Pszichológiai antropológia

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaPszichológiai Antropológia I.Pszichológiai antropológia

Pozsonyi Márta
Szaktanár





A NEMI SZEREPEK KIALAKULÁSA RÉPÁSHUTÁN

Pszichológiai antropológia I.  Házi dolgozat





Készítette: Tóth Judit Gabriella
Kulturális antropológia szak
LevelezQ tagozat, MA.
Neptunkód: gn0x8l
 HYPERLINK "mailto:toth.judit.gabriella@gmail.com" toth.judit.gabriella@gmail.com

A nemi szerepek tudományos háttere

Míg a nemi statusunk genetikailag meghatározott, vagyis vagy XX vagy XY nemi kromoszómával születünk, addig a nemhez tartozó pszichológiai, szociológiai szerepünk hosszú folyamat során alakul ki. A gyerek az interakciók segítségével azonosul a biológiai nemével, majd az ehhez tartozó pszichológiai szerep erre épül rá. A nemi szerep a kultúra terméke. Minden kultúra a férfiak és nQk közötti biológiai különbséget kiszínezi az emberi tevékenység szinte minden területét átható szokások, hiedelmek, merev normák sokaságával. A társadalom íratlan szabályokkal, elvárásokkal határozza meg, hogyan kell egy kislánynak, kisfiúnak, majd késQbb egy nQnek illetve férfinak viselkednie, milyen személyiségjegyekkel kell rendelkeznie, milyen szerepeket tölthet be. A kultúra által az adott nemhez megfelelQnek tartott viselkedések és tulajdonságok elsajátítása a nemhez való igazodás.
A szociális tanuláselmélet a nemhez igazodó viselkedéseket úgy kezeli, mint minden egyéb viselkedést, nem feltételez semmilyen sajátos pszichológiai elvet vagy folyamatot annak magyarázatában, miként igazodnak a nemüktQl elvártakhoz a gyerekek. Egyszerqen azt állítja ez a teória, hogy a gyerekeink azt tanulják meg, amit a környezet, a kultúra jutalmaz, illetve elkerülik, amit büntet. S mivel a nem az, ami alapján a kultúra jutamaz és büntetéseket osztogat, így igazodik a gyerek a saját neméhez. Sokféle megfigyelés, adat támasztja alá a szociális tanuláselmélet magyarázatát. A szülQk valóban különbözQképpen jutalmazzák, illetve büntetik a nemeknek megfelelQ, vagy azzal ellentétes viselkedéseket, ugyanakkor Qk maguk az elsQ minta a gyerekeik számára. Már a csecsemQket is másképp öltöztetik, más játékot kapnak attól függQen, hogy fiúk-e vagy lányok. Óvodáskorúak megfigyelésekor azt találták, hogy a szülQk megjutalmazzák lányukat az öltözködésért, a táncolásért, babázásért, míg bírálják, megszidják a játékok szétszedéséért, szaladgálásért, ugrálásért. Ezzel szemben a fiúkat megdicsérik építQkockával való játszásért, autózásért, de bírálják, ha babáznak, vagy ha segítséget kérnek.
A kognitív elmélet azzal foglalkozik, hogyan alakul ki a nemi identitás, és nem azzal, hogy miképpen sajátítja el a gyerek a saját nemének megfelelQ viselkedéseket a jutalmak nyomán (szociális tanulás). Maga az identitás lassan fejlQdik, kb.2 és 7 éves kor között. Az ilyen korú gyerekek túlnyomórészt a vizuális benyomásaikra hagyatkoznak, így például a legtöbb 4 éves gyerek szerint a nem (szexus) megváltoztatható, például, ha átöltözik; míg a 6-7 évesek döntQ többsége szerint már nem. Azt is nehéz megválaszolniuk a kicsiknek, hogy ha felnQnek, anyukák vagy apukák lesznek-e. Az elmélet azt állítja, hogy 2-2 és fél éves korban belép a képbe a nemek különbségeinek tudatosulása, vagyis a nemi identitás döntQ szerepet játszik a nemhez való igazodásban.

A nemi szerepek kialakulása Répáshután

Répáshuta egy 558 lelket számláló borsodi kis falucska a Bükk erdeiben, ahol 291 szlovák és 267 magyar ember él egy közösségben és biztosítottnak látszik az egyensúly a két kultúra és a két nyelv között. 2006-2007 között résztvevQ megfigyeléssel végzetem szakdolgozati kutatómunkát a faluban. Akkor arra voltam kíváncsi, hogy a szlovák emberek hogyan gondolkodnak saját hovatartozásukról, miként képezQdik le bennük nemzeti és nemzetiségi identitásuk, milyen tudást, ragaszkodást és cselekvési irány képvisel számukra. Munkám során nem csupán szlovák, de magyar családokkal is kapcsolatba kerültem. Jól megfigyelhetQ volt nemi szerepek fejlQdése a gyermekeknél, melyet nagyban befolyásolt a családi szocializációs színtér és a nemzetiségi identitástudat.
A répáshutai gyerekeknél az identitásképzés bonyolult feladat, mind a szlovákok, mind a magyarok esetében. Ahol egy nemzetiségi csoport értékei, meggyQzQdése és szokásai eltérnek az adott társadalomtól, a nemzetiségi fiataloknak két különbözQ identitást kell összeegyeztetniük: az egyik saját kulturális örökségükön alapszik, míg a másik a magyar kulturális örökségen. A faluban a szlovák identitástudat dominál, ezért fQleg a magyar gyerekek azok, akik gyakran elQítéletekkel találkoznak, amely megbonyolítja a feladatukat.
A nemi szerepek kialakulása egy kis eltérést mutat a szlovák és a magyar családok esetében. Ez azokban az identitásmintázatokban nyilvánul meg, melyek sajátságos érzelmi megterhelést és viselkedéses forgatókönyveket, cselekvéseket rejtenek magunkban. Répáshután azonnal szembetqnQ, hogy míg a szlovák szülQ szinte konzervatívan szigorú, addig a magyar elég engedékeny.
A gyermek a családi interakciók segítségével azonosul szerepével. A nemre jellemzQ viselkedésformák tanult magatartásmódok, amelyeket a környezetének az irányításával sajátít el az egyén. FejlQdése során a gyermek empátiás képessége segítségével éli bele magát környezetének érzelmi, hangulati állapotába, mely a késQbbiek során meghatározza kommunikatív és interaktív viselkedésformáit. Az empátiás képesség lehetQvé teszi az azonosulást a legfontosabb modellel, a szülQvel. Répáshután a többgenerációs családmodell a jellemzQ, ahol nem csupán a szülQk, hanem a nagyszülQk is példaként szolgálnak. Sok családnál a nagymama a vezér egyéniség: a gyermekek számára egyszerre jeleníti meg a szeretett személyt és az agresszort is. A kislányok szívesen azonosulnak vele, hiszen a nagymamának hatalma van és ez motiváló a számukra.
A pszichoszexuális fejlQdés egyik legfontosabb bázisa az anya-gyermek kapcsolat. Répáshután sok édesanya dolgozik, és a nagymama veszi át a szerepét. A nQk életében sokszor a családi élet és a karrier dilemmája okoz szerepkonfliktust. A családi élet, az anyaság és a karrier dilemmájának a feloldása összefügg a házastársi kapcsolat minQségével. Sokszor a nem kiegyensúlyozott házasságban a karrierjében s<ˆŒò ¾ À 


3
4
5
6
<
X
Y
Z
`
n
_
a
œ
§
¹


¼
$ < R X ’ þ >nÚÜöêáöÓöÅö±Å£Åö—‡xnxjxnxjxjfxjxfxjxjbhj-}hÒCOhcUPhcUPhcUP\]

hcUPhcUP hcUPCJaJ h$!‘CJaJ h’ÜCJaJh’Üh’Ü5CJ$aJ$hO&_h’Ü0J5CJ$aJ$&jhO&_h’Ü5CJ$UaJ$jh’Ü5CJ$UaJ$h
oüh’Ü5>*CJ$aJ$h’Ü5CJ(aJ(h’Üh’Ü5CJ(aJ(h’Ü5CJ$aJ$&2468:<ŠŒèêìîðò4 n š ¾ 5
6
Y
Z
÷÷÷÷÷÷÷ììììááááááááááìÙ dhgd$!‘
$dha$gd’Ü
$dha$gd’Ü dhgd’ÜÞj(kýýZ
ÜØÆÈ--þ$)þ+v2HØLQ,ZðáÒÇÇÒ¸©©©š€€ $„Ädh`„Äa$gdÅ"#
$dha$gdÅ"# $„Ädh`„Äa$gdî $„Ädh`„Äa$gd8y› $„Ädh`„Äa$gdÜ1à
$dha$gd`S $„Ådh`„Åa$gdZU» $„Ådh`„Åa$gd_Þ $„Ådh`„Åa$gdj-} ÜàR’'GPX‡£áâ @ l v ¾ Ú 8LŒª¾þf¦â"lÖÚÜüœ àjª28HP˜HlvÚ*j ªÄÆ--° ü$þ$ùïùëùëçëùãßùëùëùßëùëùëùëùëùëùëùÛ×ùÍùÉù×ù×ùÂùÂùÉùÉù×ù×ù×ù¾ùº²®ª¦¢h’Üh8y›h üh`S h`SCJaJhÃ,h
oü

hÃ,hZU»hÃ*-hZU»hÃ,\]hZU»h_ÞhÒCOhôAõh1qyhj-}hj-}hÃ,\]

hÃ,hÃ,@þ$Ô%))Ò)þ+v23H3Z3 3 5BÞCHH‚JšJèJüJKLKÖLØLhM0P4P6P@PzP QQÞS:UxV†VÔVW.W4WlWøW
XXJX´XôX,Z~[€[‚[–[˜[š[Ü[‚`„`üøüøôøðìèìäâäìðÞÚÖÚÖÚÖÒÞÎÒÎÒÇÒÇÿû´°´°»´»´»´»´Ãά£—“è“èhãhSÃhSÃ5CJaJhSÃ5CJaJhSÃhq}f

hÃ,hÖYèhÖYèhÞB¢h6m

hÅ"#hÅ"#hßTºhÅ"#hóBhôAõhg*KUhz\³h»nJh?
nh´#¤h4sh¡*Mh8y›8ikeres feleség szorongást él át nQi szerepelvárásai és a férfias helytállást igénylQ pálya ellentmondásai következtében. Másik zavarforrás a nagymama, aki az Q szerepében tündököl, mert neki kevés ideje jut a gyereknevelésre, az anyaságra. A faluban való tartózkodásom során felfigyeltem egyfajta szeretet-éhségre. A gyerekekben egyértelmqen kikristályosodik az a pszichológiai felismerés, hogy aki engem szeret, az etet engem vagy aki engem etet, az szeret engem . Ezt a szerepet, azaz, aki enni ad, a nagymama tölti be. Láttam nem egy serdülQ fiút, aki orális mohósággal igyekeznek kompenzálni óriás világfájdalmukat, melynek következménye a súlygyarapodás. A pubertáskori elhízás pedig gátolhatja a késQbbi társas kapcsolatok kialakulását, kommunikációs zavarokhoz vezethet.
A nemi szerep öntudatlan kondicionálásához mindenképp az anyától származnak az elsQ hívó ingerek. A nemi státusz anya és lánya között azonos, anya és fia között különbözQ. Úgy gondolom, hogy egy nQ nem csupán anya, hanem partnerérQl szívesen gondolkodó lény a családban, anélkül, hogy ezt tehernek érezné. Ez az oldala elfogadja a férfit olyannak, amilyen, nem akarja megváltoztatni, feltétel nélkül szereti. Egy anya alakja tele van tápláló, védelmezQ, gondoskodó tulajdonsággal. Árnyoldala, hogy Q a birtokló, mohón megzabáló és romboló, sötét uterus, amely a férfit az életbQl a halál felé vonszolja.
Nem jártam olyan családnál, ahol különösebben érezhetQ lett volna, hogy a nQ anyai érzelmekkel közeledik a párjához. Ez a magatartásforma egyaránt megnyilvánulhatna mind a hétköznapi, mind a szexuális életben is. Ennek látszólagos hiánya késQbb negatívumként jelentkezhet majd a gyermek életében. Természetesen nem kizárt, hogy esetleg a nemi életben ez megvalósul, de az intim szféra területén nem jelenhet meg az antropológus. A szülQi reakciók emléknyomai a szexualitás tiltott, tabu voltát erQsíthetik a késQbbi években, felnQttkorban.
Répáshután a nemi szerepek kialakulását kívánják a családok azzal elQsegíteni, hogy a kislányokat a házimunka szeretetére nevelik, míg a fiúkat vadászni viszik a Bükkbe. A lányokban önkéntelenül és tudatosan is a nQi tulajdonságokat igyekeznek erQsíteni. Nekik jobban elnézik a nyafogást, vagy a túlzott érzékenységet, amit a fiúktól egyáltalán nem tqrnek el. Férfinak lenni olyan identitást jelent, amely nemcsak a biológiai különbségen alapszik, hanem a két nem közötti szerepmegosztáson és az ezekhez tartozó különbözQ értékeken. Másképpen bánik mind az anya, mind az apa az ellenkezQ nemq gyermekével. Változó, hogy ki melyik gyermekével tölt együtt több idQt, és mit csinálnak ezalatt. A szülQk mind verbálisan, mind fizikailag többet büntetik a fiúkat. A fiúk például több figyelmet követelnek környezetüktQl, és eleve nagyobb fizikai agresszióval rendelkeznek, mint a lányok. Számomra világosan látszott, hogy a szülQk a gyerekeikhez sztereotip elvárásokkal közelednek. Közülük is inkább a papák, és fQleg a fiúkkal kapcsolatban rendelkeznek merev sztereotípiákkal. Ennél talán maguk a gyerekek követelik meg jobban a hagyományos nemi szerepviselkedéseket.
Répáshután a fiú hallgatólagosan az apja fia, a lány pedig az anyjáé nemzetiségtQl függetlenül. Szorosabb is a kapcsolatuk és az identifikációs alkalmak is gyakoribbak.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy az egyes nemekhez tartozó különbözQ szerepek közvetlen és közvetett tanulása, a szocializáció, a legkorábbi gyerekkortól kezdve folyik és életünk majdnem minden aspektusában megnyilvánul. A kisfiúk és a kislányok játékai közötti különbség, az otthonukban látott szerepminták, szokásos fiatalkori tevékenységeik, késQbb a munkaerQpiac elvárásai mind ugyanarról szólnak: a férfiaktól azt várják, hogy építsenek és romboljanak, míg a nQktQl, hogy gondoskodjanak mindarról, ami az élet e két pólusa, a kezdet és a vég között van. Ezt a különbséget létre kell hozni, nem születésünktQl vagyunk ilyenek.
Répáshután a nemi szerepre tudatosan nevelik a gyermekeket. Az egészséges szexuális fejlQdéshez a környezeti ártalmak elkerülésére is szükség van. Ehhez hozzátartozik az is, hogy igyekeznek a szülQk bizonyos határokat kijelölni a fiatalok számára. Répáshután odafigyelnek arra, hogy a nemiséget körülvevQ hitekkel-tévhitekkel teli kultúra szövevényeit hogyan sajátítják el a gyerekek, még azt is meg akarják tanítani a felnQttek a következQ generációnak, hogy a férfiak és nQk közötti különbség annyira fontos, hogy egyfajta szemüvegként kell használni, ezen keresztül kell tekinteni mindent. A szülQk nemcsak közvetlenül tanítják a nemi sémákat, hanem viselkedésükkel, attitqdjükkel is.




Bibliográfia:

Buda Béla: A szexualitás lélektana. Budapest, 1997.
Cole, Michael  Cole, Sheila R.: FejlQdéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Dr. Lux Elvira: Szexuálpszichológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981.
Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökösítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvina, 1997.
Szabadfalvi József  Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. (Miskolc, 1984)
Tóth Judit Gabriella: A répáshutai szlovákok identitástudatának vizsgálata  Szakdolgozat. Berzsenyi Dániel FQiskola, Szombathely, 2007.
Vajda Zsuzsanna: Lélektankönyv. Mqszaki Könyvkiadó, Budapest.








PAGE 


PAGE 3

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 1. előadás 2011 algoritmus algoritmusok ápolástan beszámoló deriválás dinamika éghajlat éghajlattan élettan előadásanyag, mechatronika épszerk értekezés a módszerről fehérje forgó mozgás freud gazdasági gdp gyak házi doga ismertető jövedék juh kassák kérdések ket kiselőadás kőzetlemezek közigazgatás alapintézményei közoktatási rendszerek különleges épszerk leon festinger lowie malinowski minta munkaerőpiac művelődéstörténet öko1 öregedés polg.jog politológia ppt prezentáció standardizálás tájékoztató üzleti etika válgazd védett területek