kellene csatolni.].
(horvátok többsége katolikus, latin betûs írás, de szerbek ortodox vallásúak és cirill betûvel írnak à mindkét népcsop.-nak ua. nyelve).
A 2.vh. idején Független Horvát Állam alakult, Ante Pavelic vezetése alatt álló Usztasa irányította az országot, üldözte a zsidókat, románokat, szerbeket, ill. rendszerelleneseket.à szerb partizán megtorlás.
H-ok mindig hátrányos helyzetben voltak Jugoszláviában. (Dalmát tengerpart: turisztikai bevétel -> nem szivesen adták szerbeknek.
H. nacionalizmus à 1960-tól, mint „tömegmozgalomà megfékezték õket szerb komcsik-> horvát „reformereket letartóztatták 1971-ben.
Horvát írás: ma latin ABC (korábban glagolita)
Nyelv(járás): 3 különbözõ, de mindegyik szerb-horvát dialektus.
. a Sto: ez a legnagyobb. A horvát irodalmi nyelv alapja. A szerb-horvát nyelv alapja.
. Ca, 3. Kaj.
Az írás a két vh között horvát alapú legyen, de a szavak közelítsenek a szerbhez. Ma egyre határozottabb az elkülönülés.
Horvát nemzeti szimbólumok: -fiataloknál a borotvált arc, -címer, -zászló, -báni hagyományok, -pénz: kuna.
A 19.sz-ban nemzeti megújulási mozgalom alatt, ebbõl a stokavski (Sto) nyelvjárást választották egységes irodalmi nyelvnek (igen hasonló a szerbhez).
Vallás: római katolikus: -> a kommunista rendszer = jelet tett e vallás és a horv. nacionalizmus közé.-> valóban a '80-as évektõl jelentõs befolyással voltak a horvát nemzet morális újraélesztésére.
Nemzeti ideológiák: Jugoszlavizmus és horvát nacionalizmus, nyelvi és kulturális hagyományok.
A horvátok törekedtek a szláv integrációra, egységes nyelv igényére.
illírizmus A 19.sz.-ban nemzeti megújulási mozgalom terjedt -> illír mozgalom, melynek egyik célja: szlovén-szerb-horvát közösség létrehozása, azaz szorosabb kapcsolatok létrehozása a „jugoszlávok között; és a többi nép asszimilációját akarta (mindkettõ/ a szerb, és horvát is)./szerbek ezt jugoszlavizmusnak hívták.
Az 1.vh. alatt a horvátok támogatták a délszláv állam, megteremtését, de csak azért, mert azt hitték, hogy egyenrangú partnerek lesznek mindenben a szerbekkel és nélkülük az Olaszoknak ítélik Dalmáciát. De csak a szerb állam foglyai lettek.
Így a 2.vh.ban feléledt a gyûlölet a szerbek ellen, lehetõség a tõlük való megszabadulásra -> független horvát állam = náci bábállam - Pavlevics usztasa vezetésével.
Ma az 1945-tõl Jugoszláviában eltöltött idõt vezeklésnek tekintik -> kommunisták ezáltal büntették õket. -> -Tito a nemzeti érzést teljesen elfojtotta.
Ma a Horvátok - a Szerbektõl eltérõen - magukat nyugati orientációjúakként jellemzik.
Nemzeti jelképek szerepe: -rövid haj és borotvált arc (szemben a szerb hosszú hajjal), (piros-fehér kockás zászló kereszttel).
Horvátország hirdeti magáról a horvát tradíciók ápolásának kiemelkedõ voltát. A pénzük újra az usztasa idõbel létrehozott kúna.
A horvát város és vidék Kö-Eu-i és a mediterrán kulturális hagyományokat tükrözi. (pl. Zágrábban Bécsi mintájú neobarokk és neoklasszikus építészet városképe jellemzõ). A dalmát tengerpart pedig velencei hatás, de a megbélyélyegzésük miatt leromlott..
(Romsics). A horvát nemesség rendi - tartományi privilégiumának köszönhetõen elkerülte a beolvadást a magyar nemességbe.
Ez a horvát nemzeti megújulást hátráltatta -> magyar nyelvtörvényekre a válasz nem a horvát nemzeti nyelv megteremtése volt, hanem a kitartás a latin nyelv használata mellett.
Változás csak Ljudovit Gaj tevékenysége által (1830-40) -> sto nyelvjárás irodalmi nyelvvé tételét támogatta.-> lapokat szerkesztett, olvasókörök, Illír Matica népszerûsítették.
Megjelent nála a politikai szövetkezés eszméje is -> unióról álmodozott, mely megvalósítását Oroszország segítségével képzelte, máskor pedig a Habsburg birodalmon belül képzelte el az illírnek nevezett délszláv egységet.
Janko Draskovics szakaszokban képzelte el a horvát nemzeti eszme megvalósulását. -> horvát nyelv bevezetését /hivatalossá tételére, mint illír nyelv-re elsõ követelés1805/, „három-egy Királyság létrehozása /belsõ önkormányzat kiépítése és biztosítása - magyar beavatkozás lehetõsége ellenà magyarellenes.
/ (Horvátország + Szlavónia + Dalmácia). Szlovénia és Bosznia csatlakozása à Nagy -Horvát királyság megalapítása = ILLÍRIA. Az illírizmus a stokav nyelvjárás mellett állt ki.
Draskovics új helyesírást vezetett be, a kereskedelem, bankalapítást, a mezõgazdaság támogatását követelte, de védte a latint is a stokav mellet, iskolaügy demokratizálását akarta. Bécsi segítséggel nyomdát alapít, ahol Illír Nemzeti újság és Hajnal címû újsággal az illírizmust terjesztette, mely a helyesírás és irodalmi nyelv szempontjából is jelentõs.
Kiállt a horvát népköltészet feltárása, könyvtárak, olvasókörök és a nemzeti színház létrehozása mellett.
Az illír gondolat haladó szerepet játszott a nemzeti elnyomás ellen, a horvát nemzeti nyelv és kultúra kialakításáért, a tudományok és mûvészetek fejlesztésében, a társadalmi élet kialakításában ill. a sajtó megteremtésében.
Patriotizmus, nacionalizmus mutatkozik meg benne -> magyarok ellen.
Ez az illír irányzat szemben állt az un. magyarón csoporttal, akik államjogi kötelékekben gondolkodtak.
/ILLÍRIZMUS háttere: 1809-1811 között Zágráb megye Ny-e része Illíria néven francia uralom alá jutott - polgári viszonyokat adtak -> robot eltörlése, kereskedelem fellendülése, rendi elõjogok eltörlése , nemzeti nyelvû oktatás, horvát hírlap
A nyelvi mozgalom a franciák után visszaállított feudális rendszerben sem esett vissza
Illírizmus alapgondolata, hogy a délszlávok egy nemzetet alkotnak ez az illír nemzet, és õk az ókori illírek leszármazottai
Illíria pedig a Fekete- és az Adriai-tenger között élõ népek/.
Horvátok mint kisebségek D-Olaszországban à Holise vidékén (3 kis faluban) a 15.-16.sz.-ban a törökök elõl menekülõk utódai.
Archaikus horvát nyelvet beszélnek. Az elmúlt 30 évben megélénkült az érdeklõdés a horvát kultúra felé. Ezt támogatja a „Veszélyeztetett Nyelvek és Kultúrák Védelmének Olasz Társasága is.
Horvátok Ausztriában:
Burgenlandban (K-Ausztria) élnek. horvát dialektusú nyelvà a lakosság 7%-a.
Vallás: katolikus.
Horvát dialektusú nyelv. Burgenlandban a 15.sz. óta élnek. Ezen kívül még Bécs környékén is.
Két osztrák törvény biztosítja számukra a kulturális jogokat. (1955-ös államszerzõdés, 1978-as etnikai csoportról.

Szlovének: Jugoszlávia lakosságának 8%-a, Szlovénia 90 %-a szlovén.
-ig OMM, Jugoszláv államiság idején ellentét à vendégmunkások « ott lakók között.
Crna Gorával szemben gazdasági elõnyük folytonosan nõ.
Szlovénia gazdagabb volt (Jugoszl. legfejlettebb területe volt) à idegenforgalom + olcsó vendégmunkások, de neki kellett eltartania a szegényebb déli régiókat = feszültség.
/Kulturális élet, nemzeti mozgalmak fejlõdése ua lépések mint Horváto.-nak/.
(A 2. vh. után 400ezer szlovén maradt Olaszországban, 90ezer Ausztriában). vallás: katolikus.
Nyelvük a reformáció idején alakult ki. A katolikus ellenreformáció fékezte a szlovén köznyelv fejlõdését.
-minél magasabbra kerültek a társ.-i hierarchiában, annál jobban elnémetesedtek -> A nemesség elnémetesedett - német kultúra hatása. Az 1800-as években nyelvtankönyvek szótárak. Irodalmi nyelvüket France Preseren alapozta meg.
Földrajz: Szlovénia alpesi kisállam -> '91-tõl független. Szlovén kisebbségek Ausztriában és Olaszországi Friuli tartományban.
Történelem: -szláv bevándorlók Alpok vidékén 6-7.sz.ban Karintia nevû egységes törzsbe tömörültek -> német kultúra átvétele.
.sz.-> a kereszténység felvétele-> Salzburgi érsekség fennhatósága. (Trieszt 1383-ban Habsburg uralom alá került).
Akik megmaradtak a szláv kultúránál -> jobbágyságba rekedtek.
-11.-12.sz.-ban Krajna, Karintia, Stájerország tartományaiban éltek (?Magyaro-on õk a Vendek), a 16.sz.-tó 1918-ig Habsburg Birodalom része volt.
.sz. 2.József fejleszti az iskelarendszert + a nemzeti nyelv tudatos alakulása. à Dalmatia pap bibliafordítása.
-18-19.sz.-ban szlovén nemzeti érzés (öntudat) kialakulása.à Anton Linhart. A szlovén kultúra elit kapcsolatba kerül a Dalmáciától keletre esõ szerb-horvát nemzeti mozgalmakkal.
A másik irányzat a nemzeti hagyományokat hangsúlyozza-> szlovén kultúra hangsúlyozása az illírizmussal szemben.
-19.sz. elején 3 irodalmi nyelv: 1. szlovén, 2. szerb-horvát, 3. bolgár.
-egységes nyelvi normák kialakítása elõször itt volt -> zárt területen ugyanaz a tájnyelv.
Megújulási mozgalom: -Marko Boblin -> nyelvtan kidolg. à paraszti nyelvhasználatból. - szlovén folklór gyûjtése,
-jozefinisták miatt nem volt társadalmi reform.
után a Napóleon féle Illír tartomány része a terület, de nincs társadalmi reform, csak utak építése és szlovén nyelvû állami iskolák.
Valentin Vodnik szerint az illír nyelv 2 nyelvjárású: 1. szerb, 2. szlovén.
-gyárak manufaktúrák, kereskedelem megjelenése,
-papi mellé felzárkózó világi értelmiség folytatta a megújulási mozgalmat à továbbra is a kulturális kérdéseknél maradt à szlavisztika, mint tudományág (pl. Frank Miklosic).
.sz. elején elégedettek voltak az értelmiségiek a Habsburg-Bir.-hoz tartozással - a nemzetiség védelme miatt.
A liberális irányzat Presen képviseletével a Krajnai Méh c. folyóiraton keresztül à végsõ célja: a szlovén nemzet teljes egyenjogúsága.
-18.sz.-ban Bibliafordítás, Újság.
-nemzeti irodalom kialakulása: pl. Valentin Vodnik költõ
-1918 dec 1. Szerb-horvát szlovén királyság kikiáltása.
- 1948-ban konzervatív értelmiség üdvözölte a forradalmat. Szlovén követelések megfogalmazása à terv: a szlovén lakta területek egyesítése egy tartományban Szlovénia néven. -> ehhez aláírásgyûjtést végeztek. (eleinte nem állt a parasztmozgalmak mellé).
-nemzeti program à saját állam követelése a Habsburg Birodalmon belül.
.vh. után Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része.
.vh. után Jugoszláviai Szlovén Köztársaság, majd Jugoszl.
Szlovéniában mérsékeltebb volt a nacionalizmus, mint a horvátoknál.
Mûvészet, kultúra: Ljubljana (fõvérás), àAusztria felé orientáló barokk templomok épületek
Fejlett mezõgazdaság + méhészet.
Szlovének Ausztriában Karintia Déli részén ének, ahol Karintia lakosságának 2,7%-a (kb. 14ezren).
A 6.sz. óta élnek itt. 6-7.sztól Karantánia az elsõ szlovén állami struktúra. Veszélyeztették az avarok.-> bajorokkal frankokkal szövetkeztek.

Nyelv: szlovén és dialektusa - közel áll az egyik horvát nyelvjáráshoz, változatos nyelv mivel szétszórt an élnek
A szlovéneket el kell különíteni a windisch nyelvet beszélõktõl, ennek a nyelvnek is szláv az alapja, de számos német szót használ.
A windisch eredetileg a német nyelvben - minden olyan szláv népre vonatkozott, amely német területen élt,
(a 19. elejéig azonos jelentésû volt a szlovénnel). Ma a szlovének nem tartoznak ide., mert a windisch német szavakat is használ. Rájuk is az 1955-ös és 1976-os kisebbségvédelmi törvény vonatkozik -> azóta anyanyelvi oktatásuk + hivatlban is szlovén nyelv használata. A 2.vh. után voltak olyanok, akik Jugoszláviával szimpatizáltak, de ezt a windischek nem támogatták. 1987-ben az elemi iskolákban megszüntette az osztrák állam a kétnyelvûséget. Ez izgalmakat keltett a szlovének körében.
(windisch-t beszélõk a németek mellett álltak. Ma virágzó kult-lis élet, rádióadások, 2 nyelvû iskolák, 2 hetilap,-> sokan asszim.lódtak)
Szlovének Olaszországban: à Területileg Trieszt. Friuli, Velence, Giulia. 52ezren vannak.
Vallás: katolikus. Nyelv: olasz és szlovén. Olaszok szlovén lakossága a 2.vh. után hozzájuk kerültekbõl áll, 1975-ig állandó konfliktus Jugoszláviával.
Trieszt: => 16.sz-tól - 1.vh.-ig osztrák kézen volt; 1920-as szappalói szerzõdés adta az olaszoknak. 2.vh. után Jugoszlávia is igényt tartott rá, mivel a horvát, és szlovén lakói vannak fõleg. Így kapta a Déli részt Jugoszlávia, Olazok pedig az É-i részt Trieszttel együtt. A szövetségesek 1954-ben Londonban rögzítették a végleges helyzetet. 1963-ban Trieszt lett a Friuli - Velence - Giulia régió központja.
Nyelvhasználat engedélyezett: kétnyelvû iskolák, és utcatáblák. Szlovén kulturális szervezetek, kiadványok Olaszo-ban.

Muzulmánok: azokra alkalmazzuák, akik török uralom idején iszlám vallásra tért szlávok leszármazottai. Jugoszlávia 9%-át alkotta. Bosznia 39%-a, Crna Gora 134%-a muzulmán.
Bosznia-Hercegovina 2.vh. idején legborzalmasabb polgárháborús atrocitások.
E területet mind a szerbek, mind a horvátok magukénak tekintette.
Etnikai bonyodalmak és a rivalizálás miatt Boszniában mind a három etnikai csoporthoz tartozók körében, voltak akiket párt vonalától eltérõknek ítélés címén üldöztek. (fõleg a muzulmánokat /fundamentalista törekvéseket/ és a katolikusokat)
Többségük szerb-horvátul beszél, de van kb. 40ezer macedón nyelvû is, akiket gyakran pomákok-nak neveznek. Ezek õsei nem szerbek vagy horvátok, hanem macedónok voltak, akik szintén iszlám hitre tértek át.
Ifjú muzulmánok nemû szervezet jött létre a világháború után, acélból, hogy a komcsi partizánok rossz bánásmódjától megvédje a boszniai muzulmánokat. Jugoszláv hatóságok terroristáknak bélyegezték õket és törvényen kívül helyezték.
A muzulmán kifejezés nem vonatkozik az albánokra.
nagy vallás miatt is ütközõpont ez a balkáni terület. (görögkeleti-ortodox, r.kat, muzulmán.).
Crna Gora: (hegyes vidéken élnek. A Jogoszláv összlakosságnak csupán 2,6%-a (kb 580ezer).
Vallásuk: ortodox. Már hagyományosan szövetségesei a szerbeknek.
E területen oszmán uralom idején is gyakoriak voltak a háborúk, felkelések, melyek nem kerültek török ellenõrzés alá
Macedónok: Szlávok letelepedtek a 6. sz-tól. Az elsõ bolgár államot a szlávok és egy török nép - a proto-bolgárok alapították. A 13. sz. végére a szerbek hegemóniára tettek szert a Balkán nagy részén így kerültek Macedóniába, majd a törökök uralma alá került ez a rész egészen 1912-ig.
Probléma: az elmúlt évtizedekben Szerbia, Bulgária és Görögország egyaránt magáénak követelte ezt a területet, mivel az itt lakókat sajátjának tekintette. Ezenkívül létezett az õslakosok egy szervezete is a Belsõ Macedón Forradalmi Szervezet, amelynek egy része, - ahogy a nép is- Bulgáriával akart egyesülni, más része pedig önálló Macedóniát akart, amely a jelenlegi köztársaság területén kívül Bulgáriához és Görögországhoz tartozókat is magába foglalta volna. Ezeknek az ellentéteknek a hatása katasztrofális volt a lakosságra. Állandóan ki voltak téve a szerbek, bolgárok és a görögök fegyveres támadásainak és az ottomán hatóságoknak is..
Azóta az ún. Vadar Macedónia Szerbiához került, majd az 1. vh után a Jugoszláv államhoz tartozott. Kivéve a két világháború idõszakát, amikor területének jelentõs részét hosszabb idõre megszállta Bulgária. A macedón-bolgár barátságot elmélyítette ill. továbbra is fenntartotta a szerbek véleménye miatt, - miszerint a macedónok Dél-szerb nemzet része - ezért a szerb pátriárka ellenõrzése alá vonta és mind a nyelvét mind iskoláit is szerbesítette.
A második világháború után a Bulgáriával való konszolidáció érdekében is, létrehozták a külön Macedón Köztársaságot. Egy olyan föderáció létrehozását trezték, melyben szerepelt olyan terv is, hogy a Bulgáriai pirin Macedónia egyesítésére ( hiszen a nyelvük is olyan mint a bolgároknak egyik dialektusa).
A 2.vh. után elfogadták a macedón abc-t, és helyesírást, majd a szkopje-i egyetemen létrehozták a macedón tanszéket., és a nyelvet is hétköznapivá tették. à történelmüket is tanították a macedónoknak. A szerb ortodox vallás tiltakozása ellenére 1985-ben (a muzulmánok megfékezése céljából is) engedélyezték az õsi püspökség visszaállítását (annak ellenére, hogy ateista állam volt).
A macedónok kialakult új önálló identitástudata ellenére is megoldhatatlan kérdés volt a macedónok helyzete, egészen a különálló Macedónia megalakulásáig.
Koszovo: 85%-a albán. Prizemi Liga. 1878 Albán..
- egyetem.
tüntetés,
. összecsapás.
Albánok adják Macedónia lakosságának 20%-át.
Magyarok: 19%-a a lakosságnak. Vajdaságban élnek. Szlovákok, rutének és románok.


Jelavic (58-61) Bosznia-Hercegovina
-stecakok-> sírköveket találtak, melyek vallási szövegeket tartalmaznak.
típusú írásmód: 1. bosnyák, 2. cirill, 3. szerb. 4..
: bukás a török elözönlés miatt,-> török típusú fejlõdés. 400 éves török uralom. Székhelyei: Sarajevo, Travnyik vilajet (körzet) székhelyei.
Szpáhi javadalom birtokok: a parasztok nagyobb önállósságot élveztek. Autokefál, önálló ortodox, v. pravoszláv vezetésû egyház. Muszlim többség: nagyobb közigazgatási centrumokban találhatók. Centralizált városiasodott bosnyák, muszlim népesség. Fürdõ kultúra, iszlamizáció virágzása. VAKUF alapítvány.
-1500-as évek végén válság jelei: Stabilizálódik a mozaikos jelleg, védekezõ berendezkedés. Fegyverkultusz, vérbosszú jelensége. Krasinyik- hatérvédõ katonák.
-18.sz. -> osztrák, orosz igények.
-ban a berlini kongresszus, az Osztrák-Magyar-Monarciának (OMM), jogot adott a két terület elfoglalására. A két terület a Novi-Pazari szandzsákkal együtt egyetlen közigazgatási egységgé olvasztotta össze.
Az OMM azért ragaszkodott a területhez, mert félt, hogy Szerbia ölébe hullik, és így az erõs hatalommá válik. A magyarok ellenezték, mert a szláv túlsúlytól tartottak a birodalmon belül.
A horvátok és a szlovének üdvözölték a megszállást. Horvátország abban bízott, hogy a területet hozzácsatolják.
(A magyarok és az osztrákok, a horvát közigazgatást is ellenezték.)
Végül is a területet közvetlenül a koronának helyezték alá és közös pénzügyminiszter irányította - tulajdonképpen diktátori hatalommal felruházva. 1882-tõl ezt a tisztséget Kállay Benjamin töltötte be. Õ vezeti be a Habsburg intézményrendszert a területen. Rendkívüli módon megnõtt ekkor az itt dolgozó hivatalnokok száma. A becslések szerint a megszállás idején 60ezer ortodox és 23ezer katolikus volt a területen - a muzulmánok csak néhányan voltak.
Míg a török uralom alatt a vallás volt a megkülönböztetõ jegy a népeket tekintve, most a nemzeti hovatartozás lett. Így a boszniai politika legfõbb kérdése a szláv származású, szerb-horvátul beszélõ muzulmánok kérdése lett. Mind a szerbek, mind a horvátok igényt tartottak rájuk, mert csak velük lehettek számszerûen többségi nemzet a területen. A terület 1908-ban az anexió-ba tagozódott(birodalomba való betagozódás). Ezután 1878-ban okkupáció => megszállás.
-ben saját országgyûlést kapott; ahol a muzulmánok a horvátokkal szimpatizáltak. A kisebbségben maradt szerbek azonban a legerõsebben innen szították a szerb nacionalizmust.
Etnikai kialakulás:
-1971-ben ismerték el a bosnyák nemzetet.
Föderatív berendezkedésû Titói Jugoszlávia. 1940-tõl megkonstruálta a Macedón nemzetet.
Macedónia: 1958-> autokefál macedón egyház.. -> Deytoni egyezmény alapján kialakuló helyzet: Szerbiához való kapcs. Szempontjából, komoly feszültség van. Bosznia kétarcú, külön kormány, és külön elnök van.


A Balkán története c. könyv(26-30) => /RománIA részhez való/
Jelavich: Románia Belpolitika:
A románság, ill. azok õsei a vlahok ill, oláhoknak és Moldvaiaknak nevezett csoportjai hiteles források szerint É- Görögország felõl ill.Albánia déli része felõl jöttek, de nem a Római birodalom idején, hanem jóval utána, és hegyi pásztorokként éltek.
Ellenben magukról azt állítják, hogy mindig is ott laktak és uralkodtak Erdély ill. a Regát területén, csak ezek a „betolakodó Magyarok pusztították el az ó birodalmukat. Ehhez kreáltak is egy mitologiai hõst: ….

A történelmi hagyatékok, leírások csak arról szólnak, hogy a 12. sz.-ban magukat oláhként jellemzett nép jött a Kárpátokon ill. azon túlról (ill. É-Görögország és Albánia felõl) és pásztorkodó életmódot folytattak, a magyarok persze kis létszámuk és egyszerû életük miatt beeresztették Erdélybe ill. akkoriban nem is mûködött még rendes határõrizet így könnyen átszivárogtak.
Ezután kialakultak a mai Moldvai centrumú központba került románság települései. ui. itt telepedtek le fõként. E területeken a lakosság nagy része akkoriban még magyar volt, de késõbb, már a nagylétszámú és a Magyar Kárályság mellett - és nem benne lévõ területi elhelyezkedés következtében - a románság számbeli fölénye miatt már õk kezdtek el egyre több nemcsak pásztorkodási tevékenyságban résztvenni, de még ekkor is a Magyar nemesség volt a vezetõ elit és még írásbeliséggel sem rendelkeztek ekkor a románok. A késõbb románságnak nevezett oláh és egyéb etnikumból összeállt népcsoport felvilágosultabbjai rájöttek arra, hogy a saját nemességük által nem tudnak elõlrelépni, így beházasodtak magyar családok közé, akiket ! persze akkorra számbeli fölényük miatt - „elrománosítottak, viszont azokat már többnyire könnyebb volt az erdélyi magyar nemességgel is elfogadtatni.
A 14.sz-ban már megfigyelhetõek a független román fejedelemség körvonalai. Az ortodox hittérítõk pedig behozták számukra az írásbeliséget jelentõ galgolita cirill írást, de ez még sok évszázadig csak a vezetõ elitnek némelyikének volt a privilégiuma.
Az 1500-as években pedig kezdte egy mûveltebb elit, ill. katonai elit kialakítani azonosságtudatát à mint egykori rómaiság tudatát.
Az unitus papok által kitalált román név mint „egy nemzet alá tartozók nagyobb része a dunai fejedelemségekben éltek vagyis a Havasalföldön és Moldvában éltek. Rajtuk a korszak elején a törökök és az õ megbízásukból uralkodó görög un. fanarióta családok uralkodtak a késõbb román nemzetté vált nép felett, à súlyos adók-> emiatt többször lázadás. -> közben mindig voltak az ilyen önállótlanabb népeknek védnök nagyhatalmai -> itt e szerepet Oroszország játszotta.
A románság mindig szabadulni akart a törököktõl, ha kell oszd meg és uralkodj elven, -> így kért és kapott egyszer Oroszországtól segítséget, de az orosz fennhatóság nem sokáit tartott (újabb szervezkedés -> oroszoknak el kellett hagyniuk Moldvát és Havasalföldet). A török hatalom részleges megszûnésekor a Habsburg Birodalmi befolyás része lett.
Eközben már Erdélyben már megindult a román nemzeti identitás kialakítása ill. kialakulása (nemzeti megújulási mozgalomà titkos szervezkedés- eközben a Regátban Moldvai és Havasalföldi forr. francia segítséggel.-> leverték /orosz és török katonai intervenció), majd Erdélybõl a század végére a nemzeti megújulási mozgalmak átterjedtek a két dunai feledelemségre, aminek a cseles egyesítése után mint Regát lett a késõbbi Román Királyság állama.
Belpolitika:(Ennek rövid elõzménye a Francia-Orosz befolyást ill. ez ellen folytatott krími háborút lezáró párizsi béke (1856 ), ami után a 7 nagyhatalom védnöksége alá helyezte a Regátot, majd 1859-ben mindkét dunai fejedelemségben Alexandru Cuza erzedest választották, így ez gyakorlatilag megvalósította az uniót à ennek formai elismerését vagyis teljes függetlenség: 1878-> Stefánói Béke szavatolta. E függetlenségi mozgalmakból a parasztság kimaradt, de az '50-es évekbõl õket is sikerült bevonni.).
Erdély és Magyarország uniója a román nemzeti mozgalmakra nézve hátrányos volt, így majd kegyetlen erõszak-> Balázsfalvi nemzetgyûlést hívtak össze, ahol kimondták az egyenjogúságukat a többi erdélyi nemzettel és az unió ellen tiltakoztak à Balázsfalvi veszedelemà levágták a székely gyerekek fejét és megöltek sok magyart.
-ben a nagyhatalmak jóváhagyásával megalakult a Román Királyság; államformája Alkotmányos Monarchia.
Elsõ királya Károly király. A függetlenség kivívása után Károly továbbra is a Liberális Párttal és Ion Bratianu-val együtt kormányzott. A junimea (Ifjúság) nevû frakció azonban kivált a pártból és az iroddalmi mozgalom képviselõi, -> 1888-ban õk kerültek kormányra, majd 1895-ben a liberális Struzda került hatalomra.
(Az 1.vh.-ig Felváltva hol a liberálisok [és szektája a junimea], hol a konzervatívok voltak hatalmon kormányzásban).
Mindkét párt kiállt a monarchikus alkotmányos monarchiával való kormányzás mellett
Az eltérõ véleményük fõleg abban volt, hogy milyen szerepe legyen a kormánynak az ipar fejlesztésében.
Az 1880-as években nagy gondot fordítottak az ipar fejlesztésére (Ploesti környékén ekkor indult meg az olajkitemelés külföldi tõkével). A mezõgazdaságban azonban tovább romlott a helyzet (bár óriási gabona termelõ országgá vált à elsõsorban Németo és Anglia felé szállítottak), és ez megmozdulásokhoz (pl.1907-es) felkelésekhez vezetett a parasztság körében. kastélyokat, magtárakat gyújtottak fel, felléptek az intézõk ellen, akik zsidók voltak fõleg - tehát antiszemita jellege is volt a felkelésnek. -> Csak 120 ezer katona tudta leverni a Moldvából elindult felkelést.
Annyi eredménye mégis volt a felkelésnek, hogy a parlament ezután törvényeket hozott és jobban odafigyelt a mezõgazdasági szerzõdésekre, újraszabályozták azokat.
Az 1.vh. elõtt román volt a legfejlettebb Balkáni állam. Mégis 1775-78 -> válság
Románia kalakulása megosztva indul a nemzeti megújulás felé.
A Románia által követlet területek: Erdély, Bukovina Besszarábia.
Külpolitika: A berlini egyezmény egyik törvénycikkelye megtiltotta Romániának, hogy etnikai feszültséget szítsanak vallási felekezeti alapon. Ezzel elsõsorban zsidókat védték.
A 19.sz elején (Moldvát, Havasalföldet nézve) még a lakosság többsége ortodox román. A század második felében azonban megnövekedett a zsidó származásúak létszáma. Az 1866-os alkotmány még csak a keresztény bevándorlóknak adott állampolgárságot. A zsidókat igyekeztek a földvásárlásból kizárni, ezért Bukarest környékén, vidéken pedig intézõként. (ez adta a konfliktust a parasztokkal).
Csak 1879-ben kaptak a zsidók állampolgárságot.
Külpolitikailag elszigetelt volt Románia, ezt a helyzetet csak 1888-ban az OMM-val (melyhez Németo. És Olaszo. Is csatlakozott) sikerült feloldani.
Ez a titkos egyezmény garantálta Románia hadbalépését egy Orosz-OMM. Konfliktusra nézve. Másrészt, ha Romániát megtámadnák az oroszok, a szövetségesek szintén hadba lépnének védelmére.
Legfõbb szövetségesével az OMM-val 1886-1899 között került konfliktusba. Ez az úgynevezett vámháború, amelyben mindkét fél magas védõvámokkal védte meg termékeit, amelyek Románia részérõl fõleg agrár jellegûek voltak. Pl. élõ állat. Ennek következménye az lett, hogy a román áruk nem a Monarchiába, hanem Németországba, Angliába, Franciao.-ba mentek.
Romsics: Románok: 92-94
A románok által lakott területek: 1; erdélyi, magyarországi, bukovinai románok a Habsburg Birodalmon belül.
; Dnyeszter és Prut között Besszarábia az Orosz birodalomhoz tartozott 1812-es bukaresti béke értelmében.
; Moldva és Havasalföld az Oszmán Birodalom hûbéres tartománya.
- A román nemzeti ébredés színhelye Erdély. Képviselõi: görög-katolikus papok voltakà 18.sz közepén Inocentin, Micu Klain Balázsfalvi püspök a románok negyedik rendként való elismerését követelte Erdélyben. Õ utalt elõször a román nép római eredetére.
-A román mozgalom jellegét a nyelv- mûvelõdés fejlesztése határozta meg.
A román nyelv és kultúra elõrehaladása: központja: Balázsfalva.
Az egységes norma megteremtése érdekében latinizációs, (olasz, francia,) nyelvformáló irányzatra való tudatos törekvés.à Ciprau.
(?Delcuán) 2 grammatikát és egy szótárt készített.à azt mondta, hogy amit az egész nemzet magáévá tett, már nem lehet idegennek tartani.Maior à erdélyi hírlapok, folyóíratok.
Irodalmi nyelv létrehozása - irodalmi elit: csiszolta, alkalmassá tette a nép nyelvét a sokoldalú érzelem és gazdag tartalom kifejezésére. Sokat merített a népköltészet formai kifejezõ kincsébõl.
Muresamà költõ (római örökség témája: Egy román szózata, Ébredj román. à politikai újságjának a Gazeta-nak az irodalmi mellekletének a munkatársa.
A román nyelv megújítását a következõ nemzedék Samvil(Sicnai) Micu Klein, Petre Maior(unitus) papok.
Õk latinosították meg a román nyelvet. 1790-ben jelent meg új nyelvtana a nyelvnek. Õk dolgozták ki a dáko-román elméletet, amely az egykori Dácia provincia folytonosságát bizonyítani próbálkozó elmélet.
Petre Maior 1812-es mûve: a románok eredetének története Dáciában à õshonos népként akarja mutatni, mintha a magyarok csak betolakodók lettek volna.
A 18.sz végére már jelentõs a görög katolikus román iskolahálózat is.à Balázsfalvi görög kat. líceum -> anyanyelven oktatás.
A románokat mint késõbb önállónak kialakított nemzetté alakulásukat eleinte csak a vallás, az ortodox hit tartotta össze, majd létrehoztak olyan nemzeti romantikus ideákat, melyekkel saját maguk (papok) által kreált un. román nemzettudatot hoztak létre.
A 18.sz. végére a román értelmiség réteggé fejlõdött (egyházi és világi értelmiség).
Unitus értelmiség->un.Erdélyi triász: Micu Clain, Sincai, Petre Maior. Õk ötvözték egyé a román nemzeti ideológiát (Erdélyi iskola)
A román nyelvmûvelés (és a kult) felé való fordulás is elõsegítette a nemzeti integrációt. Õk latinizálták a korábbi glagolita cirill írásukat.
Ekkoriban a görögkeleti ortodox szertartású, de rómát elismerõ, bizánci liturgiával mûködõ vallás jött létre Romániában; õk voltak az unitusok, a görög katolikusok, akiknek a klerikus vezetõ rétege hozta létre a tulajdonképpeni román öntudat kialakulását.à
(A románoknak mivel már régebbi múltjuk volt az görögk. ortodox vallásban, így annak írását a glagolita cirill-t használták egészen a 19.sz-ig., ennek az ortodox vallásnak a szerepe mára egyre jelentõsebb -> csak az ilyen templomaikat újítják fel Romániában). A vallásukban meghagytak sok pogány hagyományt, hitvilágot -> bonyorkányokkal, rontásokkal együtt.
Erõteljes térítõ munka következett, mind az ortodoxia, mind pedig a katolicizmus irányából., à majd a felvilágosodás ill. annak nemzeti vonatkozkásai, a vallási türelem által a térítés átmenetileg szünetelt. (kb. fele-fele arány kialakulása).
A 18.sz.-i román törekvések csúcspontja és egyben a modern nemzeti mozgalmak kiindulópontja is az a kérvény volt, melynek neve:
-es Supplex Libellus Valachorum, ebben azt követelték az uralkodótól (2.József császártól - aki az erdélyi orsz.gyülésre továbbította), hogy a székelyeket, szászokat és magyarokat megilletõ un. polgári jogokat kapjanak õk is Erdélyben.à elutasítva.
Ezután 1792-ben a 2. Suplex L. Valachorum -> ua, csak részletesebb a Dákoromán elméletre és állítólagos korábbi jogaikra hivatkozva kérték teljesjogú elismerésüket Erdélyben.à elutasítás (egymás iránt kölcsönös szeretettel viseltessenek és tártózkodjanak a román nép megsértésétõl )à így végzõdött az erdélyi románság 1. politikai mozgalma.
-ban Gheorghe Lazar az egyik Bukaresti kolostor segítségével megteremti a román nyelvû felsõoktatást.(219-222.o).
Románság eszményképe: végsõ célja: homogén nemzetállam -> kizárva a helyi autonómiát.

A Román Királyság 1923-as alkotmánya nem vette figyelembe a regionalizmust, homogén nemzet eszmény hatotta át.
(pedig a három legnagyobb kisebbség /1. magyar, 2. ukrán-orosz, 3. dél-dobrudzsai bolgárok/ jelentõs tényezõnek számítottak. A korábban igen jelentõsnek számító németajkúak jórésze már kényszerító körülmények hatására elhagyta Romániát).

‡@-A román államiságot a magyar kisebbség kérdõjelezte meg leginkább, bár a román állam összlakosságát nézve 8-9%-ban voltak jelen. ?Erdélyben 25% volt a magyarok aránya.
Az is rontott a magyarok önértékelésén, hogy egyik napról a másikra lettek másodosztályú állampolgárok /jogi, társ.-i, kulturális szinten, a román állami, bizánci-ortodox hagyományokba kerültek, választási visszaélésekkel, és a földreform olyan végrehajtása, amely számukra kedvezõtlen volt, erõsen diszkriminálttá váltak.
-Csupán egy fiatal értelmiségi kör hirdette a transzilvánizmus eszméjétà valamennyi erdélyi népcsoport egymásra utaltságát, és közös érdekeken alapuló regionális összefogását - ami miatt és érdekében össze kell fogni
‡A-Besszarábiában és Bukovinában élõ ukrán és orosz kisebbség mûveltségében közel állt a románhoz.
Mégis a magatartásuk ugyancsak elutasító, azért is, mivel Gazdaságilag ellenezték, hogy a besszarábiai kertgazdaság termékei nem találtak piacot Romániában, pedig az korábban a cári Oroszországban biztos piacra talált.
A román államhivatalnokok egyszerûen kifosztották a tartományt. Parasztfelkelések törtek ki, amit a románok kíméletlenül levertek, ez érintette az itt élõ román parasztokat is, akik az ukránokkal együtt el akarták szakadni Bukaresttõl.
‡BA dobrudzsai bolgárok és törökök is szenvedtek. (földkisajátítások, iskolák bezárása).
-ban 100ezer török ment át Törökországba.
-Egyetlen legális kisebbség Erdélyben a szászok, Bánságban a svábok, Bukovinában és Besszarábiában élõ németség, amely cserébe tovább gazdagodhatott.
-Zsidók: 1919. Romániában is emancipáció, de ez csak a besszarábiai zsidóknak volt elõnyös.
A bukovinában és Erdélyben élõ zsidók, mivel azok a magyarokhoz asszimillálódtak, így a román nemzeti eszme ellenségei voltak.
A besszarábiai zsidók ezt felhasználták az ukránokkal és az oroszokkal szemben.
Ezen a területen fejlõdött ki a jiddis irodalom.
Szferád (szefárd) eredetû Havasalföldön lévõ zsidók, akik elég antiszemita környezetben éltek, ennek ellenére társadalmi státuszuk (városi középosztály) megóvta õket.
Elsõsorban a kulturális intézményeket igyekeztek fenntartani a romániai zsidók, a Palesztinába való kivándorlást kevesen választották.
-309 à A második világ háború után a nemzetiségek összetétele Romániának:
Összlakosság 9%-a magyar, német 2%, zsidó 1%, cigány 50-100ezer (vallanak be valóságban ennél több mint 10szeres). Az 1944-45-ben elfogadott nemzetiségi törvény biztosítja a kisebbségi jogokat, valamennyi etnikai csoportnak. Egyedül a németeket piszkálták, mint háborús bûnbakokat. 1948-49-tõl a zsidókat diszkriminálták, a Szovjetunióban is felerõsödõ cionizmus mintájára. Meg lett az eredménye: kivándoroltak. 1977-re már csak 25 ezren maradtak.
-Magyarokkal szembeni neg. diszkrimináció: 1949-51: letartóztatják a Magyar Népi Szövetség vezetõit, de 1952-ben Magyar Autonóm területet létesítenek Székelyföldön.
Ezzel az volt a céljuk, hogy egy helyen hozzák össze a magyar kulturális intézményeket, és többet tudjanak figyelni a számukra sokkal veszélyesebb partiumi részekre.
-1968-ban megszüntetik az Autonóm területet.
Már elõtte, 1956 után csökkentették a magyar iskolák létszámát, megszüntették összefonták a kolozsvári magyar egyetemet.
-Az 1970-es években regresszió: korlátozták a romániai magyarok anyanyelvi képzését, mûvelõdését (egyetem ill. , újságbetiltások) Magyarországra utazását.
-1980-as évek falurombolási program (csak a nemzetközi fellépés mentette meg a magyar falvakat).
-A németek tömegesen kivándoroltak az NSZK-ba, megkapták a német állampolgárságot.
Helyükre cigányok költöztek.

Moldva: (Besszarábia elnevezés is él):
Régebben Szu.része és Románia osztozott meg rajta
Ma önálló.
Vallás: ortodox keresztény,
Nyelv: moldvai (román egyik dialektusa), orosz.
.sz.-ban veszítette el függetlenségét. A török, majd az orosz birodalom része, aztán Románia és Szovjetunióé.
Az oroszok és a törökök felváltva harcoltak érte, végül 1812-ben lett az oroszoké.
-es Nagy Okt-i Szoc. Forr. után egy része szovjet uralom alá, Besszarábia ill. Romániáé lett. 1940-ben Besszarábia is Szu.hoz került. Több etnikai csoport él itt. Ukránok, gagauz-ok (türk nép), zsidók (kisinyov), ortodox keresztények.

Vlahok: egyéb elnevezések: aroman, cincár.
Területileg Görögo. Szerbia, Macedónia, Albánia, Bulgária.
Vallás: gkeleti ortodox keresztény, nyelv oroman. Valah nyelvà latin nyelv, õsi nép, maely a szlávok és a törökök elõtt is a Balkánon élt.
Vlah fõváros Aminciu (?Görögo.-ban).
Vlahok Görögországban: à 1951-es népszámlálás szerint kb. 40ezren vannak. (jól asszimilálódnak).
Általában hegyekben élnek, a Pindosz hegységben; Pásztorok.
Történetileg fontos szerepük volt a görög szárazföldi kereskedelem lebonyolításában.
A románokkal való kapcsolatot segítette a két nyelv közötti hasonlóság.
-1914 között zajló Balkáni háborúk; 1913-ban Görögországban is hivatalossá tették a vlahok számára román iskolák létesítését.
A 2.vh alatt fasiszta légió, Diamandi férfi kikiáltja a Pindoszi Hercegséget.
A 2.vh. után a románok nem támogatták a görögországi vlahokat.
A görögök kezdetben felléptek a nyelvhasználatuk ellen. Az 1980-as években azonban eltértek ettõl. Ennek bizonyítéka a vlah falvak évenkénti fesztiválja.
Jelentõs az emigráns mozgalmuk. 1988-ban Freiburg-ban került sor nemzetközi vlah kongresszusra, amely a standardizált nyelv kérdésével foglalkozott.
Még ma is jelentõsek a románokhoz vagy görögökhöz való tartozás táborai között levõk közötti érdekkülönbség.


Ilyés Zoltán: Közép-Európa népei óravázlatok 2000. (ilyés zoltán példánya)
Közép-Európa térszerkezetének változásai
politikai-területi realitások kialakulása NY®K

Római-birodalom: - mediterrán erõközpont - határ /limes/: Rajna -Duna; - hanyatlás: új erõköpont: Bizánc (II. Róma);- a germánság NY-i vándorlása
Frank-birodalom: -innovációs folyosók; -egyházi-militáris térszervezés; -új erõközpont: Rajna vidék (NY- és Közép-Eu. határa); - keleti határ:-> Elba; -pufferzóna:-> õrgrófságok (markok)
-843 Verduni szerzõdés: - Középsõ királyság (Lothár)
-Keleti Frank királyság (Német Lajos)
-Nyugati Frank királyság (Kopasz Károly)
- Rajna vidék: ütközõállam, hatalmi ütközõzóna, változó határok, töredékállamiság (Benelux, Svájc)
Germán terjeszkedés:- 962 után Német-Római császárság
-„Drang nach Osten fontos térszervezõ erõ a szláv „Köz.-Európa felé
-XIII. sz. Baltikum, Kelet-Európa
-I. Ottó császári cím: a keleti irányú terjeszkedés legitimizációja
- kereszténység terjesztése; - relatív túlnépesedés;
Válaszreakció : - szláv +(magyar) politikai-territoriális nemzetek kialakítása a nyugati és keleti erõközpontok között
-IX. sz. Nagymorva -Birodalom
-X. sz. 3 kristályosodási pont: Cseho., Lengyelo., Magyaro.;
-3 hatalmi központ: Prága-Buda-Gnieznó(Krakkó)
- a „latin Európa, a multipoláris európai államrend részei
- különbségek a határok nyitottságában , és az önállóságban (Magyaro. És cseho. Zárt.
Kijevi-Rusz: -normann államalapítás
-Ázsia felé nyitott, bizánci kultúrkör; -nyugati társadalom- és államfejlõdési minták megléte
- 1054 - nagy schizma (egyházszakadás) , majd a kijevi Rusz bukása és az orosz birodalom újjászervezõdése -> (III. Róma) -› a különbségek hangsúlyossá válnak: A bizánci császári ház lányát veszi el a cár.
Európa hármas térszerkezete
Közép-Európa határai: NY- Rajna-vidék (francia-német konfliktuszóna)
K- a kijevi Rusz és utódállamai (vallási elkülönülés)
Német terjeszkedés: - XII. sz befejezõdik az Elba és az Odera közötti területek meghódítása
- a lengyel állam folyamatos demográfiai, kulturális és katonai nyomás alatt (Brandenburgi õrgrófság, Német Lovagrend /1226/) ›
- megváltozik az etnikai/etnokulturális struktúra _ poroszok beolvasztása (a XVIII. századig),
kasubok (Gdansk-tól délre-> németek igyekeztek kisajátítani maguknak),
mazuriak(Mazuri tóhátság, lengyel népcsoport, szavazáskor a német birodalmat választották),
Teutonicum, (germán v. német jogú városalapítások-> Königsberg), NY-Szilézia germanizálása
Csehország: - integrálódik a német birodalomba, német betelepedés, a cseh hatalmi centrum vezetõ szerepe
Magyarország: -megõrzi területi-politikai szuverenitását (nagy veszély 1241-42)
Német Birodalom: - XIII. sz. hanyatlás
-térszerkezete egyházi és világi fejedelemségekre épült
-D és NY gyors urbanizáció - nem alakult ki uralkodói székhely
-a német geopolitikai mag állandóan vándorolt
-császárválasztási procedúra, legitimációs problémák
- Német Aranybulla 1356 (7 választófejedelem) - a Habsburgok és a Luxemburgok a közép-európai tér központjában alakítják ki hatalmi központjaikat (Bécs, Prága) _ a régió Ny-i felén (Rajna-vidék) orientációs válság
- Németalföld _ atlanti Európa
- Svájc - elszakadás a Birodalomtól (Bázeli béke 1499), semlegesség 1515-tõl


Habsburg Birodalom: - XVI. sz Közép-Európa egyesítési kísérlete
- küzdelem Franciaországgal, közben DK-en Oszmán veszély ® a magyar államiság elvesztése, gazdasági és demográfiai katasztrófa
® pufferzóna szerep
- maradék Magyarország integrálása ® hosszú emancipálódási folyamat akorlátozott önállóságig
- Csehország: 1621-ben beválasztották az örökös tartományok közé
Németország: - Rajna térség: hatalmi vákuum, Németország hadszíntér
- Elba: új választóvonal Közép-Európában NY-Európa-"második jobbágyság"
- 1555 Augsburgi vallásbéke® erõsíti a territoriális tagoltságot (Cuius regio eius religio)
- XVII. sz. Habsburg egyesítési kísérlet - átmeneti
- Vesztfáliai béke 1648® európai hatalmi egyensúly ® Németország: korlátozott szuverenitás (Franciao, Svédország, Brandenburg) ® multipoláris kisállami modell (Kleinstaaterei)
- a nyugati részek tartósan Atlanti-Európa befolyása alá kerülnek
Poroszország: - a XVIII. sz. második felétõl európai nagyhatalom; -a XVIII. sz. közepén megszerzi Sziléziát
- Hohenzollern dinasztia; - a Rajna vidéken képviseli az össznémet érdekeket
Ausztria: -dunai hatalom;-a sok német területi uralom egyike
Közép-Európa ill. a német egység dilemmái:
- Atlanti-Európa: nemzetállami fejlõdés (pl. Franciaország)
- a német egység hármas alternatívája:
- kisnémet egység (Ausztira teljes kizárása)
- nagynémet egység (Ausztria német részei is hozzátartoznak)
- a német középhatalmak általi egyesítés (Ausztria, Poroszo.)
- nincs fõváros, nincs egységes politikai kultúra és nemzeti elit, erõs nyelvi nacionalizmus ® az etnikai legitimizáció mint államalkotó tényezõ igénye
Németország: - egyesítési háborúk
- 1864 Dánia (Schleswig-Holstein)
- 1866 Ausztria kiszorítása Németországból
-1870-71 porosz-francia háború ® megszilárdítják a német régió határait ® a " nyelvtársak egyesítése" ® 1871 II. Német Birodalom ® Német-Mitteleuropa
- a bécsi kongresszus (1815) hatalmi egyensúlyának veszélyeztetése
A kontinens hármas térszerkezete:
-NY: történelmileg folyamatos hatalmi rivalizálás, gyarmatbirodalom, szövetség a kontinens geopolitikai magterületével szemben (1904 -angol-francia antant)
- Közép: a kettõs szövetség hatalmi tömbje, meghatározó a porosz dominanciájú kisnémet nemzetállam (+ a soknemzetiségû O.-M.-M)
- Kelet: Oroszország regionális hegemónia

Németország: -1980 után világuralmi törekvések: kontinentalizmus + maritimizmus
- Közép-Európa elsõ ízben intéz kihívásokat a peremhatalmakkal szemben
- Mitteleuropa: Fr. Naumann 1915
- kudarc az I. világháburúban: Versailles: komoly változások a közép-európai hatalmi térrendben (Poroszo., lengyel korridor, Danzig, Magyar Királyság) ®12800 km új politikai határ ® ütközõállami övezet ( pl. kisantant)


Újjászervezõdõ Mitteleuropa (német eszmény): -teljes etnikai alapú német egység
-világuralom
- Mitteleuropa mint cél és eszköz
- Molotov-Ribbentrop paktum: konfrontációs vonal
1945: - a birodalmi Közép-Európa összeomlása és teljes etnikai felszámolódása
- új kontinentális választóvonal: Stettin-Trieszt : bipolaritás
- Új-Kelet-Európa: mesterséges, szupranacionális térség, szovjet imperializmus
- NY-Európa: USA+ a tradicionális atlanti hatalmak (NATO, Római szerzõdések), Európa szemantikai kisajátítása
- Rajna -vidék: szubregionális együttmûködési rendszer, az EU magja
-Kelet-Európa: "hosszú forradalom", birodalmi elnyomás + a megosztottságot fokozó nemzeti ideológiák
1980-as évek: - a Közép-Európa eszme újjáéledése, "realitásként" csak a SZU bukása után
1989 után: - limes övezetbõl ismét nagyhatalmi ütközõzóna (konfliktusok lehetõsége)
- innovációs folyosók NY felé
Szubregionális együttmûködési lehetõségek
- Közép-Európa kezdeményezés, Pentagonale, Hexagonale
- Visegrádi csoport
- CEFTA
- a valódi és legolcsóbb integráció: teljes jogú EU és NATO tagság
Közép-Európa visszanyerte történelmi-kulturális-földrajzi pozicióit, de geopolitikai bizonytalanság, nacionalizmus, orientációs bizonytalanság:-> modernizálódás, europaizálódás versus renacionalizálódás
Az EU bõvítése a Közösség súlypontját a Rajna-vidékrõl eltolhatja a Stuttgart-München-Bécs tengely felé

Közép-Európa felfogások
Mitteleuropa egy NY-ról K-felé tartó fáziseltolódásos akkulturációs folyamat színtere
Renner 1942: területeken és erõforrásokon egyformán osztozó, együttmûködõ nagyállamok: Németo., Magyarország Cseh- és Lengyelország
Jászi O.: a Monarchia helyén elképzelt magyar vezetésû föderációk, amelyek ellensúlyozzák a német hatalmi törekvéseket
Szûcs J.: Európa három történeti régiója, 2 határ:
- K: a római és bizánci kereszténység határvonala, - NY: mozgékony (pl. Rajna - vidék, vasfüggöny)
Michnik: alig van jelen a Közép-Európa tematika; a közép-európai kisállamok a két világháború közötti nacionalista vetélkedéssel hozzájárultak saját pusztulásukhoz
Niederhauser E.: kétféle jelentés
- 1. Német birodalmi Közép-Európa
- 2. Köztes-Európa, Közép-Kelet-Európa: "Kelet-Európának az a része, amely mindig is szeretett volna NY-Európához tartozni, de valamilyen formában mindig K-Európa része maradt" (Szûcs J.)
O. Halecki: a közép-európai tér kettõssége: NY-Közép-Eu. (német), K-Közép-Eu. (lengyel)
Vajda M.: Mitteleuropa - terhelt fogalom ( a németek félnek tõle, a németeket NY-on mint szövetségi polgárokat fogadták el)
NY: a politikai és ideológiai hatalom szétválasztása, pluralizmus, a különféle társadalmi csoportok szociális és politikai autonómiája, független polgárság, városiasodás, a hatalmi forma alulról való felépítettsége
K: cezaropapizmus, monolitizmus, a nemesség teljes függése a központi hatalomtól (szolgáló nemesség), a polgárság hiánya, a hatalmi forma alulról való felépítettsége
Közép: szociokulturálisan és ideológiailag inkább nyugati, politikailag inkább keleti
- a közép-európai kis nemzetek nem szeretik egymást - Közép-Európa mint problémamezõ
E. Hobsbawm:
- nagynémet változat (fél tõle)
- Monarchia - a Kákánia iránti honvágy negatív jellegû, nem akarnak a SZU-hoz tartozni
-kirekesztõ változat: "õk" és "mi", rasszista felhangok
- német hegemónia - mûvelt, polgárosult zsidók
- kulturális határok a monarchián belül
- a közép-európai kultúra a mai világkultúra szempontjából jelentéktelen
- az osztrák kultúra provincializmusa és elzsongító jellege
Fejtõ F.: Közép-Európa történeti, antropológiai és politikai fogalom
- Habsburg adminisztráció: a közép-európai életmodell megteremtése
- etnikumok nagyarányú keveredése ® nem alakul ki a "francia" vagy herderi nemzetállam
- Habsburg birodalom bomlása ® Közép-Európa balkanizációja
-Németország külön világ: egykor összefüggöt Közép-Európával (Német-Római Birodalom), de történeti/kulturális/politikai/gazdasági okokból ma már kevésbé tekinthetõ hozzátartozónak.

Balti németek à Deutschbalten à Privilégizált az oroszok áltak (Nagy P. cár által), pl. a földesúri jogokat visszaadja (hivatalnokok, papok, földbirtokosok) à lett nemzeti öntudat egyik képviselõi. 1918-ig létezett à földreform a tengerparti részen, kisajátították földjeiket.
Rigában összpontosul a súlypontjuk. Molotov-Ribentropp paktum után kitelepítették a németeket. Mozgalom haza (Észtországból, Volhimiá-ból isà a Bug és a Pripjaty folyók között terül el. Erdõkben gazdag, mezõgazdaság-> nagyon jó csernozjom talaj, fakitermeléssel, állattartással foglalkoznak /lásd Volhíniai-Podóliai hátság).
-42 (németek által à vissza is szivárognak)
-Kelet-Poroszország. Poznan Gdansk környéke (Lengyelország korridor).
Ide telepítik a németeket a németek.

Baltikum
Litvánia 65.000 km2, morénavidék, 2, mó lakosból 2,4 mó litván!
- 2 földrajzi történeti régió:
1.Nagy-Litvánia (lietuvis nép)
részei:
. -Žemaitija ÉNY (Zmudz, Zsmugy)
-Aukštaitija (felföld) DK
2. Kis -Litvánia: Kelet-Poroszország litvánok által lakott része (lietuvininkas nép) (Ény-Alföldi rész.).
Jelentõ kulturális központ. Ma Oroszország része.
E két nép vallásában, történelmében, kultúrájában hatalmas különbségek vannak. Mára a lietunvininkaszok felszámolódtak népi germánokhoz való beolvasztással, pedig az 1.vh. elõtt még több, mint 100.000voltak..
3. Memel-vidék (Klaipeda)
Eredetfelfogások: 1. Rómaiak 2. Germán törzsek 3. Ógörög-szanszkrit rokonság 4. Hettiták, frígek, trákok 5.Õsszláv-õsbalti rokonság
-a litván õshaza: Pripjaty-medence; Kr. u. 6 sz. ® erõsõdõ szláv nyomás
- szomszédsági faluközösségek "földek" ® szövetség
Balti törzsek: 1. Sudav-ok v. jotvingok, 2. Litvánok, 3. Kurs-ok, 4. Sélek, 5. Latgalok (lettek), 6. Zemgal-ok
- liván õsvallás: animisztikus természetvallás (kígyók, fák, tûz)
- 6-15. sz elkülönülés és egységesülés ® poroszok, litvánok, lettek
- 9. sz. fejedelmek irányítása alatti szállásvidékek
- 13. sz. eleje: a litván állam létrehozása (orosz-német-lengyel ütközõzóna)
- 1236 - a litvánok ellen meghirdetett elsõ keresztes hadjárat (Saule) -> Litván gyõzelem.
(Kardtestvérek rendje® Livóniai lovagrend /Német lovagrend) Žemaitija mint akadály
Nagy emberek:
Mindaugas (Mendog): 1240 körül nagyfejedelem lesz ® 650.000 km2 («80.000 km2)
- felveszi majd elhagyja a latin kereszténységet
Gediminas (1316-1341) Jogaila-Jagiello-Jagello
- kettõs harc: Moszkva + lovagrend
- vallási türelem, a pravoszlávia megtûrése
- Algirdas ® Jogaila (Vilnius) + Kestutis (Trokai) viszályok
- 1380 Dmitrij Donszkoj tatárok feletti gyõzelme ® a szlávok bizalma
a kereszténység felvétele, Vilniusi püspökség
- kivéve Žemaitija (visszafoglalása után: 1413-ban)
- Lengyelo.- Litvánia perszonálunió (Nagy Vitautas) alatt..
- 1410 - Grünwald-Tannenberg lengyel-litván hadak gyõzelme a (német) lovagrend felett -> Ekkor a Német Lovagrend kénytelen lemondani területeinek nyugati részérõ, azaz K-Pomeránia és Danzig környékérõl, Tannenbergrõl stb.
- 1413 - horodlei unió: a litván nemesi osztály megteremtése/lengyel segítséggel/ (azáltal, hogy felvesznek 47 litván családot a lengyel nemességbe). Ez a két ország (feudális) egyesítését jelenti.
területe: 1430-ban: 1 millió km2 (Balti-tengertõl Fekete tengerig tart)
- 16. sz. közepe harc a dominium maris Baltici-ért ® szorosabb lengyel-litván viszony
A lengyel nemesi köztársaság, a litván államiság gyengülését okozza-> ellengyelesedés. Megszûnnek a litván értékek, aztán ezt felelevenítik a pogány államvallás elemei. Egy egy animisztikus természet imádó vallás (fákat, ligeteket-> tisztelik a fenyõt, tölgyet).
- Észtföld svéd, Livónia-Lettföld a lengyeleké.
- kálvini reformáció (nemesek polgárok) lengyel jellegû
- lutheranizmus (közemberek) Poroszországból, litván nyelv használata
- 1569 Jezsuiták - ellenreformáció, Breszti (vallási) unió (1596).
- 1569 Lublini unió Rzeczpospolita (nemesi köztársaság)(1795-ig, azaz Lengyelország 3. felosztásáig) à a nemesség bénító szabadsága, szejmek, 1652-tõl liberum veto
- Litvánia: fokozatos ellengyelesedés (polonizáció): a nemesség erõs érintettsége
- 17. sz. közepe: éhinségek, járványok ® belorusz migráció
- 17. sz. végétõl hivatalos lengyel államnyelv
- Kis-Litvánia: a litván nemzeti gondolat továbbélése
- 1525 Lovagrend ® porosz világi fejedelemség (litván államnyelv)
- jelentõs litván népesség à kereszténységet felvették.àpogányokból evangélikusok
- 1544 Königsbergi egyetem: litván humanisták, reformáció, Biblia -fordítás
- 1618 a Porosz Fejedelemség egyesül a Brandenburgi Választófejedelemséggel ® a litván szerepének csökkenése
- 1660 megszûnik a poroszok vazallussága, Berlin fõváros lesz, junkerek
- 18. sz. eleje: felélesztik a porosz-litván államiság eszméjét, porosz motívumok
- 1709-1711 kolerajárvány ® hugenották, holland, svájci és német telepesek ® germanizáció
- Kristijonas Donelaitis (1714-1780): a litván irodalom megalapítója: Évszakok-Metai
- 19. sz. a kis-litvániai litván kultúra elcsenevészesedése
Lengyelország felosztása 1772-1793-1795 (Kosciusko és Jasinskis)
Litvánia az Orosz Birodalomban (1795-1918)
- depolonizáció (de nem litvántalanítás - nincs mit)
- orosz közszellem terjedése
- Vilnius lengyel mûvelõdési központtá válik, lengyel vagy kétnyelvû litván irodalom
- 1825, 1830-31 felkelések
- BAUBLYS 1812 Dionizas Poska - az elsõ litván múzeum
- 1868 földreform ® erõs rétegzõdési folyamat a litván faluban ® gazdagparaszt - zsellér
® amerikai kivándorlás (ma 400.000 litván az USA-ban)
- 1864 után oroszosítás
- lengyel-litván betûs könyvek betiltása -> így a latin betûs írásokat Poroszországban nyomtatták.
- megszûnik a polonizáció (lengyel: úri nyelv « litván: praszti nyelv)
- betiltják a lengyel nyelvet a kaunasi szemináriumban ® litván
- kalendáriumok, könyvhordók, Aušra, " A litván iskola"
- 19-20. sz. fordulója a litván irodalom, mûvészet virágzása, pártosodás
. február 16. Litván Köztársaság megalkkulása(fõváros Kaunas - Kowno) -> két neuralgikus pont: 1.Vilnius ® 1920-ban Zeligowski tábornok elfoglalta ® Wilno
. Memel-vidék 1923-ban Litvániához
- 1940. június a SZU annektálta Litvániát és Litvánia megkapta Vilniust
- 1940-44 a Harmadik Birodalom részévé vált.
- 1944 megint a SZU része: - a NY ezt jogilag sosem ismerte le!
Szu-val kapcsolatos:- "erdei testvérek " 1944-1952; -1947 kényszerkollektivizáció- deportálások-> 220.000 fõ; - Litvániát elkerülte az erõltetett iparosítás (« Letto., Észto.)
- 1988 Sajudis
-1990 kilépés a SZU-ból (de gazdasági függés)
- 1990- lengyel kisebbségi problémák
- 1991- a litván függetlenség Oroszo. általi elismerése.
Litvániai kisebbségek:
- Lengyelek - Wilno környéke
- Tatárok - 3135 fõ szunnita mohamedánok, Vilnius, a 15. sz.-ban telepedtek le
- Karaitok (karaimok) - 289 fõ ->- kipcsak-török nyelv, a kazárok utódai, zsidó hit
- Krim + Lengyelo-Litvánia: Halicz, Luck, Troki, Poniewisch, Vilnius

Poroszok:
- eredetileg indoeurópai erdei vadászok, állattenyésztõk és pogányok
- 1226 Konrád mazoviai herceg behívja ellenük a német lovagrendet
- nyelvük a 17. századig marad fenn
- a porosz etnonim az észak-német -brandenburgi germán típus megnevezésévé válik
- 1525 világi porosz fejedelemség (Hohenzollern Albrecht)
- 1618 egyesülés a Brandenburgi Választófejedelemséggel
- 1701 Porosz Királyság (I. Frigyes Vilmos - Königsberg)
- 1815 bécsi kongresszus ® Szászország, Rajna-vidék
- 1871 Német Császárság
I. vh. után: lengyel korridor, Danzig, Memel-vidék
II. vh. után: Lengyelország+SZU. ® Kalinyingrád
- óriási német veszteségek, orosz kolonizáció ;-katonai terület-> "jégmenetes" orosz kikötõ; - erõs történeti-kulturális szálak Litvániához
- a történelem átírása, a múlt módszeres eltüntetése; - a kalinyingrádi orosz identitás megkonstruálása mintha orosz=a"balti szlávok".
1990 után:
- felértékelõdnek a litván és a német kapcsolatok
- javaslatok a volga-németek beköltözésére
- Porosz Társaság, Kis-Litvánia Tanács
A kalinyingrádi terület jövõje:
- a jelenlegi státusz megtartása
- önálló köztársaság Oroszországon belül
- a volga-németek beköltözése ® Oroszo. német keleti-tengeri köztársasága
- a terület átadása Lengyelországnak és/vagy Litvániának
- a terület visszaadása Németországnak
- szuverén kelet-porosz állam megteremtése a régi határaival
- közös kormányzás (Németo., Lengyelo., Oroszo., Litvánia, Svédo.) EU felügyelet alatt
- a terület átalakulása a 4. független balti állammá

Lettország:
- 64.500 km2 2,6 millió lakos (53,7% lett, 32,8 % orosz !, 4,5 % fehérorosz, 2,7 % lengyel, 2,7 % ukrán, 1,5% litván, 1,6% zsidó), a lettek evangélikusok
- nem túl termékeny morénavidék
-Latgale, Kurzeme, Vidzeme (Riga), Zemgale
- lett: finn, szláv, lív hatások
- 12. sz vége: a brémai érsek térítõmunkája
- 1230-ig Lívföld és Kurland megszállása
- 1346 az észt területek a livóniai lovagállam fennhatósága alatt
- 1525 Albrecht ® evangélikus vallás
- 16. sz. közepe Kurzeme és Lívföld Lengyelországhoz kerül.
- 1648 Vesztfáliai béke: Észtföld és Lívföld Svédországhoz
- 1700-tól Nagy Péter északi háborúja ® 1721 Nystadi béke ® Észtföld és ott Lívfõld Oroszországhoz
- Nagy Péter NY-i nyitás, a német nemesség jogainak visszaállítása « lett jobbágyság
- 1795 - Kurzeme is Oroszországhoz kerül
- 18. sz. német pietista ev. lelkészek: a lett nyelv használatának szorgalmazása
- különbségek a jobbágyrendszer eltörlésében: Kurland 1817, Livland 1819 « Latgalia 1861
- a 19. sz. közepétõl: a kisbirtokos parasztság erõsõdése
- 19. sz. elnémetesítési törekvések « növekvõ lett népi öntudat (50-60fõ balti németek-> lett vezetõ rétegben (lett nemzeti öntudat kialakításában fontos szerepük volt).
Ezek Livónia nemesi burokrata rétegét alkotta
- Dorpat-i (Tartu) egytem kisugárzó hatása:
-> Valdemars: újságírás, síkraszáll a kisbirtokosok jogaiért, tengerészeti iskolák
-> Barons: lett folklór
-> Kronvalds: /Lett nemzeti öntudat->dalünnepek/1873-tól évenkénti dalfesztiválok« oroszosítási irányzat III. Sándor
-1880 /1873/-tól lett népfront mozgalom, 1905-tõl politikai pártok megjelenése.
-Németek lett hadsereget szerveznek, az oroszokkal szemben.
-1915-ban lettek iparát elviszik az oroszok. A népesség 25%-a elpusztul.
- 1918 november 18. - lett függetlenség
-> gazdasági nehézségek, rurális társadalom, politikai instabilitás, erõsödõ litván befolyás
-2 vh. között 1926-tól litván nacionalizmus erõsödik. Hitler és Szovjetunió is megjelenik.
->1934 Karlis Ulmannis puccs - autoriter vezetés
-1918-40-es évek a kultúra felvirágzása.
-Tengerpart ßà Latgale (szárazföld) közötti ellentét. à falusi nagybirtokok, apróbirtokok.
-> kulturális virágzás, lett nemzetiségû a lakosság 75-80%-a, földreform
Társadalom: Molotov-Ribbentropp paktum (kb.1938)à /itt döntöttek Lo felosztásáról/, 1940 oroszoké, majd 1941-44-ig a németeké, végül az oroszoké.
- 1944- SZU;-> -erõltetett iparosítás és kollektivizáció;
-1945-1959 400.000 /0,5millió/ fõs orosz bevándorlás ® 1953 a lettek aránya 60% alá csökken; -gyengébb ellenzéki mozgalom, konszenzus-keresés, Kevésbé militáns a nemzeti érdekek képviselete.
- 1990 függetlenség
-Vegyesházasságokból is a lett állampolgárságot választják. Moszkvai puccs után adja meg a függetlenséget.
/Lett/, és Észt ipar kiegyensúlyozottabb.

Lettországi kisebbségek:1. Német baltiak (balti németek; Deutschbalten):
-19. sz.-i fogalom: az akkor Orosz Birodalom balti partvidékének német lakói
- német felsõ vezetõ réteg (lelkészek, kereskedõk, hivatalnokok, nemesek) õk játszották a legkorábbi szerepet a lett nemzeti öntudatban. /50-60fõ balti németek/.
Ezek Livónia nemesi burokrata rétegét alkották.
-Az ide települt németek Vesztfáliából és Alsó-Szászországból származtak ® niederdeutsch.
- 1918-ig a nagybirtok a németek kezén volt.
- Észto. 1934: 16.300, Letto. 1935: 62.000 (ebbõl 38.000 Rigában)
- a két vh. között kulturális autonómiát élveztek
- 1939 Heim ins Reich kitelepítik a németeket.

2. Lívek: (Kurland ill. Lettországnál)à ma kb.18-20 ember van, 1920: 830 fõ, finnugor nép
-Két lakóhely: - Daugava mentén
- Kurland partvidékén 12 halászfalu a turzáson (földrajzi védhelyzet)
- fénykoruk. 10-12.sz. ® kereszténység felvétele ® hanyatlás ® asszimilálódtak a lett népbe
- halászat, hajózás (szarvasmarha tenyésztés, földmûvelés) « lettek: földmûvelés
- 1923 Lív Szövetség, megalkotják a lív nemzeti szimbólumokat -> Karl Stalte "Hazám", zászló, újság, lív iskolai oktatás, Lív-ház.
-as évek: Lív szövetség(finn, észt, lett, magyar).Befolyás Stalte költõ liv nemzeti szimbólumok megteremtése.
- 2.vh. után kitelepítés, a hagyományos halászat tilalma ® elvándorlás A szovjetek szétszórják a liveket (nyelvi asszimiláció).
- 1980-as évek: Lív Szövetség, Lív Partvidék - védett lív kulturális-történeti terület 1991
- a lív mozgalom: természetvédelem, turizmus, folklor-hagyományok újjáélesztése stb.
Lettek folklorisztikusan tovább kívánják éltetni. Livföld à keskeny tengerparti sáv.
.sz folyamán beleolvadnak a lettekbe. 10-12.sz-ban erõsebbek voltak, amikor felveszik a kereszténységet, akkor kezdõdik a beolvadás. Lett és Litván nyelv hasonló.
-as évek: erõsödõ liv összefogás Rigából indul (lettek képviselik leginkább: néptánc, dalok újratanulása. Hasonló a francia, bretagne-i mozgalomhoz. Ökonuzeális területté alakítják a lettek ezt a területet (természetvédelmi terület).
Észtország (Etn. Encikl /konvertiták ig/) : 1,5 millió lakosú 64-65%-a az észtek aránya.
Vallásuk: evangélikus (lovagrend, svédek szerepe jelentõs).
I.e. 2-3. évezred az észtek bevándorlása ere a terpületre.
Tallin ?dór befolyás. Svédek több paraszti önállóság.
Észt-iskolákat nyitnak. 1710-21. Nystadi béke - orosz befolyás, majd ismét német.(k kerül elõtérbe, német nyelvû oktatás.).
.Sándor cár à orosz nyelvûvé teszi az egyetemet.0
-1869-tõl Dalfesztiválok, Kaleviepog à nemzeti eposzt teremtenek meg. Észt történelmi nemzeti pantheon.
-1860-70 es évek: önálló észt szótárak. Németek.
Észt szocialista köztársaság Narva (orosz többség)
-1919. Észt állam kikiáltása. 20 à békeszerzõdést kötnek az oroszokkal.
Orosz à 41-44 német, majd orosz terület.
Észtek SS katonaként szolgálnak. 100ezer észtet deportálnak az oroszok.
Erõteljes iparosítás. Betelepülnek az oroszok. Amerikában, Kanadában is jelentõs kisebbség.
-Rendszerváltás után Észt nyelvtörvény (oroszoknak nyelvvizsgát kell tenniük).à kb. 100ezres orosz kivándorlás.
-Keleti Orosz-Észt határ Demarkációs vonal.
Konvertiták (észt nyelvüket megtartják, de ortodox-ok lesznek à ?szetuk
Észtország - 45.100 km2 , finnugor nép, 1,5 millió lakos (64,7% észt, 27,4% orosz, 1,4 % finn, 2,5% ukrán, 0,4% zsidó) evangélikus vallás ( a lovagrend és a svédek hatása).
- Kr. e. 3. évezred finnugorok bevándorlása
- 11. sz. eleje az ország DK-i része a Kijevi Ruszhoz
- 13. sz. német lovagrend
- 1212-1346 dánok: Reval - Tallin (dán vár)
- 1242 Alaxander Nyevszkij legyõzte a lovagrendet® a novgorodi expanzió megakadályozása
- 1346- a livóniai lovagállam megvásárolja a dánoktól
- 16. sz. - Svédországi bekebelezés: (pozitív megítélés); -> a svédek korlátozták a német földesurak hatalmát, a parasztság jogainak biztosítása; -> 1645 után a svéd uralom az összes észtet egyesíti
-> az észt mûvelõdés (svédek segítségével lehetséges)kezdetei: iskolák, a tartui egyetem szerepe, 1641: elsõ abc-s könyv
- 18. sz. eleje: svéd-orosz háború ® ld. lettek®bezárják az egyetemet, rehabilitálják a német földesurakat
- 1802: az egyetem újra indul német nyelven (1889 orosz lett az oktatási nyelv)
- Janssen 1857: az észt újságírás kezdete
- 1869 - dalfesztiválok
- Kreuzwald: Kaleviepoeg - allegorikus eposz (észt népi hagyomány és történeti tudat)
- Wiedemann 1869 szótár, 1875 nyelvtan
- 1918 függetlenség, majd szovjetek, németek, szovjetek (Narwa -Észt-Szovjet Köztársaság)
- 1919 Észt szabad állam
- 1920-1940 politikai instabilitás, gazdasági válság, tekintélyelvû rendszer (Konstantin Päts)
- 1940 SZU
- 1940-1944 Németo. (észt önkéntesek a Wehrmachtban és az SS-ben)
- 1944- SZU. Deportálások ca. 90.000 ember
- erõltetett iparosítás ® beköltözõ idegenajkú munkásság
- a "nehéz" észt nyelv és a finn televízió szerepe
- 1970-es évektõl nemzeti mozgalmak, dalfesziválok, környezetvédelmi mozgalmak
- 1990: kiválás a SZU-ból
-1991: nyelvtörvényt hoztak az oroszok ellen.
- az orosz kisebbségek problémája® az utolsó 5 évben 100.000 fõvel csökkent az oroszok száma
- helybenmaradás, de az orosz állampolgárság elfogadása
- határkérdés: az észt-orosz demarkációs vonalat az észtek nem fogadják el
- Szetu-k: orthodox vallású észtek (19. századi konvertiták)


Lengyelország
38 millió lakos (1989) 97% lengyel
.000-500.000 német (1950-ben 1,1 millió*)
* Autochtonok: Felsõ-Szilézia. Ermland, Mazuria, Danzig, Hátsó-Pomeránia, Grenzmark
õslakos lengyelek, akik korábban elnémetesedtek. Nagyrészük ellengyelesedett, de sokan közülök ismét németnek nyilvánítja magát (részben gazdasági okból)
.000 ukrán és lemk; 200.000 fehérorosz; 100.000 cseh és szlovák; 30.000 litván
Vallási megoszlás: 94% római katolikus
.000-800.000 autokefál lengyel görög-keleti egyház (! erõsödõ görög katolikus egyház!)
.000 evangélikus; 15.000 egyéb protestáns; 5.000 izraelita
Tájegységei: Az egykori Német Birodalomból került Lengyelo.-hoz K-Poroszország déli része, Pomeránia (benne Poznan környéke -> erõs német kolonialista mozgalom), Ny-Poroszország.
-Szilézia (alsó és felsõ- Boroszlóval);->különálló, nagy egység.
-Lo. Dk-i részek: Galícia: É-i területe Ny-Volhínia Poleszje vidéke, melynek nagyrésze ma már Belorusszia része (pl. Bihalisztok). Teschen környéke is erre felé van -> átlóg Cseho-ba.
Vallás: római katolikusok, de vannak sokan görökkeleti, ortodoxok ez utóbbiak fõleg ukránok(K-és DK-Lengyelo).
Ez egy önálló egyház, tehát kefál, azazönálló püspökséggel, amely keleti szertartású, de vallásilag bizánci így keleti orientációjú népességgel.
görög katolikus is él Lengyelországban, fõleg Semisl környékén, azaz DK-Lo-ban.-> a lemkek és rutének visszaszivárgásának köszönhetõen, akik újra alakították a vh idején betiltott Semsl-i görög kat. püspükséget.
(a római katolikus egyház hegemóniáját mutatja az, hogy az autochton népek /pl. mazuri területeken, ill. lemkek, ruténok, kasubok, slovinzek/ ált rkat-ok.)
Kisebbségek: ukránok: 200-300ezer fõ. (lemkók, galícia).
Autochtonok à németek (helyben maradt) németek nem mozdultak el.
Szilézia, Ny-Pomeránia, Gdansk à eredetileg lengyelek, akiket germanizáltak: nemzeti átképzés indult az 50-es években.
-Mazurok, kasub. Slonzák(Kasubok/katol/ egy változata slovinz/evangélik/) népesség. 1948à 1,1 millióan lehettek.
Ma 300-400ezer tartja magát németnek.
Történeti vázlat:
- hatalmas "kultúrtér" és határváltozások
-4. sz.: germán törzsek átvonulási területe
"Polani-poleni": "földlakók" a középsõ Wartha vidékére költöztek® korai állam
1.Mieszko polaniei fejedelem-> 966-ban az 1. lengyel király (960-992).->Piast-dinasztia /alapítója/ e din. volt a 10-14.sz között.
® Ny-i terjeszkedés az oderán túlra
- kettõs nyomás: német hatalmak + Oroszország
-ekkor (966-ban) veszi fel Lengyelország a kereszténységet. És (1000-ben) megalapítják a gnieznói érsekséget. (közvetlenül Rómától függ, nem a német császártól és emiatt nagyobb függetlenséget élvez).
A szervezõdõ legyel állam azonban részfejedelemségekbõl, kisebb-nagyobb részegységekbõl áll.(volt már törzsi alapokon álló, leszármazáson alapuló feltagolódása is)
- perspektivikus nagyhatalom lehet.
-Lengyel terjeszkedés: halad Ény-ra és az erzedfordulón kiterjeszti(Bátor Boleszláv 922-1025) a lengyel területeket, már Pomeránia(+ Meissen, Lausitz markok) egész területét megszállja egész a Bug folyóig /sõt attól K-re. DNy-Sziléziát, majd Lengyelo. a többi részét is meghódítja - de csak az 1300-as évekig, mert akkor véglegesen Cseh és Morvaországhoz kerül.
Részfejedelemségek ideje 1138-1320: a magterület ki volt téve a masszív német támadásoknak® elvesztették az Oderától Ny-ra levõ területek ellenõrzését
-ban Szilézia 1181-ben Pomeránia a Német-Birodalomhoz került. Német keresztény missziók, kolonizációk és városalapítások (Magdeburgi típusú városi jog) -ami a német típusú város kultúra megjelenése az É-i területeken a kereskedelem, a közlekedés középkori fejlesztését is jelentette.
A kialakuló lengyel állam több oldalról is veszélyeztetett volt: DNy felõl a Nyugat-római császárság, észak felõl a lovagrend, kelet felõl a tatárok, ill. a szervezõdõ orosz birodalom.
-tól a német lovagrend a pogány poroszok elleni küzdelemben, terjeszkedés Pomeránia és a Lívföld felé (1255 Königsberg alapítása a pogányverõ II. Ottokár cseh király emlékére)
mongol gyõzelem Boldog Henrik koalíciós hada (lengyel, német, lovagrend)
Lengyel királyság: szervezésében a legfontosabb uralkodó: à Nagy Kázmér (1333-1370): helyreállította a királyság egységét.
(feudálisan szervezett államot alakít ki, erõdítményeket épít, kereskedelmet fejleszt, politikai szövetségeket köt /mely a (?)lengyel lovagrend elleni küzdelmét segíti-> ezzel a Litvániához közeledést szorgalmazza. . Õ volt az utolsó Piast uralkodó. /Õ utána a litván Jagelló dinasztia kerül uralomra/.
trencséni szerzõdés: lemondott Sziléziáról és elõkészítette az utat a választott királyság intézményéhez (® nemesi köztársaság),
- XIV-XVIII.:1385-tõl lengyel-litván perszonálunió: Litván Nagyfejedelemség®Lengyel Litván Unió
(Jadviga lengyel királynõ + Jagelló Ulászló litván fejedelem házassága) -> egyesíti litvániát és Lo.-ot; a két ország sorsa meghatározóan összefonódott -> Rzeczpospolita = nemesi köztársaság s(1795)-> ekkor indul meg a terjeszkedés Baltikum, Belarusszia, és Ukrán területek felé. Nagy kiterjedésû állam keletkezett tarka etnikai mozaikkal.. Kialakult a Szlachta nemesi(dzsentri) rend /?1425-ben/. (õk fontosak a 20.sz.-i lengyel identitásban is).
-a Közép-európai régió a mai Belorusszia és Ukrajna területére esett
Lengyel-litván államközösség 1895-ig. -> Liberemm vetõ, -> a szejm-é a tényleges hatalom.
- Tannenbergi (Grünwald) csata: gyõzelem a lovagrend felett
Ny- Poroszország lengyel fennhatóság alá kerül, a késõbbi Kelet-Poroszország /pedig/1525-ig vazallusként létezett (kivéve 1-> Ermland - az ekkor lengyel fennhatóság alá lett területek egyike; A másik kulcsváros /Gdansk/ Danzig 1454-1793-ig városállamként lengyel terület.
lublini unió - Rzespospolita (ld. Litvánia).
-1586 Báthori István fejedelem volt a király (® keleti hódítások + lengyel rendek megregulázása)
Sobieski III. János (1674-1696) gyõzelem a török felett Bécsnél(Kahlenberg)
-a 18.sz közepe felé monarchikus politikai szervezetük Ausztriának és Poroszországnak már sokkal erõsebb volt, így nyíltan beavatkoztak a lengyel politikába. A nemzetközösség széthullott.
-18. sz. háborúk a svédekkel. Pl., Jasna Góra, harc a Lívföldért, 1709 Poltava® a svédek helyére az Orosz Birodalom lép.
(A K-i, DK-i területeken pedig a mai Ukrajna területén az 1600-as évek közepén Kmelnickij(?) lesz a lengyel állam elleni, egy /„Ukrán/ szabadparaszti kezdeményezés vezetõje, -> Komoly atrocitások, pogromok zsidók és lengyel/nemes/ek ellen. Az 1600-as évek végén Zovjetszkij lengyel uralkodó -> bécsi Kalenbergi csatában érdemei).
Döntõ változások kezdete: Nagy Péteri hódítások, Svédek, Lengyelek kiszorítója a Baltikumból.
- Moszkva (III. Róma) és a keleti német államok nyomására megszûnt a közép-európai tér utolsó nem német állami szuverenitása =>Lengyelország felosztása.
-> 1772: Oroszország: Lengyel-Litvánia, Fehér-Oroszország(é),
Habsburgok(é): Galícia
Poroszország(é): Kelet-Poroszország (kivéve Danzig és Thorn)
.-> 1793: Oroszország(é): Fehér-Oroszország, NY-Ukrajna
Poroszország(é): Danzig és Thorn
.-> 1795: Oroszország(é): Litvánia (ld. Litvánia) (Kosciuszko felkelés is hiábavaló volt)
Poroszország(é): Varsó
Habsburgok(é): Krakkó és környéke, Galíciától É-NY-ra
4.-> 1815: negyedik felosztás: napóleoni Lengyelo. [Lengyel szabadságmozgalmak: 1796 lengyel (Dabrovszkij) légió a forradalmi francia sereg oldalán, 19. századi felkelések (1830, 1846, 1848, 1863)]
-Lengyel Nagyhercegség: 1807-1815 társulás Napóleonnal.à az 1. döntõ dolog a lengyelség fejlõdése szempontából.
(A Lengyel Nagyhercegség a lengyel államiságnak egy rövid periódusa volt. Ezután azonban vmilyen önállósággal rendelkezett ez a rész, az orosz birodalomban is. Ez volt az ún. kongresszusi Lengyelországà a kp-i terület viszonylagos önállósága 1860-as évekig élt.).
[5.-> 1939. augusztus 23. Lengyelország ötödik felosztása]
Lo. 4. feloszt. Folytà-1815-1863 Kongresszusi Királyság az Orosz Birodalom keretében.
A 2. döntõ dolog a lengyelség fejlõdése szempontjából az Galícia.
-Galícia: az egyetlen terület a 19. sz. utolsó negyedében (Habsburg Bir. Része), ahol lengyel közigazgatás mûködött.
Egyenetlen a (lengyel területeken a)gazdasági fejlõdés (Poroszország - Szilézia - Oroszország - Galícia).(A 4 féle azaz Porosz, Német, Orosz, Osztrák közigazgatás miatt).
Az 1860-as évektõl fokozódó cári elnyomás ill. az agyonszervezett (agyon abszolutizuált), porosz uralom, gyakorlatilag a lengyel nemzeti eszme kialakulását gátolta. Gátolta továbbá a lengyel felkelések kapcsán megmutatkozó feudális megosztottság ezeken az egykori lengyel területeken (mind az oroszok, mind a habsburgok kijátszották a parasztokat a lengyel nemesek ellen.). (parasztoknak ez inkább antifeudális mintsem nemzeti megmozdulás volt).
A 4 féle közigazgatás a lengyel területeken -> különbözõ típusú gazdasági fejlõdést is jelentett.
A porosz területeken volt ez a legintenzívebb a 19.sz.-ban. A legkevésbé volt fejlett Galícia (mivel csak mezõgazdasággal foglalkoztak ott, /nem az iparral, amint Cseh és Morvao/.
1918. október 7.(Breszt-Litovszki Béke) Lengyelország függetlensége
A megszervezõdõ lengyel állam komoly küzdelmet (harc) folytat 1918-19-ben a szovjet-orosz hadsereggel.
A legfontosabb szimbolikus figurája ennek a Lengyelországnak Pirszuszkij volt (aki k-i lengyel, azaz Ny-Ukrajnai).
Õ erõsen propagálta azt, hogy minél keletebbre húzódjon a lengyel határ, amit végül el is fogadtak a szövetségesek.
Pilsudski szerepe: vitatta a szövetségesek által ajánlott Curzon vonalat, keleti támadás ® a Vörös Hadsereg ellenoffenzívája (Varsóig!) ® "Csoda a Visztulánál", ellentámadás ® Rigai béke (1921) a Curzon vonaltól 200 km-re K-re állapította meg az új határt
A nyugati határt a versaillesi béke szabályozta: a Poseni (Poznan)- terület és Ny-Poroszország Lengyelországhoz került.
Népszavazás K-Poroszországban: Allenstein vidékén a mazúrok a németekre szavaztak
Felsõ-Szilézia: a lengyelek felkeléseket szítottak. Végül a 1921-es választásokkor mégis a németség gyõzött (60%-os arányban).
Danzig a Népszövetség felügyelete alatt álló városállam volt. A lengyelek Gdyniát építették ki kikötõvárossá.
Az államszervezés nehézségei: kulturális és gazdasági heterogenitás, nehéz integráció, nagyon szétszabdalt pártrendszer.
szociáldemokrata gyõzelem: Pilsudski visszavonul.
-ban puccsot /Pisludski-pu./szervezett és így haláláig azaz közel 10 évig /1935-ig/ õ lett vezetõje Lengyelo.nak.
Külpolitika: elsõdlegesen francia orientáció, majd közeledés a németekhez, de a lengyelek elutasították a Pomeránia és Kelet-Poroszország közötti exterritoriális autópálya és vasútvonal tervét, valamint Danzig bekebelezését.
Egy bizonyos veszélyeztetettség jelentkezett a lengyelekben, met a németek ellenségesen gondolkodtak a corridor-ról, a lengyelség balti tengeri kijáratáról, másrészt a lengyelek Gdanskkal szemben Gdíniát állították fel fontos kikötõ városként, amely önálló városállam volt. (Gdanskot is használták, de az a népszövetség fennhatósága alatt volt).

: Teschen (Felsõ Szilézia) lengyel megszállása. Erre fel válasz: Molotov-Ribbentrop paktum.
: Molotov-Ribbentrop paktum: Lengyelország ötödik felosztása, új határ: Narew-Bug-San..
- Sikorski tábornok vezetésével lengyel emigráns kormány alakult Párizsban
-NY-Ukrajna és Belorusszia: tömeges deportáció, Katyn (Katyin-i vérengzésà több ezer lengyel tisztet kivégeztek).
- 1941. június 22.: a Szovjetunió megtámadásával a többi terület is a Harmadik Birodalomhoz került.
-német megszállás: zsidóság deportálása, kivégzése-> gettók (Varsó, Krakkó, Lublin, Radom, Lemberg).
- a 2,3 millió lengyel zsidó 90 %-a pusztult el
- a varsói gettóba 450.000 embert zártak, ahonnan Auschwitz-Birkenau-ba és Treblinkába deportálták õket.
- a német elnyomás ellen partizánmozgalom indult, + varsói gettófelkelés
- 1944 január: a szovjet csapatok átlépik az 1939-es lengyel-szovjet határt
- 1945 február 4. Jalta: az Odera-Neisse határ meghatározása
- hatalmas /népességmozgás indul meg/ migráció: 1,5 millió lengyel a volt keleti lengyel területekrõl.(+németek kitelepítése Lengyel területekrõl).
- 1947: földreform, államosítás, központi tervgazdálkodás
- a konszolidáció lassan ment, mert az ún. "Visszanyert területek" státusza bizonytalan volt.
Sokan - oroszellenességük dacára - a szovjetekben látták a nyugati határok biztosítóját.
- 1956: Poznani felkelés ® Gomulka féle stabilizáció, enyhülés, függetlenedés a Szu-tól, visszafogták a paraszti kisajátításokat, javult a római katolikus egyházzal való viszony
- 1968: feléledõ antiszemitizmus, diákzavargások, pártbeli csatározások
- 1970-es évek: német-lengyel kibékülés, lassú olvadás; tormalizálódó német-lengyel kapcsolatok
- Gierek-féle stabilizáció: nehézipar fejlesztése, kölcsönök, fogyasztóiság, relatív liberális médiapolitika (olyan mint a Mo-i féle gulyáskomm.= Lengyelország eladósodása.
- 1978 Karol Wojtylát pápává választják, 1979-ben Lengyelországba utazik ® euforikus fogadtatása egyben antikommunista demonstráció
- csökkenõ életszínvonal, élezõdõ ellentétek a munkásság és a vezetés között ® Szolidaritás, Walesa
- 1981 aug. 12. "szükségállapot", Jaruzelski
- 1989: választások ® kommunista vereség ® Mazowiecki-kormány
- 1990. december 12. Walesa a 3. Lengyel Köztársaság elnöke, a feloszlott londoni emigráns kormány elnöke átadta a második köztársaság (1918-1939) jelvényeit
A lengyel államiság problematikája: 1. A lengyelek elnyomása, 2. a római katolicizmus, 3. antiszemitizmus (hol erõsebb-hol gyengébb, 4. litvánokkal és a németekkel szembeni erõs nacionalizmus.
A történelem és a nemzeti önkép szempontjából fontos a határmenti lengyelség. (konfliktusforrás ma is).
A határvidékról származnak a legnagyobb irodalmi alkotók is. (pl. Ceslav Milosh, Stanislav Vincent, Mickievicz, Bruno Schulz, Sienkievicz…

Határvidéki lengyelség -> Fontos a történelem és a nemzeti önkép szempontjából.
Gdansk-tól Ny-ra kasubok/katolikusok/ (ua nép Slovinzek, csak/evang./-Ny-on németkénti az önmeghatározásuk).
Felsõ Szilézia: Népszavazás útján került Lengyelországhoz.
Kitelepítése a németeknek és 1,5 millió lengyel ukrán kerül ide.
Mazurok (autochtonok): à evangélikusok, magába olvasztja a poroszokat is.
Galícia: kétarcúság Ny-on római katolikus lengyelség.
Keleten ukránok ruténok(autochtonok), görög katolikusok
Szlovákia és Lengyelország határán élnek (vagyis a Beszkidek-ben): a Lemkók (autochtonok).
Legfontosabb város Lemberg, Lvov. (fõleg nemesi lngyellség -> parasztságot a habsburgok felhasználják ellenük.
Szisztematikusan széttelepítették õket Lengyelo.-ban, hogy ne élnenek tömbszerûen.
Egy részüket DK-Poroszországba,(Poznan környékére), más részét Sziléziába telepítették.
Sok az interferencia, a vallást nézve latinnykik (katolikus ukránok, de vannak görög katolikus lengyelek is.
Lemk-vidéket a Vatikán alá helyezik.
(1946-ban betiltják a görög katolikus egyházat, és csak 1989-ban engedélyezik Ny-Ukrajnában)
Jelentõs az itt élõ zsidóság száma à orosz pogromok. à Hmelnyickij-féle felkelés hatására kerültek ide.
(Föld és kocsmabérlõ a zsidóság), zsidóság identitása: német-osztrák; Brod városában Joseph Roth.
Késõbb a lengyelek felé orientálódnak.
Erõs haszid hagyományok (a legszegényebb területeken-> Bukovina, Moldvában, Ungvár, Munkács, Szatmárnémetiben, Szilágyságban). Városi zsidóság: à német kultúra ápolási korszakok
Lengyelség Galíciában nagy autonómiával rendelkezett. àBruno Schultz, Gombrovitz is ide köthetõ.
Görög katolikus központok:à Lemberg, Stanislaw.
Az ukrán nemzeti öntudattal fonódik össze.
Latinizáció: à Görög kat. Egyházban, latin típusú katolikus legyen à Mária szíve, jézus szive kultusz.
Ukránság (seplichkij) egyesítése a görög katolikus egyház alatt.
Bevezetik a cölibátust: 30-as évek (latinizáció).

Bukovina: Törököktól (1775 a Habsburgoké).
Ukránok, románok javarészük pravoszlán. É-i rész ukrán. D à román többségû.
Városokban lengyelség is jelen van.+ Örmények. Szlovákok erdõségekben (hamuzsírfõzõk ellengyelesedtek).
Lipovánok: à oroszok ….elzárkózók……. 18.sz elején kerülnek elõ - Nagy Péter idején.
Magyarok a 18. sz. végén határõrség ellen ide bújdostak. Hadik János 5 települést hoz létre. Pl. Hadikfalva, Radóc.
Németség 1775-ös szervezett telepítések után Czermowitz környékén Pfalz és Hesseniek fõleg (protestánok, evangélikusok).
D-Bukovina: cipszerek à felvidéki németség (bányamunkások.
-as évek közepe bányászat tönkre megy à erdõmûvelõk, tutajozók lesznek, jakobeni települések.
Cseh erdõbõl beköltöztetett üvegfúvó németek + erdõvágással foglalkoznak
É- Bukovinai rész: Molotov-Ribbentrop paktum (1939) alapján Oroszokhoz került, Dél: Románoké lett.
Zsidóság Csernowizt, Prut à haszid hagyomány ladikok
Tudós rabbik ?Sadagora elit központja a haszidizmusnak.
Czermowitz à bécsi stílusú (zsidósággal kapcsolatba hozható.). Jiddish nyelv felfedezése à több szerzõk Jozsef Burg, Her Zwilling
. Kasubok (Lengyelo)
- Gdansktól DNY-ra és NY-ra (a németek és a lengyelek közt õrlõdve vannak jelen (bádogdob). /lásd: Visztula, Gdansk/
- kb. 150.000 fõ, Lengyelországban autochton népcsoportként tarják számon ® polonizálódtak
- nyelvjárásilag a nyugati szláv nyelvek lech csoportjához tartozik
- a kasub egy dialektusa a slovinz (nyugati, evangélikusok), a többi kasub az római katolikus.
(A slovinzek lengyelekkel szembeni távolsága, vallási elkülönülése miatt, a 2.vh. után, õket erõteljesebben küldték el errõl a területrõl. a németek és a lengyelek között.)
-a kasub nyelven beszélõk száma ma pár ezer lehet, van irodalmuk és újságírásuk
- Vita arról kik a kasubok: a két világháború között a németek a lengyelektõl független nemzetiségnek tekintették õket, a századfordulótól a lengyelek aktív propagandát folytattak a kasubok lengyel identitásának bizonyítása és polonizálásuk érdekében. Egyfajta /politikai/ versengés folyik a kasubokért
- a két világháború közötti lengyel korridor kapcsán váltak fontossá a német-lengyel viszonyban.
A németek szerint a kasubok önálló nép, nem a lengyel egy dialektusát beszélik. Ellenben a lengyelek a kasubokat lengyeleknek tekintették. A németek szerint a lengyel propaganda megtéveszti a kasubokat és a népszámlálásuk is hamis, mivel ott mindig csak az anyanyelvre kérdeztek rá, ez pedig nem pontosan fedi a nemzetiséget, mivel anyanyelv szintén már ellengyelesedett kasub lengyelként definiálja magát.
A németek szerint önálló és germanofil népcsoport, a kasubok, az évszázados együttélés miatt inkább sorolható a németekhez mint a lengyelekhez.
2. Szilézia->(Schlesien, Šlask)Slonzákok, (Wasserpolen) ->
sziléziai Slonzákok: (környéke): Felsõ-Szilézia, Katolice környéke.
Az ipari munkásság fõleg egy olyan lengyel-szláv népesség, amely a 14.sz-tól folyamatos germanizációnak van kitéve (háborúk). Ez nem mindig volt erõszakos, de néhány esetben bizonyos területeken (fõleg a Bismark féle német birodalmi vezetés után) erõszakos is volt. Pl. rá: iskolázásà emiatt a slonzákok többsége német nyelvûvé lett.
A slonzákokat igyekeztek megnyerni a németek is és a lengyelek is, azért, hogy Felsõ-Sziléziát csatlakoztathassák Németországhoz vagy Lengyelországhoz. (ennek tragikussága a 2.vh. nál => korábbi németesítés által német anyanyelvûek kitaszítottjai között lettek õk is).
A vh. után a slonzákok német identitása erõsödött (kedvezõ Németo-i munkalehetõségek miatt is \szakemberek, ipari és bányászatnál\à egy részüknél kivándorlás Németo-ba ill. repatrializálódnak).
Az „otthonmaradottak ápolják a német nyelv helyi dialektusát, -bár már beszédükben egyre jobban lengyelesednek.
-tõl Német-lengyel szerzõdés értelmében a slonzákok megkapták a kulturális függetlenséget és élénk kulturális kapcsolat van felerõsödõben. (német nyelvoktatás, néptánc, egyesületek).
- Sziléziai háború (1742) Ausztria elveszti Alsó- és Felsõ-Sziléziát és a Glatz-t (Klodzko), a hétéves háború (1756-1763) nyomán stabilizálódik a porosz uralom.
- A sziléziai déli hercegségek /?felsõ szilézia//(Jägerndorf, Troppau, Teschen és Bielitz) Ausztriánál maradnak és 1918-ig mint Morva-Szilézia (Mährisch-Schlesien) fejlõdnek
- Szilézia 1807-tõl porosz provincia, 1815-tõl Felsõ-Lausitz területével bõvül
- 1919-ben az ún. Hultschin Csehszlovákiához kerül, Teschen és a Olsa-Gebiet megosztódik Lengyelország és Csehszlovákia között
- 1919, 1920, 1921: lengyel felkelések Felsõ-Sziléziában
-1921. március 20.: népszavazás 60% Németország, 40% Lengyelország
- a szövetségesek megosztották Felsõ-Sziléziát: a határ Bytom és Chorzów (Königshütte) között volt és K-Teschen területével együtt létrejött a lengyel Felsõ-Szilézia.
A szénlelõhelyek javarésze Lengyelországhoz kerültek, az iparterület kettévágásával a gazdasági fejlõdés lelassult.
- a második világháborúban 0,5 millió sziléziai pusztult el és 3,2 milliót ûztek el otthonából, 0,7 milliónak engedélyezték, hogy otthon maradhasson (autochtonok)
- 1945 után diszkriminálják a német nyelvet és kultúrát. Ennek ellenére megindult a német-sziléziai öntudat erõsödése (regermanizáció), és az 1980-as évektõl egy gazdasági motivációjú németországi kivándorlás
- 1989 után a német nyelvûség újjáéledése Felsõ-Sziléziában (oktatás, kulturális élet)
3. Mazúrok: -> Autochton népcsoport Lengyelo.-ban. (evangélikus vallás miatt komoly emlékei vannak a mazúri nyelvnek).
- Kelet-Poroszország déli harmadában, a lengyelek a grunwaldi csata után nem szállták meg és a korábban odaérkezett lengyel-mazoviai telepesek a németekkel szoros kulturális kontaktusban éltek évszázadokig.
- a mazurok csak a 19. sz. 70-es éveitõl kerültek a lengyel figyelem központjába
- 1921 július 11-én a 8 mazur járás 282.000 fõs lakosságából csak 2.000 szavazott Lengyelországra
A mazúrok annyira német érzelmûek, hogy világosan Németországhoz sorolták magukat a század elsõ felében. (még mazúri lengyel anyanyelvük ellenére is).
- a mazurok a 19. században és a 20. sz. elsõ felében fokozatosan elnémetesedtek ill.német kulturális mintákat vettek át (ezt még az 1800-as évektõl kötelezõ német nyelvoktatás is elõsegítette. ).
Lengyel, német és porosz jellegzetességekkel is rendelkezik nyelvük.
- evangélikus vallásuk is a németekhez közelíti õket (az evang. vallásuk miatt komoly nyelv emlékeik is vannak à evangélikus újságok, kalendáriumok - már az 1850-es évektõl).
A részben mazúri származású - sokszor katolizált - értelmiség is támagatja a mazúriakat.
Egyfajta kulturális harc folyik a mazúriakért. (ez növeli a népi öntudatot).
- néhány evangélikus lelkész a mazuri nyelv és kultúra megmentése mellett lépett fel (pl. Gisevius), de mûveikben nincs politikum vagy lengyel nemzeti érzés, csak romantikus-liberális szimpátia.
- ellenhatás: Martin Gerz rektor mazuri dialektusban írt a német történelemrõl és kultúráról
- polonizáló mazur: Wojciech Ketrzynski: nevét lengyelesítette, katolizált
- a 20. századra egyfajta kultúrharc alakult ki a mazurokért
A 2.vh. után egyre kevésbé nyilvánították magukat mazúriaknak (népszámlálások mutatták).
4. Galícia: (A Hunnington féle ortodox-keleti és a latin (római)nyugati kereszténység közötti vallási határ vidéke)
(ld. Halics és -Lodoméria /Wladimir/). Teschen-tõl Bukovináig tart ez a terület. /Ény-i Beszkidekben-> Lemkók/.
Vallási ütközõzóna van Galícia keleti részénél. (azért fontos, mert a lengyelek és az ukránok közt vallási átmeneti csoportok jelennek meg).
Az 1700-as évektõl 1918-ig a szûkebb értelemben vett Kö-Eu-hoz tartozott, vagyis a Habsburgoké lett.
Nagyon multikulturális terület: lengyelek, rutének, zsidók, németek (köztük mennoniták), cigányok, (örmények),
karaiták (karaimok) -> litvániában is élnek. - Karaitok (karaimok) - kipcsak-török nyelv, a kazárok utódai, zsidó hit. ezeknek külön-külön más-más viszonya volt az osztrákokkal, de még jelen volt a pánszláv nemzeti öntudat is. Ez különféle nemzeti, politikai mozgalmakban is megnyilvánul.
Kontakt zóna; azért fontos, mert a lengyelek és az ukránok között vallási átmeneti csoportok jelennek meg.
(Teschentõl/Felsõ\?dél\ Szilézia/ egészen Bukovináig tart ez a terület).
Itt élnek a lemkók (ruszin féle), ->Ény- felõl benyúló fsz szerû területe, az É-i Beszkidekben.
Itt a K-Galíciában a lengyelség csak szórt lengyelség - õk is döntõen nemesség volt. Ny-Galíciában tömbökben vannak.
- 1772-tõl Ausztriához, 1775-ban Ausztria megkapta a történelmi Kis-Lengyelországot is (Krakkó és környéke)
- két központ: Ny: Krakkó, K: Lemberg (Lvov)
- a 14. sz. óta polonizáció (lengyelesítés), átmeneti csoportok létrejötte
- a lengyel-ukrán/úr-paraszt ellentétek , rutén kivándorlás
- az ukránok elnyomatottsága ellenére Kelet-Galícia és Lemberg az ukrán nemzeti ébredés központjává vált
- a rutének és a zsidók körében erõs császárkultusz alakult ki
- 1900: 4 millió lengyel, 3 millió rutén, 800.000 zsidó
- római katolikus lengyel egyházi központok: Lemberg, Przemysl
- görög katolikus ukrán egyházi központok: Lemberg, Przemysl, Stanislau
- Latinok (latynniky): római katolikus ukránok, szokásuk, nyelvük, hagyományuk ukrán, számuk 1939-ben 515.000 fõ volt, nem volt erõs nemzeti hovatartozástudatuk (hiszen Lengyelország k-i részén élnek.
- lengyel nyelvû görög katolikus ukránok: 1939-ben 16.500 fõ, fõleg lengyel többségû városokban laktak
- 1921-1939 között szervezett lengyel telepítéspolitika keretében az ukrán többségû keleti területekre 72.000 lengyel érkezett
Örmények is sokan élnek Galíciában és Bukovinában.
Lodoméria: Ny-Galícia: szegénységben éltek itt a parasztok mezõgazdaságból,; szlahta (lengyel nemesi rend) és az ukrán parasztok közötti ellentét nagy. Szegénységben éltek itt a galíciai zsidóság. (Mo-ra is innen jöttek). Tutajoztak, földmûvelõk, fakitermeléssel foglalkoztak.
Galíciai zsidóság: a Monarchiában nem volt önálló nemzetiség, anyanyelvük a jiddish
- "Stetl"(stetti-k-> 'stadt szóból): a nyomorúságos, szegény, elmaradott és világtól elzárt galíciai kisváros típusa
- a 19. sz. végétõl érzékelhetõ ellentét a hagyományõrzõ és a felvilágosult zsidóság között:
- asszimiláns versus gettózsidó- zsidó általános és középiskolák versus héber
- "Daitsche" a felvilágosult zsidók megnevezése.
Ilyés Zoltán szerint a zsidóság az, amely a leghûségesebben ragaszkodik a monarchiához és a német kultúrához is. Szerinte a zsidó közösségek lesznek azok, akik német iskolákat fognak fenntartani az 1. vh alatt. A lengyelek minden nemzeti iskolát ellengyelesítettek kivéve a zsidókét nem.
Az itt élt parasztok, így a közöttük élt zsidók is a szegény réteghez tartoztak, hagyományos öltözetben jártak.
A nincstelenség elõl közülük sokan menekültek a történelmi Mo. ÉK-i területére. (Máramaros, Ung, Zemplém megyébe).
Paraszti életmódok folytattak. Önálló településeket alkottak.
A magyarországi asszimilált zsidó lakosság diszkriminációval tekint a galíciai zsidóságra, kazárnak nevezik õket, ez pejoratív.
A galíciai zsidók, õk német kultúrát fenntartó közösség voltak. Egyrészt asszimilálódó (emancipálódó), német polgári utat követõ, modernizálódni óhajtó zsidóság - õ közülük kerültek ki a zsidó felvilágosodás, azaz a haszikala képviselõi.(hagyományos értelemben vett haszidizmus ellenesek, ill. a haszid hagyomány felvilágosult formáját élik).
Drogovics városa fontos, mert a korabeli, 19.sz. végi idõkben ez volt a kitermelõ ipar kp-ja (petróleum mezõket tártak fel).
[A 2.József féle felvilágosult abszolutista idõkben nagyon sok átkeresztelés történt.]
Ekkor vettek fel új neveket pl. szín- és táj neveket.
A földeket bérelték, (mivel a föld és a feudális eredetû jogok a szlahta/nemesek/ kezében voltak)., kocsmáztattak, (zsidóságnak ott 100ezres kocsmatartó tömege volt). Közben sok pogrom sújtotta õket, már a 19.sz-ban is, majd volt, amikor enyhült a diszkrimináció -pl. 2.József féle türelmi rendelet.
Sok zsidó ki is vándorolt Amerikába
Nyelvük: a jiddis. (a nagy Lengyelesítések idején is egyedül csak a zsidó magániskolákban folyhatott német ill. jiddis nyelven az oktatás.).
Haszidizmus: à - népi zsidó reformmozgalom, a "stetl" mozgalma
- a 18. sz. közepén alapítja Rabbi Israel Baal Schem Tow, eredet: Podolia és Wolhynia® kisugárzik Lengyelország, NY-Oroszország, ÉK-Magyarország és Moldva területére
- optimisztikus tan: nem kell elkülönülés és óriási tudás, hogy elérhessük Isten szeretetét és a közelében lehessünk
- vezetõik a caddikok (csodarabbik), a 19. századra a mozgalom egyes vezetõi nagy tekintélyre és gazdagságra tettek szert.
- 19. sz. 60-as éveitõl a német kultúra és nyelv fokozatos visszaszorulásával és a lengyel elõtérbe kerülésével megindul zsidók fokozatos lengyelesedése
-ben Galícia háborús hadszíntérré vált, zsidósága a holokauszt áldozatává vált
(4/A)Galícia történelme kulturális megosztottsága: míg a nyugati Krakkó egészen különálló világ, addig a keleti Lenberg /és Csernoviczàmint Bukovina fõvárosa/ igazi bécsi (osztrákosodott) város.
Három vallás van itt: r.kat, görög kat, és egy örmény katolikus (érseksége).
Az ukránoknak menedéket jelentett Galícia és Bukovina. (Lemberg viszont az Ukránoknak is fontos, mert az orosz birodalomban az ukrán nemzeti öntudat mellett felszólaló görög katolikus egyházat betiltják, és megszüntetik).
Ez az ukránság a hagyomány szempontjából is tagolt. ->
Ny-Ukrajna, Csernovicztól Ny-ra, Bukovina ill. a történelmi Mo.-on a huculok (hegyi ruszin) területe - a Dnyesztertõl kezdõdõen a bojkók területe (Ungvár, Munkács vonalon, Kárpátalján és azon egy kicsit túl).
Lemkók, lemkek is ide tartoznak -> a mai Lengyelo. DK-i részén, ill. a keleti Beszkidek területén élnek (ukránok egy csoportja-> gyakran /véres/területi vitáik voltak a lengyelekkel).
Etnikai (autochton) csoport még a kodóliaiak (ukránok), nagyobb részük belorussziában és, csak kevesen vannak Galíciában ill. a Pripjaty környéki Poleszje területeken, ami az É-i rész.
4/b.Görög katolikus probléma Galíciában (ma Lengyelország és Ukrajna) /pravoszlavizálás/
-ez szorosan összefügg etnikai és nemzeti kérdésekkel -> Breszti unió erõteljes latinosítási elve ellentétben az ortodox törekvésekkel. à orosz uralom idején a görög kat. egyházmegyéket szinte teljesen megszünteti, viszont a Habsburg birodalomban mûködhetett.
-a galíciai görög katolikus egyház (és fõ pártfogóikkal a nemesekkel- akiknek többsége görög kat) mélyen benne gyökerezett a lengyel kultúrában is. (pl. még a nem lengyel származású is a legyelt beszélte, lengyel használata volt prédikációs nyelvként is, ünnepek kérdése, latin stílus a görög katolikus templomokbanà Polonofília-lengyel barátság. Így sok lengyelül beszélõ görög katolikus van, de a 20.sz.-ra vannak a latinnikik, akik római katolikus ukránok, és van egy sáv, amely a vallás és az etnikai hovatartozás miatt is kevert népességet mutatnak) .
- vegyes /kevert/ területek, vegyes házasságokà itt K-Lengyelo. területén egymás templomait látogatták (római és a görög katolikusok) ® sokszor a római kat gyerekeket görög szertartású templomban keresztelték meg, és ez egy vegyes egyházi közösséget, vegyes szertartási kultúrát hozott magával.
- lengyel - rutén megosztottság (vallás, nyelv, politika, nemzeti ébredés, ellenkezés a latinizálással szemben, ellenkezés a bizantinizálódással szemben)
- 1863 (Latinizálás) IX. Piusz: Róma engedélye nélkül tilos szertartást változtatni, a hívõk járhatnak egymás templomaiba, de a szentáldozást ajánlatos saját papnál végezni, a leánygyermekek anyjuk, a fiúgyermekek apjuk szertartását követik
- 19-20. sz. fordulója: a pravoszláv egyház térhódítása (Bukovina 0,5 millió orthodox, orosz vezetésû pánszlávizmus, ruszin térítés (lemkók)
- Görög katolikus szerzetesrendek: baziliták, sztuditák, a redemptoristák rendjének keleti ága.
- Andrej Szeptickij (lembergi érsek 1901-1944): célja: az egyházi unió kiterjesztése az összes keleti területre ( Oroszország katolizálása, önálló görög katolikus ukrán nemzetállam megteremtése)
- belsõ vita a galíciai görög katolikus egyházban: bizantinisták (Szeptickij és a sztuditák) versus uniátusok (Chomyszyn Stanislaui püspök és a baziliták)
- 1918 után 4-5 millió ukrán válik lengyel állampolgárrá
(ÉNY-Ukrajna, NY-Belorusszia, Poleszje, Volhinia, K-Galícia): 60%-uk görög katolikus 39%-uk pravoszláv.
- 1921-ben a 3,6 millió görög katolikus 12%-a tartotta lengyelnek magát ( a vegyes házasságok és a ritkább római katolikus templomhálózat miatt)
- 1934: lemkó vidéki apostoli helynökség a pravoszláv térítés (moszkalofil mozgalom) ellen (egyes járásokban (Jaslo, Krosno a görög katolikusok 45-50%-a vált ortodox vallásúvá)
- a galíciai görög katolikusok kiszorultak a Volhíniában és a Polesie vidéken kezdett uniós munkából, amelynek keretében az oroszok által pravoszlávvá tett ukránok és beloruszok utódainak bizánci szertartású rekatolizálását tûzték ki célul.
- az 1920-as években tovább tart a "ruszofil" és a "latinos" irányzat küzdelme!
- a II. világháború idején a nyugati ukránság Németországtól várt segítséget saját állama megteremtéséhez és a keleti szlávok katolizálásához, a hitleri csapatokat felszabadítóként üdvözölték
- 1945-46-ban kíméletlen harc kezdõdõdött a különbözõ lengyel és ukrán csoportok között
- 1946 március 7. Reunió: a galíciai unitus egyházmegyék a pravoszláviához csatlakoztak.
- a népi Lengyelország is mindent megtett a görög katolikus egyház megszüntetéséért ® a görög katolikusokat ill. a lemkókat szétszórták a visszatért területekre (kb. 150.000-160.000 fõ)
- 1944-46 között 70.000 lemko "repatriált" (valójában számûzetés, kényszer) a Szovjetunióba
- 1957 után a lengyelországi lemkók kezdenek visszatérni szülõföldjükre
- 1990-ben a Przemysli görög katolikus püspökség visszaállítása, kb. 200.000 hívõ szétszórva
- Lvov (Lemberg): 1990 után Lubacsivszki bíboros vezetésével újjáalakult az unitus metropólia: 5 millió hívõ, 11 püspök, 1100 pap, 800 nõvér, 2176 templom.
Történelem:
- 1514-tõl török uralom, 1775-1919: Ausztriához tartozott (ekkor háromszor német betelepítés),
-tõl autonóm koronatartomány, 1909/1910: bukovinai kiegyezés, 1919-tõl Romániához,
-1940-ben a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán É- Bukovinát Czernowitz központtal megszállják a szovjetek® a német lakosság szervezett "hazatelepítése" (Heim ins Reich). Ez a határvonal ill. megosztottság szentesül a II. világháború nyomán.
-Sokrétûség: Etnikailag két alapvetõ nemzetségre oszlik. Ma az É-Bukovinai ruténság (ukrán)/307e ukrán, ruszin, hucul, hohol/, és a D-i románság (200-300ezer).
(a mostani Molotov-Ribbentropf paktummal kialakult határvonal nem etnikai határvonal.)
A mai Románia területén levõ D-Bukovinában is él kb 200 hucul ukrán - a Moldava völgyében.
Szembetûnõek az ukránok és a huculok (hegyi ruszin csoport) közötti életmódbeli különbségek.
- 1783-ban II. József a kolostori javakat államilag igazgatott görög keleti vallásalapba olvasztotta be, az erdõs területre jórészt cseh-erdei német telepesek kerültek (üveghuták)
- a románok és az ukránok is jórészt görög keletiek, itt nem volt a galíciaihoz hasonló unió.
Etnikumok:
- a zsidók Czernowitz többségét adták, 76 zsinagóga volt (Klein Jerusalem am Pruth), 1990-ben kb. 10.000-15.000 zsidó élt a városban
- Sadagora /Zadagora/, Wischnitz: haszid centrumok
- bukovinai lengyelek à fõleg városokban élnek. A városi polgárok, nemesek lengyelek, õk adják a városi tisztviselõ réteg jelentõs százalékát.Zömmel hivatalnokok, kereskedõk, mesteremberek voltak, jelenlétük hangsúlyos a római katolikus klérusban, D-Bukovinában ma 6 lengyel iskola van, központjuk Cacica, híres katolikus búcsújáróhely.
A lengyelek fõleg a városokban éltek. Õk adják a városi tisztviselõk jelentõs részét. Itt Bukovinában az örmények egy része (ahogy Galíciában) a lengyelekbe olvadt be, az északi területeken pedig a románokba.
A lengyeleken kívül szlovákok is vannak - õk a német üvegmûvesek kisegítõi voltak. Ezek a szlovákok ellengyelesedtek.
- bukovinai németek: 3 különbözõ /telepítési/ eredetû német népcsoport
. 8 protestáns falu Czernowitz és Suceava /Szucsava/ között. Egy részük Mannheim és Mainz környékérõl a Bánáton át érkezett (rajnai frankok- Rosch: Czernowitz elõvárosa). A többi falu Pfalz-Nassau és Württenberg területérõl népesedett be. (evangélikus német paraszti származású agrár telepesek).
. 18. sz vége, 19. sz. eleje: cipszerek Jakobeni környékére, a Manz-féle bányákba és a vasmûvekbe (2/3-uk evangélikus), munkások Ausztriából és a Szepességbõl-> késõbb erdei munkások, tutajosok lettek.
. cseh-erdei német telepesek: üveghuta munkások (üvegmesterek, üvegfúvók).
- ma Dél-Bukovinában a Német-Fórumnak 2.500-3.000 tagja van
magyarok (székelyek) is éln(t)ek itt: à A 18.sz. 2 felében az erõszakos határõr katonaság szervezés miatt a székelyek nagy tömegben menekültek Moldvába. Elbujdostak a füzesekben ill. Hadik András vezetésével letelepedtek /Radauz környékén/. 5 székely falut hoztak létre mint:
Andrásfalva, Hadikfalva, Fogadjisten, Istensegíts, Józseffalva ( a második világháború alatt a Bácskába telepítik õket, majd jórészt Érd környékén és a tolnai, baranyai részben kiürült sváb falvakban telepednek meg)
- lipovánok (filippován rövidítése): óhitû oroszok, a 17. sz végén menekültek ide, mivel nem tûrte meg õket többé a Péter cár által megreformált egyház.(Több alcsoportjuk is van: pl. popovecek azaz papokat tartók és beszpopovecek).
A lipovánok egy másik csoportja a mocsári oroszok: (õk szokták nyerni az olimpiai kajak-kenu versenyeket).
Többnyire zöldségtermesztéssel foglalkoznak, és nem katonáskodnak. (ez sok konfliktust okozott az osztrákokkal). /poharat övükben hordták/,
A mai romániában is önálló iskoláik vannak, elzárkózott közösség, megkapták a kulturális önrendelkezést, de asszimilálódás felé haladnak.
-cigányok: fõleg a déli részeken éltek, a románság körében és Bukovina tekintetében inkább a románokhoz kapcsolódtak.
- örmények: földtulajdonosok, kereskedõk; részben a románságba, részben a lengyelekbe olvadtak be.
Kultúra:
-ben egyetemet kap Csernovic. Ez Bécsnek és ennek az egész szellemiségnek a képviselõje. Itt már etnikailag is elkülönülnek lengyelek, ukránok, németek. Diákközösségeket hoznak létre, újságokat, kávéházi élet folyt.
Ez egy igazi szellemi központtá vált.

Szlovákia: 139-140 Szlovákok: => 4.8 millióan vannak, azaz a lakosság 85%-a.
-6.sz.-ban jelennek meg a szláv törzsek az Ény-i Kárpátok területén, az avar birodalmon belül élnek.
Magyarok elõtt éltek itt közülük a Kárpátok vidékén.
-9.sz. nyitrai keresztény fejedelemség (Szvatopluk), -> az államalapítás után Magyaro.-hoz tartozik.
(1526 után Habsburgokhoz).
-középkori eredetû betelepítése; 1.Pozsony környéke, 2.Körmöcbánya, 3.Szepesség (Zips) Bányavárosok, de földmûvelõ népesség..
-15.sz.-ban a városokban kizárólag németek élnek + huszita hatás.
-vallásilag tagolt: protestáns + evangélikus. 1620-as Fehérhegyi csata után a Cseh protestánsoknak elmenekülnek.
- A 18.sz. végén Anton Bernolak: szlovák nyelv kodifikálásának kezdeményezõje (és végrehajtója).
Ludvig Stur - a közép-szlovák nyelvjárást akarta hivatalossá tenni. Megindul a nemzeti önigazgatás iránti tevékenység.
-két csoport: 1. a közép-szlovák nyelvjárást akarta hivatalossá tenni. Megindul a nemzeti önigazgatás iránti tevékenység.
-1848.márc. követelik a szlovák nyelv használatát, szlovák parlamentet.
-as magyar forradalom idején felkelés tört ki a magyarok ellen. Ludovik Stur.. kikiáltotta a szlovák függetlenséget.
után a magyar politika asszimilációs politikát folytatott velük szemben, az egyetlen szlovák kulturális intézmnyt a Matica Slovenskát (1905-ben) Andrej Hlinka alapította, mely harcolt a szlovákok jogaiért a magyar parlamentben.
Trianon után: kassai probléma: teljes magyar nyelvû városok lesznek szlovák nyelvûek 1 nap alatt.
-ben betiltják a Matica Slovenska kulturális intézményt.
-19-20.sz eleji erõs kivándorlás- fõleg Árva és Rúróc megyei kisiparosok. Megjelenik egy erõsödõ városi szlovák munkásság, Eperjes, Budapest világváros lesz.
- Pitsburgi szerzõdés. Csehek és Szlovákok közös államtervét hozzák meg.
: a szlovák függetlenség. 1919-ben kikiáltották a Szlovák Köztársaságot, 1920-ban egyesülés a Csehekkel.
-A két vh. közötti idõszak a csehesítés idõszaka. A csehek kerülnek be a közigazgatásba. A nyugati és keleti irányba való vándorlás. Szudéta-németek kerülnek a szlovák területekre, hogy a német öntudatot erõsítsék a hungarus tudatú németekben.
-Andrej Khlinka: függetlenségi mozgalom a megmaradt szlovákián belül.
: Német megszállás - a cseheket tekintve, felbomlik Csehszlovákia.
A Szlovák Köztársaság megalakulása a fasiszta Tiso vezetésével történt.
Joseph Tissau (Tisó) folytatta ezt, cseh ellenes és nagyon erõs németbarát. Franz Karmasin- szlovákiai németség vezetõje.
után újra Csehszlovákia; a kassai egyezmény bizonyos önkormányzatot biztosított Szlovákiának.
(A szlovák nemzetiségi felkelést a kommunisták kisajátították, de ma is fontos nemzeti ünnep.)
-1968: után autonómiát kap, erõltetett szovjet irányú iparosítás.->1969 föderáció a Csehekkel.
-1992 végén kikiáltják az önálló Szlovákiát.
Területi változások: Árva megye és Szepes megyei területek feletti vita Lengyeloroszággal.
Szlovák nép mai helyzete: -4,8 millió a mai népesség. D-Szlovákiában komoly magyar kisebbség.
-ruszinok-lemkók, Szepességben lengyelek, 5-6ezer német.
-Cigányság kérdése: 2.vh.-ban sokakat kiiartottak.
-Nyelvi tagolódás: ny-szlovák:-> morva, cseh átvétel, Keleti-Szlovák: ruszin átvétel.

Csehország:
-6.sz.-ban ék-i irányból szláv törzsek.
-900-as évek Boleslaw herceg államalapítása.
-973 Prágai püspökség megalapítása. Rip nevû hegy: nemzeti kegyhely lesz. Czeh nevû õsatya innen indul el, és alapítja meg a cseh államot.
-1305: Psemisl ház kihalása: Luxemburg, Habsburg és Jagellõ aspirációk.
-Cseh szentek: Szent Vencel: feudális államot kívánt létrehozni Szent Adalbert prágai püspük lesz.
-as évek elején Luxemburgi befolyás, -Huszita mozgalom.
-1540-es évek bibliafordító hagyomány.
.sz.-ban 2.Rudolf Bécsbõl Prágába helyezi át az uralkodói székhelyét.
-1618-ban megindul a 30éves háború. Megszûnik a cseh protestáns nemesség. Erõs rekatolizáció indul.
A német bányászok és kézmûvesek a medence peremére költöznek.
A kultúra és a politika nyelve német lesz. 2.József nyelvrendelete tovább erõsíti a német befolyást.
-18-19.sz. fordulóján: Cseh Királyi Tudományos Intézet, Nemzeti Múzeum, Nemzeti Tanintézet.
-1840-es évek a cseh nyelv egyenjogúsítására való törekvések. -> Palacky a cseh nemzeti mozgalom élére áll.
-1848: Cseh-szláv kongresszus Ausztriában levõ szlávok egyenjogúsítására. Ian Kollar- Herder vízióját tartja szem elõtt.
-1860: -pozitív változások: októberi Diploma: erõsödik a nemzeti öntudat. 1868-ban nemzeti színház épül.
-1860-ban az osztrák ipar 60-70%-a koncentrálódik Csehországba. Erõs törekvés a trializmusra (osztrák-cseh-magyar monarchia igénye).
: megindul a pártosodás: nemzeti szabadelvû pártok.
: -kétnyelvûvé válik a közigazgatás. 1882 felosztják az egyetemet cseh és szlovák részre.
-> a német hivatalnokoknak is kellett beszélniük csehül.
: morva-osztrák kiegyezés. A két vh. között különvált Morvao. És Szilézia.
Területe etnikai képének változása:
-(szudéta) németség kitelepítése /90%-os a cseh medencében/.
- Teschen -> történeti és földtrajzi hely. Ez Morvaországnak az É-i és Sziléziának Dk-i területe. Önálló hercegség volt az OMM idején, vegyes cseh lengyel lakossággal. A 2.vh. után az egyik része a Csehszlovák Köztársasághoz, a másik része Lengyelországhoz került.(lengyel területen itt van a legjelentõsebb cseh kisebbség).
Jelentõs cseh németség van Teschen Cseh területén. -> 3millió kiûzése.
- van cigányság Szepesség, Sáros megye területérõl, ruszinok menekültek a Kárpátaljáról. A kitelepített szudéta-németek szövetségbe tömörültek.
-Glatz környéki csehek: németesedés történt, de megõrzizték a cseh öntudatot -> szétszórták õket.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

14. a munkapiac xii fej0001 18 adóigazgatás államháztartástan antroptöri bme cikk család dolgozat éghajlattan életmód éptöri 2 etikett fenntartható filmtörténet füvészkert gamf fizika vizsga gazdaságföldrajz gepalap hallgatoi anyag humánbiosz gyak integrálás jogképesség jpg kérdések és válaszok ket kiadott kiadott anyag környezet kritgyak lévi-strauss marketing tétel matek házi 2 megolgások 1 matek jegyzet matematika munkavédelem növénynemesítés növényrendszertan öko1 összefoglaló pszichoszexuális fejlődés reneszánsz rezgéstan rushdie stilisztika szociológia urbanisztika vám vergilius villamosságtan