jegyzetek

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaGazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai KarGazdálkodási és menedzsmentFilozófiaGazdasági Földrajz, Gazdaságtörténetjegyzetek

Embertípusok: europid embertípus-fehér; mongolid-sárga; negrit-fekete; vedoausztrolid  Ausztrália, Új-Zéland; fehér+sárga  mesztic; fehér+fekete  mulatt; fekete+sárga  zambo; kreol-spanyol, portugál, dél-amerikai.

Felfedezések elQtt: Grönlandon: óskandináv(viking), eszkimó; Dél-Afrikában: hollandok (búrok), majd angolok; Feketék: Szudán, Dél-Afrika; Algéria: francia gyarmat; Fehérek: Urálig, le a Kaukázusig, Iráni hegyek, Burmáig, Észak-Afrika; Sárga: Ázsia, egész Amerika; Ausztrolid: Új-Zéland, Ausztrália.

Zsidó vallás alapítója: A zsidó vallásnak nincs olyan alapítója, mint a buddhizmusnak Buddha, a kereszténységnek Jézus vagy az iszlámnak Mohamed, mert a zsidó vallás magára a világ teremtô Istenére és Urára tekint föl.

A zsidó vallás ezért az atyák Istennel kapcsolatos tapasztalatainak továbbadásából, Isten szavainak, törvényeinek, ítéleteinek való engedelmességbôl és az Isten ígéretében való bizodalomból áll. Szent könyve: a Biblia, tanítások a Tórában és a Talmudban.

Iszlám vallás alapítója: Mohamed, Szent könyve: Korán. Szent helyei: Jeruzsálem, Mekka, Medina
Buddhizmus alapítója: Gautama Sziddhártha, Szent könyve: Tipitaka, VezetQje: a Dalai Láma, székhelye: Lhásza.

ENSZ fQtitkára: Pan Gimun ENSZ székhelye: Hága
MNB elnöke: Simor András közgazdász, Állami SzámvevQszék elnöke: Kovács Árpád

Nabukkó: földgáz vezeték, Töröországot kapcsolná össze Ausztriával
Kistigrisek: Szingapúr, Honkong, Korea, Tajvan

Euro: Az új közös pénz nevérQl a madridi csúcson (1995. december 15 16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét.

BUX: a budapesti értéktQzsde hivatalos részvényindexe (2008.11.28:12.201,21)
DowJones: New Yorki tQzsdeindex
FQbb kiviteli cikkek: gépipari eszközök és berendezések, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok, üzemanyag, és energiahordozók.

NépességfejlQdés szakaszai: I. szakasz: ipari forradalomig: óriási a születések száma, de nagyon magas a halálozások száma is. Higiénikus viszonyok miatt. II. szakasz: ipari forradalomtól az I.vh. végéig: az születések száma továbbra is nagyon magas, a halálozások száma radikálisan csökken. Népességrobbanás. Semmelweis Ignác, az anyák megmentQje.
III. szakasz: I.vh.-II.vh. születések száma csökken, halálozások száma kicsit csökken, NQi egyenjogúság, a gazdaság átalakulása, a nQk dolgoznak a háború alatt.
IV. szakasz: II. vh-tól: a születések száma tovább csökken, a halálozás nem változik. A nQk egyre több területen dolgoznak. Ez pedig nem fér össze a gyermekvállalással. Csökken az ország lakossága.

Károly Róbert tárnokmestere: Nekcsei Demeter, Q dolgozta ki Károly Róbert gazdasági reformjait.

Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben (ekkoriban Magyarország adta Európa aranykitermelésének 2/3-át). A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszqnt a bányászat királyi monopóliuma. A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán talált érclelQhelyet a földesúr kötelezQen felajánlotta a királynak, s érte cserebirtokot kapott.
Az egyházi és világi földbirtokosok tisztes haszonnal járó engedélyt kaptak a bányák föltárására. A kibányászott ércek után a bányavárosok vállalkozói bányajövedelmet (urburát)  a kibányászott arany egytizedét, a felszínre hozott ezüst és más fémek egynyolcadát – fizették, ami addig kizárólag a kincstárt illette meg. Ezután viszont az uralkodó csak a bányajövedelem kétharmadára tartott igényt, s a további egyharmad részt átengedte a földesúrnak.
A régi törvények az ország határán szedett be- és kiviteli vámot harmincadnak, az ország határ mentén szedett ilyen vámot pedig huszadnak nevezik. Károly Róbert bevezette a harmincadot, mely a külföldre kivitt (döntQen bor és szürkemarha), vagy behozott árukat vámolta meg. A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték.
Miután Károly Róbert megszüntette a kötelezQ pénzbeváltást (a pénz értékének csökkentésével járó idQnként pénzcserét, mai szóval inflációt) pótolnia kellett az ebbQl származó kincstári hasznot: a kamara hasznát. Az uralkodó ezért új adót vetett ki: minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni, fizetni kellett. Ezt a jobbágyok által fizetett adót kapuadónak nevezték, melyet a jobbágyok elsQ állami adójának tekinthetünk.
A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz" \o "Pénz" pénz rendszeres és kötelezQ beváltásából származott. A kamara haszna egyszerq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Infl%C3%A1ci%C3%B3s_ad%C3%B3" \o "Inflációs adó" inflációs adó jellegq jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. bertípusok: europid embertípus-fehér; mongolid-sárga; negrit-fekete; vedoausztrolid  Ausztrália, Új-Zéland; fehér+sárga  mesztic; fehér+fekete  mulatt; fekete+sárga  zambo; kreol-spanyol, portugál, dél-amerikai.

Felfedezések elQtt: Grönlandon: óskandináv(viking), eszkimó; Dél-Afrikában: hollandok (búrok), majd angolok; Feketék: Szudán, Dél-Afrika; Algéria: francia gyarmat; Fehérek: Urálig, le a Kaukázusig, Iráni hegyek, Burmáig, Észak-Afrika; Sárga: Ázsia, egész Amerika; Ausztrolid: Új-Zéland, Ausztrália.

Zsidó vallás alapítója: A zsidó vallásnak nincs olyan alapítója, mint a buddhizmusnak Buddha, a kereszténységnek Jézus vagy az iszlámnak Mohamed, mert a zsidó vallás magára a világ teremtô Istenére és Urára tekint föl.

A zsidó vallás ezért az atyák Istennel kapcsolatos tapasztalatainak továbbadásából, Isten szavainak, törvényeinek, ítéleteinek való engedelmességbôl és az Isten ígéretében való bizodalomból áll. Szent könyve: a Biblia, tanítások a Tórában és a Talmudban.

Iszlám vallás alapítója: Mohamed, Szent könyve: Korán. Szent helyei: Jeruzsálem, Mekka, Medina
Buddhizmus alapítója: Gautama Sziddhártha, Szent könyve: Tipitaka, VezetQje: a Dalai Láma, székhelye: Lhásza.

ENSZ fQtitkára: Pan Gimun ENSZ székhelye: Hága
MNB elnöke: Simor András közgazdász, Állami SzámvevQszék elnöke: Kovács Árpád

Nabukkó: földgáz vezeték, Töröországot kapcsolná össze Ausztriával
Kistigrisek: Szingapúr, Honkong, Korea, Tajvan

Euro: Az új közös pénz nevérQl a madridi csúcson (1995. december 15 16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét.

BUX: a budapesti értéktQzsde hivatalos részvényindexe (2008.11.28:12.201,21)
DowJones: New Yorki tQzsdeindex
FQbb kiviteli cikkek: gépipari eszközök és berendezések, élelmiszeripari termékek, nyersanyagok, üzemanyag, és energiahordozók.

NépességfejlQdés szakaszai: I. szakasz: ipari forradalomig: óriási a születések száma, de nagyon magas a halálozások száma is. Higiénikus viszonyok miatt. II. szakasz: ipari forradalomtól az I.vh. végéig: az születések száma továbbra is nagyon magas, a halálozások száma radikálisan csökken. Népességrobbanás. Semmelweis Ignác, az anyák megmentQje.
III. szakasz: I.vh.-II.vh. születések száma csökken, halálozások száma kicsit csökken, NQi egyenjogúság, a gazdaság átalakulása, a nQk dolgoznak a háború alatt.
IV. szakasz: II. vh-tól: a születések száma tovább csökken, a halálozás nem változik. A nQk egyre több területen dolgoznak. Ez pedig nem fér össze a gyermekvállalással. Csökken az ország lakossága.

Károly Róbert tárnokmestere: Nekcsei Demeter, Q dolgozta ki Károly Róbert gazdasági reformjait.

Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben (ekkoriban Magyarország adta Európa aranykitermelésének 2/3-át). A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszqnt a bányászat királyi monopóliuma. A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán talált érclelQhelyet a földesúr kötelezQen felajánlotta a királynak, s érte cserebirtokot kapott.
Az egyházi és világi földbirtokosok tisztes haszonnal járó engedélyt kaptak a bányák föltárására. A kibányászott ércek után a bányavárosok vállalkozói bányajövedelmet (urburát)  a kibányászott arany egytizedét, a felszínre hozott ezüst és más fémek egynyolcadát – fizették, ami addig kizárólag a kincstárt illette meg. Ezután viszont az uralkodó csak a bányajövedelem kétharmadára tartott igényt, s a további egyharmad részt átengedte a földesúrnak.
A régi törvények az ország határán szedett be- és kiviteli vámot harmincadnak, az ország határ mentén szedett ilyen vámot pedig huszadnak nevezik. Károly Róbert bevezette a harmincadot, mely a külföldre kivitt (döntQen bor és szürkemarha), vagy behozott árukat vámolta meg. A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték.
Miután Károly Róbert megszüntette a kötelezQ pénzbeváltást (a pénz értékének csökkentésével járó idQnként pénzcserét, mai szóval inflációt) pótolnia kellett az ebbQl származó kincstári hasznot: a kamara hasznát. Az uralkodó ezért új adót vetett ki: minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni, fizetni kellett. Ezt a jobbágyok által fizetett adót kapuadónak nevezték, melyet a jobbágyok elsQ állami adójának tekinthetünk.
A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz" \o "Pénz" pénz rendszeres és kötelezQ beváltásából származott. A kamara haszna egyszerq  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Infl%C3%A1ci%C3%B3s_ad%C3%B3" \o "Inflációs adó" inflációs adó jellegq jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Andr%C3%A1s" \o "II. András" II. András idejében például az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1222" \o "1222" 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémbQl, hanem  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCst" \o "Ezüst" ezüst és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9z" \o "Réz" réz bizonyos ötvözetébQl verték. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/14._sz%C3%A1zad" \o "14. század" 14. század során az érmék réztartalma évrQl évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt  tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelezQ jelleggel át kellett váltani az újabb veretqekre, a két érték különbsége a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nzver%C3%A9s" \o "Pénzverés" pénzverés költségein túl is jelentQs hasznot jelentett a kincstárnak.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1roly_R%C3%B3bert" \o "Károly Róbert" Károly Róbert megszüntette ezt a gyakorlatot és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1323" \o "1323" 1323-tól állandó értékq ezüstdénárt,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1325" \o "1325" 1325-tQl pedig jó minQségq aranyforintot veretett, mely 100  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=D%C3%A9n%C3%A1r&action=edit&redlink=1" \o "Dénár (megíratlan szócikk)" dénárral volt egyenértékq és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa" \o "Európa" Európa-szerte népszerq pénznek bizonyult.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1336" \o "1336" 1336-ban a kötelezQ pénzváltást is eltörölték.
A kiesQ inflációs adó jellegq bevétel pótlására közvetlen adónemet vezettek be. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Összege elQször 18, késQbb 20 dénár volt.
A kamara haszna nevqt, azaz a kapuadót  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s" \o "Hunyadi Mátyás" Hunyadi Mátyás  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1467" \o "1467" 1467-es pénzügyi reformja során bevezetett  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kir%C3%A1lyi_kincst%C3%A1r_ad%C3%B3ja&action=edit&redlink=1" \o "Királyi kincstár adója (megíratlan szócikk)" királyi kincstár adója elnevezésq, azaz a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%BCstad%C3%B3&action=edit&redlink=1" \o "Füstadó (megíratlan szócikk)" füstadó, másnéven  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%BCstp%C3%A9nz&action=edit&redlink=1" \o "Füstpénz (megíratlan szócikk)" füstpénz váltotta fel.

A kilenced a jobbágyok adója volt a középkori Magyarországon.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Lajos" \o "I. Lajos" Nagy Lajos király törvénye szerint minden  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Jobb%C3%A1gy" \o "Jobbágy" jobbágy köteles volt terményének kilencedik tizedét a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%B6ldes%C3%BAr&action=edit&redlink=1" \o "Földesúr (megíratlan szócikk)" földesúrnak adni (a tizedik tizedet pedig az egyháznak, ez volt a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Decima&action=edit&redlink=1" \o "Decima (megíratlan szócikk)" decima vagy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=D%C3%A9zsma&action=edit&redlink=1" \o "Dézsma (megíratlan szócikk)" dézsma). A földesurak különbözQ menyiségq árut szolgáltattak be a jobbágyoktól, így csábítva Qket földjeikre vagy jobban meggazdagodtak versenytársaiknál az adó csökkentésével, ill. növelésével. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését. A törvény a XIV. században lépett érvénybe, majd a jobbágyság megszqnésével a törvény is megszqnt. A terményt évente szedték be.

Mária Terézia Urbárium rendelete
A nemesség majorsági földjei után nem fizetett adót, csak a jobbágytelkek után adózott. A birtokosok a közös földek és a jobbágytelkek rovására növelték majorsági földjeiket, melyet robotmunkával mqveltettek meg jobbágyteherként. Így a majorság elQretörése veszélyeztette az uralkodónak fizetett adó alapját, és a robotteher is nQtt. Mária Terézia 1767-ben az Urbárium rendeletben: maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat, és rögzítette a majorsági és az úrbéres földek arányát Majorság: a földesúr birtoka, jobbágyokkal mqvelteti, az innen származó termény a földesúré, nem adóköteles. A jobbágytelkek: a jobbágy földesúrtól kapott szolgálati telke, cserébe Q mqveli a majorsági földeket (robot) adóköteles terület: a termény egy része a földesurat illeti, egy része az egyházat.

1351-ben az országgyqlés megerQsítette II. András 1222-es Aranybulláját azzal a változtatással, mely szerint az Qsi nemesi birtok fiúgyermek nélkül szálljon a legközelebbi rokonra és azok leszármazottaira. Ha ez a sor megszakadna, a birtok visszaszáll a királyra illetve a Szent Koronára, mint minden birtok és hatalom tulajdonosára. A király így akart gátat szabni a nemesség elszegényedésének, és az ország védelmi képessége meggyengülésének. Ez az Qsiség törvény lett az alapja a rendi alkotmánynak.

Mária Terézia igen buzgó katolikus volt, az eretnekektQl írtózott, a zsidókat sem szerette, meg is próbálkozott kitiltásukkal az ország területérQl, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert a gazdasági élet látta a kárát.
Minden buzgósága ellenére az egyházat állami kordában óhajtotta tartani. A pápai rendeleteket csak az Q engedélyével volt szabad kihirdetni, az egyházi bíróságok hatáskörét szigorúan egyházi ügyekre korlátozta. A szerzetesrendek külföldön székelQ fQnökeinek a birodalomba való látogatását megtiltotta, az egyházi ünnepek számát csökkentette.
Mária Terézia királynQ 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathelyt külön egyházmegyévé teszi. Területét a gyQri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyékbQl szakította ki. ElsQ püspökévé VI. Pius pápa engedélyével a rendkívül mqvelt Szily Jánost választotta.
Az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" \o "Ellenreformáció" ellenreformáció addigi térhódításait jó néven vette, a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Protest%C3%A1ns" \o "Protestáns" protestáns vallást nem tqrte, Magyarországon és Erdélyben azonban nem tudott változtatni a meglévQ vallási tolerancián

Széchenyi a programját elôször 1830-ban, a Hitelben fogalmazza meg. Mûvét a Taglalat által ért kritika miatt érthetôbb formában, magyarázatokkal kiegészítve 1831-ben adja ki Világ címmel. Végül 1833-ban megírja a Hitel pontokba szedett változatát, a Stádiumot, de ezt nem adják ki. Kossuth a saját reformelképzeléseit az általa 1841 és 1844 között szerkesztett Pesti Hírlap vezércikkeiben teszi közzé. Gazdasági kérdések közül egyetértettek feudális kötöttségek eltörlésében a gazdaság minden területén, ezzel lehetôvé tenni, hogy bárki szabad polgári tulajdonnal rendelkezzen. Egyetértettek a kilenced és az ôsiség eltörlésében. Széchenyi külön kiemeli még a Fiscalitas és a robot eltörlését is. Ezzel szemben Kossuth az állami támogatással végrehajtott kötelezô örökváltságot vette fel programjába, mert a Kölcsey-féle önkéntes örökváltság legfôbb akadályozó tényezôje a paraszt fizetésképtelensége volt. Kossuth a kettôs vámrendszer eltörlését követeli, Széchenyi csak annyit ír, hogy ez kedvezôtlen feltételeket teremt a magyar gazdaságnak. Kossuth védôvámok bevezetését javasolta. Kossuth a vasutat és a tengeri hajózást részesítette elônyben, addig Széchenyi egyaránt fontosnak tartotta az utak, hidak, vasutak építését, a folyami hajózást (ehhez folyószabályozások kapcsolódtak) és a mocsarak lecsapolását. Széchenyi létrehozta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesületét, valamint kiépülnek ennek fiókjai is. Széchenyi programja tartalmazza még a mezôgazdaság gépesítését és sokoldalúvá tételét is. Lényegesnek tartotta a bortermelés és a borkereskedelem fejlesztését, továbbá, angol mintára, a ló és juhtenyésztés elterjesztését, valamint a selyemhernyó tenyésztését is, ezáltal lendítvén föl a magyar selyemipart. Széchenyi alpította, kezdeményezte, építtette, : Lótenyésztô Egyesület, késôbb lóversenyeket is rendeznek Nemzeti Casino, fiókszerveinek kiépítése Állattenyésztô egyesület Duna Gôzhajózási Társaság, megkezdôdik a Vaskapu hajózhatóvá tétele, késôbb télikikötô Pest- Budán, balatoni gôzhajózás beindítása, óbudai hajógyár Magyar Gazdasági Egyesület, gyárak, gôzmalmok (pl. Sopron) is épülnek Pesti József Gôzmalom, alkatrészellátására a Ganz- gyár Lánchíd ,Tisza-szabályozások Várhegyet átszelô Alagút Ezeken kívül kiépül még a Bécs-Sopron vasútvonal, valamint megalapul a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesülete is. Kossuth kezdeményezésére létrejöttek: Ipari kiállítás a magyar és a külföldi ipar összehasonlítására Védegylet a hazai ipar pártolására Pest-Vác vasútvonal Pest-Szolnok vasútvonal Kiépül még a Bukovár-Fiume vasútvonal is.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 1. óra 11.05-1 14. a munkapiac xii fej0001 19. század 7. algoritmus ásványtan atombomba bácsó sándor biztonság bodlaki tamás economic policy építésszervezés 1 érzékelő eu fehérje filozófia tételek fizika fizika1 fmea gamf gazd.töri gazdaságtan gazdaságtörténelem gazdinfo geodézia házi jövedék képlékenyalakítás kiállítás könyv környezet és társadalom művészettörténet német felvilágosodás önkormányzat példasor v prax stratégiai menedzsment szerep szervezeti szerződés szociolingvisztika termelés török vetőmag vizsgazh zárthelyi zsidó zsidó kultúra