Leonardo da Vinci - Laci előadása :)

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÁgazati Esztétikák: Műfajok A KépzőművészetbenJegyzetekLeonardo da Vinci - Laci előadása :)

2. Quattrocento
A quattrocento a kora reneszánsz ideje (1420-1500)
Itália Bizánc hatása alatt a mqvészet fejlQdésének egészen más útját járta. A XIV. században azonban Giotto (Dzsottó) megjelenésével egy olyan új stílus kibontakozása vette kezdetét, amely mind a gótikától, mind a korábbi századok itáliai mqvészetétQl különbözött.
Az ezernégyszázas évek - a quattrocento - elsQ felében ez a bizakodás sehol sem volt olyan erQs mint Firenzében.
A quattrocento legnagyobb építészei szinte kizárólag Firenzében alkották mestermqveiket, létrehozva egy olyan stílust, amely elsQként körvonalazta a reneszánsz szellemiségét és célkitqzéseit.
A polgárság mqvészete lesz , elQtérbe kerülnek a polgári értékek az egyháziakkal szemben.

3. Cinquecento
Az itáliai reneszánsz mqvészet 1500 és 1530 közötti korszakának megnevezése (Giorgio Vasari) nyomán; stílustörténeti korszak. Tágabb értelemben véve használatát gyakran az egész 16. századra kiterjesztik. FQként a festészetet illetik ezzel a megnevezéssel, míg az építészetre nehezebben alkalmazható. FQleg közép-itáliai területekre, Firenze és Róma mqvészeire vonatkozatják (Velencéére például nem).
A szqkebb értelemben vett cinquecento Leonardo da Vinci mqvészetével kezdQdik. Leonardo nyomán terjedt el a sfumato és a chiaroscuro, a cinqucento stílusának legfontosabb ismertetQi. A cinquecento mqvészei között három nagy óriást tartanak számon: Leonardo, Raffaello és Michelangelo.
A cinquecento mqvészet központja Róma. A fQ mecénások a pápák: II. Gyula, X. Leó és VII. Kelemen. Sok mqvész származott el Rómából, de Qk már nem a reneszánsz harmonikus világát terjesztették, hanem a korai manierizmusét.
4. Leonardo élete
Bal oldali kép:
Önarckép, Vörös krétával készült papírra 1512 körül
Jobb oldali kép:
A Vatikáni Stanzákban látható Raffaello-freskók közül a leghíresebb. A csoportok a klasszikus bölcselet különbözQ korokban élQ nagyjait ábrázolják. Platón és Arisztotelész, a két filozófus áll a középpontban. A lépcsQsor tetején tudósok és gondolkodók veszik körül Qket: Euklidész a matematikus és Ptolemaiosz a csillagász.
A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük.



Platónban = Leonardo da Vinci
Arisztotelész = Di Cladi (di clédi)
Míg az elQtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész = Michelangelo.

HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vinci&action=edit&redlink=1" \o "Vinci (megíratlan szócikk)" Vinciben született törvénytelen gyerekként.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1469" \o "1469" 1469-ben HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Firenze" \o "Firenze" Firenzébe utazott, ahol belépett HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andrea_del_Verrocchio&action=edit&redlink=1" \o "Andrea del Verrocchio (megíratlan szócikk)" Andrea del Verrocchio festQ mqtermébe gyakornoknak. A festQ mqhelye afféle mqvésziskolaként" is szolgált. A festQ mellett elsajátította a vonalas rajz (tulajdonképpen a vázlatkészítés),a bronzöntés, útépítés, városépítést, a festészet és a szobrászat alapvetQ technikáit.
Állítólag Verrocchio-t annyira lenyqgözte tehetsége, hogy abba hagyta a festészetet és ezek után csak szobrászkodott.(Verrocchio Dávid szobra a fiatal Leonardo vonásait örzi) Az bizonyos, hogy Verrocchio sok festményét Leonardo fejezi be.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1473" \o "1473" 1473-ban születik elsQ teljes bizonyossággal neki tudható rajza, amely az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Arno" \o "Arno" Arno folyó völgyét ábrázolja.
Megjárja Firenzét, Velencét és Rómát. Közben folyamatosan alkot, nem hagyja semmi figyelmen kívül, mindent megörökít, amit megismer.
Utolsó útja HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Amboise" \o "Amboise" Amboise-ba vezet. Két évet töltött itt, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1519" \o "1519" 1519-ben megbetegedett és meghalt.
5-7. Találmányi
1482 körül, egy milánói udvari állás lehetQségének reményében írott levelében az akkor harmincéves Leonardo úgy mutatta be magát az Itáliai Morónak is nevezett Ludovico Sforza hercegnek, mint eszményi tanácsadót háborús években, a föld alatti alagutak építését, a csatornaépítés szakértQjét, valamint puskák és ostromgépek feltalálóját. A levél végén mellékesen megemlítette, hogy békeidQben festészettel és szobrászattal is szokott foglalkozni
Leonardo a világ egyik legbékésebb természetq embere volt. A kor szokásaitól eltérQen sosem viselt kardot vagy bármilyen fegyvert. Nem volt semmiféle kapcsolata a hadviselésben résztvevQ emberekkel, sQt írásaiban is mélyen elítélte a háborút. Ezért szinte érthetetlen, hogy Milánóba érkezése után hamarosan felajánlotta szolgálatait Lodovico Sforza hercegnek, mégpedig hadi- és ostromgépek, páncélkocsik, mozsárágyúk, kQhajítók és mindenféle egyéb harci eszközök, gyilkolószerszámok tervezésére és elQállítására. A herceg a tervekbQl semmit sem valósított meg, és nem is vette igénybe Leonardo hadmérnöki képességeit. Vajon miért tervezett mégis hadigépeket? Nehéz erre válaszolni. Egyik írásában ezt olvassuk: Meg kell védenünk a természet fQ ajándékát, a szabadságot, ezért eszelek ki támadó- és védQeszközöket. Némelyek szerint viszont nem volt tisztában a háború borzalmaival. A fegyverek és hadigépek tervezését alighanem érdekes feladatnak tartotta

Ágyúöntés
Tank
Autó
Helikopter  mindig arról álmodott, hogy az ember repülhet
EjtQernyQ
Csapágy, bicikli (lánc áttétes)
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1500" \o "1500" 1500 márciusában rövid idQre HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_%28Olaszorsz%C3%A1g%29" \o "Velence (Olaszország)" Velencébe utazott, (de még abban az évben visszatért Firenzébe), ahol HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1502" \o "1502" 1502-ben HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Cesare_Borgia" \o "Cesare Borgia" Cesare Borgia (csézara bordzsa) szolgálatába áll, és követi Qt annak romagnai hadjáratába. EbbQl az idQszakból származnak közismert erQdítmény- illetve hadigépezet-vázlatai.
Leonardo tervezett hátultöltQ puskát is. Az aerodinamikával foglalkozva születhetett meg az áramvonalas gránát ötlete, melynek alakja szinte teljesen megegyezik a mai napig is használatos lövedékek alakjával.
Egyes találmányait a mai napig nem sikerült megépíteni, de amit meg tudtak valósítani az mind mqködött.
8-9. Anatómiai munkássága
Az emberi test a mqvészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörQ szerepe volt. Gyakran végzett  akkoriban az egyház által tiltott  boncolásokat is.
Többször feljelentették emiatt az egyháznál. (Ekkoriban Spanyolországban az ilyen tettek gyanúja miatt is megégették az embert)
A Leonardo-tanulmány az i. e. I. században élt építész, Marcus Vitruvius Pollio munkásságára utal vissza. Vitruvius legfontosabb mqve a De architectura címq építészeti tanulmánykötet. Ez a mq a mqvészettörténet egyik legfontosabb forrása. E mqvében Vitruvius kifejti, hogy az építész/mqvész által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhetQ törvényszerqségeket, az emberi test harmóniáját követik.
10-12. A sokszínq Leonardo
Látszik, hogy mennyi minden érdekelte.
13. Angyali üdvözlet (1472-1475 körül)
Tekintsük át festészetét:(1472-tQl 1513-ig)
A ma Firenzében található Angyali üdvözlet szerzQsége szerint számos vitának volt a tárgya. Egyesek úgy vélték, Ghirlandaio keze alól került ki, mások Leonardo da Vinci fiatalkori mqvét látták benne, amelyet közvetlenül Verrocchio mqhelye elhagyása után festett. Ez a ma általánosan elfogadott feltevés tqnik a legvalószínqbbnek, ha figyelembe vesszük, hogy a kép számos részlete magán viseli Leonardo da Vinci stílusjegyeit. A párizsi Louvre-ban található Angyali üdvözlet is régóta ellentmondásos a szerzQ kilétét illetQen, azonban a firenzei képpel ellentétben a kérdés még mindig nem eldöntött. Egyesek szerint a kép Lorenzo di Credi ecsetje alól került ki, mások Leonardo da Vincinek tulajdonítják. Kezdetben a kis Angyali üdvözlet a predellára, azaz az oltár alsó részére volt szánva, amelyen di Credelli dolgozott, aki Leonardóhoz hasonlóan Verrocchio mqtermében tanulta a festészetet. Legvalószínqbbnek az a feltevés látszik, hogy a kép a két fiatal festQ keze alól került ki. A távolban látszódó megkapó, azúrkék táj szerzQje valószínqleg Leonardo da Vinci.

14. Zenész képmása (1475 körül)
A Zenész képmása Leonardo egyetlen férfiportréja. A mellény és a zeneszerszámot tartó kéz befejezetlen, az arca rendkívül kifejezQ.
15. Madonna Benois (Madonna virággal) (1475-1478)
Madonna Benois Leonardo egyik elsQ munkája, amelyben a fiatal mqvész már teljes egészében megmutatja stílusát. Ez az az idQszak, amikor a festQ befejezi tanulmányait Verrocchio mqhelyében. A nagyon fiatal, szinte kislányos Madonna nevet, és gondtalanul játszik fiával. A Gyermek arca viszont rendkívüli figyelmet és koncentráltságot fejez ki, ami a csecsemQkre jellemzQ, amikor valami számukra új dolgot fedeznek fel. A Madonna és a Gyermek motívumának ez az ábrázolási módja teljesen új és eltér a két figura bemutatásának akkoriban uralkodó szigorú sémájától. A Madonna viselkedése itt annyira természetes, hogy minden anya könnyen azonosulni tud vele és érzéseivel. Ily módon Leonardo eléri, hogy az emelkedett vallási témájú kép hozzáférhetQ lesz mindenki számára, de ez a vallásosság a legegyszerqbb hétköznapi élethez kötQdik.
16. Szegfqs Madonna (1478-1481)
A Madonna piros szegfqvel szerényebb és talán kevésbé spontán mq. A Gyermek rajza azonban ugyancsak nagyon dinamikus, de talán kevésbé realista. A kompozíció összetettebb. A háttérben megjelennek a gyönyörq, sfumato technikával festett hegyek. Ámulatba ejtQ az Istenanya köntöse drapériájának a gazdagsága, hajfestésének a módja, valamint bal kezének szinte tökéletes szobrászi modellálása.
17. Sziklás Madonna (1483-1486)
A Sziklás Madonna Leonardo da Vinci elsQ képe, amelyet milánói tartózkodása alatt festett. Azzal a céllal készült a mq, hogy majd a milánói San Francesco Grande templom SzeplQtelen Fogantatás kápolnájának a szárnyas-oltárát díszítse. A barlang témája mindig lenyqgözte az olasz mestert. Szerinte a barlangok sajátos geológiai zsigerek, amelyekben a "fortélyos természet" elhelyezte hatalmas és titokzatos szervezetét. ElQször a Sziklás Madonna címe így hangzott: Madonna a Kisdeddel, KeresztelQ Szent Jánossal és az angyallal. A kép hátterében gleccserekre emlékeztetQ hegyek láthatók, ami a t 4lˆü

2
6
®
²
¶
¸
Î
Ð
j † >`ÊØäúè

*–¶ºˆŠ´¶jlÌÎBD<>@ùïùÞÐÞÐÈÃÈÃïùïù¿¸¿¸¿¸¿¸¿°¨¿¨¿¡¿¡¿¡¿¡¿¡¿“{mhD$fCJ OJQJ^JaJ /h7ÁhD$f5B*

CJOJQJ\^JaJph€€h7ÁhD$fCJ\^JaJ

hô

^hD$fhô

^hD$f6hô

^hD$f5

hO_hD$fhD$f hD$f\hô

^hD$f\hD$fCJ OJQJ^JaJ hô

^hD$fCJ OJQJ^JaJ h{ÂhD$f5\

hD$f5\* ˆš
|
ü

°
²
Ð
ò,è

D<>@B23 Ð!m"ýøýýýýýýóóóóîØؾîîóóóó
ÆÐ „„dð ¤7$8$H$]„^„gd7Á
ÆÐ „dð ¤7$8$H$]„gd7Ágdô

^gdO_gdô

^@X~ÊÚÜ !134¥¦®¯ÔÕ


UV_`xy @BŒÖ$-–- ˆ Š ’ ” !"!!’!š!œ!I"J"l"m"y"z"·"¸"¿"À"á"â"###-#=#>#üõüõüõüõüíéíÚíÓíéíÚíÓíéíÚíÓíéíÃíÓüÓüÓíéíÚíÓíéíÚíÓüÓü¼íéí­í¼íéí­í¼ühE(ùhD$f0J>*B*phÿ

hE(ùhD$f-hèÊhD$f0J5>*B*phÿ

h7ÁhD$fh7ÁhD$f0J>*B*phÿhl?çjhl?çU

hô

^hD$fhD$fBm">#N#p'ì.à/^46Ð67ø9 =V=¤=ò=J> F¢FâFêGNHÒNO"RbRúúúúúõìúçâââââÙÙÔÔÔÔÔÏÏÏgd6gdèÊ „h]„hgdèÊgdéT×gdHñ „h]„hgdHñgdHñgdO_>#N#R#$þ$%6%T%n'
*(*ì.þ./
/

/ //*/Œ/ž/ /Þ/à/â/P0R0Z0\0Ž00T1V1h1j1ä1æ1T2V2^2`2j2l2þ2333@3\4Ð67ö8h:–:;÷ðèáÙáÙáÕÙÕÙÐÙÕÙÕÙÕÙÕÙðÈÄȵȮÈÄȵȮÈÄȵȮÈÄȞÈٮՕŽÕÙÕ

héT×hD$fhHñhD$fCJ-hHñhD$f0J5>*B*phÿ

hE(ùhD$fhE(ùhD$f0J>*B*phÿhl?çjhl?çU hD$f5hD$fhHñhD$f5

h›:•hD$fhHñhD$f>*

hHñhD$fhE(ùhD$f56;&; =V=¤=ª=Î=ò=&>F>J>~>ž>¨FªFÆFòG HNHÒNÚNøNO"R(R*R`RbRWdhfrfˆfŽf¤f¦f¨fÄfÆföføfggxjzj.k0k2k8k:kTk¦k¨kooo&o>oùõíõíãíÜÔÏõíõãÈõÈõÜõÈõÁõ¹±¬ÁªÁõ È ÁõÁõÁõÁõÁõÁõ¬¹’ ¹¬Áõ¹ ¹h6hD$f5mHnHuh6hD$f5\U hD$f5h$ hD$f5h6hD$f5

h6hD$f

hD$f5\ hD$f\hèÊhD$f\

hèÊhD$fhèÊhD$f5\hèÊhD$f5hD$f

hD$f6]9ermészet végtelenségét hivatott jelképezni - minden valószínqség szerint ez a kép igazi témája. A mqvész ugyanennek a témának még egy verzióját elkészíti, amely ma a londoni National Gallery tulajdonát képezi. A mqvet azért kellett elkészíteni másodszor is, mert Leonardo az elsQ képre nem festett glóriákat.
18. Hermelines nQ (1485-1490)
A Hermelines nQ a lengyel irodalomban NQ menyéttel, vagy NQ menyétkével címen is szerepel, Leonardo da Vinci elsQ milánói tartózkodása alatt készült második (a Zenész portréja után) portréja. A kép a milánói nagykövetnek, Lodovico Sforza kedvencének a lányát ábrázolja. Leonardo da Vinci mesterien fejezte ki az ábrázolt figura belsQ gazdagságát. KiérzQdik a nõ energiája, határozott és erQs karaktere. Egyszerre eleven és félénk, mint a fehér menyét, amelyet a kezében tart. A gyönyörq nQ finom ajkán megjelenik - a más képekrQl már ismert - alig észrevehetQ, titokzatos mosoly.

19. Madonna Litta (Madonna és a gyermek Jézus) (1490-1491)
Sok Istenanya - kép maradt ránk, amelyeket több-kevesebb valószínqséggel Leonardónak, vagy valamelyik tanítványának tulajdonítanak. Ilyen a leningrádi Ermitázsban Qrzött Madonna Litta. A festésmód száraz és kemény, a ruhán a kék és piros üti egymást. De ahogy Mária a fejét félrehajtja, a bájos, finom mozdulat a hozzáértQk szerint csak Leonardótól telhetett. Annál inkább, mert egy rajza egészen hasonló tartású fejet ábrázol.
20. Utolsó vacsora (1495-1497)
Lodovico Sforza 1494-ben megrendel Leonardonál egy képet, amely az Utolsó vacsorát ábrázolja. Azt szeretné, ha a mq a milánói Santa Maria delle Grazie templomba kerülne. A mqvész 1495-ben lát munkához. Az asztal egyik oldalánál ülQ apostolok hármas csoportokban, Krisztus két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Közöttük van Júdás is (Krisztustól balra a harmadik), ami meglehetQsen bátor döntés volt abban az idQben. Júdást ugyanis az asztal végén, Krisztustól és a többi tanítványtól távol szokták ábrázolni. A festQ a vacsora legdrámaiabb pillanatát ábrázolja, amikor Krisztus az apostolokhoz fordul: Bizony mondom néktek, egyiktek elárul (Szent Máté Evangéliuma 26,21).Leonardo valószínqleg három évig, 1495 és 1498 között dolgozott rajta. A hagyományos, gyors falfestési technika, az ún. freskófestés volt akkoriban elterjedve, Leonardo azonban nem ezt, hanem egy sokkal rugalmasabb módszert alkalmazott. Olyan festéket használt, amely rendszerint fafelületeknél volt szokás. Az eljárás nem bizonyult megbízhatónak, és a kép hamarosan elkezdett leválni a falról.
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Leonardo_da_Vinci" Leonardo da Vinci falfestménye többszörös háromszög-kompozícióba rendezi a jelenetet. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%BAd%C3%A1s" Júdást nem ruházza fel attribútummal, s alakját beteszi a többi apostol közé, így nem tudni, melyik alak is tulajdonképpen. Jelenleg már restaurált állapotban tekinthetQ meg HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mil%C3%A1n%C3%B3" Milánóban a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Santa_Maria_delle_Grazie&action=edit&redlink=1" Santa Maria HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Santa_Maria_delle_Grazie&action=edit&redlink=1" delleHYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Santa_Maria_delle_Grazie&action=edit&redlink=1" HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Santa_Maria_delle_Grazie&action=edit&redlink=1" Grazie templom melletti HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Refekt%C3%B3rium&action=edit&redlink=1" refektóriumban. Egy 2007-es elmélet szerint a kép egy zenei motívumot is tartalmaz rejtetten.HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_utols%C3%B3_vacsora" [1] A HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zus" Jézus jobbján ülQ alakot, aki eltávolodik tQle, a feleségének tarják. A hozzá hajoló alak jobb kezében HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9s" kés van a másik kezével a nyak tájékon mutat egy agresszív kifejezést. Ez a felfogás az anyaszentegyház felháborodását váltotta ki.
Jól látható, és vonalzóval is ellenQrizhetQ, hogy a kép minden HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perspekt%C3%ADva&action=edit&redlink=1" perspektíva vonala - a tartó gerendák, díszítések, stb. a terem felQl - pontosan Jézus arcára vetülve- a kép geometriai középpontja felé tartanak.
21. Mona Lisa (1503-1506)
Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült leghíresebb festménye, remekmqve, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva.
77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré. Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó nQi mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhetQ annak, hogy a kép nQi arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthetQ, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították.
A név:
Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta a 31 évvel a mqvész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendQ firenzei kereskedQ, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A Mona egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentQ Giocondo név nQnemq alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nQ) e kettQs jelentéssel játszik.
Kit ábárzol?:
A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja.
Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci nQi ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.
Egyesek (Maike Vogt-Lüerssen) amellett érvelnek, hogy a nQ a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnQje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
A rejtély 2008 januárjában oldódott meg. A képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedQ felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyqjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a mqvész egyik ismerQse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a mqvész egyszerre három képén dolgozott, közülük egyik Lisa del Giocondo portréja.
Érdekességek:
A festményt állítólag 2szer ellopták.
ElsQször még 1516-ban I. Ferenc francia király lopja el, miután nem tudja megvenni Leonardotól. Leonardo megígéri neki, hogy ha meghal rá hagyja a képet.
Ez természetesen csak legenda.
Másodszor
Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én a képet Louvre-ból. Az esetet a 20. század legnagyobb mqkincslopásaként tarják számon. A kép 1913. december 12-én Firenzében került elQ, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak
22. Szent Anna harmadmagával (1508-1510)
A Szent Annát harmadmagával ábrázoló képet a firenzei szervita kolostorba szánták. Leonardo da Vinci életrajzának megírásakor Vasari a következQképpen szól a kép korabeli fogadtatásáról: Leonardo hosszabb ideig volt ott a kolostorban úgy, hogy nem kezdett el festeni, majd végül egy kartonra megfestette Szent Anna, a Szqzanya és a kisded képét. A kép csodálatra késztetett minden mqvészt, amikor pedig kész lett, jöttek férfiak és nQk, idQsek és fiatalok, akik két napon keresztül Leonardo szobáját látogatták, mintha ünnep lett volna az, hogy megtekintik azt a csodálatosan szép mqvet. A "londoninak" nevezett befejezetlen vázlat néhány évvel korábban készült, mint a fentebb ismertetett kép. A Szent Családot ábrázolja a gyermek KeresztelQ Jánossal.
23. KeresztelQ Szent János (1513-1516)
A KeresztelQ Szent János Leonardo da Vinci utolsó remekmqve, amelyet halála elQtt három évvel festett. A szent megvilágított alakja a homályból bukkan elQ. Nehéz meghatározni a ráesQ fény forrását. SQt mi több, a figura rajza észrevehetetlen, ebbQl eredQen a kontúrjai megfoghatatlanok. Kétértelmq, hermafrodita jellegq, rejtélyes küllemq figurát ábrázol a festmény. A mq szemlélQje szinte hipnotizáltan ingadozik, hogy férfit, vagy nQt lát-e. Leonardo da Vinci KeresztelQ János-a inkább emlékeztet a mqvész képzeletében született ephéboszra, és nem mint ahogy az Evangélium kívánja - aszkéta keresztény prófétára. Lényegében KeresztelQ Szent János az ideális, az átlagembernél tökéletesebb, ezért annak boldogtalanságától mentes, ideális embertípusról szQtt vágyak megtestesítQje.
24-28. Lovas szobra
Leonardo da Vinci "nagy" lova, vagy ahogy kortársai nevezték, a "Kolosszus", melyen a milánói Lodovico Sforza megrendelésére dolgozott.
De mielQtt neki látna a munkának tanulmányt ír a lovakról.
A mq Lodovico apját, Francesco Sforzát, Vasari szerint magát Lodovicót ábrázolta volna lóháton. Leonardo többszöri megszakítással 15 éven át dolgozott a szobron, míg sok tanulmány, vázlat és kisebb modell elkészítése után 1493-ban, a herceg unokahúgának esküvQjére elkészült a szobor 7 méter magas agyagmodellje. A lovas szobor kiöntésére azonban már nem került sor, mert kellett a bronz a hadakozó Sforza herceg ágyúihoz. Leonardo késQbb a Lodovico Sforzát legyQzQ Trivulzio (Trivulzi) marsallnak ajánlotta fel - az alak módosításával természetesen - a "Kolosszust". 1511-ben meg is bízták Leonardót Trivulzio marsall emlékmqvének elkészítésével, de ennek megvalósítására sem került sor. Az agyagmodell is elpusztult: a Milánóba bevonuló gascogne-i íjászok céltáblának használták és teljesen szétlQtték.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 03.04/2 1. óra 1eloadas 2004 3. 5. alkszámtech arc baudelaire beszerzés biztonság diasor esszék eu tételek európai unió gépelemek házi dolgozat hidraulika ipar karinthy képek komplex környezet környezeti számvitel kötelező irodalom közgazdaságtan laskai gábor lm görbe matek ii. zh művészet outsourcing őstörténet petőfi pol.komm rendszerek rézsűállékonyság setting prices stendhal szalay luca számítógép architektúrák szociológia tétel társadalom történet település ter.védelem termelésmenedzsment vegyes piacgazdaság vegyipari vizes éh. kez. vörösmarty