Descartes és az újkori filozófia

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaGazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai KarGazdálkodási és menedzsmentFilozófiaDescartes és az újkori filozófia

Az újkori filozófia
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Renesz%C3%A1nsz" \o "Reneszánsz" reneszánsz korát fontos találmányok és a felfedezések jellemzik, ami a filozófiában is jelentQs változásokat idéz elQ: a hajózási technika fejlQdése bQvíti a világ leírásáról való elképzeléseket.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikolausz_Kopernikusz" \o "Nikolausz Kopernikusz" Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus világképet,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg" \o "Johannes Gutenberg" Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást. FejlQdött a kereskedelem és a pénzgazdaság, ami társadalmi fordulatokhoz vezetett. MegdQlt az egyház uralma a filozófia felett, megjelent a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Humanizmus" \o "Humanizmus" humanizmus eszméje. E kor eszményképe a „homo universale” azaz a minden téren képzett ember.
A 17- és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. századok a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" \o "Felvilágosodás" felvilágosodás századai voltak. A kor klasszikus definícióját  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Immanuel_Kant" \o "Immanuel Kant" Kant adta meg: „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. A kiskorúság arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" \o "Felvilágosodás" felvilágosodás korának két nagy filozófiai irányzata volt: a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Racionalizmus" \o "Racionalizmus" racionalizmus és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Empirizmus" \o "Empirizmus" empirizmus. A racionalizmus azt mondta ki, hogy a valóság a gondolkodás tiszta elveibQl megismerhetQ. A világ logikus rendje lehetQvé teszi annak megismerését, ezért a matematika módszereivel leírható. Ennek az eszmének egyik fQ képviselQje Descartes. Az empirizmus szerint a megismerés csak az érzéki tapasztalat útján lehetséges. A felvilágosodás korában a politikafilozófiát a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus" \o "Liberalizmus" liberalizmus jellemzi a Laissez faire, laissez passer (Engedjétek csinálni, engedjétek haladni).
Descartes metafizikára, fizikára, orvostudományra és etikára osztotta a filozófiát; a metafizika tárgyának pedig az emberi megismerés elsQdleges princípiumait tekintette .
Az emberi tudást teljesen új szempontból vizsgálta meg. A kételkedésbQl indult ki, elveti a tekintélyt és mindenben kételkedik amit ésszel belátással nem tud alátámasztani. Mindenben kételkedik van e testem, van e világ? Hiszen ezeket is az érzékekkel tapasztaljuk, melyek becsaphatnak minket.

Cogito, ergo sum  Test és lélek
Descartes filozófiájának kiindulópontja az volt, hogy az ismeretek (a különbözQ oktatási intézményekben tanítottak) nem feltétlen igazak: "... tanulmányaimnak nincs más haszna, mint az, hogy mind jobban beláttam tudatlanságomat." (Értekezés a módszerrQl I.)
Mivel a filozófiának a tudományok alapjául kell szolgálnia, ezért egy új típusú filozófiát kell kidolgozni, amely segít eligazodni a gyakorlati dolgainkban, és amely elméleti és módszertani vonatkozásokban is egységes. A filozófiának (melyet egy olyan fához hasonlított, amelynek gyökere a metafizika, törzse a fizika, koronája az etika, az alkalmazott mechanika és az orvostudomány) "az igazság megismerése elsQ okai szerint".
Az új módszer alapja a módszeres kétely, azaz minden ismeret kritériumaként négy feltételt támasztott, amelyet a következQ négy szabályban foglalt össze:
csak világos és határozott ismeretek fogadhatók el igaznak. Ez az ész természetes igazsága, azaz az ésszerq intuíció alapján körvonalazható.
a tanulmányozás eredményessége érdekében a vizsgálódás során felmerülQ minden problémát bontsuk a legalapvetQbb összetevQkre. (A cél: a tudás kiinduló elemeinek felmutatása)
A racionális megismerés során a legegyszerqbb, elemi dolgok felQl kell haladni az összetettebbek felé.
Mindenütt teljes felsorolásra és általános áttekintésre kell törekedni. (Ez egyfajta teljes indukció, mely teljessé teszi a dedukciót, azaz a racionalista filozófia logikai módszere.)
Az 1.szabálynak megfelelQen Descartes igyekszik elQítéletektQl és paradigmáktól mentes igazságra mint kiindulópontra lelni, ezért kétségbe von minden eddigi ismeretet. De kételkedésének célja nem az ítéletek felfüggesztése, hanem a kétségbevonhatatlan támpont megtalálása.
A kételkedés szinte minden eddigi állításra kiterjed, kivéve a kételkedés tényét, s mivel aki kételkedik, az gondolkodik, s aki gondolkodik, az létezik is: Cogito ergo sum, azaz: Gondolkodom, tehát vagyok.
Így Szent Ágostonhoz hasonlóan a csalóka érzékletek helyett, a gondolkodó Ént helyezi filozófiájának fundamentumává, s ezeket a racionalista filozófia alaptényezQjévé, a gondolkodást teszi meg.
Ezt követQen Descartes olyan eszméket tételez fel, amelyek nem származhatnak a tapasztalatból és a képzeletbQl, hanem ezek "velünk született eszmék", ilyen a lét, az Isten, a szubsztancia fogalma.
Azonban hogy elkerülje a tudat önmagába zárkózásának a veszélyét, feltételezi és egyúttal bizonyítja is Isten létét, azét az Istenét, melyet maga a szubjektum nem tud önmaga képzeteként megalkotni, mivel Isten végtelen, a szubjektum pedig véges. Ezáltal a végesbQl, az okozatból az ontológiailag tökéletesebb okot, a végtelen, abszolút Istent mint velünk született eszmét mutatja ki. Ily módon a külvilág és az Én közti szakadékot is áthidalja.
A racionalizmusban a gondolkodó Énnek a középpontba állítása mellett Descartes a szubsztancia új szempontú feltüntetésével új távlatokat nyit, egyúttal több évtizedes vitákat inspirálva. A szubsztancia nála is mindentQl független, amely saját létezéséhez semmi más dologra sem szorul. (A szó eredeti értelmében ez csak Isten lehet, hiszen minden más az Õ alkotása.) A természet szubsztanciáit viszont megnyilvánulásuk alapján Descartes két csoportba osztja:
res cogitans: (gondolkodó dolog): független a testtQl, oszthatatlan, nincs kiterjedése, benne egybeesik "a szellem, illetve a lélek, illetve az értelem, illetve az ész."
res extensa (kiterjedt dolog): a res cogitans ellentétpárja, kiterjedt, osztható, anyagi jellegq, jellemzQje az állandó változás -s ennélfogva a fejlQdés is.
Közös vonásuk, hogy mindkettQ örök, és az IstentQl származik. A két csoport között mechanikus kapcsolatot tételezett fel, az állatokat is mechanikus szerkezetnek tekintette. Az emberben viszont a két csoport (a test és a lélek) ugyan szintén különbözik, de a tobozmirigy összekapcsolja a mqködésüket.
Descartes kortársa, Elizabeth, Hollandia királynQje azonnal rámutatott egy problémára: hogy lehet elkülöníteni a nem-materiális énemet, ami irányít, a materiális testtQl? Talán Descartes egy okos kettQs játékot játszott. Egy olyan korban élt, ahol a tudomány rohamos fejlQdésnek indult, de az eretnek gondolatok veszélyesek voltak. A filozófiájával talán az egyházat akarta megnyugtatni, hogy a lélek az egyház sajátja és kutatások felett helyezkedik el. A testet, pedig nyugodtan a tudósokra hagyhatják.
Descartes szerint az emberi tudat láthatatlan, de ideggyógyászok mégis felfedezték az agy alkotó funkcióját.
Mi mégis inkább olyanok vagyunk, mint gépek, egy központi én tudat nélkül. A legtöbb bizonyíték olyan emberek esetébQl származik, akiknek speciális agykárosultságuk van. Vannak ugyanis olyanok, akik elveszítették ama képességüket, hogy emberi arcokat ismerjenek fel. Vagy olyanok, akik nem látnak, mégis meg tudnak nevezni tárgyakat. Az idegtudomány ellen szóló egyik érv szerint nem mondhatom azt, hogy az agyam kényszeríttet rá, hogy ezt tegyem és ez által például felmenthetnénk magunkat bármely bqncselekmény alól.
Az ötödik elmélkedésben ösztönzést kapunk arra, hogy kialakítsunk bizonyos ideákat, bizonyos matematikai szabályokat vagy akár még Isten ideáját is azokkal a levezetett állításokkal együtt, amelyek ebbQl az ideából fakadnak. Ilyen állítás például az is, amely alapul szolgál Isten létezésének a priori, Kant óta ontológiainak nevezett bizonyításához: a létezés hozzátartozik Isten lényegéhez.

Kételkedés Descartes elméletében

Heickman István véleménye szerint két feltétel szükséges a következtetés levonásához, itt azonban csak egy van. Feltevés, feltétel: gondolkodom. Megállapítás: tehát vagyok. A második feltétel hiányzik, és ott ennek kellene állni: „Aki gondolkodik, az van.”
Descartes a kritika módszerét úgymond ímmel-ámmal használta. Mikor azt mondja, hogy „Én egy olyan dolog vagyok, amely gondolkodik”, akkor már kritika nélkül alkalmazza azt a kategória – apparátust, amelyet a skolasztika állított fel. Nem bebizonyított részérQl, hogy a gondolathoz gondolkodó is kell.
Caterus azt veti Descartes szemére, hogy pusztán abból, hogy világosan és elkülönítetten belátom, hogy egy dolog különbözik valami mástól, egyáltalán nem következik, hogy ez a két dolog reálisan is különbözik egymástól.
Ugyanis képes vagyok különbséget tenni az Isteni könyörületesség és igazságosság között. De ebbQl még nem következik, hogy Istenben ezek reálisan különböznek.




Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az az ember, aki nem gondolkodik, vagy az az ember, aki esetleg szellemi fogyatékos, nem létezik? MásrészrQl, honnan tudhatom azt, hogy abban az emberben, aki mondjuk éppen velem, beszélget ténylegesen, van e lélek, vagy csak egy gépezet. Vagy vegyük az emberszabású majmok esetét. A tudomány mai állása szerint bebizonyított, hogy Qk is képesek tanulása, beszédre (kézjelekkel).

Összegzés
Descartes, ha a mai korban élne és tudna minden tudományos vívmányról: például az agykutatásokról, akkor bizonyára más módot választott volna a lélek létezésének bebizonyítására és arra, hogy ez teljesen független a testtQl. De az is lehet, hogy nem igyekezett volna annyira bebizonyítani a lélek létezését, mivel manapság már nincs eretneküldözés.

Descartes: Értekezés a módszerrQl
Heichman István: Bizonyos  e az, hogy mindenben kételkedhetünk? http://www.c3.hu/~prophil/profi004/HEICHMAN.html
TQzsér János: Játékok és nyelvjátékok. Kávé Kiadó, 2001. p.:133-134

 PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

19. század 2008 tavasz 6. gyakorlat 7. 8. adatgyűjtés állampolgári ismeretek architekturak atombomba bencze bibó bio biotechnológia civilisztika de-avk dia dosztojevszkij éptöri ii etnikai kisebbség eu agrárpolitikája filozófiai antropológia fizkém fmea forgó mozgás gamf információ kafka kémia kéregedzés kötelező olvasmány kőzetek közgazdaságtan kultur lophotrochozoa menedzsment merőpiac mikrobiológia minden pápai pcd stratégiai menedzsment szerves kémia szótár tájékoztató tartály tengely urbanisztika vizsgához vizsgatételek white