Féléves anyag

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemAgrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarKereskedelem és marketingGazdasági jogJegyzetekFéléves anyag

A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA ÉS A JOGÉRTELMEZÉS, A JOGALKALMAZÓ SZERVEK HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG I. A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA ÉS A JOGÉRTELMEZÉS, A JOGALKALMAZÓ SZERVEK 1. A jogrendszer tagozódása 1.1. Közjog - az állam és polgárai közötti jogviszonyokat szabályozza; - az állampolgár alárendelt fél az állammal szemben, ezért a jogviszony tartalmát közvetlenül nem alakíthatja; - pl. alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetjog, pénzügyi jog, nemzetközi jog, eljárási jogok (pl. polgári peres eljárás) 1.2. Magánjog - a polgárok egymás közötti jogviszonyait szabályozza; - az állampolgár mellérendelt fél az állammal szemben, ezért a jogviszony tartalmát ­ a jogszabályok által megengedett kereteken belül ­ közvetlenül alakíthatja; - pl. polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog 2. A jog mint társadalmi norma lényegét érint elméletek 2.1. a jog lényege a racionalitás (ésszerség), melynek feladata ­ mivel a társadalom hozza létre ­ az emberek közötti természetes és racionális viszony helyreállítása; 2.2. a jog az erkölcs szabályait foglalja össze (a jog ,,erkölcsi zsinórmérték" vagy ,,etikai minimum"), és biztosítja az állami úton ­ de nem jogvégzett, hanem nagy tekintéllyel bíró emberek által ­ való kikényszerítését; 2.3. a jog és a jogrendszer lényege az egyén szabadságának biztosítása az állammal (mint az átruházott szabadság-elemek összességével) szemben (ld. szerzdési elmélet), és a jog a szabadságot biztosító állam legfontosabb végrehajtó eszköze; 3. Jogforrások és jogalkotás 3.1. A jogforrások csoportosítása nem-formális (másodlagos) formális (elsdleges) - kötelez erej dokumentumokban, artikulált - tételes szöveggel nem rögzített, de jogilag jelents szabályok, amennyiben bírósági ítélet szöveges formában megjelen joganyag, alapjául szolgálhatnak, - jellemzje a jogforrási hierarchia (a magasabb és alsóbb rend jogforrások ,,ersorrendje"), - alkalmazásuk akkor lehetséges, ha a formális - pl. törvények, rendeletek, egyezmények, bírói (elsdleges) jogforrások nem igazítanak el, vagy ítéletek a formális jogforrások alkalmazása sértené az igazságosságot illetve méltányosságot, vagy a formális jogforrások fogalmazásmódja egymásnak ellentmondó értelmezéseket tesz lehetvé, - pl. méltányosság, értelem, elvárhatóság 3.2. A jogalkotás A jogalkotás: az erre felhatalmazott szervek jövre irányuló, formalizált (azaz elzetesen meghatározott formában történ) normatív (azaz magatartási normákat köteleznek, tilosnak vagy megengedettnek minsít) elírásainak kialakítása és közzététele

1

A jogszabály: jogilag jelents társadalmi viszonyt szabályozó jogforrás. A jogszabály hatálya: a jogszabály érvényesülési köre, ami lehet 1. területi hatály: az a földrajzilag körülhatárolható terült, ahol a jogszabályt alkalmazni kell (pl. törvény ­ országos, önkormányzati rendelet ­ helyi); 2. idbeli hatály: az a behatárolható idszak, amint belül a jogszabályt alkalmazni kell. 3. személyi hatály: a címzettek (természetes és nem természetes személyek) azon köre, akikre a jogszabály kötelez erej rendelkezést tartalmaz. A jogszabály érvényessége: az erre feljogosított szerv a jogszabályt a rá vonatkozó jogalkotási szabályoknak megfelelen hozta meg és tette közzé. A jogszabályok nyilvánosak, a címzettekre (állampolgárokra, belföldi jogi személyekre) nézve közvetlenül is kötelez erej rendelkezést tartalmaznak. Az alacsonyabb szint jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szint jogszabállyal (jogforrási hierarchia). Az alacsonyabb szint jogszabályok jellegzetesen vagy a magasabb szint jogszabályban általánosan meghatározott szabályok részletszabályait és a végrehajtáshoz szükséges további szabályokat tartalmazzák, vagy a kisebb jelentség (ágazati stb.) kérdésekre tartalmaznak elsdleges szabályokat. 4. A jogviszony 4.1. A jogviszony fogalma A jogviszony fogalma: jogilag szabályozott társadalmi viszony (azon társadalmi viszonyok, amelyek mintáját jogszabályok rögzítik: teszik kötelezvé, tilossá vagy megengedhetvé). A jogviszony és a társadalmi viszonyok kapcsolata lehet. 1. szelektív: a jog az adott viszonynak csak valamelyik lényegesnek tartott elemét emeli ki (pl. házasság: a háztartási munkák megosztását a jog nem szabályozza) 2. konstitutív: a jog alakító módon hat a társadalmi viszonyra. 4.2. A jogviszonyok csoportosítása: általános jogviszony (jogilag szabályozott elvont modell, mintaszer magatartás leírása tipizált résztvevkkel) ­ konkrét jogviszony (valóságos szereplk között létrejöv tényleges kapcsolat) abszolút szerkezet jogviszony (meghatározott jogosulttal szemben a kötelezettek meg nem határozott köre áll, pl. tulajdonjog) ­ relatív szerkezet jogviszony (mindig meghatározott személyek között áll fenn, nevesített jogcímmel, pl. szerzdési jog) 4.3. A jogviszony elemei A jogviszony alanya: a jogviszonyok egymástól személyenként elkülönül alanyai, akik egymással jogilag értékelhet kapcsolatba léphetnek. A jogviszony alanya az lehet, aki az adott jogviszonyt tekintve jogképességgel bír, azaz érvényesíthet jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogviszony tárgya: amire a jogviszony vonatkozik, ami miatt a jogviszony létre jön. közvetlen tárgy: a jogviszony alanyainak meghatározott (kifejtend) magatartása közvetett tárgy: az a dolog, amire a közvetlen tárgy (jogalanyok magatartása) irányul A jogviszony tartalma: a jogalanyokat megillet illetve terhel, a magatartásukra vonatkoztatott jogok és kötelezettségek összessége.

2

5. Normativitás A jogszabály minsíti a magatartást kötelezvé, tilossá vagy megengedetté. 6. Jogalkalmazás Az általánosan megfogalmazott jogi norma (mintaszer magatartás, modell) alkalmazása a konkrét társadalmi viszonyokra (adott magatartásokra), az elsdleges és a másodlagos jogforrások felhasználásával. Bizonyítás tényállás megállapítása rendelkezés, indokolás 7. Jogalkalmazó szervek közigazgatási szervek, bíróságok II. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG 1. Hatáskör A jogalkalmazó szerv részére jogszabály alapján kötelezvé tett (általában közjogi) feladatok összessége. (pl. jogviták eldöntése: bíróságok, ingatlan-nyilvántartás vezetése: földhivatalok, hatósági feladatok: jegyz) 2. Illetékesség Az a földrajzi terület, amelyre kiterjeden a jogalkalmazó a részére jogszabályban elirt hatáskört gyakorolja. országos-regionális-megyei-helyi, kizárólagos illetékesség szervek (pl. egyes jogviták eldöntésére az országban kizárólag egyetlen helyi szint bíróság illetékes) alkalmazandó jogszabály kiválasztása megfeleltetés

3

A POLGÁRI JOG TÁRGYA, ALAPELVEI 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvrl 1. A polgári jog tárgya A polgári jog az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. A polgári jog tárgyának mindig is az egymás mellé rendelt személyek vagyoni és nem vagyoni viszonyait tekintették. Ugyanakkor fontos elhatároló ismérv az is, hogy a polgári jog a vagyoni joghátrány alkalmazásával befolyásolja a felek közötti jogviszonyokat. A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fzd jogait, továbbá törvényes érdekeit. A törvény biztosítja a személyeknek az ket megillet jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelen. A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját. 2. A polgári jog alapelvei 2.1. Általános elvek: jóhiszemség, tisztesség és kölcsönös együttmködés 2.2. Általában elvárhatóság: a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 2.3. Saját felróható magatartás tilalma: saját felróható magatartására elnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. 2.4. A joggal való visszaélés tilalma: joggal való visszaélésnek minsül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem fér célra irányul, különösen ha a. a nemzetgazdaság megkárosítására, b. a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy c. illetéktelen elnyök szerzésére vezetne. 2.5. Állami jogvédelem: a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük ­ ha törvény másképpen nem rendelkezik ­ bírósági útra tartozik. 3. A polgári jog részterületei 3.1. személyi jog jogképesség és cselekvképesség, gondnokság, jogi személyek, személyek polgári jogi védelme (a személyhez és szellemi alkotásokhoz fzd jogok) 3.2. dologi jog: tulajdonjog, közös tulajdon, használati jogok, állami tulajdon, birtokjog 3.3. szerzdési (kötelmi) jog: szerzdés, képviselet, szerzdést biztosító mellékkötelezettségek, szavatosság és jótállás, kártérítés, jogalap nélküli gazdagodás

4

3.4. öröklési jog: törvényes öröklés, végrendelet, öröklési szerzdés 3.5. családi jog: házasság, házassági vagyonjog, családi jogállás (rokonság, tartás, örökbefogadás, szüli felügyelet), gyámság 3.6. társasági jog: gazdasági társaságok, versenyjog, fogyasztóvédelem

5

A TULAJDONJOG ÉS A HASZNÁLATI JOGOK, A BIRTOKJOG I. A TULAJDONJOG ÉS A KÖZÖS TULAJDON 1. A tulajdonjog tárgya Minden birtokba vehet dolog tulajdonjog tárgya lehet. A birtokbavétel egyrészt fizikai, másrészt jogi értelemben használt fogalom: 1. Fizikai értelemben birtokba vehet az, ami hatalmunkban tartható. 2. Jogi értelemben birtokba vehet mindaz, aminek hatalomban tartását jogszabályok nem tiltják. A dolog fogalma: a dolog az, ami a jog szabályai szerint a tulajdonjog tárgya lehet. Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelen alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erkre. Alkotórész: a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számotteven csökkenne. Tartozék: a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszer használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elsegíti. A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg (fszabály). Az építkezt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. 2. A tulajdonjog tartalma és védelme, a tulajdonjog megszerzése 2.1. A tulajdonjog tartalma (a jogviszony tartalma: a jogalanyok által kifejtend magatartások összessége) 2.1.1. A birtoklás joga A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtoklás a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlását jelenti. A birtokot megszerzi az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon a hatalmába kerül (Ptk. 187. §). F szabály szerint a dolog birtoklására a tulajdonos jogosult. 2.1.2. A használat és a hasznok szedésének joga A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyeget és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles trni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyeget szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyeget kár elreláthatóan jelents mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytl kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.

6

2.1.3. A rendelkezési jog A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog a. birtokát, b. használatát vagy c. hasznai szedésének jogát másnak átengedje, d. a dolgot biztosítékul adja vagy e. más módon megterhelje, továbbá hogy f. tulajdonjogát másra átruházza vagy g. azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. 2.2. A tulajdonjog védelme A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. 2.3. A tulajdonjog megszerzése Eredeti szerzés: a tulajdonjog megszerzjének nincs ismert jogeldje, akit korábban a dolog tekintetében tulajdonosnak kell tekinteni (pl. hatósági határozattal, az árverés útján, ingatlan esetén a kisajátítással, ingó esetén a gazdátlan javak elsajátításával); Származékos szerzés: ami nem eredeti szerzés, a tulajdonjog az elz tulajdonos tulajdonjogán alapul (pl. szerzdés, öröklés) 2.3.1. Átruházás Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerzdésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzjének hatalmába került. Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerzdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszem vev akkor is tulajdonjogot szerez, ha a keresked nem volt tulajdonos. Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. 2.3.2. Hatósági határozat, árverés

7

Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszemen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. 2.3.4. Az elbirtoklás Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Aki bncselekménnyel vagy egyébként erszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Az elbirtoklás megszakad, ha a. a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, b. tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §), c. a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehet figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezddik. 2.3.5. Egyéb tulajdonszerzési jogcímek termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása növedék gazdátlan javak elsajátítása vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése találás feldolgozás és az egyesítés, ráépítés 3. A közös tulajdon A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenl. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fzd törvényes érdekeinek sérelmére. A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik ket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból ered kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elvásárlási, elbérleti, illetleg elhaszonbérleti jog illeti meg. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A társasház-tulajdon: Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elssorban a lakások a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

8

4. Kizárólagos állami tulajdon Ha törvény eltéren nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak a. a föld méhének kincsei, b. a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képzdményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, c. a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, d. az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repültér, továbbá az ország területe feletti légtér, e. a távközlésre felhasználható frekvenciák, f. a hírközl hálózatok mködéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetleg hírközl hálózatok és szolgáltatások együttmködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai. II. A HASZNÁLATI JOGOK 1. A földhasználat Ha az épület tulajdonjogát az építkez szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg. A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket. 2. A haszonélvezet Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvez e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszonélvezeti jog korlátozott idre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvez a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. A haszonélvezet megszntével a haszonélvez köteles a dolgot visszaadni. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenrizni. 3. A használat A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttél családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhet át. 4. Telki szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Uralkodó telek: amelyik használója a szolgalom gyakorlására jogosult Szolgáló telek: amelyik használója a szolgalom gyakorlását trni köteles Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára elnyös más hasonló célra lehet alapítani.

9

A szolgalom és a szolgalommentesség 10 év alatt elbirtokolható. A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet. 5. A kisajátítás Ingatlant kivételesen, közérdekbl - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. III. A BIRTOKJOG 1. A birtok A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elssorban a tényleges helyzet határozza meg. Azt, hogy a dolog felett a tényleges hatalmat valóban megszerezte-e valaki, illetleg, hogy valóban gyakorolja-e a hatalmat ­ a dolog természetébl, rendeltetésébl, használatának módjából kiindulva ­ a közfelfogás szerint kell megítélni. Ingatlanon a birtoklást megvalósítja a föld megmvelése, hasznainak szedése, elkerítése, másoknak a használatból kizárása. Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. A birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt. 2. A birtokvédelem Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó idveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyztl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyz az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetleg birtoklásának megzavarását trni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyz a hasznok, károk és költségek kérdésében is. Az a fél, aki a jegyz határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. 3. Birtoklás jogalap nélkül Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

10

Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb - jogszabályon, vagy szerzdésen alapuló jogcím - nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. 4. A felels rzés Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog rizetérl a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felels rzés). A felels rz a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. A felels rzés a birtokhoz hasonló tényleges állapot, amelyhez a törvény jogokat és kötelezettségeket fz. A felels rz csak harmadik személlyel szemben minsül birtokosnak. A jogviszony lényege az rzési kötelezettség, ami addig áll fenn, amíg a jogosult a dolgot át nem veszi. Azt, hogy e kötelezettségét a felels rz miként köteles ellátni, a dolog természete és az ügy körülményei szabják meg. Az rizet a jogosult költségére történik. Ez azt jelenti, hogy a felels rz követelheti az rzéssel kapcsolatban felmerült költségei megtérítését. E kiadások megtérítéséig a felels rzt megilleti a visszatartás joga. A felels rzés tartama alatt a felels rz a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

11

A KÖTELMI JOG I. A SZERZDÉS 1. Jogképesség, cselekvképesség, képviselet 1.1. A jogképesség A jogképesség fogalma: az adott személy jogok és kötelezettségek alanya lehet, azaz érvényesíthet jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik. A jogképesség fajtái: 1. abszolút: a megszerezhet jogok és kötelezettségek köre jogszabály által nem korlátozott (ez nem jelenti azt, hogy a személy természet önmagában ne jelentsen bizonyos korlátozást, ld. személyes nyilatkozatok, pl. állam nem köthet házasságot); 2. relatív: jogszabály korlátozza a a megszerezhet jogok és kötelezettségek körét. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenl. A jogképességet korlátozó szerzdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idpontjától kezdve illeti meg. A jogképesség megsznése: halállal ill. jogutód nélküli megsznéssel 1.2. A cselekvképesség A cselekvképesség fogalma: a jogalany saját magatartásával jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A cselekvképesség fajtái: 1. teljes: a cselekvképességet jogszabály nem korlátozza vagy nem zárja ki 2. korlátozott: a cselekvképességet jogszabály korlátozza Cselekvképes mindenki, akinek cselekvképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvképes, maga köthet szerzdést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvképességet korlátozó szerzdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Korlátozottan cselekvképes (a jognyilatkozat érvényességéhez a törvényes képvisel, gyámhatóság utólagos hozzájárulása szükséges): 2. a 14 évet betöltött és nem cselekvképtelen személy; 3. a 18 évet betöltött személy, akit a bíróság cselekvképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. Cselekvképtelen (a jognyilatkozata semmis, nevében a gondnoka jár el): 1. a 14 évet be nem töltött személy; 2. a 18 évet betöltött személy, akit a bíróság cselekvképességet kizáró gondnokság alá helyezett; 3. aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége ­ tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg ­ teljesen hiányzik 1.3. Képviselet A képviselet fogalma: Más személy (képvisel) útján is lehet szerzdést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehet meg. A képvisel cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetleg kötelezetté.

12

Az álképviselet fogalma: Aki képviseleti jogkörét jóhiszemen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerzdést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerzd félnek a szerzdés megkötésébl ered kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerzdés megkötésébl ered kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képvisel volt, és képviseleti jogának megsznésérl a szerzdéskötéskor hibáján kívül nem tudott. A képviselet fajtái: 1. meghatalmazás: a képviselhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozat, melynek érvényességéhez olyan alakszerségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötend szerzdésre elír. A meghatalmazás eltér kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszem harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. A meghatalmazás bármelyik fél halálával megsznik. 2. állandó gondnokság: A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvképességét nem érinti. A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollev gondnoka ezenfelül ­ a gyámhatóság elzetes hozzájárulásával ­ minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. 3. eseti gondnokság: a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, ha a. a szül, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, b. sürgsen kell intézkedni, és a cselekvképtelen vagy korlátozottan cselekvképes személynek nincs törvényes képviselje, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá c. az ismeretlen, távollev vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges 4. törvényes képviselet: a képviseleti jog (és kötelezettség) jogszabályon alapul (pl. szül), (ezen belül lehet szervezeti képviselet: természetes személynek a nem természetes személy jognyilatkozatai megtételéhez szükséges, jogszabályon vagy a törvényes képvisel felhatalmazásán alapuló eljárása; pl. kft. ügyvezetje) Meghatalmazás ­ megbízás elhatárolása: meghatalmazás - egyoldalú jognyilatkozat - képviseletre szól - bármikor, indokolás nélkül visszavonható - halállal megsznik megbízás - kétoldalú megállapodás (szerzdés) - ügyellátásra szól, aminek nem szükségszer eleme a képviselet - felmondása jogszabályon vagy szerzdésen alapul - csak a személyes jelleg megbízás sznik meg halállal

2. A szerzdés fogalma A szerzdésbl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Jogszabály szerzdés kötését kötelezvé teheti. Jogosult: az a szerzd fél, aki a szerzdésbl ered szolgáltatás követelésére jogosult. Kötelezett: az a szerzd fél, aki a szerzdésbl ered szolgáltatás teljesítésére köteles. A szerzd fél egyszerre jogosult a másik fél szolgáltatása és kötelezett a saját szolgáltatása tekintetében. A szerzdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerzdésekre vonatkozó rendelkezésektl egyez akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

13

A szerzdéssel kikötött szolgáltatásért ­ ha a szerzdésbl vagy a körülményekbl kifejezetten más nem következik ­ ellenszolgáltatás jár. Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból ered követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönbl ered követeléseket; c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthet, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni. 3. A szerzdés megkötése A szerzdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerzdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minsített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A felek a szerzdés megkötésénél együttmködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzdéskötést megelzen is tájékoztatniuk kell egymást a megkötend szerzdést érint minden lényeges körülményrl. Általános szerzdési feltételnek minsül az a szerzdési feltétel, amelyet az egyik fél több szerzdés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közremködése nélkül elre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerzdési feltételnek minsítés szempontjából közömbös a szerzdési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerzdési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Az általános szerzdési feltétel csak akkor válik a szerzdés részévé, ha alkalmazója lehetvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerzdési feltételrl, amely a szokásos szerzdési gyakorlattól, a szerzdésre vonatkozó rendelkezésektl lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstl eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerzdés részévé, ha azt a másik fél ­ a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követen ­ kifejezetten elfogadta. Ha az általános szerzdési feltétel és a szerzdés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerzdés részévé. Ha az általános szerzdési feltétel, illetve a fogyasztói szerzdés tartalma nem állapítható meg egyértelmen, a feltétel meghatározójával szerzd fél, illetve a fogyasztó számára kedvezbb értelmezést kell elfogadni. Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelez rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerzdést ­ a szerzdés céljának és tartalmának figyelembevételével ­ a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. A szerzdési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehet akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett (nyilatkozati elv). Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjeszten értelmezni. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerzdés érvényessége szempontjából közömbös. 4. Az elszerzdés A felek megállapodhatnak abban, hogy késbbi idpontban egymással szerzdést kötnek (elszerzdés). Az elszerzdést a szerzdésre elírt alakban kell megkötni. Az elszerzdés alapján a felek kötelesek a szerzdést megkötni.

14

A szerzdés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerzdést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A szerzdés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az elszerzdés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerzdés teljesítésére nem képes, illetleg a szerzdés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerzdés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az elszerzdésre egyébként az annak alapján megkötend szerzdésre vonatkozó szabályok megfelelen irányadók. 5. A szerzdési feltételek tisztességtelensége Tisztességtelen az általános szerzdési feltétel, illetve a fogyasztói szerzdésben egyedileg meg nem tárgyalt szerzdési feltétel, ha a feleknek a szerzdésbl ered jogait és kötelezettségeit a jóhiszemség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerzdési feltétel támasztójával szerzdést köt fél hátrányára állapítja meg. A tisztességtelen szerzdési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a fszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerzdési kikötésekre. Nem minsülhet tisztességtelennek a szerzdési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály elírásának megfelelen határozzák meg. Az általános szerzdési feltételként a szerzdés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. 6. Érvénytelenség: semmis és megtámadható szerzdések, relatív hatálytalanság A szerzdés érvénytelenségének fajtái: semmisség és megtámadhatóság Semmis az a szerzdés, amely · jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek; · nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik; · uzsorás szerzdés (azaz ha a szerzd fél a szerzdés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltnen aránytalan elnyt kötött ki); · a bírósági úton nem érvényesíthet követelés biztosítására kötött szerzdés semmis (az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni); · a színlelt szerzdés (ha pedig az más szerzdést leplez, a szerzdést a leplezett szerzdés alapján kell megítélni); · a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerzdés. A semmis szerzdéshez nem fzdhet joghatás, eleve érvénytelen, és ezt a körülményt hivatalból kell figyelembe venni. Ebben az esetben a szerzdés célja vagy formája sérti a jogszabályokat, ezért nem származhatnak belle jogok és kötelezettségek. Megtámadható a szerzdés, ha · a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között (anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné) a szerzdés megkötésének idpontjában feltnen nagy az értékkülönbség; · a szerzdés megkötésekor bármelyik fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt (feltéve, ha a tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette); · a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakért a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást (jogi kérdésben való tévedés), · a felek a szerzdéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak; · a fél a másik felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerzdés megkötésére A megtámadható szerzdés csak akkor válik érvénytelenné, ha az érintett fél egy éven belül sikeresen megtámadja (írásban bejelenti a másik félnek, és egyidejleg a bírósághoz fordul az érvénytelenség megállapítása érdekében), ennek hiányában a szerzdést teljesíteni kell.

15

Ebben az esetben a szerzdés nem ütközik jogszabályba, hanem a szerzd fél ügyleti akarata valamilyen ­ dönten küls ­ ok miatt olyan befolyás alatt áll, ami kétségessé tesz a szerzdés megkötésére irányuló akarat meglétét illetve a szerzdés tartalmának valós meghatározásához szükséges tudomást, ezért a szerzdés érvénytelenségének megállapítása csak az érintett fél kérelme alapján lehetséges. Relatív hatálytalanság: Az a szerzdés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszem volt, vagy reá nézve a szerzdésbl ingyenes elny származott. Ebben az esetben a szerzdés önmagában érvényes és teljesítend, azonban a harmadik személy jogosulttal szemben nem lehet annak érvényességére hivatkozni, ezért nem gátolja a végrehajtást. 7. A szerzdés létrejötte Ajánlat: az a szerzdés kötésére vonatkozó nyilatkozat, amelynek azonos tartalmú elfogadása a szerzdést létrehozza. Aki szerzdés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta (ajánlati kötöttség). Az ajánlattev kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában jelenlevk között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megsznik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az idnek elteltével sznik meg, amelyen belül az ajánlattev - tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltéren is szabályozhatja. A szerzdés jelenlevk között abban az idpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevk között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevhöz megérkezik. Az ajánlattól eltér tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Ajánlati felhívás: hiányos tartalmú ,,ajánlat", mely nem tartalmazza a megkötend szerzdés egy vagy több lényeges feltételét, melyet az ajánlati felhívásra tett, a szerzdés megkötésére vonatkozó nyilatkozat mint ajánlat tartalmaz. A szerzdési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésbb a visszavont nyilatkozattal egy idben kell a másik félhez érkeznie, illetleg tudomására jutnia. 8. A szerzdés alakja Szerzdést jogszabály ellenkez rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerzdési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A nyilatkozattétel elmulasztása ­ ha az nem ráutaló magatartás ­ csak akkor minsül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak. Jogszabály a szerzdésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerzdés ­ ha jogszabály másként nem rendelkezik ­ semmis. Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerzdés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerzd fél nem tud vagy nem képes írni, a szerzdés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erej magánokirat szükséges. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerzdés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerzdés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellzték. 9. A szerzdés tartalma és tárgya

16

A szerzdésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtl való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A szerzdés tárgya: közvetlen tárgy: a szerzd fél által a szerzdés alapján kifejtend magatartás közvetett tárgy: az a dolog, amire a szerzd fél magatartása irányul A szerzdés tartalma: a szerzdés alapján a szerzd felet terhel kötelezettségek és megillet jogosultságok összessége. Jogszabály meghatározhatja a szerzdés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerzdésnek akkor is részei, ha a felek eltéren rendelkeznek. 10. A feltétel és idhatározás, részleges érvénytelenség Ha a felek a szerzdés hatályának beálltát bizonytalan jövbeni eseménytl tették függvé, a szerzdés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be (felfüggeszt feltétel). Ha a felek a szerzdés hatályának megszntét tették bizonytalan jövbeni eseménytl függvé, a feltétel bekövetkeztével a szerzdés hatálya megsznik (bontó feltétel). Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött szerzdésre a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni. Részleges érvénytelenség: az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen szerzdéses feltétel semmis azonban az egész szerzdés csak akkor válik ezáltal semmissé, ha az ilyen feltétel nélkül a felek meg sem kötötték volna). 11. A pénztartozás Pénztartozást ­ ellenkez kikötés hiányában ­ a teljesítés helyén érvényben lev pénznemben kell megfizetni. A szerzdéses kapcsolatokban ­ ha jogszabály kivételt nem tesz ­ kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerzdési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti. 12. A tartozáselismerés A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismert terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthet, vagy a szerzdés érvénytelen. A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. 13. A szerzdést biztosító mellékkötelezettségek 13.1. A foglaló A szerzdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerzdés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerzdésbl kétségtelenül kitnik. Ha a szerzdést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerzdés olyan okból sznik meg, amelyért egyik fél sem felels, vagy mindkét fél felels, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felels személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A túlzott mérték foglalót a bíróság mérsékelheti.

17

13.2. A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felels, nem, vagy nem szerzdésszeren teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. 13.3. A jótállás Aki a szerzdés hibátlan teljesítéséért szerzdés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek idtartama alatt a felelsség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvénybl ered jogait nem érinti. 13.4. A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek ­ így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetleg okmányok benyújtása ­ esetében és határidn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. 13.5. A zálogjog Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból ­ törvény eltér rendelkezése hiányában ­ más követeléseket megelz sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehet dolog, átruházható jog vagy követelés. Zálogjog szerzdés, jogszabály vagy bírósági határozat és ­ ha jogszabály így rendelkezik ­ hatósági döntés alapján keletkezhet. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszer használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztet cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerzdésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerzdésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszemen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos. A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megrizni, és a zálogjog megsznésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. Önálló zálogjog: a követelés kizárólag a zálogtárgyból elégíthet ki, függetlenül annak tulajdoni viszonyaitól. 13.6. A kezesség Kezességi szerzdéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszer (sortartó) kezesség: a jogosult csak a kötelezettel szembeni eredménytelen végrehajtás után fordulhat a kezeshez a követelés kielégítése iránt Készfizet kezesség: a jogosult saját választása szerint közvetlenül a kötelezettl vagy a kezestl is követelheti a teljesítést. 14. A teljesítés és a beszámítás A szerzdéseket tartalmuknak megfelelen, a megszabott helyen és idben, a megállapított mennyiség, minség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés idpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

18

b) rendelkeznie kell azzal a minséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviseljének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelen - nyilvános kijelentését, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerzdéskötés idpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szerepl, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lév tulajdonságokkal. A felek a szerzdés teljesítésében együttmködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerzdés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon el kell segítenie a teljesítést. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynem és lejárt követelését ­ ha jogszabály kivételt nem tesz ­ a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megsznnek. 15. A késedelem, a hibás teljesítés és a szerzdés lehetetlenülése 15.1. A késedelem A kötelezett késedelembe esik, a) ha a szerzdésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetésébl kétségtelenül megállapítható teljesítési id eredménytelenül eltelt; b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelembl ered kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult ­ függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e ­ követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerzdéstl. A jogosult késedelembe esik, ha a) a szerzdésszeren felajánlott teljesítést nem fogadja el; b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelen teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelembl ered kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult késedelme a kötelezett egyidej késedelmét kizárja. 15.2. A hibás teljesítés Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzdésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelsséggel tartozik (kellékszavatosság). Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elssorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelel árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerzdéstl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 15.3. A teljesítés lehetetlenné válása

19

Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felels, a szerzdés megsznik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerz fél haladéktalanul köteles errl a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából ered kárért a mulasztó felels. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felels, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felels, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. 16. A szerzdés megsznésének egyes esetei 16.1. A megszüntetés és felbontás A felek a szerzdést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. A szerzdés megszüntetése esetében a szerzdés a jövre nézve sznik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megsznés eltt már nyújtott szolgáltatás szerzdésszer pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelel ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. A szerzdés felbontása esetében a szerzdés megkötésének idpontjára visszamen hatállyal sznik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. 16.2. Az elállás és a felmondás Aki szerzdésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerzdést felbontja. Aki szerzdésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerzdést megszünteti. 16.3. Az összeolvadás Megsznik a szerzdés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. 16.4. Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés akkor kezddik, amikor a követelés esedékessé vált. 17. Változás a felek személyében: engedményezés és tartozásátvállalás A jogosult követelését szerzdéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességbl ered jogok is. Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen (tartozásátvállalás). 18. A kártérítés általános szabályai Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

20

A károsult a kár elhárítása, illetleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (kárenyhítési kötelezettség). Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás). Ha többen közösen okoznak kárt, felelsségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kárért felels személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. II. EGYES SZERZDÉSEK 1. Az adásvétel 1.1. Az adásvételi szerzdés fogalma Adásvételi szerzdés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevre átruházni és a dolgot a vev birtokába bocsátani, a vev pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. 1.2. Az adásvételi szerzdés tartalma Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzdés írásba foglalása szükséges. Az eladó köteles a vevt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekrl, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekrl tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerzdéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevt terhelik. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerzdés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vev a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszemen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. Az ingatlan vevje - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése eltt birtokba lép ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. 1.3. Az adásvétel egyes különös nemei a) b) c) d) e) megtekintésre vétel (a vev a dolgot megnézheti, de ha határidben nem nyilatkozik, a szerzdés nem hatályos) próbára vétel (a vev a dolgot átveheti és kipróbálhatja, és ha határidben nem nyilatkozik, a szerzdés hatályos) minta szerinti vétel (az eladó a bemutatott dolognak mint mintának megfelel, de másik dolgot köteles átadni) elvásárlási jog (ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elvásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerzdés megkötése eltt köteles az elvásárlásra jogosulttal közölni) visszavásárlási jog (az eladó a dolgot egyoldalú nyilatkozatával, az eredeti vételáron visszavásárolhatja)

21

f) g)

vételi jog (vagy opció: ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja) részletvétel (a felek megállapodhatnak, hogy a vev a vételárat meghatározott idpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése eltt neki átadják. Az eladó a tulajdonjogát legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig tarthatja fenn).

2. A csere Ha a szerzd felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelen alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vev a másik fél szolgáltatása tekintetében. 3. A mezgazdasági termékértékesítési szerzdés 3.1. A mg. termékért. szerzdés fogalma és érvényessége Mezgazdasági termékértékesítési szerzdés alapján a termel meghatározott mennyiség, magatermelte terményt, terméket vagy saját nevelés, illetleg hizlalású állatot köteles kikötött késbbi idpontban a megrendel birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendel pedig köteles a terményt, terméket, illetleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. A szerzdés érvényesen csak írásban köthet. Az írásbafoglalás elmulasztása esetében is érvényes a szerzdés, ha bármelyik fél a szerzdésbl származó kötelezettségeit teljesítette. 3.2. A mg. termékért. szerzdés tartalma Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelés, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezgazdasági termékértékesítési szerzdést. A szerzd felek a mezgazdasági termékértékesítési szerzdésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendel a termel - illetve a termel a megrendel - részére a teljesítést elsegít szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelen igénybe veszi. A termel jogosult a szerzdésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni. A mezgazdasági termékértékesítési szerzdést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni. (4) A mezgazdasági termékértékesítési szerzdésre - jogszabály eltér rendelkezése hiányában - az adásvétel, illetleg a vállalkozás szabályait kell megfelelen alkalmazni. 4. A bérleti szerzdés 4.1. A bérleti szerzdés fogalma Bérleti szerzdés alapján a bérbeadó köteles a dolgot idlegesen a bérl használatába adni, a bérl pedig bért fizetni. 4.2. A bérleti szerzdés tartalma A bérbeadó - ha jogszabály eltéren nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a) a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerzdésszer használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerzdés elírásainak. b) harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. A bérl a dolgot rendeltetésének és a szerzdésnek megfelelen használhatja. Felels minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerzdésellenes használat következménye.

22

Ingatlant vagy lakást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérl a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérl, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli. A bérl a bért idszakonként elre köteles megfizetni. Arra az idre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlt megfelel határid tzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérl e határid elteltéig sem fizetett. Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlnek a bérlemény területén lev vagyontárgyain zálogjog illeti. A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. 4.3. A bérleti szerzdés megsznése A bérleti szerzdés megsznik: a) a szerzdésben megállapított id elteltével b) a szerzdésben meghatározott körülmények bekövetkeztével c) ha a dolog elpusztul. A határozatlan idre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. Határozatlan idtartamúvá alakul át a határozott idre kötött bérlet, ha a bérleti id lejárta után a bérl a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. 5. A haszonbérlet 5.1. A haszonbérleti szerzdés fogalma Haszonbérleti szerzdés alapján a haszonbérl meghatározott mezgazdasági földterület vagy más hasznothajtó dolog idleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. 5.2. A haszonbérleti szerzdés tartalma A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. A haszonbért idszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérl arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetleg haszonbérelengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása eltt a haszonbérbe adóval közölni. Mezgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerzdés szükséges; jogszabály a szerzdés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezgazdasági földterület alhaszonbérbe adása - ha törvény másként nem rendelkezik - semmis. A haszonbérl a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelen jogosult. Mezgazdasági földterület haszonbérlje köteles a földet rendeltetésének megfelelen megmvelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termképessége fennmaradjon. A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlt terheli. A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlnek a haszonbérelt területen lev vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A haszonbérletre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a dologbérlet szabályait kell megfelelen alkalmazni.

23

5.3. A haszonbérlet megsznése A határozatlan idre kötött mezgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási id egy hónap. A felmondás csak írásban érvényes. A mezgazdasági haszonbérlet megszntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelel módon azonnal folytatni lehessen. 6. A szállítási szerzdés Szállítási szerzdés alapján a szállító köteles a szerzdésben meghatározott dolgot a kikötött késbbi idpontban vagy idszakban a megrendelnek átadni, a megrendel pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. (halasztott adásvétel) A megrendel a szerzdéstl bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. 7. A fuvarozási szerzdés Fuvarozási szerzdés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. A fuvarozó felels azért a kárért, amely a küldemény átvételétl a kiszolgáltatásig terjed id alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszésébl, megsemmisülésébl vagy megsérülésébl keletkezett, kivéve ha a kár a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül es elháríthatatlan ok, b) a küldemény bels tulajdonsága, c) a csomagolás kívülrl észre nem vehet hiányossága, d) a feladó által végzett berakás, illetleg a címzett által végzett kirakás, vagy e) annak következtében állott el, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísér nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülrl fel nem ismerhet rendkívüli értékérl. 8. A szállítmányozási szerzdés Szállítmányozási szerzdés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerzdéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. 9. A vállalkozási szerzdés Vállalkozási szerzdés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhet más eredmény létrehozására, a megrendel pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A felek a szolgáltatást mszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

24

A vállalkozó a megrendel utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendel alkalmatlan anyagot vagy pedig célszertlen vagy szakszertlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles t figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából ered kárért a vállalkozó felels. Ha azonban a megrendel a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelel anyagot, a vállalkozó a szerzdéstl elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetleg a megrendel utasítása szerint a megrendel kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendel által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Ha a munkát a megrendel által kijelölt helyen kell végezni, a megrendel köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendel e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendel e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelel határidn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerzdéstl és kártérítést követelhet. Ha a megrendel a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy mszaki ismeretrl szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A megrendel a szerzdéstl bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a megrendel a szerzdéstl azért állt el, mert a teljesítési határid lejárta eltt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottev késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelnek már nem áll érdekében, a megrendel a szerzdésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendel a fogyatékosság kiküszöbölésére tzött megfelel határid sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésbl ered jogokat. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelel minségének megállapításához szükségesek. (próbaüzem) A vállalkozói díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerzdés következtében birtokába kerültek. A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult m újbóli elállítására, a megrendel pedig annak átvételére nem köteles. A szerzdés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni. Speciális vállalkozási szerzdések: Építési szerzdés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendel pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Szerelési szerzdés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendel pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Tervezési szerzdés alapján a vállalkozó mszaki-gazdasági tervez munka elvégzésére, a megrendel pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Kutatási szerzdés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendel pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár. Utazási szerzdés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerzdésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefügg részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendel pedig köteles a díjat megfizetni.

25

10. A megbízási szerzdés Megbízási szerzdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelen kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerzdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötend szerzdésre elír. A megbízott személyesen köteles eljárni Igénybe veheti azonban más személy közremködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha a megbízó célszertlen vagy szakszertlen utasítást ad, a megbízott köteles t erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból ered károk t terhelik. A megbízott köteles a megbízót tevékenységérl és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, Különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó elzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésérl haladéktalanul értesíteni. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetébl, illetleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felels. Ha a szerzdés a megbízás teljesítése eltt sznt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A díj a szerzdés megsznésekor esedékes. Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek ellegezésére nem köteles. A szerzdés megsznésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. Megbízás nélküli ügyvitel Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehet akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehet akaratának, különösen ha a beavatkozás t károsodástól óvja meg. Ha a megbízás nélküli ügyviv beavatkozása helyénvaló volt, t a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e. 11. Bizományi szerzdés Bizományi szerzdés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerzdést kötni. A bizományi szerzdés létrejöttéhez nem elegend annak meghatározása, hogy a bizományos milyen típusú újabb szerzdést köteles kötni, hanem a megkötend újabb szerzdés lényeges tartalmi elemeiben is meg kell állapodniuk.

26

A bizományi szerzdés f eleme a tevékenység gondos kifejtésére irányul, azonban a szerzdés az eredménykötelemre jellemz elemeket is hordoz. A felelsségre, a díjazásra és a költségviselésre vonatkozó szabályok is az eredménykötelemre jellemz sajátosságokat hordozzák. A bizományi szerzdés alapján kötött adásvételi szerzdés a bizományossal szerzd féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományos a megbízónak felelsséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerzd felet a szerzdés folytán terhelik. A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerzdést teljesítették. A bizományra a megbízás szabályait kell megfelelen alkalmazni. 12. A biztosítási szerzdés 12.1. Közös szabályok Biztosítási szerzdés alapján a biztosító meghatározott jövbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétl függen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetleg a másik szerzd fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítási esemény lehet különösen: a) a szerzdésben megállapított károsító esemény; b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése; c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset. A biztosítási szerzdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselje részére történt átadása idpontjára visszamen hatállyal jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. A biztosítás az azt követ napon lép hatályba, amikor a szerzd fél az els díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A biztosítás els díja a szerzdés létrejöttekor, minden késbbi díj pedig annak az idszaknak els napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzdés létrejöttekor kell megfizetni. A biztosított a szerzdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosítási díj esedékességétl számított harmincadik nap elteltével a szerzdés megsznik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított id alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elz bekezdésben elírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. A Ptk. fejezet rendelkezéseitl a biztosítási szabályzat és a felek szerzdése a biztosított, illetleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni. 12.2. A vagyonbiztosítás

27

Vagyonbiztosítási szerzdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzdést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelen le kell szállítani. (túlbiztosítás tilalma) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkez megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. A biztosított köteles a kárt tle telheten enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelzési és kárenyhítési teendiben. 12.3. A felelsségbiztosítás Felelsségbiztosítási szerzdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzdésben megállapított mértékben mentesítse t olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felels. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését egyenlítette ki. 12.4. Az életbiztosítás A biztosítási esemény a biztosított halála, és a biztosítási összeget a szerzdés kedvezményezettje részére fizeti ki a biztosító. 12.5. A balesetbiztosítás A biztosítási esemény a biztosítottat ért baleset, és a biztosítási összeget rendszerint a biztosított részére fizeti ki a biztosító. 13. Bankhitelszerzdés Bankhitelszerzdéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzd fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerzdésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerzdést köt, vagy egyéb hitelmveletet végez. A bankhitelszerzdés érvényességéhez a szerzdés írásba foglalása szükséges. 14. Kölcsönszerzdés Kölcsönszerzdés alapján a pénzintézet vagy más hitelez köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerzdés szerint visszafizetni. Ha a hitelez pénzintézet, - jogszabály eltér rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). A határozatlan idre kötött kölcsönszerzdés tizenöt napi felmondással szüntethet meg. A hiteleznek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerzdésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási id elteltével nyílik meg. 15. Bankszámlaszerzdés Bankszámlaszerzdéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzd fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszer kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekrl, valamint a számla egyenlegérl értesíti.

28

A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerzdést nem szünteti meg. 16. Betétszerzdés Betétszerzdés alapján a pénzintézet köteles a szerzd fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerzdés szerint visszafizetni. 17. Folyószámla-szerzdés Folyószámla-szerzdéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A felek a folyószámlán lev egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek; rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet. 18. A takarékbetét-szerzdés Takarékbetét-szerzdés alapján a pénzintézet köteles a betevtl takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerzdés szerint visszafizetni. Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhet a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is. A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetleg - nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétl függen nyereményt fizet ki. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. 19. A koncessziós szerzdés a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. A törvény tartalmazza: 1. az országos közutak és mtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közmrendszerek, 2. az önkormányzati törzsvagyon részét képez helyi közutak és mtárgyaik, továbbá a helyi közmvek mködtetése, valamint 3. a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefügg bányászati melléktevékenységek, 4. a csvezetékes termékszállítás és tárolás, 5. a hasadó és sugárzó anyagok elállítása és forgalmazása, 6. a szerencsejátékok szervezésére és mködtetésére irányuló tevékenység, 7. a menetrend alapján trolibusszal végzett közforgalmú - közúti személyszállítás koncessziós szerzdés keretében történ átengedésének alapvet szabályait. (koncessziós tevékenységek) Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek. A koncessziós tevékenységek folytatásának feltétele, hogy a) az állam vagy az önkormányzat a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy b) az állam, illetleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának idleges jogát koncessziós szerzdésben átengedje. A koncessziós szerzdés megkötésére az állam, illetleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni.

29

A pályázatok - kivéve ha a honvédelmi, illetleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkör kiírását teszik szükségessé - nyilvánosak. Az állam, illetleg az önkormányzat csak azzal a pályázóval köthet szerzdést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelel legkedvezbb ajánlatot tette. A koncessziós szerzdés határozott idtartamra köthet, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedésérl a felek visszterhes szerzdésben rendelkezhetnek. (koncessziós díj) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerzdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltéren nem rendelkezik - a koncessziós szerzdést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhely gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határid elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerzdést felmondhatja. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefügg - az ágazati törvényben, illetleg az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. A koncessziós szerzdés idtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére.

30

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK VERSENYJOGI SZABÁLYOK I. EGYSZER TÁRSASÁGOK 1. Polgári jogi társaság A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerzdéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igényl közös céljuk elérése érdekében együttmködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik elmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. 2. Építközösség Az építközösségi szerzdésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttmködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. II. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. A. Közös szabályok 1. Alapítás 1.1. Formakényszer Gazdasági társaság csak a Gt.-ben szabályozott formában alapítható. Jogi személyiség nélküli gt.: kkt. és bt. (személyegyesít társaságok) Jogi személyiség gt.: kft., rt. (vagyonegyesít társaságok), egyesülés (kooperációs társaság) 1.2. Alapítók személyi köre külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Gazdasági társaság alapításához ­ a kft. és rt. kivételével ­ legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felels tag. Nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felels tagja: kiskorú személy, egyéni vállalkozó, kkt., bt. 1.3. Nonprofit társaság Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és mködtethet. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. 1.4. Alapítási és hatósági engedély, képesítéshez kötött tevékenységek Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

31

Képesítéshez kötött tevékenységet gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közremköd tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerzdés alapján a társaság javára tevékenykedk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. 1.5. Nyilatkozatok alakisága Az e törvényben elírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban (vagy más bizonyítható módon) kell a címzett tudomására hozni. Ha e törvény határidt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni. 1.6. A létesít okirat A gazdasági társaság alapításához létesít okirat szükséges. Létesít okirat megnevezése: kkt., bt., kft.: társasági szerzdés rt.: alapszabály egyszemélyes kft. és rt.: alapító okirat A tagok e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerzdés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitl azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A társasági szerzdést valamennyi tagnak (alapítónak) vagy képviseljének alá kell írnia. A nyilvánosan mköd részvénytársaság alapszabályát a társaság közgylése fogadja el. A társasági szerzdést közjegyz által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Társasági szerzdés érvényesen csak írásban köthet. A létesít okiratban meg kell határozni: a) cégnév és székhely; b) tagok (név, lakcím ill. név, székhely, Cg.); c) ftevékenység és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; d) jegyzett tke, az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, valamint a jegyzett tke rendelkezésre bocsátásának módja és ideje; e) képviselet és a cégjegyzés módja; f) a tagok által kijelölt els vezet tisztségviselk, felügyelbizottsági tagok és könyvvizsgáló; g) mködés idtartama, ha a társaságot határozott idre alapítják; h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezen elír. 1.7. A társaság idtartama Ha a társasági szerzdés a gazdasági társaság idtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan idre létrejöttnek kell tekinteni. 1.8. A vagyoni hozzájárulás A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása lehet: a) pénzbeli hozzájárulás, b) nem pénzbeli hozzájárulás (apport): bármilyen vagyoni értékkel rendelkez dolog, szellemi alkotáshoz fzd vagy egyéb vagyoni érték jog - ideértve az adós által elismert vagy jogers bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. 1.9. Az eltársaság

32

A gazdasági társaság a társasági szerzdés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság eltársaságaként mködhet. Az eltársaság üzletszer gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követen folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követen a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a társaság iratain, illetve a jogügyletek megkötésekor a cégnévben a bejegyzés alatt (b. a.) toldattal az eltársasági állapotot jelezni kell. Bejegyzés esetén az eltársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megsznik, és az eltársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minsülnek. Ha a bejegyzést elutasítják, az errl való tudomásszerzést követen az eltársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles mködését haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az eltársaság vezet tisztségviseli korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 1.10. A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A gazdasági társaság alapítását ­ fszabályként ­ a társasági szerzdés megkötésétl számított legfeljebb harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a Ctv. szabályai szerint. A gazdasági társaságra, valamint a gazdasági társaság tagjaira, vezet tisztségviselire és felügyelbizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képez jogok, tények és adatok nyilvánosak. 2. Szervezet 2.1. A gazdasági társaság legfbb szerve A gazdasági társaság legfbb szerve: kkt., bt.: tagok gylése, kft., (egyesülés): taggylés, rt.: közgylés A gazdasági társaság minden tagja jogosult a legfbb szerv tevékenységében részt venni. A legfbb szerv feladata elssorban a társaság alapvet, stratégiai ügyeiben való döntés. A legfbb szerv a határozatait ­ ha törvény vagy a társasági szerzdés eltéren nem rendelkezik ­ ülésein hozza meg. A legfbb szerv határozatait ­ ha törvény vagy a társasági szerzdés eltéren nem rendelkezik ­ a jelen lév tagok szavazatainak egyszer többségével hozza meg. 2.2. Ügyvezetés Ügyvezetésnek minsül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerzdés alapján nem tartoznak a társaság legfbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezet tisztségviseli vagy a vezet tisztségviselkbl álló testület látja el. kkt., bt.: üzletvezetésre jogosult tag kft.: ügyvezet rt.: igazgatóság (kivéve, ha a zrt. az alapszabálya szerint vezérigazgatót választ) egyesülés: igazgató vagy igazgatóság Vezet tisztségvisel ­ a kkt. és bt. kivételével ­ csak természetes személy lehet.

33

A vezet tisztségvisel a társaság bels mködése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezet tisztségvisel feladatát önállóan látja el (nem azonos az önálló cégjegyzéssel!). E minségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerzdésnek, valamint a társaság legfbb szerve határozatainak van alávetve, és általában a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) által nem utasítható. A vezet tisztségviselket határozott idre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, ha a társasági szerzdés másként nem rendelkezik (határozatlan). A vezet tisztségviseli megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezet tisztségviselk újraválaszthatók és a társaság legfbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. A vezet tisztségvisel(k) legfontosabb kötelezettségei: a) a társaság alapításának, a társasági szerzdés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben elírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése (az elmulasztásból ered károkért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek) b) társaság üzleti titkainak megrzése c) a tagok részére a társaság ügyeirl felvilágosítás adása d) a munkáltatói jogok gyakorlása e) társaság képviselete harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok eltt (ld. cégjegyzés: a társaság írásbeli képviselete) A társaság felels azért a kárért, amelyet vezet tisztségviselje e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. Megsznik a vezet tisztségviseli jogviszony a) a megbízás idtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) ha a tisztségvisel meghal, f) külön törvényben meghatározott esetben. Cégvezet: olyan munkavállaló, aki a vezet tisztségviselk rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos mködését. A cégvezet feladatkörében a gazdasági társaság érdekeinek elsdlegessége alapján köteles eljárni. A cégvezet részére a társaság legfbb szerve általános képviseleti és önálló cégjegyzési jogot biztosíthat. 2.3. Felügyelbizottság A társaság ügyvezetésének ellenrzésére jön létre, a tulajdonosok érdekében. A felügyelbizottság testületként jár el. A felügyelbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelbizottsági tevékenységben nincs helye. A felügyelbizottság tagját e minségében a gazdasági társaság tagjai (részvényesei), illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelbizottság tagjai a társaság legfbb szerve ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. Ha a felügyelbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerzdésbe, illetve a gazdasági társaság legfbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 2.4. Könyvvizsgáló A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérl, és ennek során mindenekeltt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli

34

törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetérl, mködésének eredményérl. A legfbb szerv választja max. 5 évre, újraválasztható, visszahívható. A társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel, és nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. Ha a könyvvizsgáló szervezet, köteles kijelölni a könyvvizsgálatért felels természetes személyt. A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezet tisztségviselktl, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerzdéseit megvizsgálhatja. 3. A gazdasági társaságok megsznése A gazdasági társaság a cégjegyzékbl való törléssel sznik meg. 3.1. Jogutód nélküli megsznés Jogutód nélkül sznik meg a gazdasági társaság, ha a) a társasági szerzdésben meghatározott idtartam eltelt, vagy más megsznési feltétel megvalósult; b) a társaság legfbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megsznését; c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik; d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti; e) jogszabály így rendelkezik. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megsznik ­ a felszámolási eljárás és az ún. megszüntetési eljárás (ha a társaság a székhelyén nem található) esetét kivéve ­ végelszámolásnak van helye. A gazdasági társaság jogutód nélküli megsznése esetén a megszn társaságot terhel kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megsznésétl számított ötéves jogveszt határid alatt érvényesíthet a gazdasági társaság volt tagjával szemben. 3.2. Megsznés jogutódlással Jogutóddal sznik meg a gazdasági társaság átalakulás esetén, azaz: a) Társasági formaváltás: a társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. b) Egyesülés: két vagy több társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. (összeolvadás: a korábbiak megsznnek, beolvadás a korábbi megmarad). c) Szétválás: a társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét (különválás: korábbi megsznik, kiválás: a korábbi megmarad). Az átalakulással létrejöv gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja: a jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogeld gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogeld gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerzdésben foglalt kötelezettségeket is. Átalakulás esetén a jogeld gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. B. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (kkt.) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerzdéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelsségük mellett üzletszer közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést ­ vagy annak ,,kkt." rövidítését ­ a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Korlátlan felelsség: a tag a társaság vagyona által nem fedezett teljes tartozásért felel

35

Egyetemleges felelsség: a korlátlanul felels tagok bármelyikétl a társaság vagyona által nem fedezett teljes tartozás közvetlenül követelhet A Kkt. az ún. személyegyesít társaságok alapformája, mködése és célja dönten a tagok közös munkavégzésén és az ezzel elért közös eredményen alapul. Alapításához legalább két tag szükséges, egyszemélyes társaságként ­ a Gt.-ben meghatározott kivételes eseten kívül ­ nem mködhet. Alapítása nem kötött jogszabályi tkeminimumhoz. Üzletvezetésre csak tag jogosult. 2. Betéti társaság (bt.) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerzdéssel a társaság tagjai üzletszer, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerzdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban ­ a törvényben meghatározott kivétellel ­ nem felel. A betéti társaság elnevezést ­ vagy annak ,,bt." rövidítését ­ a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Személyegyesít társaság. Alapításához legalább két tag (beltag és kültag) szükséges, egyszemélyes társaságként ­ a Gt.-ben meghatározott kivételes eseten kívül ­ nem mködhet. Alapítása nem kötött jogszabályi tkeminimumhoz. Üzletvezetésre csak tag jogosult. 3. Korlátolt felelsség társaság (kft.) A korlátolt felelsség társaság olyan gazdasági társaság, amely elre meghatározott összeg törzsbetétekbl álló törzstkével (jegyzett tkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerzdésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért ­ törvényben meghatározott kivétellel ­ a tag nem felel. A korlátolt felelsség társaság elnevezést ­ vagy annak ,,kft." rövidítését ­ a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Átmenet az ún. tkeegyesít társaságok felé, mivel megjelenik a mködés érdekében szolgáltatandó legkisebb vagyon, míg a tagok a társaság tartozásaiért ­ a törvényben meghatározott kivételekkel ­ nem felelnek. Az ügyvezetést a taggylés által választott egy vagy több ügyvezet látja el. A társaság törzstkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességébl áll. A törzstke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A tagok törzsbetétei különböz mértékek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban ­ a közös tulajdon szabályai szerint ­ több tulajdonosa is lehet. A társaság bejegyzését követen a tagok jogait és a társaság vagyonából ket megillet hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerzdés eltér rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mérték üzletrészhez azonos tagsági jogok fzdnek, a társasági szerzdés azonban egyes üzletrészeket a többiekétl eltér tagsági jogokkal ruházhat fel.

36

Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat ­ ideértve a társasági szerzdés megkötését is ­ csak közös képviseljük útján gyakorolhatják, és a tagot terhel kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Az üzletrész ­ a társasági szerzdés eltér rendelkezése hiányában ­ átruházható, de tagot, a társaságot vagy a taggylés által kijelölt személyt ­ ebben a sorrendben ­ az adásvételi szerzdés útján átruházni kívánt üzletrészre ­ ha azt a társasági szerzdés nem zárja ki vagy nem korlátozza ­ elvásárlási jog illeti meg. Az elvásárlási jog átruházása semmis. A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni érték szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg. A társasági szerzdés feljogosíthatja a taggylést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon el a tagok számára. 4. A részvénytársaság (rt.) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elre meghatározott számú és névérték részvényekbl álló alaptkével (jegyzett tkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért ­ a törvényben meghatározott kivétellel ­ a részvényes nem felel. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, mködési formája lehet zártkör vagy nyilvános. Részvénytársaság ­ zártkör vagy nyilvános mködési formában ­ létrejöhet e törvény szerinti átalakulással is. A részvénytársaság elnevezést ­ a mködési forma megjelölésével, illetve annak ,,zrt." vagy ,,nyrt." rövidítésével ­ a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptkéje. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. A részvény tagsági jogokat megtestesít, névre szóló, névértékkel rendelkez forgalomképes értékpapír. A részvény ­ ha törvény eltéren nem rendelkezik ­ szabadon átruházható. Elállítása: a) nyomdai úton elállított (papír) b) dematerializált (elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott adatösszesség. Átruházása az értékpapírszámlán történ terhelés, illetve jóváírás útján történik.). A részvény a névértékétl függ mérték szavazati jogot testesít meg, Részvényfajták: a) a törzsrészvény, b) az elsbbségi részvény, c) a dolgozói részvény, d) a kamatozó részvény, e) a visszaváltható részvény. Zártkören mködik az a részvénytársaság (zrt.), amelynek a) részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá b) a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit a szabályozott piacról (tzsdérl) kivezették. A zártkör részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik (zártkör alapítás). A zártkör részvénytársaság alaptkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Nyilvánosan mködik az a részvénytársaság (nyrt.), amelynek

37

a) részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. b) részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követen nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. A nyilvánosan mköd részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. A részvényjegyzés az alapítási tervezetnek megfelelen, az abban foglaltakkal megegyez módon történik. A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A vagyoni hozzájárulást szakaszokban kell teljesíteni. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgylést. Az alakuló közgylés a) megállapítja a részvényjegyzés eredményességét; b) dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn; c) megállapítja az alapszabályt. A nyilvánosan mköd részvénytársaság részvényei (ideértve az ideiglenes részvényt is) kizárólag dematerializált módon állíthatók el. A nyilvános részvénytársaság alaptkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. 5. Az egyesülés (kooperációs társaság) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkez kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segít egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészít gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. Az ,,egyesülés" elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. III. EGYÉB SZERVEZETEK 1. Az állam Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettl eltéren nem rendelkezik - az államháztartásért felels miniszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. 2. A költségvetési szerv A költségvetési szerv az államháztartás részét képez olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és mködési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Legfontosabb költségvetési szervek: központi (pl. országos jelentség múzeumok, Országgylés, minisztériumok) és helyi önkormányzati költségvetési szervek (pl. iskolák, egészségügyi intézmények). A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszem személyek irányában vállalt. Ilyen esetben a költségvetési fedezetrl a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

38

3. Az egyesület Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevérl, céljáról és székhelyérl, valamint szervezetérl. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. A köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkez szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. Törvény elírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. 5. Az alapítvány Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdek célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéz és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a mködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. 6. Az országos sportági szakszövetség Az országos sportági szakszövetség önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkez szervezet, amelyet a sportágban mköd sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel. A szakszövetség a külön jogszabályban és az alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A szakszövetség jogi személy. Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség a feladatai ellátáshoz szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján gyakorolja. IV. A SZÖVETKEZET a szövetkezetekrl szóló 2006. évi X. tv. 1. A szövetkezet fogalma A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összeg részjegytkével alapított, a nyitott tagság és a változó tke elvei szerint mköd, jogi személyiséggel rendelkez szervezet, amelynek célja a tagjai

39

gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elsegítése. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, a) amelynek célja munkanélküli, illetleg szociálisan hátrányos helyzetben lév tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történ elsegítése; b) amely iskolaszövetkezetként mködik. biztosító szövetkezet szövetkezeti formában mköd pénzügyi intézmény lakásszövetkezet. 2. Szövetkezet alapítása 2.1. Személyi feltételek Szövetkezetet ­ ha törvény eltéren nem rendelkezik ­ legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki a) 18. életévét betöltötte; b) 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviseljének hozzájáruló nyilatkozata. Tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyjteni. 2.2. Alakuló közgylés A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgylés határozza el. Az alakuló közgylés a) kimondja a szövetkezet megalakulását; b) elfogadja a szövetkezet alapszabályát; c) megválasztja a szövetkezet tisztségviselit Az alakuló közgylésen elfogadott alapszabályt minden tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, mködésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell ­ az általános kellékeken túl ­ a szövetkezet célját is. 2.3. Vagyoni hozzájárulás Nincs tkeminimum. Részjegy jegyzésével történik a részesedés megszerzése. 2.4. Nyilvántartásba vétel A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül ­ bejegyzés és közzététel céljából ­ be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követen végezhet gazdasági tevékenységet.

40

A szövetkezet a cégnyilvántartásba történ bejegyzéssel jön létre. Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte eltt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelsség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A cégbejegyzést megelzen az így vállalt kötelezettségekért fennálló felelsség megsznik, ha a szövetkezet közgylése a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja. 3. A szövetkezet szervezete és képviselete 3.1. Közgylés A szövetkezet legfbb önkormányzati szerve a tagok összességébl álló közgylés. A közgylés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) tisztségviselk megválasztása c) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; d) döntés szövetkezeti szövetségbe történ belépésrl, illetleg az abból történ kilépésrl; e) döntés a szövetkezet egyesülésérl, szétválásáról, gazdasági társasággá történ átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megsznésérl; f) döntés befektet tagok felvételérl. Ennek során a befektet taggal meg kell állapodni a befektet tagi jogviszony megsznése esetén az elszámolás idpontjáról és módjáról; g) döntés pótbefizetés elrendelésérl; A közgylést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgylés). A közgylést ­ ha törvény másként nem rendelkezik ­ az igazgatóság hívja össze. A közgylést ­ a napirend közlésével ­ a megjelölt idpont eltt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. Ha az alapszabály lehetvé teszi, a közgylést hirdetményi úton is össze lehet hívni, meghatározva a hirdetmény közzétételének helyét és idejét. Ha a közgylésen valamennyi szövetkezeti tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgylés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. A közgylésre minden tagot meg kell hívni. A tag a szövetkezet testületeitl és vezet tisztségviselitl felvilágosítást kérhet. A tag joga, hogy a közgylésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A tag képvisel útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban elírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A közgylés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgylésen minden tagnak egy szavazata van. A közgylés a határozatait ­ ha az alapszabály nagyobb arányról nem rendelkezik ­ a jelenlév tagok egyszer szótöbbségével hozza. A szavazatok kétharmadát kitev szavazattöbbség szükséges a legfontosabb kérdésekben. A közgylés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezet tisztségviselk és a felügyel bizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt. A közgylésrl jegyzkönyvet kell felvenni. Részközgylés: Az alapszabály közgylés megtartása helyett részközgylések tartását írhatja el, ha a szövetkezeti tagok száma az ötszáz ft meghaladja, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgylési körzeteket, valamint a részközgylések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani. Küldöttgylés: Ha a szövetkezet tagjainak száma az ötszáz ft meghaladja, az alapszabály küldöttgylés mködését írhatja el. Ebben az esetben az alapszabály meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk idtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet. 3.2. Igazgatóság

41

A szövetkezet vezet tisztségviseli: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetleg az ügyvezet elnök. Nem lehet vezet tisztségvisel (speciális): a) aki nem tagja a szövetkezetnek, illetleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselje. Ez alól az alapszabály kivételt tehet, ha a szövetkezet ftevékenysége különleges szakértelmet feltételez irányítást igényel, és ugyanakkor a szövetkezet sajátosságának megfelelen nem különíthet el a demokratikus irányítás és a szövetkezeti tevékenység irányítása (ügyvezetés); b) aki az alapszabályban elírt szakmai követelményeknek nem felel meg. Összeférhetetlenség: a) a szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetleg az ügyvezet elnök nem lehet egyidejleg a felügyel bizottság tagja; b) nem lehetnek egyidejleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyel bizottságának tagjai azok, akik egymásnak közeli hozzátartozói; c) a szövetkezet vezet tisztségviselje nem lehet vezet tisztségvisel a szövetkezettel azonos ftevékenységet végz gazdasági társaságban, szövetkezetben. Az alapszabály ettl eltérhet. Megsznik a vezet tisztségvisel megbízatása a) a megbízatás idtartamának lejártával; b) a vezet tisztségvisel halálával; c) lemondással; d) a közgylés általi visszahívással; e) a tagsági jogviszony megsznésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges. A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Ötven fnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezet elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el. Az igazgatóság elnökét (aki egyben a szövetkezet elnöke) és tagjait a közgylés az alapszabály rendelkezése szerint határozott idre ­ de legfeljebb öt évre ­ választja. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgylés vagy a felügyel bizottság hatáskörébe. Az igazgatóság köteles a tevékenységérl, a szövetkezet vagyoni helyzetérl, üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a közgylésnek és három havonként a felügyel bizottságnak beszámolni. 3.3. Felügyel bizottság A közgylés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyel bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgylés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan idre választja. A felügyel bizottság a tevékenységérl legalább évente egyszer beszámol a közgylésnek. 3.4. Könyvvizsgáló A szövetkezet közgylése ­ ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelez vagy az alapszabály elírja ­ határozott vagy határozatlan idre könyvvizsgálót választ. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérl és ennek során mindenekeltt annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérl, mködésének eredményérl.

42

3.5. A szövetkezet képviselete A szövetkezetet az igazgatóság elnöke (igazgatóság hiányában: az ügyvezet elnök), valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok eltt. Az igazgatóság elnökének (ügyvezet elnökének) és az igazgatóság tagjának cégjegyzési joga önálló. Az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkez személy együttes aláírása szükséges. Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgylés határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértésébl ered károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek. 4. A tagsági jogviszony 4.1. A tagsági jogviszony létrejötte A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik. Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet céljából következ azon ismérveket, amelyek a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadók. A tagfelvételrl ­ a befektet tag kivételével ­ az alapszabályban meghatározott testület dönt, a felvételi kérelem benyújtását követ legközelebbi ülésén. A tagsági jogviszony ­ eltér megállapodás hiányában ­ a felvételrl szóló határozat meghozatalának idpontjára visszamen hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A kérelmez a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következ közgyléshez fordulhat. 4.2. A részjegy A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelez. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névérték részjegyet kell jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelez. A részjegyek névértéke csak azonos összeg lehet. A részjegy másra ­ a szövetkezet tagja, valamint a szövetkezetbe tagként belép személy kivételével ­ nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy ­ a közhasznú szervezeti jogállással rendelkez szociális szövetkezet kivételével ­ a szövetkezet adózott eredményébl részesedésre jogosít. 4.3. Befektet tag Ha az alapszabály lehetvé teszi, befektet tag is lehet szövetkezeti tag. A befektet tag felvételérl a közgylés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet befektet tagja. A befektet tag pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a szövetkezetnél befekteti részjegyet jegyez (továbbiakban: befekteti részjegy). A befektet tag (volt befektet tag; örökös; jogutód) befekteti részjegye összege arányában jogosult a szövetkezet gazdasági tevékenységébl származó adózás utáni eredményébl részesedésre, ugyanilyen arányban viseli a veszteséget is. A befektet tag személyes közremködésre nem kötelezhet. 4.4. A tagsági jogviszony tartalma A tag alapvet joga, hogy

43

részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közremködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelen részesedjen a gazdálkodás eredményébl; b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb elnyeit; c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgylésen; d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; e) a vezet tisztségviselktl felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érint bármely kérdésrl. A szövetkezet mködésének irányítása és ellenrzése során a tagokat ­ ha e törvény eltéren nem rendelkezik ­ az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. A tag alapvet kötelessége, hogy a) teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelen részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében; b) védje a szövetkezet vagyonát. A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében ­ ha az alapszabály így rendelkezik ­ a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetk. A szövetkezet és a tag gazdasági együttmködését az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. A tagok személyes közremködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelen határozza meg. A személyes közremködés történhet ­ a szövetkezet tevékenységéhez képest ­ termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre elkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelen a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét. A juttatások és támogatások lehetnek a) szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás); b) oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása); c) kulturális támogatások (amatr kulturális csoportok, hagyományrz együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása); d) közmveldési tevékenység támogatása (ismeretterjeszt eladások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása); e) sporttevékenység támogatása (amatr és tömegsport rendezvények támogatása); f) egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása. A tagsági jogviszony megsznik, ha: a) a tag a szövetkezetbl kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgylési határozatban) meghatározott idpontig - nem teljesítette; c) a tag meghal (megsznik); d) a szövetkezet a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megsznik. 5. A szövetkezet vagyona és gazdálkodása 5.1. A szövetkezet vagyona

a)

44

A szövetkezet részjegytkéje (jegyzett tke) a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják. A részjegytke alapításkori értékét az alapszabály határozza meg, és változását (összegét) legalább évente egyszer be kell jelenteni a cégbíróságon. 5.2. A szövetkezet gazdasági tevékenysége A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. Ftevékenységét tekintve lehet a) tagjai számára beszerzéssel, tagjai termékeinek feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó szövetkezet; b) tagjai termelését elsegít szövetkezet; c) közös termelést megvalósító szövetkezet; d) tagjai fogyasztását elsegít szövetkezet; e) tagjainak munkafeltételeket teremt, illetleg szociális helyzetüket más módon javító, valamint iskolaszövetkezetként mköd szociális szövetkezet; f) tagjai számára külön törvény szerint közhasznú tevékenységnek minsül feladatokat ellátó, külön törvény szerint közhasznú szervezeti jogállással rendelkez szociális szövetkezet; g) a 2. §-ban említett, külön törvények hatálya alá tartozó szövetkezet. 5.3. Anyagi és kártérítési felelsség A szövetkezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért a részjegyével (befektetési részjegyével) felel. A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A szövetkezet ­ vétkességére tekintet nélkül ­ köteles a tagjának megtéríteni azt a kárt, amely a) a tagot a tagsági jogviszony keretében történ munkavégzés során érte; b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett. Nem terheli a szövetkezetet a felelsség, ha bizonyítja, hogy a kárt mködési körén kívül es elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett el (közrehatás). A szövetkezet nevében eljáró tag károkozása esetén a károsulttal szemben a szövetkezet tartozik felelsséggel. A szövetkezet a károkozóval szembeni igényét érvényesítheti. A tag a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, kivéve, ha a tag a szövetkezettel fennálló munkajogviszony keretében okoz kárt. A Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni a munkajogviszony jelleg munkavégzéssel összefüggésben a tag által a szövetkezetnek okozott károk esetében. 6. Átalakulás és megsznés 6.1. Átalakulás Átalakulásnak minsül a szövetkezet a) egyesülése (összeolvadás, beolvadás), b) szétválása (különválás, kiválás), c) gazdasági társasággá átalakulása. A szövetkezet ­ a közhasznú szervezeti jogállással rendelkez szociális szövetkezet kivételével ­ korlátolt felelsség társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át. 6.2. Megsznés A szövetkezet a cégjegyzékbl való törléssel sznik meg.

45

A szövetkezet megsznik, ha a) az alapszabályban meghatározott idtartam eltelt; b) a közgylés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megsznését; c) tagjainak száma az e törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be megfelel számú új tagot a cégbíróságon; d) a cégbíróság megszntnek nyilvánítja; e) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 7. Szövetkezeti szövetségek A szövetkezetek ­ mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, közös tevékenységük anyagi eszközökkel történ elmozdítása érdekében ­ területi vagy szakmai alapon szervezd, illetleg országos érdek-képviseleti szerveket hozhatnak létre. A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek tevékenységi körébe tartozik a) szövetkezetek alapításának és mködésének támogatása; b) a szövetkezetek integrációs, területi, regionális vagy szakmai szempontok szerint történ együttmködésének elmozdítása; c) a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elsegítése; d) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére, elssorban gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésekben; e) feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjeszt tevékenység folytatása, folyóiratok és egyéb kiadványok útján; f) a szövetkezetek szociális jelleg tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása; g) kapcsolattartás, együttmködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása; h) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása. V. A CÉGELJÁRÁS a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) mögöttes jogszabály: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 1. A cégbíróság feladatai A megyei (fvárosi) bíróság mint cégbíróság legfontosabb feladatai: a) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása b) a cégre vonatkozó adat cégjegyzékbe történ bejegyzése illetve törlése (cégjegyzék vezetése), c) a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása. 2. A cég fogalma A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történ bejegyzéssel, üzletszer gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. 3. A cégnév A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó a cégnévben az els helyen áll. A vezérszó elsegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenység cégtl való megkülönböztetését. A vezérszó idegen nyelv kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás

46

szabályainak megfelelen. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelölésébl áll. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétl, illetve - a cégforma különbözségén túlmenen is - egyértelmen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illeten - megtéveszt. 4. Székhely, telephely, fióktelep A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, rzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefügg kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesít okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesít okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesít okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétl eltér helyen (de azonos településen) található. A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lév fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. 5. Képviselet, cégjegyzés A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történ aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon ­ vagy önállóan, vagy mással együttesen ­ jegyezheti a céget. A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza. 6. A cégnyilvántartás 6.1. A cégnyilvántartás tartalma A cégnyilvántartás a cégjegyzékbl, valamint a cégjegyzékben szerepl adat igazolására szolgáló mellékletekbl, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget - közérdekbl, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezi érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). 6.2. Nyilvánosság A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskören nyilvánosak. 6.3. Közzététel A Cégközlöny az igazságügyért felels miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, és a cégjegyzék adatait (változásait) ebben a lapban kell közzétenni, melyért közzétételi költségtérítést kell fizetni. A Cégközlöny elektronikus formában jelenik meg.

47

A cég a közzétételi kötelezettségét ­ választása szerint ­ saját honlapján is teljesítheti, melyet be kell jegyezni a cégjegyzékbe. 6.4. Közhitelesség A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkez bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszemségét, aki a cégnyilvántartásban szerepl, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A cég - jóhiszem személlyel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak. 7. A cégjegyzék A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégjegyzékbe történ bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég cégjegyzékszámát, b) a cég nevét, c) a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét, d) a létesít okirat keltét, e) a cég ftevékenységét és a létesít okiratban meghatározott további tevékenységi köreit, f) a cég jegyzett tkéjét, g) a képviselet módját (önálló vagy együttes), h) a cég képviseletére jogosultakat, i) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, j) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezet pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, k) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának idpontját, l) a k) pontban foglalt végzésnek megfelelen - elektronikus bejegyzéssel - a cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történ közzétételének napját. 8. Cégeljárás 8.1. Általános jellemzk A cégjegyzéket a megyei bíróság mint cégbíróság vezeti, és jár el cégügyekben. Cégbejegyzési eljárás: újonnan alakult cég bejegyzése a cégjegyzékbe. Változásbejegyzési eljárás: már létez és bejegyzett cég adataiban bekövetkezett változás átvezetése a cégjegyzéken. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás ún. nemperes eljárás (azaz a bíróság a döntés meghozatala eltt nem tart tárgyalást), amelyre a Pp. szabályait megfelelen alkalmazni kell. Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le. A jogi képviselet kötelez. Kérelemre indul (kivéve: törvényességi eljárások). Az eljárásért illetéket kell fizetni, illetékmentesség nem adható. Az okiratokat elektronikus formában kell a Cégbírósághoz benyújtani, és ­ fszabály szerint ­ a cégbírósági határozatot is elektronikus iratban kézbesítik. 8.2. Egyszersített cégeljárás

48

Csak a kkt., bt., kft., zrt. esetén lehetséges. A cégiratokat elektronikus úton kell benyújtani. A Ctv. mellékletében meghatározott szerzdésminta alapján készült létesít okirat használata kötelez. 8.3. Törvényességi felügyeleti eljárás A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes mködését kikényszerítse. Ha a törvényes mködés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további mködéstl, egyben megszntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a végelszámolást. VI. VÉGELSZÁMOLÁS, CSDELJÁRÁS, FELSZÁMOLÁS 1. Végelszámolás A cég jogutód nélkül történ megsznése esetén ­ ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltér rendelkezést nem tartalmaz ­ végelszámolásnak van helye. A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezk kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég mködését megszünteti. A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerül vagyon megrzésérl. A végelszámolást a végelszámolás kezd idpontjától számított legkésbb három éven belül be kell fejezni. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyrl a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Speciális fajtái: egyszersített végelszámolás kényszer-végelszámolás

2. A csdeljárás a csdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy elreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; hitelez: a csdeljárásban és a felszámolási eljárásban ­ a felszámolás kezd idpontjáig ­ az, akinek az adóssal szemben jogers és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csdeljárásban az is, akinek a csdeljárás kezd idpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezd idpontja után hitelez mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; 2.1. Fogalma A csdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós ­ a csdegyezség megkötése érdekében ­ fizetési haladékot kezdeményez, illetve csdegyezség megkötésére tesz kísérletet.

49

2.2. A csdeljárás megindítása A gazdálkodó szervezet vezetjének kérelmére indul a megyei bíróságon (nem cégbíróság). 2.3. A csdeljárás lefolytatása Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezi egyetértés megszerzése érdekében tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejleg az ismert hitelezit közvetlenül, ismeretlen hitelezit pedig hirdetmény útján hívja meg. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezk egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék ­ az adós választása szerint ­ legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat, melyet egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meg lehet hosszabbítani. Az adós köteles a fizetképesség helyreállítását vagy megrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fzd jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel. A fizetési haladék tartama alatt az adós a csdeljárás kezd idpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. 2.4. A vagyonfelügyel A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékébl vagyonfelügyelt rendel ki. A vagyonfelügyel a hitelezi érdekek védelmének szem eltt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. 3. A felszámolási eljárás 3.1. Fogalma A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezk e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 3.2. A felszámolási eljárás megindítása A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a) az adós, a hitelez vagy a végelszámoló kérelmére; Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csdeljárás lehetségével nem kíván élni. b) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), c) a büntetügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) A megyei bíróság (nem cégbíróság), nem peres eljárásban jár el. 3.3. A felszámolási eljárás lefolytatása A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minsül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történ visszakövetelését nem zárja ki. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha:

50

a) b) c) d) e)

szerzdésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési id lejártát követ 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követ hitelezi írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy a jogers bírósági határozatban megállapított teljesítési határidn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csdeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette; ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy elreláthatóan nem tudja kielégíteni.

Az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett határid még nem telt el. A felszámolás kezd idpontja a felszámolást elrendel jogers végzés közzétételének napja. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. Ha az adós felszámolását elrendel végzés jogerre emelkedett, a bíróság a jogerre emelkedést követen haladéktalanul, elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A felszámolás kezd idpontjától az adós cég nevét a ,,felszámolás alatt", illetve ,,f.a." toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolás kezd idpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követen követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. A felszámolást elrendel végzés közzétételét követ 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezk és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. 3.4. A felszámoló A bíróság a felszámolást elrendel végzésben kijelöli a felszámolót. A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámolás kezd idpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezd idpontjában megsznnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. VII. VERSENYJOGI SZABÁLYOK ÉS A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. A tisztességtelen verseny tilalma Tilos

51

a) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül ­ különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sért vagy veszélyeztet módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközen ­ folytatni. b) valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetleg veszélyeztetni. c) üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minsül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelzen - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közremködésével szerezték meg. d) máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. e) az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsvel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel elállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzt használni, amelyrl a versenytársat, illetleg annak áruját szokták felismerni. f) a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. 2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó: a megrendel, a vev és a felhasználó. A fogyasztók megtévesztésének minsül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága ­ így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja ­ tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzvel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi elírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltér feltételek megvalósítását igényli; c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefügg, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekrl - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekrl, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekrl, a nyerési esélyrl - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; d) különösen elnyös vásárlás hamis látszatát keltik. A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minsül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentsen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történ tárgyszer összehasonlítását. 3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza,

52

vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minsül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az elállítás, a forgalmazás, a mszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzésébl történ kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésbl történ kizárásra, az értékesítési lehetségek közötti választás korlátozására; e) a piacra lépés akadályozására; f) arra az esetre, ha azonos érték vagy jelleg ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidk, megkülönböztet eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; g) a szerzdéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történ függvé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzdési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerzdés tárgyához. Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentség. Csekély jelentség a megállapodás, ha a megállapodást köt feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy b) a piac versenytársak által történ felosztására vonatkozik. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenen figyelembe kell venni az azt ­ a felhasználási célra, az árra, a minségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ­ ésszeren helyettesít árukat (keresleti helyettesíthetség), továbbá a kínálati helyettesíthetség szempontjait. A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a foglalt tilalom alól. 4. A gazdasági erfölénnyel való visszaélés tilalma Gazdasági erfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevjétl nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Tilos a gazdasági erfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban ­ ideértve az általános szerzdési feltételek alkalmazásának esetét is ­ tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan elnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; b) a termelést, a forgalmazást vagy a mszaki fejldést a fogyasztók kárára korlátozni; c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelel üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan elny szerzése céljából befolyásolni; e) az árut az ár emelését megelzen vagy az ár emelkedésének elidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan elny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetleg visszatartani; f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétl, továbbá a szerzdéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függvé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzdési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerzdés tárgyához; g) azonos érték vagy jelleg ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidk, megkülönböztet eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

53

h) i) j)

a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni; a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan elny szerzése céljából befolyásolni.

5. A vállalkozások összefonódásának ellenrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a) két vagy több elzleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy c) több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás ­ vele együtt vagy önállóan ­ irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak. A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások elz üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az elz évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.

54

A POLGÁRI PERES ÉS PEREN KÍVÜLI ELJÁRÁS ALAPFOGALMAI 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról (Pp.) I. A PERES ELJÁRÁS 1. A bíróság feladata a) b) c) a felek közötti jogvita elbírálása. A bíróság - ha törvény eltéren nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. a per résztvevi rendeltetésszer joggyakorlásának és perbeli kötelességeik teljesítésének biztosítása; a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszer idn belül történ befejezéséhez való jogának érvényesítése.

2. A bíróságok Els fokon ítélkeznek: a) a helyi bíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) és b) a megyei bíróság (Fvárosi Bíróság). Az els fokon eljáró bíróság (kevés kivétellel, pl. munkaügyi perek: 2 ülnök is) egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). Másodfokon ítélkeznek: a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fvárosi Bíróság), b) a megyei bírósághoz (Fvárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítéltábla, c) kivételes esetekben a Legfelsbb Bíróság. A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsbb Bíróság jár el. A Legfelsbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. Összeférhetetlenségi szabályok garantálják, hogy a bíró személy szerint pártatlan és elfogulatlan legyen. Hatáskör: azon ügyek, amelyekben a bíróság eljárni és döntést hozni jogosult és köteles a) helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. b) megyei bíróság hatáskörébe tartoznak pl.: 5 millió Ft feletti vagyonjogi perek, közigazgatási perek, cégekkel kapcsolatos perek egyes fajtái, értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek. c) ítéltábla: ld. másodfokú eljárás d) Legfelsbb Bíróság: felülvizsgálat, jogegységi eljárás, eljáró bíróság kijelölése stb. Illetékesség: az a földrajzi terület, amelyen belül a bíróság eljárásra jogosult és köteles a) általános illetékességi ok: alperes lakóhelye szerinti bíróság b) egyéb illetékességi okok: pl. ingatlan fekvése, szerzdés megkötése vagy teljesítése, károkozás helye A bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítend bírói cselekményeket megkeresés (megkeresett bíróság) útján foganatosítja. 3. A perben résztvev személyek

55

perképesség: a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. perbeli cselekvképesség: a perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvképessége van, illetleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik. Ha a félnek nincs perbeli cselekvképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselje jár el. a) bíró: vezeti az eljárást, biztosítja a felek perbeli jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését, érdemben dönt a jogvitában b) felperes: aki a pert az igény érvényesítése iránt indítja c) alperes: aki ellen a pert indítják d) beavatkozó: félnek nem minsül, azonban valamelyik fél pernyertessége érdekében részt vehet a perben, és gyakorolhatja a peres feleket megillet jogokat azzal, hogy vele szemben érdemi döntés (ítélet) nem hozható e) képvisel: jogi képvisel, törvényes képvisel, meghatalmazott, ügygondnok f) tanú: akinek a bizonyítandó tényrl, körülményrl közvetlen tudomása van, idézésre köteles megjelenni és tanúvallomást tenni g) szakért: azokban a szakkérdésekben köteles a bíróság kirendelése alapján véleményt nyilvánítani, amely szakismeretekkel a bíróság nem rendelkezik (pl. mszaki, orvosi, írásszakért) h) tolmács: az eljárás nyelve a magyar, de senkit nem érhet hátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt, ezért az állam költségén jogosult tolmács igénybevételére 4. Az eljárás menete 4.1. Az eljárás megindítása A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem (ún. kereset vagy kereseti kérelem) esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltéren nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet el. A pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevélben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot; b) a feleknek, valamint a felek képviselinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak eladásával; d) azokat az adatokat, amelyekbl a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); f) az arra való utalást, hogy a felek közötti jogvitában közvetíti eljárás volt-e folyamatban - kivéve, ha a közvetíti eljárást törvény kizárja. A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veend egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell. A bíróság ­ törvény eltér rendelkezése hiányában ­ a felek által elterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által eladott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszer megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. 4.2. Bizonyítási eljárás

56

A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. Ha jogersen elbírált bncselekmény vagyoni jogi következményei fell polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bncselekményt. A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltéren nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltér rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekrl, a bizonyítási teherrl, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeirl a feleket elzetesen tájékoztatni. A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. Szabad bizonyítási rendszer érvényesül. Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszer bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek eladásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkez bizonyításáig valónak kell tekinteni. Bizonyítási eszközök különösen: a tanúvallomások, a szakérti vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Okiratok: közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyz vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A közokiratot az ellenkez bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. magánokirat: A magánokirat az ellenkez bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetleg elfogadta, vagy magára köteleznek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elttük írta alá, vagy aláírását elttük sajátkez aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszeren aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszer ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot eltte írta alá, vagy aláírását eltte saját kez aláírásának ismerte el, illetleg a kiállító minsített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minsített elektronikus aláírást helyezett el. A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

57

A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelents nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetleg amelynek területén a bizonyítás a legcélszerbben eszközölhet. A bíróság a tényállást a felek eladásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyzdése szerint bírálja el. 4.3. Egyéb általános szabályok 4.3.1. Beadványok A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban lev ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is. A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselje (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. 4.3.2. Jegyzkönyv A tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzkönyvet kell készíteni. 4.3.3. Iratbetekintési jog A felek, az ügyész és a perben részt vev egyéb személyek, valamint azok képviseli a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. 5. Az eljárás lezárása Joger: az ítélet végrehajtandó és végrehajtatható, ellene rendes jogorvoslattal nem lehet élni. Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerre; azok a határidk azonban, amelyeket a határozat jogerre emelkedésétl kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétl kezddnek. A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek ­ ideértve azok jogutódait is ­ egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi joger vagy más néven ,,ítélt dolog"). 5.1. Egyezség A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkez esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. 5.2. Ítélet A bíróság a per érdemében ítélettel dönt. A per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz. A bíróság ítéletét ,,A Magyar Köztársaság nevében" hozza.

58

A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetleg az ellenkérelmen; ez a szabály a fkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. 5.3. Megszüntetés Nincs érdemi döntés, de a peres eljárás megsznik (nem minsül ítélt dolognak). A bíróság a pert megszünteti (pl.): a) ha a keresetlevelet már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; b) ha a felperes az els tárgyalást elmulasztotta, és nem kérte a távollétében való megtartást; c) ha a felperes keresetétl elállott; d) ha a felek a per megszüntetését közösen kérték; e) a fél halála vagy megsznése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. 6. Perorvoslatok 6.1. Fellebbezés Rendes perorvoslat vagy jogorvoslat. Az elsfokú bíróság határozata ellen ­ amennyiben a törvény ki nem zárja ­ fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. 6.2. Perújítás Rendkívüli perorvoslat vagy jogorvoslat. A jogers ítélet ellen perújításnak van helye, ha a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetleg olyan jogers bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezbb határozatot eredményezhetett volna; b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; c) a perben hozott ítéletet megelzen ugyanarra a jogra nézve már korábban jogers ítéletet hoztak. Eredményes perújítás esetén az eljárás újból lefolytatásra kerül, a korábbi ítélet hatályon kívül helyezése mellett. A perújítási kérelmet az els fokon eljárt bíróságon kell elterjszteni. 6.3. Felülvizsgálat Rendkívüli perorvoslat vagy jogosorvoslat. A jogers ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogers végzés felülvizsgálatára csak jogszabálysértés esetén kerülhet sor. Elbírálására a Legfelsbb Bíróság illetékes. Eredményes felülvizsgálat esetén a Legfelsbb Bíróság a felülvizsgált döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárt bíróságokat új eljárásra utasítja. 7. Különleges eljárások a) b) c) d) e) f) g) h) Házassági perek Apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek A szüli felügyelet megszüntetése Gondnokság alá helyezés Fizetési meghagyásos eljárás A közigazgatási perek A sajtóhelyreigazítási eljárás A munkaviszonyból és a munkaviszony jelleg jogviszonyból származó perek

59

i) j)

Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történ alkalmazhatóságának visszamenleges kizárására irányuló eljárás Végrehajtási perek

II. A PEREN KÍVÜLI ELJÁRÁSOK 1. Elzetes bizonyítás Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása eltt, akár annak folyamatban léte alatt elzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetleg annak késbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelents nehézséggel járna; b) valószínsíthet, hogy a bizonyítás elzetes lefolytatása a per ésszer idn belül történ lefolytatását, illetleg befejezését elsegíti; c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás elzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. Az elzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg, az elzetes bizonyítást a kérelmez lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerbben folytatható le. Az elzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. 2. Fizetési meghagyásos eljárás A pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthet. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthet a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettszázezer (2009. jan. 1-tl egymillió) forintot nem haladja meg. Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye). A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített rlapon kell elterjeszteni. Ingó dolog kiadása iránti követelés esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó. A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésbb a kérelem beérkezésétl számított harminc napon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétl számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt írásban ellentmondással élhet. Nem tekinthet a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kell idben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogers ítéletnek. A kell idben elterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.

60

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. I. ELJÁRÁSI ALAPELVEK a) b) c) d) e) f) g) h) i) a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma szakszerség, egyszerség, az ügyféllel való együttmködés ügyfélegyenlség valóságh tényállás hivatalból való eljárás elve (fszabály): a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. jóhiszem eljárás költségtakarékosság és hatékonyság anyanyelv használatának joga (de: az eljárás nyelve a magyar)

II. A TÖRVÉNY HATÁLYA Közigazgatási hatósági ügy: a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érint jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkez a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képvisel-testülete (ill. annak szervei), c) fjegyz, jegyz (körjegyz), a képvisel-testület hivatalának ügyintézje, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetje, a hatósági igazgatási társulás, d) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. III. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály állapítja meg. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását - törvényben meghatározott kivétellel - más hatóságra nem ruházhatja át. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Az azonos hatáskör hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, b) az ügy tárgyát képez ingatlan fekszik, c) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, d) a jogellenes magatartást elkövették. A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.

61

IV. ÜGYFÉL Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvképességgel rendelkez személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviseljét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. V. AZ ELSFOKÚ ELJÁRÁS 1. Az eljárás megindítása A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban kérelmét szóban is elterjesztheti. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyeget helyzet során az azonnali intézkedést igényl ügyben a kérelmet távbeszél útján is el lehet terjeszteni. Jogszabály elírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus ügyintézés esetén elektronikus rlapon nyújtsa be. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. 2. Ügyintézési határid Az érdemi határozatot harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ügyintézési határidbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének idtartama, b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed id, c) a szakhatóság eljárásának idtartama, d) az eljárás felfüggesztésének idtartama, 3. Jegyzkönyv és hivatalos feljegyzés Az ügyfél, a tanú, a szakért meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenrzésrl és a tárgyalásról, valamint a szóban elterjesztett kérelemrl jegyzkönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni. 4. Képviselet Ha jogszabály nem írja el az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselje vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselje együtt is eljárhat. Az ellenérdek ügyfél (ügyfelek) képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

62

Ha jogszabály lehetvé teszi, a nagyszámú ügyfelet érint eljárásban a hatóság ­ lehetleg az ügy tárgyához igazodó ­ felsfokú végzettség hatósági közvetítt vehet igénybe. 5. A szakhatóság közremködése Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala eltt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni. A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak - a hatásköre keretei között kialakított - jogszabályon alapuló állásfoglalásához. A szakhatóság hozzájárulását, a hozzájárulása megtagadását, az egyedi szakhatósági elírást vagy feltételt (a továbbiakban együtt: szakhatósági állásfoglalás), valamint ezek indokolását az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság - a közremköd szakhatóság megnevezésével - határozatába foglalja. 6. Idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határid megjelölésével arra kötelezi, hogy eltte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása eltt az eljárás helyérl engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelen nem igazolja, továbbá ha az idézésre önhibájából ered ittas vagy bódult állapotban jelenik meg, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhet. 7. A tényállás tisztázása A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemlérl készült jegyzkönyv, a szakérti vélemény, a hatósági ellenrzésen készült jegyzkönyv és a tárgyi bizonyíték. 8. Tárgyalás A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály elírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vev személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút, a szakértt, a hatósági közvetítt, és megszemlélheti a szemletárgyat. 9. Egyezségi kísérlet Ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés eltt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdek ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi. 10. Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyfél személyesen, illetve képviselje útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

63

11. A hatóság döntései A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntend egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történ teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet). A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. 12. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkez bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. A hatóság az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolványba csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet bejegyzést. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására ­ az ellenkez bizonyításáig ­ mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhet. A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. 13. Jogorvoslatok A közigazgatási döntésekkel összefügg jogorvoslatok: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. A hatóság határozata ellen az e fejezetben meghatározottak szerint önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetvé teszi. Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél kérelme alapján kerülhet sor. 13.1. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások 13.1.1. Fellebbezési eljárás Az ügyfél az elsfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van (fszabály). A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését ­ saját hatáskörben ­ módosítja vagy visszavonja. Ha az els fokon eljáró hatóság nem élt a módosítási ill. megsemmisítési jogával, a fellebbezésrl az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben els fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészít bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. 13.1.2. Bírósági felülvizsgálat Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevje a hatóság jogers határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással ­ fszabály szerint 30 napon belül ­ keresettel kérheti a bíróságtól, a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

64

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság ­ az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével ­ jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkez része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelen köteles eljárni. 13.1.3. Újrafelvételi eljárás Ha az ügyfélnek a jogers határozattal lezárt ügyben a határozat jogerre emelkedését követen jutott tudomására a határozat meghozatala eltt már meglév, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstl számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezbb határozatot eredményezett volna. 13.1.4. Méltányossági eljárás Az ügyfél a jogers határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysért határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. A határozat méltányosságból való módosítására vagy visszavonására csak kivételesen és a bizonyos feltételek fennállása esetén kerülhet sor. 13.2. Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárások a) b) c) d) saját hatáskörében indított eljárás, felügyeleti eljárás, az Alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi óvás.

13.3. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges. Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát ­ szükség esetén az ügyfél meghallgatása után ­ kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. Amennyiben a hatóság a kérelem (megkeresés) valamely részében elmulasztott döntést hozni vagy intézkedni, a döntését saját hatáskörében kiegészítheti. 14. Végrehajtás A hatósági eljárásban az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén állami kényszerrel is el kell érni, hogy a hatóság döntésével pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett ügyfél e kötelezettségének eleget tegyen. Az állami kényszer e törvény keretei között elssorban a kötelezett vagyoni jogait, kivételesen személyes szabadságát is korlátozhatja. A döntés végrehajtását az els fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni.

65

66

MUNKAJOGI ISMERETEK I. BEVEZET RENDELKEZÉSEK 1. Alapelvek 1. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszemség és a tisztesség követelményeinek megfelelen, kölcsönösen együttmködve kötelesek eljárni. 2. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. 3. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkaviszony megsznését követen ez a kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelel ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. 4. Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelen kell gyakorolni, illetleg teljesíteni. 5. A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenl bánásmód követelményét meg kell tartani. 2. A jognyilatkozatok A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat ­ ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltéren nem rendelkezik ­ alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelez. Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejérl a munkavállalót ki kell oktatni. Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthet közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; errl jegyzkönyvet kell felvenni. 3. A munkaviszonyból származó igény elévülése A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bncselekménnyel okozott kárért fennálló felelsség öt év, ha pedig a büntethetség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelel id alatt évül el. Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság eltti érvényesítése, megegyezéssel történ módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetleg az elévülés megszakítását elidéz eljárás jogers befejezése után az elévülési id újra kezddik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 4. A szakszervezetek Szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsdleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elmozdítása és megvédése. A szakszervezet joga, hogy 1. a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érint jogaikról és kötelezettségeikrl tájékoztassa, 2. a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érint körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetleg az állami szervek eltt képviselje,

67

3. kollektív szerzdést kössön a jogszabályok szerint 5. A kollektív szerzdés Kollektív szerzdés szabályozhatja: 1. a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; 2. a kollektív szerzdést köt felek közötti kapcsolatrendszert. Kollektív szerzdést egyrészrl a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészrl a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A munkáltatónál egy kollektív szerzdés köthet. 6. Az üzemi tanács (üzemi megbízott) Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven ft meghaladja. Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy fnél kevesebb, de a tizenöt ft meghaladja. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerzdésben meghatározott jóléti célú a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) intézmények és ingatlanok hasznosítás tekintetében. Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. II. A MUNKAVISZONY 1. A munkaviszony alanyai A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvképes személy törvényes képviseljének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviseljének hozzájárulása is szükséges. Munkáltató az lehet, aki jogképes. 2. A munkaviszony létesítése A munkaviszony ­ ha törvény másként nem rendelkezik ­ munkaszerzdéssel jön létre. A munkaszerzdést írásba kell foglalni. A munkaszerzdés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerzdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követ harminc napon belül - hivatkozhat. A munkaszerzdésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerzdés jogszabállyal, illetve kollektív szerzdéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezbb feltételt állapít meg.

68

A feleknek a munkaszerzdésben meg kell állapodniuk a munkavállaló a) személyi alapbérében, b) munkakörében, c) munkavégzési helyében. A munkaszerzdésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkavégzés alapjául szolgáló szerzdés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerzdésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerzdés megkötését követ munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. A munkaviszony ­ eltér megállapodás hiányában ­ teljes munkaidben történ foglalkoztatásra jön létre. A teljes munkaid mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A munkaviszony ­ eltér megállapodás hiányában ­ határozatlan idtartamra jön létre. Határozatlan idtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott idtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fzd munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. A határozott idre szóló munkaviszony idtartama ­ ideértve a meghosszabbított és az elz határozott idre kötött munkaszerzdés megsznésétl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idtartamú munkaviszony tartamát is ­ az öt évet nem haladhatja meg. A határozott idej munkaviszony határozatlan idejvé alakul, ha a munkavállaló az idtartam lejártát követen legalább egy munkanapot, közvetlen vezetje tudtával tovább dolgozik. A munkaszerzdésben, a munkaviszony létesítésekor próbaid is kiköthet. A próbaid tartama harminc nap. A próbaid alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Kollektív szerzdés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjed próbaidt is megállapíthatnak. A próbaid meghosszabbítása tilos, ettl érvényesen eltérni nem lehet. 3. A munkaszerzdés módosítása A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerzdést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Kollektív szerzdés a munkaszerzdést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaszerzdés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni. Nem minsül munkaszerzdés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató mködésével összefügg okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). 4. A munkaviszony megsznése és megszüntetése 4.1. A munkaviszony megsznése A munkaviszony megsznik: a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megsznésével, c) a határozott id lejártával, d) a munkáltató egésze vagy része közalkalmazottak vagy köztisztviselk jogállásáról szóló törvény hatálya lá tartozó munkáltató számára átadásra kerül. 4.2. A munkaviszony megszüntetése

69

A munkaviszony megszüntethet: a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; b) rendes felmondással; c) rendkívüli felmondással; d) azonnali hatállyal a próbaid alatt; e) a határozott idej munkaviszony rendes felmondással, egyévi (ha ennék rövidebb id van hátra, a hátralév idre járó) átlagkereset megfizetése mellett. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. 4.2.1. A rendes felmondás A határozatlan idej munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettl érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató ­ törvényi kivétellel ­ köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató mködésével összefügg ok lehet. A felmondási id legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási id fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alóli felmentés idtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megsznése következtében sznik meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább 3 év idtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke legalább egyhavi átlagkereset összege. 4.2.2. Rendkívüli felmondás A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelents mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettl érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás indoka tekintetében a rendes felmondás szabályait kell megfelelen alkalmazni. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése eltt lehetséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibl következen ez a munkáltatótól nem várható el. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstl számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétl számított egy éven belül, bncselekmény elkövetése esetén a büntethetség elévüléséig lehet gyakorolni. 4.2.3. Eljárás a munkaviszony megszüntetése során A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megsznésekor) munkakörét az erre elírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelen biztosítani.

70

A munkaviszony megszüntetésekor (megsznésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elírt igazolásokat. 4.2.4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót ­ kérelmére ­ eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történ visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót ­ az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével ­ a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelel összeg megfizetésére kötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történ visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerre emelkedése napján sznik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. A munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással sznt meg megilleti a felmentési idre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben elírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási idre járó átlagkeresetének megfelel összeget megfizetni. 5. A munkavégzés szabályai A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerzdés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkavállaló köteles a) az elírt helyen és idben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttmködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze el; d) munkáját személyesen ellátni; e) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerzdésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elkészít és befejez munkákat elvégezni; f) a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet el és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. 6. Rendes szabadság

71

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A szabadság kiadásának idpontját ­ a munkavállaló elzetes meghallgatása után ­ a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét ­ a munkaviszony els három hónapját kivéve ­ a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelel idpontban köteles kiadni. A szabadságot ­ amennyiben törvény eltéren nem rendelkezik ­ az esedékességének évében kell kiadni. 7. A munka díjazása A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettl eltér megállapodás érvénytelen. A munkavállalót - eltér megállapodás hiányában - a munkaszerzdésben megállapított személyi alapbérnek megfelel munkabér illeti meg. A munkavállalót megillet munkabér idbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kett összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért idbérben kell meghatározni. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan elzetes - objektív mérésen és számításon alapuló eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidben történ százszázalékos teljesíthetségének vizsgálatára. Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelents részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelez. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelen - legalább a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettl érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató elzetesen hozzájárult. 8. Kártérítési felelsség 8.1. A munkavállaló kártérítési felelssége A munkavállaló a munkaviszonyából ered kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelsséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerzdés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerzdés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettl érvényesen eltérni nem lehet. Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtje és ellenre a számfejtés körében elidézett vagy az ezzel összefügg ellenrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

72

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan rizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a munkavállaló a felelsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan küls ok idézte el, vagy a munkáltató a biztonságos rzés feltételeit nem biztosította. A leltárhiányért a leltárfelelsségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelsséggel tartozik. Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszeren átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság eltt érvényesítheti. 8.2. A munkáltató kártérítési felelssége A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt mködési körén kívül es elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett el. A munkáltató a kártérítési felelssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. 9. A vezet állású munkavállalóra vonatkozó eltér rendelkezések Vezet állású munkavállaló a munkáltató vezetje, valamint helyettese (a továbbiakban: vezet). A tulajdonos, illetleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató mködése szempontjából meghatározó jelentség munkakör tekintetében elírhatja, hogy az ilyen munkakört betölt munkavállaló a részben vezetnek minsül. Errl a körülményrl a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell. A vezetre a kollektív szerzdés hatálya, a határozott idej munkaviszony korlátozása, a rendes felmondás indokolási kötelezettsége illetve a felmondási tilalmak nem terjednek ki. A vezetvel szemben a rendkívüli felmondás joga az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétl számított három éven belül, bncselekmény elkövetése esetén a büntethetség elévüléséig gyakorolható. A vezet további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerzdés eltér kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzi jogi védelem alá es tevékenységre létesítettek. A vezet a munkaid beosztását, valamint a pihenid (szabadság) igénybevételét - a munkaszerzdésben foglaltak szerint - maga állapítja meg. A vezett a rendkívüli munkaidben történ munkavégzésért ellenérték nem illeti meg.

73

A vezet a vezeti tevékenységének keretében a polgári jog szabályai szerint felel. Gondatlan károkozás esetén a felelsség mértéke a vezet tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet. 10. A távmunkavégzés Távmunkát végz munkavállaló: a munkáltató mködési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétl, telephelyétl elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végz és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. A munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végz munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Eltér megállapodás hiányában a távmunkát végz munkavállaló a munkaid beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni. 11. A munkaer-kölcsönzés A munkaer-kölcsönzés az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevnek átengedi. Tilos munkavállaló kölcsönzése: a) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköz munkavégzésre, b) a kölcsönvev olyan munkahelyén, illetve telephelyén történ munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelz egyeztetés kezdeményezésétl a sztrájk befejezéséig, illetve c) ha a kölcsönvevnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató mködésével összefügg okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaid alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb hat hónapja sznt meg. A munkavégzés idtartama alatt a kölcsönvev minsül munkáltatónak a) a munkavállaló munkavédelmére, b) a nk, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességek foglalkoztatására, c) az egyenl bánásmód követelményére, d) a munkavégzésre, e) a munkakör átadás-átvételére, f) a munkaidre és pihenidre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása, g) a természetbeni munkabér, valamint a közvetlenül adott szociális juttatás biztosítása tekintetében. A törvény a munkaer-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra eltér szabályokat állapít meg. III. A MUNKAÜGYI VITA 1. Kollektív munkaügyi vita A munkáltató és az üzemi tanács, illetleg a munkáltató (a munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minsül munkaviszonnyal összefügg vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztet tárgyalásnak van helye. A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek ­ megállapodásuk alapján ­ döntbírót vehetnek igénybe (döntbíráskodás). A döntbíró döntése, ha ennek a felek elzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat, kötelez. A döntbíró egyeztetbizottságot hozhat létre, amelybe a felek azonos számú képviselt küldenek. 2. Közvetítés

74

A felek a konfliktus rendezése érdekében tlük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítt a felek közösen kérik fel közremködésre. 3. A munkaügyi jogvita A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvénybl, illetleg kollektív szerzdésbl vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkáltató ­ ha törvény másképp nem rendelkezik ­ a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A keresetlevelet az intézkedés közlésétl számított harminc napon belül lehet elterjeszteni.

75



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. óra 2010 4. gyakorlat a1 adatbázis kezelés aggregált kínálat alkszámtech állatrendszertan állattan anyag áramlástan asdf citrátkör cserépedény definíciók épszerk v filozófia fizika 1 flaubert gyökerek hla humánbiosz gyak jpg kémia kérdések kérdések és válaszok konjunktúrakutatás konzultáció költségszámítás környgazd közigazgatás alapintézményei lemez magyarország marketing műanyag nemzetközi marketing oecd oop os oszlop outsourcing ökológia program rushdie termelési tényezők trade urbanisztika üzleti kommunikáció váll. pü. villanytan