10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követői
Országok listája
HungarySzegedi TudományegyetemJuhász Gyula Pedagógusképző Karének-zeneAz Iskola és Az Iskoláztatás VáltozásaiVizsgák10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követői
2008.12.15 02:01:57
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követQi
Johann Friedrich Herbart (1776 1841)
Gyermekkorában magánoktatásban részesült
Jogot tanul a jenai egyetemen
Három évig Bernben magántanítóskodott
Pestalozzit is meglátogatta Burgdorfban
1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába költözött: egyetemi karrierjére készült
Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdQdött a Göttingenben.
Itt jelent meg 1806-ban elsQ nagyjelentQségq pedagógiai tanulmánya, az Általános Pedagógia (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der Erziehung abgeleitet)
1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a filozófia és pedagógia professzorának, ugyanoda, ahol egykor Kant is tanított.
Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai
pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott
erkölcsös ember nevelése, akinek akarata és tettei összhangban vannak az erkölcsi eszmékkel. Öt ilyen erkölcsi eszmét, értéket különböztet meg:
Ha összhangban van ezzel akkor ez az eszme valósul meg: Azok következményeivel a méltányosság, törvény a jog, mások érdekei a jóakarat, eddigi cselekedetek a tökéletesség, egyéni meggyQzQdés a belsQ szabadság
A lélektani háttér: A létezQ világ két nagy területre osztható
a reálé -k világa és 2. a jelenségek világa: A reálé szellemi természetq, oszthatatlan változatlan lényeg, kvalitatív atom. A reálék mechanikus mozgást végeznek. a lélek is egy reálé képzet tudatküszöb és tudatmezQ, felejtés reprodukció, akarat, figyelem sokoldalú érdeklQdés.
A nevelés tudománya
a nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása
a nevelésnek három egymásba fonódó szakaszát különíti el:
a kormányzást (Regierung): célja a gyermekre jellemzQ féktelenség, heveskedés megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése Herbart a nevelés következetes alkalmazásával rendet kíván teremteni a gyermek lelkében a kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégsQ esetben a testi büntetésa gyerekkel való beszéd a kormányzás szakaszában hideg,
az oktatást (Unterricht): A gyermekek képzetállományának gyarapítása akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti. NevelQ-oktatás gyermek érdeklQdése Herbart az érdeklQdés két körét különbözteti meg: A "megismerés köre": érdeklQdés az ismeretek iránt: empirikus érdeklQdés:konkrét tárgyakra, spekulatív érdeklQdés: elméleti kérdésekre, esztétikai érdeklQdés: esztétikai jelenségekre irányul A "részvét köre": érdeklQdés az emberi kapcsolatok iránt: szimpatikus érdeklQdés: egyes emberekre, szociális érdeklQdés: közösségi kapcsolatokra, vallási érdeklQdés: túlvilági kapcsolatokra irányul. Az egyes érdeklQdési körökhöz különbözQ tantárgyakat rendel empirikus: természetrajz, földrajz, kémia, fizika spekulatív: matematika, nyelvtan, logika stb. esztétikai: irodalom, mqvészetek stb. szimpatikus: anyanyelv, idegen nyelvek stb. szociális: történelem, társadalmi ismeretek stb. vallási: hittan. Az oktatás fogalmának tárgyalása közben fejti ki a formális fokhj ¦ Æ Þ ^
`
]
^
¸
¹
$
%
8
M
P
X
a
i
¹
º
»
Ñ
ß
à
á
é
î
ð
þ
< X \ ¤ ¦ Ê Ð >úü fj¤¦ÖÚ
óëàÒàÒàëàëàëàëàëàëÒàëÒàÒàĹëàÒ®¹àÒ¹àÒ¹àÒ¹à àëàëàëàëàëàëàëàëàëàëh¬ðhjC5\mH sH hjC6]mH sH hjC5\mH sH h
hjC5\mH sH h
hjC6]mH sH h
hjCmH sH hjCmH sH hjChjC5mH sH ?hj´ B Þ
ú
Á
ò
¦ $\PÄ|óêêÝÝÝÝÝÝÝÝÝÐÐÃöÐÃö
&
F7$8$H$gdjC
&
F7$8$H$gdjC
&
F7$8$H$gdjC
&
F7$8$H$gdjC 7$8$H$gdjC
$7$8$H$a$gdjCN9þXZÊÜÞò4Pj¨ªÂÄÈàú^`ØÚN P þ ~øú°dj®° z|ÊÌ"$VX´¶ ,púüVX¢¤úü\^|äæ&"&&&&&õíõßÔßÔßõßÔõíõßíõíõíõíõíõíõíõíõßíõíõíõíßÔõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõíõÒõíõíU hjC6]mH sH h
hjC6]mH sH hjCmH sH h
hjCmH sH Sozatok elméletét. Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsQfoka van: az elmélyedés (Vertiefung) és az eszmélkedés (Besinnung). MindkettQnek van egy nyugvó (statikus) és egy haladó (dinamikus) szakasza. A világosság foka ) A tanító bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit. Statikus elmélyedés b - asszociáció foka ) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzák a tudat már meglévQ képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek asszociáció révén kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az elmélyedés dinamikus szakasza c - rendszer foka ) Az asszociációkkal megerQsített képzetcsoportok kapcsolatba lépnek a tudatmezQn már meglévQ képzetcsoportokkal. Ez a statikus eszmélkedés d - módszer foka ) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a tudatmezQt: az új képzetcsoportot összehasonlítás, alkalmazás és gyakorlás révén ütköztetjük a már rögzült képzetcsoportokkal.
a vezetést (Zucht): oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés teljessé válik az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben az erkölcsi belátást, az etikai meggyQzQdést.
Hatása: csak halála után, a század második felében kezdett kibontakozni.
középiskolák pedagógiai gyakorlata, pedagógiája igen jelentQs állomása a nevelés történetének
Herbartizmus és korszellem
a kritika középpontjába
Johann Friedrich Herbart (1776-1841) és követQi által mqvelt pedagógia került
bizonyos elemeit kiragadták az összefüggések rendszerébQl, s azokra alapozva utasították el az egész rendszert
hasznos állampolgár: protestáns aszkézis-felfogás
világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a korszellembe
Herbart pedagógiája: Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlathoz
A XIX. század ötvenes, hatvanas évei:
gazdasági fellendülés, a gyors expanzió => klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság '61 türelem és a kitartás)
A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek
Herbart sikerének titkai
Herbartnál magát a nevelést is a protestáns-puritánus életelv szabályozza
viselkedését belsQ kontroll szabályozza
a gyermek számára a tanár a modell, viselkedési minta, példamutató emberi tartást kívánt meg a nevelQtQl.
formális fokozatok
Herbart hatékony pedagógiát alkotott
Új életérzés születik
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-12-15 00:27:26
- 2008-12-15 02:55:16
- 2008-12-15 03:01:16
- 2008-12-15 00:26:35
- 2008-12-15 02:00:57
- 2008-12-15 01:11:11
- 2008-12-15 00:28:39
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
