anyagi rendszerek (órai jegyzet)

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiKémiaJegyzetekanyagi rendszerek (órai jegyzet)

Anyagi rendszerek

Halmazállapotuk szerint: - Szilárd
- Folyékony
- Légnemq (Gáz)
- Plazma

Homogén rendszerek: Sem szabad szemmel, se mikroszkóppal elkülöníthetQ határfelületet nem látni. Pl.: levegQ, csapvíz.

Heterogén rendszerek: Szabad szemmel, vagy mikroszkóppal fázisok különíthetQk el. Pl.: olaj-víz. Egy azon anyag eltérQ halmazállapotú fázisa.

Egy komponensq KettQ v. több komponensq HOMOGÉN Tiszta anyag, elem, (vegyület)
Elegyek, (oldatok) HETEROGÉN Tiszta anyag különbözQ halmazállapotban. Pl.: jég, víz, vízgQz keverékek

Kolloid rendszerek: - Diszpergált részecskék mérete (legalább a tér egyik irányában)
1-500 nm (1nm = 10-9m)
- Szubmikroszkópikus rendszerek

Molekuláris tartományban már nem értelmezhetQ felület.

Diszperziós közeg Diszpergált anyag Elnevezés Példa GÁZ Gáz Folyadék kolloid köd (aeroszol) légköri köd, sósav Szilárd kolloid füst (aeroszol) dohányfüst, szállópor FOLYADÉK Gáz kolloid hab tejszínhab Folyadék Emulzoid (emulzió) víz,olaj keveréke Szilárd Szuszpenzoid (szuszpenzió) fémkolloid (Ag, Au, Cu) SZILÁRD Gáz kolloid hab horzsakQ (forrkQ) Folyadék folyadékzárvány (xeroszol) folyadék tartalmú kQzet Szilárd szilárd zárvány (krioszol) rubinüveg

1 nm alatti mérettartomány: amikroszkopikus, molekuláris mérettartomány
1-500 nm között: szubmikroszkopikus, kolloid tartomány
500 nm fölött: heterogén, mikroszkopikus tartomány
0.1 mm fölött. Emberi szem felbontó képessége





Kolloidok elQállítása

- Makroszkopikus részek diszpergálása (aprítása). A nagyobb méretq szemcséket kolloid
méretqvé aprítjuk.
- Alakváltoztatás, diformálás. Lemezszerq, szálszerq rendszerek.
- Amikroszkopikus részek kondenzálása.
- Óriásmolekulák szintetizálása.

A diszpergálás módszerei: - Mechanikai: kolloid malom
- Elektromos: elektromos ív fényben porlasztás

Kolloidok tulajdonságai

Nagy fajlagos felület. A fajlagos felület elérheti a maximumot is.

Optikai tulajdonság:"$Ðôö ¼ À ê ì Ú
Ü
à
0
2
B
ª
¾
V

|


&
*
.
ú
1 2 3 4 6 > ? @ s t u « ¬ µ Ð Ñ Ò öíéáÜéØÔÌÔÈéÈÀÈÀÈÀȹµ±µ©µ˜˜˜q˜q˜q˜q˜qhÁQCJ OJQJ^JaJ hÐ"¶5CJ OJQJ\^JaJ hÁQCJ aJ hÁQ5CJ OJQJ\^JaJ hqvhqvH*hnHáhqv

hqv5>*h#;Gh#;G5h#;Gha\èha\è>*ha\èhW
ª h
d>*h
dh
d>*h
dh 5CJ aJ h
d5CJ aJ ,$&lŒ´Îо À Ü
Þ
à
þ
0
÷òòòòòòååååÜÐÐ

$$Ifa$gd#;G $Ifgd
d

„
„ðô^„
`„ðôgd
dgd
d $a$gd
d Lý0
2
B
€
‚
¨
tk___

$$Ifa$gd#;G $Ifgd
d‹kd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö¨
ª
¾
<

P

tk__

$$Ifa$gd#;G $Ifgd
d‹kdh$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöP

R

T

V


4
ˆ
Š
ø
ú
tggZZUUUUgdqv

„
„íô^„
`„íôgdqv

„
„ðô^„
`„ðôgd
d‹kdÐ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
€ÿ
€ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö ú
! + 1 2 6 : < > ööööhöbbb$IfŽkd8$$If–F ”wÖ\ñÿ5 Ý A)"'D



ÿÿÿÿ'¨

ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd


ÿÿÿÿÿÿÿÿ'è

ÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ $$Ifa$ > ? @ I ` s oiiii$IfkdZ$$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)"à&D

'¨ ÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿ'èÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿs t u } • « oiiii$Ifkd˜$$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)" D

'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ« ¬ µ ¹ Å Ð of```$If $$Ifa$kdÖ$$If–F4 ” Ö\ñÿ5 Ý A)" D

'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÐ Ñ Ò Û î oiiii$Ifkd $$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)"à&D ÿÿÿÿ

'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ
%=oiiii$IfkdR $$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)" D ÿÿÿÿ

'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ=>F–˜šôöøfÌÎÐúüª¬®°ÖÚì ÀÂÄòô~¦<œ=ž=Ä=:>Þ>à>??¢?Ô?v@ïáÙïáÙïáÙïáÙÕÑÍÉÍ¿·Í³Í³¯³Í«Í§«§•“§‡ƒƒƒwƒhÊ3ßhÊ3ß>*h‰yñhÊ3ßh^GÑh^GÑ>*h^GÑUhg hg >*hg hg 5>*hg h:+hð-hÐ"¶hg hû^Ü5hg hû^Ü5>*hnHáhû^ÜhÁQhqv hÁQCJ aJ hÁQCJ OJQJ^JaJ hÁQ5CJ OJQJ\^JaJ -=>FJVof```$If $$Ifa$kd$$If–F4 ” Ö\ñÿ5 Ý A)" D ÿÿÿÿ

'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ0f–oiiii$IfkdÜ $$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)"à&D ÿÿÿÿ



'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿ–˜šªàôoiiii$Ifkd
$$If–F4 ”ÿÖ\ñÿ5 Ý A)" D ÿÿÿÿ



'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ'èÿÿÿÿÿÿÿÿ

ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿôöøúŠúfÆÈÊÌÎÐojjjjjjjjjjjgdqvkdX

$$If–F4 ” Ö\ñÿ5 Ý A)" D ÿÿÿÿ



'¨ ÿÿÿÿÿÿÿÿ

'd
ÿÿÿÿÿÿÿÿ

'èÿÿÿÿÿÿÿÿ



ö8"6ööÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö4Ö
Faö7pÖ(ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ

Ðüþ®Ú\ ª ì î ZÂÄôö|~œ=ž=? ?¢?÷òòòòòòòòòò÷íííÝÐÝÈÃgdÊ3ß $a$gd‰yñ

„L„´÷^„L`„´÷gdg $„L„´÷^„L`„´÷a$gd‰yñgdg gdqv $a$gdg Tyndall-jelenség (Pl.: porszemek a napfényes levegQben). A Zsigmondy-féle ultramikroszkóp (szubmikroszkóp) a kolloid rendszert oldalról világítja meg. És ezáltal a rendszeren keresztül szórt fényt kapunk.

Ülepítése, szqrése: Ülepíteni, ultracentrifugával lehet. Szqrni pedig speciális kolloidszqrQvel lehet. Ez egy nagyon finoman porózus porcelánszqrQ, viszont szívó v. nyomóerQ szükséges hozzá.
A dialízis egy diffúziósebesség különbségen alapuló tisztítás.

Elektromos tulajdonságok: A nagy fajlagos felületükön töltéssel rendelkezQ részecskéket kötnek meg, ez az elektroforézis. A kolloid részecskék töltése így attól függ, hogy milyen töltéssel rendelkezQ részecskét kötöttek meg a felületükön. A kataforézis, a katód felé vándorlás esete. Az anaforézis, pedig az anód felé vándorlása a részecskéknek.
Izoelektromos pont: Az a pH érték, amelynél a kolloid részecske sem negatív töltésfelesleggel, sem pozitív töltésfelesleggel nem rendelkezik. Ezért egyenáram hatására sem az anód, sem a katód felé nem vándorol. Azaz elektroforézist nem mutat.
Minden kolloidnak van egy rá jellemzQ pH értéke és egy ehhez
tartozó izoelektromos pontja.

Stabilitás: Aggregáló hatások: - nehézségi erQ
- adhézió
Tömörülés ellen: - keverés
- szolvát burok (oldószerburok)
- részecskék elektromos taszító hatása

A két hatás összességétQl függ a koagulálás (szolok öregedése), ilyenkor kicsapódik az oldat, a kolloid részecskék összeállnak.
Pl.: fehérjék reverzibilis, v. irreverzibilis kicsapódása.
Reverzibilis: fehérje + könnyqfém
Irreverzibilis: fehérje + nehézfém, fehérjék melegítése

A védQkolloidok a kevésbé stabil rendszereket tudják stabilizálni. VédQburkot hoznak létre. Ilyenek pl.: az emulgeáló szerek is az élelmiszeriparban. Pl.: arany hidroszol + kevés fehérje& stabilabb lesz.

Gélek, kocsonyák:

Átmenetet képeznek a diszperz és a diform rendszerek között.
Pl.: A szem üvegteste 99.8%-ban víz.
Óriási mennyiségq vizet képesek megtartani, viszonylag alaktartóak, melegítés hatására szol állapotúvá alakulnak.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 2. óra 2004 8. 8. előadás adóigazgatás ady agg zoltán állatélettan állatrendszertan általános médiaismeretek áramlás áteresz beruházási függvény biogeográfia biztonsgtecnika bodlaki tamás bűnperek dosztojevszkij elte épszerk4 eredménykimutatás etnikai kisebbség fejlődéslélektan forgó mozgás függvény füst gazd.töri tétel6 házi doga humánbiosz gyak idősorok infoii irodalomesztétika jános kis jános környezetgazdaságtan kötelező litoszféra mazzag éva oecd ordo ökológiai antropológia összefoglaló prezentáció segédanyag számvitel i tanári jegyzet természet földrajz tudomány választások